Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-05 / 55. szám
I Beíeleiödtek a zárszámadások megyénkkel) Bővülő termelés, növekvő önállóság Megyénk termelőszövetkezeteiben is lezajlottak az 1975-ös évet értékelő zárszámadó közgyűlések. Hatvankét termelőszövetkezet készített zárszámadást. s értékelte a gazdálkodás ered-, ményeit a hatvani, a tarna- mérai. és a gyöngyösi sertéstenyésztő közös vállalkozás is. A zárszámadások tapasztalatairól beszélgettünk Far- kasdi Gyulával, a Heves megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával: — Mit tart a megyei TE- SZÖV-titkár a legfontosabb tényezőnek'! — Első helyen kell említenünk —. nem kis. megnyugvással —. hogy mérleg- hiányos termelőszövetkezet, illetve közös vállalkozás nincs megyénkben. Ez annál is inkább jelentős, mivel a múlt évben több nagyobb egyesült termelőszövetkezet gazdálkodott először közösen, s néhol bizony átmeneti visz- szaesésre is számítottunk. Ennek ellenére jó érzéssel mondhatom, hogy a kedvezőtlen 1974-es őszi talajmunkák. vetések, valamint az ebből adódó, a növénytermesztésben mutatkozó kiesések ellenére mégsem kellett egyetlen termelőszövetkezetet se szanálni. — Von-e fejlődés, előbbre- tepés, változás az előző évekhez képest a zárszámadó közgyűlések munkájában? — A területi szövetség képviselője minden részközgyűlésen. illetve közgyűlésen jelen volt. Tapasztalatainkat összegezve elmondhatom, hogy a közgyűléseket a korábbi évekhez viszonyítva, s minden vonatkozásban szerényebb körülmények között tartották, s egyre inkább a munkaértekezlet-jelleg került elqtérbe. A beszámolókkal kapcsolatban az a véleményünk. hogy általában elemzőbbek, tartalmasabbak voltak az előző éveknél. Többet foglalkoztak az emberi kapcsolatokkal, s konkrétan, érthetően szóltak a tagsághoz. Így igen jó gazdasági beszámoló volt Gyöngyöstar- jánban, Nagykökényesen, Ti- szanánán, Abasáron, Eger- szalókon. Poroszlón. Nagyré- dén, s a pélyi termelőszövetkezetben. Jó volt az ellenőrző bizottság beszámolója, elsősorban Tiszanánán és keséden, ahol a kritikusság, az őszinteség és a határozott cselekvés szándéka tükröződik. Ugyanakkor néhány ellenőrző bizottsági beszámolóból érezhető volt bizonyos függőségi viszony, s ugyancsak néhány sablonosnak mondható. Sokat fejlődtek viszont a nőbizottságok beszámolói. Elsősorban a kritikai hangvétel nevezhető örvendetesen új vonásnak. Gyöngyöspatán például a kritikus beszámolóban tettekről is számot adtak, s szinte országos viszonylatban is ritka, ahol a nők továbbtanulási lehetőségét jelentős anyagiakkal is segítik. A felvetett problémák között elsősorban arról hallottunk, hogy a közös gazdaságokban dolgozó nők a téli időszakban is igénylik a foglalkoztatást. Kérik a vezetőséget, hogy különböző bedolgozás, varrodai munka megszervezését kezdeményezzék. Külön kell szólni a szocialista brigádmozgalom szerepéről, amely a beszámolók szerint is egyre inkább tömegmozgalommá válik termelőszö- < vetkezeteinkben. Megfogalmazódott az az igény, hogy éppen ezért nagyobb törődést és figyelmet kell fordítani a jövőben a munkaversenyre. — Mi jellemző a hozzászólásokra? — Általában megállapítható, hogy egy-két személyes jellegű problémától eltekintve, pozitívan értékelhetők a mostani zárszámadásokon elhangzott hozzászólások. Maga az a tény, hogy mindössze Ecséden és Felsőtár- kányban nem volt hozzászóló egyik beszámolóhoz sem. azt mutatja, hogy a közös l gazdaságok jelentős többsé- gében a legtöbb tsz-tagnak „egyéni ügye” is a közös sorsa. Ugyanjs a hozzászólásokban kifejezésre jutott a tulajdonosi hang, a közösért érzett felelősség, a közös féltése, a takarékosság fontossága, a társadalmi tulajdon védelme, a párt vezető szere- i pe és helyes agrárpolitikájának elismerése. Az elért eredményeket figyelembe véve. viszonylagos megelégedés. megnyugvás és a jövőbe vetett bizalom jellemezte a közhangulatot. — Ebben bizonyára szerepe van a tagság növekvő jövedelmének is? — Feltétlenül. Ugyanis szinte valamennyi termelő- szövetkezetünkben a termelés bővülése mellett a jövedelem színvonala is emelkedett. Az egy 10 órás munkanapra jut'ó összeg 95 és 163 forint között alakult. Ebből kitűnik, hogy ma már a legalacsonyabb sem mondható túl kevésnek. Faludl Sándor Újabb vasúti alagút a Mecsekben A Budapest—Pécs közötti vasútvonal további pályakorszerűsítése újabb alagút építését teszi szükségessé a Mecsekben. Hetvehely térségében a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének Ikotics József brigádja végzi ezt a munkát és az alagút boltozatát fele hosszúságban — 200 méteren — már elkészítették. (MTI fotó - Bajkor József felv.) Tűzik a karókat jé útun a hatvani Háziipari Szövetkezet üzemhazának építése mm Hatvani akció a kereskedelmi dolgozókért Szabad szombat, vasárnap is bezárt üzletek Lassan, de biztosan! így beszélnek az évek óta tervezett üzemház megépítéséről a Hatvani Háziipar Szövetkezetnél. Valljuk be, nem is könnyű összehozni annyi pénzt, amennyi egy korszerű, szolgáltatási feladatoknak is megfelelő üzem létesítéséhez szükséges. Már a telekkel baj volt: Négyedikre sikerült közművesített területet biztosítani. éspedig a Tabán utca elején, ahol a városi tanács szanált két kisebb családi házat. Az idei tavasz ügy tűnik, mégis elrendez mindent. Március derekin tűzik ki a karókat, a SZÜVTjíRV pedig április végére leszállítja az üzemház tervét. S ha megtörténik a költségvetés felülvizsgálata, lehet 'töt ni a kivitelezési szerződést. Erre a hatvani Építőipari Szövetkezetét választották partnerül a „háziiparosok”. Az előtervek alapján képet rajzolhatunk Hatvan rövidesen megépülő új üzeméről. Tabán utcára néző része háromszintes lesz. Ennek földszintiére kerülnek a szolgáltató részlegek, amilyen például a méretes szabóság. Az emeleti helyiségek raktári, irodai és szociális célokat szolgálnak majd. S e három- szintes épület mögé kerül a 620 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok, amelyet Me- zőpanel-rendszerű előregyártott elemekből szerelnek ösz- sze. Az építkezés augusztusi megindítását segítendő, már szerződést is kötöttek a paneleket gyártó nyékiádházi üzemmel. 150 ezer kis méretű téglát pedig Mályiból rendeltek meg. Ezekkel együtt mibe kerül az üzemház? Az épület kivitelezőjének mintegy tízmillió forintot kell leszámolni, amit lészint beruházási hitel, illetve a KISZÖV támogatása révén teremtenek elő. részben pedig a Könnyűipari Minisztériumtól remélnek. Az utóbbinak meglehetősen komoly feltételei vannak. A Hatvani Háziipari Szövetkezetnek be kell kapcsolódnia az exportba, gyermekruházati cikkekből álló termelési tervét pedig tízmillió forinttal szükséges emelnie. Nem lesz könnyű dolog, de a megváltozó munkakörülményektől a termelés minőségi, mennyiségi felfutását is remélik a szövetkezet vezetői. (m. gy.) t A kedvezőtlen munkaidőbeosztás. a vasárnapi nyitva tartások miatt, az utóbbi években csökkent a kereskedelmi dolgozók száma, s kevés az utánpótlás is. Országszerte keresik a nehéz helyzetből kivezető utat. s Hatvanban elég jó megoldást táléit a helyi tanács szakigazgatási szerve. Ez év januárjától például már úgy tart nyitva tíz élelmiszerüzlet, hogy az ott dolgozók hétfője vagy szombatja teljesen szabad. A 44 órás munkahetet ezekben a boltokban a Hevés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és az ÁFÉSZ Vezetőivel történt egyeztetés alapján biztosították az alkalmazottaknak. A Dózsa téren és a Rákóczi úton két ABC-áruház mindeddig vasárnap is nyitva tartott, éspedig a reggeli órákban. Ebben a hónapban a két nagy üzlet csaknem hatvan dolgozója már mentesül a terhes szolgálattól, március 7-ével megszűnik a vasárnapi, ünnepnapi árusítás. A tanács kereskedelmi csoportja, illetve a kereskedelmi vállalatok vezetői ebben a kérdésbeu szvitén közös nevezőre jutottak, s akként;', hogy két kisebb boltban vasárnap ezután is mér nek tejet, tejterméket. hogy e fontos közszükségleti cikkből — különösen nyáridéban s — kielégíthessék igényüket azok a családok, ahol a tejtermék szombattól hétfőig való biztonságos tárolásához nincs hűtőszekrény. Ilyen célra a Hámán Kató utcai szakboltot, illetve Új-Hatvanban a Gábor Áron utca sarkán levő, kisebb élelmiszerüzletet jelölték ki, s ezek vasárnap már árusítanak reggel fél 7- től. délelőtt 10 óráig. A kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek- javítása érdekében még további intézkedésekre is készülnek a hatvaniak. Arról van szó nevezetesen, hogy az iparcikk-kereskedésekben szintén bevezetnék kéthetenként a szabad szombatot. A kereskedelem helyi irányítói ennek megoldását úgy képzelik el. hogy egyik szombaton a Heves megyei Kiskereskedelmi Vállalat iparcikk- üzletei tartanának Csák nyitva, á következő szombaton pedig az ÁFÉSZ Kossuth téri áruházában szerezhetnék be a különböző iparcikkeket, műszaki árukat a vásárlók. Az elgondolást a két kereskedelmi vállalat vezetői kedvezően fogadták. így remény van megvalósulására. Egyébként hadd jegyezzük meg: megyénkben Hatván város első helyen áll a kereskedelmi dolgozók ilyen irányú szociális igényeinek kielégítésében. S hogy idáig jutott, sokban köszönhető a tanács és a kereskedelmi vállalatok jó munkakapcjolaiá- nak. Un. o«J Nem csábít a pótlék Dolgozni kell éjszaka is.. ■— Mi, a régebbiek vállaljuk az éjszakai műszakot, mert már megszoktuk, de a fiatalok közül nem nagyon „akaródzik” egyiknek sem. Az biztos, jobban meg kellene fizetni az éjszakás műszakban dolgozókat... — Mi,, a fiatalok még csak-csak végig tudjuk dolgozni az éjszakát, de az idősebbek fáradtabbak már, nehezebben vállalkoznak rá. Meg is lehet érteni. Meg aztán a pénz is kevés, amivel ösztönöznék az embert... A MÁV Gyöngyösi Kitérőgyártó Üzemében a termelést irányító, szervező vezetőkkel kezdtük a beszélgetést arról, hogyan tudják biztosítani a folyamatos munkát a műhelyekben. — Az átlagos műszakteljesítmény nálunk nem mondható rossznak — tájékoztatott Koller György igazgató. — A termelést meghatározó berendezések, amelyeken a vasúti felépítményeket gyártjuk, nagy teljesítményű gyalu- és marógépek. Kihasználtságuk eléri a 2,7 műszakot Atöb-' bi gépnél nem törekszünk erre, ott a biztonság a lényeg. Két hegesztő berendezésünk közül az egyik például tartalék. A gyalu- és marógépeken dolgozók szakmáját vezérszakmának is nevezzük itt, az üzemben. Bármi történjék, ezékre a gépekre mindig kell embert biztosítani. — Ezt persze könnyű így mondani. Az igazság az, hogy nagyon sok gonddal jár a létszám előteremtése. Itt speciális munkafolyamatok vannak, amelyeket még a szakembereknek is gyakorolniuk kell, így aztán kétszeres a veszteség, ha elmegy tőlünk valaki. — Mit tesznek a „vezér- szakmában" dolgozók megtartásáért? — Az átlagosnál magasabb béreket fizetünk, az éjszakai pótlékot is megemeltük — folytatta Winczheim Károly termelési főnök. — Folyamatos éjszakai szolgálatért hat napig 15 százalék többletet fizetünk, azon túl pedig harminc százalékot Tavaly az üzem saját kezdeményezésére növelte ezt még két százalékkal. De tudjuk, így is kevés. Jobban meg kell fizetnünk azt ma már, aki hajlandó éjszakai műszakot is vállalni. — Az üzem úgy tud segíteni magán, hogy minél több úgynevezett „fregoli” dolgozót képez ki, akik elsajátítanak többféle műveletet és bármikor átcsoportosíthatók —■, vélekedett Papp Nándor üzemvezető. — Mi is törekszünk erre, ösztönözzük is a munkásokat. Hat-nyolcszáz forinttal többet keres az, aki a szakmáján kívül más munkafolyamatot is elsajátít. Sokan tanulnak közülük, a szakmunkások egy része középfokú végzettséget is szerzett. Persze az, hogy csak az állami oktatásban 96-an tanulnak tőlünk, azt is jelenti, újabb kiesés a munkából, újabb közvetlenül jelentkező veszteség, ami ha később meg is térül, most hátrányt jelent. Ehhez még csak annyit: 40—50 ember a mi üzemünkből állandóan hiányzik, s jórészt kisegítők. A darabbéres szakmunkásokat például órabérben kell foglalkoztatnunk, mert ők maguk készítik a gép mellé a szükséges anyagokat is. Ez az igazi veszteség, hiába van meg a három műszak. ★ Szita József technikus végzettséggel dolgozik a gyalugép mellett, öt éve a kitérőgyárban. — Nekem jó ez így, mert a gondom kevesebb, mint egy művezetőnek, a pénzem meg jó teljesítmény mellett, több. De az biztos, a .hét végére éjszaka már kiborul az ember. Csökken a teljesítménye is. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni. A 17 százalék többlet az kevés, észre sem nagyon venni a fizetésnél. Pedig hát ezeket a gépeket bűn lenne nem kihasználni, olyan nagy a teljesítményük. S az is biztos, hogy nem haszontalan dolgokat készítünk rajtuk, nagy szükség van ezekre az alkatrészekre a vasutak korszerűsítésénél. Bátor Tivadar az elégedett fiatalok közül való. Szívesen vállalta a folyamatos műszakot. Miért? — Harminc százalék pótlékot kapunk; kísérletképpen nálunk vezették be, hogy két hétig folyamatosan mindennap éjszakára jövünk dolgozni. A fiatalok ezt jobban bírják, szívesebben vállalkoznak rá. Az első néhány nap persze nehezen megy, de aztán rááll az ember. Én reggel féP kilencre érek haza, alszom, ebédelek, a délután is gyorsan eltelik. Különösen mosi, hogy naponta egy óra nyelv- tanulást beiktattam a programomba, minden szabad időm plmegy. Persze, az ilyen hajtást is bírni kelt Hadi Györgyöt nem a gépe mellett találtuk az üzemben. Úgynevezett előkészítő műveletekkel foglalatoskodott: saját gépéhez szükséges anyagot „egyengetett”. — Csak. egy pillanatra mentem el, tudom, hogy ez nem szabályos. De az egyengető gépnél pillanatnyilag nincs senki. — Éjszaka is így van ez? — Napközben elég anyagot lehet előkészíteni, éjszaka ez már nem szükséges. De például segédmunkásokból szinte egyáltalán nem jut éjszakára s én is betanultam már több kisegítő munkafolyamatot. Kevés az éjszakai pótlék, ezért nem vállalják el szívesen. — Mennyit tartana elég ösztönzőnek? — Legalább 25 százalékot) általánosan mindenütt.. Szék a vélemények egy olyan üzemből hangzottak el, ahol akár más területek rovására is, de mindenképpen biztosítani kell a három-négymillió forint értékű, nagy teljesítményű gépek kihasználását. Egyazonban biztos: jobban meg kell fizetni az éjszakai munkát vállalókat. Csak ekkor lesz elég vállalkozó, s a többlet- kiadás az üzemeknek is megéri. Hogy értékes, nagy termelékenységű gépek egy- egy műszakon át csak „pihenjenek”, ezt ma már nem engedhetjük meg magunk-, nak. S azt sem, hogy a képzett munkások kevésbé szervezett, egyműszakos műhelyekbe elvándoroljanak... ] Hekeli Sáotl@$ J
