Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

MegUMt az országgyűlés tavaszi ülésszaka

(Folytatás a 2. oldalról)

az ország teherbíróképessé- | gével. A varsói szerződés ke- í rétében megvalósuló kato- ' nai együttműködés lehetővé 1 teszi, hogy anyagi eszközeinket az ország védelmével legközvetlenebbül összefüggő területekre összpontosítsuk. Kijelenthetjük: néphadsere- i giink minden szükségessel j rendelkezik ahhoz, hogy hi- (•. vatását teljesítse. Népünk : tudja, hogy ez jelentős anyagi erőket köt le.

— A honvédelem érdekében tett anyagi erőfeszítések szükségességét és eredményességét bizonyítja, hogy Európában 30 éve béke van nem pusztultak el életek, nem dőltek romba országok, nem semmisültek meg értékek. Ha erre gondolunk, meggyőződéssel mondhatjuk: ez minden erőfeszítést, áldozatot megér.

Tisztelt országgyűlés! Hazánk, a szocialista közösség országai, az emberiség lelkiismeretét képviselő békemozgalom egységesek és álhatatosak abban a követelésben, hogy a militarista köröket, a fegyverkezésből nagy hasznot húzó tőkés érdekeltségeket meg kell fékezni törekvéseikben.

— A honvédelmi törvény tárgyalása kapcsán pártunk és kormányunk újra kifejezi készségét, hogy támogatja a Szovjetunió nagy jelen -ősé- gű kezdeményezéseit, az Egyesült Államokkal a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatott tár- gj alásokat. Helyeseljük a nukleáris fegyverkísérletek teljes és végleges eltiltására, az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének és eiő- állíiásának betiltására irányuló javaslatokat. Támogati juk a leszerelési világérte- , k'-zlet előkészítését és összehívását. Részt veszünk a kö- ! zép-európai haderők és fegv- , verzet csökkentésével foglal- , Ipzó bécsi tárgya’ásokon. Re- ; méljük, hogy a NATO-orszá- ! gok feladják az egyoldalú ; ke onai előnyök szerzésére | iráayuló politikájukat és el- ío"adják az egyenlő bizton- j sóg elvét| — A szocialista országok

I összehangolt kezdeményezése lek célja: konkrét ered- mé iyék e'érése. Arra törekszenek, hogy a nemzetközi kapcsolatokból kizárják az erőszak alka’mazását, az erőszakkal való fenyegetést.

I — A nép és az ország mindent m 'gad katonafiainak, ami f-- -pszítésükhöz, a szolgálat e ásához, fejlődésükhöz E séges. A sorkatonák é körü’ményei évről évre ja.ulnak.

| — örvendetesnek és

uráliakkor természetesnek is tartjuk, hogy a hadseregben — néhány egyedi bot- lásttól eltekintve — a légkör kz cialisla szellemű, kulturált. emberhez méltó — m ndta Pullai Árpád, majd fegyveres erőink jelentős né gazdasági szerepéről beszélt:

— A néphadsereg műszak' építő alakulatainál katonák feladataikat fontos építkezéseken oldják meg. A IV. ö'éyes terv idején 12 milliárd forint új értéket hoztak lét— r- Részt vettek például a Gagarin Hőerőmű, több cérna atgyár,' az orosházi sík- ü. -»agyár. a budapesti Metro kelet—nyugati vonala és sz ’ mos lakótelep építésében, az i'győi olajmező feltárásá- b utak, vasútvonalak korsz ütésében. Jelenleg is

o' annak Leninváros több

ú. ári üzemének és az M—

1- autópályának az építé, séné a paksi atomerőmű

— Az emberi környezet

védelméről beterjesztett törvényjavaslat az egész társadalom érdeklődésének . középpontjában áll. A környezetvédelem témája különösen az utóbbi években a nemzetközi figyelem közép- ; pontjába került. A társadal- I sn' és tudományos fejlődés a gazdaságban, a technikában i olyan szintet ért el, amely

alapozásánál és más létesítményeknél. Eredményesen, fegyelmezetten dolgoznak, vállvetve a beruházások más építőivel.

A katonák segítenek a termés betakarításában, az elemi károk elhárításában. Ott vannak a gátakon, pé'dát mutatnak az árvízi védekezésnél, a mentésben és a helyreál'ításban. Az 1970-es tiszai áradás leküzdésében több mint 12 ezer ka'ona érdemelt kitüntetést, emlékérmet.

Katonafa'aljaínk a kritikus. nehéz helyzetekben is áldozatkészen, kamc- nvcn helytállnak, s a nép körében ezért is megbecsülés övezi őket.

— A honvédelemről szóló törvényjavaslat azt a felfogásunkat tükrözi és erősíti, hogy az állampolgároknak alkotmányos joguk tudni, mi történik az á"ami é’et különböző területein. így az egész társadalmat érintő honvéd-dombén is. Ez így van rendién. így he’yes.

A törvény in vágatot Pullai Árpád, az MSZMP Közoonű Bizottsága résziről elfogadta és' az orczá-rCTvűlésnek elfogadásra aiánlot'a.

A vitában felszólalt még Pap János. Boros Béla. Jer- zenozki Gábor. Mórocz Lajos. Szászi Gábor. Anzval János. Németh Ferenc, For- gony László.

Czinege Lajos vezérezredes a honvédelemről szóló törvényjavaslat vitáját ösz- szefoglalva köszöne et mondott azért, hogy valamennyi felszólaló támogatta a jogszabály megalkotását. A vita —mondta — egyértelműen igazolta á törvény szükségességét, ugyanez a vélemény alákuit ki a javas'at előkészítése során a parlament ál'andó, bizottságaiban és a képviselőcsoport-üléseken is. Kérte az országgyűlést. hogy a törvényjavaslatot — az országgyűlés hon- váde'mi. valamint jogi. igazgatási és igazságügyi bizo*t- sánának együttes módosító indítványaival egvü*t — fogadja el, emelje törvényerőre.

Határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a par'áment honvédelmi, valamint jogi, igazgatári és igazságügyi bizottságának együttes je'entésben beterjesztett módosító javaslatait, majd a honvédelemrő’ szóló törvény tervezetét általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal együtt — részleteiben is egyhangúlag elfogadta.

A képviselők ezt követően — napirend szerint — áttértek az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter emelkedet szólásra.

az emberi jólét szolgálata mellett helyenként az ember élettevékenységét, sőt. egészségét is veszélyezteti.

— A nagy környezeti ká rosodásokat a világ népei nem nézhetik közömbösen.

Ez a helyzet késztette arra hét évvel ezelőtt az ENSZ akkori főtitkárát, hogy az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának 17. ülésszaka elé

drámai hangú jelentést terjesszen, amelyben egyebek között rámutatott: „ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető. hogy veszélybe kerül az élet jövője a földön”. A Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya külön fejezetben foglalkozik a környezeíváde'em tárgykörével, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa is nagy súllyal foglalkozott az emberi környezet védelmével.

— A törvényjavaslat tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban a környezetvédelemmel kapcsolatban meghatározott tennivalókat: „létrehozzuk a környezetveJp- lem olyan rendszerét, amely nemesik a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja

— Olyan időpontban

kerül sor a törvényjavaslat előterjesztésére, amikor még van mit védenünk.

Néhány, az ioari fejlődés és a városiasodás tekintetében nálunk fejlettebb országban ugyanis akkor kezdtek el behatóbban foglalkozni a környezetvédelemmel. amikor egyes folyókból a szennyezés hatására már mindenféle élet kipusztult, a levegő szennyezése emberéletek százait kövefe!te és speciális környezeti, betegségek jelentek meg.

Az ország felszíni vízkészlete több szomszédos ország vízgyűjtő területének vízhozamából adódik: a felszíni vizeknek min'egy 9'5 százaléka országhatáron túlról és már szennyezetten érkezik.

■— A levegő és a vizek szennyeződésével elválaszthatatlanul összefügg a talaj szennyeződése is. Szennyeződik a tálai a csapadékkal bemosott káros hatású anyagok révén, az ipari termelés, a mezőgazdaság kemizá’ása következtében és a településeken a különböző életfunkcióból eredő hulladékok mennyiségének rohamos növekedésével.

Városainkban a ház!szemét évente mintegy 2 millió köbméterre becsülhető. A hulladék eltüzelése, erőművekben való hasznosítása — a környezeti káros hatások nélkül — még megoldatlan, ami Budapesten máris komoly gondokat okoz. különösen az el nem bomló műanyag hulladékok mennyisé(Munkatársunk telafonje- lentése):

Tavaszi ülésszak.. „

Nemcsak hivatalos elnevezése miatt tavaszi, hanem a honleányok (honatyát ugyan nem írhatok...). a képviselőnők öltözködése miatt is. A Parlamentben, ha kettőnél több képviselőnő jelenik meg színes, virágmintás ruhában

— mint például Nagy Márta

— mérget vehetünk rá. hogy tavasz van. De legalábbis hamarosan lesz.

Nagy Márta volt az első Heves megyei képviselő, akivel reggel összefutottunk. Szurdi István belkereskedelmi minisztert kereste fontos ügyben a gyöngyösiek ugyanis szerétének munkás- mozgalmi múzeumot létesíteni. amelyhez a szükséges anyag már meglenne, csak a helyiséggel van gond. A miniszter korábban ígéretet tett. h^<?v segít a megoldásban. Arról beszélgettek, hogv mi legyen a következő lépés.

Megérkezett Fodor Istvánná is két vendégével: a fiával és leendő menyével. Fodor Istvánná különben hozzászól a környezetvédelmi törvény j avaslathoz.

— Hallotta már az édesanyját felszólalni?

— Még csak otthon — hangzott a fiú válasza.

— Interpelláció vagy határozathozatal formájában? — kajánkodom.

— Nehéz erre válaszolni... neveti el magát Fodor Pistái

Később Sass Kálmánnal találkozunk. Nyugodt, mert sikerült úgy tervezni az új

gének gyors ütemű növekedése miatt.

— Mindezek a tények bizonyítják, hogy időszerű a törvény előterjesztése. Ügy vélem, azonban, hogy ez alkalommal — a törvényhez mellékelt írásbeli indokoláson túlmenően — szólnom kell, azokról a világnézetünkből fakadó környezetpolitikai megfontolásokról, amelyeket a törvénytervezet kidolgozásánál , figyelembe vettünk: — Hangsúlyozni kell, hogy a környezetvédelem szá. munkra nemcsak anyagi természetű kérdés. A célunk ennél átfogóbb és magasabb rendű:

emberhez méltó, az ember alkotókészségét k'bonta- koztató és pihenését, felüdülését lehetővé tevő környezetet akarunk biztosítani,

mind a most élő lakosság, mind az utánunk következő generációk számára.

A környezetvédelem tekintetében gyakran ütköznek egymással a különböző — egyéni, csoport- és társadalmi — érdekek, a társada'nm mai holnapi érdeke. így például a vállalati csoportérdek azt diktál ja, hogy termékeit a vállalat minél olcsóbban állítsa elő és a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a termelőberendezések műszaki fejlesztésére fordítsa. Ugyanakkor a környezetvédelemhez fűződő társadalmi érdek azt követeli meg, hogy a vállalat létesítsen költséges tisztító berendezéseket, amelyek növelik a termékek önköltségét és rontják a vállalat versenyképességét.

Ez azonban a ké-désnek csupán gazdasági oldala, az emberi vonatkozások nem fejezhetők ki számszerűen. Mindebből következik, hogy nem dolgozik jól az a vállalat, amely úgy növeli a te"malést, hogy megfontolás nélkül szennyezi a környezetét.

— A környezetvédelmi törvény megalkotásától nemcsak azt várjuk, hogy lendületet ad a környezetvédelemmel összefüggő jogalkotásnak és jogalkalmazásnak, hanem azt is, hogy kedvezően befolyásolja a gazdasági szervek vezetőinek az államigazgatási szervek munkatársainak és a lakosság legszélesebb rétegeinek a környezettel kapcsolatos magatartását.

— A legutóbbi években

bélapátfalvi. cementgyárat, hogy azzal ne legyen probléma környezetvédelem szempontjából. Reméljük, hogy a kivitelezés után is nyugodtak maradhatunk ebben.

*

Az első napirend a honvédelmi törvényjavaslat volt. Az alkalomhoz, illetve a témához megfelelően, a vendé- keg túlnyomórészt a néphadsereg soraiból kerültek ki. Ott volt a tábornoki kar számos tagja, és a különböző alakulatok tisztjei is képviseltették magukat. Még az ülésszak megnyitása előtt történt. hogy Kádár János odalépett egy. zömmel tisztekből álló csoporthoz és tréfásan megkérdezne tőlük:

— Mi van ma. a néphadsereg napja?

Kissé valóban az is volt, mert a törvényjavaslat érthetően nagy érdeklődést váltott ki. /

Fehér Lajossal. Eperjesi Ivánnal és Komjáthy Aladárral beszélgettünk — nagy a derű!

— Az új törvény szerint — jelentette Hevér Lajos — már csak egy hónap és két napom van az obsiiig. — Megpillantva, hogy jegyzetelek. rám szólt: — Nehogy megírd ezt. mert félreérthetik a lányok!... Egyébként komolyra fordítva a szót. jó ez az új törvény. A szellem egyetértést kíván. Szerintem

hazánkban is volt néhány olyan rendkívüli környezet- szennyezés, amely élénk visszhangot keltett a lakosság körében, és amelyeket nagyobb gondossággal el lehetett volna kerülni. Azt szeretnénk, ha a környezet- védelmi törvény nyomán sikerülne az emberi környezet védelmét közüggyé tenni, s amely nem csupán alkalomszerűen egy-egy környezeti katasztrófa, vagy veszélyhelyzet alkalmával kap megfelelő, figyelmet ,

— Ezt a várakozásunkat . alátárnasztja az a széles körű érdeklődés és közéleti aktivitás, amely a törvény- tervezet előkészítő társadalmi vitája során országszerte megnyilvánult.

— A környezetvédelem

nem egyedül az Iparválla'atok és a mezőgazdasági nagyüzemek ügye,

hanem valamennyi állampolgáré.

nem csupán, azért, mert mindannyiunk közös környezetének megóvásáról van szó, hanem azért is, mert az állampolgár nem pusztán szenvedő alanya a környe- nyezetszennyezésnek, hanem gyakran maga is környezet- szennyező.

— Az emberi környezet összefüggő rendszert alkot, amelynek egyaránt vannak természetes és mesterséges elemei. A törvényjavaslat abban nyújt minőségileg újat kofábbi környezetvédelmi jogszabályainkhoz képest, hogy nem egy-egy környezeti tárgyat óv, hanem az emberi környezetet a maga komplexitásában helyezi jogi védelem alá.

A törvény és a végrehajtása érdekében megjelenő minisztertanácsi határozat nyomán felül kell vizsgálni és a törvényei összhangban — a technikai fejlődés szintjét és várható irányát figyelembe véve — korszerűsíteni kell meglevő környezetvédelmi jogszabályainkat.

— Az V. ötéves terv az első olyan középtávú tervünk, amelyben jelentőségének megfelelően helyet kapott a környezetvédelem. Természetesen nem csupán a „környezetvédelmi alap” létrehozására biztosított 500 millió forintról van szó, hanem arról a lényegesen nagyobb összegről is, amelyet az egyes ágazatok környezetvédelmi előirányzatai jelentenek. Az utóbbiak nagyságrendjét jól tükrözi, hogy

a képviselő csak akkor szavazhat nyugodt lelkiismerettel. ha egyetért a törvény szellemével is.

Vadkerti Miklósné csatlakozik a beszélgetéshez:

— Az anya szemével v*~ ve is megfelelő a törvény. Sokodalúan gondoskodik a fiatal katonákról, de magának a törvénynek a „hangulata” az, ami általában megragadja az embert: a békére építő, a békességet védő paragrafusok hangulata.

■ ★

Fiala Tivadarné is két vendéget hozott dr. Patkó Benjámint. a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és dr Papp Kálmánt, az egri városi tanács egészségügyi osztályának a vezetőjét. Az érdeklődés megoszlik, mert dr. Papp Kálmánt a környezet- védedelmi törvényjavaslat, dr. Patkó Benjámint pedig a honvédelmi törvényjavaslat érdekli. Utóbbit „hivatalból” is. mert egyik társadalmi funkciója szerint ő a megyei honvédelmi bizottság titkára is.

A beszélgetés a honvédelmi nevelés fontosságáról folyik.

— Valóban kiemelten kell vele foglalkozni, már az általános iskolában is. öt " hogy felfigyeltek az MHSZ honvédelmi nevelő tevékenységének a jelentőségére. A szövetség hosszú évek óta jól

A környezetvédelmet közüggyé kell tenni

Bondor József expozéba

az V. ötéves terv időszakában egyedül a vizek tisztaságának védelmére különböző forrásokból fordítandó együttes összeg meghaladja a 20 milliárd forintot. , ;

— Hazánkban a fejlett szocialista társadalom épí s sén dolgozunk. A lake-" ág életszínvonala állandóan emelkedik, szociális, egészségügyi ellátása állandóan javul. Nagy eredményekül értünk el a kulturális, szellemi színvonal emelése . te rén. Tizenöt év alatt több mint egymillió lakást építettünk, ami azt jelenti, hó p minden harmadik család új lákásbá költözött.

— Ezek az intézkedések nemcsak a jelenleg élő nemzedék számára teremte lek szebb, kulturáltabb életet, hanem s:...árd alapját jelentik további fejlődésének is. A mi feladatunk és fele'.cs- . ségünk, hogy a fejlődéssel járó ártalmak se a mai ember. s.e a jövő nemzedék számára ne okozzanak a környezetet, az ember alkotó- képességét és életét veszélyeztető károkat.

. — Ennek a felelőssém-mk tudatában terjeszti a kormány az országgyűlés elé elfogadás végett az emberi környezetvédelméről szóló törvény tervezetét. — Mondotta a miniszter, s hangsúlyozta:

— A bonyolult és szerteágazó környezetvédelmi tevékenység csak akkor lehet eredményes, ha az egész társadalom cgyüít- működ'k annak végrehajtásában, a meghatározóit célok megvalósításában. Ehhez a tevékenységhez jó alapot nyújt az előterjesztett törvényjavaslat.

Bondor József végezetül a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.

Gyarmati János az építési és közlekedési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében előadói beszédében elfogadd ra javasolta a törvénytervezetet, s a korábbi vitákban megfogalmazott módosító in-, dítványokat.

Ezzel az országgyűlés befejezte csütörtöki tanácskozását, amelyben az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró. Antal, Raffai Sarolta és Pé er János.

A képviselők ma — a napirendnek megfelelően — az emberi környezet védelmé 31 előterjesztett törvényjava1-'at vitáiéval .folytatják munkájukat.

dolgozik, és erre számos példával szolgált Heves megye is.

— Éppen dolgoztam — mondta később Eperjesi ív ín —. amikor hopta a posta az> anyagot a törvényterveze I. A munkatársak megkérdezték, mi van benne. Nag ■ szélgetés kerekedett, és örülök, hogy megértették azok a fiatalok is a tervezet jelentőségét. akik még bevonulás előtt állnak. így természetesen könnyebb a szavazás, biztatással a képviselő mögött.

*

Zsúfolt a napirend az ülésszak két napján. A kora délutáni órákban, amikor még nem volt határozathozatal az új honvédelmi törvényről, már a környezetvédelmi törvényjavaslatot is boncolgatták a képviselők, meg az újságírók.

— Valami nagyon jó párhuzamosságot érzek abban — mondta Fodor Istvánné. aki egyébként ma ötödiknek s’óllal majd fel —. hogy ezt a két törvényt egy ülésszakon tárgyaljuk. Emberi környezetünk és emberi társadal'“ k védelméről vitatkozunk és hozunk törvényt egyszerre. Reméljük, a megvalósítás is olyan lelkes lesz, mint a megelőző és a mostani vita.

Ebben mi is reménykedünk.

Rátái Gábor

1976, március 19., péntek j