Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Rendhagyó költségvetés TARTALMI ÉS FORMAI OKOKBÓL egyaránt rend- nigyó katonai költségvetési törvényjavaslatot hagyott jóvá az amerikai képviselőház és a szenátus egyezte­tő bizottsága. Formailag újdonság, hogy ezúttal nem 12, hanem -5 hónapra szól a javaslat, miután a költségvetési év fordulója június 30-ról szeptember 30-ára módosul Tartalmilag a 112 milliárd dolláros előirányzat több érdekes elemet hordoz. Most először fordul elő, hogy i a Közel-Keletnek szánt támogatás képviseli a költ­ségvetés tetemes részét. A súlypont már ebből is pon­tosan mérhető: jelenleg a világnak erre a térségére összpontosul a Pentagon, de az egész amerikai veze­tés fő figyelme. Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy ugyan­csak most először kerül két tétel egymás alá az elő­irányzatban: az Izraelnek szánt segély és az Egyip­tomnak juttatandó összeg. Igáz, a két tétel között je­lentős a különbség. Tel-Aviv a költségvetési időszak első 12 hónapjában 2,2 milliárd dollárral érdekelt az amerikai hadi költségvetésben, míg Kairó kénytelen beérni 705 millióval. Megfigyelők azonban úgy vélik, Egyiptom számára kezdetnek ez sem rossz... HOGY AZ OLAJFÁK ALATT kiviruló békének vagy fellobbanó háborúnak kedvez-e az amerikai bő­kezűség, az majd elválik. Annyi azonban bizonyos, hogy a törvényhozók az eddiginél nagyobb beleszólást óhajtanak a külföldi katonai segélyek folyósításába. Úgy látszik, a józan ész felülkerekedik a hadiipar monopóliumainak érdekein, mert ez az óhaj megfo­galmazódott a javaslatban is: a kongresszus vétójo­gával élhet minden, 25 millió dollárt meghaladó se­gély ügyében. Kérdés persze, hogy ez a szándék be­kerül-e a javaslat elfogadott formájába, vagyis tör­vényerőre emelkedik-e? Az is új eleme a költségve­tés-tervezetnek, hogy évi kilenc milliárd dolláros pla­font szab az amerikai fegyver- és hadfelszer'elési ex­portnak. FORD ELNÖK 1,3 milliárddal nagyobb összeget kö­vetelt a hadi költségvetés céljaira. Egyszersmind azt is kilátásba helyezte, hogy megvétóz minden olyan, ja­vaslatot, amely — úgymond — nagyobb mértékben megnyirbálná a kormány elképzelését. Most már csak az a kérdés, hogy az 1,3 milliárd innen vagy túl esik-e ezen a határon. Annyi bizonyos, hogy a tervezet vég­összege így is meghalad bizonyos jelképes határokat. Szíriái nyilatkozat a libanoni helyzetrfil Súlyos felelősség terheli a harcolókat Jasszer Arafat és dr. George Habbas „az ország napja” alkalmából rendezett tömeggyűlésen találkozott egymással Bejrútban. Arafat elítélte a G. amerikai flotta földközi­tengeri manővereit; a hajók — amerikai bejelentés szerint — mintegy 1500 USA-állampoigár elszállítására érkeztek a libanoni partokhoz. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) DAMASZKUSZ: A szíriai kormány. Asszad elnök vezetésével rendkívüli ülésen vitatta meg a libano­ni helyzetet. A tanácskozást követően kiadott, és a da­maszkuszi rádió által sugár­zott nyilatkozat síkraszáll a fegyveres összecsapások azon­nali beszüntetése mellett és figyelmeztet „a libanoni és arab nép ellen szőtt külső összeesküvés” veszélyére. A terjedelmes nyilatkozat hangsúlyozza: súlyos felelős­ség terheli mindazokat, akik ragaszkodnak a harcok foly. tatásához és viselniük kell a felelősséget tetteik követ­kezményeiért. Libanon eset­leges felosztásáért, „ami ég­bekiáltó bűn lenne az arab nemzet és ügye. Libanon és népe ellen”. A nyilatkozat leszögezi, hogy Szíria állást foglal a felekezeti alapokon folyó har­cokkal szemben, elutasítja. hogy libanoni. állampolgáro­kat vallási hovatartozásuk miatt gyilkoljanak le. Szíria semmi esetre sem lehet ré_ szese az ilyen gyilkosságok­nak. hanem folytatni kíván­ja erőfeszítéseit Libanon egy­ségének és. szuverenitásának biztosítása érdekében. A nyilatkozat nyomatéko­san felhívja a figj’elmet ar­ra. hogy az „arab nemzet külső összeesküvéssel néz szembe”. Ennek célja az arab népek olyan helyzetbe törté_ nő sodrása, hogy lehetetlen­né váljék számukra az ellen­ség és szövetségesei elleni harc folytatása. A mostani események — hangsúlyozza a nyilatkozat — egyértelmű­en ebbe az irányba mutat­nak. Vonatkozik ez minde­nekelőtt a sínai csapatszétvá. lasztási egyezményre. „az összeesküvés legnyilvánva­lóbb láncszemére”. Az egyez­mény révén olyan lélektani helyzetet kívánnak létrehoz­ni. hogy az arab népek kény­telenek legyenek térdet haj tani az ellenség előtt; ebbe a keretbe illeszkednek bele a Libanonban végbemenő ese­mények is. Az összecsapások fokozódása összefügg a sínai megállapodás céljainak va­lóra váltásával — hangoztat, ja a szíriai kormány nyilat­kozata. Magyar felszólalás a bécsi haderőcsökkentési tanácskozáson Elítélték a Biztonsági Tanácsban a dél-afrikai rendszert Á Biztonsági Tanácsban az el nem kötelezett országok csoportja által beterjesztett határozattervezetet kilenc szavazattal elfogadták. A kí­nai képviselő nem volt haj­landó támogatni a dokumen­tumot, nem vett részt a szavazásban, és ezzel saját maga demonstrálta azt a szégyenletes szerepet, ame­lyet a maoista vezetőség az angolai nép ellen irányuló akciókban játszik. Az Egyesült Államok kép­viselője felszólalásában is­mételten megpróbálta bebi­NvereménybeíétkönyY­sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár csütörtökön Budapesten tartotta a nyereménybetét- köinyvek 1976 első negyedévi sorsolását. A húzáson a már­cius 29-ig váltott és a sor­solás napján forgalomban le vő nyereménybetétkönyvek vettek részt Mindazok a be­tétkönyvek. amelyek sorszá­mának utolsó három szám­jegye 'számvégződése) meg- -egvezik az alább felsorolt .számokkal, az Í97ti első ne­gyedévi átlagbetétjüknek a : számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. ■Számv. nyerem, számv. nyerem. százalék százalék Oi 25 572 25 r/ 50 576 25 li 25 594 100 2" 25 656 25 Jr 25' 690 50 ' tU 25 703 25 41 25 717 25 42( 25 769 25 42 25 794 25 47 25 874 25 49( 25 895 25 56!. 25 907 25 979 200 ívereményössze^tL ‘-tér.;"'fiyvét kiállító OTP-fiók vagy postahivatal április 16- tól fize'i k* zonyítarii a bebizonyíthatat- lant — a Szovjetunió „be­avatkozását” Angola bel- ügyeibe —, és egyidejűleg megkísérelte igazolni az Egyesült Államok és a NA- TO-tömb által a dél-afrikai fegyveres erők angolai terü­letre történt behatolásához nyújtott támogatást, az FNLA és az UNITA szaka- dár csoportok katonai meg­segítését. Az amerikai kül­dött mellett foglalt állást Kína képviselője, aki meg­próbálta eltorzítani annak az önzetlen segítségnek a jelle­gét, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok nyújtanak az Angolai Népi Köztársaságnak. A kínai kül­dött cinikusan igazolta a dél-afrikai fajgyűlölő rezsim Angola elleni agresszióját. Mihail Harlamov, a Szov­jetunió képviselője határo­zott választ adott a Szov­jetunió békés külpolitikája elleni rágalmazó kirohaná­sokra. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió következetes és elvi támogatást nyújt a nemzeti felszabadító mozgal­maknak. Rámutatott, hogy az angolai nép elleni harc­ban az újgyarmatosítók és fajgyűlölők azt a célt tűzték maguk elé, hogy Afrika déli részén megőrizzék az impe­rializmus bástyáját, amely szembeszáll az afrikai föld­rész minden haladó országá­val. Az angolai nép győzel­me azonban megmutatta, . hogy a népek szabadságra és tényleges függetlenségre való törekvésének senki sem áll­hatja. útját. Bécsben csütörtökön foly­tatódott a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentéséről kezdeményezett nemzetközi tanácskozássorozat. 19 állam képviselői a Hofburg konfe­renciatermében, zárt ülésen tárgyaltak. A tanácskozáson Fodor Zoltán nagykövet, a magyar delegáció' vezetője szólalt fel. A magyar küldöttség veze­tője kifejtette: hazánk érde­keinek, mint szárnyország­nak, az a megoldás felel meg, ha Közép-Európa térségében a fegyveres erők és fegyver­zet csökkentésében a tárgya­lásokon közvetlen részvételi joggal rendelkező országok vesznek részt. Hangsúlyozta, hogy a csökkentésnek ki kell terjednie a szárazföldi csapa­tokon kívül a légierő és az atomeszközökkel felszerelt alakulatokra, nemcsak azok létszámára, hanem azok fegy­verzetére is, a csökkentésnek egyenlő arányúnak kell len­nie és a redukálást egyenlő kötelezettségek szerint kell végrehajtani. Rámutatott ar­ra, hogy a csökkentés mérsé­kelné a térségben lévő rend­kívül nagy katonai koncent­rációt,s reményét fejezte ki, hogy a redukálás a közeljö­vőben, konkrét határidőben valósul meg. Küldöttségünk vezetője ezenkívül aláhúzta: ennek a követelménynek nem a NATO-államok múlt év decemberében előterjesztett javaslata, hanem a négy szo­cialista ország — a Szovjet­unió, 'NDK, Csehszlovákia és Lengyelország — ez éV-febrti- ár 19-én benyújtott módosító javaslata felei meg. Ezenkí­vül kifejtette: a szárnyorszá­gok érdekeit leginkább akkor vennék figyelembe, ha a csökkentés térségéből kivont csapatokat a kivonás után feloszlatnák, mint ahogy azt a szocialista államok leg­utóbbi kezdeményezésükben javasolták. Fodor Zoltán nagykövet felszólalását nemzetközi saj­tóértekezleten ismertették. Az újságírókkal még annyit közöltek, hogy a legközeleb­bi plenáris ülést április 8-án tartják meg. „Nemzetközösségi viszony” Az Egyesüli Államokban Március 25-én az amerikai el­nök „engedélyezte, hogy a csen­des-óceáni Mariana-szigetek az Egyesült Államok „önként csat­lakozott területe” legyen. A múlt évben tartott ,,népszava­zás” „jogi” alapot teremtett az Egyesült Államoknak arra, hogy e hadászati fontosságú szigete­ket teljesen ellenőrzése alá von­ja. A Mariana-szigetcsoport <& Csendes-óceán nyugati medencé­jében a délkelet-ázsiai partoktól 3000, az USA partjaitól 11 000 km-re helyezkedik el. A 700 km hosszúságban húzódó vulkáni és korallszigetsá.v területe 617 km*0 14 500 főnyi lakossága mikroné- ziai, chamorro (mikronéziai— maláj—spanyol keverék) és ja­pán. A szigetek cukornádká­vé-, valamint kakaóültetvényei­nél, foszfát-, kén- és mangánérc- lelőhelyeinél sokkal fontosabb azok kedvező stratégiai helyzetea A szigeteket 1521-ben Magellán fedezte fel és Lendr one-sziké­tek nek ; nevezte ; él. Az 16‘68-bán érkező spanyol jezsuiták nei#t Maria na-szigetekre, változtatták. Ä spanyol uralom 1898-ig tar­tott, a spanyol—amerikai háború után a legnagyobb sziget —= Guam. — az Egyesült Államok birtoka Iktt. A szigetek többi része vásárlás . útján Németor­szág kezébe került. 1914-ben a japánok szállták meg a terüle­tet. Az 1919-es versailles-i szer­ződés értelmében a szigetcso­port japán mandátum. majd 1935-től japán terület lett. 1944 júniusában az amerikaiak sú­lyos harcok árán foglalták el, Saipanon és Tihianon légi és tengerészeti támaszpontokat lé­tesítettek. 1947-től az USA köz- igazgatása alatt áll, a Csendes­óceáni szigetek EN.SZ-gyámság része. —TERRA— Szolidaritási tüntetés Jordániában . U fó é $. V* |>* f ) Wwss 1970. április t., péntek Neves in-dán1»? vallási és politikai személyiségek tüntetést szerveztek a megszállt • i ■ ihok m .mozdulásainak tárol.;; ' 'ra. A Jordán folyó nyugati i ... ' r-.i \ annak a tüntető arabok cs az izraeli rendőri-katonai alakulatok aüzütli összecsapások. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Jó lehetőséget kínál szakma tanulásához az Egri Ruhaipari Szövetkezet 8. általánost végzett és érettségizett lányok jelentkezését várjuk — egri központi üzemünkbe; — mezőtárkányi I. sz. ipartelepünkre, és — új, most beindult kétútközi II. sz. ipartelepünkre, betanított dolgozónak, kétműszakos foglalkoztatottsággal varrodai munkakörbe. A jelentkezők betanításáról, szakképzéséről saját kereteinken belül gondoskodunk. — 8. általánost végzett dolgozó 4 év; érettségizett dolgozó 3 év szakmai gyakorlat után szakmunkásvizsgát tehet. Betanítás idejére 6,50 Ft-os órabért ..fizet szövetkezetünk, betanítási idő után kereseti lehetőség 1500 Ft-tói 2000 Ft-ig. JELENTKEZNI LEHET: ’ — a szövetkezet központjában, Eger Dobó tér 6. sz. alatt, III. emelet Pummer Antal személyzeti vezetőnél; Mezőtárkányban Kossuth Lajos u. 48. sz. alatt Öesai József szalagvezetőnél; — Kétútközön Papp Antal telepvezetőnél, ahol mindenre kiterjedő részletes információt megkapnak. EGRI RUHAIPARI SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents