Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

BÉKEHÓNAP A KISZ zászlóbontása Heves megyében Részletek Sebestyén János tanulmányából S zép hagyomány ha­zánkban, hogy a ta­vasz legszebb hónapjában, a természet megújhodását oly harsányan hirdető májusban esztendőről esztendőre béke- és barátsági hónap kezdő­dik. Párbeszéd, kötetlen esz­mecsere a magyar társada­lom legkülönbözőbb rétegei­ben a békéről és a barát­ságról — így is nevezhet­nénk az idei, sorrendben 18. tavaszi békeseregszem­lét. A nemes hagyományokhoz igazodván az idei rendez­vénysorozat is május 8-án, a győzelem napja előestéjén indul. Kimondatlanul is em­lékeztet a 31 évvel ezelőtt véget ért világégésre, a 61 országra kiterjedt és 50 mil­lió emberéletet követelt má­sodik világháborúra, amely­nek utolsó csatáit 1945. má­jus 8-án vívták. Mostantól egy hónapon át a tegnap tanulságait igyekszünk napjaink tapasz­talataival ötvözve a holnap: a közeli és a távolabbi jö­vő számára leszűrni. Hogy mennyi az ezzel összefüggő teendő, világosan tükrözi az Országos Béketanács gazdag programja az idei béke- és barátsági hónapra. Magától értetődik, hogy á magyar bé­kemozgalom a Hazafias Nép­fronttal, a társadalmi és tö­megszervezetekkel szoros együttműködésben dolgozta ki és valósítja meg a prog­ramot. „Ha békét akarsz, készülj a békére!” —írta llja Ehren- burg. Nos, aligha kínálko­zik jobb lehetőség a beke áldásainak és távlatainak hű érzékeltetésére, mint a háború tanulságainak elem­zése. Egy szűk emberöltő telt el 1945 óta, de a német fasizmus szétzúzása a ma emberének is számtalan ta­nulságot kínál. A most ki- bbntakozó országos méretű eszmecserén bizonyára sok Szerény ünnep, kis meg­emlékezés: a Vöröskereszt évfordulóját köszöntjük. A Vöröskeresztét, amely jelszó­ul választotta: „A Vöröske­reszt fiatal”. Nem mintha tényt akarna ezzel megálla­pítani, nem is azért, hogy esetleges „öregségét” feled­tesse. leplezze. Ha csak a kort nézzük ugyanis, akkor anakronisztikusnak hatna ez a kijelentés, hiszen három év múlva már a Magyar Vörös- kereszt is száz esztendős fennállását ünnepelheti. Ha visszatekintünk a moz­galom múltjára, azt találjuk, hogy a megújhodás képessége mentette meg mindig az el- szürküléstől. Maga a május 8-i évforduló az alapító Henri Dunant születésének évfor­dulójára, 1828. május 8-ra emlékeztet. Az ő tiszteletére fogadta el a vöröskeresztes mozgalom május 8-át a Vö­röskereszt világnapjának. Dunant kora viszonyaihoz ké­pest nagy merészséget tanú­sított. hogy felemelje szavát a háború áldozatai, sebesül í- jei érdekében, később pe­dig a háborúk kiküszöbölése me”ett szállt síkra. A mozgalom a XX. század elejétől tevékenységét kiter­jesztette a természeti csapá­sok áldozatainak védelmére. Ház'okban jelenleg is jó kezdeményezések vannak a Vöröskereszt munkájának hatékonyabbá tételére, az szó esik majd arról, hogy a hitleri fasizmus elleni há­borúban a legnagyobb áldo­zatot a szovjet nép hozta: a Nagy Honvédő Háború 1418 napos poklában 20 millió szovjet ember életét oltották ki a fronton, a koncentráci­ós táborokban és a bombá­zásokban. A világ megszabadult a fasizmus rémétől. Egyszer­smind a szocializmus kilé­pett egy ország határai kö­zül, s azóta új erő szüle­tett: a szocialista világrend- szer. Következetes és egyez­tetett külpolitikai vonalve­zetés, a lenini békepolitika szellemében meghirdetett nagyszabású békeprogram megvalósítása jellemzi a szo­cialista országokat. Ha majd a következő napokban, he­tekben megvonják a múlt évek mérlegét, megnyugvás­sal állapíthatják meg: ko­runk jellemzője az enyhülés. Ezt a folyamatot azonban visszafordíthatatlanná kell tenni. Éppen ezért a politi­kai enyhülést követnie kell a katonai enyhülésnek, a le­szerelésnek, a haderők és a fegyverzetek csökkentésének. A béke- és barátsági hó­nap rendezvényeinek ese­ménynaptárában lapozgatva megállapíthatjuk, hogy eze­ket a témákat nemcsak fia­talok és nagyüzemi munká­sok, hanem tudósok, szak­értők is napirendre tűzik majd eszmecseréiken. Külö­nös tekintettel Helsinkire, az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záró­okmányára, amely ismét hangsúlyt kap a tavaszi bé­kedemonstrációban. Május 8—16. között ugyan­is a tavaszi békeseregszemle idején — az Európai Biz­tonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­val közös rendezésben —eu­rópai biztonsági és leszere­lési hét színhelye hazánk. A egész mozgalom fiatalítására, így például a családvédelmi tevékenység új alapokra he­lyezése, a béke megerősítése, a nemzetközt megértés foko­zása, stb. A Vöröskereszt tömegmoz­galom, szervezeti formájában tömegszervezet, mely önkén­tes aktivisták odaadó szolgá­lataira támaszkodik, s ezt a jelleget igyekszik erősíteni. A Vöröskereszt nemzetközi fórumain ma már többségé­ben vannak a mozgalom megújulását, szerepének tar­talmi gazdagodását sürgető erők. E megújulási folyamat­ban természetesen kiemelke­dő szerep jut a fiataloknak. Legutóbb az Európai Ifjúsá­gi Vöröskereszt vezetőinek maiagai konferenciája szor­galmazta e téren az előrelé­pést és hívta fel a figyelmet arra, hogy minden nemzeti társaságban aktívan vegye­nek részt a fiatalok a Vörös- kereszt megújhodást célzó törekvéseiben. A fiatalok ma is a szer­vezet lendületének, életerejé­nek döntő elemei és tartalé­kai. Az évforduló jó alka­lom arra, hogy ezt az évet is használjuk fel jobban a mozgalomban rejlő tartalé­kok eredményesebb kiakná­zására, az ifjúság öntevé­kenységének további erősíté­sére, szélesebb körű lehetősé­gek kidolgozására és propa­gálására. Béke-világtanács javaslatá­val összhangban megrende­zendő hét eseménysorozatát áthatja a felismerés, hogy a békés egymás mellett élés megvalósítása szempontjából alapvető jelentőségű az eu­rópai biztonság megterem­tése, a kontinens különböző társadalmi berendezkedésű államainak együttműködése. Ha már a leszerelésről, a katonai enyhülésről is szó esett, nem lehet figyelmen kívül hagyni a békehónap egyik kiemelkedő kampá­nyát, amely az új stockhol­mi felhívás támogatására serkenti társadalmunkat. Huszonöt évvel ezelőtt a Béke-világtanács elnöksége a svéd fővárosból felhívással fordult a földkerekség vala­mennyi országának közvéle­ményéhez: egyesítsék erőfe­szítéseiket a nukleáris haj­sza megállításáért, az atom­fegyverek betiltásáért. Az évfordulón újabb felhívást bocsátott ki a BVT elnöksé­ge Stockholmból: szűnjék meg a fegyverkezési hajsza, valósuljon meg a leszerelés! Akinek drága a béke, a népek szabadsága , a társa­dalmi haladás, csatlakozzék a felhíváshoz, juttassa kife­jezésre egyetértését a külön­féle fórumokon, az üzemek, tömegszervezetek, mozgal­mak, tudományos, oktatási és kulturális intézmények testületi ülésein — hangzik az Országos Béketanács fel­hívása. Anatole France szerint azért valósul majd meg egy­kor a világbéke, mert a bé­kés állapotot valamely új tudomány, netán a gazdasá­gi szükségszerűség, vagyis a dolgok új rendje rákénysze­ríti az emberiségre. Histó­riánk 14 ezer 513 háborút jegyzett fel. Könyvtárnyi irodalmat tartanak számon a hadművészetről. A béke művészete vi­szonylag új keletű. Tanulmányozása és új ele­mekkel gazdagítása a béke- és barátsági hónap idején társadalmunk megtisztelő kötelessége. Alig van olyan fiatal Visz­neken, aki ne lenne az ifjú­sági szövetség tagja. Olyan pedig a KISZ-esek között szinte nem is akad, aki ne érezné jól magát az ifjúsági klubban. Ha úgy tetszik: megy minden, mint a kari­kacsapás. Mi lehet ennek a „titka”? Firtattuk a dolgot a legilletékesebbtől, a visznekiek kongresszusi kül­döttjétől, ifj. Tari Jánostól. Ha most valaki azt várja, hogy ő elkezd hímezni-há- mozni, és titokzatoskodva úgy válaszol, hogy: hát, sok mindentől függ ez — csalód­ni fog. Mert nagyon félre­érthetetlenül nevezte meg a A Magyar Szocialista Mun­káspárt — megalakulásától kezdve — fontosnak tartot­ta a helyes ifjúságpolitika kialakítását. A párt Köz­ponti Bizottsága több alka­lommal is foglalkozott az if­júság élet- és munkakörül- ményeivél, mozgalmi tevé­kenységével. Az ellenforra­dalom szétzúzása után arról folyt a vita a párt- és az ifjúsági vezetők körében, hogy milyen jellegű ifjúsági mozgalomra van szükség, milyen feladatok várnak az ifjúsági vezetőkre s az if­júkommunistákra. Ifjúságunk legjobbjai — elsősorban az ifjúmunkások — jóval a KISZ zászlóbon­tása előtt szorgalmazták az egységes ifjúsági szervezet létrehozását, olyanét, amely a nevében is kommunista. A KISZ megalakulásában jelentős szerepe volt az 1957 márciusában megtartott MSZMP ideiglenes központi bizottsági ülésnek, amelyen megvizsgálták az ifjúság szocialista szellemben való nevelésének fő kérdéseit. Állást foglaltak amellett, hogy az ifjúságnak létre kell hoznia az egységes kommu­nista jellegű szervezetét, amely nyíltan hirdeti a párt­hoz való tartozást. A párt Központi Bizottsá­ga kezdeményezésére 1957, március 21-én — a Magyar Tanácsköztársaság évfordu­lóján — zászlót bontott a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség. Megalakult az ideiglenes központi szer­vező bizottsága is Komócsin Zoltán vezetésével. Tagjai világos, nyílt programmal, felhívással fordultak min­den becsületes magyar fia­talhoz, akik lelkesedéssel, tenni akarással fogadták a zászlóbontást. Két hónap alatt 4 ezer tag A KISZ zászlóbontása a megye ifjúságának az életé­ben is történelmi forduló­pontot jelentett. 1957. már­cius 15-én szűkebb hazánk­ban is megalakult a KISZ megyei szervező bizottsága Szabó Imrének, a megyei pártbizottság ifjúsági bizott­sága titkárának a vezetésé­vel. A bizottság tagjai vol­tak: Báry József, Gere Ist­titok nyitját. Ha jók a szer­vezet vezetői, ha tudnak megfelelő programot adni a fiataloknak, akkor a lányo­kat és fiúkat, de még a fia­tal asszonyokat és férjeket sem kell kötéllel fognia a KISZ-nek. Szerinte így igaz, ez Visznekre vonatkoztatva is. Sőt: már annyira így igaz, hogy szelektálni is tudtak és „mertek”, megmondták an­nak, akinek kellett, hogy, bi­zony, kedves barátunk, egye­lőre búcsút kell vennünk egymástól, mert hiába kér­tünk bizonyos dolgok meg­tartására. Mindebből az is kiderül, hogy Viszneken élénk ifjúsá­gi élet folyik. Ennek részese maga ifj. Tari János is, aki a helybeli tsz gépüzemében a motorok javításán, karban­tartásán, szemlére való elő­készítésén dolgozik. Bár ok­levele szerint az autók lelké­nek és fogaskerekeinek az is­merője, a szövetkezetben oda kell állnia a kombájn mellé is, ahogy a többi jármű mel­lé is, mert összesen csak ha­tan szorgoskodnak a gépek körül. Viszneken született 1954- ben, édesapja hivatásos va­dászként dolgozott, édesany­ja pedig az óvodában sütött- főzött a kicsiknek. Amikor beiratkozott Gyöngyösön a szakmunkásképzőbe, a tsz ösztöndíjat nyújtott neki, nem csoda hát, ha rögtön a szövetkezetben kezdte el az önálló munkát is. A KISZ- nek kezdettől tagja lett, kü­ván, Dienes Tibor, Mudricz- ki János, Himmer József, valamint Musinszki Pál. Eb­ben az időben alakultak meg a KISZ járási és városi szervező bizottságai is 9—9 taggal. A zászlóbontás idején akadtak plyan vezetők, akik féltek a kommunista elne­vezéstől, azt gondolva, hogy a KISZ-nek nem lesz tö­megbefolyása. Ez a félelem alaptalannak bizonyult. Erre maga az élet cáfolt rá: alig 2 hónap alatt a megyében több mint 100 KÍSZ-alap- szervezet — csaknem 4 ezer taggal — kezdte még a mun­kát. A KISZ rövid idő alatt el­ért • szervezési sikereinek, a szervezetek gyors kialakulá­sának a forrása mindenek­előtt az a szilárd, követke­zetes elvi és politikai irá­nyítás volt, amelyet a párt vezetésével a kormány és a helyi szervek adtak. Ezt bi­zonyította, hogy 1957. má­jus 1-én a megyében a KISZ-fiatalokkal együtt több mint tízezer fiú és lány vo­nult az ifjúsági szövetség zászlaja alatt. A KISZ első Heves megyei értekezlete A megye kommunista if­júsági mozgalmi történeté­nek jelentős állomása volt a KISZ első megyei értekez­lete. A KISZ megyei szerve­ző bizottsága 1957. október 5-én rendezte meg — mint­egy száz küldött részvételé­vel — Egerben, a szakszer­vezetek székházának nagy­termében. A beszámolót Szabó Imre, a szervező bi­zottság vezetője tartotta meg. A KISZ-értekezlet értékelést adott a KISZ-szervezetek megalakulásáról, s progra­mot, határozatot fogadott el a KISZ feladatairól. A megyei értekezlet ide­jéig mintegy hatezer fiatal sorakozott fel a KISZ zász­laja alá, lett a KlSZ-szer- vezetek tagja. Az ifjúkom­munisták abban az időben legfontosabb feladatként je­lölték meg: állandó politikai munkát kell végezni a meg­tévesztett fiatalok megnye­réséért, az ellenséges pro­paganda megcáfolásáért, az álhazafias nézetek felszámo­lásáért. A KISZ megyei ér­lönböző beosztásokban tevé­kenykedett, most már a já­rási úttörő-elnökségben is. Tavaly megnősült. Azt még csak elnézi a felesége (aki maga is különböző mozgalmi tevékenységet fejt ki, és a GYÖNGYSZÖV Áruházban dolgozik) ha siet a klubba. A vadászatért, a nagyobb szen­vedélyért, már többször szól. Pedig — ha minden sikerül — lesz még hivatásos vadász, úgy tervez Tari János, apja nyomdokain haladva. Most végzi a Marxizmus— Leninizmus Esti Középiskolát a kihelyezett viszneki osz­tályban. Éppen ezekben a napokban kellett ott is bi­zonyságot adnia felkészültsé­géről. Ha a KISZ-kongresszuson teheti, a szekcióülésen el akar mondani egyet-mást a falusi sezrvezetek tevékeny­ségének tapasztalatairól, ősz* szegyűjtött már ebből egy csokorra valót az eddigi moz­galmi múltja során. Aztán majd, ha hazajön, minden folytatódik ott, ahol szinte abba sem maradt, me­gint jönnek a hétköznapok, a feladatok, a tanulás, aztán a család is, és a jövő tervezé­se, amihez sok segítséget ad a tény: a szülői házban rakhat* ják félre a forintokat egy szövetkezeti lakásra, és egy autóra, mégha azt mindjárt „csak” Trabantnak hívják is majd. Dehát mindez még odébb van. (gmf) tekezlete felhívta a figyel­met, hogy erősíteni kell a fiatalokban a szocialista hazafiasság, a proletár in­ternacionalizmus igaz érzé­sét, elsősorban a szovjet nép, a szovjet Komszomol- hoz fűződő barátságot. Ezt a célt szolgálta a Brianszki te­rület Komszomol Bizottságá­val kiépített, s egyre széle­sedő kapcsolat is. A KISZ-értekezlet felhí­vással fordult az MSZMP minden szervezetéhez, tagjá­hoz, tapasztalt ifjúsági ve­zetőkhöz, hogy segítsék. A KISZ munkáját útmutatá­saikkal, tanácsaikkal. Végül megválasztották a KISZ Heves megyei Bizott­sága 36 tagját és 5 póttag­ját. Készülődés a KISZ I. kongresszusára I960, szeptemberében a me­gyében működő 364 KISZ- alapszervezet megtartotta a vezetőség- és küldöttválasz­tó taggyűlését. A taggyűlé­seken értékelték a KISZ- alapszervezetek tevékenysé­gét és megválasztották az alapszervezetek küldötteit. A KISZ Heves megyei küldöttértekezletét 1960. no­vember 27-én tartották meg Egerben, a szakszervezeti székházban. A megyei kül­döttértekezleten 16 ezer 100 KISZ-tag képviseletében 160 ifjúkommunista küldött vett részt. A KISZ Heves me­gyei Bizottságának a beszá-* mólóját Misi Sándor, a KISZ-megyebizottság titkára ismertette. A beszámolóban megemlítette, hogy a KISZ I. kongresszusa tiszteletére széles körű munkaverseny bontakozott ki a megyében. Az ipari üzemekben 300 if­júsági brigád versengett a nagyobb termelési eredmé­nyek eléréséért, közülük 180 tűzte maga elé célul, hogy elérik a szocialista címet. A KISZ megyei értekezleté­ig már 22 ifjúsági brigád viselte büszkén e megtisz­telő címet. A megye ifjúsá­ga ebben az évben 150 ezer társadalmi munkaórát telje­sített ... Az értekezlet részletesen megjelölte a KISZ-szervek és szervezetek feladatait is. Mindenekelőtt a második ötéves terv sikeres teljesí­tésére hívta fel az ifjúkom­munistákat és valamennyi fiatalt. Ennek méltó keretet adott az Ifjúság a szocializ? musért mozgalom öt évre szóló programja. A küldöttek megválasz­tották a KISZ 45 tagú me­gyei bizottságát és a me­gyei bizottság 4 póttagját. Megválasztották a KISZ I. kongresszusának megyei kül­dötteit is. A KISZ I. kong­resszusára a megye KISZ- tagságát 18 szavazati jogú és 10 tanácskozási jogú kül­dött képviselte. A szavazati jogú küldött volt: Bencsik Anna, Béni Miklós, Bocsi Anna, Fónad Sándor, Gyur- kó Géza, Horváth István, Kovács János, Madarast Gyula, Misi Sándor, Milkó István, Molnár Erzsébet, Nagy Sándor, Papp Dezső, Tóth Sándor, Kozma Gab­riella, Lőcsei Emil, Sebes­tyén János és Tóth Sebes­tyén. Tanácskozási jogú kül­döttnek választották meg Bata Józsefet, Gácsér Ist- vánnét, Kelemen Józsefet, Kiss Gábort, Kovács Gábort, Kovács Jánost, Molnár Ti­bort, Németh Tibort, Szarvas Aladárnét és Trezsenyik Sándort. A KISZ Heves megyei küldöttértekezletével, a me­gyei bizottság megválasztá­sával lezárult a megye if­júsági mozgalmi életének egyik fontos szakasza. Eze­ken az eredményeken ala­pulnak a ma sikerei... Mmmm €> 1976. május 8., szombat Az egri kérgezőgép sikere F ranciaországban A BNV nagydíjával is kitüntetett egri kérgezőgép si­kerrel mutatkozott be Franciaországban is. Az erdészeti gépek nemzetközi kiállításán az egri gépet meg is vásárolták és további szállításokat is meg­rendeltek. A nemzetközi kiállításon hazánkat az egri gép képviselte a nagy szakmai seregszemlén. Egyre fiatalodó mozgalom A Vöröskereszt Gyapay Dénes KISZ'kongresszusi küldöttünk: ifi. Tari János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents