Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

Mentőöv az alma? A Vftvntlh^lí A nunai VíiynH egyes szímú nagy olvasztója március ’5« ^ * * "* ' ’ '** én leíllt a szor >.sos évi r\ag'ihvítír,ra. A *ernislés c i’c­kentésére a kettes kohó a napi tervét jelentősen túlteljesíti. A szokásos 1109 tonna hely~'t 1400 tonna nyersvasat csapolnak 24 óra alatt A javít** alatt álló egyes szímú kohón is szervezett, átgondolt' műn’a fo'yik. A lehető legrövidebb időt fordítják a javítá-ra, ugyanis minden megtakarított nap milliókat ér. (MTI fotó — Jászai Csaba) Központi építőipari telepet létesít a Heves megyei Építőipari Vállalat Több mint 3 milliárd forint az építőipar fejlesztésére Furcsa helyzet alakult ki tavaly a Gyöngyös—domosz- lói Állami Gazdaságban. Az igaz, hogy az állattenyésztés kivételével minden üzemág nyereséggél zárult, de azért az alma vitte a prímet. Azt is lehet mondani, az alma húzta ki őket a csávából. Bár ez sem támadhatatlan magállapítás, mert mocorog­nak ők más területen is, nem is akármilyen sikerrel Egy szó, mint száz: leg­jobb sorba venni a dolgo­kat, amihez a segítséget Ké­sik Istvántól, a gazdaság igazgatóhelyettesétől kaptuk. MIBŐL LETT FORINT? Ha már az almával kezd­tük, maradjunk is annál. Terveztek ebből 610 vagon termést, a valóságban pedig ettől majdnem 300 vagonnal lett több. Mi lehet a ma­gyarázata a nagy különb­ségnek? Ilyen „egyszerű” dolgok: tápanyag-utánpótlás, inten­zív talajművelés, hatékony növényvédelem, termőkaros művelési mód. Tehát semmi rendkívüli, ha úgy tetszik. Miután azonban mindent megadtak az almának, amit kellett, a gyümölcs hálája sem maradt el. De a szántóföldről sem le­het rosszat mondani. A bú­za 5, a tavaszi árpa 10, a napraforgó 9, a borsó pedig 12 mázsával nagyobb átla­gokat adott, mint öt évvel korábban. Tegyük hozzá, a rekordot az 1974-es év pro­dukálta. Honnan ez a fejlő­dés? Megint nem lehet titokról és csodáról beszélni. Az, hogy az árpa kivételével új fajtákra tértek át, hogy megadtak mindent a földnek és a növénynek, amire szük­sége van, hogy optimális mértékben és időben végez­ték el a munkákat, ez így természetes. Az eredmény pedig önmagát értékeli. Azért , a napraforgójukra büszkék. Ma már könnye­dén emlegetik, hogy annak idején csak „kényszerből” nyúltak ehhez a növényhez, most pedig olyan eredmény­nyel dicsekedhetnek, ami fe­lülmúlja a rendszerben ter­melőkét is. Kivétel csupán a rendszergazda, a Bácsal­mási Állami Gazdaság. Va­lami újdonság azért csak akad a napraforgónál. Az is, hogy kivárják, míg a talaj hőmérséklete megemelkedik, növelik a tőszámot is, de a fontosabb, hogy a betakarí­tás előtt permetezéssel le­perzselik a leveleket, így a gép könnyebben jut a „tá­nyérhoz”, nem töri, nem pergeti ki a szemeket, ke­vesebb megy tehát veszen­dőbe. A TE» ÉPÍTÉSTŐL A PALACKOZÁSIG A szőlőnél maguknak ki­alakítottak egy zárt rend­szert. Az ültetvény telepíté­sétől a bor értékesítéséig tart ez. Amikor két évvel ezelőtt megépíttették a borászati üzemüket, a „csoda” az volt, hogy a tervezett 72 millió­ból még egymilliót meg is takarítottak. Á másik dolog az, hogy itt 60 000 mázsa szőlőt tudnak feldolgozni, 53 000 hektoliter bort tudnak tárolni és óránként 3000 pa­lackot tudnak megtölteni borral. Nem kis számok ezek. És még mindig nem a csúcs, mert az üzem tovább fejleszthető. A szőlő. Tavaly még csak 60 hektár volt alkalmas a gépi betakarításra. Az idén már 80—100 hektár lesz az. A még nem termő 165 hek­tárt már eleve így telepí­tették. Tavaly még csak egy kom­bájn szedte a szőlőt, és nem is mindig úgy, hogy a ked­vüket lelhették volnaamun­megadóan, a tanulópénzt meg kell fizetni. Annak idején is annyi minden baj volt a búzakornbájnnal, ma pe­dig...! A szőlő tavaly nem fize­tett úgy, mint ahogy sze­rették volna. Már augusz­tusban 80 mázsás hektáron­kénti termést állapítottak meg a tőkéken, aztán jött a jég, majd a rothadás, és el­vitt hektáranként 20 má­zsát. Ha tehát az időjárás nem sarcclja meg a szőlőt, már tavaly is az ötéves át­lag fölé jutottak volna. A nyolcvanmázsás átlag tehát nem álom csupán. Sőt! Évente a palackozóból ki­kerül belföldi értékesítésre 3 millió, keleti exportra 1,5 millió üveggel. Most kere­sik palackozott boraiknak a nyugati piacot is, ide tehát még csak néhány tízezer pa­lackkal jutott el. Hordós bort viszont 5000 hetolitert adtak el az NSZK- nak már régi kapcsolataik révén. Tartálykocsikkal jön­nek a vevők a gyöngyösi borért. RENDSZEREK ODA ÉS VISSZA Érthető oknál fogva, ter­jednek a zárt termesztési rendszerek a mezőgazdaság­ban. A Gyöngyös—domosz- lói Állami Gazdaság most fontolgatja a lépést: nagyig- mándi IKR-hez (Ipari Ku­koricatermesztési Rendszer) való csatlakozásra. Itt már nem az amerikai gyártmá­nyú, hanem a Rába-Steiger gépre épül a megművelés technológiája De ők maguk is rendszer- gazuakent hoztak létre egy ársulást, amelyhez csatla­kozott már a mezőnagymi- hályi, a hejőmenti ÁG, vala­mint a gyöngyöspatai, gyön- gyösoroszi és a gyöngyös- solymosi tsz. Már tavaiy el­kezdték a munkát. A cél: öt év alatt 20 mázsával nö­velni a szőlő átlagtermését A bökkenő csak ott van, hogy a szükséges gépekre csupán még csak ígérettel rendelkezik A nvn’sz^rí- umban vállalták, hogy biz­tosítják nekik a négy 1200- as Zetort, a háiom Kerexes és egy lánctalpas szovjet T— 150-est, az ugyancsak szov­jet gyártmányú MTZ—120- asból nyolcat. Egyelőre azon­ban gép egy sincs. Már két éve hiányzik 8 magyar gyárt­mányú MM—120-as altalaj- j műtrágyázó gép. Gépek nélkül pedig aligha tudják a megcélzott eredmé­nyeket elérni. Van azonban ennek a zárt rendszerű termesztési mód­nak még egy „bökkenője”. Elvben ugyan mindenki el­fogadja a termesztési előírá­sokat, a gyakorlatban azon­ban olykor „nem olyan vé­szes” megjegyzéssel eltekin­tenek az alkalmazásuktól, mert a régit már „megszok­ták”. Szóval: a szemlélet- módon is változtatni kell ahhoz, hogy a termesztési módon változtathassunk. KERESIK AZ ÚJAT Régóta tudják már, akik benne dolgoznak, hogy a mezőgazdaságban semmit sem szabad a véletlenre bíz­ni. Ezért például levélanalí­zis és talajvizsgálat nyomán tudják megállapítani a gyön­gyösiek, hogy a tápanyagok közül miből, mennyire van szüksége a földnek. A Bor­sod—Heves megyei Szak- szolgálat központját már ta­valy kezdték megteremteni Gyöngyösön, aminek egyik velejárója, hogy az itteni la­boratóriumot felfejlesztik a feladat ellátására. Ezentúl n két megye á"ami garasé­9 kelt adatokat, hogy a gaz­dálkodás hatékonyságát fo­kozhassák. A bor sem maradhat ki az új keresésének területé­ről Több évi kísérlet után tavaly álltak elő Keliosz el­nevezésű sherry-típusú bor- különlegességükkel, aminek most még csak a száraz faj­táját kínálják, az év végé­re az édes fajtát is átnyújt­ják a kereskedelemnek. Az új ital „titka” a hosszú és sajátos érlelés. Az elmondottakból kitű­nik: nem pihennek a ba­bérjaikon a gyöngyösiek. Ezért is változtatnak az állat,envész+ési ágazatukon is. Rátérnek a szarvasmar­ha hizlalására, aminek kez­deti szakaszát most élik. A tejtermelés mellett most é't'i marhát hizlalnak majd és így 2100 mázsa húst akar­nak értékesíteni. MILLIÓK ÉS MILLIÓK A gazdaság halmozott ter­melési értéket számol. Ta­valy több m’nt 133 milliót értek el. Ügy tervezték, hogy 19 milliónál valamivel több tiszta nyereséget biztosíta­nak, a végső elszámolásnál viszont a 23 milliót közelí­tették meg. A számok még önmaguk­ban csak táiékoztatásra al­kalmasak. Mügéjük is kell nézni. Akkor pedig azt ál­lapíthatjuk meg, hogy na­gyon sok tenniakarás, az új keresése, a hatékonyság nö­velése van a számok között, anvkből nem is minden hozta meg úgy a gyümöl­csét, mint ahogy várható lett volna az erőfeszítések mér­téke nyomán. Közbeszólt a mostoha időjárás. Sajnos! A potenciális erő viszont biztosítva van a gazdaság­ban, és ennek meg kell mu­tatkoznia a hatékony gaz­dálkodás növekvő eredmé­nyeiben is. Erre biztosíték a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­daság kollektívája. — Megkaptuk a feladatot: nagy teljesítményű vákuum- szivattyú prototípusát kell el­készíteni. Pontos, kényes munka, szovjet exportra megy az egész. Az első dara­bok kipróbálása után vettük észre, mindegyikben van va­lamilyen rejtett hiba. a du­gattyúk egészen rövid idő alatt berágódnak, nem hasz­nálhatók tovább. Nem tudtak mit mondani a tervezők sem, csak annyit, gondolkozzunk valami megoldáson. Aztán rájöttünk, hogy a szerelésnél minden alkalommal marad­nak benn apró fémforgácsok az alkatrészek között, készí­tettünk hát egy kis mosóbe­rendezést. Olaj és petróleum keverékével mossuk ki az al­katrészeket, egy mágnessel pedig kiszedetjük a fémíor- gácsot. Azóta nincs selejt. Ezt az újítást adtuk be az Alkotó ifjúság pályázatra. Csik György, a Bottyán Já­nos ifjúsági szocialista brigád vezetője mondta így el újítá­suk történetéi az Egyesüli Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárában. Sgy szivattyú 46 ezer forintba Kerül, mind­egyiket exportra készítik, ért­hető, nagy az ötlet jelentősé­ge. Pedig hát egyszerű: csak ki kell mosni a forgácsot az alkatrészek közül. Mint aho­gyan az is egyszerűnek tű­nik ezek után, hogy az idén ezt a kollektívát javasolták a vállalat kiváló brigádja címre. Hogyan dolgozik a gyárban az „alkotó ifjúság”? Az ösz­tönzőket, a szervezés rugóit ke'testük ebben az átlagosnál ui cancsak jó^al magasabb te »nikai színvonalon terme­lő gyárban. k — Az Alkotó ifjúság pá­íyízatolü oasycbb lendületet Az építőipar korszerűsíté­sére, állóeszközeinek fejlesz­tésére az idei népgazdasági terv több mint 3 mill árd fo­rint értékű beruházást irány­zott elő — 5 százalékkal töb­bet a múlt évinél. Túlnyomó része vállalati beruházásként valósul meg, amelyhez a sa­ját anyagi forrásokon túlme­nően beruházási hitel és ál­lami támogatás is hozzájá­rul. A vállalatok elsősorban a korábban megkezdett és az idén befejeződő fejlesztések meggyorsítását szorgalmaz­zák. Az idén 11 államilag támo­gatott vállalati beruházás fejeződik be, s valamennyi jelentősen hozzájárul a ka­pacitás bővítéséhez. Kiemelt adtak az újítómozgalomnak is — tájékoztatott Horváth Viktor, a gyár KlSZ-bizott- ságanak titkára. — Néhány egészen kiemelkedő munkát eredményezett már tavaly is ez a mozgalom, az anyagi megtakarítások, a nagyobb hatékonyság mutatták az eredményét. Csak néhány példát hadd említsek: Mátrai Géza meó-vezető szakdolgo­zata országosan is kiemelKe- dő sikert hozott Bartók Ágoston esztergályos csőíúró szerkezete pedig nagy im­portmegtakarítást jelentett a gyárnak. Az öblösüveggyártó gép egyik tengelyét kell így megmunkálni; korábban ezt az NDK-ban végeztettük el, onnan szállítottuk haza a kész alkatrészeket. Itt van a kimutatás a megtakarításról: összesen 320 ezer forintot ho­zott eddig ez az ötlet. — Az idei versenyre szóló jelentkezéseket március 15- ig gyűjtöttük össze. A kivá­ló címekért csak azok vetél­kedhetnek, akik egyéb fel­tételeknek is megfelelnek, részt vesznek rendszeres to­vábbképzéseken, vállalkoz­nak valamilyen megadott fej­lesztési téma kidolgozására A kiváló mérnök és techni­kus verseny győztesei össze­sen 15 ezer forint jutalmat kapnak. — Évente jo néhány újí­tásunk kerül a bíráló bizott­ság elé — folytatta Csik György. — Sokszor nemcsak a pénz, hanem az is ösztö­nöz, hogy a magunk munká­ját kön iyítjük m?g vele. Az import csőszorító bilincsek helyett kitaláltuk a magyar megoldást, mert arra nem kell ennyit várni, magunk is elkészíthetjük, £ cáadísul feladat Budapest I. számú házgyárában a rekonstrukció befejezése, ami lehetővé te­szi, hogy évente 1000-rel több új otthonhoz készítsenek korszerű falelemeket, szerke­zeteket. A Kőfaragó és Épü­letszobrászipari Vállalat üze­meiben előirányzott fejlesz­tés ez évi befejezése 20 ezer tonna kőzúzalékkal, 60 ezer négyzetméter műmárvány­lappal és 300 ezer négyzetmé­ter burkolólappal bővíti a ter­melési kapacitást. Az építke­zések befejező munkáinak gyorsítását segíti beruházásá­val az Országos Szakipari Vállalat, a Borsod megyei Építőipari Vállalat, a Győr- Sopron megyei Tanácsi Épí­tő és Szerelő Vállalat. még olcsóbban is. Általában két hónap telik el, amíg egy-egy újítást értékelnek. Az anyagi elismerés? Nem panaszkodhatunk, szépen kaptunk jutalmakat is az el­múlt években. — Az a gond inkább, hogy nem mindig tudják biztosíta­ni a folyamatos munkát. Ilyenkor, év elején, például a velünk kapcsolatban levő vállalatok nem pontosak az alkatrészek szállításában. így aztán a mi teljesítményünk is csökken a szereidében, meg persze a pénzünk is. Lapozgattuk a brigád nap­lóját. Amiről a vezető sze­rénységből nem beszélt, an­nak minden dokumentuma megtalálható volt itt. A csu­pa fiatalokból álló brigád már eljutott az arany foko­zatig, s láthattuk az Alkotó ifjúság kiállításon kapott díszes oklevelüket is. — Amikor az arany foko­zatot, meg a vele járó pénzt megkaptuk, egy kis bizottsá­got alakítottunk a jutalom szétosztására. Azelőtt min­denki egyformán - kapott, de aztán rájöttünk, hogy azért nem mindenki érdeme! ugyanannyit. Nem a pénz a lényeg: ha valaki csak esv húszassal kap kevesebbet, már az is érzi, hogy ez a gárda nem veszi jónéven a gyengébb munkát. k A pohárcsiszoló félautoma­ta gépek egyenként is több milliós értéket jelentenek. Tavaly húszat készítettek be­lőlük a gyá-’an, az tó' 4­e: terveznek, — szintén mindegyiket szovjet exportra. Ottjártunkkor a szovjet part­nerek éppen a kész gépeket vették át. Lenyűgöző bizton­sággal csüseltái a próbamin­Központi építőipari telep létesítésével fejleszti munká­ját a Heves megyei Építőipa­ri Vál'alat, több nagy építő­ipari szervezet pedig szere­lőipari munkáit korszerűsíti. Az idén befejeződő fejlesz é- sek évente több mint 9üQ millió forint értékű építőipa­ri munka elvégzésére nyúj­tanak lehetőséget. Az idén kezdődő, legfonto­sabb vállalati beruházások mintegy 350 millió forint ér­tékű állami támogatást és csaknem 400 millió forint értékű beruházási hitelt kap­nak Ez elsősorban a nagybe­ruházásokat kivitelező szer­vezetek kapacitásának bőví­tését és építési módszereinek korszerűsítését segíti. (MTI) iákat a gyémántkorongok egyszerre kilenc üvegpohár­rá. A vevőnek nem volt ki­fogásra. Dénes László szerelő, aki ezekkel a gépekkel fog­lalkozik, szintén a Bottyán- brigád tagja. — A szerelőnek itt elég sok egyéb ismeretet is meg kell szereznie a munkája1’ os, meg kell tanulni például a pneumatika működését is, az a lelke az egész gépnek. — Lehet-e újítani egy ilyen korszerű berendezésen? — Hát persze. A kézi ve­zérlésű szelepkapcsolót pél­dául, amit korábban nyugati import útján szereztünk, el­készítettük magunk. Őszintén szólva a kényszer vitt rá: nem tudtuk megszerezni, muszáj volt kitalálni hazai megoldást. Több ezer forin­tos megtakar!.ás lett az eredménye. Közös műnk .1 kidolgoztuk az egész gé eí mozgató tengelykapcsoló ha­zai alkatrészekből való össze­szerelését is. Ezeket itt, a műhelyben mind el hr' 'k készíteni nekünk, nem kríl rá várni, amíg megérk k külföldről. így aztán jobb a mi teljesítményünk is. k A Bottyán-brigád tagja'n kívül jó néhányan dolgoz rak még olyanok a gyárban, akikre valóban illik a kifeje­zés: a szakma ifjú mesterei. Biztosítékai a jövőben meg­valósuló nagy terveknek a gyárban. Érdemes figyelni, ösztönözni újító kedvüket, hallgatni javaslataikra, ami­kor például a munka szer­vezéséről, az év eleji a'kai- részellátás gondjairól be- -M» nek. Tudásuk forinttal is mérhető — s jól kamatozik. IfüekeH Nándor Mwmtj VüUL iBároius Zi~ szerda J &(tíi<hlíi"" ű* tLrú iy^-4fálr ^ gjj jj-’;rglT felé­ül. Molnár Ferenc Alkotó fiatalok Forinttal Is mérhető tudás

Next

/
Thumbnails
Contents