Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

Pótolni kell a nádasdi szenet Mennyivel ad többet Égercsehi? ÜJRA EGY NAGYOBB FELADAT, újra a bányászok helytállására, áldozatkészsé­gére számítunk a megoldás­ban. Mert az már teljesen nyilvánvaló, hogy a szénre, különösen pedig itt, Heves­ben, az Egercsehiből, Bor- södnádasdról érkező szénre nagy szükség van. Igazolják ezt a TÜZÉP-telepeken sor­ban álló vásárlók, s a pa- naszkodók sokasága, ha netán valami miatt nem folyama­tos az ellátás. Most pedig úgy áll a helyzet, hogy jövő­re az egercsehi bányaüzem, borsodnádasdi aknáját be kell zárni. Elfogy a szén. A tervekben elhatározó ttak szerint ebben az évben foko­zatosan csökkentik a terme­lést, százezer tonnát kihoz­nak még az idén aztán be­csukják a kapukat. Az ott dolgozókat pedig fokozatoson Csehibe, Putnokra, más bá­nyákhoz irányítják. Egyálta­lán nem arról van persze szó, hogy az áthelyezések valami létszámtöbbletet okoznának az említett bányákban, sőt.:. Azt is mondhatnánk, az egy­re aggasztóbb munkaerőhi­ány miatt ezeken a munkahe" lyeken már alig várják, hogy bezárjon a nádasdi akna. Putnokon nagy hasznot ígért a nemrég kezdett fej­lesztés, csak a munkáskéz hi­ányzik, így aztán az eredeti tervnél is gyorsabb ütemben szervezik az átcsoportosítást. Ez azt jelenti, hogy most a negyedév végén ismét mó­dosítani kellett a nádasdi ak­na tervét, százezer tonnáról nyolcvanezerre. Ennyivel lesz kevesebb szén az idén, s máris hiányt okoz az elárusí­tóhelyeken. Simon Sándor főmérnök mindenekelőtt arról biztosí­tott, hogy összességében nem lesz kevesebb a szén, csu­pán nem a megszokott hely­ről érkezik, és nem a meg­szokott minőséget kapják a vásárlók. Ismerve azonban a környékbeliek . igényeit, a más, vagyis gyengébb minő­ség nem mindenkit nyugtai meg. Tudják ezt Egereseik­ben is, és nagy erőfeszítése­ket tesznek, hogy legalább részben pótolják a kiesést/ A TÉRKÉPEKEN NAGY SZÉNMEZÖK láthatóka bá­nyaüzem környékén. 1977- ben kezdődnek például a ku­tatófúrások Mikófalva térsé­gében, ahol előzetes adatok szerint tíz négyzetkilométer­nyi területen 400 méteres mélységben 50 millió tonna szén húzódik meg. 1.970 óta bányásznak Csehiben, s azóta összesen nyolcmillió tonna szenet hoztak ki a föld alól. De vannak ezenkívül köze­lebb eső, kisebb költséggel megnyitható széntelepek is. Ezek alapján úgy mondhat­nánk, a jövő biztosított, s legfeljebb egy-egy adott idő­szakban végzett gazdaságos­sági számítások befolyásol­hatják a fejlesztést. De most ahelyett, hogy mi lesz a jö­vőben, a széní'ogyasztókat sokkal jobban érdekli, mi lesz jövőre, vagy éppenség­gel már az idén. Január vé­gén újabb gép, a második szénmaró kezdte meg a mun­kát Egercsehiben: kiváló tel­jesítménnyel. A negyedévi tervét 105 százalékra telje­sítette a bánya, s biztatóak a kilátások a következő hóna" pokra is. A szocialista brigá­dok vállalásai mintegy 10 ezer tonna többletet ígérnek itt, de szépen szeretnék be­fejezni munkájukat a nádas- diak is: ötezer tonnával akarják megtoldani a most csökkentett tervüket. Hogy sikerül-e ez a nagy vállalko­zás? Papp János, bányavezető termelési tanácskozásra hí­vott meg, s az ott elhangzot­takból is kiderült: a bá­Korszerübbel — jobbat Panoráma-tervek Egerben Eger vendéglátóipari ellá­tásában meghatározó szerepe van a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalatnak, mint a megye e szolgáltatást biz­tosító legnagyobb egységnek. Üzletpolitikája, a fejlesztés végrehajtott és a jövőre meg­fogalmazott tervei egyértel­műen igyekeznek kielégíteni a helyi és a növekvő idegen- forgalom igényeit. Erről tár­gyalt nemrégiben az Egri Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága is: miképpen igyek­szik a vállalat a megyeszék­helyen a vendéglátás szín­vonalát emelni, javítani. Az elmúlt ötéves tervben nagyarányú fejlesztést haj­tott végre Egerben a válla­lat: a Kazamata Étterem­kombinát és a Vadászkürt Étterem a turistaszálló rész­legével nagyban hozzájárult a vendéglátás igényeinek ki­elégítéséhez. A többi vendég­látó egység viszonylag kicsi alapterülete sajnos gátolja a bővítést, illetve az intenzí­vebb . profilváltoztatást. A Zalár utcai Zöldhordó ital­boltot például megszüntették és helyében megnyílt a Deli- kátesz, hidegkonyhás készít­ményeivel. Sajnos éppen ami a konyharészt illeti, bővítés­ről nem lehet szó. Ettől füg­getlenül, ha szerényebb mér­tékben is a profilváltoztatást napirenden tartja a vállalat. Jelenleg éppen a Kacsa ital­bolt átalakítása folyik, ahol bisztrót rendeznek majd be. A munkaerő a vállalatnál gyakran okoz gondot, s ezért a korszerű módszerekre, a gépesítésre, a kiszolgálás gyorsítására törekednek. Tervezik, hogy a Belvárosi Étteremben a déli órákban, amikor a legnagyobb a for­galom, önkiszolgáló rendszert yezetnek be. este pedig a ha­gyományos felszolgálás fo­lyik majd. Az italboltok kor­szerűsítését az új ötéves terv­ben mielőbb végre akarja hajtani a vállalat s ezért a terveket már megrendelték. A közétkeztetésből is igyek­szik kivenni a részét a Pa­noráma. Figyelemre méltó az az elképzelés, amely szerint a diákétkeztetést segítendő, első lépcsőben átveszik az ál­talános iskolák konyháit. Ez már csak azért is lényeges, mert az idegenforgalmi sze­zonban, amikor tanítási szü­net van, az érkező turisták csoportos ellátását is meg lehet e konyhák segítségével oldani. A jövővel kapcsolatban: a Belvárosi Étterem, illetve a Kacsa italbolt korszerűsíté­se mellett sor kerül a Jóbarát kisvendéglő és a népkerti vendéglő rekonstrukciójára is. A Vasúti kisvendéglőt a főútvonal építése miatt — a tervek szerint — le kell bon­tani, viszont a vállalat az igények ismeretében a közel­ben felépíti az új vendéglőt: természetesen jobb és kultu­ráltabb körülményeket biz­tosítva a fogyasztóknak, mint eddig. Sajnáljuk, hogy az annyit emlegetett Törölckert vendéglő utóda az egri vár­ban szóba sem került, pedig igen érdekes színfoltja lenne a várnak, a városnak és ez is segítene a látogatók, illetve a helybeliek hangulatos foga­dásában. Áz elképzelések ettől füg­getlenül biztatóak, s ha a megfelelő anyagi fedezet is a rendelkezésre áll, az új öt­éves tervben nagy lépést te­het előre a Panoráma a rá váró szolgáltatás javításá­ban, a megyeszékhely és a turisták ellátásában. (hátai) nyászokon nem múlik a si­ker. Nagy lelkesedéssel, aka­rással dolgoznak, a munká­jukat könnyítő gépek len­dületet adnak a frontok em­bereinek. Annál inkább mú­lik viszont azon, hogy nin­csenek alkatrészek a csil­iekhez, nem kapnak újakat sem, s a napi jelentések ót- .íat órás kiesésről számolnak be csillehiány miatt. Sokszor úgy jutnak alapvető fontos­ságú alkatrészekhez, hogy, enyhén szólva, nem hivata­los úton keresik meg a kap­csolatokat. Erre kényszerítik a körülmények a naponta 30 vagon szenet adó bánya ve­zetőit. Egercsehiben egyébként a bűvös szám most a napi 1Ü0 vágonos teljesítmény elérése. Jövőre már ennyit akarnak kihozni, különösen ha a bor­sodnádasdi aknában megszű­nik a termelés. A talán át­meneti alkatrészgondok mel­lett most még az aknatorony teljesítménye a száz vagon akadálya: egyszerűen nem le­het annyit kihozni a jelenlegi felvonórendszerrel. Kilenc napig lenn is fenn is egy-egy technikus figyelte a felvonó munkáját, s a felmérés ada­tait most összegzik, a mun­ka szervezését akarják ezzel javítani. A legnagyobb fel­adatot a jövő évi frontok előkészítése jelenti. Minél több új vágatot kell hajtani, az év végén már megnyíló gazdag északi széntelepen. A tavalyi eredményekért elismerő oklevelet kapott a bányaüzem,, nem sok hiány­zott az élüzem címhez. Há- romszázkilencvenezer forint jutalmat osztottak ki a mun­ka ünnepén a brigádok tag­jainak, a törzsgárdistáknak, a kiváló dolgozóknak. S MOST ÚJRA egy na­gyobb feladat, s újra a bá­nyászok helytállására számí­tunk, .. Hekeli Sándor Épül a Szegedi Szalámigyár Szeptemberben már megkezdi próbaüzemelését az új Szegedi Szalámigyár. A Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat új létesítményében évente 510 va­gon téliszalámit készítenek majd. Az új szalámigyár 64 méter magas klímatornyát a DÉLGÉP építi. A belső szerelési munkákat az Egyesült Izzó és a Diósgyőri Gépgyár dolgozói végzik. (MTI fotó — Kozák Albert) Kapcsolat tíz országgal A hevesi zöldség, gyümölcs Európában Messze földön híre van a hevesi dinnyének, a papri­kának és az almának. Izét, zamatát nemcsak itthon is­merik, hanem évről évre többen megkóstolják határa­inkon túl is. Naponta kamionok, illetve hűtővagonokból álló szerel­vények viszik Heves megyé­ből a közép-, kelet- és észak-európai országokba a friss zöldséget és gyümöl­csöt. Ezt a munkát évek óta a Huv.garofruct — zöldség- gyümölcsexportáló vállalat — irányítja, melynek Heves megyében Gyöngyösön van á központja. Vezetője, Grósz József, ér­deklődésünkre elmondta, hogy megyénkből tíz ország­ba: a Szovjetunióba, a Né­met Demokratikus Köztár­saságba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Ausztriába, az NSZK-ba, Svédországba, Hollandiába, Dániába és Ang­liába szállítanak legjobb ter­mékeinkből. A tájkörzeteknek megfe­lelően vasúti rakodóhelyeket alakítottak ki Kaiban, Heve­sen, Erdőtelken, Hatvanban, valamint az egri és a gyön­gyösi hűtőházban. Ezekről a helyekről az évszaknak megfelelően almát, cseresz­nyét, meggyet, körtét, ribiz- lit, szilvát, sárga- és ősziba­rackot, továbbá szőlőt, fejes káposztát, salátát, uborkát, paprikát, paradicsomot és görögdinnyét exportálnak. A gyöngyösi központ a hevesi, a füzesabonyi, a csányi és a Gyöngyös—do- moszlói Állami Gazdaságok­kal, valamint az Egér- Gyöngyös vidéki Pincegaz­dasággal van kedvező part­neri kapcsolatban. A szövet­kezetek közül a hevesi Rá­kóczival, az erdőtelki, a ká­li, a pétervásári, a nagyré- dei, és a verpeléti közös gaz­dasággal kötött szerződést áruszállításra. Ezeken kívül eredményes együttműködést alakítottak ki a SZÖVTER- MÉK-kel és a GYÖNGY- SZÖV Fogyasztási Szövetke­zettel is. Az idei évre már megkö­tötték a szerződéseket, sőt néhány gazdasággal öt évre szóló középtávú szerződést írtak alá a folyamatos zöld­ség-, gyümölcsfelvásárlásra és az export biztosítására Ezekben a napokban az idénynek megfelelően primőr KISZ'kongresszusi küldöttünk; Varga Emma — Még csak 16 éves vagy, kevesen ismernek. Bemutat­kozóul mondj magadról va­lamit. — Mivel a koromat már nem tudom letagadni, erről ne beszéljünk. Különben gé­pi forgácsoló szakmunkásta­nuló vagyok, köszörűs leszek. —• Férfias szakma. — Tévedés: kimondottan nőknek való. — Állítólag néha mérges vagy, de nem ezért, ugye? — Ezért nem, de a hajam már nagyon megnőtt, és ezért egy kicsit mérgelődök. Per­sze, nem nagy ügy, majd le­vágatom és kész. — Elmondanád, hogyan let­tél kongresszusi küldött? — Tulajdonképpen egészen egyszerűen. Ha valaki ezt két évvel ezelőtt mondta volna nekem, biztosan kinevetem. Általános iskolában még nem keltették fel az érdek­lődésemet a KISZ-munka iránt. Itt viszont, az egri szakmunkástanuló intézetben annál inkább. Ezért sok kö­szönettel tartozom, különö­sen Szerencsi Robinak, a vb akkori gazdasági felelősének. Rengeteget foglalkozott ve­lem, amit nem tudtam, min­dent elmagyarázott, úgy­hogy egy hónap múlva már engem választottak meg a Kilián-kör vezetőjének, utá­na pedig alapszervezeti titkár lettem... — Ilyen jól ment a tanu­lás is? — Azt nem mondhatnám. Először nem nagyon érdekelt az iskola, igaz, nem is sokat tudtam róla. Később aztán addig nyűgösködtünk, hogy egyszer csak kivittek a gyár­ba, és ott Soós mester renge­teg érdekességet megmutatott nekünk. Akkor aztán elha­tároztam, ha addig élek is, megtanulom én ezt a szép szakmát. Azóta nincs is baj a tanulással. — Azt mondják, sokoldalú vagy... — Ez talán túlzás. Ha csak azért nem, hogy ének­kari tag is voltam, egy tor­naórán pedig megtanultam sakkozni, és aránylag hamar versenyeztem is. Emlékszem, az egyik járásin én játszot­tam legtovább, 9-íől fél 11-ig. A lányok közben már végez­tek,- és megsúgták nekem, hogy rajtam múlik, elsők le­szünk-e vagy másodikok. Er­re olyan ideges lettem, hogy elvesztettem a partit. Utána persze megsirattam, később azonban Mátrafüreden meg­nyertem a szakmunkáskép­zősök megyei versenyét... De már nem sakkozom, mert a téli szünetben, az országo­son megkértem a döntőbírók elnökét, hogy szombat és va­sárnap helyett hadd játsszak pénteken, mert rfiegyei KlSZ-küldötlértekezlet * lesz. Mi a fontosabb nekem?, — kérdezte, a sakk vagy a KISZ? — A KISZ válaszol­tam, és hazautaztam. Ott pe­dig kongresszusi küldöttnek jelöltek, és ha esetleg felszó­lalhatok, lesz egy-két jó ja­vaslatom. Például az, hogy dolgozzon ki a kongresszus olyan programot nekünk, ami a szocialista brigádmozgal­mat is magában foglalja. Ez biztos, hogy jó, nálunk már fejes salátát szállítanak a szomszédos szocialista orszá­gokba. Eddig 200 ezer került a külföldi piacokra, mely­nek nagy részét fólia alatt a hevesi Rákócziban termel­ték. További 100' ezret már a szabadtérről visznek. A közeli napokban indít­ják útnak Kálból Svédor­szágba az idei első fejeská- poszta-szállítmányt is, ame­lyet később az erdőtelki ter­melőszövetkezettől, illetve az' egri ÁFÉSZ fóliás zöldség­termelő szakcsoportjától vá­sárolt áruval folytatnak. A szerződések alapján 210 va- ' gon paprikát exportálnak a Német Szövetségi Köztársa­ságba és 30 vagon étkezési paradicsomot a többi tőkés országba. A gyümölcsök közül az idén is keresett lesz a he- , vési dinnye. Ezt bizonyítja, hogy 850 vagonnal rendel­tek belőle a környező szo­cialista és a tőkés orszá­gok. A dinnyén kívül várha­tóan a hevesi alma is hódít majd. Ebből 1100 vagonnal szállítanak külföldre. Több mint a felét a Szovjetunió­ba, Csehszlovákiába, a Né­met Demokratikus Köztár­saságba és Lengyelországba küldik. A szocialista országok a fő megrendelői a hevesi sár­gabaracknak, a meggynek, a szilvának és a körtének. Si­kere lesz a szőlőnek is, hi­szen a Mátra aljáról 129 vagon csemegét exportálnak az idén. (mentusz) él is, aki nem hiszi, megnéz­heti. — Hamar eljutottál a kongresszusig. Biztosan sze­retnek. .. — Lehet, pedig sokszor ve­szekszem a gyerekekkel, , és ez elég komikus lehet, mert csupa égimeszelő fiú van és csak néhány lány. Én meg csak 156 centiméter vagyok, erről nem tehetek, de azért nagyon mérges vagyok, ami­kor becenevemen szólítanak: — „Na, mi van, Zseborosz­lán. .. ?” (ku—ti) Miniszteri dicsérő oklevél az flGROÜER-nek Negyedik alkalommal nyerte el a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevelét a Heves megyei AGROKER Vállalat. Az ünnepélyes tanácskozás­ra kedden délelőtt került sor a vállalat egri központjában. Az elnökségben helyet fog­lalt Kormos Miklós, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának munkatársa, dr. Nagy Sándor, az MSZMP Eger városi Bizottságának osztályvezetője, dr. Bartos Lajos, az AGROTRÖSZT ke­reskedelmi igazgatója és Koós Viktor főtanácsos, a megyei tanács osztályvezető- helyettese is. Marmoly Ferenc szb-titkár megnyitója után Joó Imre igazgató ismertette a vállalat múlt évi eredményeit. Szólt az V. ötéves tervi és az idei célkitűzésekről is. Ezután dr. Bartos Lajos átadta az okle­velet a vállalat kollektívá­jának. Bemáth Sándorné és Mikuska Irén Kiváló dolgo-, zó-kitüntetésben részesült. Míumsbs £í 1976c május 5., szerda ^

Next

/
Thumbnails
Contents