Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

Kriptahttvös kiállítás Nem költözik derű a szem lélő szívébe, ha megtekinti az egri városi tanács aulájában megrendezett képzőművészeti kiállítást. Amikor elismerés' akar mormolni, hogy a me­gyeszékhely tanácsa még ki­áll! tóhely iséget is biztosítva igyekszik az e téren megle­hetősen gyengén ellátott ..ha­zai"’ képzőművészeket szerep­léshez segíteni. torkán is akad a szó: ó, miért ily for­mában és ha ily formában, miért ilyenkor? Bőven lehet, sőt kell is vi­tatkozni hazai képzőművésze­tünk állapotán. E vita kere­tében. sőt, a kiállítások ürü­gyén és valós okán lehet el­ismerő szavakat, de elmarasz- talóakat is mondani — egyet­len dologban azonban nem lehet vitatkozni. Legfeljebb egyetlen dologgal. Aminél nem lehet: soha ennyi kiál­lítási lehetőség, soha ennyi megméretési és találkozási alkalom a közönséggel nem volt ebben a megyében sem. mint e képzőművészeti „hossz” idején, éppen napja­inkban. És aminél lehet vi­tatkozni: soha ennyi kiállítá­si lehetőség, találkozási alka­lom a megméretéshez. Az utólagoshoz — úgy tűnik né­ha legalábbis. Heves megye, bár tájai, története és történelme, em­bereinek gazdagodó, változó világa, népművészete, vagy hagyománya és gyarapodó holnapja alkalmassá tehette volna és tehetné ma is. nem volt. csak most próbálkozik a képzőművészet ihlető ott­hona is lenni. Igazolja ezt hogy Hatvantól Egerig a vá­rosokban, de nagyobb tele­püléseken is egymást érik a rangos, a figyelemre méltó, a kiállítást megérdemlő, ám gyakran a kiállítás rangját még el nem érő alkotások távlatai is. A tenniakarás fé'relépései az utóbbiak. A piktorával vagy a szobrászat­tal. az iparművészettel, vagy a formatervezéssel ismerkedő avagy éppen csak mindezek meglétére és létük szépségei­re rárévedő néző nem győzi kapkodni a fejét: hol és mit lásson és amit lát. hogyan lássa azt. Előfordul, hogy egy azon időben például Egerben három helyen is van képző- művészeti kiállítás, és elő­fordult már nemegyszer hogy néhány héten belül egy­más után tucatnyi kiállítás vá" .tta egymást. Miért lenne ez baj? — kérdezhetné bárki. Hiszen egy festmény, egy szobor, vagy egy elegáns vonalú kancsó, egy ex libris-tabló a szépnek nemes és szerény szolgája lehet, iránytűje az embernek, a saját belső vilá­ga és egyben a körülötte va­ló világ igazabb és jobb meg­értése felé. A kérdés azonban a miértre nem e tekintetben tétetett fel. hanem azért, hogy vajon minden iránytű a helyes, a jó utat mutatja-e és egyáltalán iránytű-e mind­az, amit szemeinkkel a falon, vagv a posztamensen befo­gadhatunk? Gyanítom, hogy nem. Sőt. tudom, hogy jó része nem az. Mindezt azért kellett elő- rebocsátanom, hogy világo­sabban álljon az olvasó előtt és a kiállítás netalántánj né­zője előtt is. aki most e so­rokat olvassa, hogy ezt a ki­állítást éppen úgy. mint a többit, a legegyszerűbben is meg lehetne kérdőjelezni: szükség volt-e rá? Iránytű-e a látogató, a műpártoló, vagv a műoártolni akaró számára? A válasz lehet egyértelmű „igen” is. meg „nem" is. Csakhogy, a válasz ebben az ese'hen nem is olyan egyér­telmű. Melocco Miklós Mun­kácsy-díjas szobrászművész négv szoborral, Kishonthy Je­nő festőművész tizenhét al­kotással szerepel e tárlaton és amiért az Egri Dohány­gyár is vál'a’ta e kiállítás me^énási szerepét Mérai Jó­zsef. a gyár dolgozója is ott szérűnél jó néhánv vágatá­val festményével és grafi­ka' munkájával. A nevek — a kezdő a még kiforrásán, de a ma még inkább tanul­mányoknak vélhető munkái­ban is tehetségesnek tűnő Mérai Józsefen kívül — is­O HMisis 19 <6. március 21., szerda mertek és elismertek, mes­terségbeli tudást számon kér­ni egyszerűen nevetséges lenne tőlük, a művészi tuda­tosságot még inkább. Kis­honthy Jenő éppen úgy kifor­rott festő a színek és formák világában, mint a szobrász Melocco a három dimenzió művészetében — mi a gond tehát? Két jó nevű alkotó, mel­lettük egy. a pályával most próbá.kozó harmadik — és így. együtt a reménytelenség, az elmúlás, a pesszimizmus tárlata ez, amelyet „méltó” keretbe foglal a hiába be-, de meg nem világított városi ta­nács öreg épületének boron- gós, félhomályos aulája. Nem azért fanyarodik meg az élet­kedv az emberben, mert Me­locco szobrai a halállal fog­lalkoznak. mert halotti masz­kot mintáz, mert másik alko­tásának címe „Szemfedél el­rendezése a szarkofágban”, s mert a többi kettő is a halált, a szomorúságot mintázza meg. A halál sajnos éppen olyan reális, mint a születés, éppen annyira emberi az el­múlás. mint maga a létezés. Melocco alkotásai elvontsá­gukban is döbbenetesen rea­lisztikusak. őszintén embe­riek és mert azok. voltakép­pen mélyen humánusak is. És nem azért lesz keserű az ember lelke Kishonthy piktú- ráján. mert önarcképei, port­réi gyanakvó rémülettel te­kintenek a világba, lévén ez is emberi tartás és magatar­tás. Mágcsak azért sem, mert az Álom fölött a halál őrkö­dik nála. vagy mert Mona Lisa mosolya című képe egy mindenbe belenyugvó. már csak a halálra váró. azt bé­késen eltűrni tudó öregasz- szony ugyancsak realisztikus erővel megalkotott portréja, mintsem a művész gúnyos fintora az elmúlásnak. Így. ez együtt: sok. Rossz iránytű. A „szürke” hétköz­napokon is azon tűnődhet, miért hogy összefogott három ember, meghirdetni az elmú­lást, annak kikerülhetetlen- ségét. az emberi élet remény­telenségét? Mert csodák cso­dája, — vágy nem is csoda? — a művészet világába veze­tő útra csak most rálépő és eélhoz még nem is biztos, hogy odaérő Mérai József ké­peiből sem sok derű árad. Inkább valami epigon-deka- dencia. elegánsnak mímelt. II. Rákóczi Ferenc, a Habs­burgok ellen, a hazánk füg­getlenségéért folytatott igaz­ságos háború legendás kato­nai és politikai vezére szüle­tésének most, 1976. március 27-én ünnepeljük háromszá­zadik évfordulóját. Három évszázad telt el azóta, hogy a magyar múlt nagy sza­badságharcosa megszületett, mégis emberi közelségben áll itt mögöttünk, s ma ta­lán még közelebb, mint bár­mikor, mert hazánk igazi függetlenségének és népünk szabadságának részesei va­gyunk. Emlékének szívesen adó­zunk, s büszkén gondolunk rá, nemcsak mint egész nemzetünk, hanem szőkébb Kél részlet a kiVlif'^b )l. (Fotó: Stont" Györgyi de azt megfesteni sem képes rezignáció. Az elmúlásnak ez a kiállítása akkor sem tűnne szerencsésnek, ha ez véletlen találkozása lenne egy. az élettől duzzadó művész kandi kíváncsiságának a másvilági dolgokat illetően, egy kissé extrén alkotó egyséniségnek a szürrealizmusba hajló vilá­gával. Mert felerősítik, illető­leg felerősítették egymást, és ebből a közös erőből nem az élet igenlése árad. hanem an­nak erőtlensége. De időpontjában sem volt éppen szerencsés e „találko­zó”. A kiállítás március 18-án nyílt meg és április 2-ig tart. Félre minden erőltetett bele- magyarázást, de talán az eg­ri városi tanács illetékesei­nek és a dohánygyárnak sem ezt a kiállítást kellett volna most mecénálnia. Most. már­cius 15-e és április 4-e idején, amikor a politikai életben a három tavaszt ünnepeljük és a március végi hidegben a természet újraszületését kö­szöntjük. Ha vacogva is kis­sé. A hidegtől is. meg a kiál­lítás kriptahűvösétől is. Nem jó helyen és nem jó időben találkozott ez a ké| neves művész és emiatt nem jó helyről startol az sem. aki harmadiknak társult, hógy repítő erőt kapjon társaitól. Ez a kiállítás nem felfelé repít, de lefelé húz. Gyuriké Gézi) GRÚZ JÁNOS: A kurucok Vezérlő Fejedelme Amikor Gyöngyös fogadta Rákóczit hazánk, Heves megye fiára is. Mert hogy megyénknek gyermeke, gazdája és hala­dásának példás zászlóvivője volt, nem fér kétség. Nem is maradt Heves me­gye hálátlan Rákóczinak. Hiteles okiratok bizonyítják, hogy amikor a bécsújhelyi börtönből kalandos módon megszökött, a császár köröz- vényt adott ki ellene. „1701. november 9-én császári kö­röző levél érkezett a várme­gyékhez tudatva, hogy aki Rákóczit élve szolgáltatja kézhez, 10 000 forinttal, aki halva, az 6000 forinttal ju- talmaztatik. De aki Rákóczi­nak rejtekhelyei ad, vagy hollétét elhallgatja, annak az anyától szopott tej is keserű­re fog fordulni” — olvas­hatjuk a korabeli Heves vár­megye törvényhatósági bi­zottsága jegyzőkönyvéből. A mi vármegyénkben sem akadt azonban olyan em­ber, aki kézre adta volna a fejedelmi ifjút. Ez termé­szetes is, hiszen olyan csa­ládból származott, mint hős Zrínyi Miklós, akinek még a tanítása is tüzes villám­ként hatott a török és Habs- burg-pusztítások között őrlő­dő magyarság felszabadítás- útjára. Olyan édesanya gyer­meke volt Rákóczi Ferenc, mint Zrínyi Ilona, aki gyer­mekeiért és hazájáért kato­nákat megszégyenítő bátor­sággal állt ki a császári csa­patok ellen Munkács várá­nak védelmében. Amikor 1686. március 9-én Caprara császári tábornok megadásra szólította fel Mun­kács vár védőit, Zrínyi Ilo­na így válaszolt: „Gyerme­keimnek örökségét védem, holott semmit sem vétettek, sem én, sem gyermekeim a császár ellen. Hihetetlen szá­momra, hogy egy védtelen és ártatlan gyermekeit védő anya ellen hadat viseljenek, s ez sem a fővezér, sem a császár hadi dicsőségéi nem fogja növelni." Kéri a tá­bornokot, hogy ne háborgas­sa, de ha erre nem hajlan­dó, az ostrom félelme sem képes őt arra indítani, hogy megfeledkezzék arról, ami­vel gyermekeinek tartozik. Az osztrák császári tá­bornok arca elvörösödött a levél olvasásakor, szeme vér­be borult és dühében meg­kezdte ágyúzni az asszony- védte vár falait. Zrínyi Ilo­na nem ijedt meg. Március 15-én „... kitette a veres lo­bogókat mindenfelül az vár­óul. úgy a palánkbul is, az­után egy lövést is tettek minden bástyárul az ágyúk- bul.” így adta tudtára Zrí­nyi Ilona a császáriaknak, hogy nem alkuszik. Az őrség pedig ugyanezen a napon megesküdött, hogy utolsó csepp vérükig védik a vá­rat. Az önfeláldozó hazasze­retet legszebb példája ez. Az események a kis Rá­kóczi Ferencet hozzászoktat­ják a veszélyhez. „Senki sem engemet, sem két gyerme­keimet megijedt állapottal Lexikonok, kézikönyvek A Kossuth Kiadó 1976-os tervei A különböző érdeklődésű olvasók egyre fokozódó igé­nyeinek kielégítésére 1976- ban is számos új, érdekes lexikon és kézikönyv meg­jelentetését , tervezi a Kos­suth Könyvkiadó. Az új ki­adás felhasználja és repre­zentálja a társadalomtudo­mányi kutatások legújabb eredményeit, fig 'embe ve­szi a társadalmi élet válto­zásaival együtt jelentkező ideológiai-elméleti szükség­leteket. Mintegy 100—150 új cikket tartalmaz majd a második bővített, javított kiadásban megjelenő Munkásmozgalom­történeti Lexikon. A javítá­sok, bővítések legnagyobb részét — a kritikai észrevé­telek mellett — az idő mú­lása tette szükségessé. A legaktuálisabb fogal­mak, események és szerve­zetek rövid, közérthető mar­xista magyarázatát adja a Politikai kisszótár, amelynek harmadik, átdolgozott ki­adását is hamarosan kézbe vehetik az érdeklődők. A szakkörökben már hosz- szú évek óta hiányolták a Munkaügyi kislexikon össze­állítását, megjelentetését. A dr. Józsa Ödön főszerkesz­tésében elkészülő mű kiter­jed a munkával, munka­ügyekkel kapcsolatos vala­mennyi területre. A kislexi­kon a különböző probléma­körök legjobb szakértőinek, vezető szakembereinek bevo­násával készült, szócikkei a munkagazdaságtan elméleti kérdéseiben, a foglalkozta­táspolitikában, a munkaerő­gazdálkodásban, az anyagi érdekeltség kérdéseiben iga­zítják el az Olvasókat. £ ezenkívül feldolgoznak olyan fontos területeket is, mint például a munkaszervezés, munkalélektan, munkaegész­ségügy és szociológia. Nemcsak a különböző kér­dések iránt mélyebben ér­deklődők, hanem az átlag újságolvasók í* nap nap után találkozhatnak — kü­lönféle, egyre szaporodó és váltózó gazdaságpolitikai jellegű kifejezésekkel, ame­lyeknek tartalmát nem la- merik egészen pontosan. Ezen kíván segíteni a Gazdaság- politikai kisszótár, amelynek ábécésorrendbe szedett 76Ó cikke foglalkozik & népgaz­dasági ágakkal, a különbözői nem látta: — ezámo: be ké­sőbb Zrínyi Hona az esemé­nyekről — valamint eleim (elődeim): úgy voltunk ké­szek fejünk fennálltáig vá­rat megtartani, életünk le­tételével." Zrínyi Hona pá­ratlan hősi elszántságán, s a várbeliek bátorságán meg­tört az ellenség minden pró­bálkozása: „ha asszonyem­ber vagyok is: Munkácson meg mertem várni őket, vi­gyék hírét máshová is." Caprara császári tábornok a sikertelen próbálkozások sorozata után csak & ku­darcba .fúlt ostrom szégyen­letes hírét vihette magával, amikor otthagyta a hősi vár szilárd falait. Rá két napra Munkács várának kis ura, II. Rákóczi Ferenc nagy lel­kes kísérettel kivonult a várból, s a kapu előtt az egész várvédő sereg sorfala várta a fejedelmi fiút, s díszlővéssel köszöntötték őt. A tízesztendős gyermek ma­ga elé hívatta a tiszteket, a kapitányokat és hadnagyo­kat s „igaz hűségöket s fá­radságokat szépen megkö­szönte". Ennyit jegyzett fel a korabeli naplóíró az első beszédből, amelyet IX. Rá­kóczi Ferenc katonáihoz in­tézett. A nyíltszívű bátor édesanya igyekezett feléb­reszteni fiában azt a felelős­ségtudatot, melyet a család múltja rótt rá. A véres munkácsi napok nem múlhattak el nyomta­lanul a kisfiú fölött. „Vóíí ití vitézi oskola mindennap — írja Zrínyi Ilona —, so­káig is tartott, jól is megta­nulták ezeket, öszveszoktak, öszveesküdtek — csak jól folg a dolog; szép hírökne- vök örökké fennmaradt!” a még gyermek II. Rákóczi Ferenc környezete a bátor­ság és önfeláldozó hazasze­retet legszebb példáival szol­gált. Kőslélkű édesanyjának búsulását „az ellenségek fi­gazdasági funkciókkal és más fontos kérdésekkel. A kötet összeállítóinak az volt a cél­juk, hogy az olvasóközönség széles, különböző igényű ré­tegei gyors, rövid, ugyanak­kor a lényeget híven kife­jező képet kapjanak az egyes gazdaságpolitikai fo­lyamatokról. A Kulturális intézmények és szervezetek Magyarorszá­gon című újszerű kiadvány — arra a feladatra vállal­kozik, hogy lexikonstílusban bemutassa a népünk szocia­lista kultúráját alakító, épí­tő intézmények, szervezetek és mozgalmak gazdag, szer­teágazó hálózatát. A kötet önálló fejezetekben „dolgoz­za fel” a tudomány, a köz­oktatás, a felsőoktatás, a közművelődés, az irodalom a művészetek, a sajtó, a rádió, a televízió szerveit, intézmé­nyeit és műhelyeit. (MTI) 21.50: Nyitott kiinyv Fenáke! Judit Dokumen­tumok U. M.-ről című kis­regényének lapjai elevened­nek meg ezúttal Kátkó Ist­ván műsorában. A halála után híressé váló U. M. fes­tőművészről szól & könyv — N. kisvárosban életében meg nem értés, közöny, gyű­lölködés vette körül a festő- tanárt. Idegen volt számára még testvére is. S alig volt néhány ember, aki jószívvel, rokonsxenwei nézett U. M.- re. Felesége meghalt, színhá­zi díszlettervező munkáját, fotós szenvedélyét nem ér­tékelték, letörték. Mint fes­tőt kiszorították a kiállítá­sokról, nem adtak megje’e- nésí lehetőséget neki a kis­város kulturális életének ural. S halála után egy fő­városi kiállításon tűmnek fel az Ismeretlen zseni művei. leime miatt" senk! sem lát­ta. Igazi hős édesanya gyer­meke volt Rákba i Ferenc ée a véres csaták voltak isko­lái. Ezeket a tényeket jól is­merték Heves megye nemes urai, amelyek növelték előt­tük Rákóczi tekintélyét. De azért sem tekintették őt ide­génnek, mivel megyénkben hatalmas birtokai voltak, Korábban, 1694-ben ifjú feleségével, Sarolta Amália hesseni hercegnővel végig­járta Heves megyei birto­kait A megye északi ré­szén: Párádon, Mátrába Mán és Bodonyban, a nyugati te­rületen: Nagyrédén és Hat­vanban, délen pedig: Po­roszló, Kisköre, Kömlő és Kái határában voltak hatal­mas birtokai. Gyöngyös vá­rosban is terjedelmes bir­tokkal rendélkezett Fejede­lemnek kijáró fogadtatásban részesítette Gyöngyös város a fejedelmi párt, amikor a gyöngyösi birtokait látogatta meg. Sok jaj és nehéz sóhaj szakad:, fel a gyöngyösiek szívéből, hiszen a török zsa­rolásokat a császári katona­ság irtózatot keltő cseleke­detei váltották fel. A város és a falvak lakossága nem állhatta már a katonai zsa­rolásokat, családjaikkal el­menekültek & hegyekbe, be­vették magukat az er "5k mélyére, ahol gyökerekkel, fák magvaival táplálkoztak, s nagyon boldogok voltak azok, akik elhullott állat hú­sához jutottak. A hegyek közé menekült családok szá­zai pusztultak el éhsé ik- bén. Gyöngyös város lakos­sága teljesen megritkult. A császári katonák feltörték a templomokat, lovakkal jár­ták azokat. A tiltákózó gyön­gyösi papókat & ló iáikéhoz kötözték és kilométereken át vonszolták. Rákóczi szíve el- kómorodott, s a szolgál tá­tottákért dobbant. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents