Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

A jók között is a legjobbak... A legnagyobb és a legkorszerűbb A konkurrens szakmabeli­ek is elismerik: a magyar do­hányipar legnagyobb és leg­korszerűbb üzeme az Egri Dohánygyár A SZOT és a Minisztertanács Vörös Zász­laját — immár második al­kalommal — azonban nem ezzel érdemelték ki újból az egriek. Sokkal inkább azzal, hogy az elmúlt öt évben is­mét kiemelkedően dolgoztak, maradéktalanul megvalósí­tották gazdasági, politikai cél kitűzéseiket. A téneyk önmagukért be­szélnek: az öt évvel ezelőtti 579 millió forintos termelési érték ma már az egymilli- árdnál tart. Az élelmiszer- iparban és Heves megyében is elsőként a dohánygyáriak Vezették be a „Dolgozz Hi­bátlanul” mtinkarendszert, és ugyancsak a munka ter­melékenységének, hatékony­ságának növelésével érték el, hogy ugyanazzal a géppark­kal és lényegesen kevesebb létszámmal 1975-ben nem ke­vesebb, mint 7 százalékkal gyártottak több cigarettát, mint a IV. ötéves terv első évében. Közben felére csök­kentették a selejtet, több ter­méküket kiváló árunak mi­nősítették, 25 millió 400 ezer forintról 91 millió 800 ezer forintra növelték nyereségü­ket. Ma már az 1100 tagú kol­lektíva fele szakmunkás, az eltelt öt év alatt 200-an sze­reztek magasabb szakmai és politikai végzettséget. Tegyük gyorsan hozzá: a gyár segít­ségével, támogatásával. Mert elsőként szervezték meg a dolgozók általános iskoláját, és ugynacsak ők kezdemé­nyezték a dohányfeldolgozói szakmunkásképzés bevezeté­sét' Több éves hagyománya van annak is, hogy a közép- és al­só fokú vezetők rendszeres szakmai, politikai továbbkép­zésen vesznek részt, a terme­lési tanácskozásokon, a mű­szaki konferenciákon elhang­zott javaslatokra azok is vá­laszt kapnak — két héten be­lül —, akiknek az elképzelé­seit nem lehet, vagy nem ér­demes megvalósítani. A gyár dolgozóinak több­sége nő, ezért mindenképpen figyelmet érdemel: öt év alatt a nők átlagkeresete nem ke­vesebb mint 40 százalékkal emelkedett. Csökkentették az éjszakai műszakot száz százalékkal emelték a har­madik műszak pótlékát, gé­pesítették a belső anyag- mozgatást, bővítették az óvo­dát a bölcsődét, korszerűsí­tették a gyermeküdülőt — mert a dohánygyáriaknak ilyen is van — a több gyer­mekes édesanyák külön sza­badságban is részesülnek. A gyár mellett — a városi ta­náccsal együtt — zöldségbol­tot építettek, az üzemekben büfék, kávét ' és frissítőt „gyártó” automaták állnak a dolgozók rendelkezésére. Minden évben megvendégelik a nyugdíjasokat, megjutal­mazzák az egyedülálló anyá­kat, s nem maradnak ki az anyagi, erkölcsi megbecsülés­ből a szülési szabadságon le­vők sem. A szakmai, a politikai képzés segítése érdekében szocialista szerződést kötöttek a Kertészeti Egyetemmel, az egri tanárképző főiskolával, a debreceni élelmiszeripari szakközépiskolával, az egri szakmunkásképző intézettel és a vármúzeummal. Akorszerű gyárban öt év alatt 388 újítást — a 637 ja­vaslatból — valósítottak meg, a testvéri szocialista orszá­gokból is igen gyakran jön­nek tanulni a hivatalosan is bemutató üzemmé nyilvání­tott Egri Dohánygyárba. Közös volt a munka, így közös a siker is. A gyár szo­cialista brigádjai azonban különösen sokat tettek azért, jhogy a jók közül ismét a leg­jobbak közé kerüljenek az egriek. Vállalásaik közép­pontjába a minőség javítását állították, s különösen nagy gondot, figyelmet fordítottak — akárcsak a gyár gazdasá­gi, politikai vezetése — a jó munkahelyi légkör megte­remtésére, megtartására. Munkával és megtakarított forintjaikkal is támogatják a város és a környékbeli szo­ciális otthonok lakóit, és joggal büszkélkedhetnek to­vábbá azzal is, hogy a felsza­badulásunk 30. évfordulója tiszteletére rendezett megyei szellemi vetélkedőt is az Eg­ri Dohánygyár egyik kollek­tívája nyerte meg. 'Mint eddig, úgy most sem maradt el a jó munka jutal­ma: a SZOT és a Miniszter - tanács Vörös Zászlajának új­bóli elnyerésével egyidejűleg a gyár Petőfi Sándor komp­lex szocialista brigádját a Magyar Népköztársaság Ki­váló brigádja kitüntetésben részesítették. Kevés üzem mondhatja el magáról, hogy öt év alatt négyszer lett kiváló vállalat, és másodszor is kiérdemelte a SZOT és a Minisztertanács magas elismerését. De mint az elmondottak "is bizonyít­ják: az Egri Dohánygyárban dolgoztak érte. És ahogyan eddig, úgy azután is munká­val kívánnak bizonyítani. A mércét ismét magasra tették: tovább kívánják javítani a minőséget, fokozni a termelés gazdaságosságát. A végzett munka alapján így az eddi­gieknél is több jut majd az élet-, a munkakörülmények további javítására, a példa­mutató dolgozók, kollektívák ányagi és erkölcsi megbecsü­lésére is. — koós — MS/SAAAAAAAAA/VVWSAAAAAAAAAAAAA^A/VVVSAAAA^V^^VSAi'SAAAAAAAA^VVVSr* Amint lapunkban erről már beszámoltunk: szőkébb' hazánkban, Heves megyében, május 1-e alkalmából —; a jók között is' a legjobbaknak — a IV. ötéves tervben ! kimagasló eredményeiért, munkasikereiért két válla- j lat — az Egri Dohánygyár és a Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat — nyerte el a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Zászlaját, a hevesi Rákóczi! Termelőszövetkezet pedig a Minisztertanács Vörös; Zászlajának lett tulajdonosa. E magas kitüntetésben ; ( részesült kollektívák munkájáról szól összeállításunk, < őket mutatják be munkatársaink. *AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAíiNAAAAAAA/\AAAAAA/VVAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAA Csodák nélkül Hevesen... A napokban lezajlott ün­nepi közgyűlésen — ahol ed­digi legnagyobb kitüntetését vette át a termelőszövetke­zet tagsága — lehetetlen volt észre nem venni az arcokon azt a nyugodt derűt, ame­lyet csak a jól végzett mun­ka öröme varázsolhat elő. Az elnök, aki e nagy egyesülés sőt a szomszédos hevesveze- kényi közös gazdasággal a néhány évvel ezelőtt történt újabb egyesülést követően is töretlen bizalommal övezve végzi munkáját, emlékeket is idézett az ünnepi beszámo­lóban : — Emlékszünk-e, amikor a kivágandó szőlőket is sorra kiosztottuk és darabszámra a fákat, amelyekből a tőke és a gally volt a tagoké? Ma már a törzsével együtt sem anyagiakat érintette és ériru ti. Annak idején, amikor a hevesi földeken is gyér ter­mésátlagok születtek, s szin­te minden munkát kétkezi eszközökkel kellett végezni, egymagában anyagi ösztön­zéssel nem bontakozott volna ki a mai siker. Éppen ezért már az első nagy egyesülés után alapoztak és sokat ala­poztak az emberek, a tagok öntudatára, az egészséges versenyszellemre, a közgyű­léseken. a vezetőségi ülése­ken felvetett javaslatokra, bí­rálatokra egyaránt. Mindezek mellett természetesen döntő módon hozzájárult a szövet­kezet fejlődéséhez az is. hogy tudtak és mertek élni az ál­lam által felkínált lehetősé­gekkel. így alakult ki fokról Az életben vannak lát­ványos, tüneményes sikerek, amelyek váratlanul lobban­nak elő az ismeretlenségből. A sikernek, a dicsőségnek azonban van egy másik, már csöppet sem fényes, s a leg­kevésbé sem máról holnap­ra előbukkanó útja. amely­re csak kitartó — úgy is szoká^ nevezni, hogy „hét­köznapi” — munkával lehet rálelni. Az ilyen siker szokott tar­tós lenni. Ha külső szemmel évek,' sőt immár évtizedek óta bár­ki figyelemmel kísérte a he­vesi Rákóczi Termelőszövet­kezet kialakulását, fejlődé­sét. óhatatlanul arra a kö­vetkeztetése jut. hogy ebben a tágas határú alföldi nagy­községben a hétköznapok hozták meg a föld munkásai­nak az egyre nagyobb és na­gyobb sikereket Több mint negyedszázad­dal ezelőtt, egy kis ..vadcso­port” alakult egy elhagyott kisebb birtokon. csupa nincstelenekből, napszámo­sokból. Későb „hivatalosan” is elismert szövetkezetté lé­pett elő a hajdani Petőfi, amely a későbbi években bármennyi nehézséggel, megpróbáltatással is küz­dött de megmaradt A nagyközség határában szinte észrevétlenül nőtt fel az úgynevezett „fóliaváros’* is, amelyben ilyenkor, a palántakiültetés idején szorgos munka folyik. Aztán több mint egy évti­zed múlva egyszerre kilenc kis termelőszövetkezet ala­kult Hevesen, s ma már szin­te elhinni is nehéz, hogy mi­lyen villongások, éa harc kö­zepette született meg 1963 végén ez abban az időben még országos méretekben is ritkaságszámba menő nagy egyesülés: elindult a volt kilenc kis szövetkezet a kö­zös úton... kell tűzre a fa, mert felvál­totta az olajkályha, a gáztűz­hely. És mindebben az a jó, hogy van rávaló; meg lehe­tett és meg lehet vásárolni úgy, hogy közben a takarék- betét is gyarapodik... Valóban az elért eredmé­nyeknek az egyes emberek, családok életében végbe ment változásokban mutatha­tó ki az igazi értéke. A vál­tozásokban, a fejlődésben, amely azonban nemcsak az Száz helyen — ugyanazért A selyembe hímzett elis­merés, a díszes oklevél már ott van náluk, az elmúlt ne­gyedszázad legnagyobb ju­talmaként. S nincs ebben semmi túlzás — vallják már utólag az áru- dákban, üzletekben is —, hi­szen ha az ember alaposab­ban visszapillant a magas ki­tüntetéssel honorált IV. öt­éves terv időszakára, az ér­tékes eredmények egész sorát látja. Szembetűnő a fejlődés a munka szinte minden terü­letén. Különösen a vegyes iparcikkeknél számottevően nőtt az értékesítés, az ellátás javítására kialakított közös üzemeltetésű boltokban nyolcszor annyi árut adtak el, mint a tervidőszak elején. A teljesítmények egyike, má­sika — Gyöngyösön például minden jelentősebb árufőcso­portban — az országos átla­got is felülmúlta. A vállalat forgalma tavaly már az egy- milliárdot is meghaladta —, s ezt bizony nem volt éppen könnyű elérni, miután —, hogy csak egyetlen összeha­sonlítást tegyünk — a budai Skáláénál együttesen is jó­val kisebb alapterületen kel­lett majdnem ugyanazt pro­dukálni, mint amit az ország jelenlegi legnagyobb és leg­korszerűbb áruházától elvár­nak. A sikerhez ügyesen és kö­vetkezetesen megvalósított üzletpolitika vezetett. A vál­lalatnál megfelelő ■ piackuta­tással iparkodtak időről idő­re biztosítani az igényelt cik­keket, amelyeket aztán ja­vuló reklám- és propaganda- tevékenység, ötletesebb, szebb kirakatok mellett, vonzóbbá tett üzletekben, több esetben alkalmi vásárokon, különbö­ző akciók során árusítot­tak. A mindennapi kereskede­lem mellett törődtek a szol­gáltatások fejlesztésével is. Jellemző erre például, hogy tavaly Mátraházán új köl­csönzőbolt nyitásával bőví­tették hálózatukat, s a tartós fogyasztási cikkek, a gázpa­lackok házhoz szállításával már nem kevesebb, mint ki­lenc gépkocsi foglalkozott. A vállalati program meg­valósítását jól szervezett münkaverseny segítette, ta­valy már 75 brigáddal, s mellettük számosán egyéni­leg vállalkoztak a jobb telje­sítményekre. A hatvani „Ga­bi” gyermekruházati áruda, a gyöngyösi méterárubolt, vas­edény szaküzlet,‘ járműkeres­kedés, az egri gyermekkon- fekciós bolt, Baranyai János, Forrás Imre, Bádonyi Imre, Végh Lajosné, Gál Józsefné, Hankó Lászióné, Biró Béla és munkatársaik naponta a leg­jobb igyekezetükkel próbál­tak megfelelni hivatásuk­nak. S sokat adott az újító­mozgalom is, amelyet a csaknem százüzletes háló­zatban egész sor megvalósí­tott ötlet, javaslat dicsér. Fontos szerepet kapott a feladatok megoldásában a képzés, továbbképzés, amely­nek alkalmával a kereskedők különböző iskolákban, szak­mai és politikai tanfolyamo- mokon bővíthették ismeretei­ket. Ami természetesen szin­tén nyomot hagyott a telje­sítményeken. A beruházásokra fordított milliókból nagyobb összeg­gel könnyítettek a dolgozók mindennapi munkáján, ja­vítottak munkakörülményei­ken, szociális helyzetükön — s ez mind, mind hozzájárult az eredményekhez. Ahogyan beszélgetésünk idején elmondották a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat dolgozói: a jövőben is hasonló úton akar­nak járni. A vevők megtartá­sa, illetve szélesítése érdeké­ben, a beszerzések további tökéletesítésével, választé­kosabb és kiegyensúlyozot­tabb árukínálattal, még jobb eladói munkával igyekszenek fokozni üzleteik hírnevét, népszerűségét. Korszerűbb értékesítési formákra való törekvéseikkel például önki- szolgáló rendszerűvé alakít­ják át a gyöngyösi cipőboltot A forgalom növelése érdeké­ben megnagyobbítják az eg­ri, női konfekciós árudájukat, ízléses, új ajándékpavilono­kat nyitnak Parádsasváron, az egri strandon és az Egész­ségház utcában. Azon lesz­nek, hogy az idén feltétlenül megnyíljék az Egri Domus Áruház is, s ezzel a boltháló­zat alapterülete további 4,5 ezer négyzetméterrel növe­kedjék ebben az évben. Ugyanekkor a kereskedelmi szolgáltatások javítására há­rom új tehergépkocsi beszer­zéséről gondoskodnak. Meg­felelőbbé teszik a hálózati dolgozók szociális ellátását, a vállalati központ elhelyezését, fokozzák az ügyviteli munka gépesítését, hogy csak né­hány jelentősebb tervről szóljunk. A száz helyen — ígérik — ezután is ugyanazért kíván­nak dolgozni: a vevőért. S erejükből, lehetőségeikből telhetőén — ahogyan a ma­gas kitüntetés is kötelezi őket: a legjobban. — gyóni — A gyöngyösi áruház dolgozói az eladópult mögött: Bobák Sándorné, Kiss Ibolya és Krkelics Angéla (Fotó: Perl Márton) fokra a zöldségtermesztő fő­profil. noha egyidejűleg a szántóföldi növénytermesz­tésben is megháromszorozód­tak a termésátlagok, s itt ma már mindent a gépek és a vegyszerek végeznek... De nemcsak a termésátla­gok, nemcsak a zöldségtermő terület, az árbevétel és a gazdálkodási nyereség nőtt ilyen szép íveléssel, hanem a tagság, a dolgozók jövedel­me is. A kezdeti, egyesülés utáni években nagy szó volt a 40—50 forintos napi kere­set. ma pedig a száz fölötti válik természetessé, amelyből nemcsak olajkályhára, gáz­tűzhelyre. de szép új ottho­nokra. lakásokra és személy- gépkocsikra is telik, egyre növekvő számban. A közös gazdaság a ne-' gyedik ötéves tervj eredmé­nyei. fejlődése alapján nyer­te el a magas kitüntetést, s ez nem véletlen. Ugyaniser­re az időszakra esik egy kongresszusi oklevél és há­rom. egymást követő évben a „Kiváló termelőszövetke­zet” cím elnyerése is. Aki azonban azt hinné, hogy ebben a szövetkezetben azért értét el ezeket az ered­ményeket, mert mindig a kö­zös gazdaság közvetlen érde­keire alapj ztak, az téved. Vaskó Mihi ,ly, a megyei párt- bizottság eső titkára fogal­mazta meg pontosan a „he­vesi csoda” lényegét: — Ez a gazdaság nemcsak a csoport, de a népgazdasá­gi érdekeket is mindig jó szívvel szolgálta, sőt azt te­kintette elsőnek, előbbreva- lónak. Mindez legjobban ab­ban a bátor vállalkozásban fejeződik ki. amellyel a kor. mány zöldségprogramjának megvalósításához hozzáálltak a hevesiek... Mindez a siker, a magas elismerés lassan »rkezett Lassan, de bizonyára annál tartósabb marad. — fáludi — Umísös Cj 1976. május 1., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents