Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám

i •S'í&ft %h*.é Lovasiskola Rádiházán I Mezőhegyes, Bábolna, Csip- késkút... Ha a magyaror­szági lótenyésztés valahol szóba kerül, rendszerint e három legismertebb te­nyésztési helyet szokás meg­említeni. Mezőhegyest •— legelső, 1785-ben alapított állami gazdaságunkat — az angol eredetű nóníuszai tették hí­ressé. Bábolnát arab telivé­rei, míg Csipkéskutat az idegenforgalmi látványos­ságnak is beillő, szabadban nevelt hegyi ménese. Néhány éve azonban egy újabb helységnév is e jól ismert tenyészhelyek sorába kívánkozik: Rádiháza. E kis település Zala me­gyében található, Gutorfölde mellett. Alig néhány ház­ból áll — lakóinak száma Belőle is versenyló lesz akadályok fölött kell átlen­dülniük, a futók pedig —a galopp-pályák későbbi pari­pái — a rendre hosszabbodó távokon erősítik izmaikat. Megint másképp tanulnak az ügetők. őket ■— ha a zablát már nem akarják ki­vetni fogaik közül — kis, kétkerekű kocsi, az úgyne­vezett sulki elé fogják, sazt kell az ügetés versenysza­bályainak megfelelően, gyor­san, egyenletesen, nem ug­rálva húzniuk. Talán éppen ezekkel az utóbb említett versenylo­vakkal van a legkevesebb gondjuk a rádiházi idomí- tóknak! Ahogy mondják, az ügetésre fogott kancák csi­kói szinte az anyatejjel szív­ják magukba a fegyelme­zett kocsihúzás nehéz mes­terségét — ,az ügető ősök Az akadályok mind magasabbak... mindössze 150 —, ám neve mégis ismerősen cseng Eu­rópa sok országában. Rádi- háza lovasiskolája révén vált messze földön híres­sé! Versenylovakat tenyészte­nek ott a zalai dombok kö­zött, s nemcsak azzal törőd­nek, hogy jó tartású, futás­ra, ugrásra alkalmas példá­nyok kerüljenek ki az is­tállókból, hanem azzal is, hogy az eladott lovak futni, ugrani egyaránt jól tudja­nak. A rádiházi csikókat ko­rán kezdik idomítani. Az állatok már alig kétéves ko­rukban zablát kapnak a szájukba, kantárt a fejük­re — igaz, eleinte csak na­pi két-hárcm órára —, majd az. ugrásra,, galoppra kisze­melt lovakat lassacskán nye­reghez szoktatják. Az ugróknak előbb ala­csony, majd mind magasabb Dobós siker Csurgón Az elmúlt hét végén ren­dezték meg Csürgófi az or­szág középiskolai színjátszó­csoportjainak fesztiválját. Megyénként a Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola irodalmi színpadosai képviselték. A fiatalok Janikovszky Éva könyvének saját maguk ál­tal készített dramatizált vál­tozatát mutatták be Kire ütött ez a gyerek? címmel. Felkészültségük elismerése­képpen ezüst fokozatú minő­sítést szereztek. Ebparádé Füzesabonyban (Tudósítóinktól) A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének fü­zesabonyi szervezete, — melynek jelenleg 172 aktív tagja van — április 11-én országos tájjellegű kutyaki­állítást rendezett a jól fel­szerelt és kitűnően előkészí­tett kiképzőhelyen. Nemcsak a környező megyékből, ha­nem még Dunántúlról iß fel­vezettek különböző fajta ebe­ket a bíráló bizottság elé. A nemzetközi és országos mi­nősítéssel rendelkező bírói gárda a nap folyamán össze­sen 282 kutyust vett rszem­ügyre”, s a szigorú előírások alapján ítélte oda a kitűnő,, a nagyon jó, a jó és megfele­lő címeket, összesen 19 fajta kutyát láthatott minősítés közben a nagyszámú nézőse­reg. Odaítélték fajtánként a „Füzesabony legszebbje” cí­met is. Szigetváry József örökségbe adják kocsihúzó ismereteiket.. . Persze nemcsak a lovak iskolája Rádiháza, hanem a lovasoké is! Aki lovagolni akar — külföldi, hazai ér­deklődő egyaránt — hátas­lovat ; is bérelhet, lovagló­mestert is fogadhat ott. A remek versenypályát egyébként a lovaglóiskolások meg a versenylójelöltek he­lyett olykor a lovaglás mes­terei, meg a már „végzett” versenylovak foglalják el: ügető- és akadályversenye­ket rendeznek gyakran szá­mukra, amelyek — Rádihá­za nemzetközi rangjának el­ismeréseképp — sok-sok külföldi vendéget is a zalai lovasiskolába csalogatnak... Akácz László “'***.•* * A ZSIRÁF Amikor á zsiráf még isko­lába járt, mindig ötöse volt olvasásból meg számtanból, de tornából egyese, mert nem tudott bukfencezni, ha a bőréből bújt ki, akkor sem, teljesen boldogtalan volt emiatt, ellátták taná­csokkal, csinálj igy aztán meg így, nézd, milyen egy­szerű, ám a zsiráfnak soha nem sikerült, nem tudta, ho­vá tegye a nyakát, s a ta­nító néni a fejét csóválta, zsiráf, zsiráf, szép kis bizo­nyítványod lesz, mit monda­Egy tábornok hazatérése SZÁRMAZÁSA, akár a ré­gi orosz hadsereg akárme­lyik tisztjéé.. Sőt nem is akármelyiké. Édesapja tá­bornok volt, anyai nagy­apja miniszter, ősei közétar­tozott a Napóleon elleni 1812 —1815-i hadjárat két neves orosz hadvezére. Az első világháború kitö­rése Japánban érte, ahova a japán nyelv tanulmányo­zására küldték. Azonnal ha­zatért és a frontra kérte magát. Egy évig a 10. had­sereg hadműveleti osztályát vezette, majd Angliába, Franciaországba küldték dip­lomáciai feladattal, azután Tokióban lett katonai atta­sé. Az 1917-i Februári For­radalom után hazaiért. Pé- terváron egykori elöljárója, Alekszandr Verhovszkij (a Vörös Hadsereg Akadémiájá­nak későbbi professzora) volt a hadügyminiszter; a helyet­tese lett, akkor már tábor­noki rangban. Csakhogy a frontszolgálat, a külföldi ta­pasztalatok hatása ala^t Ja- hontov (akárcsak minisztere) akkorra már meggyőződött arról, hogy Oroszország ér­deke mielőbb kilépni a há­borúból, békét kötni. Meg is próbált érte síkraszállni — posztjáról azonnal eltávo­lították. EZÉRT AZTÁN rokon­szenvVel fogadta 1917 októ­berében a bolsevikok Béke­dekrétumát, de magát a szocialista forradalmat nem értette, nem tudta elfogad­ni. Japánba utazott, majd amikor a mikádó kormánya — tizenhárom másik impe­rialista kormánnyal együtt — hadba vonult Szovjet- Oroszország ellen, az Egye­sült Államokba települt át. Viktor Jahontov ízig-vérig orosz hazafi volt. Az Orosz­ország elleni intervenció ide­jén hazája mellé állt és cikkeket kezdett írni Szov- jet-Oroszország védelmében. Mint tapasztalt katona, fel­világosult, világlátott em­ber, mind többet gondolko­zott azon, hogy miért támo­gatja az orosz nép a Vörös Hadsereget, hogy volt baj­társai — a cári hadsereg tisztjei, főtisztjei közül a legtehetségesebbek — ’ miért harcolnak odahaza a szov­jetek hatalmáért. És Viktor Jahontovből, az orosz hazafiból fokozatosan Szovjet-Oroszország harcos híve lett. Cikkeket írt, elő­adásokat tartott Amerika- szerte a világ első munkás— paraszt államáról. Különö­sen értékes és fontos volt ez a 20-as években, amikor az Egyesült Államoknak (a tő­kés nagyhatalmak közül utolsóként) nem volt diplo­máciai kapcsolata a Szovjet­unióval, s kevéssé jutott el oda az igazság arról, hogy mi történik a világ egyhato- dán. „A Szovjetunió és a Népszövetség”, „Hogyan le­het együttműködni a Szov­jetunióval?” „A Szovjetunió külpolitikája” — ezekről a témákról tartott előadássoro­zatokat a volt tábornok a Harward-, a Columbia-, a Stanford-egyetemen, a West Point katonai akadémián és másutt az Egyesült Álla­mokban. KÖZBEN LENIN művei­vel ismerkedett, tanult. Olyan emberekkel kötött is­meretséget, mint Thomas Mann és Albert Einstein, és fáradhatatlanul írt, beszélt, dolgozott. 1936-ban megje­lent könyvében világosan ki­mutatta : japán hamarosan megtámadja az Egyesült Ál­lamokat. Kiváló ismerője volt Japánnak, könyvét ab­ban az időben mégsem vet­ték figyelembe az amerikai vezető körök, s csak akkor értékelték igazán, amikor 1941 novemberében ez az esemény bekövetkezett. Abban az időben azonban Jahontov hazája, a Szovjet­unió már hadban állt a fa­sizmussal. A volt tábornok jelentkezett a washingtoni szovjet nagykövetnél: kato­naként kíván harcolni ha­zájáért. A diplomata azon­ban úgy vélte: többet tehet az ügyért az Egyesült Álla­mokban, mint a Szovjetunió, a szovjet—amerikai együtt­működés propagandistája. 1947-ben Viktor Jahontov (akkor már 66 éves volt) fordítói vizsgát tett az ENSZ-ben és a titkárság fordítói osztályának szer­kesztője lett Az 50-es évek elejének maccarthysta bo­szorkányüldözése, az Ameri- ka-ellenes tevékenységet vizsgáló hírhedt bizottság azonban eltávolította onnan. „Russzkij Golosz” (Orosz Hang) címen haladó hetila­pot alapított, annak hasáb­jain folytatta a Szovjetunió­ról szóló igazság terjeszté­sét. 20 évig állt a lap élén. 1975-BEN FORDULT a szovjet kormányhoz hazaté­rési engedélyért, amit szin­te azonnal meg is kapott. 57 évi távoliét után most ismét Oroszországban, a Szovjetunióban él. A kor­mány személyi (kiemelt) nyugdíjat állapított meg neki. nak majd a kedves szüleid, s a zsiráf keservesen rítt, s aki véletlenül arra járt, azt hitte, hogy esik, s amikor véget ért a tanév és kiosz­tották a bizonyítványt, a zsi­ráfnak tényleg egyese volt tornából... és még jobban zokogott, mint korábban, s amikor hazaért, kérdezte anyu meg apu, mi történt, s a zsiráf bevallotta, hogy egyese van tornából, s anyu meg apu nem szólt egy szót sem, bementek a másik szo­bába, sokáig tanakodtak, s amikor visszajöttek, kezük­ben a saját régi iskolai bi­zonyítványuk volt, s amikor a kis zsiráf megnézte, tor­nából ,mindenütt egyest ta­lált. A FLAMINGÓ Az antilop egész nap ide- oda rohangál, a mókus fá­ról fára szállong, csak a, flamingó áll a vízben, meg se moccan, áll a vízben fél lábon, mintha a másikra szüksége se lenne, s a másik lába így szól magában, mi­nek vagyok tulajdonképpen a világon, arra lennék kí­váncsi, vagy tán nincs jo­gom egy kis mozgáshoz, láb lennék vagy mi a szösz, s amikor a flamingó elszende- redik, a láb fogja magát és útra kel, a nagyvilágba, megy, ahová a lába viszi, sok kalandban van része, először kerítésléc, aztán mé­terrúd egy textilüzletben, majd korlát a tornaterem­ben és végül éévéanten­na, mely az égvilágon mindent lát, mely látja a flamingót is, ahogy ott áll fél lábon, s a láb azt gon­dolja, szegény flamingó, ké­ne legalább egy lapot kül- denem neki, hogy ne aggód­jon miattam, de persze fe­lesleges nyugtalankodnia, a flamingó ugyan nem aggó­dik, hogy is aggódna, hisz észre sem vette, hogy hi­ányzik a fél lába. A ZEBRA A zebra ritka állat, s év­ről évre egyre ritkább és ritkább lesz, nem csoda, a zebra fogytán van, közönsé­ges lovak lesznek belőlük, barnák vagy feketék, a zeb­ra fogytán van, hát hogy is ne, nem kapni csíkos trikót, bemegy egy ilyen zebra a lányaival az üzletbe, s azt mondja az eladónőnek, két trikót ezeknek a zebráknak, de az eladónő így felel, saj­nálom, nézzenek be úgy két hét múlva, talán érkezik va­lami, de trikó nem jön, ki tudja folyton az üzleteket járni, a zebrák pedig nő­nek, kamaszodnak, nem járhatnak csak úgy, ezért végül vesznek maguknak va­lamilyen közönséges barna vagy fekete, hosszú ujjú pu­lóvert, egy közönséges puló­vert, amilyet a barna vagy a fekete lovak viselnek, az­tán akkor csodálkozzék az ember, hogy a zebra fogy­tán van. Bojtár Endre fordítása i. i műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 Népdalok 8.54 Titkon innen — titkon túl 9.24 Manón Lescaut (Opera) 12.20 Ki nyer ma? 1* 35 Melódiákoktól 14.00 Ünnepi körtánc 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Az élő népdal 15.20 Farkas Ferencs Bontott zászlók 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Indulók az NDK Rádiójának műsorából 16.48 A Molenaar koncert- fúvószenekara játszik 17.05 Lecke — felnőtteknek 17.30 Bemutatjuk Nicanor Zabaleta új lemezét 17.57 Üj könyvek 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Néptíalest 20.05 Fiatalok stúdiója 20.33 Székely Mihály énekel 21.05 Húszas stúdió 22 20 Világhírű vonósnégyesek 23.15 Bigband- felvételekből PETŐFI 8.05 Egy férfi és egy nő 8.20 Hanoi tavasszal 9.33 Barokk muzsika 8.55 Cigányszerelem 9.23 Délelőtti torna 9.33 Derűre is derű.. „ 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Énekegyüttesek félórája 12.33 Arcképek a német irodalomból 12.50 Beethoven: Szeptett 13.33 If júsági dalok 14.00 Kettőtől hatig. .. 18.00 Szimfonikus könnyűzene 18.33 Zenés Alma Ata-i találkozások 19.15 A nemzetközi munkásmozgalom az I. világháború éveiben 19.30 Csak fiataloknak 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 A Rádió Dalszínháza 22.33 Nótacsokor 23.15 Csajkovszkij: Hattyúk tava SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Pár perc dzsessz 17.15 Nők negyedórája 17.30 A Verseghy gimnázium kórusa énekel 17.40 Koraszülöttek (Riport) 17.50 Filmmelódiák 18.00 Alföldi krónika 18.15 Aretha Franklin énekel 18.27 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes isa MAGYAR 8.00 Tévétorna (Ism.) 8.05 Iskolatévé 9.35 Játsszunk bábszínházát! 10.15 Szünidei matiné 13.05 Iskolatévé (Ism.) 17.15 A kő arca (Rövidfilm) 17.35 Tavasz (Magyar rövidfilm) 18.00 Játék a betűkkel 18.25 A levél (Dok.-film) 19.30 Tv-híradó 20.00 Tévétorna 20.05 Németh László: Mathiász-panzió (Dráma) ‘>,‘>.15 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Gondolatok a vezetésről 20.20 Rossi autót vesz (Olasz rajzfilm) 20.30 jégkorong VB Szovjetunió— Svédország Kb.: 21.00 Tv-híradó 2. POZSONYI 19.20 Híradó 20.00 Ünnepi hangverseny 22.25 Publicisztika 22.45 Hangverseny mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Folytassa cowboy! Színes, szinkronizált angol filmvígjáték EGRI BRÓDY: (Telefon: 14—07) tíu. fél 4 és 7 órakor Halálgyár az őserdőben I—II. Szinkronizált, színes szovjet film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Holtbiztos tipp GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 és fél 6 órakoi Vörös tulipánok völgye Este fél 8 órakor Holtbiztos tipp ANI VÖRÖS CSILLAG du. fél 4 és fél 6 órakor Emlékezz a nevedre! Este fél 8 órakor Egy különös szerelem HATVANI KOSSUTH: Kamaszkorom legszebb nyara HEVES: A 22-es csapdája FÜZESABONY: Legenda a nyúl paprikásró. Edzésben az ügető lő (Bojtár Ottó felvételei — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents