Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-31 / 77. szám
Egy tanszék bölcsőjénél Népmuvelőiápzés az egri főiskolán Tizennyolcán vannak. •Mindannyian lányok és elsőévesek. 4 Közös vonásuk az hogy ta vaiy valamennyien az egr Ho *>; Ívíi-nh Tanárk'-Dvő Fő iskola ének—zene—népműve lés. valamin! kémia-népmf velés szakára pálvá/tak. Vajon miéri döntöttek így A törökszentmiklósi Szab Margitot a tanári hivató- vonzotta. Sajnos első nckiíutásr; nem sikerült a felvételim. ; így aztán képesítés nélkül nevelőként tevékenykedtem fegy vermeken. Rendszeresen jártam a helyi művelődési házba, ahol idővel az ifjú zenebarátok körében tartottam előad -.'.sokat. Megszeret ten. ezt a munkát ezért módos! toltam korábbi elhatározásomat. Saárossy Csilla diákköri élményei re utal. — Mind az általános, mind a középiskolában zenei tagozatos voltam. Örömmel vettem részt az irodalmi színpad foglalkozásain. Nemcsak a Dobó István gimnáziumban, hanem a Megyei Művelődési Központban is. Nem véletlenül jelentkeztem a debreceni Kossuth Lajos Tu- lományegyetemre. magyar- népművelés szakra. Az eredménytelen első próbálkozás se vette el a kedvemet. Újra rajthoz álltam volna. ám. amikor értesültem az egri lehetőségekről. mindjárt ide pártoltam át. Mássik Mária Budapestről érkezett méghozzá úgy hogy az érettségi bizonyítvány mellé két év alatt megszerezte a vegyészlaboráns képesítést. ! — Közben a .jónevű Perem-színpad műsoraiban léptem fel. s rájöttem arra. hogy a közművelődés terén még bőven akad tennivaló. Különösképp a természettudományos tájékozottság gyarapításában. Az hiszem, minden fiatal szívesen vállalkozik az újra. a szokatlanra. Így lettem kémia—népművelés szakos hallgató. I ■ ■ 1 Dr. Nagy Autlfir -tanszékvezető főiskolai tanár sem húzódozott az úttörő jellegű feladattól. Annál is inkább, mert nem a jeien, a kezdés nehézségeit vette számba hanem i. sokat ígérő jövőt nézte. — Köztudomású, hogy egy e több képzett művelődés; .áz-igazgatóra. művészei jiőadóra lenne szükség. E • ugos társadalmi igény. Egye erneink mégis kevés szakem bért bocsátottak ki. Igaz. a szombathelyi és a debreceni tanítóképző intézetekben is neveltek népművelés— könyvtár szakosokat, ám ők elsősorban az olvasók szolgálatába álltak. A végleges megoldást a főiskolák belépése jelentette, hiszen tavaly szeptembertől ezeken is megindult a leendő népművelőn oktatása. A magunk nádján így járulhatunk hozzá a közművelődési párthatározat célkitűzéseinek valóra váltásához. A neveléstudományi tanszék egyébként is segítette az egészséges szemléletformálódást. A jövő általános iskolai tanárait felkészítettük arra. hogy ne idegenkedjenek a falusi kulturális munkától. Erről a témáról korábban két. most négy féléven át hallgathatnak tájékoztató előadásokat Csak elismeréssel szólhatok a főiskolai TIT-csoportról: tagjai bepillanthattak a természettudományos ismeretterjesztés műhelyébe, s feladataikkal ügyesen, ötletesen birkóztak meg. A főiskolai szakemberképzés hírét örömnél fogadtuk, mert életképes elképzelés: közelebb hozza egymáshoz az oktatást és a népművelést. — Miként összegezné az első félév tapasztalatait? — Általában kedvezőek. A tizennyolc diák viszonylag könnyen vette az akadályokat. A kémia szakpárosításra viszont tizenkettő helyett csak hat fiatalt vehettünk fel, mert a többi jelentkező nem ütötte meg a mércét. Jó lenne, ha fiúk is jelentkeznének, hiszen a falvak és a városok művelődési házai, klubkönyvtárai rájuk is számítanak. — Mit ígér a jövő? — Idővel — körülbelül négy év múlva — önálló tanszék létesül Egerben. Jelenleg egy főállású, oktatónk van, hamarosan felveszünk egy másikat, s aztán folyamatosan gyarapszik a tanárok száma. A következő tanktól — ez egyébként Örven- letes — megszűnik a kémia -népművelés szak, halyette í történelemmel társítunk. Érdeklődőben nincs hiány: :sak a Gárdonyi Géza gimnáziumból több mint tízen pályáznak ide. Szóval, a jók közül választhatjuk ki a legjobbakat. Olyanokat, akikből valóban agilis kultúrház- igazgatók. közművelődési igazgatóhelyettesek, művészeti előadók, szakkörvezetők lelietnek. « ■ ft B Igen. a pedagógusok elégedettek. de miként vélekednek a hallgatók. Csilla az oktatást dicséri, példákkal igazolva annak gyakorlataias jellegét. — Nemcsak elméleti jellegű tárgyakat tanultunk, hanem már az első szemeszterben találkoztunk a valósággal. Tanárunk. Köpf László kezdeményezésére a Megyei Művelődési Központ bevont bennünket a Kiváló ifjúsági klub-pályázat eredményeinek felmérésébe. Ellenőriztük a foglalkozásokat. Meglátásainkról jegyzőkönyvet készítettünk, s jelentéseinket épp olyan bizalommal fogadták. mint a már régebben te- vékepykedő felnőttekét. A fiatal oktató hozzáfűzi: — Szerintem jó. ha minél hamarabb megismerik a gyakorlati munkát. Akkor is. ha nem mindig pozitív élményeket szereznek. Margit megjegyzi: —• Ügy mentünk, hogy nem jeleztük érkezésünket, s bizony egy-két helyen se a klubvezetőt, . se a tagságot nem találtuk. Megvallom, csalódtunk, de legalább nem látjuk egyértelműen rózsásnak a helyzetet, s tudjuk, hogy valamikor ránk is sok feladat vár majd. Pécsi István GRÚZ JÁNOS: A kurucok Vezérlő Fejedelme 7. A fejedelem esküvése Gyöngyösön Mindezekkel szemben Rákóczi szemükre hányta a sok királyi hitszegést, a csalárd szerződést, becsapást és különleges elhatározásokat kért a fejedelem által kibocsátott kiáltvány sérelmeinek orvoslására. Ezzel három nap alatt befejeződött a béketárgyalás első szakasza. A béketárgyalás újrafelvé- teléft ismét Gyöngyösön került sor, augusztus közepén. A két tárgyalás között azonban olyan események történtek, amelyek nem kedveztek a békekötésnek. Gyöngyös felé haladva ugyanis díszes követség járul a fejedelem elé. Erdélyiek voltak. Arról számoltak be, hogy júliusban u gyulafehérvári országgyűlésen az erdélyi rendek fejedelmükké választották őt. Rákóczi jól ismeri az erdélyi visszás állapotokat. Tudja, hogy Erdély kuruc felkelői, Toroczkay vezetésével beküldött kuruc csapatok és a Törökországból visszatért volt Thököly-katonák csaknem az egész országrészt felszabadították De azt is tudta Rá- kóczi. hogy Rabutin császári ■ tábornok bármikor kitörhet i Szebenből és komoly zavarokat okozhat. Az is világos volt' a -feiedeletn eiőtt, hogy társadalmi és ooliHkai ellentétek tartják forrongásban az. egész országot, és így nagy szükség lenne 'Rákóczi fejedelmi irányítására és szennyes tekintélyére. Tudia és érezte Rákóczi Ferenc hogy az erdélyi fejedelmi c'ro csaknem létszükséglet számára. A korabei 1 szók ik ugyanis erősen kötőitek a külföldi országoka* és amikor hozzájuk fordul' Rákóczi, akinek semmi fél. hivatalos címe, méltós-í" Mműm líllü. március 31., szerda nem volt, csak mint magánember tárgyalhatott velük. Az erdélyi fejedelmek követei azonban ismertek voltak az európai udvarokban. Rákóczi Ferenc, mint erdélyi fejedelem, olyan tekintélyt képviselhetett, amelyet gazdag történelmi múlt támogatott. Ezek a tények komolyan megfontoiandók voltak, s nem kis gondot okoztak Rákóczi Ferencnek. A fejedelemség reáháruló terheiről, kötelezettségeiről és előnyeiről gondolkodva, Rákóczi gyorsan haladt a béketárgyalás helyeként kijelölt város felé. Már nincs mesz- sze Gyöngyöstől, amikor azt a hírt kapta, hogy a francia és a bajor csapatokra a császáriak döntő csapást "mértek. Rákóczi ugyanis arra számított, hogy a francia és bajor csapatokkal egj^e- sülve együttesen harcoljak a császáriak ellen. „Ez a remény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba" — írja a fejedelem. A rossz hír azonban nem 'ár egyedül. , A svéd király iem küldött kedvező választ i közeledésre, mivel nem volt' hajlandó „rebellisekkel” zpvetséget kötni. Közben Dunántúl újra a császáriak * cezére került. Válogatott ke •iyetlenkedésekkel torolja' meg a dunántúli lakossá kurucbarátságát. Ilyen hí rekkel érkezett meg augusztus 20 -m Gyöngyösre, a bé ketárgyalás folytatására. Rákóczi azzal a szándékkal fogadta el a császáriak tárgyalási ajánlatát, hogy meghallgat minden javaslatot, amely a békére vonatkozik. „De mint hogy semmi sem veszedelmesebb egy szabad nép kormányzásában, mint a titkolózás, amely sok gyanúra és bizalmatlanságra ad alkalmat, teljes szabadságot adtam a bécsi udvar megbízottainak. Ez a nézetem csak hasznomra vqlt, követeléseik mindig visszataszító hatást keltettek, mert üres ígéretekből .álltak, melyeket csak az országgyűlés szentesíthetett, viszont ennek az országgyűlésnek szabadságától és határozatképességétől nem sokát lehetett remélni” — írja Rákóczi Emlékirataiban. Ezen felül a béketárgyalá- sok. a császár szövetségeseit a kurucok ügye felé vitték. Ez jó alkalom volt megismertetni őket a magyar nemzet panaszaival, megmutatni, hogy nem cselszövésből és Franciaország érdekeiért visel háborút, mint ahogy azt a bécsi udvar állította. Azt akarta Rákóczi, hogy a császári javaslatok képtelensége győzze meg az ország né- -ét, hogy Bérből nem sokai árhat. Akad* . nztén a né ist feiert'.rr "rtCit olyan v n.->-- voV ’-er,v) se ’■ a kn acok i": A -yöngyös 3ék“‘á--. .ya-' S’^-henyi Pál kalocsai érsek legelső A R. V, R»tv-fUrnen Karel Capek „R. U. R.” című tudományos-fantasztikus írásából tv film készüT Főszereplői: Halász Judit és Tahi Tóth László. Rendező: Marton László. Képünkön: a hi Tóth László, Halász Judit, Tomanek Nándor. (MTI fotó — Naszályt Kornélia) \é«> évtized a pult mögött (Tudósítónktól.) Szakács Tibor, a parádi ÁFÉSZ • ruházati boltjának vezetője; negyven éve lépett először a pult mögé, s a katonaidőt leszámítva, minden munkanapon magára ölti á jellegzetes köpenyt. — Hogyan kezdődött? — Tizenkét esztendős voltam, amikor 1935 novemberében az édesapám elkísért a parádi szövetkezet vezetőségének ülésére, amelyen — a rokonok, barátok segítségével összegyűjtött és letétbe helyezett kétezer kemény pengő ellenében — felvettek tanulónak. Aztán itt maradtam ... Nem vágyott másfelé?— Elsőéves segédkorom-; •ban hívtak egyszer Doroghá-- zára, hogy az ottani szövetkezet boltját vezessem. Ám Párádról nem engedtek, azt mondták: vezessem inkább a helybeli üzletet, ahol kezdtem a szakmám. Alig múlt tizenhat éves, amikor felelős elszámoló lett a boltban, s e bizalmat máig sem vonták meg tőle, mert a rábízott értékekkel még mindig becsületesen bánt. — Amikor a háborúból hazakeveredtem — emlékezik — csak a pult és polcok voltak meg, meg a pult alatt egy eldugott falióra... A munkát újabb kétezer forintos kaució leszurkolása után folytathattam. Ebből hoztam árut Budapestről. Az előző napon kézipoggyászként feladott cikkeket ’ másnap mát mértem is. Érdekesség: amikor a Hangya és földművesszövetkezet egyesült, Szakács Tibort a leltárral együtt vették át. Húsz éve együtt dolgozik a feleségével. Időközben hívták már a kereskedelem más területére — irodába — is, de a régi boltos nem hajlott á szóra, sohasem engedett a csábításnak. Jól érzi magát az üzletben, a munkáját me vírtüsü- lik, őt magát ..tisztelik, .szeretik. Többször kapott már Kiválódolgozó ki tűnte! é t-, sőt, birtokosa a Munka Érdemrend bronz fokozatának is. Évi hatmillió forintos forgalmú üzletében hárman dolgoznak, újra meg újra :gy-egy tanulót nevelnek a kereskedelemnek. Amit csinál, boldoggá teszi. Az igazi i boldogságot azonban az jelentené szakmájában — beszéli —, ha még a nyugdíj előtt megérhetné, hogy elkészül az új üzlet, amiben még több minden lesz, mint a mostaniban. Szabó Lajos ajánlata a fegyverszünet volt. Két esemény már a tárgyalások elején megerősítette Rákóczinak azt a meggyőződését, hogy a bécsiek békü- lékeny nyájas szava mögött mindig rejtőzik valami „megfogó háló vagy tőr’’. Az egyik esemény Heister császári tábornok dunántúli tette volt, aki bár tudott a fegyverszüneti tárgyalások megkezdéséről, semmibe véve azokat, augusztus végén erős támadással meglepte, majd szétszórta és kiszorította a Károlyi vezetése alatt a Dunántúlon állomásozó kuruc csapatokat. Rákóczi tartott ettől a támadástól és gondolt a Dunántúl katonai tnegerősítésére. Ezért szenvedélyes hangú pátensben helytállásra szólította a kuruc csapatokat, akik között Károlyi gondatlan parancsnoksága alatt elhatalmasodott a fegyelmezetlenség. Az ország szabadságának kivívásáért fogtak fegyvert „méh/ közönséges jónak megnyeréséért valamely magyar egy szívvel, egy lélekkel mindegyik nem kivin hadakozni, szenvedni és munkálkodni, nem méltó hazánk (Felvételünk: A fejedelem szobra Budapesten.) t * nak nevezte ki, hanem ha- i zánk fattyának, országa, nemzete árulójának”. A pátens megrendítő szavai azonban már nem érnek el a katonákhoz. Heister meglepetésszerű támadása következtében ismét a császáriak kerítik kézre a Dunántúlt. Si- montornya parancsnokának életét veszik és válogatott kegyetlenkedésekkel torolják meg a dunántúli lakosság kurucbarátságát. Mmdezt akkor, mikor a fegyverek nyugvásáról, a békéről tárgyalnak Gyöngyösön. Ugyanakkor egy belső támadás is indult a kuruc szabadságharc ellen. II. Rákóczi Ferenc nagy szerencsének tekintette, hogy ki tudta kerülni azt a kelepcét, amelyet a bécsi udvar Gyöngyösön a béketárgyaláson állított elé. Ügy látszik, ezen dolgozott már tavasz óta és akkor is ^ felszínen v^lt, amikor Rákóczi először tárgyalt ugyancsak Gyöngyösön az érsekkel. (Folvtatiuk )
