Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
Történelem — nők nélkül Az iskolai történelem- könyvekben szisztematikusan „alulexponálják” a nőket — állapítja meg dr. Bodo von Borries, a Duisburgi Általános Főiskola tanára. Négy, széles körben használt történelemkönyv — komplexumot, összesen tizennégy kötetet vizsgált meg: 11—16 éves gimnáziumi tanulók tankönyveit. Arra az eredményre jutott, hogy ezekben a tankönyvekben jóformán egyáltalán nem esik szó nőkről, ha mégis, kizárólag a hagyományos, a társadalom által megtűrt képnek megfelelő szerepekben mutatják be, mint háziasz- szonyt, és anyát, hűséges élettársat, ápolónőt, szenvedőt és üldözöttet. A történelemkönyvekben felbukkanó két további szereptípust: „kudarcot valló”-t vagy .,megrontó”-t (Mária Antónia francia királyné, Kleopátra) és a „pótférfi”-t vagy „pótpolitikus”-t (Jeapne d’Arc, Mária Terézia császárnő) a szerzők mint kivételes eseteket ábrázolják. Vitathatatlanul pozitívan csak addig értékelik a nőket, ameddig természetes szerepüket játsszák. Jeles női politikusokat is csak akkor akceptálnak, ha anyák is. Az emancipált nő alakja, a nő szerepében végbement történelmi változás ismertetése teljesen hiányzik. A XX. század asszonyai csak igen ritkán szerepelnek önállóan cselekvő személyekként. GYURKOVICS TIBOR: Nyolc év Nyolc éve látom nap-nap a fejed, s nyolc év alatt elfelejtettelek, mert tarkómon az elmúlás lapuk agyonnéztelek, elszerettelek. Nem szeretet ez, formája a ködnek, a halánték evangéliuma, mindennap elölről ugyanaz a kiöblösödése a szemgödörnek. Mit szeretsz még? S mit kell nekem szeretnem kapkodva kezeidhez, lábaidhoz, mint a bilincshez, kit a bűne kínoz a haláláig tartó kegyelemben. Ma és örökre kiterítve fekszel emlékezetem vasárnapjain. Harangoznak. Vaságy. Van valakim. Besüt a nap, szép vagy, talán a legszebb. BÉNYEI JÓZSEF: Viola r*ár évtizeddel a föld teljes felfordulása előtt a tavasz reménykedő mámorában néhány műemlék-akácfa alatt egy gázoktól szédült viola összeütközött a gépkorszakka) A robbanás után napokig esőként hullt az anyacsavar csak a viola maradt sértetlen fölállt leporolta magát s fütyörészve nekiindult egy következő ezerévnek Ez ugye szép sőt gyönyörű költőknek és holdkórosoknak bár belőle egyetlen sző sem igaz iÁA\N\A\\NNrA/WVVVAA/WWSVVWV\W/VVWVWWWW(WV\VVWvVAAAAA/V\AA.VvVWVVVVVvVvVV.' v . . Az az átkozott fiilmosás! (Fotó: Zeit im Bild) A csecsemő helye a lakásban A hempergő: kis rácsos ketrec, helytelenül járókának is mondják. Az elnevezés azért helytelen, mert a hempergő nem arra való, hogy járni tanuljon benne a gyermek, hanem arra, hogy kedvére fordulhasson, „hempereghessen”. Ne ütközzék közben minduntalan a rácsba, mint az ágyában. Milyen legyen o hempergő? Az üzleteben készen kapható hempergő minden oldala 1,20 méter. Ha van hozzá helyünk, vehetünk vagy csináltathatunk nagyobbat is. Az összecsukható hempergő előnye, hogy amikor nincs használatban, félreállíthatjuk. Legjobb, ha a földtől 6—8 cm magasságban fabetét van az alján. A hempergőben jól tud hemperegni, játszani a csecsemő. Ha kiesik belőle valami, kinyúlhat érte és felveheti, de ő maga nem eshet ki belőle. Szívesen játszik benne és közben az anya nyugodtan dolgozhat. A hempergő fabetétje nyáron, különösen jól mozgó gyermekek számára matrac nélkül használható. De amikor a csecsemő éppen gurulni kezd, valamint hűvösebb időben a szabadban, továbbá télen a szobában, tehetünk rá a hempergő nagyságának megfelelően kiszabott és összevarrt 1—2 réteg pokrócot, amit szalagokkal erősíthetünk a hempergő rácsához. Jó megoldás, ha a falapra kb. 1/2—1 cm vastag, vízhatlan anyaggal bevont laticel matracot teszünk. Így elég kemény, de a hempergő csecsemő — ha véletlenül oda is koppan a feje — mégsem üti meg magát annyira, mhnt a csupasz fán. A matrac fölé vízhatlan lepedőt tegyünk. Ezt is hozzá kell erősíteni a hempergőrácshoz. Erre könnyen mosható, kifőzhető lepedőt helyezzünk, pontosan akkorát, mint a hempergő. Szélére kb. 25 cm-es távolságban kö- perszalagot varrjunk és feszesen kössük ki a hempergő rácsához. Legjobb színes, de nem rikító delénből, kreppből vagy vászonból készíteni. Amint bepiszkolódik, váltani kell. Mászóhely Ha a csecsemő mászni vagy kúszni kezd, már kicsi neki a hempergő, mászóhelyet kell készíteni a részére. Kerítsünk el a szobában minél nagyobb helyet: például egy sarkot, ahol a mászóhely két oldala fal, a harmadik oldala szekrény, vagy más bútor, vagy a hempergő rácsának két oldala és negyedik, gjdala a hempergő rácsának két oldala, amelyet e 'célra szétnyithatunk. Ha nem volna hempergőnk, megteszi egy deszkalap is — csak ne legyen szálkás. A padlót fedjük le rongyszőnyeggel vagy valamilyen más mosjiató anyaggal. Szorítsuk le a négy sarkát, mert különben felszedi a mászó gyermek. Ha a padló parkettás és nem szálkáso- dik, nem kell feltétlenül lefedni, bár ilyenkor is jobb, ha legalább valamilyen színes kartondarabot teszünk oda. A takaró kikötéséhez gömbölyű fejű csavarokat csavarjunk a fal tövébe, hogy a gyermek meg ne sértse magát velük. A csavar nehezebben húzható ki, ha mégis kihúzódik és a gyermek kézbe vagy szájba veszi, nem olyan hegyes, mint a szög s így kevésbé veszélyes. A mászóhelyet tartsuk mindig tisztán. Súroljuk fel a padlót, mossuk ki a rongyszőnyeget, mielőtt használnánk, és ne lépjünk rá többé. Ha mégis be kell lépnünk, vegyük le cipőnket, vagy húzzunk a cipőre külön e célra szolgáló védőpapucsot. A cipőnkre igen sok kórokozó tapad. Ezért soha ne tegyük le a csecsemőt a csupasz padlóra, amelyen utcai cipőnkkel járunk. Miért jő a hempergő, o másióhely? A hempergőben, a mászó* helyen hempereg, csúszik- mászik, játszik, ügyesedik, izmosodik a csecsemő. Nem kell állandóan vigyázni rá, nem kell félni, hogy kárt tesz magában — nyugodtan végezheti munkáját az anya. Sohase feledkezzünk meg azonban arról, hogy játéka legyen. Nem marad meg a gyermek sem az ágyban, sem a hempergőben, sem a mászóhelyen, ha nem adunk neki játékot, ha nincs mivel foglalkoznia. Az áldozat Érdekes ügyet tárgyaltak nemrég a párizsi bíróságon: „visszaélés okirat aláírásával”. A panaszt az ismert francia komikns, Louis Funes nyújtotta be. Funest csúnyán rászedték, mikor tavaly júliusban súlyos szívgyengeség miatt kórházba szállították, arra kényszerítették, írjon alá életbiztosítást. Első pillantásra ebben nincs semmi rossz, semmi szélhámosság. Mikor azonban Funes hazatért a kórházból és felgyógyult, figyelmesebben megvizsgálta, mit Is irt alá súlyos betegen. Akkor derült ki, hogy az életbizlositást hatalmas összegre 6 750 üftp frankra kötötték, de ebből a pénzből a családja egy fillért sem kapna, csak a producer, aki az életbiz hiipőrt/uuu őr Az anya így oktatja leányát: — Jegyezd meg jól, egyetlen nő sem lehet annyira rossz, hogy ne tartsa magát a férje jobbik felének! Az állatvédő egyesület irodájában felcsörren a telefon: — Jöjjenek azonnal! — habogja egy izgatott hang —, a kertünkben a fán ül a postás és ingerli a bulldogunkat. O A gyorsvonaton az egyik utas felfigyel arra, hogy a vonat túlságosan gyakran áll meg. — Miért álltunk meg már megint? — kérdezi a kalauztól. — Mert egy tehén feküdt a sínekre. — Tehén? De hiszen ma már ötödször állunk meg. Tar- Ián olyan sok itt a tehén? — Dehogy, mindig ugyanaz a tehén, csak megint utolértük, O A strandon a rendőr félrevon egy tenyérnyi bikinit viselő ifjú leányzót s így dorgálja: — Mit szólna a mamája, ha ebben az öltözékben látná? — Bizony sok mindent mondana — feleli talpraesetten a leányzó. — Hiszen az ő bikinijét csentem el... — Mondd, a feleséged tud főzni? — Főzni tud, csakhogy én nem tudom amit feltálal! megenni azt, — Mi az, kutyát is tartotok a nyaralóban? — Dehogy, túlságosan sok volna vele a baj. Amikor éjszaka gyanús hangokat hallunk, a feleségem meg én magunk ugatunk... O — Hiába, öregszem — panaszkodik Kubala, — Mitévők legyünk — vigasztalja a cimborája: ez az egyetlen mód arra, hogy az ember sokáig éljeni O — Azután pedig —- meséli zokogva az asszony — a férjem elment, hogy retikült vegyen nekem, és nem tért vissza. Mondd, te mit tennél az én helyemben? — Vennék egy másik retikült! tosítást aláíratta. Csipetnyi bors véleményt mondott a férfiakról: — Azok a férfiak, akik valami okosat mondtak a nőkről, többnyire rossz szeretők voltak. Mások, eltérően ezektől, nem mesélnek, hanem cselekszenek ... * Shirley MacLaine amerikai filmszínésznő mondta: — Az ember sehol a világon nem olyan tökéletes, mint az újságok „Ismerkedjünk” rovatában. * Georges Brassens francia dalszerző és énekes a minap dühbe gurult, amikor meghallotta, hogy Szegény Martin című dala, amelyet jó húsz évvel ezelőtt írt, az idén érettségi tételként szerepel egy párizsi gimnáziumban. — Sose hittem volna, hogy dalaimmal diákokat fognak gyötörni — jelentette ki. * Kellemetlen incidens zavarta meg Isaac Stern amerikai hegedűművész koncertjét Los Angelesben. Két versenymű tolmácsolása között a rendezőség egy tagja lépett a mikrofonhoz, a kővetkezőkkel fordult a tisztelt jelenlevőkhöz: — Hölgyeim és uraim! A teremben elveszett egy pénztárca, tízezer dollár van benne. .A pénztárca tulajdonosa a becsületes megtalálónak ötszáz dollárt ad. Mire közbekiáltott egy férfi: — fin ezret ajánlok fel!... * Tíz éven át folytatott tanulmányok után egy brit pszichológus megállapította: a nők tudományos szemszögből is beszédesebbek a férfiaknál. Adatai szerint egy férfi átlagosan 76 szót beszél egy perc alatt, míg egy nő 105-öt. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott Marty Feldmann népszerű angol komikus: — A derék pszichológus több ezer ember több éves megfigyelésével állapította meg azt, amire egy átlagférfi egykét évi házasság alat' magatói is rájött... R. T. „iusais vigalom...” (?!} A címbeli jelzős szerkeze-' tét lapunk hasábjain megjelent egyik cikk alábbi mondatából emeltük ki: „Keserű mulatság volt, jusztis vigalom” (Népújság, 1976, márc. 7.). Az olvasó önkéntelenül teszi fel ezeket a kérdéseket: Egybe kell-e írnunk a szerkezet jelzői tagját, s milyen használati értékben élt a jusztis (?) nyelvi formával a cikk szerzője. I-Iogy e kérdésekre választ adhassunk, figyeljük meg ezt a költeményrészletet is: „Boldogabbak, okosan okulnak ..., / juszt-is népség juszt sem boldogulhat” / Rózsa Endre: Kuruc terci* nák). Három írásformát találunk az idézetekben. Egybeírva:: jusztis; kötőjellel: juszt-is és különírva: juszt sem. Az írásmódok arra utalnak., hogy az eltérő beszédhelyzethez igazították a szerzők az írásformát is. A dacolás, a makacs ellenállás, a csak azért is ellenszegülés nyomatékos kifejezésére, s elsősorban a bizalmas nyelvhasználatban szoktuk használni a juszt is, a juszt sem módosító formákat. Elterjedésüket valószínűleg elősegítette az a tény is, hogy nem is oly régen szinte az egész ország fújta, gajdolta, kor- nyikálta ezt a mondatot- „Lesz maga juszt is az enyém!” Hogy milyen fogalmi tartalommal és használati értékkel vállalhat nyelvi szerepet a juszt szó, egyértelmű választ kapunk akkor, ha végig kísérjük a nyelvi forma életútját. Az igaz, a jogos; az igazán, a jogosan jelentéstartalmakat megnevező latin justus, juste szóalakok kerültek be a német nyelvbe, s bizalmas beszéd- helyzetekben ezeket a használati értékeket fejezték ki: éppen, azért, csak azért, csak azért is. A német nyelvből először a dunántúli magyar nyelvjárásokba jutott be a juszt szóalak, s a juszt is, s a juszt sem erősítő okhatározóként egyre szélesebi» körben vállaltak nyelvi szerepet. Ma már az egész ország területén ismerik és használják ezeket a szóalakokat, s a jusziig. jusztég alakváltozatokkal egy ott erősítő, nyomatékosad nyelvi formaként élnek velük. Ezeknek az ismeret »knek a birtokában megértjük, hogy az idézetekben miért jutottak nyelvi szerephez a juszt is és a juszt sem nyelvi képletek. Az egybe- és a kötőjellel írt formák sajátos közlő, kifejező értékükkel nemcsak a mondanivalóra híVják fel az olvay sók figyelmét, hanem a szer»» zők valódi szándékáról is árulkodnak. Közleményünk-; kel azt a célt is szolgálni kívántuk, hogy válaszoljunk annak az olvasónak, aki a lapunkban megje’ nyelvi formát egyértelm ~- hitélte, hibáztatta. Dr. Bakó- fozseí áTtiUlfti' i Sophia, ő is tizenhét éves korában debütált, mint Olaszország szépségkirálynője. Mint ismeretes, Sophia férje, Ponti, producer. Ig- lanak is van -producere: Gianni Bruf- fardi. Igaz, még nem a férje, de nem is — Ponti.,. • Jean Gabin ma már a film klasszikus művészei kőié tartozik. A hetvenkét éves művész ma is forgat. Van egy kis háza, amely tele van képzőművészeti ritkaságokkal, de szívesen vásárolja mai festők müveit is. A minap megvásárolta a „Napkelte” című olajfestményt. Este baráti társaságban büszkén mutogatta. Charles Vanel, a kiváló filmszínész nézi-nézi a képet, csóválja a fejét és Gabinhoz fordulva így szól: — Ez napnyugta! — Hogyhogy? — kérdi meglepődve Gabin. — Éppúgy lehet napkelte is. —■ Persze, lehetne — mondja Vanel —, de ismerem a festőt, ilyen korán sosem kel fel... * Jeanne Morén • népszerű franc' nésznő baráti ko — Elegem van mindenből! — jelentette ki Brigitte Bar- dot, s közölte, hogy elbúcsúzik a filmtől. A francia rádiónak adott nyilatkozatában a negyvenegy éves színésznő elmondta, hogy nincsenek konkrét tervei a jövőt illetően, kivéve, hogy „élni akar”... * Edith Head, Hollywood hétszeres Os- car-díjas kosztümtervezője mondta a nők nadrágdivatjáról: — Minden hölgyet le kellene fényképezni hátulról, amint új nadrágban elhagyja a divatszalont. Mindjárt kevesebben hódolnának ennek a divatnak... * Egy csoport színész Londonban végignézte a tévén Joe Frazier volt ök-l" vívó-világbajnok énekműsorát. Egyszer csak valaki közbeszólt: — Ki mondta neki, hogy énekeljen? Mire egy másik megtoldotta: —■ S ki fogja neki mondani, hogy ne énekeljen? ... * lgla Villant, Sophia Loren huszonhárom éves unokahúga, szintén filmszínésznő. Akárcsak
