Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-25 / 72. szám
A §eri*shtisterme]és érdekébetu ÍJj íejezet kezdődhet Először is: új fejezet nyitására sürgős szükség van a sertáshxister aelésben. mivel a sertéshús keresett cikk — nagyon sokszor hiába keresett cikk — mind a hazai, mind a külföldi piacon. Hogy a sertéshúst keresik, azt alig kell bizonygatni, s hogy többre van szükség, ez számokkal bizonyítható tény. Tavaly az országban a sertéslétszám .9 millió 400 ezer volt. s ebből négy és fél milliót adtak a kisgazdaságok. Az idén várhatóan egymillió sertéssel ke- • vesebb kerül a vágóhidakra, s a csökkenés elsődleges oka. hogv a kistermelői 'sertés'artás igen. erőteljesen visszaesett. Amikor a csökkenésről tudomást szereztek a különböző gazdasági fórumokon, először is az okokat igyekeztek feltárni. A kistermelők bizonytalan takarmányellátása< a túlhajtott adózás, az értékesítési nehézségek mindmind hozzájárultak a jelenteni kedvezőben helyzet kia’a- ku'ásához. A csökkenési folyamatot nem ál’ítotte meg az űgyneveze‘t kedvezményes kocakihelyezési akció sem. Nem is állíthatta, hiszen nem szüntette meg az okokat. A kistermelők érdekében Ahhoz, hogy a seriéslét- p.zám növekedjék hogv jobb 'ezven a hazai ellátás, elegei tudjunk tenni exportkötele- íetteégeinknek elsősorban a k’stermelői munkát kell ösz- ••önözni. Ennek kapcsán joggal merülhet fel bárkiben a kérdés hogy miért nem a nagyüzemi módszereket, naevüzemi tartást és termelés1 fokozzuk? Az a tény. hogy a hazai sertéshúsé1 látásban a kistermelők mintegy ötven százalékkal veszik ki részüket, önmagában is fontos támpont. Azt azonban semmiképpen nem lehet figvelmen kívül ha^vni hogv .a kistermelőknél úgv 'ehet ietentős termelésnövelést eléírni. hogy nem kell új beruházásokat létrehozni. Ha nagyüzemi módszerekkel kívánnánk pótolni az egyéni háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, akkor elképesztő pénzbe kerülne az új beruházások létrehozása. A kistermelők támogatása. a termelési kedv helyreállítása és fokozása tehát kétszeresen is közérdek. Ennek figyelembevételével dolgozott ki az Áilatforgalmi és Húsipari Tröszt olyan konkrét programot ame’ynek érdekében szerződést kötött a TOT-tal. a SZÖVOSZ-szal. az Országos Állategészségügyi Felügyelőséggel, a Gabona Tröszttel és az Állami Gazdaságok Országos Központjával. A kérdésben állást foglalt a Minisztertanács is. Az eredmény: zöld út a kistermelőknek. és nemcsak szavakban. tettekben is. Mindenkire vonatkozik Az állatforgalmi és húsipari vállalatok együttműködés! szerződést kötnek a mezőgazdasági nagyüzemekkel vagy ÁFÉSZ-ekkel. és ez alapján a sertéstartással, -termeléssel, a felvásárlással kapcsolatos tevékenységüket. a szerződésben rögzített működési területen közvetlenül fogják ellátni. Lényeges pontja az új fejezetet nyitható intézkedésnek. hogv a nagyüzemek és ÁFÉSZ-ek a korábbi gyakorlattól eltérően a jövőben nemcsak saját tagjaik, hanem a kistermelők teljes körében és érdekében is tevékenykednek. Ugyanilyen fontos az a pont is. amely kimondja, hogv ..nemcsak az olvatj^ termelők szervezett és garantáU támogatósáról van szó. ak’k a központi árualapok részére — magyarul eladásra — termelnek. ‘de azokról js. ak'k saját fogyasztásukra tartanak sertést.” Nem kevésbé lényeges az a kitétel sem. ame’y kimondja hogy minden irattartó a jövőben állami áron. ke’iő idő^eH takarmányhoz jut. előzetes- igénye alapján. Nyílt kártyákkal Yisontán Szekértőkre talált a versenyfelhívás fémlej, magasabb színvonalon Mindennapi életünk eleh- gedhétetten fehérje- és vitaminforrása a tej. amely a korszerű táplálko tás fontos tartozéka. Tudomásul vesz- szük, mégis visszatérő gondként emlegetjük. Visszatérő gondként, mert kevés a tej, alacsony a termelés színvonala. pedig szükség van rá, nélkülözhetelen. Ha csak a rideg statisztikát nézzük, rögtön szembetűnik hogy milyen alacsony a jelenlegi tejhozám Heves megyében. Tavaly a termelőr szövetkezetekben az egy tehénre jutó átlag 1934 liter volt. míg az állami gazdaságoké 2915. Mind a kettő alacsonyabb az országos színvo- na’nál. Állami gazdaságaink mégis csaknem ezer literrel előbb járnak a tejtermelésben, mint a szövetkezetek, noha megközelítően hasonló természeti és közgazdasági körülmények között gazdálkodnak. Vezet a Hevesi Állami Gazdaság, ahol 1975-ben megyénkben a legjobb: 3742 liter volt az átlagos tejtermelés. Van tehát ebben is mit tenniük gazdaságainknak. .Ezt segíti elő a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium. amely közelmúltban, országos versenyt hirdetett a nagy- és kisüzemeknek a tejtermelés fokozására. A versenyhez Heves megyéből 17 termelőszövetkezet és a Hevesi Állami Gazdaság csatlakozott, Vállalták az egy tehénre, továbbá a száz hektár mezőgazdasági területre ve ített tejtermelés növelését, valamint a múlt évi tejhozam fokozását is. A verseny fontos á’tetegászságügyi feltétele, hogy a tehénállomány tbc- és brucellamentes legyen. A kisgazdaságokból is jelentkeztek: tíz községből 75 szov^ kezetj tag 147 tehénnel sés;zt a versenyben. A tavalyi értékelés szerint a tarnazsadányi Csintalan László, a besenyő telki Veres János és a visznek! Ádám .Antal eredménye volt a legjobb a tejtermelésben. Ennek folytatását várják az idén is. A jelentkezés lezárult, most már a nagy- éi kisüzemeken a sor. hogy javítsanak az eredményeken. A nemes vetélkedés, amely népgazdaság! célokat szolgál, tervszerűbbé teszi a gazdálkodást. Vonatkozik ez a takarmánytermelésre is. ahol sok még a javítanivaló. A tapasztalatok azt bizo- nvítják hogy közös gazdaságaink a takarmányhozamc- kat csak papíron emelik, a valóságban viszont #riem így van. mert. takarmánynak a legrosszabb területeket szánják. s ez a termésben is megmutatkozik. Szövetkezeteinkben elsősorban a búza- és kukoricatermelés növelésére fordítanak nagy gondot, és emiatt sokszor figyelmen kívül hagyják a takarmánytermelés fontosságát. Pedig ez is megtérülne! A versengő gazdaságok csak akkor érhetnek el jó eredményeket, ha a takarmánytermelést a jelenleginél magasabb színvonalra emelik. Ehhez elengedhetet’en. hogv más növények mellett a takarmányfélék is megfelelő rangot kapjanak. A hozamok növelése csak úgy várható. ha gazdaságaink — a búzához, a kukoricához és a cukorrépához hasonlóan — a takarmánynövényeket is mihamarabb iparszerűen termelik. Nagyüzemeink természetesen nem feledkezhetnek meg a háztáji gazdaságokról sem. amelyek szintén bekapcsolódtak a teitermelési versenybe és segítséget várnak. I^saenttssaj) Az áilatforgalmi és hűsipa ri vállalatok kötelezettséget vállalnak minden kocatartó kis termelővel szemben, hogy a szabadpiacon nem értékesített malacokat mindenkor legalább 36 forintos kilogrammonkénti áron átveszik a jelzéstől számított nyolc napon belül. Még akkor is. ha a kistermelő áruér.ékesítési szerződést nem kötött. A kocatartás kulcskérdése az egész sertéshústermelésnek. ezért az új együttműködési szerződésben olyan garanciák vannak. amelyek mindenekelőtt a kocatar.ókat tyelyezik biztonságba. Ezzel azt kívánják elérni. hogy malackból, süldőből — tehát a hústermelés alapanyagából — állandóan enyhe túlkíná-1 lat legyen, ezzel mintegy csírájában elejét véve a ciklikusságnak. a termelési mély- és csúcspontok közötti! ingadozásnak. iSiztertségos termelés A termelés további bizton- 1 ságát szolgálja, hogy az ál- laíforgalmi és húsipari vállalattal kötött termékértékesítési szerződés alapján átadásra felkínált árusertése- ket a jövőben késedelem nélkül átveszik, függetlenül az ipar vágókapacitásától, hizlaldái férőhelyektől vagy akár a piaci helvzettől. Ez jóllehet a’kalomadtán ráfizetésként jelentkezhet a húsiparnál, távlatilag azonban mindenképpen okos gazdasági lépésnek bizonyulhat, hiszen a termelők biztonságát szolgálja. távlatot jelent, a termelési kedv nem fog csökkenni egyik évről a másikra. Szintén biztosíték az a kitétel, hogy az egyes hónapokra leköíö't szerződéses meny- nyiség 30 százalékkal túlteljesíthető. sőt. szabad áron még az esetleges többletet is felvásárolják. Űj eleme a munkának hogy bevezetik a több éves szerződéses rendszert. Ennek az a lényege, hogy ha a koca-ártó kis'ermelő kötelezettséget váUal több éves kocatertásra és arra. hogy a szaporulatból évente malacot, illetve süldőt értékesít a községi szervezet útján, akkor a malacokért 40. a süldőkért pedig 33 forintos kilogrammonkénti garantált ár fizetendő. Mindezek az intézkedések döntő fontosságúak. Arról lehetne vitatkozni, hogy miért nem lehete't ezeket az intézkedéseket előbb meghozni. most azonban az eszmei összecsapások helyett a közös, a gyakorlati tevékenységen. a cselekvésen a sor. Mivelhogy sertéshúst enni nemcsak úgy általában és eszmeileg szeretünk. Szigethy András Mi tűrés-tagadás, mindig volt egy kis feszültség Vi- sontán a Gagarin és a Tho- rez között. Ehhez az okot a lignit szolgáltatta. Ha volt lignit, nem szállított az erőmű. Ha akadozott a fejtés, szénért zörgetett a Gagarin. itt is, ott is, szívesen hivatkoztak arra, hogy „bezzeg a másik”. Ez, persze, . nem vitt előbbre semmit, nem oldott meg semmit. Sőt! Néhány héttel ezelőtt új igazgató került a Gagarin Hőerőmű élére, miután' Kallós Józsefet Pestre helyezték, ■így keletkezett új helyzet Érthető, ha a körülmények változása miatt néhány kérdésünk válaszra várt. EGER, KAZINCBARCIKA, GAGARIN « Tulajdonképpen visszajött, hazajött a Gagarin új igazgatója, Bódi Béla. Sokan is- merik Egerben, hiszen kiterjedt rokonsága él a megye- székhelyen. Amikor az egyetemi tanulmányait befejezte, szülővárosában • keresett állást magának, kapott is volna, ha lakásra nem lett volna szüksége. Felesége révér: Miskolc is vonzotta, Kazincbarcika pedig hívta, lakással várta. Ott is maradt, míg tavaly decemberben feltették neki a kérdést: Vállalja-e Visontát? Ennyi ‘ az életrajza a fiatal igazgatónak, aki kérdésünkre azt is elmondta, Gagarin mindenképpen jelentős állomása életének, nagyőn érdekes és vonzó szakmai fel-» adat is. Miért szakmai feladat még mindig a Gagarin? — lepődtünk meg. — Mert egy új erőmű „beüzemelése” három-négy évig is elhúzódik, a Gagarin tehát most tart itt. „Beüzemelés”, annyi mint bejáratás, akár a motornál, az autónál. Hiszen itt is, az erőműnél is motorokról, turbinákról van szó. Csak hát a méretek!... — Annak külön örülök, hogy szűkebb hazámba kerülhettem vissza — jegyzi meg Bódi Béla. — Remé. lem, ebben az otthoni légkörben dolgozhatom ezután. Egy kicsit azért fáj a szíve Kazincbarcikáért, hiszen életének egy jókora darabja maradt ott. A szeme előtt nőtt jelentős várossá az a település, a Borsodi Hőerőmű, ezért is lett egy kicsit a „sajátja”. NEM LEHET TITOK — Üj személy, új elképzelések, új intézkedések. így van ez most is? — Minden személyi változást várakozással vesznek tudomásul "kz érdekeltek- így volt ez most is, az én esetemben is. Félreérthetetlenül szeretném azonban kijelenjem, hogy nem akarok új ’ seprő lenni úgy, hogy most mindent kisöpörjek, amit itt találtam. Elődöm munkáiét nagyra becsülöm. Szem ily szerint is jó barátság fűz össze bennünket. Meg sem fordult bennem, hogy akármire bűnbakot keressek, hiszen erre nincs is okom. Hogy bizonyos dolgokban nekem is más a módszerem, mások az elképzeléseim, ez természetes dolog. — Mindennek eleje és teteje a Gagarin és a Thorez kapcsolata, együttműködése. Mik_ az elképzelései? — Azzal kezdtem, hogy elmentem 2 Mátraalji Szénbányák igazgatójához, Győri Sándorhoz, aki, micsoda szerencsés véletlen, szintén nagyon jó barátom, és azt mondtam: nekünk együtt kell dolgoznunk. ígérem, hogy soha, semmiféle titkom nem lesz előtted. Mindent meg akarok veled tárgyalni, és ennek alapján akarok cselekedni. Á válasz erre az volt, hogy Győri Sándor is azonosította magát a törekvésemmel. Azonban ném maradtunk meg a puszta elvi jelentőségű kinyilatkoztatásoknál, hanem rögtön cselekedtünk is. •KÉT SZOMSZÉD VÄR Az erőmű a visontai lignitre épült. A Thoreznek tehát egyetlen feladata van: a lehető legteljesebb mértékben kiszolgálni a Gagarint, Látszólag ez pofonegyszerű dolog, igen ám, de az erőmű a 800 megawattos teljesítőképességének éves átlagban csak egy részét tudja adni. Érzékeltetésül néhány számot kel! mondanunk. Ha az' erőmű .éves átlagban 600 megawáttot-' tud" elérni, már’ nagyon elégedett lehet. Ez már jó. Még nem a maximum, de nem: is jár attól túl messzire. Tavaly például 3,8 milliárd kilowattot termelt, ami nem fele! meg az éves 600 megawattos teljesítési szintnek, annál alacsonyabb, Az idén 4,15 milliárd kilowattot tűztek ki célul maguk elé. Az erőmű termelési szintje nem egyenletes. Főként a nyári időszakoan esik visz- sza. Mindebből az is következik, 'hogy lignitigénye sem állandó. A bányának pedig kimondott érdeke, hogy egyenletesen termeljen. Tehát? Az erőmű igazgatója letett egy grafikont az aszA magyar—szovjet k-o-e teteban épű’ö szegedi 2 es számú gázfc* ’ teoző üzem mintegy 800 miiró forint é ékű beruT ‘zása munkáin1 k gyorsító U tűzték ki cél nyolc érdekelt vállalat KTSZ-szenczetci. Az új létesítményt míg az idén átadják rende lésének. Elkészülte ut*u o-aknem félm'llíó fogyasztót lát el évente propán-butánnal és értékes «nyersanyagokat ad a vegyiparnak. Képünkön- az >“-zem lepő "ternyai. ÍMTI fotó: Tóth Béla felvétele — KS> ralra. A bányával vate tárgyalásának ez lett az alapja. A két szomszéd vár minis közelebb került egymáshoz. HÉTKÖZNAPI TETTEK A legfontosabb kérdés:mikor, mennyi lignit kell az erőműnek? Azonnal tegyük hozzá: a Gagarinnak mindig szüksége volt és szüksége -s lesz másra is a visontai ligniten kívül. Eredetileg is így tervezték. Kevernek a lignithez barnaszenet,, am.c Nógrádból hoznak, a begyújtáshoz használnak olajat is. De az erőműnek is anyagi érdeke fűződik a minél több visontai lignit felhasználásához, mert így tudja a villamos energiát a legolcsóbban előállítani. Az első lépés tehát, ahogy azt Bódi Béla is -hangsúlyozta, a lignitszállítás pontosításai Ezután következhet a beérkező lignit mérése kö- rjili viták tisztázása, majd a mintavétel módszerének kialakítása, végül pedig — milyen jó hallani is — a közös diszpécserszolgálat megszervezése. Ha úgy tetszik; a szoros együttműködés hétköznapi tettekben való megnyilvánulása és gyakorlata. Ehhez még szükségük van arra is, hogy a felettes gazdasági szerveik is bízzana.4 az itteni vezetők tárgyaló- készségében, a két tröszt között létrejött szerződés végrehajtását „hagyják rá” a két gazdasági vezetőre. Aztán, ha valami nem úgy megy, ahogy kellene, akkor fogják meg az itteniek fülét, MÉG KÉT ÉV A Gagarir: „beüzemelése'" elég tekintélyes mennyiségű tanulópénzt igényel. Az idén is, jövőre is újabb 250—253 milliót Az ember ennek. a hatalmas összegnek a hr' 1. tán felkapja a fejét. Mi ez már megint? Semmi' különös, nyugtat meg Bódi Béla. A Gagarmt az első ilyen jellegű erőmű az országban. Egy sor dologhoz tehát semmi gyakorlati tapasztalattal nem rendelkeztünk. Sem a tervezők, sem a beruházók nem toltak el semmit, de hát nem lehet mindent abszolút pontosan kiszámítani előre. A Gagarin viszont arra is alkalmas, hogy Bükkábrá ;y már az jtt szerzett tapasztalatok alapján készüljön el és üzemeljen, bánya és erőmű együtt. Tehát még két év kell ahhoz, ijogy a Gagann azt nyújthassa, amit el lehet várni tőle. Az idei és a jövő esztendő. — A célunk az. hogy elérjük az évi 5 milliárd kilowattot a jövő év véoéie — mondta Bódi Béla igazgató. — Ehhez nekünk a vt- sontai lignitből évi 8,5 millió tonnára van szükségünk. Tehát a külfejtésnek is va.i mit tennie. Ügy érzem, céljaink reálisak, elérésükhöz 3 megfelelő szellemi és technikai erőkkel rendelkezünk, a feladatunkat tehát végre tudjuk hajtani, amihez elengedhetetlenül kel! a Tho- rezzal Való nagyon .jó együttműködés is. Azt gondolom, ehhez is minden lehetőségünk adott. Üj igazgató került a Gagarin Hőerőmű élére. Még- • sem fújnak „új szelek” a hűtőtornyok körül, hiszon folytatódik az eddig végzett munka a tervek szerint. Csak annyi történt —amiben szintért1 nincs semmi meglepően új hogy kiderült: a Gagarin pontosan olyan távolságra van a Thoreztől, amilyenre a Thorez a Gágarintől. G Molnár Ferene Mamas*} 1976. március 15., csütörtök j
