Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-28 / 100. szám
Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) gyedéves tervüket, a VILA- Tl egri gyára viszont elmaradt célkitűzéseitől. Az élelmiszeripari vállalatok — a Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalat kivételével— a bázishoz képest csökkentett tervüket sem teljesítették.. A húsipar termelése 15 százalékkal, a konzervgyártás fő termékeinek előállítása még enné' is nagyobb mértékben csökkent. A csökkenés alapvető oka az alapanyag mennyiségi-hiánya, illetve minősége (például vágóállat, cukorrépa). A megye építőanyagipara — az országossal elleniéiben — teljesítette negyedéves tervét. Ezen belül a Mátravidéki Kőbánya Vállalat és. a Bélapátfalvi Cementgyár túlteljesítette elő^ irányzatát. Az építőipari termelés a két magasépítő vállalatnál csaknem tervszinten alakult, a múlt év hasonló időszakához képest pedig lényegesen növekedett. Lakásátadás- ra nem került sor a negyedév során, viszont a lakásépítés előkészítettsége a korábbi éveknél kedvezőbb. kedvet. Több kisüzemi termelő részéről felvetődik az eladásra szánt sertések tartásának gazdaságossága (magas bekerülési költség, alacsony átvételi ár). A szövetkezeti szektor kedvezőtlen forgalmára kihat az a tény, hogy a mezőgazdasági lakosság bevételei a negyedév folyamán mintegy 15 százalékkal csökkentele az előző időszakhoz képest. A mezőgazdasági szerszámok és eszközök mennyisége és' választéka megfelelő, bár nem minden községben kaphatók. Jelentősen növekedett a bútorok kínálata és forgalma. A mezőgazdasági üzemek vetésszerkezete — néhány kivétellel — az adottságokhoz képest megfelelő. A népgazdasági érdekkel összhangban növelik a zöldségfélék, a cukorrépa, a szója, a kenyérgabona és áz olajos magvak vetésterületét (alföldi tsz-ek és állami gazdaságok). A Hatvan környéki tsz-ek nagyobb részt vállalnak a cukor- és konzervgyár alapanyag-ellátásából. Üjabb mezőgazdasági üzemek lépnek be a kukori- catermesziési rendszerbe, ez_ zel némileg növekszik a vetésterület. A, növénytermesztési ágazatta! ellentétben az állat- tenyésztésben nem indult meg a határozatnak megfelelő változás. Főleg a szarvasmarha-állomány — ezen belül 'a tehénállomány ■— növelésére vonatkozó feladat végrehajtása késik. Néhány tsz-ben csökkenés mutatkozik a bázishoz képest ■ is (például Tiszanána, Aiány, Erdőtelek). A szakosított telepek férőhely-kihasználásában lényeges javulás nincs. Pozitív tapasztalat. hogy a tejtermelés és ■ '-felvásárlás a múlt év azo- . nos időszakához képest 7—8 százalékos növekedést, mutat. A sertés-, a juh- és a baromfitenyésztésben valamivel kedvezőbb a helyzet. Több üzem fejleszteni kívánja a juh- és baromfi tenyésztést (például pélyi tsz 2500 férőhelyes juhtelepet, a gyöngyöspatai tsz tojóházat épít, a Füzesabonyi Állami Gazdaság bővíti baromfitelepét stb.). A sertéstenyésztés fellendülése elsősorban a háztáji gazdaságokban figyelhető meg. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fellendítésére vonatkozó határozatok végrehajtása elkezdődött A megyei tanács intézkedési tervet készített, amelynek alapján az illetékes gazdasági egységek ösz- szehangolt akcióba kezdtek. Áz Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a fogyasztási szövetkezetek, a termelőszövetkezetek és a SZÖVTERMÉK közös megegyezés alapján gondosKod- nak a megfelelő alapanyag-, illetve vetőmag-, takarmány-, műtrágya- és növény védőszer-ellátásró!, valamint a készáru szervezett felvásárlásáról. A kisüzemek részéről nagy kereslet van a koca- és süldősertések, valamint a naposbaromfi iránt. Jelenleg csak baromfiból tudják az igényeket kielégíteni, a sertés-alapanyagellá- tás akadozik. A kisüzem' termelők körében az adóz tatással kapcsolatos kérdések — elsősorban ismeret- hiány miatt — még mindig akadályozzák a termelési Az export értéke — a tíevizaszorzók csökkenése következtében — összességében és tőkés relációban is csökkent 1975. I. negyedévéhez viszonyítva. Az összes értékesítésnek jelenleg 15.4 százaléka, a korábbi évben 18,5 százaléka volt export. A Finomszerel- vénygyár a bázishoz képest 41 százalékkal növelte exportját, tőkés és szocialista exportelőirányzatát egyaránt teljesítette. A jó eredményeket elősegítette, hogy meggyorsították a minőségi és a műszaki paraméterek javítását szolgáló fejlesztéseket. Jelentős az export növekedése a Mátravidéki Fémműveknél is. Az üzem alapprofiljába tartozó kiemelt termékek gyártásának jelentős, bővülése biztosította a tőkés' export dinamikus növekedését. Űj, exportlehetőségként jelentkezik a PEVA alagútzsalus technológia szellemi és anyagi exportja. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat két komplett berendezés Algériába való szállítására készült fel. A Heves megyei Ruházati- ipari Vállalat az I. negyedév során a múlt évinek csaknem kétszeresére növelte tőkés exportját A Qualität Vállalatnál az öntészeti tömb exportértékesítése mintegy 2,5-szeresére növekedett. Az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyára félvezető exportértékesítésében lemaradás mutatkozik a tőkés importalapanyag beszerzésének korlátozása, valamint a már ismertetett devizaszorzó cs*’-"—’é- se miatt. A szabályozók szigorítása, valamint az aktív politikai munka hatására, az intenzív gazdálkodási módszerek bevezetésére a korábbinál határozottabb intézkedések születtek. (Veszteségidők felmérése és csökkentése, hormákarbantartás, második műszak bevezetése stb.) A közgazdasági szabályozók megismerése után a gazdálkodó szervek többsége az új követelményeknek megfelelően korrigálta terveit, intézkedéseket tettek az eredményrontó tényezők ellensúlyozására, valamint belső tartalékok feltárására és hasznosításéra. A gazdaságos termékszerkezet kialakítása érdekében több kezdeményezés született , a negyedév során. Például a Mátravidéki Hőerőmű két gazdaságtalanul üzemelő széntüzelésű kazánjának leállítása, a Csepel Autó Egri Gyárában is tisztázódtak a profilgondok, a Finomszerel- vénygyár bővítette a pneumatikus elemek gyártmányskáláját, amellyel tőkés exportnövelő és importcsökkentő eredményt értek el. Ugyanez a vállalat megkezdte a műszakilag korszerűbb kompresszorok gyártását. Importmegtakarító és tőkés exportot növelő beruházást indít az I?zó, hasonló célt szolgál a Hatvani Konzervgyár paradicsomsűrítő vonalának rekonstrukciója. A SZÖVTERMÉK a mezőgazdasági tsz-ek és állami gazdaságok közös vállalkozásában 200—300 vagonos hűtőház építését tervezi mélyhűtött zöldségek előállítására, továbbá konyhakész friss zöldség forgalomba hozatalára. Kedvezőtlen változás történt az alumínium öntvénygyártás szerkezetében a Qualität Vállalatnál. Minőségi problémák miatt nincs igény olajteknőre, a motorkerékpár-gyártás megszűnésével az ehhez szükséges öntvények gyártására. Az új termékek gyártására a felkészülés folyamatban van. A munkaerő- gazdólkodás javulását mutatja, hogy a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Több üzemnél konkrét intézkedések születtek a veszteségidők felmérésére és csökkentésére. (Pl. Mátravidéki Fémművek, Finomsze- relvénygyár, Mátraalji Szénbányák Vállalat, Gagarin Hőerőmű Vállalat, stb.) A veszteségidők csökkentését szolgálja az is, hogy a városi tanácsok a nagyobb üzemekben időszakonként kihelyezett ügyintézést végeznek. Az üzemek részéről fokozódik a táppénzes kieső idők ellenőrzése, valamint a társadalmi rendezvények munkaidőn túl való megtartására történő törekvés. Valameny- nyi ágazatban szélesedik a teljesítménybérben dolgozók köre. A béremeléseket óvatosan hajtják végre, többse-, gében teljesítménynövekményhez kötik. Egerben a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésére kezdeti intézkedé- ‘ sek történtek. Az állóeszközök kihasználása némileg javult a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál, a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál, a Mátravidéki Cukorgyáraknál, a Mátravidéki Fémművekben, a VILATI-nál; csökkent a konzervgyárban, a Húsipari Vállalatnál, a Qualitálnál, A beruházási tevékenységnél elsősorban a rekonstrukciós munkák kerültek előtérbe. A megyei kórház beruházása, valamint a lakásépítkezések indítása megfelelő ütemben folyik. Népgazdasági szempontból is nagy jelentőségű a bélapátfalvi új cementgyár építése. A gyárat építő vállalatok 1S76. évi feladatainak meghatározása csak a második negyedév elején történt meg. Ez a késés nagyban veszélyezteti az 1976. évi 1 milliárdos építési beruházás megvalósítását. A végleges gyári létesítmények alapozási, mélyalapozási munkálatai folynak, átlagosan 6—9 hónapos késedelemmel. Nem indult meg a munka a kemence körzetében, ahol a műszaki adatok hiányá miatt a tervek csak jelentős késedelemmel készültek el. A bányai létesítményeknél kapacitás hiánya akadályozza az ütemes munkát. Határozott és gyors intézkedésekkel, jó munkaszervezéssel a lemaradást meg lehet szüntetni. Recsken tovább folytatódott a II. számú akna mélyítése, a munkálatok tervszerűen haladnak. További feladatok A gazdasági építőmunka ban tapasztalható kedvező jelenségek és tendenciák mellett még számos hiányosság is tapasztalható, amelyek nem új keletűek és megszüntetésük az érvényben levő határozatok következetes végrehajtásával biztosítható. Gazdaságpolitikai munkánk alapját továbbra is a KB 1975. november 26—27-i, valamint a megyei pártbizottság 1976. január 8-i határozatai jelentik. A párt-, állami és társadalmi szerveknek a jövőben is alapvető feladatuk az 1976. évre elkészített „Cselekvési program” időarányos teljesítése. Ugyanakkor szükséges, hogy néhány kiemelt feladatra ismételten ráirányítsuk a figyelmet. Az Iparban a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakításában, a belföldi, a szocialista és a tőkés országok felé irányuló kötelezettségek mellett konkrétabb és főleg eredményesebb kezdeményezésekre, intézkedésekre van szükség. A mezőgazdaság területén alapvető feladat az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzése, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés, a háztáji gazdálkodás eredményességének javítása, a termelési és értékesítési biztonság fokozása. A beruházási hatékonyság növelése érdekében az erőket a folyamatban levő — ezen belül is a kiemelt és tőkés árualapot bővítő — beruházásokra kell koncentrálni. Továbbra is kiemelt feladat a meglévő eszközök, a munkaidőalap jobb kihasználása, a munkafegyelem javítása, a bürokrácia csökkentése, a munkaerő racionálisabb felhasználása, a munka- és üzemszervezés hatékonyságának fokozása. Változatlanul fontos gazdasági és politikai jelentősége van a minden területre kiterjedő ésszerű takarékosságnak. Az életszínvonal-politikai céljaink elérése érdekében nagy gondot kell fordítani a lakosság élet- és munkakörülményeit befolyásoló fejlesztések megvalósítására; a lakások ütemszerű kivitelezésére, a lakosság kiegyensúlyozott áruellátására. Az 1976. évi gazdaságpolitikai feladatok eredményes megvalósítása érdekében a pártszervek és pártalapszer- vezetek állítsanak magasabb követelményeket a politikai munkával szemben. A végrehajtásra való mozgósítás kulcskérdése a kommunista példamutatás. A népgazdasági érdek érvényesítése továbbra is igényli az egységes szemlélet formálását, amely fontos feltétele az egységes cselekedetnek. Az agitációs és propagandamunka mozgósítson céljaink elérésére, segítse elő a népgazdasági érdek elsődlegességének megértetését, egységes értelmezését és a vállalati, szövetkezeti munkában való érvényesítését. Különösen fontos, hogy a készülő vállalati és szövetkezeti középtávú tervek a népgazdasági és megyei célkitűzésekkel összhangban, a helyi sajátosságok figyelembevételével készüljenek el. M, munka kiflnteleitioi /OVá/á váüaiaíi ünnepség a pincegaxdaaúgnái (Folytatás az I. oldalról) Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság ismét elnyerte a Kiváló vállalat miniszteri kitüntetést, melynek átadására kedden délelőtt az egri Gárdonyi Géza Színházban került sor. A dolgozókat, s a meghívott vendégeket Szántó Istvánná, a vállalat szakszervezeti bizottságának titka'.-a köszöntötte, közöttük Varga Pált, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, Kormos Miklóst, a megyei pártbizottság képviselőjét, dr. Varga Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét, Farkas Sándort, az SZMT titkárát, Borsodi Miklóst, a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének vezérigazgatóját, Bükolyi Józsefet, az ÉDOSZ megyei titkárát, valamint a város párt; állami szerveinek képviselőit, a társvállalatok és partner termelőszövetkezetek képviseletében megjelenteket. A köszöntő szavak után Dar.cz Pál, a pincegazdaság igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter nevében Varga Pál főosztályvezető nyújtotta át az elismerő címet, valamint az .Élelmiszeripar kiváló dolgozója” miniszteri kitüntetést Fehér Gy ula nénik, Csik Bélának, Birincsik Bertalannak, Pa pp Józsefnek, és Dancz Pálnak. Miniszteri dicséretben részesült Firtkó Miklós és Kiss Imre. Az ünnepség után a vállalat párt-, társadalmi és gazdasági vezetősége fogadást adott a kitüntetett dolgozók tiszteletére a Park Szállóban, ahol a megyei pártbizottság ülése után megjelent Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője és Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is, akik köszöntötték a kitüntetetteket. A legjobbak között a hatvani ABC-áruház Kossuth brigádja Ünnepi tanácskozást tartottak tegnap délelőtt a gyöngyösi Városi Művelődési Házban a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál dologzó szocialista brigádok vezetői. Ezen részt vett dr. Krekács György, a SZOT elnökségének tagja, a KPVDSZ főtitkára, dr. Fekete Győr László, a Belkereskedelmi Minisztérium fősztályvezető- je, dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára, Tir Dezső, a városi pártbizottság osztályvezetője és Keresztesi Lajos, a városi, tanács elnök- helyettese. Dobos Bertalanná, a szak- szervezeti • bizottság titkára köszöntötte a megjelenteket. Dr. Krekács György méltatta a szocialista brigádok teljesítményét, kiemelve közülük a hatvani 3101 sz. ÁBC-áru- ház Kossuth brigádját, amely Marsó Zoltán vezetésével elnyerte a Magyar Népköztársaság kiváló brigádja címet. A kitüntetést dr. Krekács György adta át. A brigádot a kereskedelmi tanulók virággal köszöntötték. Csépány Ferenc, a vállalat igazgatója beszámolt az elmúlt' évi munkáról; majd ' Bágyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője méltatta a Kossuth brigád munkáját gratulálva a kitüntetésükhöz. Kiváló az egri mélyépítő üzem és a Hevesi ÁFÉSZ A Platán Étteremben tartották ünnepi termelési tanácskozásukat az Egri Városi Tanács Mélyépítő Üzemének dolgozói abból az alkalomból, hogy harmadszor nyerték el a kiváló címet. Az elnökségben helyet foglalt Kovács János, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkára, dr. Jenes Pál, az SZMT titkára, és dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke is. A tanácskozáson Rozsnakí István üzemvezető adott tájékoztatást a múlt évi eredményekről. Ezután kitüntetések átadására került sor: 19 brigád nyerte el a szociaitnwMi A Grónay-tömb Egerben — ha!srem*optikáva! lista címet. Dobos Sándor, kertészeti üzemágvezető pedig az építőipar kiváló dolgozója lett. Tavalyi munkájuk alapján kiemelkedő eredményeket értek el a hevesi körzeti ÁFÉSZ dolgozói. Munkájukkal és a kitűzött feladatok túlteljesítésével elnyerték a kiváló szövetkezet címet. A hevesi járási művelődési központban megtartott ünnepi termelési tanácskozáson részt vett Szabó Lajos, az MSZMP Hevesi Járási Bizottságának titkára, Klaisz Ferenc, a MÉSZÖV elnöke, Oláh Györgyné, a KPVDSZ megyei titkára és Bágyi Imre, a megyei tanács osztályvezetője is. A tanácskozáson részt vevő 350 dolgozót Gőz Pál elnök köszöntötte és értékelte az 1975-ös eredményeket. A Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ elnökségének kitüntetését Klaisz Ferenc, a MÉSZÖV elnöke adta át a szövetkezet kollektívájának. Több éves munkájuk elismeréséül Kovács Lajosné presz- szóvezetőt és Gőz Pál elnököt Kiváló szövetkezeti munkáért kitüntetésben részesítették. Az ünnepségen. búcsúztatták Juhász Pált a komlói és Valovics Lászlót, a kiskörei ÁFÉSZ nyugdíjba vonuló elnökét is. (Fotó; Perl Márton) 1976. április 28., szerda
