Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
Tanulmányi segély a jegyzetekre Mit mond a togszabály á továbbtanuló dogozók wazási költségeinek megtérítéséről? 420 esztendeje halt meg Tinódi Lantos Sebestyén Olykor vita keletkezik a továbbtanuló dolgozók és munkáltatójuk között arról, hogy a továbbtanulók közül kik és milyen feltételek mellett tarthatnak igényt az utazási költségeik megtérítésére. Illetékesek ezzel kapcsolatos tájékoztatása szerint: jogszabály írja elő, hogy az utazás: költségek megtérítésére azok a dolgozók tarthatnak igényt, akik a szakközépiskola, illetve felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán tanulnak tovább és a teljes tanulmányi szabadságuk idejére átlagkeresetet kapnak. Évente legfeljebb tíz alkalommal a kötelező foglalkozásokra és a vizsgákra történő utazáshoz szükséges költségeket kaphatják meg az említett továbbtanulók, de csak akkor, ha a munkahely az oktatási intézmény székhelyétől 50 kilométernél távolabb fekszik, és a dolgozó havi átlagkeresete a 2500 forintot, avagy az egy főre jutó családi jövedelme az 1500 forintot nem éri el. Ha a dolgozó átlagkeresete 2500 és 3000 forint között, vagy az egy főre jutó családi jövedelme 1500 és 2000 forint között van, akkor — az ismertetett feltételek mellett is — az utazási kéltségnek csak a felére jogosult Á munkáltató egyébként az említett jövedelmi korlátoktól egyéni elbírálás alapján eltekinthet. Elveszti az Utazási költség megtérítésére való jogosultságát az, aki félárú vasúti utazási kedvezményre lesz jogosult A tanárképző főiskola levelező tagozatán továbbtanuló tanár-, népművelő- vagy tanár-könyvtárszakos, illetve a tanítóképző intézet levelező tagozatán továbbtanuló népművelő-könyvtársza- kos dolgozóknak a kötelező foglalkozásokon való részvétellel és a vizsgákkal kapcsolatban felmerülő utazási költséget még kell téríteni. Az utazási költségen felül a kötelező foglalkozáson és a vizsgákon való részvétellel felmerülő szállásköltség, és a nappali tagozatos főiskolai hallgatók részére biztosított étkezés díjtalan igénybevétele is megilleti a továbbtanulók meghatározott körét — nevezetesen a tanárképző főiskola, a tanítóképző, illetve az óvónőképző intézet levelezi tagozatán tanulmányokat folytató pedagógust az orvos-továbbképző intézet egészségügyi főiskolai karának levelező tagozatán, egészségügyi szakoktatói szakon tanuló dolgozót; valamint a pedagógusszükséglet kielégítésé céljából alkalmazott és tanulmányait levelező úton folytató pedagógust Közérdekű tudnivaló, hogy a továbbtanuló dolgozók költségeihez (könyvek, jegyzetek stb. beszerzése) a vállalatok tanulmányi segéllyel is hozzájárulhatnak. (MTI) Dobó István és vitéz legényei hősi helytállásának napjainkban is érezhető és kimutatható öregbítéséhez, országszerte való elterjesztéséhez az első lökést Tinódi Lantos Sebestyén adta meg, melyet Gárdonyi Géza Örökbecsű regénye még csak tovább növelt. Tinódi egy vaskos kötetre való históriás éneket hagyott maga után, de a Cronica egyes darabjai közül a legismertebb, a legtöbbet idézett éppen az egri vár viadaláról szóló. Ügy érezzük, úgy hisszük és reméljük, hogy illő és méltó megemlékeznünk a lantos halálának 420 esztendős évfordulójáról. Amilyen keveset tudunk életéről, épp oly kevéssé ismeretes halálának körülménye is. Levéltári adatok szerint Nádasdy Tamásnak Sárvárról jelenti tisztje 1556. januárius 31-én, hogy Tinódi Sebestyén ott meghalt és már el is temették. Mindenképpen tehát január utolsó napjainak egyikén múlt ki az ámyékvilágból Tinódi, aki a messzi Kassa városából. Nádasdy egyik hű emberének ajánló levelével a tarsolyában kereste volna meg a nagyurat. Keservesen hosszú út volt hát az akkor már az idős, beteges ember mögött, amikör szerető hitvest és árvákat hagyott maga után. Tinódi nem csiszolt nyelvezetű, gördülékeny versei, — hanem Klaniczay Tibor találó megállapításával. — a fegyverek zaját idéző ..zörgő verssorok”-ban írt históriás énekei révén jutott be a magyar irodalom- és zenetörténet halhatatlanjainak a sorába. Napjaink riportereinek a módszerével gondosan utána járt a megírni kívánt témának, s például éppen az egri énekek esetében nem mellőzte el a nehéz késő őszi, téli utat sem „kincses Kas- sá”-ról Dobó várába, csak azért, hogy maguktól a küzdelem részeseitől szerezze meg a napjainkig is példátlan becsű, hiteles adatokat az ostrom részletes lefolyásáról. Hogyan is fogalmazta meg a maga ars poeticáját? „Ez je- lönvaló könyvecskét szörzeni nem egyébért gondolám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-sorások rontó és várban szorult magyar vité- zöknek lenne tanúság, üd- vösséges, tisztösséges megmaradásokra, az pogán ellenségnek mi módon ellene állhassanak és hadakozjanak... ké- szöríttetém én magarpat ez szegin eszömmel ezöknek mondviselésére foglalnom, és ez egynéhány istóriát megírnom. öszveszednöm és az községnek kiadnom. íci lenne az több krónikák között vég- emléközet, kinek munkájába sokat fáradtam, futkostam, tudakoztam, sokat es költöttem. igazmondó jámbor vi- tézektül, kik ez dolgokban jelön voltának, érteköztem. SEM ADOMÁNYÉRT, SEM barátságért, sem félelemért HAMISAT BÉ NEM ÍRTAM, — AZ MI KEVESET Írtam, igazat ÍRTAM”. Találóan írta az irodalomtörténész Bóta László, hogy ez a legtisztább, a legnemesebb szándék, s Tinódi Sebestyén érdeme nem kisebb azokénál, mint akikről énekelt. (!) A lantosunk nemcsak megírt és előadott egy-egy történetet, hanem a felelős alkotó, a művész tudatosságával párosította a leghatározottabb politikai célt. Aktuális, friss és mindenkit egyaránt érdeklő históriáiban nem csupán elmesélte, magyarázta, kommentálta, értékelte, dicsérte, de ha kellett, bírálta vagy éppen el is ítélte a felelős szereplőket. Járva az egyre zsugorodó országot, lelkesítette, felrázta, aktivizálta s jó és rossz példák bemutatásával tanította hallgatóit, elsősorban a végvárak hadinépét. A politikailag rendkívül zavaros, ingoványos XVI. század derekán azon kevesek közé tartozott, aki a magyarság szilárd egységét, összefogásának az elengedhetetlen fontosságát hirdette szinte minden históriás énekében. De azért nem rejti véka alá véleményét az ország s a nép sorsával mitsem törődő urakról, akikben az ország védelmi gyengeségének egyik fő okát látja. Ideálja a végvárak egyszerű vitéze. Az egri vár ostromáról szóló két énekében is a főhős nem ruszkai Dobó István, a vár parancsnoka, hanem a sok-sok legény és hadnagy, akiknek neveit — fittyet hányva a versírás elemi szabályaira! — strófák hosszú-hosszú során át. monoton egymásutánban név szerint sorolja fel, csak azért, „HOGY MIND ÉLJEN ÉLJÖN AZ ö NEVÜK”. Akadtak néhányan, akik Tinódit elvakult Habsburg- pártisággal vádolták, s még tekintélyes szerző is mintegy bűnéül rója ezt fel neki. Pedig ő őszinte szívvel megmondta, hogy ugyan örömest szolgálna „magyar fejedelmet”, de mivel ezt nem tehette, inkább „vendég ki- rály”-t, azaz Ferdinándot választotta, mintsem török „sza- nacsákot és basát”. De kellő kritikával viseltetik a „vendég király” iránt, hisz számtalan helyen mondja meg keményen a véleményét mulasztásáról, a katonai hibákról. Sőt, az egyszerű katonák véleményének is hangot ad, amikor elmarad a beígért segítség. Így énekel például sí egri vitézekről: „Fejedelmeknek sok gonoszt mondának.” De különben is napjaink marxista történetírása is igazolta Tinódi józan állásfoglalásának a helyes voltát Az Egri vár viadaljáról való ének az öregedő lantos életének egyik sarokpontja lett s éppen a mi városunkról szóló híressé vált énekével szerzett nemességet magának és családjának. De minő nemességet? Példátlanul áll a história lapjain, hogy valaki, — mint éppen Tinódi Lantos Sebestyén — írói és zeneszerzői érdemei méltó elismeréséül nyert volna felemelkedést a jobbágyi sorból a nemesek sorába. „Néked pedig Sebestyén megengedte a természet teremtője, — olvassuk a nemességadományozó oklevélben —, hogy az éneklés művészetében és históriáknak magyar nyelven ritmusokba való ékes foglalásával múld felül a többi korod- és állaporodbe- li embereket.” Tinódi elvitathatatlan tehetsége elsősorban zenéjében érvényesült. Zenei jelentőségét fokozza az a körülmény is, hogy egy merőben új jelenséget hozott: az egyéni alkotás és az egyéni énekes-zenés előadás egységében rejlő rendkívüli hatás fantáziájának a felfedezését Az egriek sokat, nagyon sokat köszönhetnek Tinódinak, aki nemcsak fellelkesítette kortársait Dobó és vitézei hőstettének széles körben való terjesztésével, de példátlan történelmi forrásértékű históriás énekével levéltári iratok, okmányok az évszázadok alatt elkallódott, elenyészett garmadáját pótolta, Kassáról szerzett értesüléseim szerint a város vezetősége egykori lakóháza falában bevakoltan megtalált emléktábláját felújította s újból leleplezi most, a lantos halálának 420. évfordulóján. Vajon miért nem örökítjük meg emlékét egy kis emléktáblával mi itt a vár egy mohlepte falán?... Sugár István Vádirat nincs... A fiú belép, illedelmese« köszön: — Jó napot kívánok1 — leül a felkínált székre, gyanakvó tekintettel körbenézi a szobát, az asztalra helyezett magnetofont, a vizsgáló műszereket, a pszichológust. akivel már többször találkozott, aztán mint ismeretlenre. rámfigyel: Most megint kérdeznek — gondolja — beszélni kell. mondani, mi történt. Fejét lehajtja, vár. — Beszélgessünk, Gábor! Én kérdezek, te pedig válaszolj! — töröm meg a csendet. Bizalmatlanul bólint. — Mit adnak enni? Fejét felkapja, kivár néhány pillanatot, gondolkozik, aztán kissé nehezen, akadozva válaszol. — Kávét, kenyeret, levest, meg ... izé >.. káposztát. — Adnak eleget? Nem vagy éhes? — Otthon édesanyám többet adott. Amennyi kellett — tnindia és felcsillan a szeme, s talán a szeretet is kitetszik a hangjából, amikor a mamáról beszél. — Mi az, hogy otthon? — Hát a ház, ahol lakunk. — Hol laktok? — Csányban. — Tudod-e. mi a szeretet? — Egvmást szeretni, az. — Szeretsz-e valakit? — Idestestvéreimet. szüléimét. Anya hozott a világra, nevelt... O O O o Figyelem a fiút. Alig múlt 14 éves. már maidnem férfias termet. Erős alkatán most rossz melegítő feszül de elképzelem rendesen felöltözve. sűrű, fekete haját divatosC3 Henmöa , $976. február L, vasárnap ra fésülve, szabályos arc, élénk, sötétbarna szem: fess cigányfiú, biztos 'megfordulnának utána a lányok. Cigányfiú. Nehéz sors. sok minden visszahúz, még az előítélet is. Cigány... A szó nem mindig egyformán cseng, gyakran elmarasztalás, gyanakvás és olykor ítélet is van mögötte Pedig emberek, akik már sok mindent elhagytak, de még őriznek is ősi szokásaikból, emberek, akikért valamennyien felelősek vagyunk. Mi minden lehetne ebből a fiúból! Ügyes kezű mesterember, jó munkás, remek sportoló. Építhetne házat, formálhatna vasat, acélt, széles tenyere erősen markolna sokféle szerszámot. Csakhogy ez a széles, erős kéz december aranyvasárnapján egy szeneslapátot markolt és ütött._ A fiú embert ölt. néhány forintért lett gyilkos, hat nappal 14 születésnapja előtt. E hat nap miatt számít most kiskorúnak, nem vihetik a rendőrségre, nem kaphat büntetést. Állami gondozásba vették, a gyermek- és ifjúság- védelmi intézet lakója. Arról a decemberi napról nem beszélünk — az a rendőrség dolga —. de annyit tudunk hogy Gábor és 15 éves barátja. Miklós agyonverte Böck Sándort a csaknem magatehetetlen 66 éves öregembert Amikor a lakást feldúlták, 50 forintot találtak ... o o o o — Mire kellett a pénz? — Inni. — Mit szoktál inni? — Mindent. A konyakot szeretem. — A kocsmában kiszolgáltak? — Ki, Volt úgy la, hogy Miklós kérte az italt,. én meg néztem a rexasztalt, Ki szolgálták. — Mit gondolsz, ha kértek Sanyi bácsitól 50 forintot, adott volna? — Biztos, hogy nem ad. — Mi a bűn? Nem tudja. De, ha másként kérdezem, válaszol: — Mi a legnagyobb bűn? — A gyilkosság. — Hány élete van egy embernek? — Nem tudom. — Sanyi bácsit sajnálod? — Igen. — Szoktál verekedni? — Bégen a Miklós megvert. — És a szüleid? — Azok nem bántottak. — Mi a bátorság? — Erős, bírja a munkát. — Te bátor vagy? — Nem tudom. — Mi szeretnél lenni? — Kubikus munkás. — Mikor sírtál utoljára? — Nem szoktam ríni. Csak amikor behoztak... Vigyenek el innen! — mondja kissé hangosabban. — Hová? — A börtönbe. Gyilkosnak ott a helye ... Néhány pillanatig nem tudok mit kérdezni, kihasználja a csendet, cigarettát kér, de nem kaphat. Témát váltok. — Mit szoktál csinálni odahaza a faluban? — Szaladgálunk a telepen, kergetjük egymást, játszunk a tónál, ha valaki hí, megyek fát vágni, ásózni, meg kőművesek mellé segíteni. Este tévé, meg mozL — Mi tetszett a moziban? —- Izé ... nem gyűn eszembe. i — És a televízióban? — Behyovszky, Cipró, meg Ómaher. — Miért tetszett e Be- nyovszky? — Kardos fickó volt és bunyós — válaszolja gyorsan, majd amikor az asztalon felfedez egy pipát, szeme felcsillan és úgy mondja: — Megré is tetszett és Lfl- ka, meg az AngyaL — Miért? — Verekedtek, nyomoztak, elfogták, bezárták a gyilkosokat. — Ezt igazságosnak tartod? •— Nem tudom. ■— Hogy te itt vagy, az igazságos? — Nem! Haza szeretnék menni... — Mondd, Gábor: milyen országban vagyunk? — - Eger országban. 0 0 0 0 A csendet a pszichológus töri meg. különböző tesztekről, szellemi teljesítőképességről. az intelligencia minőségéről, alacsony környezeti ingerhatásról, érzelmi el- szürkülésről, naiv értékítéletről. akarati gyengeségről és sok mindenről beszél. Pontszámokkal jellemzi a fiút, de bennem mégsem a szakszerűség, hanem az egyszerű hétköznapi tény fújja a riadót: a 14 éves fiú. akinek most kellene végezni a nyolcadik osztályt, nem tud írni. olvasni, számolni, analfabéta, s ez az erős. termetét tekintve csaknem felnőtt ember, egy hatéves gyerek értelmi képességével nézi, mérlegeli a világot. Minden gyilkosság megdöbbentő, kiváltképp a rablógyilkosság. mégmkább ez a csánvi. amelynek tettesei 14— 15 éves gverekek. De miként jut el valaki idáig, hogyan lesz gyilkossá? ... Írók tudósok, jogászok és pszichológusok, könyvtárnyit írtak már erről, kutatva, vitatva a miérteket, az összefüggéseket, az ösztönök szerepét, a gének titkait. A sorsanalízis egyik nemzetközi hírű ismerője szerint az ember sorsát választásai döntik el, s ennek a választásnak lehet öröklött és egyénileg formált alapja is. Ma még nem tudni, mit örökölt Gábor, de az bizonyos, hogy bár szűkösen, szegényesen, de saját házban lakik a család, a bútorok mellől nem hiányzik a televízió és a hűtőgép sem. Az édesanya, 'aki huszonnégy gyermeket szült — közülük tizenegy él — ellátja a családot, emellett dolgozik a termelő- szövetkezetben, ha nem is rendszeresen, de pénzt keres az apja is, a nagyobb gyerekek pedig a fővárosban és másütt dolgoznak, vannak, akik családot alapítottak, és egymás után jönnek az unokák. Es a körülmények? Az iskola helyett az utca. a tétlenség és a rossz barátok formálták a fiú jellemét, személyiségét. Majdnem vidáman mesélte, hogy tizenkét éves korában barátja biztatására miként ütött agyon egy kutyát. Hurkot kötött a nyakára, ledobta a tópartról, egyik kezével fogta a madzag végét, a másikkal pedig addig dobálta kővel, amíg nyöszörgőit. Pedig szereti a kutyát. neki is van egy kis fehér, Kulának hívják ... Az agresszív ösztön kiélése alapján lehet az emberből mészáros, lehet gyilkos — vallja a már idézett profesz- szor. O O O 0 Kérdéseim lassan elfogynak. — Amikor kicsi voltál, mesélt-e édesanyád? — Mesélt. Egvszer Hitlerről. Vonatba rakta az sauereket és megölte. Ezt akarta a cigányokkal is. — Szereted! a meséd? — Bubót a tévében. — És a zenét? — Omegát, Szörényit, Koncz Zsuzsát. Harangozó Terit, meg ... izé... Kovács Apollóniát. Rádiónk is van, meg lemezjátszónk. — Szoktál-e álmodni? — Igen. Álmodtam Sanyi bácsiról is. Házibulit rendeztünk az öregnél, kitakarítottuk a lakást, osztan mondom neki: mi lesz veled öreg? Erre valaki elgáncsolta, nekem kiáltott: hiszen megöltétek! Felugrottam az ágyról... o o e o Nemcsak a gyilkosság megdöbbentő, ha másképpen, de a közöny is. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy hét évvel ezelőtt és azóta is minden esztendőben.-amikor szeptembert jelzett a naptár, lemondtak Gáborról, hagy- ták elkallódni egv olyan községben. ahol néhány óra alatt pontosan számbavehető a falu népe. Miután négy tantárgyból bukott az elsó osztályban. többé nem járt iskolába. Pedig ismerték a faluban, tudtak róla. Nem keresték. senkinek sem hiányzott. Felmentettél:? Hogyan? Miért? És minden évben? Nem tudják. Semmi papír nincs róla az iskolában, pedig ott még a padnak is leltári s^áma van. Gábornak még ilyen száma sincs ... És hány Gábor lehet a megyében? Az országban! Igaz, a másik fiú nem rekedt meg az első osztálynál, járt iskolába, s lám. mégis eljutott a gyilkosság5?. Mindez csudán azt b’zonvítia. hogy az élet nem is olyan egyszerű. Szomorúan és hamuvá indulatokkal fejezem be a riportot ... Márkusa Lásslé TÉL (FOTÓ: APN)
