Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-07 / 83. szám
-t,. “■IjUi Az ellenőrzés: segítség... ifi termelőszövetkezeti gazdálkodás a revizorok szemével Amint' lezárultak megyénkben is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek múlt évet értékelő zárszámadási közgyűlései. március elejétől megkezdte ez évi ellenőrző munkáját a Heves megyei TESZÖV revizori irodája. Az ellenőrzés múlt évi tapasztalatairól, az idei munka- programról a közelmúltban számolt be dr. Egri Károly- né. a revizori iroda vezetője a TESZÖV elnökségének. •— Az ellenőrzés általában nem tartozik a népszerű feladatok közé, s következésképpen maguk a revizorok sem „régen várt kedves vendégek” a legtöbb vállalatnál, szövetkezetnél. Mi erről a TESZÖV revizori irodája vezetőjének a véleménye? — Az nem vitás, hogy sokkal kellemesebb, mondjuk úgy, „népszerűbb” feladat a jó munkáért járó jutalmak, kitüntetések átadása, a dicséret osztogatása, mint a mindennapi munkavégzéssel együtt járó hibák, hiányosságok feltárása. Különösen nem hálás és nem könnyű feladat felderíteni a hosszú éveken át csak jó oldalairól ismert szövetkezetek és vezetők olykor igen komoly mulasztásait. Azonban az ellenőrzés és az ellenőrök tevékenységének megítélése szerintem mégis csak nézőpont, szemlélet kérdése. Ha valaki ugyanis úgy fogja fel ezt a munkát, mint mi szövetségi revizorok — nevezetesen, hogy észrevételeinkkel nem ártani, hanem segíteni akarunk —, akkor máris nincs mitől félni. Tapasztalataink szerint azonban az ellenőrzések többségénél a feltárt hiányosságok nem a szándékos kártevésre, vagy a jogtalan egyéni haszonszerzésre vezethetők vissza. Inkább arról van szó, ahogy a közmondás is tartja: „Hibái csak az követhet el, aki dolgozik.” —- Melyek a legutóbbi ellenőrzéseik főbb tapasztalatai? — Az egyesülés óta ösz- szegeztük közös tapasztalatainkat, ezek között talán az a legfontosabb, hogy a fiatalok és a szakemberek arányának növekedésével jelentősen javult az utóbbi időben a megye termelőszövetkezeteiben az ellenőrző bizottságok munkája. Sajnos, ugyanez már nem mondha- -tó el az évek óta szorgalmazott belsőellenőri hálózatról, amelyre a stagnálás -jellemző. Revizori irodánk ugyanis csak kétévenként egyszer tud egy egy közös gazdaságban a gazdálkodás egészére kiterjedő belső ellenőrzést lefolytatni. Az ellenőrzésnek pedig nem szabad kampányjellegűnek lenni, azt a gazdálkodás kontrolljaként folyamatosan kell végezni. Munkánk, vizsgálataink során éppen ezért fordítunk nagy súlyt a szövetkezeteken belüli tulajdonosi, valamint az úgynevezett vezetői ellenőrzésekre. Az állam ugyanis a szövetkezeti önkormányzatra bízza a működés és gazdálkodás szabályozását, a vezetést és annak ellenőrzését is. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a legtöbb helyen még mindig meglehetősen formális a tulajdonosi ellenőrzés. /Ennek legfőbb oka, hogy a termelőszövetkezet elnöke nem tekinti partnerének az ellenőrző bizottság elnökét. Köztudott pedig, hogy mindketten azonos fórumon válasz tott vezetők. Ugyanakkor rá kell mutatni egy fontos körülményre: a tulajdonosi (ellenőrző bizottsági) és a vezetői ellenőrzés két különböző dolog. Vagyis szoros a kettő közötti kapcsolat, de egyik sem' helyettesítheti a másikat. Az üzemi vezetőknek ugyanis konkrétan a feladatkörükhöz tartozik az általuk kiadott utasítások végrehajtásának az ellenőrzése, s az arról való gondoskodás mindenki a törvényes előírásoknak megfelelően kezelje. . — Az elmondottakból kitűnik, hogy a revizori iroda elsősorban a szövetkezeten belüli ellenőrző munkát, annak hatékonyságát vizsgálja, segíti. Ugyanakkor bizonyára komplexebb is ennél egy- egy ellenőrzésük? — Valóban így van. A múlt évben például a szövetség küldöttközgyűlése által jóváhagyott munkatervünk alapján 25 termelőszövetkezet és négy szövetkezeti társulás általános belső ellenőrzésében működtünk közre, 30 termelőszövetkezetnél végeztünk célvizsgálatot és 10 közös gazdaságnál tartottunk utóvizsgálatot. Ellenőrzéseink során vizsgáljuk az álló- és forgóeszköz-, a pénz- és hitel-, a költséggazdálkodást és a mindezekhez szorosan kapcsolódó számvitel, ügyvitel, az információs rendszer, a munkadíj-gazdálkodás, a már említett belső ellenőrzés helyzetét, a vagyon- számbavételt, a mérlegbeszámolót és a jövedelemfelosztást. Ezekbe az ellenőrzésekbe mindig bevonjuk az érintett termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságát, majd az ellenőrző bizottság és a vezetőség együttes ülésén közösen vitatjuk meg a tapasztalatokat. így készül el a vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek megállapításait, a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetésére tett javaslatainkat a közgyűléssel is ismertetni kell. Ugyanakkor természetesen — és ezt ellenőrizzük az utóvizsgálatok alkalmával — elvárjuk, hogy ugyanazokat a hibákat még egyszer ne kövessék el. Ami pedig a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálatát illeti, az a tapasztalatunk, hogy a megyében az 5,5 milliárd forint értékű álló-, s a másfél milliáránjji forgóvagyon igen tekintélyes, s ehhez képest az 1975-ben létrehozott há- rommüliárd forint új érték meglehetősen szerény, fokozható. Véleményem szerint — ez általános tapasztalatunk — a legtöbb termelőszövét- kzetben kedvezőtlen az álló- és forgóeszközök aránya. Egyetlen konkrét példa: megépül nagy költséggel a korszerű szakosított telep, de különböző okok miatt elhúzódik évekig a benépesítése. A másik dolog, hogy a különböző iparszerű termelési rendszerek megbontják az üzemek már kialakult szervezett egységét, mivel ezekkel összefüggésben még nem fejlődtek ki a termelési rendszerek üzemi szervezeten belüli koordinálásának személyi és szervezeti feltételei, módszerei. ■— Hallhatnánk az iroda ez évi munkaprogramjáról? — Az ellenőrzéseket március 1-én kezdtük meg, és december 10-e körül tervezzük befejezni. Munkánk során feladatunknak tekintjük mindenekelőtt elősegíteni a párt- és kormányhatározatok végrehajtását, az új típusú jövedelem, elosztás, nyereség- tartalom helyes értelmezését és mindazon irányelvek és állásfoglalások gyakorlati alkalmaz ' sát, amelyek a hibák megszüntetését, megelőzését és a magasabb termelési eredmények elérését célozzák. Vizsgálati jelentéseinkben megbízható ténymegállapításokat rögzítünk és igyekszünk sok jó, hasznos javaslatot is tenni. Bővítjük eddigi vizsgálati programunkat, időszerű szempontokkal, figyelembe véve az új közgazdasági szabályozók miatti változásokat, a megnövekedett üzemméreteket, a közös tulajdon fokozott védelmét, a vezetői és tulajdonosi ellenőrzés továbbfejlesztésének szükségességét. Faíucü Sándor Megnyílt a Skála Szövetkezeti Nagyáruház Budapesten. Húszezerötszáz négyzet- méteren; 200 milliós árukészlettel több mini 70 féle szolgáltatással és 900 dolgozóval várja a vásárlókat a főváros legújabb bevásárló központja. (MTI fotó — Soós Lajos felv. — KS) Elegendő gépet biztosítanak a zöldségtermesztés fejlesztéséhez A mezőgazdaság egyik leg» munkaigényesebb ágazatában. a zöldségtermesztésben idén újabb nagy teljesítményű gépekkel, gépsorokkal korszerűsítik a termelést. A kertészeti munkának ezen a területén egész sor nagy teljesítményű berendezés megvásárlásában 70 százalékos állami támogatás teszi érdekeltté a gazdaságokat, s a traktorokra 20 százalékos, más munkagépekre pedig 40 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe, (ezeket a berendezéseket a mezőgazdasági termelés más területein is használhatják). ha meghatározott termesztési szerződési kötelezettséget vállalnak. További segítség számukra, hogy a MÉM külön engedélyével idén több millió dollár értékű tőkés importgéphez is hozzájuthatnak. A támogatásra annál is inkább szükség van, mert a nagyüzemek és a kistermelők az elmúlt évi 1,7 millió hektárról 2,4 millió hektárra nő. vélik öt év alatt a zöldségtermő területet, miközben a termelékenység fokozásával — lényegében gépesítéssel — ellensúlyozzák a mezőgazda- sági munkaerő további számszerű csökkenését. A termelők idei gépbeszerzési kilátásai jók. Az AGRO. TRÖSZT, amely külkereskedelmi joggal rendelkezik, ál. tálában igény szerinti ellátást biztosít. A forgalomba kerülő gépek, berendezések túlnyomó többsége hazai gyártmányú, de az 1976. évi munkához már eddig is több tízmillió forint értékű gép érkezett külföldről, főként a szocialista országokból. A tavasszal munkába álló vetőgépekből megfelelő a kínálat, összesen 295 gép vár eladásra. ez a mennyiség kielégíti a gazdaságok szükségleteit. Á konzervipari paradicsom A demokrácia kispolgári értelmezései is, hogy a közös tulajdont felelevenítésére. A kispolgári mentalitás előszeretettel értelmez mindent szájízének megfelelően. A marxizmust, s a marxizmus alaptételeit is. így volt ez a múltban, s így van a szocialista fejlődés jelenlegi időszakában is. Különösen akkor, amikor a szocialista építés soron következő feladataival előtérbe kerülnek az elméleti kérdések. Az elmúlt évtized szocialista fejlődésének egyik nagyon fontos feladata a szocialista demokrácia kérdésköréhez kapcsolódik. Társadalmi életünkben és munkahelyünkön egyaránt arra van szükség, hogy társadalmunk mind szélesebb tömegei — termelőmunkájukon kívül is — részeseivé váljanak a közéletnek, beleszólhassanak országos és helyi dolgaink intézésébe, részt kapjanak és vállaljanak közös gondjaink megoldásában, döntéseink előkészítésében, ellenőrzésében és megvalósításában. Egyszóval szavuk legyen és hallassák is szavukat minden • olyan esetben, amikor érdekeikről van szó. A szocialista demokrácia fejlesztésének programja és az erre vonatkozó határozatok — túlzás nélkül állíthatjuk — mozgósították társadalmunk túlnyomó többségét e rendkívül fontos feladatok realizálására. De miközben a társadalom nagyobb része a megvalósítás lehetőségeit kereste és keresi napjainkban is, megjelentek a kétkedők, a „kibicek”, a szkeptikus kézlegyintők és a cinikus íélremagyarázók. Úgy látszik, a szocialista demokrácia fejlesztésének programja és gyakorlata alkalom volt a demokráciával kapcsolatos legkülönfélébb — egymással nemegyszer szöges ellentétben álló — előítéletek VANNAK PÉLDÁUL OLYANOK, akik a demokrá- ciát„parttalanul” értelmezik. Szerintük társadalmunk túlszabályozott, az egyén lehetősége pedig erősen korlátozott, hiszen az állampolgár mindenütt rendeletekbe, előírásokba, szabályokba ütközik. A társadalom vezetése és irányítása túlságosan centralizált, mondják, és a szocialista demokrácia feladata elsősorban e centralizáltság feloldása, társadalmi szabályozása volna. Ideáljuk a 4 kényszerítő erő és eszközök nélküli hatalom, amely végletekig elnéző az állampolgárok „szabad akaratával” szemben. ide sorolhatjuk azokat is, akik a demokráciában csak az ellenzékieskedés lehetőségét látják, akik nem látnak különbséget a résztvevők felelősségteljes beleszólása és a kívülről történő felelőtlen ellenvélemények között, ök azok, akik mindent jobban tudnak, akik problémánkat mindig „előre látták” és megjósolták, egyszóval azok, akik sohasem döntéseink végrehajtásában, közös munkánkban jeleskednek, hanem mindig csak a fanyalgásban és a kéretlen kritikában. Mások viszont a szocialista demokrácia fejlődésétől, további szélesedésétől „óvják” társadalmunkat. Jó néhányan gondolják azt, hogy máris túlságosan „mesz- szire mentünk”, túl sokat „megengedtünk”. Gazdasági, társadalmi problémáinkat általában a demokrácia fejlődésétől származtatják, és társadalmi életünk negatív tendenciái mögött — a munkaerőhiánytól a lazaságig, a fegyelmezetlenségig — mindenben 'az úgynevezett „liberalizálódás” következményeit látják. Ök azok, akik a demokrácia fejlesztését egyoldalúan a „rendteremtésben”, az adminisztratív intézkedések egyoldalú erősítésében jelölik meg. Ide tartoznak azok is, akik szerint társadalmunk tömegei még nem elég érettek a szocialista demokráciára, a dolgozók még nem tudnak „lehetőségeikkel élni”, nem tudják demokratikus fórumainkat „megfelelően felhasználni”, tehát nem velük, hanem helyettük kell a demokráciát gyakorolni. A dolgozók véleményét ők legszívesebben ki sem kérik, meg sem kérdezik, mert eleve feleslegesnek, esetleg zavarkeltőnek tartják. Ä DEMOKRÁCIÁVAL KAPCSOLATOS előítéleteket és félreértéseket tovább sorolhatnánk, hiszen az említettek számos változatban jelenhetnek meg. S bár a demokráciát „parttalanul” értelmezők és a demokráciát „beszűkítők” álláspontja homlokegyenest - ellenkező, mégis gyakorta előfordul, hogy ezek a szélsőséges nézetek keverednek, vagy „átcsapnak” egymásba. Megtörténhet például, hogy az, aki tegnap még a demokrácia szélesítését kifogásolva „rendteremtést” sürgetett, ma már az új szabályzatoktól, rendeletektől a demokrácia fejlesztésére hivatkozva berzenkedik. Nem nehéz felismerni, hogy a nézetek mögött többnyire nem is annyira a demokrácia valóságos értelmezése, hanem sokkal inkább szocialista fejlődésünk egészének megítélése és félreértése húzódik meg. Természetesen a kettőt — a demokráciát és a szocializmust — nem lehet egymástól elválasztani. A demokrácia a szocialista társadalomban nemcsak jelentésében jelent népuralmai* hanem valóságosan is. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményei nagyrészt azon múlnak, hogy mennyire sikerül a gazdaság feladatait, a társadalomépítő munkánkat és társadalmi életünk további demokratizálódását szinkronban tartani. Feladataink e téren közismertek. Egész társadalmunkat átfogó méretekben arra van szükség, hogy a társadalmi demokrácia közvetett és közvetlen formái és intézményei a legszélesebb lehetőségét biztosítsák a szocialista állampolgári- ságnak s egyben elősegítői, formálói legyenek a demokratikus szellemű szocialista állampolgárok kialakulásának. Kisebb közösségeikben — mindenekelőtt a munkahelyeken — pedig a demokrácia fejlesztésének feladata azt követeli tőlünk, hogy az üzemi és munkahelyi kollektívák mind szélesebb rétegei vegyenek részt közös dolgaink intézésében, osztozzanak a döntések előkészítésének felelősségteljes munkáiban, ismerjék meg a döntések tartalmát, segítsék elő megvalósítását, egyszóval munkahelyükön is gazdaszemmel nézzék közös feladataink megvalósítását. A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI demokrácia fejlődése egyben elősegíti a szocialista közéletiség kialakulását, jó politikai légkört, széles vitákat teremt, tehát olyan helyzetet, amelyben a kívülálló bírálgatók, az önjelölt „mindent jobban tudók”, a kétkedők, a szocializmust félreértők és fél- remagyarázók, vagyis a szocialista demokrácia kispolgári értelmezői egyre 'kevesebb fogódzót találva magukra maradnak és kikopnak társadalmunkból. Bőhm Antal betakarításához szükséges kombájnokból várhatóan kétféle típus áll a gazdaságok rendelkezésére. A hagymatermesztő gazdaságok részére több mint 30 gépsort, géptípust kínál a kereskedelem eladásra. Zöldbab- és fűszerpapri- ka-betakarító gépekből 30-at rendelt az AGROTRÖSZT. Ezt a mennyiséget a gyártó- üzemek vissza is igazolták. Az év végén lesz majd szűk. ség az NDK-ból érkező gyö- kérzöldség-betakarító gépek, re, 35 áll majd a nagyüzemek rendelkezésére. (MTI) Mindannviunk egészségéért Már hagyomány az, hogy az egészségügyi világnap alkalmából az Egészségügyi Világszervezet olyan egész évre szóló jelmondatot fogalmaz meg, amely valamilyen vonatkozásban az egész emberiséget érinti. Dr. Mahler, az EVSZ vezérigazgatója a tagországok kormányaihoz szóló üzenetében arra hívja fel a figyelmet, hogy fokozott előrelátással előzzük meg a vakságot. Ennek lényege az, hogy összefogást, együttműködést sürget. Érthető is, hiszen földünkön jelenleg 15 millió világtalan él. Ez a számadat önmagában is megdöbbentő, de még inkább az, ha arra gondolunk, hogy e súlyos megbetegedések kétharmadát elkei élhetnénk. A téma külö lösen alt í ii- a fejlődő orszá-o! többfajta kór köveiké, h ■ veszíthetik el a? <- tásukat. Nálu Hsöso öan a szürkehályo küzdeni, s ez amelyet orv< orr . - >• minden külön nélkül megoic > . Az is igaz, nogy hazánkban is akad tennivaló, s erre ma, az egészségügyi világnapon nem árt-emlékeztetni. Köztudomású: a figyelmetlenség, a felelőtlenség számos komoly sérülést okozhat. Nemcsak a munkahelyeken, hanem az iskolákban, a fiatalság körében is. A gyerekek ugyanis játék, sportolás közben megsérthetik szemüket, s az ebből származó bajok olykor vakságot okozhatnak. Az Egészségügyi Világszervezet felhívása egyaránt szól a szülőknek és a pedagógusoknak, hiszen a fokozott törődés a jövő nemzedékek testi épségének védelmét szolgálja. Az üzenet nem egy napra, hanem egy évre szól, s mindannyian sokat tehetünk megvalósulása érdekében. Kiválóan képzett szemészorvosok állnak a lakosság rendelkezésére, s ha a szűrővizsgálatokon rendszeresen megjelenik mindenki, akkor hazánkban is maradéktalanul megvalósul az EVSZ jelmondatai
