Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
ffititi -y&AAiSiAAfiAJVVV^KaA^^ Péntek esti külpolitika! kommentárunk: Budapest és Athén MINT A GÖRÖG KÜLÜGYMINISZTER hazánkban tett látogatásáról kiadott közös közlemény is mulatja, sok téma akadt, amiről a görög politikus magyar vendéglátóival kicserélte nézeteit. Annál is inkább kitöltötték a hivatalos eszmecserék és látogatások Dimitri Biciosz három napját, mert ez volt az első alkalom a kapcsolatok szorosabbra fűzésére hazánk és a fasiszta ezredesek uralma alól felszabadult Görög Köztársaság külügyminiszterei között. Felsorolni is nehéz, hány témakörben folytak a megbeszélések, örvendetes, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődését a miniszterek kielégítőnek ítélték meg. Kétségtelen azonban, hogy gazdasági, kereskedelmi vonatkozásban együttműködésünk elmélyítésére még sok lehetőség kínálkozik. Bizonyára ösztönző hatással lesz majd erre a kormányközi vegyesbizottság összehívása, az új hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás megkötése. Szakértőink dolga lesz felkutatni az ipari-műszaki kooperáció leggyümölcsözőbb, mindkét fél számára legkifizetődőbb formáit. . ALÁÍRÁS előtt ALL a magyar—görög kulturális egyezmény .Tárgyalások kezdődnek konzuli és közúti szállítási megállapodás kimunkálásáról. Szóba került a kétoldalú eszmecseréken az idegenforgalmi és a sportkapcsolatok elmélyítésének gondolata is. , Természetesen nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében értett egyet a két külügyminiszter. A „megértés és szívélyesség” légkörében folytatott megbeszéléseken áttekintették a világpolitika eseményeit is. örvendetes, hogy a két különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű állam képviselői a leglényegesebb kérdéseket azonos módon ítélik meg. Nincs véleménykülönbség Budapest és Athén között az európai biztonsági konferencia hasznosságát illetően, az általános és teljes leszerelés szükségességének hangsúlyozásában, a leszerelési világértekezlet összehívásának szorgalmazásában. Ciprus ügyében is egybeesik a magyar és a görög vélemény. HAZÁNK A VARSÓI SZERZŐDÉS, a Görög Köztársaság a NATO tagja, még ha katonai szervezetének a ciprusi válságot követően hátat is fordított. Ennek ellenére — ezt bizonyítják Dimitri Biciosz budapesti tárgyalásai — megvan a lehetőség arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében és a legfonto- $ sabb nemzetközi kérdések megítélésében közös neve- l zőre jussanak két különböző integráció tagjak Indra-ínterjű A csehszlovák parlamenti kiiliföitség magyarországi látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) nek igen gazdag, közös forradalmi hagyományaik vannak, mindkét ország számára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatott utat. A Szovjetunió közös, legközelebbi barátunk és szövetségesünk. Magyarország és Csehszlovákia egyaránt a varsói szerződés és a KGST tagja. Ezért természetes, hogy országaink között termékeny kapcsolat és együttműködés alakult ki minden területen a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján. Látogatásunk fő célja, hogy hozzájáruljunk e testvéri kapcsolatok és együttműködés elmélyítéséhez. Utazásunk viszonzása az Apró Antal elvtárs, az MSZMP PB tagja, a magyar országgyűlés elnöke által vezetett magyar parlamenti küldöttség 1972. évi csehszlovákiai látogatásának. Közvetlenül azonban azokhoz a sikeres tárgyalásokhoz kapcsolódik, amelyeket a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség folytatott Gustáv Husákkal, a CSKP és a csehszlovák kormány vezetőivel 1974-ben Csehszlovákiában. Természetesen örülünk annak, hogy megismerkedhetünk a magyar nép életével és azokkal a sikerekkel, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa által kitűzött igényes feladatok teljesítésében ér el. őszinte örömmel készülünk a testvéri Magyar Népköztársaság meglátogatására, és meggyőződésünk, hogy vendéglátóink áegítségével, sikerül .teljesítenünk mindazt, amit ettől a látogatástól várunk. — A parlamenti munka milyen tapasztalatait kívánja megosztani a küldöttség a magyar képviselőkkel? — A magyar képviselőkkel folytatandó beszélgetéseink és tárgyalásaink egyik témáját természetesen a parlamenti munka tapasztalatainak kicserélése alkotja majd. Amint tudják, Csehszlovákia a CSKP XV. kongresszusára készül, és ez év őszén hazánkban választások lesznek. Mint ez most mindén területen történik, a szövetségi gyűlés és annak szervei, minden egyes képviselő is értékelni fogja tevékenységét. Szívesen megosztjuk ismereteinket a magyar barátainkkal. Alapvető tapasztalatunk, hogy a parlament jelentős szerepet játszik a szocialista demokrácia rendszerében, amennyiben helyesen kívánja fejleszteni a párt vezetésével törvényhozó és ellenőrző tevékenységét. Ezen a területen pozitív tapasztalatokat szereztünk, jó eredményeket értünk el például a parlamenti bizottságok munkájának szervezésében, a szövetségi kormánynyal és a minisztériumokkal való együttműködésben, a képviselők és a választók közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével a törvények előkészítésében, valamint e törvények gyakorlati érvényesítésében. Nem kétséges, hogy ezekről a kérdésekről is beszélgetni fogunk. — Hogyan fejlődnek a szövetségi gyűlés nemzetközi kapcsolatai, s miként értékeli a szocialista országok parlamentjeivel fenntartott kapcsolataikat? — A szövetségi gyűlésnek élénk nemzetközi kapcsolatai vannak, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött külpolitikai irányvonallal és a csehszlovák külpolitika érdekeivel összhangban fejleszt Az elmúlt években sor került parlamenti küldöttségek cseréjére az összes szocialista országgal, több fejlődő országgal és számos kapitalista országgal. Szoros együttműködésben a szocialista barátaink küldöttségeivel, aktívan részt veszünk az Interparlamentáris Unió tevékenységében. Tárgyilagosan kijelenthetjük, hogy a szövetségi gyűlés nemzetközi kapcsolatai megfelelő mértékben hozzájárultak a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött külpolitikai irányvonal sikeres teljesítéséhez és Csehszlovákia nemzetközi tekintélyének növeléséhez. Természetesen kapcsolatainkban első helyen a Szovjetunió és más testvéri államok parlamentjeivel való együttműködés áll. Tapasztalataink a legjobbak ezen a területen. Ez lehetővé teszi a belső és nemzetközi kérdésekről való kölcsönös tájékoztatás elmélyítését, a parlamenti tevékenységben szerzett tapasztalatok kölcsönös felhasználását és külpolitikai tevékenységünk egyeztetését Megvannak a lehetőségek arra, hogy kibővüljenek és elmélyüljenek közöttünk a személyes kontaktusok, hogy megismerkedhessünk népeink életével és a szocialista építőmunka eredményeivel. Örülök annak, hogy a csehszlovák—magyar parlamenti kapcsolatok is valóban barátiak és mindannyiunk számára gyümölcsözőek — fejezte be nyilatkozatát Alois Indra. A legismertebb klsz'vá'Ogtató Kissinger kölönc leket Ford választási kampányában Haltai András, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai kormány és a törvényhozás kölcsönösen«, egymást vádolja a titkosszolgálati ügyek legújabb kiszivárogtatásáért és a sajtó Kissinger csillagának letűnését jósolja. Kissinger, mint ismeretes, kijelentette, hogy nem engedi magát rágalmakkal elmozdítani helyéről. Washingtoni megfigyelők szerint a kormány és a törvényhozás mind hevesebb hatalmi harca nemcsak Kissinger, hanem Ford elnök helyzetét is gyengíti. Ford és Kissinger külpolitikáját támadva ellenfeleik többnyire az enyhülés politikáját is támadják, a Szovjetunióval való tárgyalások, az együttműködés ellen hangolva a közvéleményt. ANGOLA: Hz UNiTfl katonai fölénye kétségtelen LÚANÍDA, LUSAKA» JOHANNESBURG Az Angolai Népi Köztársaság hadserege, a FAPLA elfoglalta Luso várost és a benguelai vasútvonal mentén levő más stratégiailag fontos településeket. Luso elfoglalását súlyos harcok előzték meg. A FAPLA nagy meny- nyiségű haditechnikát és fegyvereket zsákmányolt. A Silva Portóból kivert UNITA a délnyugat-afrikai határtól 320 kilométerre levő Serpa Pintóba tette át székhelyét. A szakadár szervezet szóvivője Lusakában bejelentette, hogy az MPLA kétségtelen katonafölénye miatt az UNITA most „gerilla- harcra” rendezkedik be. A washingtoni igazságügyi minisztérium szóvivője közölte, hogy vizsgálatot indítottak néhány, az indokínai háborút megjárt volt amerikai hadviselt ügyében, akik az Egyesült Államok területén ezerötszáz emberből álló - csoportot képeznek ki angolai harcokra. Az SZKP XXV. kongresszusi elé Az SZKP kongresszusai (Történeti összefoglaló) Miután egy hetilap csütörtökön nyilvánosságra hozta a CIA-ról folytatott kongresz- szusi vizsgálat további részleteit, Kissinger külügyminiszter a tények rosszindulatú elferdítésével vádolta a képviselőket. Ford elnök felajánlotta segítségét a képviselőháznak, hogy megállapítsák: hogyan jutótt a sajtó a titkosnak minősített irathoz. Ford ajánlata (amelyet a törvényhozók még nem fogadtak el) arra célzott, hogy a kormánya képviselők között véli szokat, akik a sajtóval összejátszva kiszivárogtatták a jelentést. Field, a kongresszusi CIA- vizsgálóblzottság apparátusának vezetője ezzel szemben leszögezte: a jelentésből több száz példány került kormányhivatalokba és „Kissinger a legismertebb kiszivárogtató” ... A CBS kommentárja szerint „érezhetően tovább ha- * nyatlik Kissinger tekintélye”, s ha a külügyminiszter nem tud sikert felmutatni a legfontosabb nemzetközi kérdésékben, „lefelé csúszása tovább gyorsulhat”. A kommentár szerint „Kissinger kölönc lehet Ford választási kampányában”, bár leváltásával „az eláök elismerné a kormány politikai tévedéseit”. HM. február 14-, szombat i AZ SZKP EDDIGI huszonnégy kongresszusa közül tizenkettőt V. I. Lenin életében rendeztek meg. Csupán három kongresszuson nem tudott személyesen megjelenni, beszámolót tartani és felszólalni (az elsőn és a hatodikon a cári hatóságok üldözése miatt, a XII-en pedig súlyos betegsége miatt), de aktív és irányító szerepe az első pártkongresszusok előkészítésében és munkájában, eszméi és tanításai nagy szerepet játszanak az SZKP kongresszusainak előkészítésében és maradandó eredményeiben. „Amikor a párt V. I. Lenin eszmei örökségéből merít —, mondotta L. I. Brezsnyev, a XXIV. párt- kongresszuson, — abban látja legfontosabb feladatát, hogy a lenini gondolatok, a lenini módszerek alapján megtalálja a kommunista építés időszerű problémáinak megoldását.” A 24 pártkongresszus közül hatot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt, 18-at pedig utána tartottak. A II. kongresszuson (1903). amely elfogadta az első pártprogramot és szabályzatot, megválasztotta vezető szerveit, ténylegesen megalakult a bolsevikók pártja. Nagy történelmi jelentőségű volt a VI. pártkongresszus (1917 július-augusztusa), amely határozatot hozott a fegyveres felkelésre, amely aztán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméhez vezetett. Az első forradalom utáni kongresszusok mindegyikének nagy jelentősége volt a fiatal szovjet köztársaság szempontjából. A VII. kongresszuson (1918) határozatot hoztak a bresztlitovszki béke megkötéséről; a VIII. kongresszuson (1919 márciusa) elfogadták a párt második programját; a IX. kongresz- szuson (1920 március-áprilisa) megvitatták az egységes gazdasági terv kidolgozásáról szóló kérdéseket, meghatározták a nevezetes GOELRO- terv vonásait. ÖT ÉV MÚLVA a XIV. kongresszuson (1925 decembere) kitűzték a szocialista iparosítás programját. A következő, XV. kongresszus (1927 decembere) a lenini szövorir'zo'i tervre támaszkodva k'dolgozta a mezőgazdaság kollektivizálásának program'át. Az utolsó, háború előtti XVIII. kongresszus (1939 márciusa) kihirdette, hogy a Szovjetunió belépett a szocializmus építésének befejező, a kommunizmusba való fokozatos átmenet szakaszába és kitűzte a harmadik ötéves tervet. Teljesítését megakadályozta a háború kitörése. A szovjet párt XIX. kongresszusa (1952 októbere) megvonta az eredményét azoknak a harcoknak, és győzelmeknek, amelyeket a szovjet nép és pártja vívott és aratott a hosszú időszak alatt, amely magában foglalta a Nagy Honvédő Háború éveit és a háború utáni fejlődést; megváltoztatta a párt nevét (1925-től 1952-ig a neve ez volt: Össz-szövétségi Kommunista (Bolsevik) Párt, az új neve pedig: a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP), változásokat eszközölt a párt szervezeti szabályzatán, jóváhagyta az 1951—1955-re szóló ötéves fejlesztési terv irányelveit. 1956 februárjában tartották meg az SZKP XX. kongresszusát. Ez jóváhagyta a hanoik népgazdaság- fejlesztési ötéves terv irányelveit, elemezte a nemzetközi fejlődés alapvető problémáit a szocialista világrend- szer létrejöttével kapcsolatosan, kidolgozta a békéért, az új világháború elhárításáért vívott harc elvi irányvonalát, határozatot hozott, amely biztosította a személyi kultusz leküzdését a párt-, állami és ideológiai munka összes területén és a kollektív pártvezetés lenini elveinek szigorú betartását. 1959 januárjában ült össze a soron következő, XXL pártkongresszus, amely ezt az új következtetést vontaié; a szocializmus a Szovjetunióban teljesen és végérvényesen győzött, a Szovjetunió a kommunizmus kibontakozott építésének szakaszába lépett. Az SZKP XXII. kongresz- szusa (1961 októberében) elfogadta az új, harmadik pártprogramot, a kommunista építés programját, az alkotó marxizmus dokumentumát. A XXIII. pártkongresszus (1936 március-áprilisa) jóváhagyta az 1966—1970-re szóló népgazdaság-fejlesztési ötéves terv irányelveit, meghatározta a pártvezetés és államigazgatás formái és módszerei további tökéletesítésének feladatait. A XXIV. pártkongresszus (1971 márciusa-áprilisa) megvonta a kommunista építésnek a két kongresszus közötti időszakban elért eredményeit, általánosította a nemzetközi életben megmutatkozó új jelenségeket, ióváha'zv- t-i a bákepronramot: a bé-. kéért és a nem’e'b'ízi együttműködésért vívott harc Államcsíny Nigériában Muhamcd tábornok, ak! ellen a magukat „fiatal forradalmároknak” nevező katonák államcsínyt hajtottak végre. Népújság telefotó —AP—MTI—KS) A Nigéria közenén fekvő Kaduna város rádióállomása által sugárzott beszédében a hadsereg egyik hadosztályának parancsnoka bejelentette. hogy a megbuktatott kormányhoz hű csanatok körülzárták a kizárólag Lagosban tevékenykedő puccsistákat Akimilade tábornok a szomszédos Niger fővárosban W hallgatott rádióbeszédben kijelentette. hogy „mindössze egy maroknyi tiszti csonort kísérelte meg a hatalomátvételt”. a tábornok hangsúlyozta. hogy a puccs Lagos területére korlátozódott és -fcjgy a hatalomátvételt megkísérlő csoportot a kormáftVhű csapatok „fel fogják számolni”. Az államcsíny szervezői mind ez ideig nem nyilatkoztak szándékaikról, politikai elképzeléseikről. így a helyzet egyenlőre áttekinthetetlen. Olyan, eddig még nem erősített hírek is érkeztek, miszerint a puccs során többen. köztük Muritata Muhamed is életüket vesztették. konkrét programját Jóváhagyta az 1971—1975-re szóló kilencedik ötéves népgazdaság-fejlesztési terv irányelveit. A XXIV. pártkongresszus, amely az SZKP KB 1975. áprilisi plénumán hozott határozatnak megfelelően 1976. február 24-én ül össze, megvonja a pártnak, az egész szovjet népnek a XXIV. kongresszusi határozatok és a kilencedik ötéves tervfeladatok teljesítése során végzett munkája eredményeit, feltárja a társadalom előtt az új, széles távlatokat. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJA a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerves része. Kongresszusai nagy jelentőségűek a testvéri kommunista és munkáspártokkal való kapcsolatok megszilárdítása, a kölcsönös tapasztalatcsere, a kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek megvitatása, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom, korunk alapvető problémáival kapcsolatos sokoldalú véleménycserék szempontjából. Jellemző, hogy míg az SZKP XIX. kongresszusának munkájában 44 kommunista és munkáspárt képviselői vettek részt, a XXIV. pártkongresszuson már 91 ország kommunista, munkáspártjainak, baloldali szocialiria és nemzef! -iemok- ratlcus pártjainak 102 küldöttsége volt jelen,
