Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
Hasznosabb termelés, jobb ellátás Heves megye és a TASZI I A fodrászattól a lakáskarbantartásig Bővülnek a szolga tatások Fabók Zoltán, a helyiipari és városgazdasági szakszervezet főtitkára nyilatkozik Termelőszövetkezetek Árukapcsolatait Szervező Iroda. Röviden: TASZI. Lassan tíz- esztendős lesz már az intézmény, Heves megyéből is maid harminc gazdaság lépett a tagszövetkezetek sorába, mégis meglehetősen keveset tudunk róla. Pedig egyre fontosabb szerepet tölt be a szocializált mezőgazdaság életében, s mind többet használ népgazdaságunknak. A napokban alkalmunk volt olyan tanácskozáson részt venni, anpelyen együtt találtuk a TÁSZI fél vezérkarát. Dolguk végeztével i szívesen informáltak bennünket az iroda múlt esztendei tevékenységéről, a legfontosabbnak vélt feladatokról. Négymilliárd — Az utolsó években országszerte sok termelőszövetkezet egyesült, taglétszámunk ennek ellenére növekedett, s 1975-ben már jóval ötszáz fölé emelkedett. Ez is igazolja többi között munkánk hasznosságát — tájékoztatott bevezetésként Alle Pál igazgató. — Szerepünk súlyát azonban sokkal inkább mutatja, hogy az ötszáznál több tagszövetkezettel négymilliárd forintnál magasabb üzleti forgalmat bonyolítottunk le, mindenkor a gazdaságoknak takarítva meg tetemes összeget — Az iroda ténykedésének főbb vonásai? — Kettőt kívánok vázolni. Hosszú lejáratú keretszerződés alapján a termelőtől a felvásárló, forgalmazó vállalathoz juttatjuk az árucikkeket, vagyis közvetítünk. Másik komoly feladatunk, hogy az érréses kereskedelem kikapcsolásával ipari eredetű anyagokhoz, termelőeszközökhöz juttassuk tagszövetkezeteinket. Mindezért 1 százalék folyik be hozzánk, amiből évzáráskor még visszatérítünk a gazdaságoknak: S megtakarítunk nekik 6—1$ százalékot, attól függően, hogy az eladott vagy vett termel vénynek mennyi lenne a kiskereskedelmi árrései Hérem boros gazdaság A TASZI hazai és külföldi borforgalrrsazósát irányítja Kiss Tibo> osztályvezető, akinek ige» jó véleménye van az abasári, nagyrédei, gyöngy ösoroszi termelőszövetkezetekről. — Velük való kapcsolata. jk főként a szőlőn alapozik. s ahogyan tavaly, úgy az idei esztendőben is mintegy 50 ezer hektoliter bort várunk a három gazdaságból — mondotta az osztályvezető. — Egyébként hadd jegyezzem meg, hogy e szövetkezetek ma már igen nagy gondot fordítanak a minőségre, nemzetközi rangot szereztek a Mátra vidéki italnak, s ott tartunk, hogy akár a Szovjetunió, akár a nyugati piacot) terítő bingeni cég ugyanazt az árat fizeti érte, mint á tokajhegyaljai, vagy Eger vidéki híresebb borokért. Füzesabony, Heves, Karácsond Zöldség és gyümölcs tekintetében e három község termelőszövetkezetei vitték a prímet az 1975-ös évben. S ha Juhász Sándor üzemgazdász nagy gonddal vezetett nyilvántartásába beletekintünk, az is kiderül: melyek voltak a leginkább hasznos közvetítések. Gulyás Sándo- rék például a hevesi' Rákóczi Termelőszövetkezet 15 vagon dinnyéjét forgalmazták a TASZI révén, nem beszélve zöldségjükrSL, amely ugyanilyen úton jutott nyolc fővárosi KÖZÉRT-vállalathoz. Az egyesült Zagyvavölgye Termelőszövetkezet őszibarackot, mákot szállított nagy tételben. De az iroda még olyan segítséget is nyújtott a „Szőlőskertnek”, hogy hűtőháza kapacitásának jobb kihasználása végett más megyékből szilvát diszponált Nagyrétíére. Sörárpából szintén nagy mennyiséget közvetített az Iroda feldolgozó gyárainknak. A füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet 30, az egyesüli Tarnamente 40, a karé- esondi Kossuth Termelőszövetkezet 20 vagonnyit szállított belőle. S feltétlenül említést- érdemel a madár- eleségként exportra igényelt, magas olajtartalmú napraforgó, amelynek mag- vából Móráról, Rarácsondról 40—W vagont közvetített a TASZI különböző kereskedelmi vállalatoknak. Gépi megtakarítás Mint Alle Pál igazgató korábban említette, az Árukapcsolatokat Szervező Iroda feladatai közé tartozik, hogy a gyártó művekből közvetlen úton juttasson anyagot, termelőeszközt a tagszövetkezeteknek. Az elmúlt esztendőben ilyen módon húszmillió forint értékben kaptunk például betonvasal, nehezen vásárolható csőlemezt, különböző típusú gépkocsikat, vagy éppen cementet. A tanácskozáson jelenlevő Ra- becz Lajos, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet elnöke, 'aki a TASZI alelnöki tisztét is betölti, a gépekből eredő megtakarításra hívta fel figyelmünket. — A négymilliárd forintos forgalom jelentős hányadát az iroda által , közvetített gépi berendezések alkotják, mindannyiszor jelentős többletkiadástól mentve meg tagszövetkezeteinket. Hogy milyen mérvű a spórolás? Vegyük mintának a mi bábolnai rendszerű szárító berendezésünket, amelynek kereskedelmi ára hétmillió forint felett van. Ha ezt közvetlenül a gyártómű szállítja, irodánkon keresztül, bátran leszámíthatunk belőle 6 százalékot, ami testvérek közt is 360 ezer forint megtakarítás! Hát ezért érdemes... Bővítendő kapcsaiét Ha már a Lenin Termelő- szövetkezetnél tartunk, említsük meg, hogy Hatvanban járt Oravecz Béla, a TASZI importfeladatokkal foglalkozó osztályának vezetője is. Nagyon hatékony sertéstáp- szer jelent meg a külföldi piacon, de addig nem lehet szó behozataláról, amíg itthon nem bizonyított. E kísérletet a helyi SERKÖV-te- lepen szeretnék lefolytatni, emiatt tárgyaltak a hatvani közös vállalkozás vezetőivel. Az igazgató tanács és ez elnökség azonban hasonlóan fontosnak tekinti a meglevő kapcsolat bővítését, a tagszövetkezetek számának növelését S nem t „profit" miatt hiszen a- közvetítésért járó 1 százalékból a visszatérítések után annyi marad, amennyiből az irodát fenntartják. Azért szorgalmazzák az együttműködést, mert kifizetődő e gazdaságoknak, a devizaalapunk emelkedése mellett javítja a munkásellátást, a városok, ipari települések piacait Javítja és ugyanakkor olcsóbbá teszi. Ami megint nem elhanyagolható szempont Moldva? Gvőzö A szakszervezetek XXIII. kongresszusa hosszú időre megszabta a feladatokat, amelyeket mindegyik szakma a maga sajátos helyzetének megfelelően igyekszik megvalósítani. Milyen időszerű gondok foglalkoztatják a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetét — erről ér- déklődtünk Fabók Zoltán főtitkártól. — Az elmúlt évtized egyik jellemző törekvése volt a vidék iparosítása révén szaporítani a munkalehetőségeket. E célnak alárendelve, sok olyan új helyiipari vállalat is létesült, ahol sem a munka-, I sem a szociális körülmények nem voltak megfelelőek. Most, hogy már lényegében megszüntettük a foglalkoztatás fehér foltjait, fokozatosan itt is érvényesíteni kell az intenzív iparfejlesztés követelményeit. Másik gond, hogy a helyi iparból kinőtt legfejlettebb vállalatokat fokozatosan át kell csoportosítani a minisztériumi iparhoz, hogy mint korszerű ki»- és középüzemek szervesen bekapcsolódhassanak a belfö’di és a nemzetközi igények kielégítésébe. Által csökken a létszám Milyen ágazatokat érint ez? — Különösen a bútor-, a cipő-, a konfekció- és a vasipari érinti. Az átszervezés népgazdasági hasznossága nem vitatható, vitathatatlan azonban, hogy átmenetileg bonyodalmakat okos, sok feladattal jár. —- Szakszervezetünk taglétszáma 23 ezerrel csökkent. Megmaradtak viszont a helyiipar kisebb, legkezdellege- sebb viszonyok között termelő vállalatai, amelyeknek korszerűsítése saját erőből nem megy A megoldás egyik módja lehet jelentős támogatás a kooperációban érdekelt nagyüzemtől, illetve a tanácstól. Az utóbbira vonatkozó konkrét tervek már a megyék többségében kialakultak. Megoldás továbbá az ésszerű összevonás, a gyártási profilok rendezése, lehetőleg a lakossági szolgáltatások javára. — Csökken-e a létszám a fővárosi helyiiparban is? — Igen, mintegy hétezerrel. És ez nagyon indokolt, inert a kereskedelemben, az egészségügyben, a lakossági szolgáltatás néhány ágazatában, a lakáskarbantatásbart, mosás-vegytisztításban stb., jelenleg több mint ötvenezer betöltetlen munkahely van. Környezetvédelem a gyakorlatban — Hogyan fejlődnek a szolgáltatások? — Az eddiginél gyorsabban. A kommunális és a fogyasztói szolgáltatások közül az utóbbiak nagyobb hányadát a szövetkezeti és a kisipar bonyolítja le. De idetartozik az állami fodrászat, a kozmetika, a mértékutáni szabóság, a cipőjavitás. amely mérsékelten terjed. Megkétszereződik viszont a lakossági mosás... — A legdinamikusabb fej* lődés a kommunális szolgáltatásokban, viz-, csatorna-, fürdőhálózatban, a lakáskarbantartásban, a köztisztaságban, a parkgondozásban várható. Az V. ötéves tervben a lakáskarbantartásra 30, víz- és csatornahálózatra 33, köztisztaságra, csak a szemétégetőre 2 milliárd forint jut Úgyhogy most már nemcsak a környezetvédelem fogalma, hanem gyakorlata is kezd divatba jönni. De változatlanul gondja a társadalomnak, tehát a szak- szervezetnek is. Amire 10 ezer új munkás kei! — Gond például, hogy amíg az iparban a létszám szükségszerűen csökken, a kommunális szolgáltatásban növekednie kell. A víz- és csatornahálózat bővülése például, a gépesítés tökéletesítése mellett is, tízezer új munkást kíván, A karbantartás sem nélkülözheti az élőmunkát Gondunkat súlyosbítja, hogy a kommunális szolgáltatások egyes munkaterületeit, a csatornázási vagy a temetkezési munkát nem lehet szeretni, a feladatokat mégis teljesíteni kell. Létszámnövelésre tehát csak a munkakörülmények, a szociális viszonyok javításával, az áUalános színvonal fölé emelésével számíthatunk. A helyzet komolyságára jellemző, hogy legutóbb összesen hatan jelentkeztek kéményseprő tanulónak. Pedig a kémények nem mentek ki a divatból. — Az általános, minden szakszervezetre kötelező feladatok mellett, ilyen gyakorlati, hétköznapi, de nem mindennapi problémákkal kell megbirkóznunk, ha eleget akarunk tenni a szak- szervezetek kongresszusa határozatának. a társadalom irántunk támaiztott igényeinek — hangsúlyozta befej', zésül Fabók Zoltán. h. M. A TERRA — térképszo1 a Hit — térkéné igen szemléleteden mutatja be azokat a főssbb nagy1' zrvh á’iíso- kat. amelyeket ebben az esztendőben el Vte'ö'ea amelye'—t io'y’n’u »V a ■■ tg fejlesztése érdekében A szemléletes térkép egyértelműen elárulja a magyar népgazdaság dinamikus fejlődését, .v.. .......... .,zer esesi is a gyermekeké. Kent vcivilen hát hogy az apróságok r;e a“’tl éve, illetve az ntiSrőmpzgalon» jubileuma áika'ro bál „az elmúlt héten is hallattak magukról a kés- és nagy* diákok. A napokban kelt a hír, hogy novemberre ösz- szelrívíák a VI. országos úttöröparlament. Az eseményre a megye mintegy 30 ezer pajtása készül — komoly, elemző számadással. A csapatok taglal tartalmasabb úRörőmun- kával, jobb tanulással bizonyítanak: mé’tó követői az egykori kák és piros hyakkendős e’őde'knek... A diákokkal kapcsolatos a hét egy másik eseménye is. A megye*zékhelveo rendezték meg a középiskolások és az ipari tanulók Ki tud többet a Szovjetunóról? veto’kedőíének a döntőiét. Azt a versenyt, amelynek valamennyi résztvevőié nyertes lelt. hiszen a nemes kiizJelens sorón ezernyi szói’al kao- cspTMtak a baráti néu és ország történe'méh'rz. m'n- dennao V’hoz. S az ismeret- szerzésnek ez a formáin, a kenzeletbell tt*azás megkönnyíti majd kz igazi találkozást a szov’et em*'e- rckke1. a hi-'*’"'z'st a két nén fiatal 5a* bűzött. A kapcsolatok bővítése, az e*rriiftm"kK,,ós lehetőségeinek a ke-n^é"« az é’et mtoden te-’“'e*áp tontos. A tapasztalatok átad’'*, a® ere^mán-eh széto^ebh körű ba^znorttiqa va,',’P**pnvi- önk é"toke sőt: lrRzös tel- ívtoto Emtek Wíhfit zai- lott le a napokhnn az a szen'ttá't'ttt"'. r* —* — i" Tn'ad. a Koeiantti ai?>.*épvtor- meszlési és *T '*v***ní lí„+at-íptér.n* rp'p-T g TT I7o.—nf ont -«npv5si ka****- h''cí“ n-íffl rí’Mf. A 75 vétt a 670rnC;n,'Vn k'-.-'-n végzett tn't-mő- nyos te-Tév«.r»v«ég sz^t'^Pii ,m"'' i” ké-'t'b sz”,"e''b hazánk terme,;>s7Övi*'k'‘7e1S k^T'íl nve,ret szü’nek. s v’l’di m'H!'kat adnak ma *d az ország „pénztáréiiába”... AVATÓÜNNETSÉGKE, egy beruházás átadására is sor került az elmúlt héten. Igaz, nem Hevesben, de a megye két városának a lakói mégis örömmel fogadták az eseménv hírét. Átadták ugyan's a Testvériség gizveze*éket. s így egyebek közö*t Gvöng’-ösre és Hatvanba is el tot a tö’d- gáz. A lakásofe ezrei válnak ezzel kénve’Tnec''bbé, s a modern gáztűzhelyek a házto—-nnvok mupbí i-f, tesz’k k"mv*’ebbé. S szabzíj ide’fket pp^’g *<*<*» órával hossz-'bt,i. közös eét- jatok esrv’ke vn’ósu! hót meg a lakások korszerűbbé. kön',e,mz~p,'t,é ..vará- zso’ásávai”. E-röl is sző esett egvéhként azokon a pártnanokon, amelyek az elmúlt héten fe^zá-ttok be a mp-yében. A k‘rc’'b- nagvobb s'kere’nk — mirit az em,ftett átadás is — igazolják, hogy a pontos, jól szervezett munkával határidőre megva’ósíthat- juk a terve’'"ket az elkövetkezendő években énp- mint ahogy eddig tettük. S HA MÄR a sikerek ünnepléséről szót ejtettünk, tegyünk említést a farsangi hangulatról is. A bálok időíZ'k \t é'üik, a közös szórakozásokét. Egymást követ'k a hangulatos hétvégi m'ilatságok: a to^ász-, a gazdász-, a dlákbá’ok. ahol a zeneszó, egy pohár ital mellett akarat'anul is szí es;k a munkáról, a héí- köznaPekrój — s mto* most ——. a bét i......,*, m-n-.oi-ai. azt jő szokás ez ..? Szilvás fslvón 1976. február 15„ vasárnap
