Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

Ahogyan a hatvani ellenőrök látják,.. Vezet a hevesi Rákóczi Gyermekétkeztetés, sok árnyékkal ismét teliesisflt a dotoánytermeiés Heyes mepéíisn Hatvanban megközelítően hétezerre tehető a tizennyolc éven aluli — bölcsődés, óvo­dás, általános iskolás, gim­nazista korban levő — gyer­mekek. fiatalok lélekszáma. Közülük mintegy 1800 része­se az intézményesített gyer­mekélelmezésnek. vagyis napközi otthonokban, diák­éttermekben kosztol. Termé­szetesen nem közömbös, hogy az óvodai, napközi ott­honi. kollégiumi étkeztetés­nél figyelembe veszik-e a gyermek életkori sajátossá­gait. Illetve: ennek megfele­lően milyen arányban szere­pelnek az intézmények ét­lapján a biológiailag értéke­sebb nyersanyagalapú éte­tek? Döntő a normák be­tartása. a konyhai dolgozók szakmai képesítése is. mert hiába értékes az alapanyag, ha nem a kívánt mennyiség, ben kerül a gyermekek tá­nyérjára, vagy elveszti táp­erejét a gondatlan, szaksze­rűtlen feldolgozás, főzés so­rán. Kevés kalória Hatvan város Népi Ellen­őrzési Bizottsága, éppen az imént felsorolt indokok mi­att. a közelmúltban alapos vizsgálódást folytatott több gyermekétkeztetési intéz­ményben. Sőt. kilátogatott Boldogra. Herédre is. ahol a napközi otthonos óvoda és iskola élelmezési helyzetét tanulmányozták a szakembe­rek. A tapasztalatok eléggé le­hangolják az embert! Az ellenőrök rögtön meg­állapították. hogy szabályos „anyagki szabatot” sehol sem vezetnek. Márpedig ebből lehetne arra következtetni: hozzájut-e a gyermekszerve­zet a fejlődéséhez feltétlenül szükséges vitaminhoz, kaló­riához? Az anyagfelhaszná­lásból később azt is megálla­pították, hogy a Vörösmarty téri óvodában például az A- és D-vitamin mindennap erősen a szükséglet alatt volt. A Mező Imre utcai óvo­dában a heti hat napból négy alkalommal a szénhid­rátigényt nem fedezte az étel. A Bajcsy-Zsilinszky utcai általános iskola napközis konyhájában viszont túlzott a zsír. és szénhidrátadagolás, s a fehérje meghaladja az egészséges táplálkozás szint­jét. Magyarra fordítva mind. ez jobbára annyit jelent, hogy a gyermekek nem kap­nak elég tejet, tejterméket. tojást, húst, belsőséget. De a hal is majdnem teljesen hiápy. zik a vizsgált egységek étlap­járól. Szakértelem nélkül Bevezetőben céloztunk ar­ra, milyen fontos a szakér­telem mind a gyermekélel­mezés szervezése. mind a gyakorlati kivitel, a főzés te­kintetében. E téren ugyan­csak súlyos kifogásolnivalót találtak a népi ellenőrök. Sem Hatvanban, sem Bol­dogon nincs szakképzett élelmezésvezető. Aki szükség szerint például odahatna, hogy a közkeletű, de éppen hiányzó élelmezési alap­anyagokat hasonló értékűvel pótolják. Gondolunk el­sősorban a nyrelitkészítmé- nyekre. vágy az előhűtött baromfira, ami tápdús és igencsak beszerezhető. További megdöbbentő adat: a vizsgált hét gyermek- élelmezési intézményben szak­képesített szakácsnőt egye­dül az 1-es számú bölcsődé­ben lehet találni. S a Vörös­marty téri. a boldogi óvodák, ban. illetve a hatvani közép­iskoláknál az egészségügyi alaptanfolyamot sem végez­ték el a konyhai dolgozók. Felmerül itt a felügyeleti szervek felelőssége! Különö­sen. ha arra gondol az em­ber. hogy tudatlanságból, szakértelem hiányában netán fertőzés, ételmérgezés törté­nik valahol, gyermekek szá­zainak egészségét veszélyez­tetve! . Fogyatékos felszerelés Ahogyan általában a vizs­gálatból leszűrhető. Hatvan Heréd és Boldog gyermek, élelmezési intézményeiben a megfelelő mennyiségi és mi­nőségi ellJHást a szűk pénz­ügyi keret korlátozza. Volt bölcsőde, ahol' például a szárnyashús magas fogyasztói árára hivatkoztak. Hiszünk a vezetőknek, kony­hafőnököknek. A kifogást azonban nem tudjuk egyér­telműen elfogadni, Az intéz­mények irányítóinak, a taná­csi szerveknek lett volna módjuk, hogy változtassanak a nyújtott anyagi támogatá­son. Illetve a szülőkre, el­tartókra hárítsák az étkezte, tési kiadás növekedéséből adódó különbözetet. Mint ahogyan arra is ügyelhetné­nek, hogy közvetlenül a nagykereskedelemtől szerez­zék be a nyersanyagokat, a Zavartalan húsvéti ellátásra készült lel az élelmiszer-kereskedelem A húsvéti ünnepekre meg­növekvő igények kielégítésé­re a hagyományoknak meg­felelően nagy körültekintés­sel, az ellátás gondos meg­szervezésével készült fel az élelmiszer-kereskedelem. A húsvét előtti héten a tavalyinál 6,3 százalékkal több, összesen 748 vagon hús és húskészítmény kerül az üzlethálózatba, ez ki­egyensúlyozott kereslet mel­lett bőven elegendő az igé­nyek kielégítésére. Ezen be­lül a tőkehúsok közül a szo­kásosnál 5 százalékkal több sertéshúst hoznak forga­lomba. Húsvéti füstöltáruból — sonkából, tarjából, lapoc­kából, kötözött húsból stb. — a tavalyinál valamivel töb­bet, összesen 250 vagonnyit kínál a kereskedelem a hét­főn kezdődött „sonkavásá­ron”. Az ünnep másik „fő alapanyaga” a.,tojás, amely­ből a baromfiipar 7,5—8 millió darabot szállít, s ez­zel bőségesen ellátja a la­kosságát. Vágott baromfiból 20 százalékkal több, orszá­gosan 200 vagon Jcerül a boltokba. Az igények sze­rint kínálnak csirkét és pulykát, kevesebb viszont — az idénynek megfelelően — a hízott és pecsenyeliba és -kacsa. Már most is, az ünnepet megelőző napokban még in­kább az igények szerint kap az üzlethálózat tejet és tej­termékeket. A húsvét előt­ti héten a terv szerint 15,5 millió liter tejet, 73 vagon yajat, 60 vagon sajtot hoz­nak forgalomba, s gondos­kodnak az ennél nagyobb kereslet zavartalan kielégí­téséről is. A kenyér-, a péksüte­mény- és a kalácsellátást is kellően szervezték, gondos­kodtak arról, hogy a lehe­tőségekhez képest az ünne­pek előtti „utolsó pillanat­ban” is kerüljön friss áru az üzletekbe. A hysvéti csokinyuszivá- sár mar javában tart, a kü­lönféle figurákból az idén 139 tonnával több került a boltokba, s növelték az ün­nepi alkalomra csomagolt édességek, táblás csokoládék, desszertek, díszdobozok mennyiségét is. Az italok közül borból bőséges, vá­lasztékos a kínálat, olcsóbb palackozott sörből viszont, ha marad a nyárias idő, kevés lesz, s minőségi és import­sörrel igyekeznek pótolni. összességében a kereske­delem megfelelően felké­szült a minél zavartalanabb ünnepi élelmiszer-ellátásra. (MTI) gyermekek jobb és több kosztja javára takarítva meg a 15—20 százalékos kiskeres­kedelmi árjésből adódó ösz- szeget. Persze az anyagbeszerzési, árrendezési, valamint szak­ember gondok mellett más is beárnyékolja a gyermekét­keztetés pillanatnyi helyze­tét Hatvanban. Ilyen a könyv hák. tálalók fogyatékos be­rendezése. felszerelése. Mély-' hűtő egyetlen vizsgált intéz­ményben sincs. Hiányoznak a háztartási gépek. Kivétel csupán a Bajza Gimnáziurh és a Bajcsy-Zsilinszky utcai napközi. S van ugyan robot­gépe a Mező Imre úti. vala­mint a boldogi óvodának, csak éppen nem használják. Túlterhelés Azt hisszük, nem csalatko­zunk. amikor mind e gondo­latokat összefüggésbe hoz­zuk a bölcsődei, ^óvodai, ál­talános iskolai * étkezdék,, gimnáziumi konyhák túlter­heltségével. Nehéz ott jó minőségű ételt főzni, ahol hiányzik a meg­felelő méretű tároló, a szük­séges nagyságú üst, miegyéb. A Bajcsy-Zsilinszky utcai altalános iskola napközi konyháját például 80 főre tervezték. nincs tálalója, húselőkészítője, kéziraktára, göngyölegtárolója, de jelen­leg már 320 gyermeket szol­gál. A boldogi óvoda étkez­tetését 50 adagra engedélyez­ték, ma 150 ebédet produkál. S bár az új-hatvani szakkö­zépiskolában eredetileg 300 ebédet készítettek, mára ez a szám is megduplázódott. Hadd mondjuk ki ugyan­akkor: nagyon visszatetsző, mennyire felbillent egy-egy gyermekétkeztetési helyen a felnőttek és fiatalok arány­száma. Az ember alig hisz a fülének, amikor hallja, hogy Heréden a gyermekkonyha fogyasztóinak negyven szá­zalékát felnőttek adják. S mégha csak a személyzet, a pedagógus társadalom venné igénybe a kedvezmény*! De a fogyasztók listáján találni tisztviselőket, termelőszövet­kezeti alkalmazottakat, akik bizonyára nehezen érik be a fejenkénti 8 dekás húsnor­mával. E gonddal ugyancsak szá­molni kell mind intézményi, m mind tanácsi szinten, éspe­dig a megoldás lehető útját keresve. Véleményünket csak megerősíti egy további adat: az 1975—76-os oktatási idény- ' ben másfél száznál több men­zaigényt kellett elutasítani­uk a hatvani gyermekétkez­tetési intézményeknek... Moldvay Győző I Heves megye köztudottan a régi dohánytermelő tájak közé tartozik. Különösen a Tama folyó mentén van nagy múltja ennek. A het­venes évek elején az orszá­goshoz hasonlóan, megyénk­ben is nagyon visszaesett a termelés. Sok helyen a régi hagyományokra „fátylat bo­rítva” csaknem felszámolták e fontos élvezeti növényt. VISSZANYERTE RÉGI RANGJAI A Minisztertanács - által meghirdetett dohányterme­lési program azonban ösztön­zően hatott. A termelők is­mét kedvet kaptak és tavaly már visszanyerte régi rang­ját a hevesi dohány. 1975-ben 14 termelőszövetkezet 658 hektáron termelt dohányt, nagyrészt hevesi, kálói, sza­bolcsi, Burley és kerti fajtá­kat. Az időjárás ugyan be­folyásolta az eredményeket, hiszen augusztusban váratlan jégverés pusztított a dohány­földeken. Ennek ellenére a hektáronkénti hozam 1974- hez képest 15 százalékkal nöyekedett-A legkiemelkedőbb ered­mények a hevesi Rákócziban és az erdőtelki-tenki Szabad­ságban születtek. Az előbbi dohányból hektáronként 93, az utóbbi 71 mázsát ért el. Gazdaságossági számítások igazolták, hogy Hevesen a dohány hektáronként 40 ezer, Tiszanánán 57 ezer, Átány- ban 63 ezer forint jövedel­met biztosított. Ehhez szakmai segítséget nyújtott az üzemeknek a Dohányipari 'Tröszt is. Az Egri Dohánygyár például ta­nácskozásra hívta össze az ország dohánytermelő gazda­ságainak vezetőit, s véle­ményt cseréltek az ipar igé­nyeiről, a fajtákról, a gépe­sítés fontosságáról és az együttműködés további lehe­tőségeiről.- A sikerhez hozzájárult, hogy gazdaságaink nagy gonddal végezték a dohány- termelést és jelentős össze­geket fordítottak a műszaki fejlesztésre is. Tavaly két újabb kanadai dohányművelő kombájn lépett munkába, amely lényegesen megköny- nyítette a korábbi fárasztó kézi munkaigényes teendő­ket 12 SZÁZALÉKKAL JOBB MINŐSÉG 1975-ben 12 százalékkal jobb minőségű dohányt ta­karítottak be, mint egy évvel korábban. A finom erezetű, száraz levelek szivargyártás­ra is alkalmasak. A verpeléti szántótelep például országo­san is" a legjobb minőséget érte el tavaly. A kellően szí- neződött leveleket nagy szak­értelemmel osztályozták és szárították. Eredményes munkát vé­geztek a kápolnai dohánybe­váltó munkásai is, hiszen nem kevesebb mint 7100 má­zsa dohányt vettek át a gaz­daságoktól. Az üzemben 6 gépesített tűsor lépett mun­kába és ezeken szárították a leveleket. Lehetőség nyílt arra is, hogy terven felül 2600 mázsa dohányt vegye­nek át a közös gazdaságok­tól, így enyhítettek azok szá­rítási gondjain. Mi várható 1976-ban? Kedvezőek a kilátások. Ezt bizonyítja, hogy 14 gazdaság márciusban 707 hektár do­hány termelésére kötött szer­ződést a beváltával. Legje­lentősebb a besenyőtelkiek kezdeményezése, ahol 30 hektárról az idén 65-re nö­velik a dohánytermő terüle­tet. A közös gazdaságban, ahol nagy múltja van e nö­vénynek, három kanadai kombájnt vásárolnak a do­hánytermelés tökéletesítésé­re, ezzel megyénkben, az idén már tízre növekszik e fontos gépek száma. Bese­nyőtelken ezenkívül próba­jelleggel öt dohányfűző gé­pet is üzembe helyeznek. Gazdaságainkban kedvező­ek az előkészületek, a do­hányföldekét mindenütt jól' előkészítették és 18 vagon kénsavas káli műtrágyát szórnak a tápanyag-utánpót­láshoz. A kápolnai beváltó­ból a magvakat már eljut­tatták az üzemekbe. Hevesen, Feldebrőn, Besenyőtelken. Kálban és Erdőtelken pedig a fólia alatti palántaneve­lést is megkezdték. ÖSZTÖNZŐ SZABÁLYOZÓK Az idei jó kilátásokat elő­segítik' a januárban életbe lépett új közgazdasági sza­bályozók is. A termelt do­hányt 40 százalékkal meg­emelt felvásárlási áron ve­szik át. Ez még nagyobb tér-- melésre ösztönzi a gazdasá­gokat. A szabályozórendszer módosítja a szabványt is. amely a korábbiakhoz képest egyszerűsíti a dohányváloga­tást és -osztályozást, s ezzel jelentős munkaerő ■ szabadul fel. . Államunk továbbra is 70 százalékos támogatást nyújt az üzemeknek a gépek beszerzésére. Könnyebséget jelent az is, hogy a Budapes­ti Mezőgazdasági Gépgyár törökszfentmiklósi gyára az idén megkezdi a dohány­• ۧ napszemüvegek nyárra A Granvisus Lqtszerészeti Eszközök Gyára az idén mintegy tízfajta modellt készít a napszemüvegekből, ezek közül négy új típust. Az idet dip at a nagy látómezejű, világos üveggel, a keret pedig festett műanyag. (MTI fotó — Hadas János) kombájnokhoz szükséges pótalkatrészek gyártá­sát. Tervek szerint jövőre hozzálátnak az első hazai do. hánykombá^pok gyártásához is. ami lehetővé teszi, hogy még több gép kerüljön gaz­daságainkba.- Az idén a feldolgozás szín­vonala is javul a kápolnai .dohánybeváltóban. Félmillió , forint költséggel megszünte­tik a dohánylevelek hagyo­mányos kézi fonását, helyet­te korszerű tűsorkereíekre fűzik és azokon szárítják a leveleket. Négy nagy telje­sítményű, olajtüzeléses szá­rítót is üzembe helyeznek Kápolnán, amelyeket a ME­ZŐGÉP Vállalat szolnoki gyára készít. Előreláthatóan júniusra befejezik az építést és szerelést, így a nyár dere­kán már munkába lép a fel­újító, üzem. TÁMOGATJÁK A HÁZTÁJIT A közös gazdaságok mellett az idén fokozottan támogat­ják a háztáji gazdaságok do­hánytermelését is. Ennek kö­szönhető. hogy a kisüzemek a korábbi 41 hektárról 71-re növelik a vetésterületet, főleg Kömlőn, jBesenyőtelken, Er­dőtelken és Makiáron. Ez utóbbi azért is érdekes, mert az 1800-as években a makiá­riak híres dohánytermelők voltak az Eger-patak völgyé­ben. Most ismét azok lehet, nek. A beváltó vetőmaggal és folyamatos termelési szak­tanácsokkal segíti a háztá­ji gazdaságokat, a szövetke­zetek pedig gépekkel műver lik meg a kisüzemi dohány! , földeket. Van és_ egyre inkább lesz tehát jövője a dohányterme­lésnek Heves. megyében is. , Ez amellett, hogy népgazda- sági igény, egyre jövedelme­zőbb a nagy- és a kisüzemek­nek. Mentusz Károly 0 eipőharzék tapasztalatai Február közepétől több héten át fogadta „nyitott ka­pukkal” a belkereskedelem képviselőit a cipőipar, hogy a szokásos, fél évenként is­métlődő börzén bemutassa és áruba bocsássa — ezút­tal az év második felére szánt — modellválasztékát. A találkozó mérlegét most vonták meg a Könnyűipari Minisztériumban: sikeres­nek, több vonatkozásban az előzőknél is eredménye­sebbnek ítélték. Az ipar hét minisztériumi, négy tanácsi yállalata és hat szövetkezete összesen 1800 modellel szerepelt a válogatón. A kereskedelem szakértői összesen 521 mo­dellt vásároltak meg; I17-et a férfilábbelik közül, ezek­ből összesen másfél millió párat rendeltek; a női mo­dellekből 1,96 kelt el, ame­lyekből összesen mintegy 3 millió párat kértek, míg a kiválasztott 208 gyermek- cipő-modellből a következő fél évben összesen négymil­lió pár kerül az üzletekbe. A börzén szereplő lábbe­lik egyúttal reprezentálták az ipar megjavult lehetősé­geit, nemcsak kivitelükben, hanem anyagukban is. Szé­pek, mutatósak, tartósak a műbőrből készült model­lek, de ezúttal több valódi bőrtermék szerepelt, mint a megelőző botién. 1 A gyermekcipők választéka számottevően nőtt és tovább színesedett. A férfiak vi­szonylag lassabban változó divatját követve a terve­zők most ismét keskenyebb, az * elődeiknél lényegesen könnyedébb formájú férfi- cipő-mbdellekkel jelentkez­tek. (MTI) fbl 1976. április 8., csütörtök.

Next

/
Thumbnails
Contents