Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

Joachim, dobd a Kudelka, a falusi traktoros, Prágába kívánkozik. Nagy a csábítás, a világváros, a ha­ladás. a gyors siker egy fia­talember számára sokszor végigálmodott álom. De az álmok közelében ott setten­kedik a babona, a hiszékeny­séget pedig olyan egyszerű lépre csalni, főképp, ha azt tudományos mezben, nagy svindlerek használják ki. A falu főterén megjelenik a nagy „varázsló” a komputer­rel és nyomban kiszámíttat­ja Kudelka életrajzi, születé­si adataiból, mire, mikor kell vigváznia, mikor is vannak az o szerencsés vagy szeren­csétlen napjai. Ezzel az alapötlettel máris kezdetét veheti a vígjáték, a játszadozás, a hancúrozás ebben a filmben. Az a leg­természetesebb, hogy minden ötletet rá játszatnak a film szerzői erre a falusi fiatal­emberre, aki úgy kerül Prá­ga. a világváros forgatagá­ba, hogy innen-onnan még köszönni is csak zavartan tud. Nagynénikéje lakásán is bonyodalom ... bonyodalomra halmozódik, mert még az óriás boxerhez. a kutyához is alkalmazkodnia kell. Kudelka azonban csak ürügy, hogy Oldrich bipsky, a rendező, a nagy sikerű Li­monádé Joe alkotója, görbe tükör elé állíthasson egy cso­mó ieienséget, emberi ma­magatartást, a társadalom olykor ügyes-ügyetlen fon­toskodását kigúnyolhassa. Kudelka a szervizben olya­nok között dolgozik, akik a borravalótól — vagy inkább a borravalóért — „becsava­rodnak”. A fiatal és tempe­2u.ü5 A bűvész Amerikai filmsorozat A krimikedvelőknek egy újabb filmsorozat — ezúttal Anthony Blake bűvészről (Bill Bixby személyesíti meg). A fantasztikusan te­hetséges bűvész állandó int­rikák középpontjában áll, ke­ményen meg kell küzdenie szakmai érvényesüléséért. De mint igazi krimihős, ál­landóan készen áll, hogy baj­ba, veszélybe került embe­rekén segítsen. Nagystílű tetteivel hol egy tönk szélén álló), filmvállalatot ment meg, hol ' gyilkosságot akadályoz meg. sokat repül, nagyvilági eletet él és bűvészkedik. A sorozat első része a Sá­táni szögek címet viseli. OJtmiM HÜ április 7., szerda Csehszlovák film ramentumos igazgató pszicho­lógusokkal veszi magát kö­rül, hogy végre rendet te­remtsen az idegőrlő állapo­tok között, hiszen egyik szakmunkása a másik után megy a klinikára „nagyjaví­tásra”, idegösszeomlással Kudelka sokat bakizik, ezért nem kerülheti el a szakor­vosok figyelmét. Ki is kere­kedik egy remek üldözési folyamat, amit még csak tarkít, színesít és tovább­csomóz Kudelka szerelme, a prágai kislány, aki éppen judózni tanul. Ajánljuk ezt a filmet azok­nak, akik a burleszket, a szórakoztatásnak ezt az el- nyűhetetlen műfaját szere­tik. Oldrich Lipsky és stáb­ja a megmondhatója, hová el nem lehet jutni jó Ötle­tekkel egy filmben. Ki hin­né, hogy ez a vidéki szere­lő a vígjátéki bukfencek so­rán mi mindent elérhet. Hogy rémülésében meg­nyer egy versenyt, az már fel sem tűnik; hogy he­lyette mindig mást fognak le a kényszerzubbonnyal, bolondos személycserék ered­ménye; de hogy egy köl­döknéző japán miniatúra- festő kiállítását is ő nyissa meg, mert éppen a júdósok rituális öltözékében van és hogy ezen a kiállításon sző­kesége és némasága ellenére a japánok is japánnak néz­zék őt, ez már a visszájá­Az ónodi országgyűlésen Heves vármegye is képvisel­tette magát. Telekesy István püspök-főispán is részt vett s látta, hogy az összes egy­házi és világi rendek, a vár­megyék tisztjei zászlóval és pecséttel jelentek meg. Az egri káptalan Pethes András címzetes püspök-nagprépos- tot és Krucsai Miklós olva­só kanonokot bízta meg a képviselettel. Telekesy főis­pán az egyházi ügyek ren­dezhetősége, az egyházi ha­talom mentése végett kö­vetkezetesen kitartott Rá­kóczi mellett, azonban rend­kívül óvatos támogatónak bizonyult. Most az ónodi országgyű­lésen színt kellett vallania, így került sor a detronizá- ciő (trónfosztás) okmányai­nak aláírására. Később, 1711- ben a nádorhoz intézett vé­dekező iratában a követke­zőképpen mentegeti tettét: „Nagy parancsolat alatt gyűlés hivatván... — meg sem gondolván, hogy arra az átkozott detronizációra fakadjanak, mit hogy annál könnyebben, feltett szándé­kuk szerint végbevihessenek, elsőben nagy kegyetlenül szemem láttára, tőlem két lépésnyire levagdalták... a Turóc vármegyeieket." Tele­kesy tehát aláírta az ónodi határozatokat, de belül nem érzett vele, már csak azért sem, mert korábbi „esküje is a császárhoz kötötte". Hasonló tartózkodó magatar­tást tanúsított gazdasági kérdésekben is. Ez mutat­kozott meg akkor is, ami­kor az országgyűlési tárgya­lások során felmerült, hogy a lovas hadaknak nagy ló­hiányuk van. Rákóczi java­Bemuta tjük A Filmtudományi Intézetet Glóbusok A Kartográfiai Vállalat műhelyében évente 8400 földgömb készül. A glóbusok nélkülözhe­tetlenek az oktatásban. Képünkön: a kész föld­gömböket a szárítóba he­lyezik. (MTI fotó — KS) gépbe! nak is a visszája: maga a bolondos élet. Amin azzal emelkedünk felül, hogy ki­nevetjük, hogy megmoso­lyogjuk, s közben magunk is bevallhatjuk, hogy mi is könnyen lehetnénk ilyen vígjátéki szereplők, csak jobban bele kellene néz­nünk a valóság görbe tük­rébe. A rendező a játék és a képek ritmusát hosszú be­vezetés után gyorsítja fel, de aztán ellenállhatatlan sodrást kap az iram: már- már nem is Kudelka itt az érdekes, hanem az a csa- pongás, a képzeletnek az a színes játéka, amit a fil­mesek művelnek a nézők érdekében. Végül is remek képi humor kerekedik Ku­delka prágai karrierjéből és egy kis utójáték: a fiatal­ember mégiscsak vidéken, a víz mellett, az idilli nyu­galomban találja meg ön­magát és boldogságát. Ritkán kapunk filmeket északi, szomszédainktól, pe­dig életfelfogásuk, életrit­musuk nem sokban külön­bözik a miénktől. A humor nálunk is kedves ajándék és nem is mindig kapható. Ez egyszer igen. budek Sobota és Marta Vancurova mellett a pszicho­lógust alakító Vaclav bognis- kyt kell kiemelnünk a jó színészegyüttesből. (farkas) NEVEZETES ÉPÜLETBEN kapott otthont a Magyar, Filmtudományi Intézet. A Népstadion úton abban az egykori villában helyezték el, ahol a felszabadulás után a legendás hírű Horváth Ár­pád művészkollégium műkö­dött. Most kis vetítő találha­tó a II. emeleten, mellette a Filmkultúra szerkesztősége, majd néhány kutatószoba, az I. emeleten a könyvtár, az archívum, amely a filmmel kapcsolatos kéziratokat, do­kumentumokat gyűjti, a földszinten a vezetők irodái, a gazdasági helyiségek, s még az alagsorban is né­hány irodahelyiség a kuta­tók rendelkezésére. — Sajátosan alakult a mi intézetünk munkája — mondja Papp Sándor, az in­tézet igazgatója. — Hason­lóval nem nagyon lehet ta­lálkozni más országokban. A sajátossága abban van, hogy a világon szinte min­denütt egymástól különálló szervezetek, intézmények fog­lalkoznak a régi filmek archiválásával, a filmtudo­mányi kutatásokkal, a film­klubhálózattal és bizonyos tudományos propagandatevé­kenységgel. Mi kicsi ország vagyunk, luxus lenne eze­ket a munkákat decentrali­zálni és ez a központosítás sok előnnyel is jár. — Például a tudományos munka közvetlenül és igen gyümölcsözően hat a film- ismeretterjesztésre. A film- történeti és filmelméleti ku­tatások eléggé szoros kap­csolatot tartanak a gyár­tással, a napi filmkészítési problémákkal és talán ez is termékenyítő hatással lehet a filmművészet egészére. Mivel a mi kezünkben össz­pontosul minden anyag, ezért nyilvánvaló, hogy az intézet a legalkalmasabb a tájékoztató tevékenység le­bonyolítására. Mivel mi őrizzük az archivfilmeket, mi talán jobban el tudjuk látni műsorokkal a filmklu­bokat is, mintha azoknak külön-külön kellene össze­szedni az egy-egy összeállí­táshoz szükséges filmeket. — Kevesen tudják, hogy Magyarországon mintegy 350 —400 filmklub működik, 60 —70 ezer taggal, az itt be­mutatott filmeket évente 7 —8 ezer néző tekinti meg. Kiadványaink talán ismer­tebbek, mindenekelőtt a Filmkultúra, vagy a Film- művészeti Kiskönyvtár so­rozat. Szakmai körökben nagy haszonnal forgatják Nemzetközi Filmtájékoztató című kiadványunkat, amely­ben a nemzetközi szaksajtó legfrissebb, legérdekesebb cikkeinek fordítását közöl­jük és külön rovatban azo­kat az írásokat, amelyek a magyar filmművészet . pro­duktumaival foglalkoznak külföldön. A Népművelési és Propaganda Irodával közö­sen indítottunk egy olyan sorozatot, amely a kortárs filmművészet legjelesebb képviselőit mutatja be. Fáb- ri Zoltán, Törőcsik Mari.Ko- zincev és Volonte jelent meg eddig ebben a sorozat­ban, de hamarosan napvilá­got ját Gyertyán Ervinnek Jancsó Miklósról készülő kis kötete és előkészületben van Tony Kichardsonról, Makk Károlyról, Tarkó vszkijról egy-egy kötet. — Az intézet — mint a neve is mutatja — alapve­tően tudományos jellegű: milyen kutatások folynak hát önöknél? — Meghatározott tudomá­nyos terv alapján dolgo­zunk mi is. Munkáink közül talán a legfontosabb a ma­gyar filmtörténet átfogó, marxista szellemű szintézise. Erre nemcsak a közvéle­mény érdeklődése és a film­oktatás miatt teremtődött ilyen jelentős igény, hanem éppen a magyar filmművé­szetnek az 1960-as években, nemzetközi összehasonlítás­ban is igen jelentős, felfu­tása miatt is. Természete­sen nem minden előzmény nélkül való ez a munka. Mindenekelőtt Nemeskürty Istvánt kell említeni, aki út­törő jellegű munkájával előbb a magyar filmesztéti­ka fejlődését mutatta be. majd egy magyar filmtörté­netet is írt. Nagyon jelen­tős Magyar Bálint munkája aki a magyar némafilmgyár­tás korszakával foglalkozik — Az előzmények ellené­re elég hosszú anyaggyűj­tési időszak után kerülhe­tett csak sor árra, hogy meg­kezdődjék a magyar film- történeti szintézis írása. En­nek a nagy munkának egy része az, amit a Filmművé­szeti Kiskönyvtár sorozat­ban megjelentettünk Ne­meskürty Istvántól, amely a magyar hangosfilm történe­tét dolgozza fel a kezdettől 1939-ig. Nemes Károly az 1957—1962 közötti periódust írja. A magyar filmgyártás legelső periódusával, tehát az 1900-as évektől a huszas évekig Garai Erzsi dolgoz­za fel a témát, 1920—1945 között Nemeskürty István az 1945—1956 között történtek­ről én írok, 1956 és 1970 között Nemes Károly. Szabó György pedig az utolsó, a hetvenes évek korszakát ké­szül megírni. — Munkánkban a fő fi­gyelmet ennek az alapmű­nek a létrehozására szentel­jük. Emellett természetesen nagyon sok egyéb kutatási témával foglalkozunk. Bíró Yvette például az alapkuta­tásnak tekinthető fiimi ki­fejezési eszközök modelljei­vel foglalkozik, elsősorban Eizenstein és Dziga Vertof munkássága alapján. Szilá­gyi Gábor szociográfiai meg­közelítésben azt ’ vizsgál i»j hogy a mai magyar társada­lom hogyan jelentkezik a filmben. Gyertyán Ervin a filmvígjáték témakörében készít tanulmányt, amely- - nek nyilvános vitáját a- Filmművész Szövetséggé' kö­zösen, nyáron, Siófokon ter­vezzük. — A film és a zene kap­csolatának problémáiról két meghívott kutató, Zoltav Dé- nes és Maróthy János készül tanulmányt írpi. Megjelen­tettünk egy tanulmányköte­tet a magyar animációs filmről. Előkészületben van • egy hasonló kötet a film- szinkronizálás problémáiról!, Foglalkozunk a filmforgalma­zás tudományosan megkö­zelíthető problémáival is. Elkészült például egy fel* dolgozás, amely az 1943— 1975 között mozikban bemu­tatott filmek vizsgálatával foglalkozik, nézőszám, elő­adásszám, műfaj, a rende­ző személye, és még sói; más szempont alapján. INTÉZETÜNKBEN tizen­két-. tudományos kutató fog­lalkozik főhivatásbap.;., ezek«.,. nek az elméleti kérdéseknek; tisztázásával, ezen felül, mint f a beszélgetés elején erről" már szó volt, ellátjuk mind­azokat a teendőket, amelyek a filmklubok, a íilmarchivá- lás és ismeretterjesztés fel­adataiból ránk hárulnak. Bernáth László GRÚZ IÁNOS: R kurucok Vezérlő Fejedelme 13. Tanácsülés a megyék követelnek Egerben solta, hogy a lovak előállí­tásában „az urak segítsék... az Hazát”. Telekesy püspök azzal menti ki magát, hogy neki nincs lova, nem ad­hat A fejedelem — talán megszégyenítésből is — ma­gára vállalja a lovak kiál­lítását „valamennyi ló esik püspök uramra". Az ónodi országgyűlés ki­vetette pl. a hadiadót is, de a, megyék nem teljesítették a vállalt kötelezettséget. A katonaság ruházása, fizetése, élelmezése a legnagyobb ne­hézségekbe ütközött. Az ez- redek hónapokon keresztül nem kapnak zsoldot, a ka­tonák ruhája lerongyoló­dott, éheztek, ha maguk nem gondoskodtak saját ellátá­sukról. Mindezek ellenére az ónodi gyűlésen sikerült a rendeknek kiharcolniuk, hogy a terheket csökkentsék, „mél­tányosabban” osszák el. He­ves vármegye portáit pl. 95- ről 72-re szállították le az adófizetés szempontjából. Az országgyűlés kétmillió fo­rint hadiadót is megszava­zott, amelyből Heves me­gyének 8000 forintot kellett fizetnie. A törvényhatósági bizottság jegyzőkönyve arról számol be, hogy Berényi Gyöpgy, vánáSegyei főjegyző eltitkolta az adóalapok va­lódi számát. Erre a turpis­ságra rájöttek a kurucok és követelték a felelősségre vo­nását és a reális adóalap be­vallását. A főispán nem merte intézetlenül hagyni a főjegyző csalását, így a me­gyei közgyűlés jegyzőkönyvi­leg felháborodott. Telekesy István püspök-főispán a vármegyei közgyűlés határo­zata alapján Berényit állá­sától megfosztotta, „áristom- ba vettette és a vezérlő fe­jedelemnek a hűtlen beval­lást tudomására adta”. Az ónodi országgyűlésen a szabadságharc mellett álló megyei tábor bizony már bomlóban van, s egy fél év múlva Rákóczinak arról kell meggyőződnie, hogy a me­gyék nemességéről végképp le kell mondani. Annál tra- gikusabb ez a fejedelem számára, mert az elmúlt évek során a jobbágyság rová­sára mindig a nemesség ér­dekében tett engedménye­ket. Mindezek fellenére a fa» jedelem reménykedik: vé­gigjárja a közeli megyéié gyűléseit, hogy személyes ta­pasztalatok alapján győződ­jék meg, valóban olyan vi­gasztalan-e a helyzet. Egerben 1708. njájus 15-én kezdődő gyűlésen* részt vet­tek a Szenátus tagjai, a Gazdasági Tanács és a me­gyék követei. Hiányzott azonban a tagok lelkesedé­se, az összefogás, az önzet­lenség. Nem is hozott radi­kális határozatot, mely meg­nyugtatóan biztosította vol­na a katonaság erkölcsi megerősítését és gazdasági alapját. A gyűlés a rézpénz kedvező árfolyamának bizto­sításáról és a vármegye í adóterhelnek csökkentésé',*:, vitatkozott napokon keresz­tül. így az egri tanácsülés csak ' felszínes megoldásra volt képes, egyetlen rende­leté sem segített a feszülő társadalmi ellentéteken. A nemesség önzésén, szűklátó­körűségén megtörik minden próbálkozás, amely a sza- badsagharc gazdasági ne­hézségein segítene. Az egri tanácsülésen a to­vábbi adócsökkentést ha­tározták el, amelynek erjpd- ményeként a jobbágyok pák 24174 forintot, a nemeslek­nek viszont csak 5451 forin­tot kellett fizetniük. Ezen­kívül a megyéiiek 405 gya­logost is ki kellett állítania. Igaz, a lovaskatonaság kiál­lítása csak a nemeseket il­lette meg. A jobbágyságnak viszont az elmondott fizet­ségen túl gondoskodnia kel­lett a katonaság természet­beni élelmezésé:-1,!, szállásá­ról. (Beíejsző rész UivetkezUtíi Rákóczi-ház Rodostóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents