Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-08 / 84. szám
í Xettéfűrészel! zongora Páskándj Géza komédiájának ősbemutatója Egerben Uj tankönyvAZT A BIZONYOS és»jelképet hordozó, de nagyon is valódi, böhöm nagy zongorát a darab végén fűrészelik ketté. Kár. Ha rögtön azután esik neki , a munkás- osztály két anyagmozgató fia az ütött-kopott és természe- 'tesen polgári létet, sőt kispolgári státuszt jelentő zongorának, amikor a függöny felmegy., egy fiaskóval kevesebbet jegyezhetett volna fel a színháztörténelem. Vagy az irodalomtörténelem, é A „vagy” nem véletlen; Pás- kándi Géza komédiája —. hogy miért komédia és hogy kcmédia-e egyáltalán, erről majd később — nem színpadi mű, alig az. Irodalmi munka sokkal inkább. A költő, a próza-, sőt az esz- széiró jegyzetei, még inkább vázlatai válnak dialógussá az egri színpadon. Miről is szól hát e komédiának nevezett színpadi mű, miről zeng bizony hamis hangon alig-alíg kivehető melódiát az a bizonyos zongora? Meglehetősen nehéz kibogozni ezt a cselekményből, nem azért, mert esetleg a cselekmény lenne olyannyira bonyolult, hanem mert oly kevés és erőltetett, hogy önmaga létének fenntartása is a legragyobb nehézségébe ütközik, nemhogy még lényegi tájékoztatót is tudna nyújtani az a bizonyos cselekmény: mit és, miért? Forduljunk hát magához az íróhoz, mit mond ő A ketté fűrészelt zongoráról? „A komédia . .. amely egy jól szituált házaspárról, illetve annak válságáról szól. Tulajdonképpen arról van szó. hogy a férj és a fele- .ség, miután elég hosszú ideig élt egymás mellett és mindketten hazudtak is sokat egymásnak — elhatározza, elválik. Csakhogy egyszer rájönnek: nem lehet mindent elosztani. Az együtt töltött évek emlékeit, azokat a bizonyos lelki javakat például nem tudják elosztani Összeköti őket ■ a kényelem rabsága is, és emellett még ott az a bizonyos zongora, amely egyszerűen nem fér ki az ajtón... A történél tragikomédiája, vagy gro- teszkje abban rejlik, hogy bár a házaspár szíve szerint elválna, de mert nem sikerül az osztozkodás, mégis együtt maradnak” — így a leghitelesebb nyilatkozat, az íróé, A kettéfűrészelt zongoráról. AZ ALAPGONDOLAT egyaránt szolgálhat matériául komédiához vagy tragédiához, akár zenés vígjátékhoz is: írói alkat és készség, hogy ki miből mit teremt színpadra. Azt se lehetne mondani, hogy ez az alapötlet nem valós világunk napjaiból merített, hogy az anyagi javak fétise nem jelent-e igen sok esetben olyan cementet, amely ugyan összetart, de alaktalan lesz csak tőle az épület, vagy a példánkhoz közelebb állóan: a családi fészek. Páskándi Géza úgy döntött, hogy komédiát ír ebbői a konfliktusból, s miután a színház dramaturgiája nem akarta, vagy nem tudta lebeszélni erről. Jurka László rendezésében. ím bemutatásra is került Egerben. Nem komédia. Még véletlenül sem az. Szatirikus felhangok, beleerőltetett komédiapillanatok. „ melodramati- kus percek, kevés, nagyon kevés mosoly és nagyon- nagyon sok unalom. Már- pedlglen közismert'’dolog a műfajhoz nem értő nagyérdemű közönség színházat legritkábban látogató tagjai előtt is, hogy a komédia: komédia. Sok bohóság, sok nevetés, a valóság olyatén fejtetőre állítása, hogy «attól a valóság még igazabbnak derül ki a végén. Egyszóval jól kinevetjük magunkat a 0 Nemitől, löib. április. 8., csütörtök színházban. Ez a komédia., Isi Elírták a címlapot? Voltaképpen tragédiát akartak írni, csak a nyomda ördöge csintalankodta oda, egyedül téve a komédiát, a nem megfelelő műfaji megjelölést? Csakhogy ez a színpadi mű drámának, tragédiának is rossz, pontosabban színpadi, műnek rossz, egyszerűen azért, mert nem történik benne semmi. A főszereplőkön kívül — jósze- rint akar őket is beleérthetnénk — senkinek semmiféle dramaturgiai funkciója nincs ebben a darabban. Az a bizonyos harmadik — Pé- va Ibolya küszködik életre lehelésében — akiért a férj hagyná megunt hitvesét, megjelenik a szín elején, aztán az előadás végén még tapsra se jön ki a függöny elé: egész szerepét egyetlen mondattal elmondhatta volna bárki. A takarítónő — Demeter Hedvig —, aki ugyancsak a darab elején érkezik, iszik és mond három jópofásat, amolyan takarítónői mondatot, majd távozik és nem is látjuk többet. És a rokonok, a második részben, akik hosz- szú és sivár perceken keresztül nézik egymást teljesen tanácstalanul motyogva valamit valakikről. Érthető a tanácstalanságuk: fogalmuk sincs, miért írtg meg őket az író, s ha megírta, miért kellett nekik idejönniük, s ha már idejöttek, miért kell olyan maflaságokat mondaniuk, aminek a világon semmi értelme sincs. Se mély. se magas értelme. És a szerencsétlen feleség — Pécsi Ildikó próbálkozik vele tiszteletre méltóan —, aki természetesen tudós fajta, de aki elájulva jön haza Bécs- ből, s olyan ostoba, mintha voltaképpen ő lenne a takarítónő, de még a múlt századból? És ez a szerencsétlen feleség íme a darab végére, ki tudja mitől és miért, mély gondolatú lesz és nagy értelmű: mintha kicserélték volna. íróilag, színé- szileg is. A tisztelt férj — CsiSzér András .— szavaiból még igazi gondolat sem telik, amolyan egyetlen igazi amiért a színház úristene talán megmentette volna a darabot is, az előadást is. Mindezek ellenére gyakori volt a megye nemessége részéről a fejedelem iránti hűségnyilatkozat is. Igaz, ennek volt valóban szép példája is. Ezt fejezte ki Heves vármegye, amikor Eszterhá- zy nádornak József császárhoz való pártolásra buzdító levelét felbontatlanul hagyta és Rákóczi fejedelemhez juttatta el. A fejedelem 1708 nyarát még Egerben töltötte. Ez volt a legutolsó hosszabb tartózkodása itt Rákóczi Ferencnek. Ékkor már világosan látta, „hogy fokozottabb nehézségekkel kell megküzdenie: a katonai helyzet a császáriak javára billentette a mérleget, az ország teljesen kimerült, s a megyei nemesség magatartása nyilvánvalóvá tette, hogy a megnehezedett viszonyok közt nem vállalja a ráháruló terheket. II. Rákóczi Ferenc 1708. évi egri tartózkodása alatt a szabadságharc ügye már hanyatlásban volt, de a fejedelem mégis újra és újra bizakodik. A Trencsén yáránál kapott vereség azonban komoly csorbát okozott, kettévágta, szétszakította a szabadságért küzdők táborát. Akik eddig ingadozók voltak. azok most árulókká lettek. akiket kedvetlenné tett a hosszú háború, azok most azon gondolkoztak, hogy miként vonják ki magukat a terhek alól. Az egész országban a fásultság, a kétségbe esés lett úrrá az embereken „Csak egyedül az a reménységem — írja a fejedelem —. hogy mén talán az országban találkozik négy-ötezer oly igazlelkű magyar, aki inkábbk kézen akar meghalni, miniprogram Egyetlen igaz mondatért. Csak panaszkodik, hogy őt nem becsüli a felesége, hogy őt soha nem becsülte a felesége, és hogy őt soha nem is fogja becsülni a felesége. És mindezt mély drámai átéléssel ! , MÉG NÉHANYAN szerepelnek a színpadi játékban, teljesen feleslegesen, leszámítva a két „trógert”, akik legalább melóztak a színpadon. Jurka 'László nem sok örömmel nyúlhatott ehhez a sajnálatosan rosszul sikerült darabhoz. , és ez meg is látszik az előadáson is. ötlettelenség, kínosan néma percek, merev beállítások, csetlés-botlás a nem éppen sikerült kulisszák, díszletek közö,tt, szöveghibák sora — fegyelmezetlen, éretlen volt az előadás önmaga is. Nem szívesen akasztanám rá a tisztességes mestermunka címkéjét sem. Az író kötelessége, hogy mindent megírjon, amiről az az érzése, hogy meg ’ kell írnia. Az író joga, hogy mindazt, amit meg akar írni világunkról, vagy világunk ürügyén, úgy írja meg, olyan műfajban, amilyenben úgy véli, hogy legjobban formázhatja mondandóját. A színház kötelessége és joga is egyben, hogy az író munkájából, jelesen színpadi alkotásából azt engedje , a színpadra, amely szerinte arra érett. Zöld gyümölcs is sejdítheti ugyan a szakember előtt, hogy milyen lesz a csodás ízű hibrid, de a kísérletek mégis a műhelyekbe, laboratóriumokba valók, és nem a — képletesen értett — közfogyasztásra. Páskándi Géza — a színház közreműködésével — nem bánt jól darabja színészeivel, és azok sem bántak jól öveié. Minden bizonynyal, a hazai bérletrendszer jellegétől függően, az író darabja lefutja az egri kötelező előadásszámot —, de ettől még nem változott semmi. Csak tovább romlott: mert talán úgy tűnhet, hogy megélve mégiscsak egy tucatnyi estét — életképes a kicsike. PEDIG — és sajnos — nem az. Gyarkó Géza A szocialista köznevelés • féjlődésében, az oktatás korszerűsítésében. a nevelés eredményességének növelésében fontos szerepet betöltő tankönyvek kiadásának helyzetéről és fejlesztésük feladatairól tanácskozott szér- dán Ortutay Gyula akadémikus elnökletével az országgyűlés kulturális bizottsága. A magyar tankönyvkiadás együtt fejlődött a szocialista iskolafendszerrel, s a tankönyvek korszerűbb taí- talrhukkal mind több lehető. ' séget adnak arra. hogy az iá- kóla nagyobb mértékben neveljen önálló gondolkodásra és munkára. A tankönyvek megújulása minden iskolatípusban ma is tartó folyamat. — A szakemberek — mint elhangzott — új tankönyvMesszire, kék köntösbe öltözött dombok, hegyek lábánál a nagy tó tükre. Közelebb vízhez ereszkedő villák, nyaralók. Közvetlen szemünk előtt pedig a kert. Kopasz, éppen csak rügyet hozó barackfákkal, keskeny gyalogösvénnyel. amely a napfényben fürdő terasztól egy szürke kis kőépülethez fut. Itt-ott füst gomolyog. Égetik a gazt, a rosszat. S a frissen metszett fák ágait. A csend mérhetetlen. Csak mintha a föld szabadult lélegzése neszezne. A kis szürke házról beszélgetünk. Meg a barackfákról, szőlőlugasról. ami annyi örömet, kedvtelést jelentett az írónak. S amely immár két esztendeje árván viseli az időt. — Most rajtam ez a gond is. De szívvel csinálom — mondja Ella néni, megtörölve izzadó homlokát. —• Csinálom, mert Laci hagyatéka, végső rendelkezése. hogy mindez fennmaradjon. Legyen. ahová megtérnek lányaink, unokáink. Legyen, arpi visszavárja őket akár a tengerentúlról is. Legyen káp rogram előkészítésén dolgoznak, amelynek lényege, hogy tovább emelkedjék a tankönyvek színvonala, ta- nulhatósága. terjedelme pedig csökkenjen. Az új tankönyvek kimunkálásánál az az alapvető cél, hogy a tankönyv a legszükségesebb ismereteket. az alapok elsajátítását biztosítsa, önálló gondolkodásra. az ítéletalkotó képességek kibontakoztatására neveljen, szakítson a ma- ximalizmussal, és a túlzott lexikalitással. A tervek szerint az 1978—79-es tanévben 80 új tankönyvnek kell megjelennie a Tankönyvkiadó Vállalatnál: i új tankönyvet kapnak például az általános iskolák, és a szakmunkás- képzési célú szakközépiskolák első osztályai. (MTI) pocs, kötés a múlthoz, jelenhez. Leballagunk a nádfedeles. puritán tanyácskához. A falra kúszó növényindákon néhány napszítta babérkoszorú. Változnak, cserélődnek, aszerint, ahogyan újabb és újabb diákcsopqrtok irodalmárok. tisztelők fordulnak meg a tájon. Sajkód tóhoz ereszkedő lankáján. — Bent új jóformán minden, de én őrzöm a pici szoba. konyha valamennyi bútordarabját. Fekhelyét, a faragott lócát, öreg szekrényt, könyvespolcot, az olcsó bá doglavórt és kantát, a petró- leumfőzőt. amelyen egyszerű ebédjét készítette. Utóbb három telet*kihúzott itt, jóformán teljes magányban, hiszen a zord idők érkeztével elnéptelenedik a i környék. Innen került ki. a lí. József, a Colbert tenyérnyi fecnikre rótt kéziratkötege, a Sajkódi esték számtalan tanulmánya, ebben az eldugott vityillóban viaskodott. torlódó gondolataival és a betegséggel, ami legyűrte végül. Hogy mi maradt utána publikálatlanul? Három nagyvárosban Vándor Sándor országos énekkari fesztivál Április 28-a és május i-e között három városban. Budapesten. Szolnokon, illetve Veszprémben rendezik meg az országos Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás énekkari fesztivált. Heves megyét a füzesabonyi Erkel Ferenc munkás vegyeskórus képviseli Pósz- thy József karnagy vezetésével. Műsorukban Novikov, Vándor Sándor és Sosztako- vics egy-egy műve szerepel majd. A programot a Magyar T*_ levízió körkiapcsolásos. egyenes adása nyitja meg. Az esemény két fő hangversenye: az április 29-i koncert a kőbányai Pataki István Művelődési Központban és a Zeneakadémia nagytermében tartandó május elsejei hangverseny. Ha én miniszter lennék címmel egy magvas kultúrpolitikai eszmefuttatás, amelyre' Aczél György inspirálta. Bemutatásra vár színműve, a Harc a jólét ellen. S a Magvető Könyvkiadó elkérte a Magam helyett folytatását. Ám ki tudja, hol rejtezik még több más munkája, amik különböző megfontolásból kerülték el a nyomdafestéket A tuszkulánum, Németh László végvára, menedéke, elárvult barackfáival együtt most a sors tenyerén nyugszik. Olyan gazdát, gondozót remél, hogy sokáig őrizhesse a múló időben egy nagy író és tiszta jellemű férfiú emlékét Csak mintha hosszú lenne már ez a várakozás! Nem kedves vendéglátónk, az özvegy mondja. Mi érezzük akik idelátogattunk ezen a ritkatüzű április délutánon, s találgatjuk: min múlhat, hogy a gyönyörű Balaton-vi- dék újabb irodalmi kegyhellyel gazdagodjék....? (moldvay) Sajkódi emlék GRŰZ jÁNOS: fi kurucok Vezérlő Fejedelme 14- A harc elbukott - az emléke örök sem inkább nemzetünk gyalázatát szemlélni." Bercsényinek a szabadság- harc melletti szilárd hitében bízik Rákóczi, katonai képességeit jól ismeri. Ezért is bízza meg a felvidék két kulcsának. Egernek és Kassának a védelmével. Eger várában 1708-ban a katonaság gyengén felszerelt és fegyelmezetlen. Tüzérekben komoly hiány van, pótlásukról gondoskodni kell. Az élelmiszer és hadifelszerelés is nagyon hiányos. Ezeknek ahiá- . nyoknak a pótlásában segített a Sárospatakon megtartott országgyűlés, amelynek Rákóczi feladatául tűzte ki a szabadságharcért való küzdelem összefogását. A vármegyei katonai teendők vezetésére minden mdgyében külön kapitányt választottak. Heves vármegye ennek alapján Orczy Istvánt választotta meg toborzó kapitánynak, aki a hazai haladás szolgálatában álló tarnaörsi Orczy család őse volt. Mindezeknek az intézkedéseknek azonban már nem nagy jelentőségük volt mert nem tudták megmen teni a szabadságharc ügyét, amelyet egészen zátonyra vitt a Rákóczi táborában és h felvidéki vármegyékben 1708 végér. kitört pestis. A nép lelkesedését, áldozatkészségét a kétségbeesés, a pestistől való rettegés váltotta föl. Így volt ez Heves megyében is. Ez a félelmetes halál vetett véget Bottyán János tábornok életének is. aki a hatvaniak lázadása leverése céljából jött Heves megyébe. 1709. szeptember 25-én jelentik, hogy a vén Bottyán a másik szemét is örökbe behunyta, „circa Katán Sántám Laurentii" (Szentlőrinckáta környékén). Bottyán tábornokot Rákóczi is nagyon szerette, aki halála után így dicsérte őt: „nem él többé a népszerű férfiú, ki csak puszta neve varázsával is lelkesíteni bírta a népet: ki a hadak terén rettenthetetlen vitéz, tapasztalt és örök-tevékenységű vala; ki semmi csapás alatt el nem csüggedett. Reá. míg csak vérét a halál meg nem fagy- lalá. mindén körülmény közt bizton számíthattak.” Az 1708-ban kitört pestis megyénk területén is igen sók áldozatot szedett 1709-ben írja Bercsényi: „Az bizony rossz dolog, hogy a pestis már bent van Égerben, haza is kellett eresztenem az egri hadat.” Mindenki menekült a városból. Eger teljesen kihalt lert A vármegyei törvényhatósági bizottsági üléseket is a visznekí. káli. gyöngyöstarjáni. gyöngyös- óroszi nyílt mezőn tartották meg. A császári seregek már 1710 táján az országból egyre nagyobb területeket vettek birtokukba, és közeledtek a Tisza menti részek felé. Ezért is sürgette a fejedelem a vármegye és Eger védelmének megszervezését. Az Egerben levő aktákat, ügyiratokat Gyöngyösre szállították a barátok kolostorába, mert úgy vélték, hogy itt nagyobb biztonságban lesz. Eger körüli falvakból a nép elvonult, az egri várat élelmiszerekkel és hadianyagokkal jól ellátták. Április 3-án Rákóczi maga is Egerbe jön, ahol megtekinti a vár erősítését szolgáló munkálatokat és különböző hadi intézkedéseket tesz. Ekkor Heves vármegye még 4000 forint rendkívüli segélyt adott a fejedelemnek, amelyet Rákóczi elismerő levélben nyugtázott. Heves vármegyét példaképül állította a többi megye elé és ígérte, hogy „amint a jövőben alkalom /nyílik az ország rendet összehívására, ezen 4000 Ft segély összegének méltó leszámolására intézkedésünkkel késni nem fogunkSajnos. erre már nem nyílt alkalom. 1710. október 6-án a Gyöngyösön megtartott utol, só megyei közgyűlésen Heves vármegye is meghódolt. A királyi hadakkal csak az egri .vár állott szemben, amely nek parancsnoka Pirinv Miklós, alparancsnoka Rí dhey Ferenc volt. De magukra maradva nem tarthatták fenn a várat, így december 8-án megadták, magukat s császári hadaknak. A vár megadásáról Rákó. czí úgy emlékezett meg. hogy a várba menekült kanonokok megvesztegették az alparancsnokot és az ottani tiszteket, és így megadásra kényszerítették báró Pirinyi brigadérost. Eger várát tehát a reakció aknamunkája juttatta a császáriak kezéré. Eger várának elestével Heves megye egész területe a császáriak kezébe került, Eger kapitulációja tulajdon- képpen az országos helyzet- ' nek is kifejezője volt. A nemzet kifáradt a hosszú harcokban, az osztrák császár minden erejét Magyar- ország ellen fordította. Rákóczi hiába fordult a külországok vezetőihez segítségért, csak ígéreteket kapott. Utolsó reménye az orosz cár volt. akivel csak elkésve. 1711. augusztus 21-én találkozott. A remélt megegyezés nem jött létre, mert már június 12-én Szatmáron. gróf Károlyi Sándor áruló módon a békét a császáriakkal megkötötte. A szabadságharc elbukott. / A Rákóczi-féle szabadsági harc óta évszázadok tel.ejc el. de annak valódi jelentőségét csak most. a fe'szabadulás után ismerhetjük meg. Csak most látja népünk azoknak a harcoknak az értékét. jelentőségét, .amé.e- ket nagy elődeink, köztük a kurucok is folytattak a szabadságért. a függetlenségért. Nagy nemzeti és ‘társadalmi vívmányaink megvédéséhez Is továbbiéi'esc tűséhez ad isztönzést II. Rákóczi Fen te példája, aki lángoló, ön fe'áldozó hazaszéréte ével örökre beírta a.nevét s magyar haladó mozgalmak. ‘örténelébe. i "Vége.) (
