Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-16 / 91. szám
Ä* új-hatvant szakközépiskolában A teljesebb emberért f Széles területen gyűrűző gond. egyben társadalmi kérdés: szákiskoláink miként oldják meg, hogy a padjaikból kinövő fiatalok érdeklődése ne szűküljön be. hanem olyan vonzalmak birtokában kerüljenek az életbe, amj teljesebb emberré teszi őket. Foglalkoztatja ez a feladat magukat a nevelőket, iskolaigazgatókat is. akiknek eközben a szaporodó, egyre inkább szerteágazó tananyag mély. tartós elültetésére szintén figyelmezniük kell. Valljuk be. nehéz a vállalkozás. Kitérni előle mégsem lehet, ha felelősséget érzünk ifjúságunk jövendője iránt, s szem előtt tartjuk mind az 1972-es oktatáspolitikai határozatot, mind a XI. pártkongresszus idevágó állásfoglalását, amelyek döntő célnak tekintik az oktató-nevelő munka általános személyiségformáló vonásainak érvényesítését. Most a hatvani közgazdasági szakközépiskolában kerestük, hogy a számvitel, a számok világán túl miféle litrnvalót visznek ki innen a növendékek? Tudatos törekvés —■ Kétségtelen, hogy elsődleges feladatunk a közgazdasággal összefüggő szakfogal- mak. tudnivalók elplántálása fiataljainkban. De ez nem eredményezhet egyoldalúságot — mondotta látogatásunk alkalmával dr. Máté József igazgató. — Éppen ezért már tanóráink keretében tudató, san törekszünk arra. hogy gazdagítsuk diákjaink személyiségét. Tehát az iskolaévek után úgy kerüljenek ki az intézetből, hogy mindenről le. gyen fogalmuk, az élet vala- ■mennyi területén önállóan véleményt tudjanak nyilvánítani. Ideológiai, világnézeti szempontból a KISZ hivatott látókörüket szélesíteni. A gyengébb képességűek szakmai jellegű fejlesztését szolgálja öt tanulószobánk. A különböző szakkörökben pedig' azok jutnak tudástöbblethez, akik valamilyen tudó. mányág iránt jobban érdeklődnek. Tantestületünk szinte teljes egészében magáénak érzi mindezen felül azt a feladatot is. amivel fiataljaink általános műveltségének fejlesztése, a különböző művészetek1 iránti vonzalom éb- resztgetése jár. Persze lehetőségeink korlátozottak, mert sok diák vesz részt a szakköri foglalkozásokon, mások vi_ dékről járnak be naponta, s különösen az utolsóévesek már ilyenkor minden energiájukat elsősorban a szak. mai feladatok elvégzésére fordítják. Folyoséktub Tájékozódásuák során meggyőződtünk róla. hogy a szak- i középiskola életéljen igen hatásos műveltségfejlesztő munkát végez a folyosóklub, amelynek éves működési tervét a diákok a tanárokkal együtt dolgozzák ki, s eszmei irányításában DaYnyi Beláné, Soós József, Petri Agnes, Máté József né, Tőzsér Ferencné nyújt segítséget a fiataloknak. Kéthetenként tartanak mű. soros klubfoglalkozást, s a könnyedebb, játékosabb, szórakoztatóbb elemeket egészségesen kerevik az oktatástól távol álló. de az ifjak formálását hasznosan szolgáló előadásokkal. Á közelmúltban dr. Kocsáry Péter és dr. Kovács Gyula jogügyi témákban nyújtott felvilágosítást, dr. Bakos Balázs és dr. Fehér Katalin a serdülőkor egészségügyi vonatkozású kérdéseiről beszélt, Numan György rendőr százados pedig az ifjúsági bűnözés lélektani sajátosságaival. a megelőzés módszereivel foglalkozott. A vita ilyenkor elmaradha. tatlan és hasznos, mert tisztázódnak a fogalmak, bizonyos félreértelmezések. De elsimul minden szenvedély, amikor a klubfoglalkozás második fele következik, s egy- egy osztály kamarakórusa, táncegyüttese, muzsikusa lép a hallgatóság elé. Hadd jegyezzük meg: a folyosóklub áem niindig marad saját falni között! Két esztendeje kapcsolatot teremtettek a gyöngyösi Vak Bottyán Szakközépiskolával, s időn- kértt felváltva vesznek részt egymás műsorain, foglalkozásain. Film, színház, muzsika Az új-hatvani Közgazdasági Szakközépiskolában a nevelők tudatában vannak, milyen hasznos szerepet tölt be a fiatalok személyiségének formálásában a film. a színház és a Zeneművészet. Az intézet rövid fennállása óta meg is teremtették annak a lehetőségét, hogy tanulmányaik mellett — szervezett formában 1 — ebből szintén részeljenek a diákok. Évente legalább tizenöt filmet néznek meg például a különböző osztályok. éspedig több esetben az iskola ..zsebére”. Ügyesen úgy szervezik a film- látogatást, hogy a Vörös Csillag vagy Kossuth mozitól megveszik a teljes házat kedvezményesen, s ilyenkor csak diák ül a vetítőtermekben. Hogy miként állítják össze a filmműsort? Mindenkor igyekeznek összhangba hozni a nevelési célt a gyermekek érdeklődési körével. A Vörösmarty Művelődési Központban évek óta fut az Országos Filharmónia ko. molyzenei bérletsorozata. Észrevehetően növekszik az érdeklődés ebben kz intézetben is. mert az idén Nagyfejő Ede tanár úrnak csaknem 60 bérletest sikerült szerveznie a színvonalas koncertekre. Sajnos, Hatvanban nincsenek színházi előadások. Budapest közelsége azonban lehetővé teszi, hogy jó színpadi műveket, kitűnő színészeket lássanak a fiatalok. Élnek is a lehetőséggel a Köz- gazdasági Szakközépiskola nevelői, diákjai. Rendszeresen feljárnak a fővárosba, s ha már mennek, az irányítás folytán olyan darabokat néznek meg leginkább, amelyek kapcsolódnák a tananyaghoz. Az elsősök így tekintették meg Shakespeare két művét nemrégiben. Könyvek, festmények Van ugyan könyvtára az intézetnek, de mivel nemesik messzire a sokkal gazdagabb Mészáros Lázár utcai városi intézmény, rendszeressé vált annak a látogatása is. Kölcsönöznek a fiókkönyvtárból, máskor a különböző műsorokon vesznek részt. Március 15-én például olyan vetélkedőn voltak a szakközépiskola diákjai, amely legtöbb kérdését az 1848—49-es szabadságharc irodalmából merítette. Nem feledkeznek meg a képzőművészeti ízlésformálás fontosságáról sem, amit igen sok bejegyzés tanúsít mind a Hatvány Lajos Múzeum, mind a Hatvani Galéria vendégkönyvében. Tóth Valéria és Kligl Sándor szobrait különösen sokan nézték meg. mert ez a tarlat a közeli pályaudvar művelődési termében volt. ahová egy-egy tanóra keretében is ellátogathattak a szakközépiskolások. Hogy aztán mindebből mennyi válik valamely gyermek javára? Mit formál a film egyiken, mit a festmény, a könyv a másikon? E kérdésekben nehéz lenne dönteni. Hisz valamennyi . más alkat. Akad, aki egyik - évről a másikra változik meg tartásban, emberségben. Viszont előfordul, hogy mind e törekvés csak hosszú távon hoz gyümölcsöt. A feladattól ez sem tarthatja vissza az igazi nevelőt, mert pályakezdettől tudnia kell: a jövőnek épít. s felnövekvő. új generációkban méretik meg emberformáló képessége, Moldvay Győző „B legfényesebb zászlé” — Zalka Máté emlékezne Zalka Máté író, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom hőse, a spanyol polgárháború hősi halált halt tábornoka születésének 80. évfordulójáról hazánkban és a Szovjetunióban is meg- emlékezaek. A Magyar Írok Szövetsége, valamint a rádió és a televízió április 22-i Fáklya Klub-beli közös rendezvényén az Irodalmi Színpad mutatja be ,»A legfényesebb zászló” című emlékműsort a legendás Lukács tábornokról. A Szovjetunióban —- ahol szinte saját Írójukként tisztelik ■— szintén többször és több helyen emlékeznek meg az akkori idők legnagyobb kitüntetésével, a Vörös Zászlórenddel és díszkarddal kitüntetett forradalmár íróról. 13.35: A hétköznapok politikája Elválasztható-e vagy szorosan összetartozik a mai ember életében a szakmai, a politikai és az általános műveltség? Mi a sorrend? Egyáltalán szükség van-e műveltségünk fejlesztésére, Szüksége van-e a beérkezett, a felnőtt, megállapodott emberek látóköre tágítására? Ilyen és hasonló kérdéseket tesz fel Wisinger István riporter beszélgető partnereinek, munkásoknak, szocialista brigádtagoknak, akiket a Danuvia Gyárból hivott meg e beszélgetésre a stúdióba a televízió. ' Jurij Gagarin, a Szovjetunió űrhajós pilótája 15 évvel’ezelőtt, 1961, április 12-én hajtotta végre az első Föld körüli űrrepülést a Vosztok űrhajó fedélzetén. Sorozatunkban Jurij Gagarinról beszélnek hozzátarto zci, tanító?, barátai, az űrkutatás vezetői, a Vosztok 1, útjának szervezői és részvevői, külföldi írók és újságírók Űt a csillagok felé J976. április 16., péntek 5. PAVEL POPOV1CS, űrhajós pilóta: Az űrhajósok osztagába magunkkal hoztuk a repülőszolgálat szabályait: az egymás kölcsönös megbecsülését, az elvtársi segítségnyújtást és támogatást. Soha senki sem utasított vissza semmilyen munkát, jómagam sohasem hallottam efféle dölyfös mondatokat: „Az én dolgom az űrrepülés, nem pedig a bútorcipelés, faültetés meg ehhez hasonló... ” Pedig, hát éppen ilyen egyszerű dolgokkal kezdtük... ANDRIAN NYIKOLÄJEV, űrhajós-pilóta: Üj barátaimmal együtt kezdtük el a tanulást és az edzéseket. Mindegyikünknek más-más véleménye volt az edzőgépekről és a különféle szerkezetekről. Én például nagyon nem szerelem a hőkamrát és erről nyíltan beszéltem mindenkinek. Rengeteg verejtéket kiizzad az ember, amíg véget ér a kísérlet. De bármennjűre is ellenszenves volt számomra ez az edzőberendezés, semmiféle könnyítést nem engedélyeztem magamnak. Jurij így beszélt erről: — Igazad van, a hőkamra olyan, mint a gonosz mostoha. De ti, fiúk, ne törődjétek ézzel a mostohával! Nem szabad beadnotok a derekatokat előtte! A világ első űrhajósa. A felvétel röviddel a Földre érkezése után készült. BORISZ VOLINOV. űrhajós-pilóta: Jurij nagyon komolyan vette az edzéseket és a foglalkozásokat. VALEKIJ BIKOVSZKIJ. űrhajós-pilóta: Ha egyszer, sok-sok év múlva megkérdezik tőlem, mivel kezdődött számunkra, űrhajósok számára a világűr meghódításának korszaka, ezt felelem: „A reggeli tornával.” Ha viszont megkérdik, hogy mi segített leginIngyen! Magyarországon állampolgári jog a? ingyenes orvosi ellátás. Ott, azokban a kórházakban is, ahol egyetlen kórházi ágy létesítése több mint egymilliójába kerül az államnak. A hajdan méregdrága gyógyszerért filléreket fizetünk, és ha a szükség úgy kívánja, messzi országokból postafordultávalj, repülőn, hozzuk be az életmentő orvosságot. Ingyenes az oktatás, jelképes összegeket fizet a lakosság az óvodákban, a kollégiumokban a gyermekekért. Mindezek megszokott, nekünk természetesnek tűnő, —» sajnos sokszor számba sem vett — állami szolgál tatasók. .o —- Mikor jött haza Kanadából a rokona? — Két hete, hogy itthon Van és azt mondja, szépen megJ élnek. Amíg fiatal az ember! — Ezt hogyan érti? — Nyugaton az öregnek nincs becsülete. Az öregedő ember gyakrabban beteg, a beteg pedig teher. Vannak üzemek; ahol három napi távoliét után egyszerűen felmondanak a dolgozónak. Részegség, tüdőgyulladás, egyre megy. —■ Kanadában viszonylag magas az életszínvonal... — Azt mondja a rokon, hogy csak lakbért, orvost, meg patikát ne kelljen fizetni... Néhány nappal később a kórház folyosóján találkozom ismerősömmel, meg a kanadai rokonával. — Hol járnak? — Meglátogattuk Lajos bácsit — Mi baja Lajos bácsinak? Legyintenek, csóválgatják a fejüket, bár a kanadai bid zakódé: — Meglátod! Megmentik az öreget. Vérátömlesztést kapott, és most az erősítő injekciók hatására szépen pendül. Kedves fiatalember az adjunktus, barátságosan nyújtja s kezét. — Mi járatban errefelé? Ismerőseim nyomban Lajos bécsit említik. — Igen, igen! Ismerem a Lajos bácsit Nem volt könnyű eset, de most már túl van a legnehezebbjén. Csendesedik a folyosó, elmennek a látogatók, a nővérek megértőek, hiszen látják, hogy az adjunktus úrral beszélget tünk. — ön mintha nem lenne magyar? — Á! Igen, igen! Én, persze, magyar vagyok, de kanadai magyar. Két hete vagyok itthon és hallottam, hogy szegény Lajos bácsi... — Ugye, doktor úr, vérátömlesztést is kapott? — Meg még sok mindent ! A kanadai elkomolyodik, összehunyorítja a szemét és aá adjunktushoz fordul. — Adjunktus úr! Mennyibe kerül Lajos bácsi gyógyítása? Az adjunktus tájékozatlanul széttárja a kezét. — Sokba, kérem! Nagyon sokba. A kanadai nem tágít. — De mégis! Egy vérátömlesztés, meg az injekciók, a*á őt heti kórházi ápolás? Az adjunktus szemmel láthatóan zavarba jön, és felén* fordul. a — Nein & tudom, kérlek .szépen! Talán tét... Am kiderül, hogy én sem, mert ugyebár nekünk tulajdonképpen nem is fontos, hogy Lajos bácsi mibe kerül az államnak. Nekünk csak egy a fontos, hogy a beteg meggyé- gyűljön, és hogy, az állam fizessen... De hogy ez mennyibű került... i Szalay István kább megbirkózni a nehézségekkel, ezt válaszolom: „A barátság és az elvtársiasság”. Természetesen mindegyikünknek megvannak a maga hajlamai, jellemvonásai. Barátaimban sok minden tetszett. Tetszett például Gagarin féktelensége és munkaszeretete. Tyiíov változatos érdeklődési köre, az, hogy minden dolog magával tudta ragadni... Imponált nekem Popovics optimizmusa. Nyikolájev komolysága, agilitása, alapossága, s mondhatnám, bölcsessége. GERMAN TYITOV, űrhajós-pilóta: Az űrhajósnak fel kell készülnie mindenfajta meglepetésre, el kell viselnie a váratlan hőmérséklet-változásokat, tudnia kell pontosan betájolni az űrhajót, működésbe hozni a balesetelhárító eszközöket. Hiszen nemcsak egyszerűen arról volt szó, hogy Gagarin, Tyi- tov, Nyikolájev felszállni készül a világűrbe. Mi, bármennyire is vakmerők voltunk, mégis — életühk nemcsak a miénk volt. Nemcsak a hozzátartozóink vártak bennünket. Alapos jelentéseket kellett adnunk a tudósoknak. így értelmeztük mi a feladatunkat. VITAL1J SZEVASZTIANOV, űrhajós-tudós: 1960. február elején jóváhagyták az első űrhajósok elméleti kiképzésének programját, s márciusban megkezdődtek a foglalkozások. A tanfolyamon terjedelmes előadást tartott Tyihonravov professzor, a szovjet rakétagyártás egyik megalapítója, Cander és Koroljov munkatársa. A következő foglalkozásokat én tartottam. Hetenként háromszor volt előadás. A leendő űrhajósokat elsősorban annak a Vosz- toknak a konstrukciós sajátosságai érdekelték, amelyet még sohasem láttak. Azt szerették volna tudni, van-e valami közös, vonása az űrhajónak és a korszerű repülőgépnek. Kérdéseket tettek fel a vezérlőrendszerről, a repülés biztonságát garantáló rendszerekről. JURIJ GAGARIN: 1960 nyarán pillantottam meg először, vagyis kilenc hónappal a start előtt. A leendő Vosztok mindenkinek megnyerte a tetszését. Akkor tudtuk meg, hogy az űrhajó burka a légkör sűrű rétegeibe való behatoláskor sok ezer fokra melegszik fel... — Jó Gagarinnak, * öntő- munkás, megszokta az izzó kemencék mellett a munkát — tréfálkozott egyik társam. M. VASZILJEY. professzor: A Vosztok űrhajó abban az időben készült, amikor az emberiség az első lépéseit tette a világűrbe. Minden intézkedést megtettek azért, hogy maga az űrhajó is, valamennyi rendszere is maximálisan megbízhatóan működjék, hogy garantált legyen az űrhajós biztonsága az űrrepülés különböző szakaszaiban. A Vosztok. ■ űrhajó, ha mai szemmel nézzük a konstrukcióját, aránylag egyszerű szerkezetű volt. Ez azonban csak látszólagos egyszerűség. Létrehozásakor számos, műszakilag űj, eredeti megoldás született, amelye- két felhasználtak a Voszto» kot felváltó, pilóta irányításit űrhajók megszerkesztésének JEVGENYIJ KARPOV, orvos: Felértünk az első emeleti re és egy nagy, világos dolgozószobába jutottunk. Nem sokkal később Szergej Koroljov lépett a szobába. A fiatal tisztek sorjában bemutatkoztak. Koroljov aztán bemutatta a vendégeknek legközelebbi munkatársait és felkért mindnyájunkat, hogy foglaljunk helyet az asztalnál. Az akadémikus egyszerűen és mégis erdekesen beszélt arról, hogy milyen eredményeket értek el a rakétaépítők. Egy perccel később gondolatai már a jövőbe repítettek bennünket: óriási rakéták földön kívüli pályára juttatják az olyan csillaghajók kötelékeit, amelyek a végtelen magasságban — a megoldandó feladattól függően — hol orbitális állomásokká változnak, hol pedig a második kozmikus sebességgel üstökösként suhannak a naprendszer bolygói felé... — Egyelőre pedig — telített bennünket vissza az égből a földre —, minden nagyon egyszerű lesz: csupán egyetlen embert juttatunk fel és csak háromszáz kilométernyi magasságban levő röppályára és csakis az első kozmikus sebességgel, vagyis a kilőtt puskagolyúnál csak nyolcszorta nagyobb sebességgel. Ez az ember önök közül kerül ki. —• Koroljov tekintetével végigsorjázta a jelenlevőket és rövid szünet után így fejezte be szávait: — Ez az első ember bárki lehet... (Folytatjuk? J * 4