Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

ÄAAAAA.*AAAAAA/\AAAAAyVVv^A/VVVVV\^V'siA*^AAyV\A/V\AA^WVSA^ Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Mérföldkő a fekete kontinensen MOZAMBIK KÉRÉSÉRE összeült a Biztonsági Ta­nács. Nemcsak lehet, hanem kifejezetten valószínű, hogy ez a rövid hír újabb mérföldkőnek bizonyul — persze hosszú távon — az afrikai népek felszabadulá­sának történetében. Nem a várható BT-határozat lesz az új szakasz kezdete ebben a harcban, hanem azok a körülmények, amelyek a tanács összeüléséhez ve­zettek. A közvetlen előzmény: dr, Samora Mache!, a Mo­zambiki Népi Köztársaság elnöke néhány nappal ez­előtt drámai rádióbeszédben jelentette be, hogy mivel a fajüldöző rhodesiai rezsim „partizánok üldözése ’ cí­mén mélyen behatolt országa területére, lezárja Mo- zambik és Rhod.esia, mintegy ezer kilométeres közös határát. Mivel a fehértelepes rendszer másik tőszom­szédja, Zambia, ezt már egy esztendeje megtette, Rho­desia most már nemcsak politikailag, hanem földraj­zilag is csaknem teljesen elszigetelődött. Ez pedig a legérzékenyebb, a gazdasági frontokon nért rendkívül súlyos csapást arra a rendszerre, amely 1965-ben egyoldalúan kikiáltotta „függetlensé­gét” Angliától, de úgy, hogy miqfien hatalmat a 285 ezer főnyi fehér kisebbségnek tartott fenn — és min­den jogfosztottságot, nyomorúságot a mintegy hatmil­lió főnyi színesbőrű többségnek. A mozambiki határ lezárása azt jelenti, hogy a Salisbury-i rezsim elveszti azt a két vasútvonalat — a mozambiki Beirába és Ma- putóba —, amelyen az, általában az ENSZ-szankciók megsértésével, külkereskedelmének hatvan százalékát lebonyolította! AZ ENSZ-T1LALMAKAT nem véletlenül említet­tük. Dr. Machel lépése ugyanis teljes összhangban áll a világszervezet valamennyi eddigi határozatával, amely gyakorlatilag kiközösíti a törvénytélen' elnyomó Smith-kormányt. Jellemző, hogy Washington sem mert tiltakozni, London pedig, amelynek Afrika még nem bocsátotta meg az 1965-i tétlenségét, kénytelen volt. hivatalosan üdvözölni a mozambiki lépést! Változnak az idők... Annyira változnak, hogy Smith egyetlen remény­sége, Vorster dél-afrikai miniszterelnök is megelége­dett bizonyos általánosságokkal dr. Machel bejelenté­se után — de nem ígért semmit. Nem ígért katonai támogatást rhodesiai „kisöccsének” — és elegánsan megkerülte azt is, hajlandó-e Dél-Afrika a saját vas­útvonalaival legalább valamelyest pótolni Rhodesia el- , vesztett szállítási lehetőségeit. A BT-ÜLÉS ILYEN ÉRTELEMBEN JELEZ mér­földkövet: omladoznak a fekete kontinens utolsó fe­hér bástyái. Bulgária — a szamok tükrében Az elmúlt év decemberé­ben Bulgáriában általános népszámlálást tartottak. A számítógépekkel feldol­gozott adatok összesítését a napokban tették közzé Bul­gáriában. Ezek szerint a majdnem NDK-nagyságú Bulgáriában 8 millió 729 ezer ember ól, a lakosságnak szinte pontosan a fele nő. A legelső általános nép- számlálás óta — amelyre az oszmán rabiga lerázása után, 1878-ban került sor — a lakosság megháromszorozó­dott. Lényeges változás 1944 után figyelhető meg, amikor is a szocialista iparosítás számottevően módosította a városi és falusi lakosság megoszlási arányát. Jelen­leg — mutatják a decem­beri felmérések — 5 millió 61 ezer fő, azaz a lakosság 58 százaléka él városokban. Száz évvel ezelőtt a bolgá­roknak mindössze 18,8 száza­léka volt városlakó. A szak­emberek szerint ez az ur­banizációs folyamat még a következő években sem csökken. Becslések szerint 2000-re Bulgária lakossága meghaladja a tízmilliót. A főváros, Szófia után a városok nagyságrendje: Plov­div, Várna, Rusze és Burgas — hogy a legnagyobbakat említsük. A szocialista társadalom fejlődésével nagy változások mutatkoznak a népesség képzettségi és műveltségi szintjében is. 1935-ben — a legutolsó népszámlálás al­kalmával — a lakosság 11,4 százaléka rendelkezett szak- és felsőfokú iskolai végzett­séggel. Ez az arány a múlt év végén 18,6 százalékra módosult. Hasonlóan érdekes változást jelez az összesítés a lakosság lakáskörülmé­nyeiben: a 'lakások alapte­rülete tíz év alatt 34 száza­lékkal növekedett, és jelen­leg az egy személyre számí­tott átlagos lakás alapte­rülete eléri a 13,3 négyzet- métert, (KS) Francié lemondásának feltételei „Az ajtó nyitva áll” a békés rendezés előtt Több tucatnyi halálos ál­dozatot követelő lövöldözé­sek, Frangié elnök tervezett lemondásáról szóló ellent­mondásos jelentések, újabb szíriai közvetítés kilátásai — ezek a libanoni válság leg­újabb fejleményeinek főbb jellemzői. Rendőrségi jelentések sze­rint több mint negyvenen vesztették életüket és több tucatnyian sebesültek meg Bejrútban, a nagy szállodák körzetében tüzérségi erők bevetésével lezajlott össze­csapások során. Kedden a hajnali órákban már csak szórványos lövöldözéseket le­hetett hallani a fővárosban. Wises íssielenieite lesnendását Harold Wilson angol mi­niszterelnök a keddi minisz­tertanácsi ülésen közölte kollégáival, hogy lemond, mihelyt a munkáspárt küe- lölte utódját. Lemondási szándékáról a hatvanéves politikus II. Erzsébet király­nőt még a nap folyamán tá­jékoztatta. Wilson hosszú személves nyilatkozatának részleteiből kiderült, hogy a miniszterel­nök szándéka visszavonha­tatlan. Ezt az angol minisz­tertanács sajnálkozva tudo­másul vette és elismeréssel adózott a távozó kormányfő érd“m°’>-ik. Kedd estére összehívták a munkáspárt par’ameiti csoportjának rendkívüli ülését. A frakció AZ SZKP XXV. KONG­RESSZUSÁRA az egész vi­lág odafigyelt, mart az egész világ számára volt monda­nivalója. Különösen nagy érdeklődés kísérte a szocia­lista országokban — köztük hazánkban is — a kong­resszuson elhangzottakat, mivel olyan testvéri or­szágról van szó, amely a lenini párt vezetésével, ve­lünk közös úton halad, s amellyel mind ideológiai, mind gazdasági . vonatkozás­ban a legerősebb kötelékek fűznek össze bennünket. . Ez a figyelem azonban — és ezt alá kel! húzni —köl­csönös: az SZKP vezstői is magkülönböztetett módon tö­rődnek mindazzal, ami a szocialista országokban tör­ténik. Leonyid Brezsnyev szépen, tömören fogalmazta meg ezt a tényt: „Hozzánk, kommunistákhoz, a mi agyunkhoz és szivünkhöz a világnak az a része áll a legközelebb, ahol testet öl­tenek a kommunista eszmé­nyek ...” A központi bizottság be­számolója és a vita felvá­zolta annak körvonalait is, hol tartanak ma a testvéri országok az' együttműködés elmélyítésében. Ebből a tü­körképből egyértelműen megállapítható, hogy az el­múlt öt év alatt a szocia­lista országok — közöttük hazánk — tervszerűen épí­tették tovább az új társa­dalmat, töretlen ütemben fej­lesztették gazdaságukat, emelték a nép életszínvona­lát, erősödött nemzetközi po­zíciójuk. Társadalom- és gaz­daságépítő munkájukban egyre több a közös elem, s nem nehéz a gyakorlatban felfedzeni azt az - Igazságot, hogy „a szocialista országok egymáshoz való t fokozatos közeledésének folyamata ma Az SZKP XXV. kongresszusa után Testvéri együttműködés 1076. március 17„ szerda egész határozottan, törvény- szerűségként nyilvánul meg”. A kongresszus légköre, minden felszólalás, a gaz­dasági együttműködés vala­mennyi ismertetett adata az egész világ előtt meggyőző­en bizonyította, hogy meny­nyire a proletár internacio­nalizmus hatja át az SZKP- nak a baráti országokkal kapcsolatos politikáját, szét­zúzva azokat a rágalmakat, amely szerint az együttmű­ködés csak a Szovjetunió­nak lenne előnyös. Az el­múlt évek gyakorlatából és a kongresszuson megerősített irányvonalból egyértelműen kivehető: az SZKP a szo­cialista országokhoz fűződő viszonyában következetesen tartja magát a kipróbált el­vekhez, „az igazi egyenjo­gúság szellemében és az egymás sikereihez fűződő ér­dekeltség szellemében jár el”. S hogy ez így van, azt a magyar—szovjet kapcsola­tokból is számtalan, példá­val lehetne illusztrálni. AZ IDEOLÓGIAI EGYÜTT­MŰKÖDÉSBEN, az egyezte­tett külpolitikán túlmenően, a szocialista országok integ­rációja is egyre inkább el­mélyül. Ezzel kapcsolatban az SZKP főtitkára megálla­pította: „A komplex prog­ram végrehajtásában végzett munka azzal az eredmény­nyel járt, hogy máris lénye­gesen elmélyült gazdasága­inknak egymásra gyakorolt hatása, fokozódott országa­ink gazdaságainak egymást kölcsönösen kiegészítő jelle­ge —■ mindegyikünk nem csekély hasznára.” Amikor erről a haszonról beszélünk, akkor mi, ma­gyarok elsősorban azokra a jelentős együttműködési szer­ződésekre gondolunk, ame­lyek nyersanyag-szükségle­tünket biztosítják, amelyek egy-egy iparágnak világszín­vonalra fejlesztésének a le­hetőségeit teremtik ' meg. Milliárdos befektetéseket és csak milliárdokkal kifejez­hető előnyöket takarnak mindkét fél számára ezeka szavak, programelnevezések: Barátság és Testvériség ve­zeték, olefinprogram, tim­föld—alumínium egyezmény, járműgyártási kooperáció, . Orenburg, Vinnyica—AJbert- irsa, Uszty—Ilim és így to­vább ... Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, jog­gal állapíthatjuk, meg: » a magyar nép életkörülményeit közvetlenül javító, legna­gyobb hazai létesítményeink megteremtésében közremű­ködött a Szovjetunió. S a magyar ipar jó hírét vitték el szovjet földre a külön­böző komplex vegyi és élel­miszerüzemek, a híradás- technikai berendezések, az Ikarus autóbuszok és sok-sok más gyártmányunk. Ma már barát és ellenség egyaránt elismeri: az, hogy a tőkés országokat sújtó nyérsanyagválság a szocia­lista országokat nem rázta meg, ennek az erősödő gaz­dasági összefogásnak köszön­hető. A tervkoordinációk, a hosszú távra szóló szerződé­sek vetették meg az alapját annak, hogy a szocialista or­szágok ma 1980-ig, sőt a századfordulóig speciális ter­veket készíthetnek. A szocialista integráció erősödése azonban nem au­tomatikusan megy végbe, az érdekek egyeztetése minden országtól nagy felelősséget, előrelátást igényel. Ebből a szempontból joggal mond­hatjuk példamutatónak, ahogy ezt a kérdést a szov­jet párt- és kormányvezetés kezeli. „Természtes — mon­dotta az SZKP főtitkára kongresszusi beszédeben —, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodalmak is adódnak. Mi nemegyszer megvitattuk ezeket a kérdé­seket a központi bizottság ülésein, a politikai bizott­ságban. Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politi­kai jelentőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjának a megerő­sítéséről. A KB politikai bi­zottsága pontosan így keze­li ezt a kérdést. Azt tartjuk, hogy a testvéri országok ál­tal közösen elhatározott in­tézkedések végrehajtása, a velük szemben vállalt kö­telezettségeinknek szigorú és pontos teljesítése szent kö­telessége az Állami Tervbi­zottságnak, a minisztériu­moknak, az egyesüléseknek és vállalatoknak, mindazok­nak ,akik ezzel a munkate­rülettel kapcsolatban állnak.” A MAGYAR PÁRT, a ma­gyar kormány is látja ebben a vonatkozásban a feladatait és őszintén törekszünk az együttműködésben rejlő elő­nyök és tartalékok kihaszná­lására. Erőfeszítéseket te­szünk tannak érdekében, hogy a különböző szerződé­sekben vállaltaknak mara­déktalanul, jó minőségű ter­mékek szállításával eleget tegyünk.. A gyakorlat^ ’a már megkötött két- és több­oldalú szerződések, az újabb és újabb kooperációk iga­zolják azt, amit Kádár Já­nos a XXV. kongresszuson is hangsúlyozott felszólalá­sában: teljes erővel részt ve­szünk a szocialista gazdasági integráció programjának magvalósításában. Keserű Ernő feladata kijelölni a párt új vezérét, s egyben Anglia kö­vetkező miniszterelnökét. Egyes megfig3’elők azonban azzal számolnak, hogy a ve­zérválasztás több napig is elhúzódik, ezalatt Wilson folytatja a miniszterelnöki teendők ellátását. A Downing Street-en, a kormánynegyed mellékutcá­jában, ahol a kormányfői re­zidencia áll, nagy tömeg gyülekezett, mint a brit bel­politika éles fordulópont­jain. A Cityben esett a font árfolyama és a részvények átlagos értékének mutatója. Az elnöki palota többször is cáfolta azokat a jelentése­ket, amelyek szerint Frangié elnök a reá nehezedő kato­nai és politikai nyomás lát­tán lemondani készül. Ugyanakkor — amint az UPI hírügynökség az elnök­höz közelálló, meg nem ne­vezett forrásokra hivatkoz­va jelentette — Frangié kés: lenne leköszönni tisztségéről, ha eleget tesznek a követke­ző négy kikötésének: — A libanoni hadsereg „új­raegyesítése” a főparancs­nokság vezetésével; — Általános amnesztia a katonaszökevények számára, — A már korábban kidol ­gozott politikai reform rati­fikálása a parlament által; — A „törvény és a rend megőrzésére” ké^es új kor­mány megalakítása. Frangié feltételül szabja továbbá, hogy utódját csak az ő beleegyezésével nevez­hetik ki. A távozására vonat­kozó ellentmondásos jelenté­sek megegyeznek abban, hogy az elnök lemondásának olyan formájához ragaszko­dik, amellyel tekintélyét menthetné. Ellentétben Egyiptom nemzeti érdekeivel Megszavazták a szovjet—arab barátsági és együttműködési szerződés felbontását Anvar Szadat egyiptomi el­nök március 14-én a nem­zetgyűlésben felszólalva tör­vényjavaslatot terjesztett elő a Szovjetunió és az Egyipto­mi Arab Köztársaság közötf 1971. május 27-én aláírt ba­rátsági és együttműködési szerződés felbontásáról. A törvénytervezetet beter­jesztve, Szadat durván elfer­dítette a szovjet—egyiptomi kapcsolatok történetét, a Szovjetuniónak Egyiptom irányában folytatott ooiítiká- ját. beleértve az úgynevezett. 1973 októbefi háború idősza­kát, amikor amint ez köz­tudott — a szovjet katonai segítség döntő szerepet iát szott Egyiptom katonai oo tenciáljának megerősítésében. Ugyanakkor az elnök min­den módon védelmébe vette a Szovjetunió irányában folytatott barátságtalan poli tikáját. Szadat mentegette a ielen- legi egyiptomi vezetés által folytatott „nyitott ajtók doI'- tikáját”, amely előirányozza külföldi magántőke nagyará­nyú behozatalát az országba, különféle kiváltságok biztosí­tását nyugati beruházóknak és az egyiptomi forradalom szociális és politikai eredmé­nyeitől való eltávolodást. Szadat javaslatára az Egyiptomi Arab Köztársaság nemzetgyűlése megszavazta a Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közti ba rétsági és együttműködési szerződés felbontását. A TASZSZ közleménye: „Március 14-én Anvar Sza­dat, az Egyiptomi Arab Köz­társaság elnöke beszedet mondott a nemzetgyűlésben., s beszédében hamis színben tüntette fel, hogyan alakul­tak a szovjet—egyiptomi kapcsolatok az utóbbi évek­ben. Javaslatára a nemzet- gyűlés határozatot hozott arról, hogy felbontja a Szov­jetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság között 1971-ben aláírt barátsági és együtt­működési szerződést. Az egyiptomi elnöknek er az eljárása újabb megnyilvá­nulása a Szovjetunió iránti barátságtalan politikájának, amelyet már hosszú ideje folytat. Jogi értelemben i on- tot tesz egy olyan helyzetre, amelyben — éppen e poli­tika következtében — a szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés gyakorlatilag megbénult, A TAS^SZ-t felhatalmaz­ták annak a kijelentésére, hogy teljes mértékben az egyiptomi felet terheli a fe­lelősség az egyiptomi veze­tőségnek az utóbbi években, a Szovjetunió irányában foly­tatott polipkaja és a szovjet —egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés fel­bontásának következményei­ért. A Szovjetunió, m'ként a múltban, úgy a jövőben is elvi, következetes polip kát folytat, amelynek célja a baráti kapcsolatok fejleszté­se az Egyiptomi Arab Közt társasággal és az egyiptomi néppel”. A főtitkárt leváltották Befejeződött az Olasz Szociáldemokrata Párt kongresszusa Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: Firenzében heves czócsa ták, sőt tét idegességig fajuló ellenségeskedések közepette, kedden befejeződött az Olas' Szociáldemokrata Párt kong resszusa. A volt főtitkár, Ta- nassi beszámolóját a küldöt­teknek csak 32 százaléka fo gadta el. A többség. 68 szá­zalék. ellene foglalt állást, el ítélte „bürokratikus, korrupt rossz vezetési módszereiért ’ elhibázott politikai irányvc naláért a főtitkárt. A kongresszus leváltotta Tanasslt a párt vezetéséről nem sikerült azonban meg egyeznie az új főtitkárt ille tőén. ígv az OSZDP élére Sa ragat oártelnök és volt köz társasági elnök mellé, kol’ek tív vezető testületet jelölt k‘. amely valamennyi ellenzéki frakció vezetőjét magába fog­lalja. A szociáldemokraták firen­zei kongresszusa személycsa- rét hajtott végre a vezetés­ben. de nem változtatott azon a politikai alapálláson, amely a felbomlás és meg­semmisülés szélére sodorta ezt a hidegháború kezdetén pártszakadással létrehozott alakulatot. Az OSZDP élte­tő ereje” harminc éven át ab­ban rejlett, hogy kommu-’s- taellenes céllal kiszolgálta a KDP-t valamennyi — jobb­vagy baloldali — koalícióban válogatás nélkül. Ez az .élet­tere” 1975. június 15-ével megszűnt, s a kongresszus ar­ról tanúskodott, hogy a nárt — ellentétben az- OSZP vei — képtelen ezt megérten, s levonni a szükséges kövei* keststésekei.

Next

/
Thumbnails
Contents