Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

«0fc^MkA<M)AAAAAAAAAAAAAA<MkA^M>AAAAAS>>M>AAAAAAAAAAAA<« 4 Szerda esti külpolitikai kommentárunk: UNCTAD, Nairobi BÁR A HÁZIGAZDA: Jomo Kenyatta kenyai állam- i iő hivatalosan már szerdán megnyitotta az ENSZ keres­kedelmi és fejlesztési értekezletének egyhónaposra ter­vezett ülésszakát, az érdemi munka tulajdonképpen csak most kezdődik- Sok ezer küldött — köztük dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter vezetésével hazánk dele­gációja is — és teméi _-k fontos napirendi téma — ez jellemzi a negyedik ülésszak elkövetkező munkáját. Az 1964. decemberében a világszervezet közgyűlésen hozott határozat értelmében létrejött UNCTAD mostani tanácskozásának különös fontosságot ad az a körülmény, hogy Kissinger amerikai külügyminiszter is feliratkozott a mai ülés felszólalóinak listájára. A részt vevő országok — köztük elsősorban a harmadik világ — a kereskedel­mét és gazdasági együttműködését szorgalmazó szervezet már 153 tagállamot tömörít magában. (Nairobiban egyéb­ként olyan országok is képviseltetik magukat, amelyek Kenyával, vagyis a vendéglátó országgal nincsenek dip­lomáciai kapcsolatban: Dél-Afrika és Izrael.) AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER mondandójá­nak lényegét már egy kedd esti díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében körvonalazta. Eszerint az USA to­vábbra sem hajlandó teljesíteni a fejlődő országoknak azt a követelését, hogy a nyersanyagok ára állandóan arányban maradjon az infláció növekedésének mértéké­vel. Nairobi megfigyelők körében ez máris, a külügymi­niszter hivatalos beszédének elhangzása előtt kiábrán­dulást okozott. í " Kétségtelen, hogy az UNCTAD ülésszakát néhány nemzetközi tényező eleve meghatározza- Az egyik közü­lük a tőkés világ mélyreható válsága, A másik az a cá­folhatatlan tény, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország gazdasága — miként a TASZSZ szemleírója hangsúlyozza — szüntelenül fejlődik, s a szocialista vi­lágrendszer szerepe döntővé válik a világgazdasági prob­lémák megoldásában. Nem kevésbé fontos tényező a fejlődő országoknak a gazdasági függetlenségért vívott harcuk. Ezzel összefüg­gésben a tőkés országok vezetői is egyre inkább felis­merik, hogy a nemzetközi gazdasági kapcs ilatpk jelen­legi formájukban tarthatatlanok. HOGY A HARMADIK YILÄG milyennek óhajtja ezeket a kapcsolatokat, s miként képzelik el együttmű­ködésüket a fejlett ipari államokkal, erről majd Nairo­biban születik döntés. Szakosított bizottság dolgozza majd ki az ülésszak napirendjére kerülő témákat, ame­lyekből egy csokorra való elhangzik már a csütörtöki ülésen, Marcos Fülöp-szigeti elnök vitaindító beszámoló­jában, Felszólal az ülésen Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára is. Szovjet és magyar munkások képviselőinek találkozója Kiélezett az olasz választási kampány A parlament feloszlatása és a választások kiírása után Olaszországban teljes erővel megindult a választási kam­pány, amelynek végén har­minc év óta talán a.legfon­tosabb politikai választások Összeült a Biztonsági Ta­nács, hogy Egyiptom kérésé­re megvitassa a ciszjordániai helyzetet. A tagországok az ülés kezdetén szavazás útján döntötték arról, hogy Egyip­tom, Jordánia, Szíria, Izrael és a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a vitában. Az Egyesült Államok, csakúgy mint ko­rábban, most is a Palesztinái Felszabadítási Szervezet je­lenléte ellén szavazott. következnek. A jobboldal máris lépéseket tesz, hogy a kampányt kiélezze és a kommunisták közelgő hata­lomátvételével ijessze el a középrétegeket a baloldali pártokra való szavazástól. Az II Giornale című milánói jobboldali lap főszerkesztője, Montanelli, lapjában drámai hangvételben jelentette ki: a június 20-i választások lé­nyegében „népszavazást” je­lentenek az OKP kormányba lépéséről. Válaszul a L’Unita, és az OKP vezetői minden egyes alkalommal hangsúlyozzák: szó sincs erről. „A kommu­nisták, összhangban eddigi politikájukkal, széles demok­ratikus össv fogáson és egyetértésen alapuló kor­mányt tűznek ki célul, nem kizárólagos hatalmat a saját kezükben”. Brezsnyev foiadta Raul Castrót MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára szerdán fogadta Raul Castrót, a Kubai Kommunis­ta Párt KB Politikai Bizott­Reagan újabb győzelme 1 "Moszkvában a barátság házában szovjet és magyar munkások képviselői talál­koztak. Kicserélték tapaszta­lataikat munkahelyük szo­cialista versenymozgalmáról, az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusa határo­zataiból adódó üzemi fel­adatok végrehajtásáról. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a Novosztyi sajtóügynökség rendezésében megtartott találkozó szovjet résztvevőit Jurij Zsdanov, a Novosztyi sajtóügynökség szocialista osztályának fő- szerkesztője mutatta be: részt vett az eszmecserén Valentyina Mizernaja, az ■ egyes számú moszkvai óra­gyár dolgozója. Pavel Novo- zsilov metróépítő vájár, a Szocialista Munka Hőse.- Anatoli j Ribakov, a Krasznij Proletarij szerszámgépgyár esztergályosa, a Szocialista Munka Hőse és Nyikolaj_Me- tyolkin, á Vlagyimir Ujics villamosgépgyár kovácsmű­helyének dolgozója. A ma­gyar résztvevőket: Török Il­dikót, a Debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művek munkásnőjét. Gál Lajos bor­sodi vájárt és Háziinger Györgyöt, a Danúvia Szer­szám-' és Készülékgyár szak­■ munkását, az Országos Bé­ketanács alelnökét Haynal Kornél, az Ország-Világ fő szerkesztőié mulatta be A tanácskozás három fő téma körül folyt. A szovjet munkásaktivistákat és a ma­gyar vendégeket egyaránt érdekelte, hogyan oldják meg a másik ország nagy­üzemeiben a minőséggel kap­csolatos problémákat, és ér­dekes eszmecsere alakult ki a szovjet és a magyar ipari üzemek közötti kapcsolatok helyzetéről. Ezzel összefüg­gésben a jelenlevő munká­sok, szocialista brigádveze­tők, művezetők kifejtették véleményüket a szocialista gazdasági integrációnak azokról a problémákról is, amelyek leginkább érintik és legjobban foglalkoztatják a gyári munkásságot és mű­szaki értelmiséget. Ronald Reagan, az Amerikai Köztársasági Párt egyik elnök jelölt je Nebraska állam Lincoln városában, választási központjában bejelenti: az Indiana, Georgia és Alabama államban rendezett előválasztáson győzelmet aratott Gerald Ford elnök fölött. (Népújság telefotó—ÁP—MTI—KS) Portugál elnökválasztás A portugál fegyveres erők legfelső forradalmi tanácsa szerdára virradóra véget ért ülésén afct javasolta Costa Gomes tábornoknak, Portu­gália ideiglenes köztársasági elnökének, hogy június 27-re írja ki az elnökválasztást, (Június 30-án közigazgatási választásokat is tartanak az Azori szigeteken és Madei­rán.) A forradalmi tanács ülé­séről kiadott közleményben nem esik szó arról, hogy a legfelső katonai vezetők meg­állapodtak volna valanfslyik társuknak jelölésében. Az ANOP portugál hírügy­nökség értesülése szerint nem került le a napirendről az az elgondolás, hogy Costa Gomes tábornokot, a mostani ideiglenes államfőt jelöljék. Hz NDK ma - fotódokumentációs kiáilitás 1976. május 6.» csütörtök ságának tagját, a Központi Bizottság másodtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben tartott találkozón a Szovjet­unió és Kuba testvéri barát­ságának és sokoldalú együtt­működésének bővítésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseit is. Bíró József Nairobiban UNCIÁD­konferencia Peter M. Koinange, a 1 > nyai elnöki hivatal állam­minisztere szerdán Nairobi­ban megnyitotta az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének (UNCTAD) 4. ülésszakát. A tanácskozáson a szocialista és a fejlődő or­szágok, valamint a tőkés ál­lamok 153 minisztere, össze­sen mintegy 4500 küldötte vesz részt. Magyarországot az értekezleten dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter képviseli, aki az UNC­TAD előző, Santiago de Chi­lében tartott konferenciáján az alelnök tisztét töltötte be. A most megkezdődött ülés­szak és az UNCTAD egész tevékenysége a különböző társadalmi-gazdasági rend­szerű országok gazdasági kapcsolatainak, kereskedel­mének előmozdítását céloz­za. Az UNCTAD történeté­ben most bontakozott ki elő­ször egyetértés abban, hogy feltétlenül szükséges létre­hozni egy új, az eddiginél igazságosabb gazdasági rend­szert. Arafat a szovjet kormánynyilatkozatról Rendkívül nagyra értékel­jük a Szovjetuniónak a kö­zel-keleti helyzettel kapcsola­tos elvi álláspontját. A szov­jet kormány legutóbbi nyi­latkozata is újból bebizonyí­totta, hogy a Szovjetunió tá­mogatja a palesztin forrada­lom és a libanoni nemzeti­hazafias mozgalom ügyét — jelentette ki Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Mozgalom Végrehajtó Bizott­ságának elnöke a Pravda bejrúti tudósítójának adott nyilatkozatában. A palesztin hazafiak, és az arab világ valamennyi hala­dó ereje nagy jelentőséget tulajdonít Leonyid. Brezs­nyev beszámolójának, amely az SZKP XXV. kongresszu­sán hangzott el. Az SZKP főtitkára beszédében ponto­san értékelte a közel-keleti helyzetet, miközben aláhúzta a probléma igazságos rende­zésének, a palesztinai arab nép törvényes jogai biztosí­tásának. jelentőségét. Mind­ez azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió teljes mérték­ben érdekeltnek tekinti ma­gát abban, hogy véget vesse­nek a hosszú évek óta nem­zetközi feszültségek forrását jelentő közel-keleti állapo­toknak —hangsúlyozta végül a PFSZ vezetője a Pravdá­nak adott nyilatkozatában. * -r ■ t“-. A Panama-csatorna A Német Szocialista Egységpárt közelgő IX kongresszusa tiszteletére „A Német Demokratikus Köztársaság ma” címmel fotódokumentációs kiállítás nyílt a csepeli RÍ deg Sándor Művelődési és Ifjúsági Házban. A kiáilitás megnyitójára hazánkba érkezett Horst Brasch, az NSZEP KB tagja, az NDK Népek Barátsága Ligájának elnökhelyette­se (MTI fotó — Tóth István íelv. — KS) Üjsághír: a Panamai Köztár­sasághoz tartozó Contadora- szigeten új tárgyalássorozat kezdődött az Egyesült Államok és Panama képviselői, Aqui- lino Boyd panamai külügymi­niszter és Ellsworth Bunker amerikai nagykövet között. 1513-ban Vasco Nunez de Balboa elsőként hatolt át a keskeny Panama-földszoro- son és elérte a Csendes-óce­ánt. Hat évvel később Mad­rid bekebelezte a területet, amely csak 1821-ben szaba­dult fel a spanyol uralom alól. 1856-ban észak-ameri­kai társaságok vasúttal kö­tötték össze a földszoros két partját. A múlt század má­sodik felében Washington kétszer is csapatokat kül­dött a térségbe. 1881-ben a híres Lesseps — a Szuezi-csatorna építője — vezetésével francia tőkés csoport alakult a Panama­csatorna építésére. óriási korrupciós botrány tört ki, azóta él a köztudatban a „panamázás” fogalma. A csődbe ment gyülekezet el­adta részvényeit — 1902-ben — amerikai érdekeltségek­nek. Most már az amerikai hatóságokat is komolyan foglalkoztatja a terv, hogy megszerzik maguknak a ke­reskedelmileg és stratégiai­lag egyaránt kulcsfontosságú térség ellenőrzését. Washington 1903 novem­berében államcsínyt szerve­zett, amely elszakította a? akkor Kolumbiához tartozott térséget és kikiáltat.ta a Panamai Köztársaságot. A következő esztendőben tipi­kusan egyenlőtlen, imperia­lista szerződés született az új ország és Washington között, amely minden mai baj forrása. Eszerint az USA megépíti a csatornát, ame­lyért "évi 250 ezer dollárt fi­zet Panamának, viszont „cse­rében” örökös használatra megkapja nemcsak a kulcs­fontosságú és aranybányával fölérő csatornát, hanem egy tizenhat kilométer széles pa­namai területsávot is. Ezen a sávon azóta is „kis Amerika” létezik, amelyre nem vonatkoznak a panamai törvények és amely a lakos­ság elégedetlenségének szün­telen forrása. 1914-ben nyi­tották meg a csatornát és azóta az amerikai hadsereg számtalanszor avatkozott be a helyi függetlenségi meg­mozdulások leverésére. Még­is ezek a megmozdulások vívták ki, hogy az USA 1955-ben kénytelen volt negyedmillióról évi mintegy kétmillióra emelni a bérleti díjat — természetesen ma­napság ez is nevetséges ősz- szeg. 1964 januárjában a fe­szültség olyan fokot ért el, hogy megszakadtak az ame­rikai—panamai diplomáciai kapcsolatok. Ismét némi amerikai engedményre volt ugyan szükség a viszony helyreállításához,- de a baj kezelése csak tünetinek bi­zonyult. 1967-ben, 1970-ben és 1971 ben amerikai javas­latokat utasított vissza a pa­namai kormány. 1974 ben „részleges elvi megállapo­dás” született. Eszerint Washington ará­nyosabb jövedelemrészese­déshez juttatja Panamát a csatorna mammuthasznából és megszünteti a birtoklás „örökös” jellegét. A most kezdődő tárgyalások fő té­mái ehhez kapcsolódnak: l. Mikor legyen a birtok­lás vége? 2. Mennyi terület jut vissza addig is panamai közigazgatás alá? 3 Milye­nek lesznek a pontos :ove- delemelosztási arányok? í. Az amerikai katonai létesít­mények (jelenlegi számuk 14) közül legfeljebb háromnak a megmaradását kívánja enge­délyezni Omar Torrijos tá­bornok, panamai elnök ha­ladó kabinetje.

Next

/
Thumbnails
Contents