Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Indra-interjű üiTHIH TW I—■■■■TI .g^TT-.l­A csehszlovák parlamenti küldöttség magyarországi utazásáról Alois Indra, a CSKP El­nökségének tagja, a Cseh­szlovák Szövetségi Gyűlés el­nöke, a Magyarországra lá­togató csehszlovák parla­menti küldöttség vezetője fo­gadta Komornik Ferencet, az MTI prágai tudósítóját, s vá­laszolt kérdéseire. — Milyen gondolatokkal és elképzelésekkel utazik a szö­vetségi gyűlés küldöttsége Magyarországra? — Maga az a tény, hogy szomszédos, testvéri országba utazunk, örömteli várakozás­sal tölti el küldöttségünk minden tagját. Mindig na­gyon kellemes igazi barátok­kal, a szocializmusért, a bé­kéért velünk együtt küz­dőkkel találkozni. Népeink­(Folytatás a 3. oldalon) Budapest felszabadulásának évfordulóján Moszkvák találkozó Budapest felszabadulásá­nak 31. évfordulója alkalmá­ból baráti találkozót tartot­tak pénteken a moszkvai ma­gyar nagykövetségen. A ta­lálkozón. amelyet Rapai Gyu­la nagykövei rendezett, szov­jet részről megjelent többek között Zamercev nyugalma­zott vezérőrnagy. Budapest első szovjet városparancsno­ka. Afonyin altábornagy. Kuc nyugalmazott vezérőr­nagy és Karaszjov ezredes, a Dicsőség Érdemrend mindhá­rom fokozatának kitüntetett­je. Valamennyien részt vet­tek Budapest felszabadításá­ban. Jelen volt a Szovjet- Magyar Baráti Társaság köz­ponti vezetőségének több tag­ja. Hz esztergomi érsek eskütétele Dr. Lékai László esztergo­mi érsek pénteken Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke előtt esküt tett a Ma­gyar Népköztársaság Alkot­mányára. Az eskütételen jelen volt Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Vass Istvánná, az Elnöki Tanács tagja, Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Ijjas József kalocsai érsek. Dr Lékai László esztergo­mi érsek az eskütétel után köszönetét mondott a sze­mélye iránt megnyilvánuló bizalomért. (MTI) M (MSZMP HEVFS MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIL évfolyam, 38. szám ARA; 80 FILLÉR 1976. február 14., szombat Elutazása «lőtt Losonczi Pál és Lázár György fogadta Dimitri Bicioszt Pénteken elutazott hazánkból Dimitri Büdös* görög külügyminiszter. Képűnkön: Púja Frigyes búcsúzik vendégétől (MTI fotó — Szebellédy Géza felvétele — KS) Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken az Országház­ban fogadta Dimitri Biciosz görög külügyminisztert. Lázár György, a. Miniszter-» tanács elnöke hivatalában ugyancsak pénteken fogadta a görög külügyminisztert. A szívélyes légkörű talál­kozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Ágoston-Bé- la, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete, valamint Georges Kalitsounákis. a Gö­rög Köztársaság budapesti nagykövete. ’ + Dimitri Biciosz görög kül- " ügyminiszter pénteken — kí­séretének tagjaival együtt" — elutazott Budapestről. A lá­togatásról közös közleményt adtak ki. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter. Nagy János külügyminiszter­helyettes. Ágoston Béla. a Magyar Népköztársaság athé­ni nagykövete, a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Jelen volt a búcsúz­tatásnál Georges Kalitsouna- kis. a Görög Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. (MTI) Havasi Ferenc hazaérkezett Moszkvából Pénteken hazaérkezett Moszkvából Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, aki Vlagyimir No- vikovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyet­tesének meghívására tartóz­kodott a szovjet fővárosban. Gázt kapnak a gyöngyösiek és a hatvaniak is Felavatták á Testvériség gázvezetéket A magyar—szovjet gazda­sági együttműködés kereté­ben Beregdaróctól Zsámbo- kig kiépített „Testvériség” gázvezeték üzembe helyezé­se és avatása alkalmából pénteken munkásgyűlést tar­tottak a leni nvárosi Derko- vits Gyula Művelődési Köz­pont nagytermében. Az ün­nepségen részt vettek a gáz­vezeték építésében érdekelt hazai és szovjet vállalatok szerelői, valamint a leninvá- rosi vegyipari üzemek dolgo­zói A munkásggyűlés elnöksé­gében foglalt helyet többek között dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter, Marjai Jó­Salgótarjáni pártmunháskiildöttség Egerben zsef külügyminisztérium! ál­lamtitkár. Az elnökség tagja volt Borisz Scserbina, a Szov­jetunió kőolaj- és gázipari vállalatépítési minisztere, V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után dr. Kovács Miklós, a lenin- városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte a megjelen­teket, majd. dr. Simon Pál nehézipari miniszter mon­dott beszédet. A magyar kormány nevé­ben köszönetét fejezte ki az építésében részt vevő sze­relőknek, akik határidő előtt készítették el a gázvezetéket. Beszédében ’szólott arról, hogy a következő tizenöt év­ben — 1990-ig — a hazai energiafelhasználás a jelen­leginek csaknem a kétszere­sére nő. A hazai szükséglet kielégítésében jelentős szere­pet játszik a szocialista or­szágok integrációja. Ennek keretében épült meg a barát­ság kőolajvezeték, a Béke villamos távvezeték, most pedig a földgázt szállító Testvériség földgázvezeték. * A továbbiakban a minisz­ter arról szólott. hogy a Szovjetunióból ez évben im­portált földgáz jelentős se­gítséget nyújt további te­lepülések — köztük Vásáros- namény, Balmazújváros, Hatvan, Gyöngyös és a buda­pesti agglomerációban levő Gödöllő. Érd és Szentendre — háztartásainak ellátásához is. Dr. Simon Pál beszédét kö­vetően Borisz Scserbina eme’kedett szó’ásra. MŰHELY VAGY MÚZEUM? W an persze némi túlzás a címben, mert a műhelyek, ’ gyáriócsarnokok túlnyomó részét aligha nyilvá­níthatnák múzeumnak. Némelyiket mégis, s a legtöbb­nek egy-egy gépét, berendezését úgyszintén a műszaki emlékek közé állíthatnánk. A teljesen elavult — az úgy­nevezett nullára leírt — gépek, berendezések aránya a teljes állományon belül például a gépiparban tizenki­lenc, a bányászatban huszonegy százalék. Holott ezeken a terü'eteken is. másutt is tetemes összegeket költöttek fejlesztésre. Csak éppen a „jó öreg” eszközök maradtak az újak mellett, bár termelékenységük alacsony, lekö­tik a munkaerőt, elfoglalják a termelőterületet, karban­tartásuk, javításuk rendkívül időigényes és költséges. Ezzel már azt is kimondtuk, miárt nem örvendezünk a műhelymúzeumok-múzeumműhelyek népes tábora lát- 1 tán. 1 Óhatatlanul megfogalmazódik az olvasóban a -kér- 1 kés: mi az oka a hagyományok ilyesfajta, korántsem ki- ; vánatos őrzésének? Részben a restség, s a rövidlátás. Az, hogy az elöregedett berendezés eszközterhei névlegesek, látszatra „ingyen” működik. Valójában drága az üze­meltetése. csak ez eltűnik a különböző költségek fátyla mögött A megtakarított forintok ellenében bankók jteg úszik el, de ahhoz, hogy ez nyilvánvaló legyen, alapo­sabbá kellene tenni a vállalati költségelemzést és -gaz­dálkodást. Nem mellékes tényező az sem, hogy az új technika legtöbbször változtatások sorát követeli meg az elő­készítésben, a továbbfeidolgozásban, az anyag minőségé­ben. a műveleti technológiákban stb. —, többletenergiá­kat vezetőktől, beosztottaktóL Némelyik vállalat úgy igyekezett kifogni az idő mú­lásán, hogy a törzsgyárban utat nyitott az újnak, de a régit átmente te a telephe'yek valamelyikére, ipartele­pítés címszóval védve e műveletet. Vajon csoda, hogy az ilyen módon kialakított termelőhelyeken akadozik a munka ritmusa az örökös javítgatások következtében, gyatra a minőség, szerény a termelékenység, s ugyan­akkor a költségek magasak? Hiba lenne a mai helyzetért kizáró1ag a vállalatokat kárhoztatni. Belesegített ebbe a szabá'yoző rendszer tö­kéletlensége s néhány részletének ellentmondásossága éppúgy, — az új technika felértékelése például, mint az az általános felfogás, mely iparfejlesztés címén minden-1 féle törekvést jóváhagyott, függetlenül e törekvések tény­leges társadalmi hasznosságától. Tény az is, hogy a mű zeumba illő eszközök kiselejtezése csak egy lépes. A kö­vetkező az, mi kerülhet a helyébe, s ha a szükséges gép, berendezés megszerezhető, rendelkezésre állnak-e a kép­zett kezelők? Csupán érzékeltetésül: az építőiparban a legkorszerűbb gének, be-endezé^ek kiha-z-áltsága a le­hetséges óraszám 22—25 százalékát éri el. Azaz nem zúdítható be az új .technika egyetlen terme’öhelvra iparágba sem. Csak akkor, ha a befogadás minden fel­tétele létrejött Á z ötödik ötéves tervben a gépipar fejlesztésére öt- venmilliárd forintot használhatnak fel, s ez csak egyetlen adalék ahhoz, mekkora összegek szolgálják a haladást, s vele a műhelyfalak között rekedt múzeumok, múzeumi darabok fölszámolását. A pénz fontos, de nem minden. Legalább ennyire lényeges, hogy — a központi­lag kialakított fejlesztési irányokhoz igazodva — a vál­lalatok tiszta képet alkossanak költségeikről, benne azok­ról, melyeket a múzeumok őrzése okán adnak ki. E kép minden bizonnyal meggyőzné az ódzkodókat, mivel meg­mutatná: nemcsak a társadalomnak, hanem a gvárna'- vállalatnak is sokba kerül az emlékek ilyenforma ápol- gatása. A mostani, tervkészítő időszakban külö-öse-« fontos, hogy részletekbe menő térkép készüljön arról, mi az, ami meg1 artható. s mi kerül iön — mert sok ilyen is akad! — a műszaki emlékek gyűjtőhelyére, s mi az ócs­kavastelepekre. Fontos ez, mert az ésszerű takarékos­ság most lényeges vezérlő elve a gazdálkodásnak. Ezért a korábbinál is érvényesebb a népi bölcsesség: aki sze­get kímél, az patkót veszít M.O. Az egri városi pártbizott­ság meghívására pénteken salgótariáni pártmunkáskül­döttség látogatott Egerbe ta­pasztalatcserére. A küldött­ségben — amelvet Szabó Ala­dár. a salgótar'áni városi pártbizottság titkára vezetett •— az annarátns kénv’selői. valamint az ag’tációs és Pro­paganda munkabizottság tag­jai kantak helvet. A venrH"e'r°t Schmidt Re­ZS5* P~? váró«?! n'SrfVy séz els' t’i’k^ra fogadta és tá- ják'-'-ritta ők°t a város foilő- d“s-'ről crik;tű--s^:r"l a pártmunka időszerű kérdései­től, Hangsúlyozta, hogy «. két VILÁG PROIFTARIA? FGVF?ni iFTPIfS (Fotó: Perl Márton) pártbizottság közötti kapcso­lat hozzá iárulhat a ió tapasz­talatok átadásához, a párt­munka színvonalának továb­bi emeléséhez. A tájékoztató után a ven­dégek ellátogattak az Egri Dohánygyárba, a szőlészeti kutatóintézet egri telepére, valamint megismerkedtek a város nevezetességeivel, köz- művelődési intézményeivel. A salgótariáni vendégek az ezri pártmunkásküldöttség négv hónapnál ezelőtti láto­gatóját viszonozták és mind a két pártbizottság azon van. hogy a kao-solatok rendsze­ressé és élővé váljanak» V jy «

Next

/
Thumbnails
Contents