Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
KlSZ-vezetőségválasztó taggyűlésről jelentjük: Egri tervek a gyógy helyről Mi‘g«:apozoll$ág, őszinteség, nyrtság... „Harcba boldog jövőért megyünk...” — a DIVSZ- induló közismert dallama volt a nyitánya annak a KISZ-vezetőségválasztó taggyűlésnek. amelyen az egri főiskola másodéves történelem alapszervezetének ifjú kommunistái arra a kérdésre keresték a választ, hogy mennyire voltak aktívak az elmúlt mozgalmi év során, vajon rászolgáltak-e arra a jelzőre, hogy az intézmény egyik legjobb alapszervezete a történelmeseké. Annak ellenére, hogy hiányosságaik még orvoslásra várnak. A taggyűlést' megelőzően az alapszervezet vezetői egyenként megbeszélték a tagokkal az 1975-ös esztendő munkáit, értékelték a közösségi és egyéni vállalásokat. Ezek alapján készült el a beszámoló. Hogyan jellemezhetnénk tehát a 40 diák — 26 történelem—orosz és 14 történelem—magyar szakos hallgató — alkotta kollektíva mozgalmi életét? Az alapszervezet KISZ-esei társadalmi munkájukkal, aktivitásukkal, közös megmozdulásaikkal mindig élen jártak. Részt vettek a nyári építőtáborokban és a múlt év nyarán egy hónapig az Égerben dolgozó külföldi egyetemisták tolmácsai, kalauzai voltak. Ősszel pedig ismét teljes létszámmal dolgoztak a szőlőszüreteken éppúgy, mint a gólyabált követő napon, amikor elsőként jelentkeztek ta-‘ karításra. A társadalmi munka mellett vállaltak olyan tevékenységeket is, amely hozott vajami keveset a fiatalok közös kasszájába isv Az egri hűtőházi rakodás és a sirold almaszedés során ötezer forintot gyűjtöttek össze. Ebből fedezték a csoportos kirándulásokat, mozi- és színházlátogatásokat, a közös, műsoros délutánokat a noszvaji úttörőkkel. Az úttörő mozgalom 30. évfordulója tiszteletére ez az alapszervezet is benevezett a Születésnapi ajándék elnevezésű akcióba. A szeptemberben létrejött kapcsolat a noszvaji pajtásokkal azóta is rendszeres és tartalmas. A beszámolóból az alapszervezet titkára Sár György nem hallgatta el a hibákat, gyengeségeket sem. Megemlítette, hogy bár sokat javult a csoport tanulmányi eredménye, továbbra is gondot okoz több hallgató munkafegyelme, hanyagsága. Elmondta, hogy a pedagógushivatásra való felkészülés nem engedhet meg felületességet. Ezért, mivel elsőrendű kötelességük a tanulás, ezentúl ne legyen az „szégyen”, A,gria Játékszín A „Hét bölcs mester” Az egri várszínház elmúlt évi nagyományierem.ő kezdeményezése a vártnál is nagyobb sikert hozott az „And-, rás kovács Királysága” bemutatásával A közönség érdeklődését és Eger szellemi hagyományait felkarolva — az elmúlt évi tapasztalatok hasznosításával — már elkészült a várszínház ez e«n programja Az idei ‘►emulate alapműve Heltai Gáspár ..P'inciánus históriája” című 157t ban készült lialcg- gyűiteménye. Ez a mű világ- irodalmi ihletettségű szépprózai kézikönyv, tulajdonképpen egy magyar DeKaine- ron, amely a születés, a halál, a szerencse, a balsors, a hűség, a csalfaság, a szegénység és a gazdagság ellentéteinek fordu atos történeteit tartalmazza. A XVI. századi irodalmi gyű jteményt Nemes kürti István dolgozta út mai színpadra és „Hét bölcs mestér” címen Rornhányi t-ászló rendezésében kerül bemutatás ra az egri várnán, a tervek szerint július 4-án* (MTI) A megyei NEB vizsgálja Müven a gyermekélelmezés? ha valaki rendszeresen látogatja az órákat. A következő évben — hangzott a beszámoló befejező mondata — szigorúan, ha kell büntetéssel, lépnek fel a lazaságok ellen. Az alapszervezet tagjai, a főiskola KISZ-szervezetének terveihez igazodva az elmúlt esztendőben konkrét, egyéni vállalásokat tettek. A taggyűlés második, egyben legizgalmasabb részében ezt vitatták meg, személyekre lebontva. A csaknem háromórás vitában a fiatalok nyíltan és kritikusan beszéltek önmagukról, társaikról. „ítélőszék” elé került az alapszervezet vezetősége és KISZ-titkára is. Közösén döntöttek arról, hogy a következő évben ezzel a vezetőséggel kívánnak-e együtt dolgozni és lesznek-e olyanok, akiknek az új mozgalmi évre a kollektíva nem szavazza meg KlSZ-tagsá- gát? A vállalkozásokkal kapcsolatban megállapították a másodévesek, hogy valamennyien teljesítették a feladatokat, amelyek közül kiemelkedett a politikai oktatásokon való részvételük — hallgatóként és előadóként egyaránt. Gondos, jól végzett nevelőmunka eredménye, hoay a múlt évben felfüggesztett hat KISZ-tag közül kettőt jó közösségi tevékenységéért még az év közben, négyet pedig ezen a taggyűlésen újra KISZ-essé választottak. A gyűlésen elhangzott javaslatok, észrevételek jegyzőkönyvbe kerültek, hogy hasznos segítséget adjanak majd az akcióprogram elkészítéséhez, a további feladatok végrehajtásához. De ezek összegzése már az új vezetőség — Viola Ibolya. Lénán Judit, Dovrtel Edit, Ballá Júlia, Pál Melinda, Kovács János és Lantos Júlia — feladata. Az alapszervezet titkára Sár György lemondott, mivel rá a csúcsvezetőségben más megbízatás vár. Az új titkár Viola Ibolya lett. A késő estébe nyúló KISZ- vezetőség választó taggyűlésen a diákok fáradhatatlanok voltak, egymás után jelentkeztek ötleteikkel, segíteni akarásukkal. A fiatalos lendület mellett végezetül így lehetne jellemezni a másodévesek taggyűlését: megalapozott, őszinte, nyílt volt. ■ I Szüle Kita A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság még ebben a hónapban megvizsgálja a megye 59 városi, községi bölcsődéjében, óvodájában. általános iskolai napközi otthonában középiskolai és szakmunkásképző intézeti kollégiumában azt. hogy az étkezésnél figyelembe veszik-e a gyermekek életkori sajátosságait. Ellenőrzik: az élelmezés mennyisége, minősége és választéka mennyiben felel meg a fiatalok élettani szükségleteinek. Arról is szó lesz majd. hogy az iméznvmvek honnan és miként vásárol i ák a nvers- arvng->knt. igénybe veszik-e a he’vi terme’ ős-zöve+kezefek állami gazdasagok frissáru- el’á'ását. Tájékozódás során győződnek meg a kiszólná’* ételadagok mennyifőzírő’ minősedéről. hőfoVáról. a konyha és az ebédlő bérénevőről Ó.C c*lr állapotáról, a higiéniás követelmények be+artásáról. a konvhai dolgozók szakképzettségéről. Megnézik azt is, hogy a gyermek ni el mezési egységeknél étkező felnőttek jogosan veszik-e igénybe ezt a szolgáltatást, s arról is szó esik. hogy az 1975—76-os tanévben hány tanuló kérelmét utasították el. A vizsgálatban részt vesz az Egri-, a Gyöngyösi Járási 1976. február 15„ vasárnap Városi-, a Hevesi- és a Füzesabonyi Járási, valamint a Hatvani Városi NEB is. i SUN A ANDOR ? A vén betyár fotóriporter volt és elég jól élt. Szerette a családját. Okosan, franciás kedvességgel és szellemességgel vigyázott tizennyolc éves lányára. Idejekorán kezébe adta Fritz Kahn könyvét, mert sokkal helyesebbnek tartotta, ha a lány ebből és nem az ő dadogó szavaiból érti meg a nemek párviadalát. Az asszonyt be sem kalkulálta ebbe, mert a? ugyan már húsz éve a felesége, gyermeket is szült, de ma is megmaradt ártatlan naívsá- gában, legalábbis ami a dolgok szerelmi oldalát illeti. Egyébként jól megfért az asszonnyal. Sok pénzt keresett, és ha a felét hazaadta, akkor is többet adott, mint amennyit a házban bármelyik férj tesz fizetés napján az asztalra. Ennek tudatában volt, nem beszéltek róla, de mindannyian tudták, hogy így v..n. Külföldről is hordta a cuccot, büszke volt, hogy magának semrmt — a „nőknek” mindent! Élvezte, hogy a szomszédok irigylik az asz- szonyt és a lányt, a cipőkért. a kabátokért. Ez az irigység lelki nyugalmat adott neki. Egyébként külföldre nem szeretett járni. Fárasztotta és unta az utakat és utóbbi időben azon kapta magát, hogy fukarkodik, meggondolja a feketét és a narancs- ievet is. Párizsban a Notre Dame melletti kis bisztróban határozta el, hogy egy évig nem hagyja el Pestet. Megmászta a templom tornyát, fáradtan leült a teraszon egy fonott székbe és kért egy narancsszörpöt. A pincér segítségével meghívta a szomszéd asztalnál ülő fiatal nőt. Az átjött, leült, megivott három abszintet, egy feketét, egy narancsleyet, elmajszolt egy sós süteményt és elköszönt. Amikor utolérhetetlen párizsi graciőzitással csókra nyújtotta kezét és hősünk leheletfinomon megcsókolta azt, szintéi uiánozha’a’la ‘ pesti gondria'ai támad'ak • nő erkölcsét nv.őan, 'égül is til, :Ören, ez szóval fejezett ki, magya. de akkor már a nő messze járt Az országos rang kötelez A napokban beszámoltunk olvasóinknak: az egészség- ügyi miniszter Eger egy részét országos jelentőségű gyógyhellyé minősítette, egyben meghatározta a védőövezetet képező üdülőhely területét is. Mit jelent ez az országos rang? Milyen kötelezettségeket ró a. megyeszékhelyre s milyen lehetőséget ígér? — ezekkel a kérdésekkel kerestük fel dr. Varga Jánost, az egri városi tanács elnökét, aki a beszélgetés elején olyan térképet mutatott. amelyen már pontosan berajzolták az országos rangú gyógyhely területét. A gyógyhely a Lenin út. a Kossuth Lajos utca. a Dózsa György tér. a Várköz. az eger—putnoki vasútvonal, a Mély, a Kötő. a Csákány, a? Ipoly Arnold, az Ady Endre és a dr. Münnich Ferenc utca által határolt terület. Ezt a városrészt védőövezetként veszi körül az üdülőhely, amelybe a város területének egynegyed része tartozik. — A miniszteri döntés, amely Eger mintegy egy- nyolcad részét, az országos jelentőségű gyógyhely rangjára emelte, eddigi törekvéseink elismerését is jelenti — mondja a városi tanács elnöke. — A város, a megve vezetői és országos patrónusa- ink is azon fáradoztak, hogy kialakuljon Eger sajátos profilja, arculata. A történelmi múlthoz, a műemlékek sokaságához, az utóbbi évtizedekben kialakult iparhoz. mezőgazdasághoz, az Ag- ria néven sikert aratott nyári kulturális programhoz most egy újabb vonzerő társul: az egri gyógyvíz. Igaz, az egri melegvízforrások gyógyhatá- sa régi keletű, már a híres török világutazó Evlíe Cselebi is írt róla a XVII. század derekán. Azóta persze sok minden történt. különösen az utóbbi évtizedekben nőtt fel a város, amelynek falai között közel egymillió turista fordul meg évente. — Milyen feladatokat ró e városra ez az országos minősítés? — A források vizét eddig is igyekeztünk hasznosítani, elsősorban a gyógyítás területén. de most tulajdonképpen a nagvobb lehetőség mellett minőségi változásról, előrelépésről van szó. Fel kell készülnünk arra. hogy az egész ország területéről jönnek a vendégek, a pihenési és a gyógyulást kereső emberek. Áz országos jelentőségű gyógyhely védett terület, ahol szigorú szabályok biztosítják a tisztaságot, a csendet, a zöldövezetet, a nyugalmat. Nem lesz könnyű feladat, hiszen az országos rendelkezés sok mindent előír, s emellett nekünk tanácsrendelettel kell majd szabályozni a gyógyhely mindennapi életét. A gyógyhely területén például 1978 végéig meg kell szüntetni az állattartást, az idei nyári szezonban elnémulnak majd a strand hangszórói, korlátozni kell a járművek forgalmát, a szeszes ital árusítását, fogyasztását, sőt. még azt is előírja a rendelet. hogy a gyógyhely területén nem tarthatók zajos rendezvények, sport- és egyéb versenyek sem. — És a stadion? ' — Elköltöztetni nem lehet, az biztos, nyilván találunk valami megoldást. A példákat csupán azért említettem, hogy érzékeltessem, milyen igazgatási feladatok várnak a tanácsra. hiszen minden intézkedéssel a gyógyulást, a pihenést kell szolgálni. — Eger már évek óta nemcsak vár, hanem készül is erre az országos rangra. — Bizony készülünk, hiszen egyik napról a másikra * nem lehet biztosítani a feltételeket. A város rendezési terve már figyelembe vette a növekvő igényeket. A 25-ös j főközlekedési út elterelése, a rekonstrukció lehetővé teszi, hogy kialakítsuk a sétáló belvárost. de évek óta számi- ’ tunk arra is. hogy a KAEV átadja a régi üzemet és akkor több mint egyhektárnyi területtel bővíthetjük a strandot, a reumakórházat, de építhetünk azon a helyen gyógyszállót is. A fürdő környékének rendezésére, az üzem kiköltöztetésére több millió forintot adott a megyei tanács. A Mekcsey utcában már épül egy motel, hamarosan két étteremmel gyarapszik a város, de az országos ranghoz igazítjuk a köz- művelődési terveket, elgondolásokat is. Az V. ötéves tervben például három műtermes lakást építünk és remélem. évek múltával azt is elmondhatjuk, hogy a vár mögött, a Gárdonyi-kertben és környékén sikerül kialakítani egy művésztelepet. — Ha már a jövőnél tartunk. megkérdezem: hogyan fejlődik tovább az egri gyógyhely? Vannak terveink, elkéoze- léseink. de hogy mit sikerül megvalósítani, az többek között anyagi lehetőségünktől függ. Szeretnénk megépíteni az 50 méteres nyitott uszodát és az úszóiskolát. A tanulmányterven már dolgoznak, úgy is mondhatnám. ugrásra készen állunk. Az előkészítés stádiumában van egy gyógyszálló ém'tése is. Talán a SZOT segítségével meg is valósulhat. Szeretnénk, ha a SZOT üdülőt is építene Egerben, a Hungar Hotels pedig egy áj szállodát. Foglalkozunk azzal a gondolattal is. hogy a megye nagyobb vállalatainak. üzemeinek összefogásával valamilyen társulási alapon építhetnénk egy gyógyszállót. Az építkezések mellett azonban még sok mindenre kell gondolnunk, a kereskedelmi ellátás bővítésére, a műemlékek feltárására, védelmére. és nem utolsósorban a gyógyvíz biztosítására. — kutatásra, új kutak fúrására —, a reumakórház bővítésére. korszerűsítésére is. Mindezek olyan elképzelések, amelyekkel már ebben a tervidőszakban foglalkozni kell. előkészíteni, hogy a következő ötéves tervben mindabból valóság legyen. amiről most beszélünk — fejezte be nyilatkozatát a városi tanács elnöke. (márkusz) 2C.55: Folklór 75 A világszerte terjedő folk- lórdivut nálunk szerencsesén taiáiKuzou a müveiodespoii- tika aiapelveivei. Ennek eredményeként könyvelhetjük el a RÖPÜLJ PAVA verseny nyomán éleire kelt Pávakörok országos mozgalmát, újabban pedig a hasonlóan nagy lehetőségeket kínáló Táncházak megszületését. . ..■» A műsorsorcKzat célja: segítséget nyújtani, tanácsot, ötletet adni, hogy előmozdítsa ennek a szép egészséges mozgalomnak a növekedését. Hat adási terveznek a következő témákról: népi társastánc, hangszeres népzene, ifjú népművészek, szomszéd népek népzenéje, városi népzene és végül egy sci-fi: folklór 2075. Az első adásban fiatal előadóművészek Ferencz Éva, Zsigmondi Ágnes, a Vízöntő, a Fabula, a Koünda. a Gépfolklór és a Dévényi együttes állnak a kamerák elé, hogy sajátos népzenei feldolgozásaikat bemutassák. (KS) Pénztárcája vékonyabb lett, szája íze keserű. Azért még csinált néhány képet a Sacre Ceur-ről, a Montmartre bolond öltözetű festőiről és hazajött — Te, anyukám, borzalmas erkölcstelenség van Párizsban. A nők olyanok, mint a hiénák, mint az aligátorok. Ráúsznak az emberre, férfi legyen a talpán, aki szabadulni tud. — Mindezt ásítva mondta és unott arccal pakolta az asztalra a sok finom holmit, mintha mindez őt nem is érdekelné, ezért hálát nem várna. Másnap bement a redakcióba. Örömmel fogadták, jó képeket hozott. Délután kapott egy jó témát, kiküldték egy antialkoholista riportra. A Majakovszkij utca közel volt, oda ment és az Arany-’ facan előtt lesbe állt gépével. A témára „rálőtt” 24 kocka filmet. Jönnek a részegek, mennek a részegek, célprémiumos ripcsi lesz — gondolta. Fellelkesedett, elpakolta a gépet és bement ő is a korcsmába. Kiválasztott egy jó asztalt, a szomszédban egy fiatal nő üft. Megivott egy fél konyakot és minden pincéri segédle* Vkül meg- ''ívta. a nőt a ' " ez. H-IV vá’'a'atnái M-gvott ő is két konyakot és közben elmondta az életét. A megfagyott gyermek meséje «— gondolta a férfi, — de sajnos mi gyártjuk a sablonokat, az újságokat ilyesmivel tömjük meg. Némi behelyettesítéssel bármelyik bukott nő elmondhatja’ ezt a mesét. Vagy talán az esett, zilált családok élete ilyen sablonosán szomorú? Megittak még két konyakot. Közben a lányára gondolt, az otthon biztonságára, melynek erkölcsi és anyagi alapjait ő teremtette meg Margit befejezte rövid, de eseményekben gazdag életének történetét, ekkor úgy érezte, neki is keli valamit mondani, beszélt hát munkájáról, sikereiről, a nőkről, külföldi élményeiről, nagyon finoman célzást tett jövedelmére, biztos volt a sikerben. M""nézte az őrá iát és m^h'vaPa m"gá+ a !á"vhoz. Igen, ez hazai eálya. Ismeri az ember a játékszabályokat. Az Aranyfácánban fizetés után a nő nem a kezét nyújtotta csókra. A lépcsőházban« bukott le. A kapu alatt kissé súnyítva, gyorsan átsiettek, egyébként is mindössze egy halvány kis szürke fényt terjesztő körte égett fenn magasan, a mennyezeten. A lépcsőnél biztonságban érezte ma'1 szinte nekiic :t'‘ k. Az -Joliik lépcsőnél felk'altott! — Jaj! — A hang fájdalmas volts éles. A nő semmit sem értett, kérdezte, mi baja. A férfi beszélni akart arról a borzalmas fájdalomról, melyet immár húsz éve mint most is hatalmas kötőt űszú- rásnak vélt a derekában, holott, csak a reumája tört rá orvul, váratlanul. De lehet, hogy isi ász. zsába — az orvos sem tudta megmondani soha biztosan, hogy mi. — Malőr, fiacskám! Malőr — válaszolta, de eszébe jutott, hogy ez a lány nem francia, ezért megmondta magyarul is. — így bukik le a vén betyár, kedves kislányom. Elkapott a reuma és ahogy én ismerem ezt a dögöt, most nem enged egy lépést sem tovább a lépcsőn. — Sajnos nálunk lift nincs, de szívesen hazakísérem, Jenő bácsi! — fordította egyszerre á lány ma "ázásra is, bácsizásra is a szót. — Csak a kapuig gyere, fiacs!cám. Fájda'omtól meggörnyedt derékkal baktatott hazafelé. Esett az eső. Űtközben fogott egy taxit, alig tudott beleülni. Otthon az asszony meleg sót rakott a derekára és kétszer is megcsókolta a szenvedő ember arcát. A lánya kissé későn érkezett haza. Gyanús szemekkel vizsgálta, tisz’a tek'n' e'.ében a bűnt kereste. K ’ ■ a, csókolja őt meg. De cak azárt: érezze a leheletén, nem ivott-e? Megnyugodott,, de azért nagyokat nyögött még.
