Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

Folytatja munkáját az SZKP XXV, kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) karékossági rendszer alapján történő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erő­feszítéseket irányoz elő a me­zőgazdasági termelés fellen­dítését szolgáló program megvalósítására. A népgazdasági tervek elő­irányozzák a szocialista gaz­dasági integráció további el­mélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta elő­nyök teljesebb kiaknázását A hatalmas termelési és tu­dományos-műszaki poten­ciálú fejlett szocialista társa­dalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kong­resszusi irányelv-tervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép élet- színvonala emelésének át­fogó programját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folyta­tandó politikája — mint ed­dig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelem­növelésének legfőbb útja a munkabéremelés, amely a jövedelmek egész növekedé­sének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika cél­ja nemcsak a dolgozók fo­gyasztásának tervszerű nö­velése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabérnek és a kolhoztagok javadalma­zásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mérték­ben függjön a termelés vég­ső eredményeitől, hatékony­ságának növekedésétől. A munkások és alkalma­zottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban el1 éri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv idő­szakában teljes mérték­ben befejeződik a mun­kabér, valamint a nem termelői szférában fog­lalkoztatott, közepes fi­zetésű kategóriákhoz tar­tozó dolgozók bér-, fize­tés- és keresetminimumá­nak felemelése, s meg­kezdődik a munkások és alkalmazottak min'mális bér-, fizetés- és kereset- emelésének űj szakasza. A párt politikája előirá­nyozza a város és a falu között meglevő szociális-gaz­dasági és kulturális különb­ségek következetes megszün­tetését. A jelenlegi ötéves terv időszakában a kolhoz­parasztoknak a közös gazda­ságból származó jövedelmei 24—27 százalékkal emelked­nek majd, vagyis gyorsab­ban növekszenek, mint a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. A kolho­zokban a munka díjazása a termelékenység növelése alapján emelkedik majd. Szociális intézkedések egész sora az emberért A lakosság számára a tár­sadalmi fogyasztási alapok­ból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emelkednek és értékük 1980-ban eléri a 115 millió rubelt. Egész sor új szociális intézkedés való­sul majd meg ezeknek az . alapoknak terhére. Ezek közül az egyik leg­fontosabbnak tartjuk, hogy a nők gyermekük egyéves ko­ráig részlegesen fizetett szü­lés' szabadságot kapjanak. Az egyéb intézkedések között meg kell említeni a mun­kások és alkalmazottak, va­lamint a kolhozparasztok minimális öregségi nyugdíjá­nak emelését. Az ötéves terv előirá­nyozza az áruforgalom növe­kedésének magas ütemét: volumene 27—29 százalékkal emelkedik. Különösen gyor­san emelkedik a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása Az ötéves terv végére például gyakorlatilag minden szovjet családnak lesz televíziós készüléke, rá­diója, hűtőgépe. A jövedelmek értékállan­dóságát az alapvető fo­gyasztási cikkek szilárd ál- lami kiskereskedelmi árának fenntartása esetleges csök­kentése szavatolja, egyik vívmánya ez tervgazdálko­dásunknak, amely védve van az összes kapitalista ország­ra kiterjedő infláció hatásá­tól. Az új ötéves terv idősza­kában folytatódik az ország­ban a nagyarányú lakásépí­tés. Ezekben az években összesen 545—550 millió négyzet­méternyi lakóterület épül fel. Javul a lakások mi­nősége, kényelmesebbek, jobban tervezettek lesz­nek. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetlé- nü' összefügg az óvodai és a bölcsődei hálózat kiter­jesztése. Megfelelő összege­ket irányozunk elő gyer­mekintézmények építésére. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor, még a legnehe­zebb időkben is szembeöt­lően megnyilvánul a mun­kakörülményekről, az egész­1976, március 2., kedd ségvédelemről, a szovjet em­berek műveltsége és kultu­rális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A ti­zedik ötéves terv is nagy­szabású szociális intézkedé­seket irányoz elő e téren. Az új ötéves terv idősza­kában jelentősen növekszik a társadalmi tényezők szere- repe a termelés fejlesztésé­ben és hatékonyságának nö­velésében. A káderek szak- képzettségének színvonala, a kollektívák gyakorlatias, al­kotó szelleme és az egész­séges szociáiis-pszichológiai légkör, a dolgozók megfelelő életkörülményeiről való gon­doskodás, a vállalatoknál a kulturális intézmények és sportkomplexumok létrehozá­sa — mindez érdekesebbé és tartalmasabbá teszi az em­ber életét, kedvezően hat a termelés eredményeire. A lakosság egészségvé­delme területén az új ötéves terv lehetővé teszi a lakos­ság szakorvosi szükségletei­nek teljesebb kielégítését, a dolgozók üdülési feltételei­nek megjavítását és az or­vosi megelőző tevékenysé­get. Az ötéves terv időszaká­ban tovább fejlődik az. ál­talános iskola intézménye. A tanintézetek minden ka­tegóriájában javulni fog az anyagi bázis, tökéletesedik az oktatási folyamat, hogy a fiatal nemzedék mind mé­lyebb és szilárdabb ismere­teket szerezzen, s a kommu­nista öntudat és erkölcs szellemében nevelkedjék. A X. ötéves terv éveiben tovább fejlődik majd a mű­vészet minden ágazata és az irodalom, erősödni fog a kulturális intézmények anya­gi bázisa. A fő irányok tervezete előirányozza a termelés méreteinek további növelé­sét és a kellő kiegyensúlyo­zottságot a népgazdaság fej­lesztésében. A szovjet gazdaság X. öt­éves tervben történő fej­lesztésének következő leg­fontosabb mutatói határoz­zák meg: ­1975. nemzeti jövedelem (1973-as árakón) 362 449—462 87—100 24—28 ebből: fogyasztási alap 266 337—344 71— 78 27—29 felhalmozási alap 96 112—118 16— 22 17—23 ipari termelés (1967. július 1-i 523 710—729 187—206 35—39 árakon) ezen belül „a” csoport 380 524—540 144—160 38—42 termelése „b” csoport 143 186—189 43— 46 30—32 termelése mezőgazdasági termelés (ötévi át’agps vo.umen; 1965-ös árakon) 91 104—106 13—IS 14—17 Az új ötéves időszakban az ipari termelés növekedésének 1 százaléka a volumen több mint 5 milliárd rubeles emelkedését jelenti, vagyis 1,4-szer többet, mint a IX. és 2,1-szer többet, mint a VIII. ötéves tervben. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére ki­tűzött feladatokat és gondos­kodjunk az egész gazdaság dinamikus és hatékony fej­lődéséről. jelentős felhalmo­zás és a termelés gyors nö­vekedése szükséges a terme­lési eszközök: a munkaesz­közök. a vegyi anyagok, a fű­tőanyagok, a fémek előállítá­sában. Ennek megfelelően, a nehézipari termelés növeke­dési előirányzata 38—42 szá­zalék. A nehézipar gyorsabb üte­mű növelése nem jelenti azt az intenziiikálás álján fejlesztve, különösen szigorú­an ügyelnünk kell a helyes népgazdasági és ágazati ará­nyokra. Ezt a feladatot szol­gálja annak ' az irányvonal­nak a folytatása, amelynek célja a felhalmozás lényeges mértékű átcsoportosítása a mezőgazdaság javára. A me­zőgazdaságnak a népgazda­sági beruházások egész össze­géből való részesedése 18-ról 23 százalékra nő. A népgazdaság kiegyensú­lyozott fejlődését jelentős mértékben alá kell támaszta­ni az ésszerű beruházási po­litikával is. az építkezés egész gyakorlatának lényeges meg­javításával. Az új építkezést általában akkor kell megkezdeni, ami­kor az biztosítja az elvileg új tudományos-műszaki meg­oldások alkalmazását. A gazdaság kiegyensúlyo­zott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel tását, a munka termelékeny­ségének növelését, amelyek'a termelés hatékonysága eme­lésének döntő tényezői. A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a nép­gazdaság intenzív fejlesztésé­nek megoldásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés inJ tenzifikálasának meggyorsí­tása érdekében tervgazdálko­dási rendszerünk lehetővé te­szi az egységes műszaki po­litika alkalmazását, amellyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesztési irányainak egybehangolását. 1980. 1976—80. évi növekedés (tervezett) milliárd rubelben milliárd az 1975. év rubelben százalékban A tudományos-műszaki haladás — mint Leonyid Iljics Brezs- nyev a decemberi plénumon megállapította —. hogy csök­ken a figyelem a közfogyasz­tási cikkek termelésének le­hető legnagyobb bővítése iránt. A fogyasztási alap az or­szág nemzeti jövedelmében gyorsabban nő majd a fel­halmozási alapnál, és 1980- ra 27—29 százalékkal emel­kedik, vagyis 71—78 milliárd rubellel. 1975-höz képest. A fogyasztási alap részará­nyának növekedése a társa­dalmi termelés végső ered­ményei növekedésének és ha­tékonysága fokozódásának egyik mutatója, ugyanakkor ez meggyőzően bizonyítja szocialista államunk békepo­litikáját. A népgazdaságot való megnyugtató ellátottsá­ga. A Szovjetunió igen nagy. gyakran páratlanul értékes nyersanyag-lelőhelyekkel rendelkezik. A népgazdaság dinamikus növekedésé azon­ban a különböző ásványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő. Terveinkben elő fogjuk irá­nyozni az ásványvagyon-fel- tárásnak a kitermeléshez ké­pest gyorsabb emelkedését. A szovjet gazdaság ará­nyos fejlesztésének egyik leg­főbb feltétele a X. és a kö­vetkező ötéves tervek évei­ben a munkaerő-tartalékok ésszerű felhasználása. Minél dinamikusabb a népgazda­ság. egyebek közt figyelem­be kell venni továbbá, hogy a 80-as években csökkenni fog a munkaerő-tartalékok természetes gyarapodása. Ily módon az ország mai. valamint hosszú távú fejlő­désének érdekei megkövete­lik a termelés sokoldalú in- tenzifikálását, a tudományos­műszaki haladás meggyorsí­oiyan irányai közül, amelyek különleges szerepet töltenek be a X. ötéves tervben és meghatározzák a gazdaság fejlődésének hosszú távú perspektíváit, ki lehet emel­ni: A munkaeszközök termelé­sében — munkaigényes ter­melési folyamatok gépesítését és automatizálását, minde­nekelőtt olyan ágazatokban, ahol a munkások nagy szám­ban nehéz fizikai munkát vé­geznek, valamint a föld alatti és az egészségre ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban; A technológiai folyamatok tökéletesítésében — a kevés műveletű, progresszív tech­nológia fejlesztését (például a nagyolvasztó nélküli kohá­szat, az orsó nélküli fonás és a vetélő nélküli szövés), va­lamint olyan technológia ki- fejlesztését, amely a' lehető legnagyobb mértékben meg­takarítja az elsődleges nyers­anyagot, a fűtőanyagot és egyéb anyagokat és biztosítja a környezet védelmét; Az energetikában — a vil­lamos atomenergetika gyorsí­tott fejlesztését, vízi erőmű­vek és olcsó szenet használó hőerőművek építését; Az anyagok termelésében a minőségi acélok termelésé­nek növelését, az alumínium, a titán, a polimerek részará­nyának növelését a szerkezeti anyagok termelésében; „ az előre meghatározott sajátos­ságokkal rendelkező szinte­tikus anyagok termelését. A már alkalmazott tech­nológiai folyamatok tökélete­sítésével együtt " lerakjuk az elvileg űj technika és technológia alapjait. Tudósaink erőfeszítései arra irányulnak majd, hogy meg­gyorsítsák olyan problémák megoldását is, mint az irá­nyított termonukleáris reak­ció és a szupérvezetés. A társadalmi termelés ha­tékonysága nemcsak tudomá­nyos-műszaki, vagy termelé­si-gazdasági probléma, ha­nem hatalmas társadalmi fel­adat is. A lehető legnagyobb mértékű takarékoskodás á népgazdaság minden dolgo­zójának ügye. A jelenlegi kö­rülmények között különleges hangsúlyt kap az a lenini gondolat, hogy a kommuniz­mus akkor kezdődik, amikor a dolgozók nap mint nap óv­nak minden egyes púd fémet és gabonát, gondoskodnak a munka termelékenységének növeléséről, A X. ötéves tervben meg­valósítandó műszaki politika megteremti a feltételeket ah­hoz, hogy emelkedjék az álló­alapok értékének minden egyes rubeljére jutó termelés, más szóval: emelkedjék az alapok hozama. Ha a most meglevő álló­alapokból származó terme­lés csupán egy százalék­kal növekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótlólagos nemzeti jöve­delmet eredményezne, amelyből két-két és fél millió család számára le­hetne lakás építeni. S természetesen különös fi­gyelmet kell fordítani a munka termelékenységének növelésére. Az egész nép­gazdaságban a termelékenységet az 1971—75-ös 23 százalék­hoz képest mintegy 27 százalékkal ' ervezziik nö­velni. Ez 26 millió dol­gozó munkájának megta­karításával egyenértékű. Az új ötéves tervben a ter­vezési szervek, minisztériu­mok és főhatóságok, a gazda­ságtudomány feladata az. hogy a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére törekedve lényegesen fokoz­zák a terv minőségi mutatói­nak szerepét. Kitartóan kell keresni as olyan mutatókat. amelyek fokozzák á tervnek a terme­lés műszaki színvonala és a termékminőség emelésére, a munkatermelékenység növe­kedési ütemének meggyorsí­tására, az állóalapok, az anyag és pénzügyi erőforrá­sok gazdaságosabb kihaszná­lására való hatását. Szükséges, hogy az egész tervben vörös fonalként hú­zódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi terme­lés minden ágazatának az élenjáró tudománnyal Való szerves kapcsolata. Az űj ötéves tervhez nálunk első ízben készí­tettek a legfontosabb tu­dományos-műszaki prob­lémák megoldására vo­natkozó konkrét progra­mokat. A tudományos és műszaki állami bizottságnak bizto­sítania kell e programok tel­jesítésének rendszeres ellen­őrzését. A tervezés fejlesztésében fontos iránnyá kell válnia a legfontosabb tudományos­műszaki. gazdasági és társa­dalmi problémákra vonatko­zó komplex programok ki­dolgozásának. A Szovjetunió Állami Terv­bizottságának a X. ötéves tervben a komplex progra­mok kidolgozását a nép- gazdasági terv ágazat* ás te­rületi megoszlásával össz­hangban kell megvált‘ania. Az elsők között kell kidol­gozni az atomenergetikai termelési bázis Az SZKP XXV. kongresszusának kfi’döttei megszavazzák a központi bizottság Leonyid Brezsnyev által elötterjesz’ctt beszám-' óját. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) fejlesztésének programját, a nagy területi-termelési komp­lexumok kislakífására vo­natkozó programokat. A X. ötéves tervben folytatódik a párt által az irányítás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányítá­si sémáit. Ezekben az ágaza­tokban megkezdődött a ter­melői és ipari egyesülések létrehozása, kiiktattak fő igazgatóságokat, lerövidült az irányítási láncolat. Az egyesülések minőségi leg új jelenséget képviselne’ az ipari termelés irányításé ban. Nem a vállalatok me chanlkus egyesüléséről, ha nem egységes termelési, gaz dá'kodási komplexumról van szó. amelyben szerves egy­ségbe fonódik a tudomány és a termelés, magas színvona­lú a szakosodás és a koope­ráció. A mezőgazdaságban széles körben fejleszt’k a paz- daságközi kooperációt és az agrár-ipari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosí­tott vállalatokat és egyesülé­seket hoznak létre. Tevé­kenységük szabály '-ára megfelelő javaslatokat kell kidolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesü­lések létrehozása, az építési­szerelési szervezetek növelé­se. a mezőgazdaságban kiala­kítandó gazdaságközi ' ráció és agrár-ipari integrá­ció megfelel a gazdas' "ej- lesztés jelenlegi szakasza sa­játosságainak. s javítja a iépgazdaság és az irányítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új fel­adatok figyelembevételével (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents