Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-24 / 71. szám
Kriptahttvös kiállítás Nem költözik derű a szem lélő szívébe, ha megtekinti az egri városi tanács aulájában megrendezett képzőművészeti kiállítást. Amikor elismerés' akar mormolni, hogy a megyeszékhely tanácsa még kiáll! tóhely iséget is biztosítva igyekszik az e téren meglehetősen gyengén ellátott ..hazai"’ képzőművészeket szerepléshez segíteni. torkán is akad a szó: ó, miért ily formában és ha ily formában, miért ilyenkor? Bőven lehet, sőt kell is vitatkozni hazai képzőművészetünk állapotán. E vita keretében. sőt, a kiállítások ürügyén és valós okán lehet elismerő szavakat, de elmarasz- talóakat is mondani — egyetlen dologban azonban nem lehet vitatkozni. Legfeljebb egyetlen dologgal. Aminél nem lehet: soha ennyi kiállítási lehetőség, soha ennyi megméretési és találkozási alkalom a közönséggel nem volt ebben a megyében sem. mint e képzőművészeti „hossz” idején, éppen napjainkban. És aminél lehet vitatkozni: soha ennyi kiállítási lehetőség, találkozási alkalom a megméretéshez. Az utólagoshoz — úgy tűnik néha legalábbis. Heves megye, bár tájai, története és történelme, embereinek gazdagodó, változó világa, népművészete, vagy hagyománya és gyarapodó holnapja alkalmassá tehette volna és tehetné ma is. nem volt. csak most próbálkozik a képzőművészet ihlető otthona is lenni. Igazolja ezt hogy Hatvantól Egerig a városokban, de nagyobb településeken is egymást érik a rangos, a figyelemre méltó, a kiállítást megérdemlő, ám gyakran a kiállítás rangját még el nem érő alkotások távlatai is. A tenniakarás fé'relépései az utóbbiak. A piktorával vagy a szobrászattal. az iparművészettel, vagy a formatervezéssel ismerkedő avagy éppen csak mindezek meglétére és létük szépségeire rárévedő néző nem győzi kapkodni a fejét: hol és mit lásson és amit lát. hogyan lássa azt. Előfordul, hogy egy azon időben például Egerben három helyen is van képző- művészeti kiállítás, és előfordult már nemegyszer hogy néhány héten belül egymás után tucatnyi kiállítás vá" .tta egymást. Miért lenne ez baj? — kérdezhetné bárki. Hiszen egy festmény, egy szobor, vagy egy elegáns vonalú kancsó, egy ex libris-tabló a szépnek nemes és szerény szolgája lehet, iránytűje az embernek, a saját belső világa és egyben a körülötte való világ igazabb és jobb megértése felé. A kérdés azonban a miértre nem e tekintetben tétetett fel. hanem azért, hogy vajon minden iránytű a helyes, a jó utat mutatja-e és egyáltalán iránytű-e mindaz, amit szemeinkkel a falon, vagv a posztamensen befogadhatunk? Gyanítom, hogy nem. Sőt. tudom, hogy jó része nem az. Mindezt azért kellett elő- rebocsátanom, hogy világosabban álljon az olvasó előtt és a kiállítás netalántánj nézője előtt is. aki most e sorokat olvassa, hogy ezt a kiállítást éppen úgy. mint a többit, a legegyszerűbben is meg lehetne kérdőjelezni: szükség volt-e rá? Iránytű-e a látogató, a műpártoló, vagv a műoártolni akaró számára? A válasz lehet egyértelmű „igen” is. meg „nem" is. Csakhogy, a válasz ebben az ese'hen nem is olyan egyértelmű. Melocco Miklós Munkácsy-díjas szobrászművész négv szoborral, Kishonthy Jenő festőművész tizenhét alkotással szerepel e tárlaton és amiért az Egri Dohánygyár is vál'a’ta e kiállítás me^énási szerepét Mérai József. a gyár dolgozója is ott szérűnél jó néhánv vágatával festményével és grafika' munkájával. A nevek — a kezdő a még kiforrásán, de a ma még inkább tanulmányoknak vélhető munkáiban is tehetségesnek tűnő Mérai Józsefen kívül — isO HMisis 19 <6. március 21., szerda mertek és elismertek, mesterségbeli tudást számon kérni egyszerűen nevetséges lenne tőlük, a művészi tudatosságot még inkább. Kishonthy Jenő éppen úgy kiforrott festő a színek és formák világában, mint a szobrász Melocco a három dimenzió művészetében — mi a gond tehát? Két jó nevű alkotó, mellettük egy. a pályával most próbá.kozó harmadik — és így. együtt a reménytelenség, az elmúlás, a pesszimizmus tárlata ez, amelyet „méltó” keretbe foglal a hiába be-, de meg nem világított városi tanács öreg épületének boron- gós, félhomályos aulája. Nem azért fanyarodik meg az életkedv az emberben, mert Melocco szobrai a halállal foglalkoznak. mert halotti maszkot mintáz, mert másik alkotásának címe „Szemfedél elrendezése a szarkofágban”, s mert a többi kettő is a halált, a szomorúságot mintázza meg. A halál sajnos éppen olyan reális, mint a születés, éppen annyira emberi az elmúlás. mint maga a létezés. Melocco alkotásai elvontságukban is döbbenetesen realisztikusak. őszintén emberiek és mert azok. voltaképpen mélyen humánusak is. És nem azért lesz keserű az ember lelke Kishonthy piktú- ráján. mert önarcképei, portréi gyanakvó rémülettel tekintenek a világba, lévén ez is emberi tartás és magatartás. Mágcsak azért sem, mert az Álom fölött a halál őrködik nála. vagy mert Mona Lisa mosolya című képe egy mindenbe belenyugvó. már csak a halálra váró. azt békésen eltűrni tudó öregasz- szony ugyancsak realisztikus erővel megalkotott portréja, mintsem a művész gúnyos fintora az elmúlásnak. Így. ez együtt: sok. Rossz iránytű. A „szürke” hétköznapokon is azon tűnődhet, miért hogy összefogott három ember, meghirdetni az elmúlást, annak kikerülhetetlen- ségét. az emberi élet reménytelenségét? Mert csodák csodája, — vágy nem is csoda? — a művészet világába vezető útra csak most rálépő és eélhoz még nem is biztos, hogy odaérő Mérai József képeiből sem sok derű árad. Inkább valami epigon-deka- dencia. elegánsnak mímelt. II. Rákóczi Ferenc, a Habsburgok ellen, a hazánk függetlenségéért folytatott igazságos háború legendás katonai és politikai vezére születésének most, 1976. március 27-én ünnepeljük háromszázadik évfordulóját. Három évszázad telt el azóta, hogy a magyar múlt nagy szabadságharcosa megszületett, mégis emberi közelségben áll itt mögöttünk, s ma talán még közelebb, mint bármikor, mert hazánk igazi függetlenségének és népünk szabadságának részesei vagyunk. Emlékének szívesen adózunk, s büszkén gondolunk rá, nemcsak mint egész nemzetünk, hanem szőkébb Kél részlet a kiVlif'^b )l. (Fotó: Stont" Györgyi de azt megfesteni sem képes rezignáció. Az elmúlásnak ez a kiállítása akkor sem tűnne szerencsésnek, ha ez véletlen találkozása lenne egy. az élettől duzzadó művész kandi kíváncsiságának a másvilági dolgokat illetően, egy kissé extrén alkotó egyséniségnek a szürrealizmusba hajló világával. Mert felerősítik, illetőleg felerősítették egymást, és ebből a közös erőből nem az élet igenlése árad. hanem annak erőtlensége. De időpontjában sem volt éppen szerencsés e „találkozó”. A kiállítás március 18-án nyílt meg és április 2-ig tart. Félre minden erőltetett bele- magyarázást, de talán az egri városi tanács illetékeseinek és a dohánygyárnak sem ezt a kiállítást kellett volna most mecénálnia. Most. március 15-e és április 4-e idején, amikor a politikai életben a három tavaszt ünnepeljük és a március végi hidegben a természet újraszületését köszöntjük. Ha vacogva is kissé. A hidegtől is. meg a kiállítás kriptahűvösétől is. Nem jó helyen és nem jó időben találkozott ez a ké| neves művész és emiatt nem jó helyről startol az sem. aki harmadiknak társult, hógy repítő erőt kapjon társaitól. Ez a kiállítás nem felfelé repít, de lefelé húz. Gyuriké Gézi) GRÚZ JÁNOS: A kurucok Vezérlő Fejedelme Amikor Gyöngyös fogadta Rákóczit hazánk, Heves megye fiára is. Mert hogy megyénknek gyermeke, gazdája és haladásának példás zászlóvivője volt, nem fér kétség. Nem is maradt Heves megye hálátlan Rákóczinak. Hiteles okiratok bizonyítják, hogy amikor a bécsújhelyi börtönből kalandos módon megszökött, a császár köröz- vényt adott ki ellene. „1701. november 9-én császári köröző levél érkezett a vármegyékhez tudatva, hogy aki Rákóczit élve szolgáltatja kézhez, 10 000 forinttal, aki halva, az 6000 forinttal ju- talmaztatik. De aki Rákóczinak rejtekhelyei ad, vagy hollétét elhallgatja, annak az anyától szopott tej is keserűre fog fordulni” — olvashatjuk a korabeli Heves vármegye törvényhatósági bizottsága jegyzőkönyvéből. A mi vármegyénkben sem akadt azonban olyan ember, aki kézre adta volna a fejedelmi ifjút. Ez természetes is, hiszen olyan családból származott, mint hős Zrínyi Miklós, akinek még a tanítása is tüzes villámként hatott a török és Habs- burg-pusztítások között őrlődő magyarság felszabadítás- útjára. Olyan édesanya gyermeke volt Rákóczi Ferenc, mint Zrínyi Ilona, aki gyermekeiért és hazájáért katonákat megszégyenítő bátorsággal állt ki a császári csapatok ellen Munkács várának védelmében. Amikor 1686. március 9-én Caprara császári tábornok megadásra szólította fel Munkács vár védőit, Zrínyi Ilona így válaszolt: „Gyermekeimnek örökségét védem, holott semmit sem vétettek, sem én, sem gyermekeim a császár ellen. Hihetetlen számomra, hogy egy védtelen és ártatlan gyermekeit védő anya ellen hadat viseljenek, s ez sem a fővezér, sem a császár hadi dicsőségéi nem fogja növelni." Kéri a tábornokot, hogy ne háborgassa, de ha erre nem hajlandó, az ostrom félelme sem képes őt arra indítani, hogy megfeledkezzék arról, amivel gyermekeinek tartozik. Az osztrák császári tábornok arca elvörösödött a levél olvasásakor, szeme vérbe borult és dühében megkezdte ágyúzni az asszony- védte vár falait. Zrínyi Ilona nem ijedt meg. Március 15-én „... kitette a veres lobogókat mindenfelül az váróul. úgy a palánkbul is, azután egy lövést is tettek minden bástyárul az ágyúk- bul.” így adta tudtára Zrínyi Ilona a császáriaknak, hogy nem alkuszik. Az őrség pedig ugyanezen a napon megesküdött, hogy utolsó csepp vérükig védik a várat. Az önfeláldozó hazaszeretet legszebb példája ez. Az események a kis Rákóczi Ferencet hozzászoktatják a veszélyhez. „Senki sem engemet, sem két gyermekeimet megijedt állapottal Lexikonok, kézikönyvek A Kossuth Kiadó 1976-os tervei A különböző érdeklődésű olvasók egyre fokozódó igényeinek kielégítésére 1976- ban is számos új, érdekes lexikon és kézikönyv megjelentetését , tervezi a Kossuth Könyvkiadó. Az új kiadás felhasználja és reprezentálja a társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit, fig 'embe veszi a társadalmi élet változásaival együtt jelentkező ideológiai-elméleti szükségleteket. Mintegy 100—150 új cikket tartalmaz majd a második bővített, javított kiadásban megjelenő Munkásmozgalomtörténeti Lexikon. A javítások, bővítések legnagyobb részét — a kritikai észrevételek mellett — az idő múlása tette szükségessé. A legaktuálisabb fogalmak, események és szervezetek rövid, közérthető marxista magyarázatát adja a Politikai kisszótár, amelynek harmadik, átdolgozott kiadását is hamarosan kézbe vehetik az érdeklődők. A szakkörökben már hosz- szú évek óta hiányolták a Munkaügyi kislexikon összeállítását, megjelentetését. A dr. Józsa Ödön főszerkesztésében elkészülő mű kiterjed a munkával, munkaügyekkel kapcsolatos valamennyi területre. A kislexikon a különböző problémakörök legjobb szakértőinek, vezető szakembereinek bevonásával készült, szócikkei a munkagazdaságtan elméleti kérdéseiben, a foglalkoztatáspolitikában, a munkaerőgazdálkodásban, az anyagi érdekeltség kérdéseiben igazítják el az Olvasókat. £ ezenkívül feldolgoznak olyan fontos területeket is, mint például a munkaszervezés, munkalélektan, munkaegészségügy és szociológia. Nemcsak a különböző kérdések iránt mélyebben érdeklődők, hanem az átlag újságolvasók í* nap nap után találkozhatnak — különféle, egyre szaporodó és váltózó gazdaságpolitikai jellegű kifejezésekkel, amelyeknek tartalmát nem la- merik egészen pontosan. Ezen kíván segíteni a Gazdaság- politikai kisszótár, amelynek ábécésorrendbe szedett 76Ó cikke foglalkozik & népgazdasági ágakkal, a különbözői nem látta: — ezámo: be később Zrínyi Hona az eseményekről — valamint eleim (elődeim): úgy voltunk készek fejünk fennálltáig várat megtartani, életünk letételével." Zrínyi Hona páratlan hősi elszántságán, s a várbeliek bátorságán megtört az ellenség minden próbálkozása: „ha asszonyember vagyok is: Munkácson meg mertem várni őket, vigyék hírét máshová is." Caprara császári tábornok a sikertelen próbálkozások sorozata után csak & kudarcba .fúlt ostrom szégyenletes hírét vihette magával, amikor otthagyta a hősi vár szilárd falait. Rá két napra Munkács várának kis ura, II. Rákóczi Ferenc nagy lelkes kísérettel kivonult a várból, s a kapu előtt az egész várvédő sereg sorfala várta a fejedelmi fiút, s díszlővéssel köszöntötték őt. A tízesztendős gyermek maga elé hívatta a tiszteket, a kapitányokat és hadnagyokat s „igaz hűségöket s fáradságokat szépen megköszönte". Ennyit jegyzett fel a korabeli naplóíró az első beszédből, amelyet IX. Rákóczi Ferenc katonáihoz intézett. A nyíltszívű bátor édesanya igyekezett felébreszteni fiában azt a felelősségtudatot, melyet a család múltja rótt rá. A véres munkácsi napok nem múlhattak el nyomtalanul a kisfiú fölött. „Vóíí ití vitézi oskola mindennap — írja Zrínyi Ilona —, sokáig is tartott, jól is megtanulták ezeket, öszveszoktak, öszveesküdtek — csak jól folg a dolog; szép hírökne- vök örökké fennmaradt!” a még gyermek II. Rákóczi Ferenc környezete a bátorság és önfeláldozó hazaszeretet legszebb példáival szolgált. Kőslélkű édesanyjának búsulását „az ellenségek figazdasági funkciókkal és más fontos kérdésekkel. A kötet összeállítóinak az volt a céljuk, hogy az olvasóközönség széles, különböző igényű rétegei gyors, rövid, ugyanakkor a lényeget híven kifejező képet kapjanak az egyes gazdaságpolitikai folyamatokról. A Kulturális intézmények és szervezetek Magyarországon című újszerű kiadvány — arra a feladatra vállalkozik, hogy lexikonstílusban bemutassa a népünk szocialista kultúráját alakító, építő intézmények, szervezetek és mozgalmak gazdag, szerteágazó hálózatát. A kötet önálló fejezetekben „dolgozza fel” a tudomány, a közoktatás, a felsőoktatás, a közművelődés, az irodalom a művészetek, a sajtó, a rádió, a televízió szerveit, intézményeit és műhelyeit. (MTI) 21.50: Nyitott kiinyv Fenáke! Judit Dokumentumok U. M.-ről című kisregényének lapjai elevenednek meg ezúttal Kátkó István műsorában. A halála után híressé váló U. M. festőművészről szól & könyv — N. kisvárosban életében meg nem értés, közöny, gyűlölködés vette körül a festő- tanárt. Idegen volt számára még testvére is. S alig volt néhány ember, aki jószívvel, rokonsxenwei nézett U. M.- re. Felesége meghalt, színházi díszlettervező munkáját, fotós szenvedélyét nem értékelték, letörték. Mint festőt kiszorították a kiállításokról, nem adtak megje’e- nésí lehetőséget neki a kisváros kulturális életének ural. S halála után egy fővárosi kiállításon tűmnek fel az Ismeretlen zseni művei. leime miatt" senk! sem látta. Igazi hős édesanya gyermeke volt Rákba i Ferenc ée a véres csaták voltak iskolái. Ezeket a tényeket jól ismerték Heves megye nemes urai, amelyek növelték előttük Rákóczi tekintélyét. De azért sem tekintették őt idegénnek, mivel megyénkben hatalmas birtokai voltak, Korábban, 1694-ben ifjú feleségével, Sarolta Amália hesseni hercegnővel végigjárta Heves megyei birtokait A megye északi részén: Párádon, Mátrába Mán és Bodonyban, a nyugati területen: Nagyrédén és Hatvanban, délen pedig: Poroszló, Kisköre, Kömlő és Kái határában voltak hatalmas birtokai. Gyöngyös városban is terjedelmes birtokkal rendélkezett Fejedelemnek kijáró fogadtatásban részesítette Gyöngyös város a fejedelmi párt, amikor a gyöngyösi birtokait látogatta meg. Sok jaj és nehéz sóhaj szakad:, fel a gyöngyösiek szívéből, hiszen a török zsarolásokat a császári katonaság irtózatot keltő cselekedetei váltották fel. A város és a falvak lakossága nem állhatta már a katonai zsarolásokat, családjaikkal elmenekültek & hegyekbe, bevették magukat az er "5k mélyére, ahol gyökerekkel, fák magvaival táplálkoztak, s nagyon boldogok voltak azok, akik elhullott állat húsához jutottak. A hegyek közé menekült családok százai pusztultak el éhsé ik- bén. Gyöngyös város lakossága teljesen megritkult. A császári katonák feltörték a templomokat, lovakkal járták azokat. A tiltákózó gyöngyösi papókat & ló iáikéhoz kötözték és kilométereken át vonszolták. Rákóczi szíve el- kómorodott, s a szolgál tátottákért dobbant. (Folytatjuk^
