Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-20 / 68. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytaiét az 1. oldalrólJ emberképzés rendszeressé térendeletének kidolgozásához számos javaslattal szolgált, így egyebek között felvetette a környezetvédelmi szaktelét, s javasolta a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan mezőgazdasági területek kijelölését erdőtelepítésre. Bondor József összefoglalója Bondor József, a vitában elhangzottakat összefoglalva, mindenekelőtt arra utalt: a felszólalók egyöntetűen aláhúzták az új törvény megalkotásának szükségességét. Ezzel alátámasztották az egész lakosság, a társadalom véleményét: törvény szintjére kell emelni azokot a rendelkezéseket, amelyek létünk, környezetünk természeti tényezőit védik, óvják, lehetővé és feladattá teszik a megelőző', az ártalmakat elhárító teendőket, intézkedéseket. Témakörönként reagálva a képviselői felszólalásokra, a miniszter először arra hívta fel a figyelmet: a környezet- védelem távolról sem valamiféle új dolgot jelent Folytatása, az eddiginél körültekintőbb elvégzése mindazoknak a feladatoknak, amelyek mar eddig is megvoltak. A változás elsőorban a tevékenység jobb megszervezésében, a korábbinál szélesebb körű ellátásban jelentkezik. Tömören arról van szó: a környezetvédelmet a mindennapi tevékenység — a termelő- munka. az oktatás, a beruházás-előkészítés. a természet- szeretet — elválaszthatatlan részévé kel! tenni. Nem új kutatóintézetekre van szükség — hiszen jelenleg is 53 kutatóhely működik a többi között vízgazdálkodási, meteorológiai. és egyéb hasonló profillal —, sokkal inkább arra, hogy a kutatások, tudományos vizsgálódások eredményei alapján a környezeti ártalmak mind hatékonyabb megelőzését szorgalmazzuk. Bondor József nyomaték- kai hívta fel a figyelmet aria, hogy a környezetvédelem közös ügyünk, tehát, nemcsak az Országos Környezet- Védelmi Tanács — mint kor- mányszei v — teendőit, nem Js csak egyik-másik tárca feladatait jelenti. A közös ügyért közös felelősséget kell vállalni A felelősség mindenütt helyi teendőkre sarkall, s csak a közösségi érzésből fakadó tevékenység, környezetóvás hozhat igazán kézzel fogható eredményeket. Az ilyen alapállás megsokszorozza a kömyezetvéde'em anyagi erőforrásait is. Mert ilyen célra 500 millió forint áll rendelkezésre központilag, ami kétségtelenül szerény összeg. Hozzá jönnek viszont azok a pénzek, amelyeket közvetve fordítunk a környezetvédelemre. Ilyen célokat szolgál például az ipari beruházások költségeinek mintegy 10—20 százalékú. Beszélt a miniszter a környezetvédelemmel összefüggő intézkedések kapcsán arról is, hogy mindig fel kell mérni egy-egy intézkedés, döntés várható hatásait, esetleg évek, évtizedek múltán bekövetkező következményeit is. Jó szóval említette a lakosság szerepét: a lakóhelyi és munkahelyi kollektívák, az egyes emberek önzetlen áldozatvállalását a környezet védelme érdekében. Itt forintban ki nem fejezhető, ám óriási eredményeket produkáló fizikai és szellemi energiáról van szó! Megemlítette ennek kapcsán a törvénytervezet országos társadalmi vitáját, amelyben javaslatok, ötletek sokasága juttatta kifejezésre a jó értelmű lokálpatriotizmust is. A miniszteri viiaösszeíog'.a'ó után határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a parlament építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügy; bizottságának a törvényjavaslathoz beterjesztett együttes módosító javaslatait, majd a törvénytervezetet általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Nemeslaki Tivadar a kohó» lesztéséhcz több mint 34 milliárd forint értékű gépet és berendezést a hazai gépgyártásnak kell biztosítania, emellett még teljesítenie kell a szocialista exportkötelezettségeket és fokoznia kell a tőkés exportrí is. E feladatok hatékony és eredményes megvalósítására a kormány a Mezőgéptröszt feletti fe'- ügyeleti hatáskört a Kohó- és Gépipari Minisztériumra ruházta. — Intézkedéseink között fontos helyet foglal el az energiatakarékosság, az energia-racionalizálási program végrehajtása Az elmúlt évben a minisztérium felügyelete a’á *artozó vállalatok 331 millió forint megtakarítást értek el. A megtakarítás 41 százaléka szervezési in^- íézkedések. 3f? százaléka pedig a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom eredményeként valósult meg. Az idén és a következő években a nagy energiaigényű technológiákra energia- felhaszná'ási normákat dolgoztatunk ki és vezettetünk be. Számításaink szerint a tervezett intézkedésekkel évente átlagosan 2,5 százalékos fajlagos energia-költségmegtakarítás érhető el. Folyamatosan feladatunk az anyagtakarékosság is. Ma már megállapítható, hogy az elméit esztendő intézkedései megközelítően 1,9 milliárd forint értékű anyagmegíaka- rítást eredményeztek. Sokatmondó tény, hogy ez a megtakarítás szinte valamennyi vállalatnál szorosan kapcsolódott a konstrukciók és a technológiák módosításához, a hulladékanyagok hasznósí- tásáhöz. a tőkés import csökkentéséhez. Ez már szemléled ti‘változást is jelez, hiszen á takarékosság és a gyártmány- és gyártásfejlesztés már nem különül le egymástól. Most, a vállalati V. ötéves tervék készítésének időszakában és a végrehajtás menetében a feladatok ilyen megközelítésére van szükség. Jórészt ezen múlik annak a jogos népgazdasági követelménynek a teljesítése is, hogy gyorsuljon a készletek forgási sebessége. Ez ugyanis az utóbbi években kedvezőtlenül alakult — folytatta beszédét a miniszter. — Az V. ötéves tervben meghatározott feladatok sikeres megoldásában jelentős szerepe van a vezetési színvonal erősítésének, a kádermunka fejlesztésének, a kezdeményező készségnek, a politikai, szakmai felkészültségnek. Ma már a szemléleti egység, csak úgy általában, kevés. Most . olyan cselekvési, egység kell — és nem általában, hanem konkrét munkahelyen, konkrét, vállalati kérdésekben —, amely eredményt, a népgazdaságnak is kívánatos teljesítményt hoz — mondotta Nemeslaki Tivadar. — A minisztériumi vezetés ezt a mércét állította a felügyelete alá tartozó vállalati vezetők' elé. Az eredményes munka, clengedheteten feltétele a vállalatoknál — és a minisztériumban is — a vezetés színvonalának emelése, az egyszemélyi fe- le'össég következetes érvényesítése, hiszen a vezetésnek minden szinten döntő szerepe van a gaz- daságpol'tikai célok megvalósításában. Beszédéhez először Kan- gyalka Antal, a Mezőgazda- sági Gépgyár makói telepének igazgatója fűzött megjegyzéseket a munkaerőgazdálkodás szemszögéből egészítve ki a referátumot. Weiszböck Rezsőné. a Soproni Szőnyeggyár igazgatója az anyagtakarékosság kérdéseit feszegette. Dr. Molnár Endre, az MSZMP Budapesti Bízót' ságának titkára a munkaeszközök gazdaságos hasznosítását hangsúlyozta. Dr. Növik Béla, a Csepeli Autógyár vezérigazgatója a közúti járműgyártás fejlődését, sikerét elemezve rámutatott: hatékony volt a termeié'! célok elérésére összpontosított fejlesztés. Bartha István, & debreceni városi pártbizottság titkára a termelőkapacitás, a munkaidő jobb kihasználásának kérdésével foglalkozott. Majd Varga István, az Újpesti Gépelem- gyár lakatosa rendkívül helyesnek és hasznosnak ítélte a szelektív fejlesztést, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását szolgáló népgazdasági, minisztériumi és vállalati törekvéseket. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezet, így az elnök a'vitát bezá'ta, s ismét Nemeslaki Tivadar, kohó- és gépipari miniszternek adott szót. Nemeslaki -Tivadar megköszönte a vitában elhangzott kiegészítő észrevételeket. a felszólalók általános egyetértést t beszámolójával. A plenáris ülésen elhangzott javaslatok, ugyanúgy, mint az országgyűlés ioari bizottságának tanácskozásain elmondott képviselői tapa-z- talatok — mondta — igen hasznos tanácsokat jelen'e- nek a tárca munkájához. Utalt a miniszter arra is, hogv a kormány megtárgyalta és elfogadta a génipar szelektív fejlesztésének koncepcióját. amelyre énítve elkészítettéit. s a vál'a’atv'ze- tőknek megkü'dték a tárca 1976. évi cselekvési programiát. A célok reálisak, a feladatok megvalósítha'ók, vém’eha Házukhoz azonban nélkülözhetetlen a segít"!?; va'amennyi területről. A közös munka a'aove ő btzto-í- táka a feladatok sikeres vég- reha’*ásánnk — e gordont jegyében kérte a kohó- és génipari miniszter, hogy beszámolóiét és a narlam'"ti fe'szólal ásókra adott vá’a- szát az országgyűlés fogadja el. Ezután az országgyfl’és határozatban egyhangúlag tudomásul vette és jóváhagyta Nemeslaki Tivadar miniszteri beszámolóját és 3 felszólalásokra adott - váll- Sizát. Ezzel az országsyű'és tavaszi ülésszaka — ame’v- nek pénteki tanácskozá'án Apró Antal. Péter János és Raffái Sarolta felvá’tva elnökölt '— befejezte munkáját. és gépipar helyzetéről, terveiről Délután mondotta el beszédét Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter. A bevezetőben rámutatott: a gépipar e.ótt álló feladatok megoldási módszereinek kidolgozásánál figyelembe vették, hogy amíg az ötödik ötéves tervben a népgazdaság bruttó nemzeti termelése évente átlagosan 5,6 százalékkal nő. addig a gépiparé 6,7 százalékkal; továbbá azt, hogy míg az összes export évi növekedése 8,8 százalék, addig ez a gépiparban 10,9 száza’ék. A terv szerint a rubelelszámolású összes export évente, átlagosan 7,4 százaikkal, a gépiparé 9,1 százaikkal; a dollárelszámolású export 10,4 százaikkal, a gépiparé pedig 16,1 százalékka' nő. E néhány összehasonlító adat is érzékelteti: a gépiparnak az V ötéves terv szerint is jelentős szerepe van a népgazdaság fejlődésében. ' Mind a termelés, mind az export növelésében ugyanis a. népgazdasági átlagnál lényegesen nagyobb fejlődést kell ejérnie. A végrehajtás legcélravezetőbb módszereinek megválasztása jórészt attól függ. milyen körülmények között kell e jelentős feladatoknak eleget tenni — hangsú’yozta Nemeslaki Tivadar, majd rámutatott; — A vállalatoknál és a minisztériumban ma már rnmdenki tudja — és úgy is számol, tervez —, hogy a r? delkezésre álló beruházási és fejlesztési pénzügyi íor- rá-.ok elég szűkösek, hogy nem sokkal több anyaggal és kevesebb munkaerővel kel! megoldani feladatainkat, és hogy továbbca is rendkívül nehéz piaci viszonyok között kell termékeinket értékesíteni. A kohó- és gépipari minisztérium ebből kiindulva úgy ítéli meg a helysetek hogy as álló nagy feladatokat a korábbinál fegyelmezettebb és hatékonyabb munkával, a tartalékok megfelelő hasznosításával eredményesen végre lehet hajtani. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében a gépiparban alapvető feladatnak tekintjük a szelektív fejlesztés meggyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését. E követelményeknek megfelelően felmértük melyek a szinten tartandó, illetve az átlag alatt fejlesztendő és végül, melyek a visszafejlesztendő területek. A hatékonyabb gazdálkodásnak, a termékszerkezet átalakításának fontos feltétele a gazdaságtalanul előállított termékek gyártásának korlátozása, illetve megszüntetése, amennyiben a gazdaságosság feltételei nem biztosíthatók. Felméréseink szerint a gépiparban a gyártás fokozatos leállítása, illetve visszafejlesztése következtében az érintett gyártmányok termelése mintegy 16 milliárd forinttal csökken. Ezeknek az intézkedéseknek az előkészítése és végrehajtása rendkívül nagy figyelmet, körültekintést kíván minden szervtől Gondoskodni kel» arról, hogy még átmenetileg se legyenek ellátási zavarok. — A hatékonyság növelése, a nagy sorozatú gazdaságos gyártás megvalósítása érdekében felmértük a párhuzamos gyártásokat is — mondotta a miniszter. Megállaní- tottuk, hogy a gépipar több területén is van párhuzamos gyártás. Ahol lehetséges, a párhuzamos gyártást megszüntetjük. Ugyanekkor a kiemelt feladatok közé tartozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás dinamikus fejlesztése A mezőÍ azdaság. az élelmiszeripar * sä «cöéMtvf tervezeti ifej(Muri határ sunk tclcfonje- leütése): Engedje meg az olvasó, hogy a környezetvédelmi törvény vitájával folytatódott országgyűlési ülésszak második napjáról szóló beszámolómat egy idézettel kezdiem. Maurice F. Strung, az ENSZ környezetvédelmi konferenciájának főtitkára mondotta e' annak idején: „Ez a bolygó egymagában forog a világűrben. egymagában tártig, fenn életadó rendszereit, elképzelhetetlen energia jut el hozzánk a legérzékenyebb, legfinomabb módosulások és korrekciók nyomán. Egészen sajátos, valószínűtlen, előre rém látható, de tápláló és lelkesítő, a legnagyobb mértékben gazdagító és szép ott- hon valamennyi földlakónak. Nem érdemelné meg. hogy szeressék? Nem érdemelné meg. hogy minden ötletességünkkel és bátorságunkkal, minden nagyvonalúságunkkal azon legyünk, hogy megóvjuk a romlástól és pusztulás, tói és ezen keresztül biztosítsuk saját fennmaradásunkat. ..?’’ Ezt az idézetet olvasgatták egymás között a parlamenti tudósítók és egyöntetűen megállapodtak abban, hogy a pénteken született törvény alapgondolatához jobbat, kifejezőbbet keresve sem lehetett volna találni. összefoglalóval kezdtem és most következzék az elmaradt kronológia, azaz a második nap „kulissza mögötti” története. Kissé furdal a lel- kiismeret. hogy tegnap tavaszról írtam. Pesten is esik az eső. s csak a Parlament kitűnő klímaberendezésének köszönhetjük, hegy nem mindenkit kel! felelősségre vonnunk az idővár ozásért. A reggeli ta'álkozások a szokott mederben folynak, csupán az érkezési sorrend vá’tozik — de késés nélkül. Mire az ülésszak második ! napja megkezdődik, a Heves Közgyei képviselők is telies szambán 1« vannak. Ma először Hevér Lajossal (s nem Fehér Lajossal, mint tegnapi számunkban megjelent), majd Szabó Imrével és Sas Kálmánnal, aztán Vaskó Mihállyal. később Eperjesi Istvánnal és Fiala Tivadarnéval találkoztam. Fodor Istvánnét ekkor még hiába kerestem, ő készü’t a felszólalására. Az újságíró számára a provokáció néha segítséget jelent, de ki tehet róla. ha váratlan fordulattal találkozik. — Magdika — kérdezem: Fiala Tivadarnétőllelkiis- meret-furda'ás nélkül megszavazná a környezetvédelmi törvényt? Hiszen dohánygyári dolgozó, téhát levegőt szennyező cikkeket állít elő... — Egyrészt — hangzott a vidám válasz — nem dohányzóm. tehát a kérdésben objektív vagyok. Másrészt ez a szavazás nem jelent „hitelrontást” a munkahelyem kárára. .. . Később Úszta Gyula altábornaggyal. megyénk képviselőjével sikerült találkozni. Mint avatott szakembertől, a honvédelmi törvénnyel kapcsolatos véleménye iránt érdeklődtem. — A csütörtökön megszavazott új - törvény egyértelművé és világossá teszi a közvélemény, a társadalom számára, hogy mit ■ kell ten- nük a haza védelméért szocialista vívmányaink megőrzéséért. Konkrét feladatok segítik a katonai képzést. Illetve a katonai szolgálatra történő felkészítést. Az előképzést különösen fontosnak tartom, amelyet már az általános iskolában el kell kezdeni Erős. edzett fiatalokra, tettre kész emberekre van szükségünk a mindennapi életben, s így hazánk védelmében is. A törvény nemcsak a jelennek szól. nár.em perspektívát tartalmaz. Amíg éi az ember, mindig lehet feladata a haza védelmében — mondotta. ★ Az első szünetben dr. Növik Pálné képviselővel és dr. Safrankó Erzsébettel, a KÖJÁL megyei igazgatójával beszélgettünk. Számukra is szakmába vágó kérdés a környezetvédelem. — Igaz. tavalyelőtt már elkészült a törvényjavaslat — mondta dr. Novák Pálné —, de, az előkészítés, a lehetőségek mérlegelése és megteremtése miatt szükség volt erre a várakozásra. Ami az előkészítést illeti, már annak idején az is sok esztendő munkáját jelentette. A település-egészségügy. a munka- egészségügy, az iskolaegész- ságügy és más kérdések konkrét részletekben kaptak megfogalmazást, de a haladás megkövetelte ezeknek és más. kapcsolódó rendeleteknek a fejlesztését, korszerűsítését. — A közegészségügyi munka — tette hozzá dr. Safrankó Erzsébet — nem volt népszerű. és még most sem az. Az intézkedéseket túlzónak, sőt gátlónak tartották és tartják. Ma is előfordul, hogy KÖJÁL-engedély vagy vélemény nélkül terveznek és építenek, így már a kész létesítmény átadásakor nem sokat tehetünk. Számtalan példát idézhetnénk, hogy az ilyen „beruházások” menynyire veszélyeztetik az ott élőket vagy dolgozókat egészségügyi szempontból. A büntetések összege nagy. de miért kel! büntetni? — hi szén alapvető: az egészséges emberi környezetért harcolunk. s ez nem „KÖJÁL-érCCn. . Szabó' Imre képviselővel találkoztam később. Igen sok felszólalásában elhangzott, hogy a mezőgazdaságban használatos vegyszerekkel szemben a körn vezet véd “'em, szempontjából fenntartónál élnek. Megkérdeztem tőle, hogy mint tsz-elnöknek, mi erről a véleménye? — Az átlagtermés növelése érdekében még több vegyszerre van és lesz szüksége a mezőgazdaságnak. Az viszont valóban más kérdés, hogy a hatása miként jelentkezik. Természetesen alanos tudományos kísérletezőmunkára van szükség, hogy egyre kevesebb. a környezetre valamiképpen is káros vegyszert alkalmazzunk: tehát meg kell teremtenünk a tudomány segítségével a mezőgazdasági termelési érdek és a környezetvédelem összhangját. — A selypi medencében is akad téma bőven a környezetvédelemmel kaocsola'b.an — mondta a- szünetben Komjáthy Aladár képviselő. A cementgyárnak például szüksége van portalanító berendezésre. hogy megfele'ien a törvény szerinti követelményeknek. A tervezés már most folyik, de előfordulhat, hogy ha túl sokba kerül, gondolkozni kell bizonyos profilváltozáson is. Egyébként tegyük hozzá, hogv a környezetvédelem való’-an nemcsak a paragrafusok, hanem a nevelés kérdése is. könnyén áteshetünk a ló másik oldalára. A zajártalommal kapcsolatban furcsa nsl- da — egy nő panaszkodott — hogy az óvodásokat a szomszédos parkba viszik sétáltatni és ..kibírhatatlanul” za- jonganak... * A dél! szünet előtt fél kettőkor született meg az országgyűlés határozata, amely törvényerőre emelte az emberi környezet védelméról szóló törvényjavaslatot. M~st már „csak” a végrehajtáson van a sor. Keménykedjünk? Nem; bízzunk! Kátai GüterKádár János az ülésteremben ’ i (MTI fotó: Szebellédy Géza felvétele — KS)
