Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
Jobb húst, tejei gyümölcsöt Jobb háztáji gazdálkodást is Kevesen gondolják, de ha rákérdeznek, azért sokan tudják, hogy a gyümölcs a piacon, a tojásrántotta a tepsiben, a zöldség a húslevesben „s/ülőany iának” egy ti- képzelt keresztlevélben a háztáji gazdaságot nevezhetné meg. Az elmúlt ötéves tervben hazánk mezőgazdasági termelésének megközelítőleg 36 százaléka származott kisüzemi jellegű merőgazdasági termelésbő! és ezeknek a kisüzemi ga>da Ságoknak különösen azokban az ágazatokban jelentős a szerepük, ahol vagy mert igen sok pénzbe kerülne a hozzávaló beruházás, a munkaeszköz, vagy mert nem elég hatékony a termelési technológia, nem éppen kifizetődő a nagyüzemi termelés Ha még ehhez Hozzávesszük azt a gyakran elfelejtett, pedig nagyon lonios tényt is, hogy mennyi és milyen értékes termelőeszköz és munkaerő található ezekben a kisüzemekben, pont olyanokkal többek között, különösen a munkaerőt tekintve, amelyekkel nem áll 'ól a néngazdaság szénája, as kor különösen érthető a hazláu és kisegítő gazdaságok fontossága. A SZŐLŐK 32 SZÁZALÉKA Heves megye sajátos jellegétől függetlenül, vagy talán éppen abból adódóan, jól beleillik az országos kép be, a Mátra „országában’ is igen nagy a jelentősége a hús, a tej, a tojás, a baromfi, nemkülönben a •m d- ség, a gyümölcs és a szili termesztésének a há,táj* gazdaságokban. Hogy ne szabaduljunk meg a szamok ól mert érdekesek, télieméiül három adatot erre: a szántó terület 12, a kertek Lf. o szőlők 32 százaléka a háztáji, illetőleg a kisegítő gaz disáqok kezelésében vannak Ezért is vitatta és tárgy i na meg a megyei lanicS végrehajtó bizottsága, miként és hogyan lehetne több húst, ;v$ejet, gyümölcsöt termei m Ivekben a gazdaságokban, és mintegy summázta- úgy hogy jobb és hatékonyabb háztáji gazdálkodást kell folytatni Heves megyében is. EGY ÉV ALATT 28 EZERREL KEVESEBB A SERTÉS Mert hozzátartozik az igazsághoz, hogy bár elvileg mindenki megértette e gazdaságok szerepét, gyakori i- tilag nem mindenkor és nem mindenben nyújtottak a? ott folyó gazdálkodáshoz mígfelelő segítséget. Eizonyos adópolitikai hibák mellet*, a háztáji gazdaságok ér ékesí- tési gondjai, a felvásárlás poblémái, nem utolsósorban a termelőszövetkezeti vezetés, közelebbről a,közös- és a háztáji gazdaságok közötti viszony sem volt, alapvetően az utóbbi szántára mindenben gyümölcsöző A ki- sebb-nagyobb hibák íelerő sítették egymást, Hozzájárult ehhez például aszályos, majd ugyancsak esős esztendő, a száj- és körömfájás is úgyhogy érzékelhető volt és érzékelhető ma is e gazdaságok termelésének cs >kke- nése egész közellátásunkbar Jellemző, hogy a megve ösz- szes sertésállományé iák , 6C százaléka a háztáiiban található, s igy különös *n érzékenyen érintette a megye húsellátását például, hogy egy esztendő alatt több mint j!2 százalékkal — huszonnyolcezerrel — csökken* a kisüzemekben a >ei -ésátlo- mány. Lehet ezt indokolni a szervezetlen felví sir’á ;sa>. a S7 ö vet keztek közöm’) öss*-' lével, a rossz lakarm’ yellá- tással, az értékesítési nehézségekkel, és a tartási költségek obiektív emolke lésével egvaránt. de az indokoktól még nem lepz töbo sertéscomb a káposztában. Hogy Heves megyében is milyen szerepük van a k’s üzemeknek, ahhoz nem ári még azt is tudni, hogv a megye tojás* errm-iósc-rek döntő részét ezek a „ház körüli” gazdaságok biztosítják. és hogy az elmúl' évbén innen került ki több mint 17 ezer tonna szőlő, 20 ezer tonna gyümölcs. 2'' ez el tonna zöldség. Nem véletlep .v.iá*. hogv ilyen körültekin*ően foglalkozott javaslatokkal és tervekkel a végrehaji-ó bizottság, nagyon világosan is látva és megfogalmazva azokat az igen ieisitős tartalékokat, amelyek ezekben s. kisüzemekben rejtőznek még. s amelyeknek kihasználása nagyszerű harmóniába hozza a népgazdaság és az egyéni, a kisebb és a nagyobb közösség érdeke t. TÁMOGATNI A SZAKCSOPORTOKAT Természetesen nem elég semmiféle jelszót kiadni, mármint például, hogy ismét és újfent arccal a kisüzemek felé, mert minden jó jelszónál öbbet er egy hasznos, bár szürke intézkedés. Nos, ezekről is hőben volt szó. Első és alapvető feladat, hogy a megyében már működő mintegy száz szakcsoportot szervezetileg is erősít - ■; é‘ gazdaságilag is támogatni értsd a termelés támogatása gépekkel, vegyszerekkel, takarmánnyal, valamin* biztosítani a megtermelt á'ukfel- vásár'ását, értékesítőiét ír. A zöldségtermelő és settéshiz- láló szakcsoportok oé dóján tovább kell fejleszte u ezt a rendszert, ott. ahol hőven van mód és le'ie' őség. Minden termslőszövetkezt ■ és ÁFÉSZ fogla’koztasson háztáji agronómust — hangzik a jelszónak is beillő javaslat —, hogy azok szervezzék. irányítsák a héziá’i termelést és értékesítést. A feladat az, hogy a kisüzem’ sertésá’lomány 1977-re elérje az 1974. évi igen jó szintet, a tehénállománynál pedig szakadton félbe a létszám- csökkenés. Hozzá kell tenni természetesen, hogy a végrehajtó bizottság sem úgy foglalt állást ebben a vitában, mintha valami merőben új, eleddig nem is használt vagy ismert termelési formáról és annak támogatásáról lenne szó. A -háztáti iazdaságok szerepéről bőven volt mar és nem is egyszer szó. Időről időre hajlamosak vagyunk azonban megfeledkezni a szerepükről — és ez már a cikk íróiának megjegyzése —, az élet obiektív két arra, hogy az effajta feledékeuységért ugyanazok fizetőik, akik — megíeieu- keztek. Gyürkéi Géza Nap nap után többet mutat magából a bélapátfalvi kiemelt nagyberuházás, any- nyi és olyan a változás a kiterjedt építkezésen, hogy néha még az itt dolgozók is eltévednek a különböző létesítmények között. Vajon kik okozzák lépten- nyornon s egyre sűrűbben e meglepetéseket, kiknek keze ; munkájával gyarapszik szemlátomást a Bükk széli község? Nos, most közülük próbálunk néhányat bemutatni, márciusi látogatásunk alkalmával történt beszélgetéseink alapján: A HIDÁSZ Kovács József brigádvezető kilenc társával már a második hidat építi az új útszakaszon, a leendő cementgyár előtt Bélapátfalva és Szilvásvárad között. — A felső nagyobb, szélesebb, mint ez — magyarázza néhány perces pihenőre félre hürädva — s cölöpökre épült " nem sík alapra. Emennél azonban télidőben is jobban megizzadtunk, mint a másiknál nyáron, mert itt előbb el kellett bontanunk a régit. Itt több volt a kézi munka. No, de így is lassan-lassan már túl leszünk rajta, s mehetünk tovább egy „állomással”. Valószínűleg, Borsodba, Ózd környékére... A brigadéros 1957. óta dolgozik a hídépítők között, s éppen húsz esztendeié az Egri Közúti Építő Vállalatnál. — Hogy érkezett a jubileumhoz? — Szocialista brigádomnak bronz- és ezüstplakettje van már, magam pedig háromszoros kiváló dolgozó vagyok... A PILÓTA Csontos Mihály, a Volán 4. számú Vállalat kihelyezett 62 gépkocsijának egyikét vezeti. — Szinte kezdettől itt se- gítkezünk a szállításban — mondja —• földet követ, kavicsot, vasanyagot, betont hordunk. Az elejétől fo£va ezzel a billenős ZIL-lel járok. Helyben s a környéken vagy távolabb, Recsken, Óz- don fordulok 12 órás műszakjaimban Nappal vagy éjszaka, amikor rám keiül a sor. Sötétben a rosszabb, különösen itt, mert hiányzik a kellő világítás s nincs korlát, biztonság. Komisz a terep: töri a sebességváltót, a ' „szupportot”. Szinte már a szemem sem rebben, ha valahol elakadok. Elég nagy a strapa: ha „itthon” vágyók, negyvenet is fordulok, Ózdot meg napjában ötször köszöntőm, amikor arrafelé szólítanak. Ózdot egyébként nem szeretem: keskeny az út, sok a kanyar, s ráadásul, mindössze 18 forintot Kapok egy-egy fuvarért. Már előre fáj a fejem, amikor oda kell mennem. Százszor inkább ezek a gyomorrázó, itteni úttalan uta„! AZ „ÖREG“ HONVÉD Fekete Lajos polgári illetőségét tekintve Pestre került nádudvari' fiú, burkoló szakmunkás — egyenruhája után pedig , honvéd. Pontosabban — ahogyan boldogan eldicsekszik vele: — „öreg” honvéd, az év végén leszerelő katona. — Amikor bevonultam, gondolni sem mertem art a, hogy továbbra is a szakmámban maradhatok — lelkendezik immár a második esztendőben — azt csinálhatom ezután is, amit eddig. Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy tavaly Kazincbarcikát építhettem, most meg itt lehetek Bélapátfalván. Eddig jó dolgom volt, s hiszem, hogy ezután sem csalódom. Ha 190 százalékún felül teljesítjük a normánkat, a télié",ítmény 45 százalékát megfizet’k. így többünknek már ..OTP-je” van, én pedig segíthetem innen is építkező szüléimét.. A fővárosban többnyire lakótelepeken dolgoztam, legszebb munkám pedig a Duna Szállóban volt: javítási feladat. Az itteni azonban, mindnél nagyobb, maradandó élmény. Most éppen az orvosi rendelőt csempézzük katonatársaimmal és civil barátaimmal, a hatalmas - cementgyár számára ... Persze, természetesen katona vágyik magam is Sőt: még tavaly élenjáró harcos letteml AZ ÁCS — AKINEK MUNKÁJA LEFELÉ HALAD Kelemen Árpád, az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat 36. szám a építésvezetőség ének ácsa. Mielőtt ide jött — meséli — bánj les volt Borsodnádás- don, még korábban pétiig asztalos az egercsehi ktsz- ben. Most minden eddiginél másabb a munkája, szokatlanabb és érdekesebb. Hol a „csápos kutaknál” akad dolga, hol pedig az eleváto: aknánál. Az előbbinél hét méteresnél is nagyobb átmérőjű, vágóéles, magas betonhengerekhez zsaluznak előbb, körülöttük pedig 12—12 kisebb, háromméteres csövekből készítenek tömör os/'o- pokat mások. Valamennyi a föld alá süllyed, a talprészen kiálló karokkal kapaszkodó, nagy teherbírású pillérnek. S lesüllyesztik med a 12 500 mázsínyi aknaszekrényt is, hogy mindezekre négyezer köbméter vasbetonból helyezhessenek alap'e- mezt az új gyár hatalmas silótornyaihoz. — S ez, úgyszólván csak a kezdet — beszéli a fiatalember —, hiszen később még érdekesebb feladatok is akadnak itt! Megvallom azonban őszintén, hogy nagyon is köznapi oka van annak, hogy ide kerül Lem. Nádasdon rám. mint bányaácsra egyre kevésbé volt már szükség, s a falum is itt Van a szomszédban. Mi- kófalvi vagyok. Nem utolsósorban pedig a beruházás nagyobb keresettel biztatott. Am’bsn eddig még nem is csalódtam.. „ Ä RENDÉSZ Munka, család, tanulás Két asszony - Károm szereplen — Megmondanák, de úgy őszintén: nem sok egy kicsit ez a három szerep? Mintha vezényszóra történne úgv fordulnak egvmás felé az .asszonyok. Mindketten az Izzó gyöngyösi gyárának munkásnői. mindket'en fiatalok sorsukban nagvon hasonlítanak egymásra és természe'esen sok más munka'ársnőjükre. akikkel együtt dolgoznak itt. Mist néhány másodpercig csendben nézik egvmásí aztán a magasabb asszony Marcsik Istvánná szólal meg: — Nekem két kisgyermekem van Attila már második osztályba tár Mártika pedig most ötéves Ami pedig s munkát illeti, én a félvezetőben meós vagvok. Reggel fél 8-tól 4 is dolgozom, és ez azóta van ígv mióta két gyerekünk van. Más megoldás nem is igen lehetne, mert a fériem két műszakban dolgozik. Ülünk a Dártírodában és hallgat iuk Marcsik Istvánné szavait és ezek rtvomárt lassanként kialakul a kén egv asszonyról. aki dolgozik, gyerekeket neve! és — a harmadik szeren — tanul. Nem kötelezi rá senki nem szükséges munkaköre betöltéséhez egyszerűen belső igánv ez ná’a. csakhogy mmt osztálytársánál és kolléganőiénél. Komjiti Istvánnénál. aki számára beszélgetésünk siaoia egyben szülési szabadság előtti utolsó munkanap is. Áprilisra várja második gyermekét. Két ?ia(alasszonv alig harmincévesek. és annvii vállal iák magukra mink kevesen. Mrinr EemtHs... Nem sok nem nagyon neaehéz-e a munka és a gyereknevelés mellett a középiskolai vizsgákra készülni? Már hogyne lenne az. nagyon is nehéz! — Most hogy mondjam el — sóhajt fel Marcs'k Istvánné —. hogy mondjam el. mennyi lemondás van ebben. Mert én is szívesen elmennék moziba egv-egy színházba, de míg le nem érettségizek, csak a tv marad. az is ritkán, szigorúan megválogatott műsir. Mert az este többnyire a tanulásé, mint ahogvan a vasárnap is az. mee nersze a munkáé. Mert a férjem igaz. nagvon rendes sokat segít, illetve inkább segítene, de én jobb szeretem ha magam csinálom. abból biztosan nem lesz semmi vita. Marcsikné és Komlátiné a kihelyezett osztály legjobb tanulói között vannak. — Ez nem az én dicsőségem — mondja szerényen a ( kétgyermekes édesanya —.! mert az anyai teendőket azért közösen oldjuk meg nekem csak a mosás, vasalás, takarítás marad, főzni viszont szeret és elég jól tud is a fériem. Ez bizonv sokat jelent nekem, és az is. hogy nagyon jő kollektívában dolgozom. Minden problémánkat megbeszéljük a munkatársaimmal és a főnökeinkkel ígv végeredményben gondtalanul készülhetek az az órákra a vizsgákra. — Kedvenc tantárgyuk van é? Mindke'ten mosolyognak a kérdésen, és egyszerre válaszolnak: — Igen, És soroliák: — Magyar, matematika, biológia, kémia ... minden, csak a fizika nem. Talán mert kevesebb a magyarázat, az a baj. — Egv hónap ala*t egy fél évre való anyagot kell megtanulni — mondia Komiáti- né. aki tulajdonképpen most kapcsolódik be a beszélgetésbe. Halkan szövi szép mondatokká a szavakat, csendesen. mint aki már befelé figyel ... — Nekünk talán annyival rosszabb, hogy mi nem itt lakunk. .. Gyöngyösha* ászról busszal járok be. és az bizony elég korán indul, háromnegyed ötkor. Maga az út nem tart soká. csupán húsz percig, és nekem még majd egy egész órám van munkakezdésig — Ilyen korai buszhoz nagyon korán kell kelni... — Bizonv. de sainos. nincs másik. Nekem negyed ö*kor csörög az *öra. és egv fél óra alatt összeszedem magam, igaz úgv. hogv este már mindent kikészítek magamnak, így is volt már úgy. hogy lemaradtam — nem is egyszer, teszi hozzá — ilyenkor várok egy kicsit, és .mindig jön valaki kocsival, és behoz, a gvárba. Sokai sefit a fér em Komiáti Istvánnéék a családi házban. Gyöngvöshalá- szon jelenleg négyen laknak: a házaspár a nyolcéves Ro- bika és "az asszonyka édesanyja. a nagymama, aki már 73 éves. és ha nincsenek otthon a szülők, ők vigyáznak egymásra.1 az unoka meg a nagymama. — Ez olvan megnyugtató érzés — mondja a fiatalasz- szon.y. És az. hogy otthon mindig jó légkör van. sokat segít a férjem is. pedig éppen elég dolga van a váltó- gvárban. Igaz. ő csak egy- műszakos. de nagvon sokat dolgoznak. kongresszusi zászlót elnyert brigád vezetője. Miunka után meg persze. itthon segít különösen, amikor én délutános vagvok. mert én. sainos. két műszakban dolgozom. — Akkor bizonyára a kisfiú segítsége is elkel otthon ? Nevet a fiatalasszony: — Segít ő. segítene, de inkább csak hátramozdító. Annál többet segít azonban a vállalat hogy könnyítse a tanulásunkat: itt. a gvárban alakítottak ki egy osz'álvt nekünk. a gyári lakóié’eien ped'a a munkásszállón egy lakást bocsátottak rendelkezésünkre. ahol készülhetünk, és még az ebédet is utánunk küldik. Ha pedig valamivel nem boldogulunk, az itt dolgozó szakemberek jönnek el hozzánk, mérnökök, és mindent megmagyaráznak. A munka és ag anval há- zia'szinvi feladatok ellátása rr“’le*f azonban i*v sem köanvű a f’”"’lás. Jí ká* évve* eze’í’t °9-en kelták az első os-tálvt. ma ">e1’g. mikor már a harmadik gimnázium tananyagát igyekeznek elsajátítani, csak 21-en vannak. M'mfen'tl 10.-ba jár Komjátiné technológiai el: lenőr a gyárban, és mint ilyen is jól megállja a' helyét. Ezt azonban csak munkatársnője árulja el. ő szerényen hallgat róla. — Ó. ez most nem fontos de az igazán érdekes, hogv mindannyian harmadikosok vagyunk: a fériem is most1 végzi a középiskolát, a gyerek pedig otthon, az általános iskolában szintén harmadikba jár... — Szóval: papa. mama. Robika, pnindenki a harmadikba. / — Bizony, bizony. csak most a'tól tartok, hogv a szülés miatt nekem vizsgát kell halasz’ani.. — A.zt én ugvan nem hiszem — szó! közbe munkatársnője — vagy te olyan jó tanuló. Irénke, hogv nem fogsz halasztást kérni. — Hát. az biztos, hogy ló lenne levizsgázni, ha más nem. legalább a félévből. Mert egy kis nvári pihenés az nagvon jól iönne. Utána pedig következhet a • negyedik. remáliük. mindiváian ’e tudunk maid érettségizni. És aztán olyin ballagást rendezünk. amilyen még nem volt: itt. a gyárban! Mert ha már egyszer az iskolánk is itt van. ugyan hol máshol ballaghatnánk? De most már menjünk. egv kémiaórát ígv is elblicceltünk... És szedelőzködn! kezd a két asszony, akik három — kűlön-külön sem könnyű sze- re-re váll a’koztak: munka, család, ta-ulis .. Férfi legyei a ta’">ii aki u’áiuk tud’a csinálni de ennvi helyen helvtállni. mégls-sak az asszonyok tudnak inkább. & Kun Tibor Balázs József — korábban az öreg gyár dolgozója volt — most a bélapátfalvi nagy- beruházást irányító ÉPBER rendésze. — Járom és figyelem a nagy területen szétszórt munkahelyeket, lappal, s néha éjszaka is — vallja hétköznapjairól. — Vigyázom a társadalmi tulajdont, a közös vagyont. Mert ekkora területen, ennyi ember között sohasem lehet tudni, hogy mi történhet. Ha valami rendelleneset észreveszek, azonnal szólok, intézkedem. Figyelmeztetem a munkavezetőket, muveze 5- ket, építésvezetőket felelősségükre, a gondjaikra bízott értékek megőrzésének fontosságára. Sajnos, nem minden esetben használ ä jelzés, előfordul, hogy megfeledkeznek kötelességükről Amin — ezúttal is hadd hangsúlyozzam — feltétlenül változtatni kell. íme néhányat) a sok száz ember közül. Lehet, hogy egyiket és a másikat is ke-, vesen ismerik a községben, vagy akár csak az építkezésen. S lehet, hogy á munkájuk is, akármilyen fontos és értékes, elvész i az együttes teljesítményekben. Ám mindenképpen Bélapátfalván marad, ezt a megyéi, ezt az országot gazdagítja. Gvőni Gyula íMmmm 0 1976. március 17* szeráf fji r r r * rr % 1/j gyár epmm Arcok Bélapátfalváról
