Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Hanglemszklub iiyíli Kevesen 1 A Hevesen működő tizen­négy KISZ-alapszervezet tagjainak kérésére a kör­zeti ÁFÉSZ és a járási könyvtár hanglemezklubot hozott létre, mivel a köz­ségben eddig egyetlen ze­nés szórakozóhely sem volt, ahol a fiatalok kulturált kö­rülmények között tölthettek el az estéiket. Most minden szerdán este birtokukba ve­hetik a kisvendéglőt, hogj' I üdítő italok mellett zenét ■ hallgathassanak^ táncolhassa-, nak. A klub belépőjegyeit í minden alkalommal a KISZ- j alapszervezetek vezetői oszt- • ják szét: azok kapják, akik a jó munkájukkal, példamu­tató közösségi tevékenység­gel rászolgálnak az elisme­résre. A klub vezetői tervezik, hogy bemutatnak művészle­mezeket is, előadóesteket tartariak, s a fiatalok fóru­mon találkozhatnak majd a járás és a nagyközség éle­tének, munkájának , irányí­tóival. Szabó Lajos Egy hatvani győztes... Diáklány, aki lettekkel Kagyló­gyűjtemény Tengernyi kagylót gyűjtött össze Gabai Róbert ceglédi lakásán, húsz év alatt, a vi­lág különböző tengereiből. Gyűjteménye már meghalad­ja a 3500 darabot. Gyűjtemé­nyének legkisebb darabja 2 milliméter, a legnagyobb pe­dig 50 centiméter. (MTl-fotó.) Képek, szobrok az aulában Az egri városi tanács au­lája első alkalommal adott otthont képzőművészeti ki­állításnak. A műemléki kör­nyezetben három alkotó mu­tatkozott be csütörtökön dél­után öt órakor. A figyelemre méltó tárla­ton Melocco Miklós. Munká- csy-díjas szobrász négy szo­borral. Kishonthy Jenő festő­művész tizenkét fest­ménnyel: Mórái József, az Eg­ri Dohánygyár ügyes kezű dolgozója, hét művel szere­pel. A dohánygyár közreműkö­désével rendezett kiállítást dr. Varjú Vilmos, az egri vá­rosi tanács vb-titkára nyitot­ta meg A változatos anyagot már­cius 18-tól április 2-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. Alkotóműhelyben Hosszú út a sikerig r A PÁLYÁZATOT az or­szágos úttörőelnökség hir­dette meg Az érdeklődők­nek- arra kellett válaszolni­uk hogy az úttörőszövetség és i család miként működ­be' együtt a gyerekek szo­cialista nevelésében, dolgos, munkás életre való felkészí­tésében. Sokan — köztük főváro­siak is — küldték el tanul­mányukat a bíráló bizott­ságnak. A népes mezőny el­ső helyezettje mégis falusi tanár, a komnolti általános iskolában tevékenykedő Sza­lui Györgyné lett. — Nem számítottam ek­kora elismerésre. A kérdés már korábban is foglalkoz­tatott, ezért hát megírtam tapasztalataimat, s összegez­tem azokat a próbálkozáso­kat. amik nálunk beváltak. Előkerül a vaskos dolgo­zat, s hamarosan kiderül: minden ízében a valósághoz kötődik. A szerző mellőzte az elméletieskedő mondato­kat, s a stílus is az élmé­nyek frisseségét tükröd. Ezt csak olyan ember ir­ha‘ta. aki nem elégszik meg a hagyományos fogásokkal, aki keresi az új, a régiek­nél jóval hatékonyabb mód­szereket. Szóval: a sikerig hosszú út, több éves gya­korlat vezetett. Erre utal a szerző ts. — 1958 óta tanítok, seny­nyi idő alatt meglehetősen sokszor kerültem nehéz helyzetbe, amikor úgy érez­tem, hogy minden igyeke­zetem ellenére sem értem el a kívánt eredményt. Hadd em'ítsek egy példát. Az aoák-anyák tájékoztatására rendszeresen megszerveztük a szülők iskoláját. Bizony előfordult, hogy a kétszáz meghívott közül alig húszán : jöttek el. Ebbe nem nyu­godhattunk bele, s kollégá­immal együtt kerestük a megoldást. Most már a raj­foglalkozásokra invitáltuk a vendégeket, akik láthatták, mire képesek, milyen ügye­sek, mennyire önállóak fia­flMitíüm is WÄ március 19* péntek ik-lányaik. Ilyenkor aztán nagyszerű lehetőség kínálko­zott a fesztelen eszmecseré­re, a kötetlen beszélgetésre, amely bizony tartalmasabb volt a legprecízebb előadás­nál is. S IDŐZZÜNK most az el­ső díjas műbe került javas­latoknál, hiszen valamennyi figyelemreméltó. Az úttörőpróbákat alkal­massá lehet tenni a mun­kára nevelés támogatására. A gyermeknapon célszerű, ha a helyi üzemek és vállala­tok meghívják a tanulókat, akik az üzemlátogatás során jó néhány szakma szépségé­vel ismerkedhetnek meg. Érdemes a munkásfiatalo­kat, a szocialista brigádta­gokat megbízni az iskolai szakkörök vezetésével. A rajrendezvényeket színesebbé formálhatja a tanár, ha azo­kon a tájékozottabb szülők is részt vesznek alkalman­ként, s válaszolnak a diá­kok politikai kérdéseire. A családtagok elmehetnek az országjáró kirándulásokra, a tanulókkal együtt végezhet­nek társadalmi munkát Az­az: a közös cél érdekében összefoghat az otthon és a pedagóguskollektíva. Mindez az elmúlt évek fo­lyamán megvalósult Kom­pokon, s ez nem kis rész­ben az agilis tanárnő érde­me, aki szükségét érezte an­nak, hogy módszereit köz­kinccsé tegye. Nem első vállalkozása ez, hiszen korábban már bene­vezett a megyei továbbkép­zési kabinet által hirdetett pályázatra. Tavaly azt vizs gálta: miként valósul meg az úttörőcsapat keretében az ifjúság szocialista közéleti ségre nevelése. Itt is saját élményeit használta fel, re­mélve, hogy másutt is ka illatoznának. — Megkaptam a második dijat, az elismerés további munkára ösztönzött. AZT MONDJAK, a vidé­ki pedagógus nem egyköny nyen boldogul a tudomá­nyos munkával, nehezen szerzi be a szakirodalmat, a legfontosabb folyóiratokat.. — Ebben kétségtelen van valami, ám ha az ember akar, csak úrrá lesz a gon­dokon. Segít a házi könyv- táx, S eljuthat g sárosba is. Egyébként az igény a leg­fontosabb, ha erről nem mondunk le, mindenképp ta­lálunk megoldást. Igaz, sok az iskolán kívüli, a társa­dalmi megbízatás, de az el­ső mégis az oktatás. Ügye­sebben, eredményesebben úgy dolgozhatunk, ha lépést tartunk az idővel, s töpren­günk újabb ötleteken. Eny- nyivel tartozunk a ma ifjú­ságának ... (pécsi) (Totó: Pintér Tibor) Áprilisban egy adácsl di­áklány, Ondrésik Júlia kép­viseli Heves megye színeit az orosz nyelvi tanulmányi verseny országos döntőjé­ben. Vasutasszülők gyerme­ke, s a hatvani Bajza Gim­názium és Egészségügyi Szakközépiskola IV/d osztá­lyában immár negyedik éve ikertestvére, Margit ül mel­lette a tantermi padban. Egyik szőke, a másik bar­na. Iskolai eredményükben azonban .igen hasonlítanak egymásra. Közel az ötös át­laghoz, néhány tized csu­pán köztük a különbség, és­pedig Júlia javára. Hogy mi ebben a meghatározó? Ép­pen az a tantárgy, ami el­juttatja a Szovjet Tudomány és Kultúra Házába, a buda­pesti döntőre. —■ Szakközépiskolás, x mégis idegen nyelv az erős­sége. Hol szerette meg? — Adácson, az általános­ban. Gál tanár úr színesen, érdekfeszítően tanította az oroszt, bennem pedig volt hajlandóság. Az ilyesmi elő­re viszi az embert.,. Naponta Ingázik Hatvan és Adács között. Egy héten kétszer az iskolával szem­közti kórházban gyakorlati foglalkozásokon vesz részt. Jó sportoló. Szereti Ady, József Attila, Kosztolányi verseit, Németh László pró­záját. S mindemellett évek óta igen tevékeny tagja a kommunista ifjúsági mozga­lomnak. — Ennek is része van ab­ban, hogy az utóbbi két esztendő során jobbak let­tek a tanulmányi eredmé­nyeim — veti közbe, aho­gyan sorolom elfoglaltsága­it. — A KISZ központi bi­zottságának áprilisi határo­zata megváltoztatta szerve­zeti életünket. Keverednek az évfolyamok, diákok és diáklányok aszerint tömörül­nek, ahogyan az alapszer­vezetek célt választanak a meghirdetett általános prog­ramból. Vagyis most már mindenki ott vállalhat kö­zös és egyéni feladatot, amelyik közösség tervei meg­felelnek az érdeklődési kö­rének ... Én a 4-es számú, Pablo Neruda nevét viselő alapszervezetben dolgozom. Korábban voltam kulturá­lis, majd propagandafelelős. Üjabban azonban inkább a politikai vitakörben élem ki mozgalmi hajlamaimat. S természetesen egyre többet foglalkozom az orosszal, hogy szégyent ne vallják az or­szágos döntőben. Szeretnék az első tíz közé jutni. Ak­kor nem kell felvételizni a főiskolán. Ezzel el Is árultuk, hogy Ondrésik Júlia érettségi után nem az egészségügyi pályán kíván elhelyezkedni. ■— Orosz és testnevelés! Az egri főiskolán szeretnék tanári diplomát szerezni. — Miért dönt így? — Éppen vitatkozásaink során döbbentem rá, hogy milyen nagyszerű lehet má­sokat felkészíteni az életre, beavatni a szellem, a kul­túra világába. Ott tisztázó­dott bennem a hivatástudat XVII. — ...Nem mindennapi új­ság van Bakonyán... Mol­nár István a híres komlói feltáróvájár, néhány hónap­ja Ide jött dolgozni csak- • nem teljes régi csapatával együtt. 0 lőmesteri beosz­tásba került, de a, „fiúk”, három alkalommal is túl­szárnyalták a 100 méteres feltárást... Molnár azonban sehogy sem érezte jól ma­gát ... Amikor arról hallott, Hogy a ki* feltárás: teljesít^ mények miatt az egyik urán­mezőt csak tavasszal lehet­ne lefejteni, vállalkozott rá, hogy ő még ebben az év­ben utat vág hozzá...” Igen, ő a mi Molnárunk, akit megismertünk Komlón. Nem elégítette ki a múlt Irtózik a semmittevéstől. Ugyanakkor minden ideg­szálával kívánja, hogy fi­gyeljenek rá, elismerjék és kövessék. • — 1958 májusában 156 métert haladtunk előre. Ez 47 centiméteres műszakon­kénti előrehaladást jelentett —- egy főre kivetítve. Ez a mutató a lehető legigazságo­sabb, hisz kizárta annak a lehetőségét, hogy a létszám növelésével fokozzuk az elő­rehaladási sebességet. Tóbiás József, Tóbiás Ferenc, Sin- kovits Árpád, Gárgyán Im­re és Rostás Antal voltak a régi komlóiak közül velem. Valamennyien éreztük: itt jobbak a körülmények, a műszakiak hozzáállása is egészen más, ezért is hatá­roztuk el, megvalósítjuk a 200 méteres előrehaladást... — De ekkor közbeszólt az a kis szilánk... — Négyszer műtötték, egy évig voltam táppénzen. De a 200 méter meglett! Megcsi­nálta a brigád — nélkü­lem ... A nagy álom tehát meg­valósult. És mintha csak egy ügyes rendező lépett volna az utolsó pillanatban közbe — hogy ezáltal még plaszti- kusabbá tegye a főszereplő valódi érdemeit —, mind­erre úgy került sor, hogy Molnár István már nem volt jelen. Ekkor a 100 méteres teljesítmény már nemcsak Komlón, de Pécsett és Ta­tabányán is gyakori volt. Mindég tizembe" legalább egy csapat rendszeresen át­lépte a határt, mintegy iga­zolva: ha a szemlélet meg­változik, ugyanazokkal az emberekkel és ugyanazokkal az eszközökkel minőségileg újat lehet adni. Molnár Ist­ván tehát amellett, hogy pá­ratlan tehetségű munkás ‘és szervező volt, egy kicsit az élesztő szerepét is betöltöt­te, hisz attól kezdve, hogy először elérte a 100 métert, többé már senki sem lehe­tett maradéktalanul elége­dett ä régi módszerekkel és eredményekkel. Amit ő csi­nált, azt lehetett bírálni, de ami addig volt, azt már nem lehetett sokáig egyedül üd­vözítőnek tartani. Beszélgetéssorozatunk vé­get ért. Most már nincs kifogás semmi: töviről-hegyire meg kell ismerkedni a présház­zal, a pincével, az új tele­pítésekkel. A nyitott ajtó elé tett asztal mellől a varázs­latosan szép Makárhegy ol­dalába látni. Alattunk a Magyarügrögyi út. A szőlők hegyre futó levegős barna foltjait gyümölcsösök, erdők mohazöld kerítése fogja meg: amott egy kis feny­ves, feljebb virágzó mandu­lafasor ... A hirtelen tá­madt tavaszi szél cseresz­nyevirággal szórja be az uta­kat. Csend van, tökéletes harmónia. A baráber hunyorgó szem­mel néz. „Na, milyen?’' És én visszahunyorgok rá. „Nagyon szép...” És becsukom a jegyzetfü­zetet, melynek utolsó olda­lán, ott áll a kérdés, me lyet elsőnek írtam fel, de sohasem hangzott el. „Va­jon megtenné-e újra..«?” (Végezi -----­bizonyít f ogalma is... Emlékszem, diplomásokról beszélgettünk egyszer. Életből vett példá­kat boncoltunk Jogász, aki sofőrnek megy Mérnök a benzinkútnál. S e dolgok mögött húzódik a pénz, amit. egyetlen célként hajszolnak. Elítéltük őket szinte vala­mennyien. Illetve talán meg sem értettük, hogyan lehet­nek ennyire felelőtlenek! Ál­doz reájuk az állam, tanít- , tatja őket, aztán eldobják, amiért más két kézzel kap­kodna .. Szóval, az ilyen vitakörök alakítanak most már bennünket, s nagy je­lentőségük van mozgal­munkban, amelynek arcula­ta fokozatosan megváltozik, közelebb kerül az élet va­lóságához. Azt mondják az Iskolában) hogy a „Pablo Neruda” nem tartozik a legjobb alapszer­vezetek közé Egyet azon­ban senki sem vitat: jó ná“ luk a közösségi szellem. — Igen, nagyon együtt vagyunk — helyese! Júlia. — A vitaköri foglalkozáso­kon kívül sok egyéb össze­hangol bennünket. Pesti színházi előadások, amelye­ket közösen néz meg az alapszervezet. Vagy példá­ul a sport. Tőlünk kerül ki a megyei bajnok Vörös Me- [ teor majdnem minden já- * tékosa. Tavaly vándorzász­lót, majd pénzjutalmat is kaptunk, amin aztán sport­szereket vásárolt a vezető­ség. — Es a tanulmányi ver­seny? — Ahogy érzem, tapasz­talom, mindenki örül a sike­reimnek, s kicsit az alap­szervezet eredményeként könyveli el. Kétségtelen, jól­esik az ilyesmi, s ösztönzi az embert. De a megyei döntő előtt legalább ennyit használt, hogy Vass Ágnes tanárnőnk segített felké­szülni. Együtt választottuk ki a kötelező penzumot, ő csiszolta szövegmondásomat. S közben belém magyaráz­ta, hogy képes vagyok a győzelemre. A tavalyi má­sodik hely után így sikerült az Idén a „dobogó” felső fokára állnom. A kommunista ifjúsági szervezet célkitűzéseinek, fel­adatainak vállalása önkén­tességen alapszik. S rész- eredmények jelzik a mozga­lom útját, kiteljesedését. Ondrésik Júlia azok közé tartozik, akik gonddal fel­mérik a szervezeti éleiből reájuk eső részt, hittel tö­rekszenek megvalósításukra, s mint az eddigiekből ki­derül: tettekkel bizonyítás nak. Ezért Idéztük vele való ta­lálkozásunk délelőttiét és annak tanulságait Moldvay Győző 21.35: Bsszonykórus Dokumentumfilm. A Galga menti zöldség er- mesztésnek már tradíciója van. Korábban a zöldségter­mesztés és a piacolás csa­ládi keretek között zajlott Az urbanizáció következmé­nyeként azonban a férfiak gyári munkásokká lettek, így ma már szinte kizárólag az asszonyokra maradt a család ellátása, a háztáji megmű­velése és a piacolás. A családot a fokozottabb jóléthez az asszonyok — mondhatjuk — önkiz^kmó- nyoló életmódja segít' "5 családok saiá'os életform t- ját és életmódját mutatja La

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents