Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Á fiatalok kongresszusára készülődve Közelebb s gyakorlathoz Újabb egri szőlőfajták Ismeretes, hogy a KISZ központi bizottsága 1976, má­jusára összehívta a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség IX. kongresszusát, amelynek feladata lesz a VIII. kongresszus óta vég­zett munka értékelése és azoknak a teendőknek á tnegfogalmazása, amelyek a párt XI. kongresszusának határozataiból, valamint az V. ötéves terv célkitűzései­ből a fiatalokra, különös­képpen a KISZ-esekre há­rulnak. A kongresszus politikai és szervezeti, előkészítésében •fontos- szerepet játszottak a KISZ-ala pszervezetek érté­kelő 'és- vezetőségválasztó taggyűlései. A csaknem 24 000' alapszervezetben több mint 700 ezer ifjúkommu- nista adott számot az 1975— *76-ós mozgalmi évben vég­zett munkájáról, mondott véleményt a szervezet egé­szének és vezetőségének te­vékenységéről. Megválasztot­ták az alapszervezetek új vezetőségeit és azokat a fia­talokat, akik a felsőbb szin­tű küldöttgyűléseken képvi­selik áz alapszervezetek tag­ságát. POLITIKAI SIKER A taggyűlések tapaszta­latai kedvezőek. Azt igazol­ják, hogy. tovább erősödött az ifjúsági szövetség tag­jai körében a politizáló­készség, a közügyek iránti érdeklődés és az a cselek­vő aktivitás, amellyel a párt politikájának megvaló­sításában, az egyéni válla­lások és a kollektívától ka­pott megbízatások teljesíté­sében részt vettek. Tovább szilárdult a KISZ belső rendje, szervezeti fegyelme. Az alapszervezetek tevé­kenysége ^nyomán megvaló­sult a KISZ központi bi­zottságának 1975—76. évi akcióprogramja. Ez a* politikai ’ siker, amely Ismételten,, igazolta a KISZ központi' Bizottság 1974. áp­rilisi határozatának helyes­ségét, jórészt annak is kö­szönhető, hogy a pártalap- szervezetek és azok vezető­ségei minden eddiginél na­gyobb figyelmet és segítő­készséget tanúsítottak a KISZ dolgai iránt. A párt­— Le a kalappal a selyp! üzemegység dolgozói előtt -— ez volt az első mondata ta­lálkozásunkkor Paczier Já­nos szervezési osztályveze­tőnek a Csőszerelőipari Vál­lalat központjában. — A te­lep fejlesztéséről summázva annyit mondhatok el: az el­múlt nyolc év alatt 50 mil­lióért vettünk oda gépeket, építettünk üzemcsarnokot, irodaépületet, s • most a kö­vetkező öt év alatt szintén 50 milliót költünk a telepre. Ez különösen nagy összeg, ha azt nézzük, hogy a több mint 2 milliárdot termelő vállalat .-összesen 260 millió forint fejlesztési hitelt kap öt év al|ttl Fontos lett ne­künk Vorösmajor, s egy valóságos kis gyár lesz ott, mire ezek a beruházások be­fejeződnek. Annak idején ide, a budapesti üzemekbe jártak az alapítók, hogy el­lessék a munkafolyamatokat, megismerjék a CSŐSZER gyártmányait. Jó ideje már a legkényesebb munkát is jó minőségben végzik eL A Csőszerelőipari Vállalat „ipari háttér”-üzemeket ho­zott létre megalakulásakor, ezek biztosítják az anyagot az építkezések, szerelőmun­káihoz. A vállalat ma az ország minden lényegesebb beruházásában érdekelt, a paksi atomerőműtől a bél­apátfalvi cementgyárig. Négy üzemegységet tart fenn: hármat Budapesten, egyet vidéken, Sely-Vörösmajor- ban. A négy közül a vidéki a legnagyobb. Hogyan is nőtt ki szinte a földből ez a kis gyár? Egy­szerűbb vasszerkezetek ké­szítésével kezdték, később irányítás színvonalának és hatékonyságának növekedé­se az egész mozgalmi év so­rán érzékelhető volt, de különösen felerősödött a taggyűlések előkészítésének és lebonyolításának idősza­kában. A pártalapszerveze- tek vezetőségének döntő többsége minősítette a KISZ-szervezet és a KISZ- vezetőség munkáját, segít­séget nyújtott az egyéni ér­tékelések kialakításában, gondoskodott arról, hogy az illetékes állami, gazdasági szervek, társadalmi és tö­megszervezetek. ■ első számú vezetői vegyenek részt a taggyűléseken. A PÁRTMEGBÍZATÁS RANGJÁN A KISZ pártirányításának kialakult és egyre javuló gyakorlata biztosítékul szol- . gál a jövőt, illetően is. Még­sem felesleges ezúttal is fel­hívni a figyelmet arra, hogy a taggyűlések befejezése egy­ben az 1976—77. évi mozgal­mi év kezdetét jelenti az if­júsági szervezetekben, ame­lyekben első és nagyon lé­nyeges lépés az éves akció- program kidolgozása. . A pártszervezeteknek ahhoz kell segítséget nyújtaniuk, hogy a programok reális, de erőfeszítést igénylő felada­tokat tarf almazzanak. Fe­leljenek meg a központi bi­zottság akcióprogramjának, ugyanakkor foglalják ma­gukba azokat a teendőket, amelyek a munkahelyi, la­kóterületi, intézményi cél­kitűzések megvalósításához nyújtanak közvetlen segít­séget. Jusson értelmes, cse­lekvést igénylő megbízatás minden egyes KISZ-tagnak, figyelembe véve az egyéni képességeket. Gondoskodni kell arról is, hogy a fiatal párttagok megbízatásai és egyéni vállalásai példamuta­tó munkára serkentsék őket' és egybetr a'*párír»e*bízatás • rangját Is viseljék, amely-" nek teljesítésével nemcsak a .KISZ-, de á pártszervezet előtt is kötelesek elszámol­ni, A feladatvállalások és megbízatások tartalma ak­kor lesz igazán jó, ha azok a munkában, tanulás­ban való becsületes helytál­lást, az aktív, cselekvő tet­aztan már különböző lég- technikai berendezéseket is gyártottak. Ebből már ex­portáltak is: az NDK-ban épülő hőerőművek szerelé­séhez szállítottak szellőzte- tőket. Aztán az újabb na­gyobb feladat, a csőhajlítás. Csöveket meghajlítani úgy, hogy azok anyagukban ne károsodjanak, nem éppen könnyű. Különösen, ha az átmérőjük a 700 millimétert is meghaladja. Hogy meny­nyire bonyolult munka, azt az is mutatja, hogy eddig a hajlított csövek legnagyobb részét az NSZK-ból impor­táltuk. A selypi üzemegység évente 31 millió devizafo­rintot takarít meg ilyen módon a népgazdaságnak, sőt, a következő években ex­portra is tudnak majd szál­lítani. Varjas Gusztáváé, a CSŐ­SZER ipari üzemének igaz- ■ gatója; — Az a feladatuk az ipa­ri üzemegységeknek, hogy a szerelőüzemeket kiszolgál­ják. Ez így első hallásra egyszerű dolog, de ebből adódik a munkánk nehézsé­ge is. Most jutottunk el oda, hogy már egy negyedévre előre tudunk tervezni, gyár­tást előkészíteni. Hogy ez még nem valami nagy ered­mény? Nem lehetünk elé­gedettek, az biztos. Hiszen tekben megnyilvánuló politi­kai elkötelezettséget, a köz- megbecsülést kiváltó egyéni magatartást, az egyéni mű­veltség emelkedését, a po- zi tív személy iség j egy ek mi nd teljesebb kibontakoztatását igénylik a KISZ tagjaitól. TANÁCS ÉS SEGÍTSÉG KELL Az éves akcióprogramot természetesen valóra kell váltani. A pártalapszerveze- teknek ne legyen mindegy, hogy a KISZ-esek folyama­tosan és időarányosan telje­sítik-e önként vállalt köte­lezettségeiket. Ehhez az szükséges, hogy egyrészt fo­lyamatosan ellenőrizzék ezt, másrészt segítsék megte­remteni a munkavégzés fel­tételeit, igényeljék ezt. az állami, gazdasági vezetőktől is. Fontos ez azért is, mert a most megválasztott KISZ- titkárok és vezetőségi tagok jelentős hányada új, akiket jó szándék és tenniakarás jellemez, de még rutintala- pok, bátortalanok. Szüksé­gük van a pártszervezet ta­nácsaira, operatív segítségé­re, esetenként határozott vé­delmére is. A párt- és a KISZ-szervezetek közötti összhang azt igényli, hogy a KISZ vezetői mindig tud­ják, melyek a pártszervezet előtt álló legfontosabb fel­adatok, mihez kell kapcso­lódniuk, mit kell segíteniük. Többek között ezért is szük­séges, hogy a KlSZ-alap- szervezetek titkárai rendsze­resen részt vegyenek a párt- szervezet taggyűlésein és ve­zetőségi ülésein. A párt- szervezet vezetői, idősebb kommünisták, állami, gaz­dasági, tömegszervezeti ve­zetők év közben is gyak­rabban üljenek le a fiata­lok közé, menjenek el KISZ- rendezvényekre, mert így rpég élőbbé, igazabbá válik a jövő évi értékelő taggyű­lésen elhangzó véleményük. A KISÉ májusi kongresz- szusa minden bizonnyal sok új és nagyszerű feladatot ad a KISZ tagjainak, ame­lyek mindegyike közös tár­sadalmi céljainkat szolgálja. Ennek tudatában kell segí­tenünk ezek valóra váltását. Petroszki István az MSZMP KB munkatársa így sem könnyű anyagokat rendelni, mert azok közül meg némelyikre már fél év­vel előbb le kell adni a megrendelést, ha időben hozzá akarunk jutni. Sok­szor van úgy, hogy nincs munka, sokszor pedig túl­órázni kell, mert a felada­tok összetorlódnak. Ha nincs munka, köthetnének önálló­an szerződéseket külső meg­bízásokra — ezt viszont nem engedhetjük, mert később a szerelőegységeink látnák ká­rát. Egyszóval: nagyon ne­héz jól dolgozni, ilyen fel­tételek mellett. Ránk ütnek vissza a hiányosságok, ame­lyek egyelőre építőiparunk jellemzői. Azonban minden­képpen az a fejlődésünk út­ja, hogy fokozzuk az ipar­szerűséget, időben megter­vezzük gyártmányainkat, ki­használjuk a termelékeny gépeket, A selypi üzem ru­galmasságával eddig megol­dotta ezeket a nehézsége­ket, tudott alkalmazkodni, s nemegyszer budapesti üze­meket segített ki a munkák átvállalásával. Az is a bi­zalom jele: nagy értékű, korszerű gépek érkeznek egymás után az üzemegy­ségbe. Nem mindegy, mi­lyen a kihasználtságuk foka, s egyáltalán milyen felké- szültségűek a velük foglal­kozó munkások. Négy svéd félautomata hegesztőgépet kaptak például nemrégiben; nem is igen található ezek­ből több az országban. A Minisztertanács tárgyalta Vállalati beruházások állami támogatása A Minisztertanács csütör­tökön hozott határozata sze­rint vállalati beruházásokat a jövőben elsősorban azok gaz daságossága alapján támogat­ja anyagilag az állam. Ez­zel is fokozni akarja a beruházó váialatok érde­keltségét abban, hogy megalapozottan tervezzenek, és a megvalósítás előirány­zott ütemétől ne térjenek el. Az ötéves tervidőszakban mintegy 60 milliárd forint tá­mogatást nyújtanak a nép­gazdasági tervben előirány­zott különböző fejlesztési cé­lokra, köztük a ruházati ipa. ri, élelmiszeripari, építő, és építőanyagipari beruházások­ra, a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások / bővítésére, az anyagmozgatás gépesítésé­re. A népgazdasági tervben meghatározott célok támoga­tása nagyrészt -pályázatok útján nyerhető el. Ezeket az érdekelt ágazati minisztéri­um, az Országos Tervhivatal és á Pénzügyminisztérium képviselőiből álló bizottságok bírálják el. A támogatásban részesülő vállalatok az Állami Fejlesz­tés: Bankkal kötött szerző­désben határozzák meg azo­kat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén támogatás nyújtható. Erre a beruházás befejezése és az üzemszerű működés megkezdése után kerülhet sor, Addig a válla­latok hitelt vehetnek fel, amelyet a nyereségadó-ked­vezményből fizethetnek visz- sza. Az adókedvezménnyel nyújtott támogatási • formát kivételes esetben közvetlen állami támogatás Is kiegé­szítheti. Az új támogatási rendszer az V. ötéves tervre vonatko­zó szabályozás szerves része, amelynek az a célja, hogy előnyben részesüljenek a kor­szerű, hatékony beruházások és fejlesztések. (MTI) Hogyan hajlítják a csövet? Daruval elhelyezik egy áll­ványon, négyen hegesztő-- pisztolyokkal körülállják, s a meghatározott szakaszokon egyszerre melegíteni kezdik. Fülsiketítő sistergés, patto­gás s a szikrák zuhatagában egyszer csak engedni kezd a merev acél. Engedelmesen meghajlik a csőrlő erejétől. Egy 700 milliméteres átmé­rőjű cső hajlítással 45 ezer forintba kerül. — Huszonkét emberünk van, aki ezzel foglalkozik — fogadott Molnár Gyula mű­vezető a vörösmajori üzem csőhajlító brigádjának veze­tője. Elmondhatom: bármi­lyen körülmények között le­het rájuk számítani. Amikor itt ez a munka elkezdődött, csak a puszta udvar jutott nekünk: sátrat húztunk a fejünk fölé, ha esett az eső. Télen hol van munkánk, hol nincs. Aztán ha van, akkor meg a kiszolgálás kö­rül adódnak bajok. Napon­ta 80—90 oxigénpalackot használunk el, néh.a bizony nem kapjuk meg időben. Most például nyújtott mű­szakban dolgozunk, de ép­pen állunk, mert lefagyott a gázszolgáltató csap. Fél órá­ig kell melegíteni. Baczia Mihály, a redős csőhajlítást végző munkások brigádvezetője, a legrégeb­biek közül való. — Kovács a szakmám, hasonló ahhoz, amit itt keli Világhíre és rangja van az egri szőlőnek, de még in­kább a bornak. A szőlő- és bortermelésből jelentős sze­repet vállal a Szőlészeti és Borászati Kuiatóintézet eg­ri állomása. Főleg az újabb szőlőfajták nemesítésében, a meglevők termőképességé­nek fokozásában és a talajok ésszerű tápanyag-utánpótlá­si módszereinek kidolgozá­sában vallhatnak sikereket maguknak. Badacsony és Egri csillagok sorozat A kutatóállomás munka­társai továbbra is a szőlő- termelés és a borgazdaság színvonalának emeléséhez kívánnak hozzájárulni. En­nek érdekében a kutatás­ban két fontos területet je­löltek meg. Elsősorban olyan szőlőfajtákat nemesítenek, melyek az eddigieknél több termést adnak s a belőlük készített borok. minősége is kiváló. Másrészt vizsgálato­kat folytatnak a tápanyag­utánpótlás és a hozamok közötti összefüggésekről. Az egri állomáson az el­múlt évek kísérletsorozata alapján olyan fajtajeloltek- kel rendelkeznek, amelyek közül több várhatóan még az idén államilag is elisme­résre kerül. Dr. Király Fe­renc nemesítő munkájának eredménye a Badacsony-so- rozat, dr. Csízmazia József és csoportja pedig az Egri csillagok sorozatot nemesí­tette. Ennek legfőbb értéke, hogy a betegségeknek ellen­áll, magas a cukortartalma, és hektáranként 120—140 mázsa termést ad. ígéretes a Badacsony—7. elnevezésű faj­tajelölt, melynek ötéves át­laga meghaladta a hektá- rankénti 136 mázsát, a be­lőle készült must cukorfoka pedig 22,3 volt. Mind a két fajtacsoport jellegzetessége, hogy korai érésűek és már szeptember elején szüretelhetők, ami elő­segíti a munkák jobb szer­vezését. 145 mázsa a leánykából A kutatóállomáson Molnár János igazgató vezetésével végezni, hiszen melegen munkáljuk meg az anyagot. Különben a csőhajlítás szak­munkának számít, házivizs­gás hegesztőket képeznek ki itt az üzemben. Nagyon mostoha körülmények között dolgoztunk eddig, most a télen lett kész a csarno- kuhk, de még ajtók nincse­nek, s bizony nagy a, hu­zat. Nyáron meg az izzó anyag mellett állni megint nem kellemes. A kialar.-.lás- nál tart még ez az üzem, de úgy látszik, csak előbbre ju­tunk. A nehéz körülmények ellenére a régi gárdából nem ment el senki. Tóth Mátyással, a vörös- majori üzemegység vezetőjé­vel jártuk be a központi, budapesti üzemeket. Azokat, amelyek részben letelepítik gépeiket Selypre. Az ipari üzem egyik központja ugyan­is a mostani nagy fejlesz­téssel Vörösmajorban lesz. Mire kell az 50 millió? Hosz- szú lenne leírni, amit erre a kérdésre válaszképpen fel­sorolt az üzemegység veze­tője. Most fejezik be a für­dő-öltöző épület bővítését, újabb üzemcsarnokot építe­nek,' kialakítják a központi energiaellátó rendszert, rak­tárakat létesítenek, utat épí­tenek a telepen, korszerű darupályákat alakítanak az anyagmozgatáshoz. Milliókat költenek új gépekre s a ter­vek szerint öt év alatt a mostani termelési érték meg­kétszereződik. „Felnőtt” gyár lesz a kis üzemből. Hekeli Sándor azt is vizsgálják, hogyan le­het növelni az egri borvidé­ken a már meglevő szőlő­fajták termésátlagait. Jelen­tős eredményeket értek el a leányka-fajtával. A szakiro­dalmi adatok szerint ez utób­bit úgy tartják számon, hogy évjáratonként 80—100 mázsa termést ad hektáran­ként. Molnár János vizsgá­latai — melyeket az Egri Csillagok Termelőszövetkezet répástetői szőlőiben Végzett — viszont bebizonyították. hogy leánykából hektáran­ként 145 mázsa is elérhető, hasonlónv a kékfrankosból 100—120 mázsa szüretelhető. A kutatók véleménye sze­rint ésszerű tápanyag-után­pótlással további 30—50 szá­zalékkal fokozható. a jelenle­gi szőlőfajták termése az eg­ri borvidéken. Hogy ezt mi­előbb megvalósítsák, segítsé­get nyújt az egri állomás, amely rendszeres talaj- és szőlőlevél-vizsgálatokat vé­gez és szaktanácsokat , ad- a közös gazdaságoknak. A ne­gyedik ötéves tervben két­ezer hektárra terjesztették ki ezeket a vizsgálatokat, így a tudomány eredménye­it „kivitték” az üzemékbe. Ez fontos törekvés, mert ma már hozamnövelés műszeres és kémiai talajvizsgálatok nélkül elképzelhetetlen. A szaktanácsadói hálózat bővítése Az állomás vezetői ezért nemrég tárgyalásokat kezd­tek az Eger—Gyöngyös vi­déki Pincegazdasággal a kö­zös szaktanácsadói hálózat bővítésére. Ebben a félévben átadják Egerben, a város déli részén a Kőlyuktetőn a tájkutató állomás új” köz­pontját. Ott, a korszerű műszerekkel és felszerelé- 4 Sekkel -ellátott biológiai és kémiai laboratóriumban a pincegazdasággal együttmű­ködve már lehetőség nyílik hét-nyolcezer hektárnyi sző­lőterület rendszeres talaj- és levélvizsgálataira a me­gyében. A szaktanácsadói hálózat kiterjesztése annál is indo­kolt, mert az ésszerűbb táp­anyag-utánpótlásra ösztönzi a szőlős gazdaságokat. A kutatók ezenkívül segítséget nyújtanak az újabb telepíté­sekhez és a meglevők fel­újításához is a leendő faj­ták elterjesztésével. így já­rulnak hozzá ahhoz, hogy a nagy múltú egri borvidék gazdaságai is minél hama­rabb elérjék az ötödik öt­éves tervben előirányzott 80 —100 mázsás hektárankénti hozamot. Mentusz Károly Tudományos egyesület a számítógép alkalmazásáért A szakosztályok idei tudó-' mányos munkájának meg. szervezése szerepelt a Gép­ipari Tudományos Egyesület egri szervezete elnökségi ülé­sének napirendjén. A nagy taglétszámú egri szervezet különböző munkabizottsá­gokban végzi' tevékenységét, s az itt folyó kutatómunka egyre nagyobb jelentőségű a tagvállalatok fejlesztésében. Ugyancsak ezen az ülésen számolt be munkájáról a szervezési szakbizottság, amelynek tagjai többek kö­zött a Finomszerelvénygyár- ban vállaltak nagy részt, a kisszámítógépes termelésirá. nyitás rendszerének kidolgo­zásában. MfmMQ 1976. április 10., szombat Gyára lesz V őrösmai ornak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents