Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

A mpp&l siámrfm keß

Pályát választan!, pályát választhatni

„Tisztelt Szerkesztősig.

Fiunk az idén érettségizik a főváros egyik gimnáziumában. A gyerek sajnos annyira nem jó tanuló, hogy eséllyel pályázhatna egyetemre vagy főiskolára, de nem is azért umittattuk, hogy segédmunkás legyen belőle. Mégis úgy néz ki, hogy csak az lehet, mert érdeklődésünkre mindenütt azt válaszolják: a létszámstop miatt nem tudják felvenni. Adjanak tanácsot, mitévők legyünk..

M'vel az utóbbi hetekben szerkesztőségünk postájában is jócskán megszaporodtak a pályaválasztással kapcsolatos levelek, ezért — a gyöngyösi Szabó család kérésének is eleget téve — felkerestük Maróti Sándort, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjét, valamint Fehérvári Andor csoportvezetőt és negkértük őket, mondják el: megyénkben hány fiatalnak jut hely a szakmunkásképző intézetekben, s milyen lehetőségek között választhatnak azok az idén végzős kö- zéoiskolások, akik nem szándékoznak egyetemre, főiskolára menni.

— Mindenekelőtt: mit tanácsol az osztályvezető a Szabó családnak?

— A gyerek mielőbb válasszon egy szakmát, aztán érettségizzen le, és jöjjön haza a megyébe tanulni, meg dolgozni is.

— Heves megyében hányán végeznek az idén az általános és a középiskolákban?

— Az alapfokú iskolákban több mint 3700-an végeznek, gimnáziumból 777, szakközépiskolából pedig 727 fiatal lép ki az életbe.

— Mennyien mehetnek szakmunkástanulónak?

— Az ere jeti tervek szerint az álta’ános iskolákból 1900 an, — >ány 550 — középiskolából pedig 150-en. Gyorsan szeretném azonban hozzátenni: ezek a számok

‘ módosulnak majd, hiszen a létszámstoppal a pályaválasztóknak is számolniuk -x kell. Egészen biztosra veheti- tő, hogy az érettségizett szakmunkástanulók száma jelentősen magasabb lesz a tervezettnél.

■ — Hány-: mesterség közül választhatnak megyénkben a leendő szakmunkások?

— Több mint 50 szakmában indul oktatás a következő tanévben. Aki a forgácsoló, a gépszerelő, az elektro- lakatos, a műszerész, a cipőfelsőrészkészítő, a szűcs, a férfi-, női szabó, a kertész, a dohányfeldolgozó, a sütőszakma csínja-blnját kívánja elsajátítani, az szinte biztosra veheti — természetesen, ha az egészségügyi követelményeknek megfelel —, hogy felvételt nyer. Az említett szakmákra természetesen nemcsak a fiúk, hanem a lányok is jelentkezhetnek, várják őket az iskolák, az üzemek, a vállalatok.

— A szakmát választó fiatalok előtt nyitva állnak tehát a szakmunkásképző intézetek ajtajai. De vajon mire számíthatnak azok, akik közgazdasági technikumban érettségiznek és dolgozni szeretnének. Természetesen a képzettségüknek megfeleld munkakörben.

— őszintén meg kell mondani, hogy nem lesznek könnyű helyzetben. Ami talán mégis biztatást jelenthet számukra: gondjaikat az erre illetékes országos szervek is ismerik, és egyben keresik a valóban összetett probléma megoldásának lehetőségeit. Sajnos ezzel kapcsolatosan többet mi sem tudunk mondani.

— Üzemeink, vállalataink évről évre több szakmunkás- tanulót kértek, mint ameny- nyit kaptak. Most is így lesz? A kérdésre a csoportvezetőtől kértünk választ.

— Azt kell mondanom, hogy igen. Az üzemektől beérkezett igény kétszerese a lehetőségeknek Hogy példát is mondjak: az egri munkahelyek 1500 'anulót szeretnének beiskolázni, ebből., azonban c§ak 650-re lesz lehetőség.

•— Mi alapján döntik el, hogy melyik üzem kap szakmunkástanulót?

— Azok az üzemek, amelyek nem rendelkeznek saját tanműhellyel, változatlanul nem kapnak tanulókat. Előnyt élveznek ugyanakkor

azok a vállalatok, amelyek gazdaságosan termelnek, különböző kormányprogramokban is részt vesznek, és természetesen biztosítják a tanulóképzés feltételeit is. De figyelembe veszik az intézmények továbbá azt is, hogy miként foglalkoznak a fiatalokkal az üzemekben, a szakmában foglalkoztatják-e őket, és hogy az iskola befejezése után milyen lehetőségeket biztosítanak számukra.

— Az elmúlt években számottevően javultak-e üzemeinkben a szakmunkásképzés tárgyi és személyi felté. telei?

— igen. Jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy az üzemek, vállalatok többsége évről évre többet fordít a fiatalok oktatására, és szakmailag, politikailag is jól képzett szakemberek foglalkoznak a tanulókkal. Ezekben az üzemekben a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is szívesen dolgoznak a friss szakemberek.

—Az újságokban gyakran olvashatunk olyan hirdetéseket, amelyekben az üzemek egymásra licitálva ígérgetnek nagyobb ösztöndíjat, nagyobb fizetést a jelentkezőknek.

— Az nem baj, hogy a fiatalok őszinte információkat kapnak leendő munkahelyükről, de azzal már mi sem értünk egyet, hogy csak a pénzzel. az anyagiakkal agitálják a vállalatok a gyerekeket Mert Igenis: ők még gyerekek, és bár az nem lesz közömbös számukra, hogy mennyit kereshetnek, de hát előbb tanulják meg a szakmát, bizonyítsák be, hogy mit s mennyit tudnak.

— Végezetül mi a tapasztalatuk: a tanulók vagy a szülők döntik-e el. hogy mi legyen a gyerekből?

— Á szülők többsége természetesen beleszól a gyerek pályaválasztásába, de egyre több az olyan döntés, amikor az érvek kölcsönös meghallgatása után, végül Is a gyerek elképzelése érvényesül.

Koős József

Törvények — közös nevezőn

É

rezték és ezt hangsúlyozták,is a képviselők az országgyűlés tavaszi időszakán, hogy a két új törvényjavaslat között igen nagy az összefüggés, amelyet társadalmi igény és felelősségérzet jellemez. A honvédelmi törvény vitájakor furcsa ellenpont jutott az eszembe. Valamikor, ebben a teremben — 1941-ben — jelentették be az országgyűlésnek a hadüzenetet, s így részese lett az- ország egy embertelen, támadó háborúnak. Most pedig, ahogy ez a miniszteri expozéban és a hozzászólásokban is elhangzott, a békére készülő, a béke egyértelmű gondolatát kifejező, az emberi alkotás, a munka, az élet biztonságát védő törvényjavaslatról beszélgettek az Országház sokat látott falai között Társadalmunk nem agresszióra született, nem, elnyomásra, hanem az emberi szabadság gondolatára épült. Az ember ragaszkodik a szabadságához, mint legelemibb jogához, s ez a ragaszkodás a szabadság megvédésének a gondolatát is magába foglalja. Az új törvény még határozottabban, még egyértelműbben fogalmazza meg a társadalom vívmányait, az alkotó ember szabad- ' ságát, békéjét védő gyakorlati feladatokat. S ezekből a közös érdek alapján, a társadalom minden tagjának egyaránt ki kell vén- nie a részét

Az emberi környezet védelméről szóló törvény más oldalról, de hasonló szándékkal

és tartalommal fogalmaz. Igen, az ember, ez a furcsa teremtmény, néha képes önmaga ellen fordítani, amit alkotott. A tudomány vívmányait tömegpusztító fegyverek gyártására is felhasználja, a korszerű termelés eszközei és módjai veszélyeztethetik azt az értelemet, amelyben alkotó munkáját végzi, amelyben jövőt tervez, családot alapít, amelyben nyugalomban és egészségben akar élni. Világszerte ráébredtek erre és igyekeznek javítani, változtatni, amíg nem késő. Hazánkban — s ezt kopogiuk le — még egyáltalán nem trag'kus a helyzet, de b'zon-rs íigye'meztetó' je’ek már sürgetnék az egyértelmű környezetvéde'mi törvény megfog."'- mazását. Bizonyos résztörvények, m'nt oál- dául a vízügyi vagy a természetvédelmi érvény, .már korábban is. ,de egymás'ól függetlenül igyekeztek óvni a környezetet fs"t a világon éppen Magvarországon szü’e . t először" 1840-ben. törvény a, vizek t’sztás^- gának megóvásáról, a mos* me^ava""*t törvény azonban egvségbe foglalt rp;o'>~i tennivalót a körnve^etvéde'emért E-'-en ezért, a végrehajtással, a végrehajtás ellenőrzésével maga a kormány foglalkozik.

A tavaszi ülésszakon megszavazott kát úi törvény tehát közös tőről fak^a $ jó szándéka bizalmat, segítséget, megértést vár mindenkitől.

K. G.

Kiállítások - hangversenyek - előadássorozat Heves megyében

Rendezvénysorozat a bolgár pártkongresszus tiszteletére

Előadások, kiállítások, hangversenyek, filmbemutatók sora köszönti a budapesti Bolgár Kultúra rendezésében a Bolgár Kommunista Párt közelgő XI. kongresszusát. Mint dr. Sztojan Radev igazgató elmondta az MTI munkatársának, országszerte mintegy 30 nagyszabású rendezvényen igyekeznek sokoldalúan, részletesen beszámolni a magyarországi érdeklődőknek a baráti szocialista ország legfőbb pártfórumának munkálatairól, az itt hozott határozatokról. Többek között Heves megyében L, és természetesen Budapesten is meghívott előadók tájékoztatják a közvéleményt a bolgár kommunisták tanácskozásáról.

Különösen reprezentatívnak ígérkezik az a kiállítás, amelynek március 26-tól a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum ad otthont, A bemutató anyagát a bolgár és a magyar munkásmozgalmi múzeumok közösen állították össze, s ez a Bolgár Kommunista Párt kongresszusai történetének felelevenítésére, históriai nyomon követésére vállalkozik. Ugyancsak a kongresszus jegyében a hónap végén több bolgár művészt látunk vendégül, akik Budapesten ís Vidékén számos hangversenyen lépnek fél. •

Természetesen az ünnepi Időszakban egész sor magyar

• 1.

Kovács József először szinte örült a betegségének. Azt gondolta, hogy néhány nap alatt kilábal belőle, s erre a néhány nap pihenésre, vagy pontosabban fogalmazva távollétre igen nagy szüksége volt.

De ahogy teltek a napok, s a betegsége semmiképpen sem akart elmúlni, egyre íásultabb lett, s egyre reménytelenebbnek ítélte meg a saját helyzetét

— Micsoda őrültség volt — gondolta magában. — Több mint tíz évet felrúgni egy hülyeség miatt.

Éjszakánként álmatlanul forgolódott az ágyában, nem tudott elaludni amúgy becsületesen. Többször felkelt, járkált a szobában, néha rágyújtott egy cigarettára, de az sem esett jól.

— Mi bajod van? — kérdezte gyakran a felesége, de csak legyintett rá.

Kovács József ugyanis egy téli délután, amikor egy építkezéshez szállított anyagot, megállt a saját épülő családi háza előtt, s lerakott néhány zsák cementet és néhány száz téglát.

— Mit számít ez az apróság”? — gondolta akkor, s valahogy eszébe se jutott, hogy felmérje a következményeket

X

Az igazgató magához rendelte Balogh István brigád- vezetőt

— Ne haragudjon, Balogh elvtárs, de egyszerűen érthetetlennek tartom, hogy pontosan maguknál fordult élő ilyen eset. Háromszoros szocialista brigád, régi, jól összeszokott kollektíva, s aztán jön a hideg zuhany, az egyik emberük eltulajdonít az építési anyagból. Hogyan tudja ezt megmagyarázni?

Balogh, a brigácvezető.

V isssavárun h

konokul összeszorította a száját tudta, hogy az igazgató még nem fejezte be a fejmosást

— Azt gondolom, tudják, hogy rendkívül kellemetlen helyzetbe hoztak személy szerint engem is. En magam is segítettem, szerettem ezt a brigádot maga tudja legjobban, hogy sem én, sem a többi vezető sem fukarkodott az elismeréssel. Akár erkölcsiről, akár anyagiról is legyen szó. És miképpen tudja a cselekményt összhangba hozni ezzel.

A brigádvezető nyugodtan, de határozottan szólalt meg:

— Én mondtam neki, hogy elviheti azt az anyagot

— Micsoda?

— Mondom, én szóltam neki, hogy elviheti azt az anyagot Majd kispóroljuk valahogy.

— De ember! — csattant fel az igazgató —, ne vicceljen velem. Nehogy azt higgye, hogy abban az életkorban vagyok, amikor az ember habzsolja a dajka- meséket.

— Nem tudok mást mondani, én szóltam neki.

3.

A „vezérkar” tanácskozott

— Ez a Balogh teljesen megőrült Azt a hülyeséget akarja megetetni velünk, hogy ő adott engedélyt annak a félnótás sofőrnek, hogy házavigye & „felesleget”.

— Ah — legyintett a főmérnök —, csak menten! akarja a sofőrt Bár én nem értem azt a fickót sem, több mint tíz éve van nálunk, sohasem merült fel ellene semmi kifogás. És hazaviszi azt a nyamvadt téglát

Esküszöm, néha megáll az

ész.

—Ez rendben van — mondta az igazgató —, de mi a fenét csináljunk. Hiszen valakit csak felelősségre kell vonnunk. És Balogh, hogy úgy mondjam, átvállalta a felelősséget

— Mind a kettőt megkell büntetni — felelte a főmérnök. — Szocialista brigád, és ilyen hülyeséget csinálnak. Mit mondanak akkor a többiek?

— Hát nem is tudom — vette át újra a szót az igazgató. — Valahogy nekem tetszik ebben a Baloghban, hogy van benne betyárbecsület. De azért csak nem hagyhatjuk szó nélkül az ügyet

4.

— Nézze, Balogh —mondta az igazgató. — Figyelembe vettünk mindent Azt tudja, hogy az ügyet nem lehet eltusolni, mert hát ml lenne az emberek közt a vélemény, hogy pont egy többszörös szocialista brigádnál nézünk el ilyen csúnya ügyet. Épper. ezért mind a kettőjüket figyelmeztetésben részesítem, magát pedig kártérítésre is kötelezem.

— Rendben van, megértettem — válaszolta a brigádvezető.

— Persze azt, gondolom, tudja, hogy a szocialista cím is veszélybe került.

— Számoltunk vele.

— Már kik?

— Az egész brigád. Megmondtam nekik, hogy ilyen .múlttal” én már nem vállalhatom a vezetői funkciót, de nem mentek bele. Ars mondták, hogy úgyis egyhangú már» hogy minden

évben elnyerjük a címet Kell közben egy kis „pihenés” is.

Az igazgató elmosolyodott.

— Nana! Azért ki lehet bírni azt a nagy „egyhangúságot”. De hát mindegy. A viszontlátásra!

Balogh, a brigádvezető kifelé indult.

Az igazgató utánaszólt.

— Ezt már nem mint igazgató, hanem mint magánember mondom. , Nehogy azt higgye, hogy a maga értéke csökkent az én szememben. Csak hát az embernek vállalnia kell a következményeket is.

— Tudom — mondta a brigádvezető. — Nem is akartam kibújni a felelősség alól.

5.

A szűk kis szobában alig fértek el. Szabó kolbászt hozott, meg szalonnát, Dezső meg demizsont tett le a sarokba.

Kovács belesápadt a,.vendéglátásba”, legszívesebben a fejére húzta volna a paplant szégyenében.

— Egyél, te nyamvadt — mondta Szabó —, hiszen már hálni jár beléd a lélek. Ügy nézel ki, mini valami múmia.

— Ne bántsátok — szólt Balogh, a brigádvezető —, látjátok, hogy alig éL

Kovács felesége feketét hozott be, azzal kínálta a vendégeket

— Köszönjük — mondták —, de inkább a férjére férne rá egy kis erősítő.

Dezső elővette a demi- **2st, mindenkinek töltőié.

— Nyugodtan ihatják, a

nagyapám termelése. És ha

máshoz nem is, de a borhoz aztán igazán ért az öreg.

Kovácsnak is nyújtott egy pohárkával.

— Vörös. Legalább vért csinál. Na. igyad! Ha eddig kibírtad a betegséget, akkor már ezután ki is hevered.

— Az orvos mit mond — kérdezte Jónás.

— Hát most már rövidesen kiír.

— Akkor jössz is dolgozni.

Kovács elgondolkozott, aztán megszólalt.

— Rendesek vagytok,* de máshol keresek állást. Azt hiszem, megértitek.

— Nem értjük meg — mondta Szabó. — Ez lenne a legkönnyebb, pajtás. Hibát követünk el, aztán menekülünk. Majd máshol megmutatjuk! Mi? Hát erről tegyél le. Visszajössz, pajtásom, és itt nálunk mutatod meg, hogy nem vagy bűnöző, csak megtévedtél.

— Nem, nem — ellenkezett Kovács — nem jó megoldás ez.

— Az sem volt jó megoldás, amikor megálltéi a házad előtt.

— Na, elég volt a lelkizésből — zárta le a vitát Dezső. —»„ Visszajössz és kész. De igyunk, emberék. mert mindenkit vár a család.

Koccintottak.

Búcsúzásná! Balogh, a brigádvezető mosolyogva mondta Kovácsnak:

— Visszavárunk, öreg, gyere nyugodtan.

Kovács nem tudott a brigádvezető szemébe nézni. Iszonyúan szégyellt® magát.

Hosszú idő óta akkor éjjel aludt először nyugodtan.

—bolgár testvérváros és megye, közöttük Eger és Targo- viste, közösen saját szervezésű előadásokkal, kiállításokkal is tiszteleg a bolgár párt- kongresszus előtt.

A nagy jelentőségű tanácskozást követő időszakban is egy sereg rendezvény vállalkozik a párthatározatok népszerűsítésére. Májusban Heves megyében a bolgár nép békeharcáról rendeznek elődadást.

IMankontrol i — szimpoűoí!

A Kohó- és Gépipari Minisztérium Rákóczi úti technika házában befejeződött a Plankontrol nevű 4 napos szimpozion. A Plankontrol az első hazai fejlesztésű integrált jellegű számítógépes irányítási rendszer, amelyet az elektronikus mérők észülé k gyárában 10 éves fejlesz' 5- munkával dolgoztak ki. A? egységes szemléletű szám- rendszeren alapuló programhoz tartozik a termelési folyamat előkészítő szakasza, a termelés és az azt követő k:- értéke’és. elemzést előse*?'* 5 összesítés. Integrált jel’c'e abból adódik, hogy a gvárt- mányfejlesztéstól az utókalkulációig felöleli a teljes mari folyamatot, beleértve például a termékösszetétel. a határidőrendszer, az anyag- gazdálkodás és a művelettervezés kérdéseit is.

A KGM technika házában a következő hónapokban s számos szervezési előadás sorozatot és kiállítást rendeznek. A Magyar Híradástechnikai Egyesülés például áprilisban szimpoziont tart a számítógépes irányítási rendszerről, az év végén per’'gfcr nagyszabású szervezésraex- nalizálásj kiállítást rendeznek.

Március végén, áprilisban és májusban öt szimpoz'onjt tartanak, ezeken többek között olasz, be'ga és hoU-m-I cégek az e’ektromkai *nn-*g helyzetéről és az ezze1 kapcsolatos szervezési kérdésekről. a Kovo csehsz'ovák vállalat pedig műszeripari ua- mutatón állítja ki a legú' b számítástechnikai. ügm'*el- gépesítési és mérés*eohir'-.»t berendezéseit. A nyári programban többek között egy nemzetközi számítás- és szervezéstechnikai rendezvénysorozat is szerepel.

Mgflátffigc)

is.aoosi Lövöm© - 1976. március 23L, vasárnap