Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

Egy tanszék bölcsőjénél Népmuvelőiápzés az egri főiskolán Tizennyolcán vannak. •Mindannyian lányok és első­évesek. 4 Közös vonásuk az hogy ta vaiy valamennyien az egr Ho *>; Ívíi-nh Tanárk'-Dvő Fő iskola ének—zene—népműve lés. valamin! kémia-népmf velés szakára pálvá/tak. Vajon miéri döntöttek így A törökszentmiklósi Szab Margitot a tanári hivató- vonzotta. Sajnos első nckiíutásr; nem sikerült a felvételim. ; így aztán képesítés nélkül nevelőként tevékenykedtem fegy vermeken. Rendszeresen jártam a helyi művelődési házba, ahol idővel az ifjú ze­nebarátok körében tartottam előad -.'.sokat. Megszeret ten. ezt a munkát ezért módos! toltam korábbi elhatározáso­mat. Saárossy Csilla diákköri élményei re utal. — Mind az általános, mind a középiskolában zenei tago­zatos voltam. Örömmel vet­tem részt az irodalmi szín­pad foglalkozásain. Nemcsak a Dobó István gimnázium­ban, hanem a Megyei Műve­lődési Központban is. Nem véletlenül jelentkeztem a debreceni Kossuth Lajos Tu- lományegyetemre. magyar- népművelés szakra. Az ered­ménytelen első próbálkozás se vette el a kedvemet. Új­ra rajthoz álltam volna. ám. amikor értesültem az egri le­hetőségekről. mindjárt ide pártoltam át. Mássik Mária Budapestről érkezett méghozzá úgy hogy az érettségi bizonyítvány mellé két év alatt megszerez­te a vegyészlaboráns képesí­tést. ! — Közben a .jónevű Pe­rem-színpad műsoraiban lép­tem fel. s rájöttem arra. hogy a közművelődés terén még bőven akad tennivaló. Különösképp a természettu­dományos tájékozottság gya­rapításában. Az hiszem, min­den fiatal szívesen vállalko­zik az újra. a szokatlanra. Így lettem kémia—népműve­lés szakos hallgató. I ■ ■ 1 Dr. Nagy Autlfir -tanszékve­zető főiskolai tanár sem hú­zódozott az úttörő jellegű fel­adattól. Annál is inkább, mert nem a jeien, a kezdés nehéz­ségeit vette számba hanem i. sokat ígérő jövőt nézte. — Köztudomású, hogy egy e több képzett művelődés; .áz-igazgatóra. művészei jiőadóra lenne szükség. E • ugos társadalmi igény. Egye erneink mégis kevés szakem bért bocsátottak ki. Igaz. a szombathelyi és a debreceni tanítóképző intézetekben is neveltek népművelés— könyvtár szakosokat, ám ők elsősorban az olvasók szol­gálatába álltak. A végleges megoldást a főiskolák belé­pése jelentette, hiszen ta­valy szeptembertől ezeken is megindult a leendő népmű­velőn oktatása. A magunk nádján így járulhatunk hoz­zá a közművelődési pártha­tározat célkitűzéseinek való­ra váltásához. A neveléstu­dományi tanszék egyébként is segítette az egészséges szem­léletformálódást. A jövő ál­talános iskolai tanárait fel­készítettük arra. hogy ne ide­genkedjenek a falusi kultu­rális munkától. Erről a té­máról korábban két. most négy féléven át hallgathat­nak tájékoztató előadásokat Csak elismeréssel szólhatok a főiskolai TIT-csoportról: tag­jai bepillanthattak a termé­szettudományos ismeretter­jesztés műhelyébe, s felada­taikkal ügyesen, ötletesen birkóztak meg. A főiskolai szakemberképzés hírét öröm­nél fogadtuk, mert életké­pes elképzelés: közelebb hoz­za egymáshoz az oktatást és a népművelést. — Miként összegezné az első félév tapasztalatait? — Általában kedvezőek. A tizennyolc diák viszonylag könnyen vette az akadályo­kat. A kémia szakpárosításra viszont tizenkettő helyett csak hat fiatalt vehettünk fel, mert a többi jelentkező nem ütötte meg a mércét. Jó len­ne, ha fiúk is jelentkeznének, hiszen a falvak és a városok művelődési házai, klubkönyv­tárai rájuk is számítanak. — Mit ígér a jövő? — Idővel — körülbelül négy év múlva — önálló tan­szék létesül Egerben. Jelen­leg egy főállású, oktatónk van, hamarosan felveszünk egy másikat, s aztán folya­matosan gyarapszik a taná­rok száma. A következő tan­któl — ez egyébként Örven- letes — megszűnik a kémia -népművelés szak, halyette í történelemmel társítunk. Érdeklődőben nincs hiány: :sak a Gárdonyi Géza gim­náziumból több mint tízen pályáznak ide. Szóval, a jók közül választhatjuk ki a leg­jobbakat. Olyanokat, akikből valóban agilis kultúrház- igazgatók. közművelődési igazgatóhelyettesek, művé­szeti előadók, szakkörveze­tők lelietnek. « ■ ft B Igen. a pedagógusok elége­dettek. de miként véleked­nek a hallgatók. Csilla az oktatást dicséri, példákkal igazolva annak gyakorlataias jellegét. — Nemcsak elméleti jelle­gű tárgyakat tanultunk, ha­nem már az első szemeszter­ben találkoztunk a valóság­gal. Tanárunk. Köpf László kezdeményezésére a Megyei Művelődési Központ bevont bennünket a Kiváló ifjúsági klub-pályázat eredményeinek felmérésébe. Ellenőriztük a foglalkozásokat. Meglátá­sainkról jegyzőkönyvet ké­szítettünk, s jelentéseinket épp olyan bizalommal fogad­ták. mint a már régebben te- vékepykedő felnőttekét. A fiatal oktató hozzáfűzi: — Szerintem jó. ha minél hamarabb megismerik a gyakorlati munkát. Akkor is. ha nem mindig pozitív élmé­nyeket szereznek. Margit megjegyzi: —• Ügy mentünk, hogy nem jeleztük érkezésünket, s bi­zony egy-két helyen se a klubvezetőt, . se a tagságot nem találtuk. Megvallom, csalódtunk, de legalább nem látjuk egyértelműen rózsás­nak a helyzetet, s tudjuk, hogy valamikor ránk is sok feladat vár majd. Pécsi István GRÚZ JÁNOS: A kurucok Vezérlő Fejedelme 7. A fejedelem esküvése Gyöngyösön Mindezekkel szemben Rákó­czi szemükre hányta a sok királyi hitszegést, a csalárd szerződést, becsapást és kü­lönleges elhatározásokat kért a fejedelem által kibocsátott kiáltvány sérelmeinek or­voslására. Ezzel három nap alatt befejeződött a béke­tárgyalás első szakasza. A béketárgyalás újrafelvé- teléft ismét Gyöngyösön ke­rült sor, augusztus közepén. A két tárgyalás között azon­ban olyan események tör­téntek, amelyek nem ked­veztek a békekötésnek. Gyöngyös felé haladva ugyanis díszes követség já­rul a fejedelem elé. Erdé­lyiek voltak. Arról számol­tak be, hogy júliusban u gyulafehérvári országgyűlé­sen az erdélyi rendek feje­delmükké választották őt. Rákóczi jól ismeri az erdé­lyi visszás állapotokat. Tud­ja, hogy Erdély kuruc fel­kelői, Toroczkay vezetésével beküldött kuruc csapatok és a Törökországból visszatért volt Thököly-katonák csaknem az egész országrészt felszabadí­tották De azt is tudta Rá- kóczi. hogy Rabutin császári ■ tábornok bármikor kitörhet i Szebenből és komoly zava­rokat okozhat. Az is világos volt' a -feiedeletn eiőtt, hogy társadalmi és ooliHkai ellen­tétek tartják forrongásban az. egész országot, és így nagy szükség lenne 'Rákóczi feje­delmi irányítására és sze­nnyes tekintélyére. Tudia és érezte Rákóczi Ferenc hogy az erdélyi feje­delmi c'ro csaknem létszük­séglet számára. A korabei 1 szók ik ugyanis erősen kö­tőitek a külföldi országoka* és amikor hozzájuk fordul' Rákóczi, akinek semmi fél. hivatalos címe, méltós-í" Mműm líllü. március 31., szerda nem volt, csak mint magán­ember tárgyalhatott velük. Az erdélyi fejedelmek köve­tei azonban ismertek voltak az európai udvarokban. Rá­kóczi Ferenc, mint erdélyi fejedelem, olyan tekintélyt képviselhetett, amelyet gaz­dag történelmi múlt támo­gatott. Ezek a tények ko­molyan megfontoiandók vol­tak, s nem kis gondot okoz­tak Rákóczi Ferencnek. A fejedelemség reáháruló terheiről, kötelezettségeiről és előnyeiről gondolkodva, Rá­kóczi gyorsan haladt a béke­tárgyalás helyeként kijelölt város felé. Már nincs mesz- sze Gyöngyöstől, amikor azt a hírt kapta, hogy a fran­cia és a bajor csapatokra a császáriak döntő csapást "mértek. Rákóczi ugyanis ar­ra számított, hogy a francia és bajor csapatokkal egj^e- sülve együttesen harcoljak a császáriak ellen. „Ez a re­mény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba" — írja a fejede­lem. A rossz hír azonban nem 'ár egyedül. , A svéd király iem küldött kedvező választ i közeledésre, mivel nem volt' hajlandó „rebellisekkel” zpvetséget kötni. Közben Dunántúl újra a császáriak * cezére került. Válogatott ke •iyetlenkedésekkel torolja' meg a dunántúli lakossá kurucbarátságát. Ilyen hí rekkel érkezett meg augusz­tus 20 -m Gyöngyösre, a bé ketárgyalás folytatására. Rákóczi azzal a szándék­kal fogadta el a császáriak tárgyalási ajánlatát, hogy meghallgat minden javasla­tot, amely a békére vonat­kozik. „De mint hogy semmi sem veszedelmesebb egy sza­bad nép kormányzásában, mint a titkolózás, amely sok gyanúra és bizalmatlanságra ad alkalmat, teljes szabad­ságot adtam a bécsi udvar megbízottainak. Ez a néze­tem csak hasznomra vqlt, követeléseik mindig vissza­taszító hatást keltettek, mert üres ígéretekből .álltak, me­lyeket csak az országgyűlés szentesíthetett, viszont en­nek az országgyűlésnek sza­badságától és határozatké­pességétől nem sokát lehetett remélni” — írja Rákóczi Emlékirataiban. Ezen felül a béketárgyalá- sok. a császár szövetségeseit a kurucok ügye felé vitték. Ez jó alkalom volt megis­mertetni őket a magyar nem­zet panaszaival, megmutatni, hogy nem cselszövésből és Franciaország érdekeiért vi­sel háborút, mint ahogy azt a bécsi udvar állította. Azt akarta Rákóczi, hogy a csá­szári javaslatok képtelensé­ge győzze meg az ország né- -ét, hogy Bérből nem sokai árhat. Akad* . nztén a né ist feiert'.rr "rtCit olyan v n.->-- voV ’-er,v) se ’■ a kn acok i": A -yöngyös 3ék“‘á--. .ya-' S’^-henyi Pál kalocsai érsek legelső A R. V, R»tv-fUrnen Karel Capek „R. U. R.” című tudományos-fantasztikus írásából tv film készüT Fő­szereplői: Halász Judit és Tahi Tóth László. Rendező: Marton László. Képünkön: a hi Tóth László, Halász Judit, Tomanek Nándor. (MTI fotó — Naszályt Kornélia) \é«> évtized a pult mögött (Tudósítónktól.) Szakács Tibor, a parádi ÁFÉSZ • ruházati boltjának vezetője; negyven éve lépett először a pult mögé, s a ka­tonaidőt leszámítva, minden munkanapon magára ölti á jellegzetes köpenyt. — Hogyan kezdődött? — Tizenkét esztendős vol­tam, amikor 1935 novembe­rében az édesapám elkísért a parádi szövetkezet vezető­ségének ülésére, amelyen — a rokonok, barátok segítségé­vel összegyűjtött és letétbe helyezett kétezer kemény pengő ellenében — felvettek tanulónak. Aztán itt marad­tam ... Nem vágyott másfelé?­— Elsőéves segédkorom-; •ban hívtak egyszer Doroghá-- zára, hogy az ottani szövet­kezet boltját vezessem. Ám Párádról nem engedtek, azt mondták: vezessem inkább a helybeli üzletet, ahol kezd­tem a szakmám. Alig múlt tizenhat éves, amikor felelős elszámoló lett a boltban, s e bizalmat máig sem vonták meg tőle, mert a rábízott értékekkel még mindig becsületesen bánt. — Amikor a háborúból hazakeveredtem — emléke­zik — csak a pult és polcok voltak meg, meg a pult alatt egy eldugott falióra... A munkát újabb kétezer forin­tos kaució leszurkolása után folytathattam. Ebből hoztam árut Budapestről. Az előző napon kézipoggyászként fel­adott cikkeket ’ másnap mát mértem is. Érdekesség: amikor a Han­gya és földművesszövetkezet egyesült, Szakács Tibort a leltárral együtt vették át. Húsz éve együtt dolgozik a feleségével. Időközben hív­ták már a kereskedelem más területére — irodába — is, de a régi boltos nem hajlott á szóra, sohasem engedett a csábításnak. Jól érzi magát az üzlet­ben, a munkáját me vírtüsü- lik, őt magát ..tisztelik, .sze­retik. Többször kapott már Kiválódolgozó ki tűnte! é t-, sőt, birtokosa a Munka Ér­demrend bronz fokozatának is. Évi hatmillió forintos for­galmú üzletében hárman dolgoznak, újra meg újra :gy-egy tanulót nevelnek a kereskedelemnek. Amit csi­nál, boldoggá teszi. Az igazi i boldogságot azon­ban az jelentené szakmájá­ban — beszéli —, ha még a nyugdíj előtt megérhetné, hogy elkészül az új üzlet, amiben még több minden lesz, mint a mostaniban. Szabó Lajos ajánlata a fegyverszünet volt. Két esemény már a tárgya­lások elején megerősítette Rákóczinak azt a meggyőző­dését, hogy a bécsiek békü- lékeny nyájas szava mögött mindig rejtőzik valami „meg­fogó háló vagy tőr’’. Az egyik esemény Heister csá­szári tábornok dunántúli tet­te volt, aki bár tudott a fegyverszüneti tárgyalások megkezdéséről, semmibe vé­ve azokat, augusztus végén erős támadással meglepte, majd szétszórta és kiszorí­totta a Károlyi vezetése alatt a Dunántúlon állomásozó kuruc csapatokat. Rákóczi tartott ettől a támadástól és gondolt a Dunántúl katonai tnegerősítésére. Ezért szen­vedélyes hangú pátensben helytállásra szólította a ku­ruc csapatokat, akik között Károlyi gondatlan parancs­noksága alatt elhatalmaso­dott a fegyelmezetlenség. Az ország szabadságának kivívásáért fogtak fegyvert „méh/ közönséges jónak meg­nyeréséért valamely magyar egy szívvel, egy lélekkel mindegyik nem kivin hada­kozni, szenvedni és munkál­kodni, nem méltó hazánk (Felvételünk: A fejedelem szobra Budapesten.) t * nak nevezte ki, hanem ha- i zánk fattyának, országa, nemzete árulójának”. A pá­tens megrendítő szavai azon­ban már nem érnek el a ka­tonákhoz. Heister meglepe­tésszerű támadása következ­tében ismét a császáriak ke­rítik kézre a Dunántúlt. Si- montornya parancsnokának életét veszik és válogatott kegyetlenkedésekkel torolják meg a dunántúli lakosság kurucbarátságát. Mmdezt ak­kor, mikor a fegyverek nyugvásáról, a békéről tár­gyalnak Gyöngyösön. Ugyanakkor egy belső tá­madás is indult a kuruc szabadságharc ellen. II. Rá­kóczi Ferenc nagy szeren­csének tekintette, hogy ki tudta kerülni azt a kelep­cét, amelyet a bécsi udvar Gyöngyösön a béketárgyalá­son állított elé. Ügy látszik, ezen dolgozott már tavasz óta és akkor is ^ felszínen v^lt, amikor Rákóczi elő­ször tárgyalt ugyancsak Gyöngyösön az érsekkel. (Folvtatiuk )

Next

/
Thumbnails
Contents