Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

Heti külpolitika! összefoglalónk KRÓNIKÁJA! Brezsnyev zárszava az SZKP XXV. kongresszusán a központi bizottság beszámolójának vitája után, Koszigin előterjesztése a tizedik Ötéves tervről — a Közös Piac külügyminiszterei megtárgyalták a KGST javaslatát Ford amerikai elnök nyilatkozata az erőpolitíkáről — Areilza spanyol külügyminiszter látogatása Londonban Graz után Szombathelyen is tárgyalt osztrák kollégájával Púja Frigyes külügyminiszter — Csendőrsortftz halottakkal baszkföldön ■ RIÓK A szocialista országok testvérpárjai küldötteégvezeiőinek találkozója Moszkvában Leonyld Brezsnyewel — Halálos áldozatok Dél-Franciaorszagban a „borháborúban** FK Véget ért a szovjet pártkongresszus, Leonyld Brezsnyevet választották meg ismét a központi bizottság főtitkárává — Az Afrikai Egységszervezet Mozarnbik imellett állott ki — Kínshasában bezárták az amerikabardt FNLA központját Vf BAT: Végei ért a vasárnapi járási választások előtt a franciaországi választási kampány — Simon amerikai pénzügyminiszter Izrael után Egyiptomban tárgyal — Fidél Castro kétnapos látogatásra Jugoszláviába érkezeit. lgy látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József Moszkva üzenete a világnak A SZOVJET PARTKONG* EESSZUS történelmi ese­mény lett. bevonult nemcsak a Szovjetunió, hanem a nem- I zatközi munkásmozgalom i történetébe és szélesen ható sugárzása révén a világtör­ténelembe. Még sokáig fog­ják elemezni az SZKP XXV. kongresszusát barátok és nem barátok egyaránt, de abban máris mindenki " egyetért, hogy nemzetközi területen á bákeprogram második feje­zetének megfogalmazásával, a Szovjetunióban pedig a kommunista építés területén a iól megalapozott tizedik öt­éves terv révén ez a kong­resszus nagy hatással lesz a jövő alakulására. Az SZKP tiszteletet parancsoló egysé­get mutatott s ezt az egysé­get az a tény Is ‘bizonyította, hogy a vezető szervek meg­választásakor a kipróbált, é'en járó államférfiak kerül­tek ismét a politikai bizott­ságba. a titkári posztokra, s Leonvid Brezsnyev szemé­lyében a főtitkári funkcióba. Az SZKP kongresszusának üzenete a világhoz, éles el­lentétben állott azzal, aho­gyan éppen ezekben a na­pokban az Egyesült Államok vezetői az ..erőn alapuló” po­litizálásról beszéltek, ford elnök a floridai tévének adott nyilatkozatában hoza­kodott elő azzal a meglepő fordulattal hogy 6 bizony a jövőben nem fogja használ­ni a nemzetközi enyhülés ki­fejezést illetve annak álta­lánosan elfogadott francia megjelölését, a ..détente”-ot.. Természetesen le kell von­ni az elnöki kijelentés érté­kéből azt. hogy elsősorban elnökjelöltként tette! Az amerikai elnökválasztási kampány a jelek szerint jobb felé — a rosszabb irányba! — tolja el az egymással ver­sengők pillanatnyi magatar­tását. vélekedését. Ford olvan ellenlábasai, mint a republikánus Reagan vagy a demokrata Jackson, éppen azzal támadják az elnökjelölt elnököt hogv az enyhülés ol­tárán feláldozta és felál­dozza az amerikai imperializmus érdekeit Ha megígért, hogv nem ejti ki többé az enyhülés szót. Ford azt reméli: kifogja a szelet vetélytársainak a vitorlájá­ból FORD EGYÉBKÉNT egye­lőre jobban áll. mint remél- he'te. A New Hamoshire-i előválasztás után megnyerte Massachusetts és Vermont előválasztásait is. A jövő hé­ten Florida következik, ahol számos kubai antikommunis- ía emigráns él. Nyilván az ő I kedvükben akart járni Ford | amikor idézett tévén vilatko- ! z->‘ában nem csuoán az env- ! hiilés szót tagadta meg ha- j nem igen éles kirohanásokat í intézett Kuba ellen is. Kedvezően alakulnak a dolgok Afrika délkeleti part­ján. a volt portugál gyarma­ti területen, az új. független államban. Mozambikban is. Vezetői hadiéllapotban levő­nek tekintik országukat a szomszédos Rhodesiával, amelynek fajüldöző, fehérte­lepes _ kormánya ugyanúgy megpróbálkozott beavatko­zással. aknamunkával Mo­zambikban. mint nem is olyan rég még a dél-afrikai Angolában. A mozambiki— rhodesiai határt lezárták, Mozambikban államosították a rhodesiai vállalatokat — mindez súlyosan érinti Sa- lisguryban Jan Smith néoel- lenes rendszerét A fehér te­lepesek vezetői most már rá is kényszerültek arra. hogy Rhodesia — lassan tanuljuk meg az ország afrikai nevét: Zimbabwe — fekete lakossá­gának némely képviselőivel elkezdjenek tárgyalni... AZ AFRIKAI EGYSÉG­SZERVEZET a héten Addis- Abebában foglalkozott a Mo- zambik és Rhodesia között kirobbant válsággal és egy­értelműen a mozambiki ál­lamnak adott igazat. Ugyan­így Mozarnbik javára szólnak az eddigi ENSZ-határozatok. Mindennek nagy a jelentősé­ge: gondoljuk csak el. An­golának előbb még külön csatát kellett vívnia az Af­rikai Egységszervezetben az elismertetéséért. Most viszont Afrika már kezdettől a ha ladó mozambiki rendszer mellett áll! Visszatérvén az európai eseményekre, ki kell emel­nünk a baszkföld: Vitora vá­rosában eldördült csendőr- sor.űz politikai hatását. A spanyol rendszer ..liberalizá­lódásáról” kevés meggyőző erővel beszélhetett ez után Areilza spanyol külügymi­niszter. aki Londonban, majd Koppenhágában tárgyait or­szága közös piaci, illetve ké­sőbbi NATO-tagságáról. A csendőrgo’.j? 'k által leterített baszk m -s, ásókat sok ezer ember kísérte utolsó útjuk­ra. baszkföldön négy naDOn át általános volt a sztrájk! A soanyol. a katalán és a baszk dolgozók politikai har­ca csak élesedhet a jövőben Halottak voltak egy össze­tűzés végén a dél-franciaor­szági Närbonne városában is A már hónapok óta tartó francia—olasz ..borháború1 követelt áldozatokat, egy sző­lősgazdát és egy rohamrend­őrt. Ismeretes, hogv a fran­cia bortermelők régóta elége­detlenkednek: a Közös Piac miatt vámmentesen özönlik az olcsó, igen gyakran pan­csolt olasz bor és tönkreteszi a drágábban előállított fran­cia bor üzleti, értékesítési le­hetőségeit. A párizsi kor­mány nem akadályozhatja meg az olasz bor behozata­lát. mert ezzel a közös piaci előírásokat sértené meg. In­kább sérti saját gazdáinak ér­dekeit. .. KÉRDÉS, HOGY MENNYI­RE HAT ez is a vasárnapi franciaországi választásokra?: a járási választások nem el­sősorban politikai jelentősé­gű, hanem inkább közigazga­tási választások. De kétség­telen. hogy ma megnöveke­dett a fontossága a nép min­den megkérdezésének. Sza­vazatokban Is kifejezésre juthat a franciák véleménye: mennyiben látják a különb­séget akár a De Gaullekor és a mai Giscardista rezsim kö­zött is. Mert, hogy visszaka­nyarodjunk a nemzetközi enyhülés problémájához, e sorok írója szem- és fültanú­nak jelentkezik arra: De Gaulle tábornok annak ide­jén a nyugati államférfiak közül elsőnek használta a „détente” — enyhülés —szót a kelet—nyugati kapcsolatok vonatkozásában. képtévlránkon érkezett Tüntető gyászaiéi« A 90 ezer lakosú baszkföldön Vitorla jóformán vala­mennyi dolgozója részi vett a szerdai csendőrsortűz áldoza­tainak gyászmenetébea. A temetési szertartás politikai tűn tetőssé változott. Támadás Teng Hszlae plug ellen A kínai Hangoson városon áthaladó vonatszerelvény ab­lakából fényképezte egy japán üzletember a falon látható fölírást: „Szilárdan elhatároztuk, hogy megdcntjük a kapi­talista úton járó legfőbb személyt. Teng Hszlao-p’nget, aki visszautasította, hogy elismerje hibáit!” — Értesülések sze­rint ez az első eset, hogy írásban is „nevén nevezik a gye- 'ífc (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) SANTIAGO DE CHILE: Santiago de Chilében rövid hivatalos közleményben je­lentették be. hogy Pinochet diktátor 14 tagú kormánya testületileg benyújtotta le­mondását. Egy szóvivő sze­rint a miniszterek a lemon­dással „szabadkezet” akarnak adni Pinochetnek az új kor­mány létrehozására. LAGOS, LONDON: Letartóztatták Dimke alez­redest, a február 15-i nigériai államcsínykísérlet vezetőjét — jelentette szombaton a la- gosi rádió. A le .rtóztatott Dimkát a Nigéria déli részén lévő Enugu városa katonai főhadiszállásra vitték. A lázadó tisztek — a nigé­riai kormány korábbi közlése szerint — puccsukkal az 1975 júliusában megbuktatott Ja- kubu Gowon tábornokot akarták visszajuttatni a ha- alomra. BEJRÜT: A hat hete érvényben levő banoni tűzszünetet összeom­lással fenyegeti az ország dé­li részén fellángolt újabb összetűzés-sorozat. A hírügy­nökségi jelentések szerint Gubaiyat városában második napja folynak a harcok a ke­resztény és a muzulmán fegyveresek között. ATHEN: Athénben hivatalos közié- nényt tettek közzé, amely langsúlyozza, hogy Görögor- izágnak „soha nem voltak háborús szándékai” és Athén „a térség biztonsága érdekér ben” a két nép közötti együttműködés elősegítéséért szükségesnek tartja, hogy jó kapcsolatokat építsen ki Tö­rökországgal. A közleményt azután a tanácskozás után jelentették meg, amelyet Konstatin Karamanlisz görög miniszterelnök elnöklete alatt tartottak az ország katonai vezetői. BRADENTON: Ronald Reagan, volt kali­forniai kormányzó, a köztár­sasági párt elnökjelöltségének szélsőjobboldali nézetekül ismert egyik pályázója a flo­ridai Brandentonban tartott választási gyűlést, ahol ediig gyakorlatához híven a Szov­jetuniót és az enyhülési po­litikát támadta. A pálmafák mindig zöldek Kuba Amerika szabad földje [0 Mmüm t !§7ó. március T, vasárnap A huszonkét kubai rádió, — amely közül hat az egész ország területén fogható — minden műsorszámával így jelentkezik: — Halló Rádió! Kuba ter- ritorio libre de Amerika! A havannai tengerparti fel­hőkarcolók egyikének, a 30 emeletes Torony étteremnek a tetején ücsörgünk már több mint két órája kubai bará­tainkkal. Alattunk nyüzsög a csaknem két és fél milliós város, hullámzik a csodálato­san szép, — hol kék, hol zöld színben játszó — Karib- tenger, és innen a magasból úgy tűnik, mintha a néhány mérföldre lévő kikötőbe ap­ró papírhajócskák futnának be, csak úgy játékból. Pedig a „papírhajócskák” valójában hatalmas tengerjáró óriások, létük Kubának a szó szoros _ értelmében az életet jelenti. ‘ — A blokád idején is in­nen figyeltük az amerikai flottát és miközben azok a halálunkat akarták, mi itt, Havannában éppen karnevált tartottunk. Ittunk, táncol­tunk, mulattunk! Keserű mu­latság volt, jusztis vigalom... A keserű emlékek felidézé­se egy pillanatnyi sokat mondó csöndet szült, de gyorsan odasuhan egy pincér és szertartásos mozdulattal elénk teszi a megszámlálha­tatlan koklélváltozat egyikét, a Daiglrit, amelynek fél ré­sze kubai rumból, csaknem fél része citromból, kevés gránátalmából és természete­sen az elmaradhatatlan jég­ből áll. — Nem innál inkább Na- uzálemet, vagy esetleg egy Tom-Collist? — kérdezi Walfredo Hernandez Trespe, a budapesti műszála egyete­men tanuló, de most itthon tartózkodó és ezúttal nekünk tolmácskcdó barátmik. Közismert, hogy a kubaiak nagyon szívesen és sokat be­szélnek és első időtöltésünk néhány órája alatt úgyszól­ván már be is mutatják cso­dálatosan szép hazájukat, az örök nyár, a kék tenger, a pálmafák, a derűs, jókedvű emberek birodalmát Szavak röppennek a leve­gőben : Oriente tartomány, Moncada, a tizenhét évvel ezelőtti forradalom színbó- luma, a spanyolok által épí­tett hatalmas csendőrlakta­nya neve, amelyet annak idején dr. Fidel Castro 135 tagú felkelő csoportjával ost­rom alá vett. Siboney-tanya, ahonnét Fidelék indultak, a felfedezett „Gramma” akció, amelynek végén a bátrak mindösszesen tizenketten ma­radtak életben, bevéve magu­kat a Sierra Maestra hegyei­be. — Ti ezeket mind ismeri­tek? — csodálkozik Eduardo Sosa, az Országos Népműve­lési Intézet igazgatója. — A magyar filmesek jó­voltából, meg aztán az iga­zat megvallva, ideérkezésünk előtt csak olvastunk egyet- mást... Éjfélre jár, — otthon reg­gel hat óra —, amikor hoz­zák a vacsorát. Az említett étterem Havanna volt ame­rikai négy étiében, a hajdan „tiltott”’ negyedben, Vedadó- ben emelkedik ki a felhőkar­colók közül. Ez a kép — Ha­vannának egyik arca — bár­melyik New York-i tenger­parti résznek is beillene. Itt sorakoznak egymás mellett a hírességek: A Hotel Riviéra, amely annak idején a hír­hedt A1 Capone amerikai gengsztertársaság egyik vál­lalata volt, természetesen a hozzá tartozó játékkaszinók­kal együtt. A Habana Libre. — koráb­ban Hilton szálló — must a kubai tv és rádió központja, nem messze tőle az amerikai követség 1961 óta becsukott épületkolosszusa, meg még legalább húsz, huszonöt fel­hőkarcoló, amelynek többsé­ge ma szálloda. Délután a Torony étterem tetejéről láttuk Ö-Havannát is, a hajdani spanyol negye­det, az egy-két emeletes, sok időt megért házakat, amelye­ket a párt első kongresszusá­ra átfestettek ugyan, de amelyek — gondolom — a jövőben még sok gondot okoznak majd a főváros ve­zetőinek. A Budapestnél két­szeresen nagyobb területen terpeszkedő főváros harma­dik arca a kertvárosi rész. Ide telepedtek ki hajdan a pénzemberek nagyszerű palo­táikba, a pálmaerdők hús ár­nyai alá. Most intézmények, kórházak kaptak itt helyet, itt vannak a követségi épüle­tek és rezidenciák is. — Hol tartotok a lakás- építési programmal'! — Most gyorsul meg a munka, a kongresszus után és az első ötéves tervben már sok tízezer lakást épí­tünk. Hajnal felé, — már nem is vagyok álmos — Walfredo fáradhatatlanul fordít: — Kuba a forradalom előtt az amerikaiak örörntanyája volt. Kaszinók, játékbarlan­gok, mulatóhelyek érték egy­mást. Hétvégeken több mint százezren ruccantak át Flori­dából víkendre, nagy pénze­ket hagyva itt azoknak, akik Kubában fektették be a tö­két. A kikapós férfiak is jól érezhették magukat, hiszen százezernél több prostituált közül válogathattak kényük- kedvük szerint. A férfiaink pincérnek, inasnak szegődtelc, mármint a szerencsésebbjei, ezért is van az, hogy a ku­bai pincérek világszerte híre­sek, úgyszólván mesterei, Sőt művészei munkájuknak. Hajnal felé vendéglátóink hazakísérnek minket a Hotel Sevillába és ott a búcsúbe- szélgstésnél kérdezem meg tőlük: — Hogyan vagytok így együtt; fehérek, feketék, vörös bőrűek? A kubai emberek nyíltak, őszinték, világosan beszél­nek: — Natunk nincs faji kérdés! Es ennek nemcsak politikai okai vannak. Az in­dián, néger, spanyol és míg ki tudja milyen más kevere­dés, itt tökéletesen sikerült Látod, — magyarázza bőszen Eduardo, — én spanyol típus vagyok. Nagyanyám néger asszony, indián beütéssel. Szóval, gorombán fogalmaz­va, annak, hogy Kubában nincs faji probléma, annak alapvetően és egyszerűen családi okai vannak. Másnap és a többi napo­kon, újabb barátokkal, or­szágos és tartományi veze­tőkkel kibővítve folytatódnak a több órás utazások, munka­ebédek és vacsorák közben a beszélgetések. A legfőbb té­ma természetesen meg min­dig a párt első kongresszu­sa, az ezt követő „népkorig- resszus”, ahol Fidel — mint ők mondják — mindent meg­beszélt a tömegekkel Nagy- nagy szeretettel szólnak Ká­dár János elvtársról, arról, hogy az egész kongresszus alatt úgyszólván ki sem moz­dult a teremből, és arról, hogy a Jose Marti emlékmű előtti „népkongresszuson” ß is ott állt Fidel mellett. Köz­szájon forog híres mondata: Amikor megütközünk az im­perializmussal, mindig szem­be találjuk magunkat a kí­naiakkal ... Ezt azóta Ango­lában saját bőrükön érzik a kubaiak. Tízezer kilométer, e a hazától, szívembe markol­nak az elismerő szavak, a szeretet, a megbecsülés pár­tunk, népünk iránt, amelyből mi is bőségesen kapunk... Szalaj Ts'tváflj I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents