Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-31 / 77. szám
Lázár György Heves megyében (Folytatás az í. oldatról.) ser* figyelemreméltónak és örvendetesnek tartja, hogy egy olyan nehéz év után, min', ami mögöttünk van, az emberek — éppen úgy, mint máshol az országban — itt sem veszítették el munka- kedvüket. ovtimizmusukat, és ez már az első negyedév célkitűzéseinek végrehajtásában is megmutatkozik. S ha ió a politikai, a társadalmi légkör — iegvezte meg tréfásan — az többet ér, mint három kormányrendelet. Ezt a közhangulatot a jövőben is a • feladatok megoldásának szolgálatába kell állítani. A megyei pártbizottságról Vaskó Mihály, Fekete Győr Endre és Schmidt Rezső ki* séretében az Egri Dohánygyárba vitt vendégünk útja. A magas rangú vendégnek elsőként a gyár óvodásai virágcsokorral kedveskedtek, majd dr. Vornan László, a gyár igazgatója, Kocsis József. a pártvezetőség titkára. Czeglédi László, a KISZ-ve- zetőség titkára, Bárdos Jó- zsefné, a szakszervezeti bizottság titkára, Huszti Ferenc főmérnök és Jászi Gusztáv főkönyvelő köszöntötte kormányunk elnökét és a kíséretében levő megyei, városi vezetőket Ezt követően a Vaskó Mihály tájékoztatóját tartja munkájuk segítése, a szocialista demokrácia, az érdek- védelem szélesítése, a dolgozók, a vezetők szakmai, poll tikai továbbképzése is. A tájékoztatást üzemláto gatás követte. Kormányunk elnöke az üzemekben it megismerkedett a gyár mun kájával. majd a követkéz; sorokat írta be a filtergyár tás Czeczey Éva szociálist: brigádjának naplójába „Szívből köszöntőm a Cze czey Éva szocialista brigái tagjait, kívánom, hogy múlt jukhoz híven folytassák to vább munkájukat és valósítsák meg a szocialista bri gádmozgalom nemes törek véseit, saját és mindannyi unk javára.” Végezetül elis amíg 1964-ben a gyár termelési értéke mindössze 15E millió forint volt, az idér már eléri az egymilliárd fo cintot A gyárban éventi több mint 6,5 milliárd filte rés és 300 millió filter nélkü li cigáretta készül, s egyedül az Egri Dohánygyárban ké szítenek szivart is az ország ban. Ugyancsak az eredmé nyele között említette, hogy amíg a gyár dolgozóinak 1960-ban mindössze 25 száza Emlé&sorok a Czeczey Éva szocialista brigád naplójába. gyár tanácstermében dr. Do- mán László ismertette a nyolcvanéves gyár munká ját Többek között elmondotta, hogy a gyár a város egyik'legrégibb üzeme, és az 1963 - 1970-es évek közöt' végrehajtott több mint lír mil'if forintos rekonstrukció eredményeként ma az Egri Dohánygyár a magyar do- hánvioar legnagyobb és legkorszerűbb gyára A fejlődést jól bizonyítja, hogy iéka rendelkezett szakmai képesítéssel, ma az 1100 tagú kollektíva fele szakmunkás. Évek óta nagy figyelmet fordítottak a gyárban — hangsúlyozta az igazgató a továbbiakban — a belső tartalékok feltárására, hasznosítására. a termelés ’ hatékonyságának fokozására, a korszerű üzem- és munkaszervezésre Megyénkben elsőként az Egri Dohánygyárban került bevezetésre a Dolgozz HibátPetifi is Bolev egy Ítélten — Petőfi Sándor a legis- nertebb legnépszerűbb :ül öldi költő Bulgáriában — . mondja dr Sztojan Ra lei. a Bo’gár Kulturális- Cözponi igazgatója — írült című versét Egressy Sábor. a kitűnő színész. 1849 Sszén elszavaita Vidinben. s : Petőfihez hasonló sorsú iorradalmár. Hriszto Botev lettéiről személyiségéről !87f júliusában, pár nappal halá la után mélvenszántó mé’ta tó írások jelentek meg a ko rabe'i magvar sajtóban. Jó Ica* Mór lf.oia a Hon telje egészében közölte Botev nv' latlrozfsta't és a többi közö" Franke' Leó Munkás he' krón'káia fog'alkozoM melc hangon az áprilisi 'felkeléssé Botev Ä<! csapata küzdelme vei —, A biztató kezdetek után a későbbi burzsoá kormányok semmit sem tettek a kapcsolatok folytatásáért. A két nép iegigazabb irodalmi értékeinek közreadása csak Búi. gária és Magyarország fel- szabadulása után indult meg. s vált rendszeressé. Boteven kívül Iván Vazov Vapcarov. Dimov. Sztanev. Dalcsev és más szerzők sora jelent meg magyarul. Csupán az Euró- oa Könyvkiadónál mintegy hetven bolgár szépirodalmi mű látott napvilágot. Biztatóak a tervek is hama*osan megjelenik például a fiatal oolgár történész Vera Mu- avcsieva: Cem szu’tán című '.zépiroda1 mi igényű történél oi krón'kaja. Bo'ev halálának 00. évfordulója a'kalmából cözös kiadásban Petőfi—Bo tev címmel, verseikből és prózai írásaikból , készült válogatás jelen'k meg gazdag illusztrációs anyaggal. íanul munkarendszer, és a munka hatékonyságának növelésével érték el azt is, hogy ugyanazzal a gépparkkal és kevesebb létszámmal 1975-ben 7. százalékkal több cigarettát gyártottak, mint a negyedik ötéves terv §lső éveben. Az elmúlt öt év alatt nem kevesebb, mint hatszáz újítást készítettek a gyárban, s évről évre szervezettebb, hatékonyabb munkával segítik a vállalati célkitűzések eredményes megvalósítását a szocialista brigádok, a szocialista üzemek is. Több éves hagyománya van továbbá annak is, hogy a közép- és alsófokú vezetők rendszeres szakmai és politikai továbbképzésen vesznek részt, a műszaki konferenciákon, a termelési tanácskozáson elhangzott javaslatokat, ötleteket egytől egyik megvizsgáljak s azok is választ kapnak, akiknek az elképzeléseit pillanatnyilag vagy egyáltalán nem lehet megvalósítani. Szólt a továbbiakban az igazgató a gyár egyre javuló szociális körülményeiről, majd gondként említette, hogy a hazai dohánytermesztés elmarad az igényektől és szűkösek a fejlesztési lehetőségek is az iparban. — Mi a véleményük a dohánygyáriaknak az új köz- gazdasági szabályozókról? — kérdezte a miniszterelnök. — A gyár kollektívája — válaszolta az igazgató — a megváltozott körülmények ellenére is képes feladatait teljesíteni, s továbbra is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy javítsa a minőséget, fokozza a termelés gazdaságosságát s a jó munka eredményeként megkülönböztetett anyagi és erkölcsi elismerésben részesítse a munkában élen járó dolgozókat, szociaDr. Gagyi Pálffy András kalauzolja a vendégeket a Recski Rézércművek aknájánál. (Fotó: Perl Márton) lista kollektívákat. Az V. ötéves tervvel kapcsolatosan az igazgató elmondotta, hogy az egymilliárdos termelési érték elérése mellett tovább kívánják javítani az élet- és munkakörülményeket a gyárban, továbbra is fontos politikai feladat lesz a nők, a fiatalok helyzetének javítása, merően szólt a gyár kollek tívájának évről évre kiemelkedően végzett munkájáról és további sikereket kívánt a nyolcvanéves gvár szakmá ját értő és szerető dolgozói, nak. A dohánygyári látogatás után a Recski Rézárcműve- ket kereste fel Lázár György. Útjára elkísérte Vaskó Mi. hály, a megyei pártbizottság első titkára. Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke és Molnár József. a Központi Bizottság munkatársa. A kedves vendégeket megérkezésükkor Habéra László, az MSZMP egri járási bizottságának első titkára, dr. Gagyi Pálffy András, íz Országos Érc- és Ásványbányák igazgatója. ■ Szigeti károly a kecski Rézárcmű- /ek üzemigazgatója. Demeter Sálint párítitk.ár és Hanák Tibor KISZ-titkár köszöntötte.' A Recsken folyó kutatásokról. a feltárások eredményeiről valamint a föld mélyében talált ércek hasznosításának lehetőségeiről dr. Gagyi Pálffy András tartott \ rövid ismertetőt. Ezt követően kormányunk elnöke ellátogatott az egyik 'aknalejáróhoz. ahol Kerekes Jenő, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat igazgatója adott szárn't az aknamélyítő dolgozók eddig végzett munkájának eredményéről, majd bemutatta kormányunk elnökének Nagy Károlyt, aki a legeredményesebben dolgozó szocialista brigádot vezeti. — Hogy ilyen szép eredményeket érhettünk el — hangsúlyozta az igazgató — abban igen nagy része van ennek a brigádnak, valamint azoknak a dolgozóknak, akik példamutató lelkesedéssel, szorgalommal végzik mindennapos feladataikat. A szívélyes vendéglátást megköszönve. Lázár György többek között elmondotta, hogy kormányunk is megkülönböztetett figyelmet fordít a recski beruházásra, amely az egész ország gazdagodását. gyarapodását segíti majd. Lázár György látogatásának befejező állomása a pa- rádi Cifra istálló volt. ahol Pál János, az Országos Ló- tenyésztési Felügyelőség igazgatója és Abec Endre telepvezető kalauzolásában megtekintette az Országos Lótenyésztési Felügyelőség állomását- és a koésimúze'umot. Lázár György az esti órákban visszautazott Budapestre. A tudósítást készítette Koós József Papp János Személyre szólóan MIND AZ IPARI MUNKÁSOK, mind pedig a szövetkezeti parasztok, mező- gazdasági dolgozók körében növekedett az érdeklődés a gazdasági kérdések iránt. Ebben döntő szerepe annak van, hogy a párt nyíltan az ország közvéleménye elé tárta gazdasági helyzetünket, a nehézségeket előidéző okokat. Az eddig végzett tömegpolitikai munka eredménye, hogy a társadalom tagjainak túlnyomó többsége magáénak vallja a fejlett szocialista társadalom építését, vállalja az ezzel együtt járó személyes erőfeszítéseket. Ez annak megértéséből fakad, hogy a dolgozó ember érdeke egybeesik a párt társadalmi céljaival. , A pártszervek és -szervezetek agitációs, tömegpolitikai munkájának eddigi fő szerepe a párttaggyűléseknek, pártnapoknak, üzemi tanácskozásoknak, a szövetkezetekben a zárszámadásoknak volt. E/zek a fórumok alkalmasak arra, hogy aránylag rövid idő alatt nagy tömegekhez eljusson a párt szava, s a közvélemény megismerkedjék a párt gazdaságpolitikájának legfontosabb összefüggéseivel. A ’ömeges agitáció kénes arra. hogy a nagy társadalmi célok megismertetésével lelkesedést. cselekvési elhatározást váltson ki száz- és százezrekből. Az új ötéves terv —- amelyben a párt XI. kongresszusán jóváhagyott gazdaságpolitika testesül meg — napjainkban már túljutott ismertetésének időszakán, a megvalósítás szakaszába lépett. Az országos feladatokhoz kapcsolódóan az üzemek, szövetkezetek most alakítják ki prog-' ramjaikat a következő fél évtizedre, s közben javában munkálkodnak az idei terv Végrehajtásán. A pártszerveknek és szervezeteknek nem csupán lépést kel! tartaniuk az idővel, hanem irányítaniuk kell működési területük ügyeit is. Ez viszont azt követeli, hogy az üzem, a szövetkezet, a gazdaság dolgozóinál legalább egy lépéssel előbbre járjanak. A pártmunka módszereit tekintve ez azt jelenti, hogy „Váltaniuk” kell tömegpolitikai munkájuk módszereiben és tartalmában. Amíg eddig az ország előtt álló feladatokról szóltak, addig napjainkban már kisebb csoportokkal kel! foglalkozniuk, üzemük, munkahelyük prob-, lémáiró'-, fe'adata;ról. A KŐVETKEZŐ IDŐSZAK a pártszervezetek számára nem könnyebb, hanem lényegesen nehezebb, lesz az eddiginél. A tömegpolitikai munkában az okozza a gondot, hogv a népgazdasági szinten megfogalmazott feladatokat konkretizálniuk kell, meg kell határozniuk, högy az egyes munkahelyeken hogyan kell az adott célt elérni. Napjainkban már kevés politikai haszonnal jár a központilag megfogalmazott feladatok puszta elismétlése. A munkásokkal, szövetkezeti tagokkal azt kell megtárgyalni, hogy az egyes munkakollektívákra, és személy szerint az egyes dolgozókra milyen feladatok hárulnak az országos gondok megoldásából. Csak egy példát erre: a pártszervezetek eddig azt mondták, hogy a legfőbb feladat a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. De vajon lehet-e, helyesebben szabad-e a munkahelyeken a hatékonyságról általában beszélni a dolgozókkal? A munkapadnál, a határban, az állattepyésztő- telepen ez nem több szólamnál. A konkrét helyi tennivalókat kell megállapítani — és elvégezni. A párt központi vezetése példát mutatott a gondok, a nehézségek kendőzetlen feltárásában. Az ország lakosságának túlnyomó többsége ezért ís bízik a pártban, látja, nagy felelősséggel irányítja társadalmunkat. Ez a nyíltság és őszinteség jellemezte a raunkakollektívákkal és az egyes dolgozókkal való helyi beszélgetéseket is. A következő években a terme' ési egységek gazdálkodására az lesz a jellemző hogy sok mindent más mó dón, újszerűén kell végezn Az új viszont. mindig horde magában bizonyos kockáza tot, egyebek mellett az átmeneti jövedelemcsökkenés lehetőségét is. A meggyőzésnek ilyen esetben sem rosz- szak a kilátásai, hiszen --tz esetleges jövedelemcsökkenést a későbbiek során éppen az új, többnyire nagyobb nyereséggel értékesíthető termékek pótolják. De sor kerülhet a gyárakon b' .li munkaerő-átcsoportosításra, vagy egyes elavult technikával dolgozó üzemek leállítására is. Jól tudjuk, nem könnyű a megszokott üzemtől,. összekovácsolodott Kollektívától elbúcsúzni, de ha a népgazdaság érdeke — e- hát az egész társadalomé —. úgy kivárna, meg kell teorú. Ezekről a szemé’yeket érintő kérdésekről őszintén szab rd csak beszélni, és a meggyőző szó mind ;n esetben párosuljon körül k-kintő gondosú ceoi I HA NAPJAINKBAN a feladatok a tennivalók konkrét meghatározása kerül a iö- megpolitikai munka homlokterébe, ne ,feledkezíü'ik meg arról sem, hogy a <*ärt életszínvonal -politikájával kapcsol T.os agitációban *s a konkré.sági a. s helvi életkörülmények fejlődésének bemutr.ísá-'i töreboí- iünk. 'Jihók Sándor . UinííLffífí 4Ti aSssägä 1916. március 31-, szérón j \
