Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

Hová került az állami támogatás...? Felfelé a ranglistán Kiskörei új hullám A kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálko­dó szövetkezetek fejlődése, az ott dolgozók gazdasági­társadalmi felemelkedése egész népgazdaságunk szem­pontjából nagy fontosságú. Ezeknek az üzemeknek mai elnevezése mögött — ked­vezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek — az a felis­merés húzódik meg, hogy ezeken a helyeken a gyen­gébb gazdasági eredménye­ket, a tagok alacsonyabb jö­vedelmét, a támogatás szük­ségességét nem a rossz munka, hanem alapvetően a nem megfelelő termőhelyi körülmények okozzák. Nem csoda tehát, hogy álla- műnk a most indult ötödik ötéves tervben is gondot for­dít az átlagosnál rosszabb természeti és gazdasági fel­tételek között levő szövetke­zetek támogatására. Ennek rendszere az új szabályozók életbe lépése után sem vál­tozott túlságosan. A támoga­tás továbbfejlesztése azon­ban mégis indokolt volt, hogy ez is még szorosabb összhangba kerüljön gazda­ságpolitikai célkitűzéseink­kel. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek támogatására, az új ötéves tervben is meg­marad az ár- és jövedelem­kiegészítés, a fejlesztési, va­lamint a termelési adóból visszafizetendő hozzájáru­lás. Ezek a támogatási for­mák az eddigieknél hatéko­nyabb gazdálkodásra ösz­Egyebek mellett, a KI*- SZÖV-höz tartozó ktsz-ek V. ötéves terveinek készítésével kapcsolatos tapasztalatokról tájékozódott pénteken az ipari szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése Egerben. Mint a jelentésből kitűnt: az egyes szervezetek általá­ban több elképzelést vetet­tek papírra, s ezeket testü­leti értekezleteken, illetve a kollektívák széles nyilvános­sága előtt ismertették; véle­ményeket, javaslatokat kér­ve, hogy végül a legjobba­kat kiválaszthassák. A programok azonban — az igyekezet ellenére is —, sajnos, nincsenek teljesen összhangban a szövetségnek az OKISZ-szal és a megyei tanáccsal egyeztetett célki­tűzéseivel. Az ipari termelés tönöznek, ezért a feltételek is szigorúbbak. A támogatá­si rendszer elsősorban a ter­melési szerkezet tökéletesíté­sét és a gazdálkodás javítá­sát segíti elő. Heves megyében 18 ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gú szövetkezetét tartanak nyilván. Államunk ezeknek a nagyüzemeknek a követke­ző években főleg fejlesztési törekvéseikhez nyújt anyagi segítséget. Ezzel a szövetke­zeti tagság a nehéz körül­mények ellenére is jobban megtalálja számítását, mivel a gazdaságok a kedvezőtlen viszonyok ellenére kedve­zőbb megélhetést biztosít­hatnak. Ezek a szövetkezetek már elkészítették középtávú fej­lesztési terveiket és pályáza­tokat nyújtottak be a me­gyei tanácshoz az állami támo­gatásra. A beérkezett pályá­zatok alapján a végrehajtó bizottság a közelmúltban döntött arról, hogy a kedve­zőtlen adottságú szövetkeze­tek közül az idén melyik, mennyi állami támogatást kap. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a területi szövetség, vala­mint a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazga­tóságának javaslata alapján a szarvasmarha-tenyésztés és az üzemfejlesztési tervekben előirányzott célkitűzések megvalósítására a végrehajtó bizottság 8 millió 800 ezer forintot biztosított az üze­meknek. növekedési üteme., az idén nem éri el az elképzelt mér­téket, ami például a gép­iparban bizonyos fokig ta­lán magyarázható a profil- váltással, a szövetkezetek egyesülésével, de semmikép­pen sem örvendetes. Miként az sem, hogy az építőipar teljesítménye az idén, lát­hatóan elmarad a kívánttól, s esupán a tervidőszak egé­szét tekintve mutat olyan eredményt, amilyenre való­jában szükség van. A szövetkezeteknél nincs különösebb törekvés a ter­mékszerkezet változtatására, további, lényegesebb profil- tisztításra. A népgazdasági követelményektől eltérően, a beruházások több mint fele építési jellegű. Az elképze­lések valóra váltásánál né­Elsősorban azoknak a szö­vetkezeteknek, ahol az egy főre eső jövedelem nem ha­ladja meg a 37 ezer forintot. Ennek alapján a szarvas­marha-tenyésztés fejleszté­sére, a saját termelésű és vásárolt takarmányok kész­letértékének fokozására, az egerszalóki 950 ezer, a báto­rt 1 millió 900 ezer és a bo- donyi szövetkezet 1 millió 700 ezer forint állami támo­gatást kapott. A takarmány­készlet növelésére a pélyiek 600, a mátraballaiak 900 ezer forint támogatásban része­sültek. Visszafizetési kötelezettség nélkül, erő- és munkagépek vásárlására, a bátoriaknak 2 millió 600 ezer, a szarvas­marha-telep építésének foly­tatásához 200 ezer forinttal járult hozzá a megyei ta­nács. A bodonyiaknak erő- és munkagépek vásárlására 3 millió 500 ezer forintot, a bélapátfalvi szövetkezetnek pedig, a juhászat fejlesztőié­re, kétmillió forint állami támogatást szavazott meg a végrehajtó bizottság. _Jó helyre került tehát a pénz. Valóban segítséget nyújt megyénkben a legne­hezebb körülmények között gazdálkodó szövetkezetek­nek. A támogatás ésszerű felhasználása tovább segít­heti a termelés javulását és a tagság jobb megélhetését. hol nemcsak egyszerűen a létszámbővítésre, hanem még az alkalmazottak számának gyarapítására is gondolnak. Ma sem számolnak kellően a még kiaknázatlan „rejtett tartalékokkal”, a tervekben nem kap elég szerepet a munka- és üzemszervezés. Hiba, hogy nem minden szö­vetkezet „stratégiája” igazo­dik eléggé a helyi tanácsok programjához. A küldöttközgyűlésen — amellett, hogy felhívták a szövetkezetek képviselőinek figyelmét a tapasztalt hiá­nyosságokra — mindjárt se­gítséget is ígértek a hibák kijavításához. Végül a résztvevők — a közelgő tisztújításhoz, a me­gyei küldöttközgyűlésre, il­letve az OKISZ őszi kong­resszusára való készülődés jegyében — jelölő bizottsá­got választottak, majd kül­dötteket delegáltak a Szö­vetkezetek Heves megyei Ta­nácsába. (— ni) TAVALY SZINTE elret­tentő példaként emlegették megyeszerte a kiskörei ter­melőszövetkezetet, ha a tej­termelés kerül szóba. Siral­masak voltak az átlagok, baj volt a takarmányozással és mi tagadás, nem a legjobb hangulat uralkodott a tehe­nészek között sem. Tehe­nésznek lenni Kiskörén, eny­hén szólva, nem jelentett va­lami csodálatos karriert. — És ma? — Döntse el, érdemes-e Kiskörén tehenésznek lenni havi ötezres átlagért? . A magas kereset csak jelez valarríit, történetesen azt, hogy a Tisza-parti termelő- szövetkezetben elindultak felfelé a mélypontról. A te­henészek fizetése tavaly a háromezer-hatszáz forintos átlagot is alig érte el, és a főállattenyésztő Kovács An­tal azt mondja, hogy mégis a tavalyi volt magas fizetés, nem a mostani ötezer. Mert a mostani fizetés mellett a tehenészek naponta 1700 li­ter tejet adnak át a csarno­koknak 191 tehén után, az elmúlt esztendőben pedig 800, nagy ritkán kilencszáz liter tej hagyta el a telepet, amikor ha nem is sokkal, de több tehén állt az istálló­ban. Szám szerint kettőszáz­három. A fordulat persze nem egyik napról a másikra kö­vetkezett be. A tej központi kérdéssé vált a gazdaságban. A napi tejtermelést mutató tábla felkerült a termelőszö­vetkezeti iroda falára és a piros filctollal felírt számok mögé pillantást vetett a gaz­daság pártvezetése is. KÉT FIATAL szakember érkezett a termelőszövetke­zetbe, Kovács Antal főállat­tenyésztő és Szilágyi László főmezőgazdász. Ök is alapo­san kivették a részüket a na­gyobb tejhozamért indított munkából. A tehenészek bé­rét rendezték. A tej mennyi­ségétől és zsírtartalmától függővé tett ösztönző mun­kabér megsokszorozta a ked­vet, az új Alfa Laval fejő­gép nem csupán a munkát könnyítette meg, hanem ön­magában véve is bizonyos mértékig garanciája volt a nagyobb mennyiségnek. Mivel az elmúlt esztendő­ben nem termett meg a meg­felelő mennyiségű és minő­ségű takarmány, ez év janu­árjában melaszt és répasze­letet vettek, hogy javítsák az etetett takarmány minőségét. A vezetésnek ez az ötlete — amely ugyan korántsem új, de azt legalább igazolja, hogy a hagyományos módszereket nem szükséges feltétlenül süllyesztőbe rakni — napon­ta száz literrel több tejet je­lentett. Szintén nem tartozik a tetszetős és modern eljárá­sok közé, hogy a lucernát géppel kaszálják, de kézi munkával gyűjtik be. Ez két­ségtelen, hogy fáradságosabb módszer, ám a széna értéke jobb, kevesebb értékes rész megy veszendőbe. A takar­mány kérdését egyébként is döntő fontosságúnak ítéli a két fiatal szakember. Ahogy mondták, ez a tejtermelés hátországa. Már ezen a te­rületen sok minden eldől, ami kihat az egésE további munkára. AZ IDÉN NAGYOBB te­rületet szenteltek a takar­mánynak és fő vetésként ke­rült a.földbe a silókukorica, bőséges műtrágyával. A tej­termelés emelése tehát nem ideiglenes cél. A tavalyi 2225 literes tehenenkénti évi át­lagos tej hozam már csak rossz emlék Kiskörén. Az 1976-os esztendő első ne­gyedévének az átlagát, ha esztendőre vetítenénk ki, ak­kor 2830 liter lenne. Az év java része még hátra van. Óvatosak is a szakvezetők, és> amikor a jövőről van szó, sokszor hangzik el, hogy „re­méljük”, „bízunk be'nne”. A reménykedés mellett azon­ban a tennivalókat sem ha­nyagolják el, és azt is em­legetik, hogy ezzel az állo­mánnyal a háromezres bűvös határt is el lehet érni, ami magyar tarka állománynál — különösen Heves megyé­ben — ritka mint a fehér holló. A Magyar Népköztársaság, valamint a Német Demokra­tikus Köztársaság kormá­nya közötti megállapodás ér­telmében az idén is lehető­ség nyílik magyar fiatalok külföldi munkavállalására. Jelentkezéseket a főváros­ban május 21-től fogadnak el a VIII. kér. Baross utca 124. szám alatti Dél-buda­pesti Munkaerőgazdálkodá­si Hivatalban. Ebben az esztendőben mintegy 700 fiatal jelentkez­het NDK-beli munkára — mondta a városházán Kővá­ri László osztályvezető. Ösz- szesen 315 — esztergályos, forgácsoló, lakatos, műsze­rész, villanyszerelő, autósze­relő, szakács, vegyipari és nyomdaipari — szakmunkás, továbbá 385, betanítást igénylő különböző munka­körbe — gépgyárba, kohá­szatba, elektromos, textil- és vegyiparba — helyezkedhet el szakképzetlen férfi és nő. A lényegesebb feltételek: 18—26 év közötti korhatár; A szakmabeliok egymás között rangsort is vezetnek, s ezen a rangsoron feljebb ke­rülni egy-egy termelőszövet­kezet szűkebb közösségének nagy dolognak számít. A kis- köreiek tavaly nem voltak elkényeztetve a helyezések­kel, de az idén azon a táb­lázaton, amelyet az úgyne­vezett istállóátlag alapján számítanak, a második he'v- re zárkóztak fel a tiszaná- naiak mögé. Ez pedig már valami, mivel Tiszanánán Holstein Friz-állomány van, s közvetlenül mögöttük len­ni, az már szakmai dicsőség is. S ami egyáltalán nem mindegy, ez a második hely nagyon sok tejet jelent az üzletekben és otthon, a hű­tőszekrényben egyaránt. A TEJ PÉLDÁJA csuk egy volt a sok közül, de a többi területen is jelentős előrelépés történt ebben az esztendőben. Tavaly például 4700 sertést adtak át a vá­góhídnak, az idei terv kere­ken ezerrel több, de a jelen­legi malacszaporulatra ala­pozna egyáltalán nem tűnik: elérhetetlennek a hatezer át­adott hízósertés. Az állattenyésztés árbevé­tele pedig kereken 1 millió 200 ezer forinttal hozott töb­bet a termelőszövetkezet pénztárába, mint ahogy azt remélni merték és tervez­ték az év elején. megfelelő erkölcsi, politikai megítélés; nőtlen, hajadon, vagy eltartásra nem kötele­zett; vállalja az NDK-beli ideiglenes foglalkoztatás fel­tételeit; a munka ellátására egészségileg alkalmas; hat hónapot meghaladó katonai szolgálatot teljesített, vagy katonai szolgálatra alkal­matlan, illetve sorköteles fiatalok közül csak az 1957- ben és 1958-ban születettek, az elektroműszerész és ro­konszakmáknál csak az 1958- ban született fiatalok, gép- járművezetők csak a katonai szolgálat letöltése után. Azok a fiatalok, akik sorka­tonai szolgálatot még nem teljesítettek, az NDK-beli foglalkoztatás idejére szol­gálathalasztásban részesül­nek. A szakképzett munka­körbe jelentkezők rendelkez­nek a szükséges szakmai képzettséggel (szakmunká­sok betanított munkakörre nem jelentkezhetnek), nem járnak közép-, vagy felsőfo­kú iskolába, kivéve az ez évben végző: fiatalokat. A fiatalokkal három évre szóló szerződést kötnek; a szakmunkások két évben is megállapodhatnak. A kere' seti lehetőség havonta 550—» 900 márka, amely a teljesít­ménytől függően természete­sen változhat. A munkahét ötnapos, és a dolgozóknak évente 15 nap alapszabadság jár. NDK-beli munkára au­gusztus végéig lehet jelent­kezni, de a legjobb, ha a fia­talok június végéig jelzik munkavállalási szándéku­kat. Azért június végéig, mert a részükre a fővárosi tanács munkaügyi főosztálya nyolchetes német nyelvtan- folyamot szervez, ahol az alapvető legfontosabb tudni­valókat elsajátíthatják. A magyar fiatalok az N UK üzemeiben várhatóan októ­berben veszik fel a munkát. (MTI) Szezonnyitó előtti körkép a Balatonról Mentusz Károly Nincs teljes összhang Tisztújításra, kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek (szigethy) Hétszáz magyar fiatal jelentkezhet NDK-beli munkára Balatonnál május 23-án, a balatonfüredi vitorlabontó ünnepséggel hivatalosan is megkezdődik a nyári szezon. Az irányító, az ellátó és a szolgáltató szervek az idén is számottevően fejlesztették üdülővidéki hálózatukat. A tó keleti „kapujában”, Balatonakarattyán új ví- kendtelep épül. Balatonkene­sén és Fűzfőn feltöltéssel nyernek újabb szárazföldi közterületet sétány, strand és üdülőházak építéséhez. Az északi part fejlődő gyógyüdülőhelyi városában, Balatonfüreden látványosan terebélyesedik az új Kisfalu­dy-üdülőtelep. A magánnya­ralókon kívül itt számos többszintes vállalati üdülő­ház is épül. Üj pavilonnal bővül a szívkórház. Tihanyban tovább „koz­metikázzák” a félszigetet és az alsó parti út mentén élő­sövényt telepítenek. Hévízen nyílt meg az idei szezon leglátványosabb ob­jektuma a Hotel Thermál Gyógyüdülőszálló, amely az év végéig még saját fürdő- medencével is bővül. Foly­tatják a hévízi tó fürdőépü­leteinek fokozatos felújítá­sát, illetve faépítményeinek kicserélését. • A déli parton Fonyód és Balatonföldvár új ABC-áru- házakkal gazdagodik. Fo- nyód-Béla telepen nemrégen megnyitották a reprezentatív Vadásztanyát. Ugyanitt a Napsugár elnevezésű kem­ping új épületekkel gazdago­dott, ahol büfét és kölcsön­zőt nyitnak. Új pavilonsor nyílik a Balatonszabadi-Sós- tón is. Siófokon az idei szezon legnagyobb „ajándéka” az új művelődési centrum lesz, amely otthont ad országos és nemzetközi kongresszusok­nak is. Két újdonság a Videotonból A Videotonban megkezdték a „Mini-Vidi” nevű kisképernyős hordozható televízi­ók, valamint a Lyra nevű nagy teljesítményű társkarádiók gyártását. A gyár szalagjairól még az idén mintegy négyezer „Mini-Vidi” és ötezer Lyra kerül le. A két újdonság ha­marosan megjelenik az üzletekben is. A hazai igények kielégítésén túl várhatóan je­lentős mennyiség kerül exportra is. Bal oldali képünkön Hajdók Zsuzsa műszerész meózza a Lyra táskarádiót. Jobb ol­dali képünkön Sorakoznak az új televíziókészülékek. (MTI fotó —Jászai Csaba) NmiisM Q 1976. május 22. szombat

Next

/
Thumbnails
Contents