Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

lleli liiilfiolilSIiai 8wzefo»!a!ón!i 8^VVWV\A/VVVVVVWVV>/'»A/VVVVVVVV\A/V>lA/VVVVVV>AA/SAAAAA/*>/V\AAA<fVkAAA» ßafcMEN YEK KRÓNIKÁJA: nemzetközi szolidaritási értekezlet az angolai fővárosban — Kormányellenes tüntetés Spanyolországban — idiplomáciái közvetítési kísérletek a nyugal-szaharai válság ügyében — Külügyminiszterünk, Púja Frigyes Szingapúrban — Tárgyalások Rómában az új olasz kormány megalakításáról kud Lemondott Moynihan, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövete — SALT-ülés Genfben — Antifasiszta erők összefogását sürgetik a portugál kommunisták 'ZERLA , Hazánkba érkezett a Zöld-toki Köztársaság miniszterelnöke — Saint Ouen-ben megnyílt a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusa — Tömeges gyermekrablás Djiboutiban, feszültség Franciaország es> Szomália között ■SUTOR 1 OK Pártkonferencia Moszkvában — Plenáris ülés Bécsben, a haderőcsökkentési tárgyalásokon — A bolgár pártkongresszus irányelveinek közzététele PÉNTEK A BL*tonsdgi Tanács vitája a Co more-szigetekről — NSZK—brit csúcstalálkozó — London és Reykjavik között ismét kiéleződött a tókehalháború SZOMBAT: A normalizálódás jelei Libanonban — A magyar külügyminiszter Indiában — Laoszi párt- és kormány­küldöttség Hanoiban. így látta a hetei hírmagyarázónk. Réti Ervin Felhívás Luandából AMIKOR TAVALY no­vember 11-én kikiáltották az Angolai Népi Köztársaságot, A külföldi küldöttségek nem vehettek részt az ünnepsé­gen. A repülőgépek landolá­sa elmaradt, mert a luandai repülőtér a szakadár szerve­zetek csapatainak tüzében ál­dott. A reakciós pártütők és külföldi támogatóik úgy idő­zítették ezt a támadást, hogy végső rohamuk a függetlenség megvalósulásának napjaiban vezessen eredményre. Az amerikai pénzen, kínai ki­képzőkkel, dél-afrikái hát­véddel és idegen zsoldosok­kal föltöltött seregek alig húsz kilométernyire harcol­tak a főváros Jiapu-ttól. Nem egészen narom hó­nappal később — e hét ele­jén — nyolcvan ország és nemzetközi szervezet ‘ delegá­cióinak részvételével nagy­szabású nemzetközi szolidari­tási konferenciát tartottak Luandában. Szerdán hajnal­ban a volt gyarmati kcr- mányzósági palotából kelt szárnyra a felhívás, amely a cselekvő együttérzés fokozá­sára szólított az angolai nép küzdelmével. Alapvető változások követ­keztek be a délnyugat-afrikai országban a két nevezetes időpont között. A FAPLA, a népi felszabadító hadsereg, a szocialista országok, minde­nekelőtt a Szovjetunió és Kuba, valamint a haladó af­rikai államok támogatásával visszaverte az ellenséges of- fenzívát, s értékes katonai győzelmeket aratott. Az or­szág területének csaknem kétharmada felszabadult, hu­szonnégy nagyobb települése í közül huszonegy a népi erők j ellenőrzése alatt áll. Az or- j szág északi részén átsz orí tot ták Zairéba az FNLA vert hadait, köztük 600 zsoldost, s a főerőket most dél felé fordíthatják, ahol az UNITA szakadárjait a dél-afrikaiak erősítik. Időközben a- diplomácia frontján is áttörés követke­zett be. Kamerunnal együtt immár huszonöt afrikai or­szág ismerte el az MPLA kor­mányát, s miután a negyven­hat tagot számláló Afrikai Egységszervezetben az egy­szerű többség is elegendő a felvételhez, elhárultak az ed­digi akadályok. A legtöbbet, azonban az a hír árulta el. hogy Mobutu elnök megtiltot­ta Zairéban, az idegen zsol­dosok Angolába irányuló „átmenő forgalmát”. WASHINGTON AZON­BAN nehezen tud visszavo­nulót fújni Angolában, s az amerikai nyilatkozatok tömke­legé aggódott e héten is az afrikai országban kirobbant krízis kapcsán — a békés egymás mellett élésért. A kü­lönös állásfoglalások háttere, hogy az :gyesült Államok­ban úgy állítják be az ango­lai nép harcának segítését, mintha az ellentétben állna a Szovjetunió által vállalt nemzetközi kötelezettségek­kel. Természetesen tudatos félreértelmezésről van szó: a Szovjetunió változatlanul irányadónak tekinti Helsinki betűjét és szellemét, csak­hogy ezzel nem állhat ellen­tétben a nemzeti felszabadító mozgalmak felkarolása. Angola mellett a héten ala­posan megszaporodtak az af­rikai hírek — három helyi válság kapcsán. Két esetben Franciaország a negatív hós. A francia Afar és Issza te­rületen (egykori nevén: Francia Szomáli-part) fokozó­dott a feszültség, s a lakos­ság tömeges kényszeráttele­pítésére válaszul — egy ter­rorista csoport tömeges gyer- melrablást hajtott' végre. An'lyw. mélységesen elítéli mi józanul gondol kodó ember az iskolabusz eltéríté­sét, annyira fel kell figyelni a robbanás igazi okára: a gyar­matosító politikára és a -zom- szédos Szomália elleni provo­kációkra. A BIZTONSÁGI TANÁCS a Madagaszkártól nem mesz- sze fekvő Comore-szigetek panaszát tárgyalja. E fűszer­szigeteken, ahonnan a híres francia parfűimpar a legjobb alapanyagokat kapja, Párizs közreműködött abban, hogy Mayotte szigetén szeparatis ta, különválási mozgalom bontakozzék ki. Továbbra is viharfelhők gyülekeznek Nyugat-Szahara felett: a volt spanyol gyarma ton több ízben megütköztek egymással marokkói és algé­riai csapategységek. Nagy­arányú diplomáciai közvetítő tevékenység bontakozott ki; főként Egyiptom, kívüle Szí­ria, Líbia és Tunézia is békéltetéssel próbálkozik Ugyanakkor vannak olyan hangok, hogy a kairói épések elsősorban Egyiptom szere­pének felértékelését szolgál­ták. amire bizony szükség * van a Sínai-megállapodást követő elszigeteltségében. Folytatódnak a katonai enyhülést célzó tárgyalások: Genfben SALT-ülést tartot­tak, Bécsben plenáris tanács­kozásra került sor a haderő csökkentési értekezleten. A Hofburg konferenciatermé­ben változatlanul nem történt előrelépés, s a jelek szerint az amerikai elnökválasztási kampány kibontakozása, a belharcok éleződése, az övön aluli ütések kedvezőtlenül hatnak a megbeszélésekre. A kormányon belül, a Fehér Ház és a kongresszus között több szinten folyik a bir­kózás, az angolai felelősség- áthárítástól, az újabb és újabb, CIA-leleplezéseken ke­resztül a leszerelési problé­mákig. Ennek vetülete volt az amerikai ENSZ-nagykövet, Moynihan lemondása MOZGALMAS VOLT A HÉT Európában is. A Fran­cia Kommunista Párt kong­resszusa a távoli és közeli jö­vő kilátásait mérlegelte az or­szágban szaporodó válságje­lenségek közepette. Olaszor­szágban mégsem alakul ki­sebbségi kormány, s jogos a kérdés, hogy meddig húzódik még á válság. Szakítás, nem szakítás? — ez a dilemma a tőkehalháború újabb., csatái­val lett hangsúlyos — Lon­don és Reykjavik ugyanis még mindig nem tudott dűlő­re jutni a halászati viszály­ban. Belpolitikai problémák uralják Forlugáliát (a leg­újabb hír: jobboldali nagy- birtokosok földréformellenes tüntetésé); Spanyolországot (ott viszont a polgárháború óta a legnagyobb baloldali megmozdulásra került sor) s az NSZK-t is, ahol az álsó- szászországi tartományi gyű­lésben három kormánypárti képviselő átállása következté­ben az ellenzéki keresztény- demokrata ielölt kaoott mi­niszterelnöki megbízást kép távi rétiken érkezeit Csfui En-!aí halála Hva Küí-Íasg az iigyviva ininisziereintk A kínai külügyminisztéri­um szombaton megerősítette, hogy az ügyvivő miniszterel­nöki tisztet — Csou En-laj halála után — Hua Kuo-feng miniszterelnök-helyettes. a politikai bizottság tagja tölti be. Hua Kuo-feng forma sze­rint még a közbiztonsági mi­niszteri tisztet is betölti, ám helyettese egv alig három héttel ezelőt kelt protokoll- listán már a miniszterek kö­zött szerepelt. így elképzelhe­tő. hogy Hua e mostani, fon­tos megbízatása miatt meg­vált a miniszteri tárcától. Kínának tizenegy évvel ez­előtt volt utoljára ügyvivő miniszterelnöke. Annak ide­jén Teng Hsziao-ping — je­lenleg a miniszterelnök-he­lyettesek rangsorában az el­ső — helyettesítette Csou En- lajt. amikor a kormányfő Af­rikában utazgatott Pekingi politikai megfigye­lők nem kis meglepetéssel ve­szik tudomásul Hua Kuo-feng kinevezését, hiszen Csou En- lajt munkaképtelenné válása óta — minden alkalommal Teng Hsziao-ping helyettesí­tette — legalábbis külügyek- ben. Az a kérdés azonban, hogy ki lesz Csou En-laj hivatalo­san szentesített, kinevezett utóda, továbbra is nyitott. Erről a KKP KB plénumának és a parlamentnek kell dön­tenie. Kína ügyvivő miniszterel­nöke ötvenes éveinek végén vagy hatvanas éveinek elején jár; életkorát az almanachok nem regisztrálják. Hivatali pályafutásának na- gyobik részét Hunan tarto­mányban töltötte — innen származik Mao Ce-tungnak, a KKP elnökének szűkebb pát­riája is. A quatemalai újabb földrengés äMozata’t — közlök igen súlyos sebesü tekeí is — a szabad ég a! itt ép 1 ák. mivel a kórházak és rendelők is legnagyobb részt össze­dőltek.------- n<5) S zázötven angol zsoldos macska egér harcot folytai a sajtóval, fotó- és tévériporterekkel, hogy kilétére na derül­jön fény; újságból hajtogatott csákókkal Icáik el arcukat az angolai „kalandra” toborzottak. Az ango’ai szr.kvlárckoí tá­mogatni hívatott angol zsoldosok Brüsszelen át repülnek Afrikába. (Népújság telefotó — AP—MTI—K S) Tavasszal parlamenti választások Olaszországban? Az Olasz Keresztény de­mokrata Párt péntek éjsza­kai ülésén úgy döntött, hogy nem fogadja el a Moro ki­jelölt miniszterelnöknek ja­vasolt egypárti, kisebbségi kormányt, ha ezt a szocialis­ták és a többi pártok nem támogatják erőteljesebben. A határozat, mely ilymó- don ismét elodázza az egy hónapja húzódó olasz kor­mányválság megoldását, a párt vezetőségének pénteki, 13 órás vitáján született meg. A tanácskozás után Dario Antoniozzi, a párt ve­zetőségi tagja újságíróknak elmondotta, hogy az -.ülés mérlegelte a különböző pár toknak Moro kormányala­kítási elképzeléseivel kap­csolatos állásfoglalását, s ár­ra a következtetésre jutott, hogy az új kormány tevé­kenységének biztosításához jelentősebb támogatásra van szükség a többi pártok ré­széről. Ha Moronak ezt a támogatást nem s1 kerül meg­szereznie s nem alakíthat kormányt, akkor még ez év tavaszán, egy évvel a terve­zett előtt parlamenti vá­lasztásokat kell kiírni. Az SZKP XXV. kongresszusa előtt (3) Gyapoííöldek üzenete Wiö. február &, vasarnap A IX. ötéves terv utolsó évének vége felé, amikor el­érkezett az „elszámolások” ideje, a sok öröm közé üröm is vegyült, mert bizonyossá vált, hogy a mezőgazdaság a tervezettnél alacsonyabb sze- mestermény-hozamok miatt nem tudja maradéktalanul teljesíteni ötéves előirányza­tait Mentség erre akad több, mint elegendő. A me­teorológusok szerint például még soha az ország történe­tében nem fordult elő, hogy öt, egymást követő esztendő közül háromban olyan súlyos fagyok és aszályok sújtották volna a földeket mint 1971 és 1975 között. Es éppen az utolsó évben, amikor még mindent helyre lehetett vol­na hozni egy jó terméssel, olyan tikkasztó szárazság volt a Volga-vidékén, ami­lyenre nem volt példa em­beremlékezet óta. A gabonatermelés nem jel­lemzi teljes mértékben egy ország mezőgazdaságának ál­lapotát — mondják a szak­emberek, noha jelentőségét nem szabad lebecsülni, hi­szen közvetlenül hat az ál­lattenyésztésre, a könnyű­ipari nyersanyagbázisra, az élelmiszeripar alapanyag-el­látására. A mezőgazdaság helyzetét csak sok egyéb té­nyező ismeretében lehet körvonalazni. A IX. ötéves tervben a szovjet mezőgaz­dasági össztermék 13 száza­lékkal volt magasabb, mint a nyolcadikban. Ezen belül a gabonatermés átlaga csak 7 százalékkal emelkedett. És ha ez a növekedés csalódást okozott, ez is részben az új idők és új követelmények jele. ÉLTETŐ VtZ Más mezőgazdasági ágak­ban ugyanis bebizonyosodott, hogy a gépesítés, a talajkeze­lés megfelelő színvonala mellett a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok hatása a mos­taninál sokkal nagyobb mér­tékben korlátozható. Ezért — a tanulságok miatt — a múlt év végén szovjet hivatalos fórumokon és értékelésekben a leggyakrabban az ötmillió tonnás rekordot döntő Üzbe­gisztán gyapottermést emle­gették. Ez részben azzal ma­gyarázható, hogy miközben a nyugati sajtó alakoskodó saj­nálkozással ír a szovjet ga­bonagondokról, bizonyos — nem is lényegtelen — ered­ményeket egyáltalán nem vesz tudomásul. Pedig annak, aki sopánkodik azon, hogy a Szovjetuniónak az utóbbi években nem egyszer kellett nagyobb mennyiségű gabonát importálnia, nem ártana tud­ni, hogy a gyamot tonnája a világniacon körü’^',Iül tízszer annyit ér. mint a búzáé. A közön ''•z'-if'i gva^ntí^r- mesztők példáját másfelől azért tekintik irányadónak, mert ebben a mezőgazdasági ágazatban nagyjából már bejárták azt az utat, melynek más ágazatok még csak köze- pénél-kétharmadánál tarta­nak. A termőföldek nagy ré­szét öntözik. A gyapotter­mesztő szovhozokat telítették a legkorszerűbb technikai eszközökkel. így történhetett meg, hogy az üzbegisztáni „éhség-sztyeppén”, amelyet ugyanolyan reménytelen ál­lapotban vettek művelés alá, mint Kazahsztánban a szűz­földeket, tavaly 650 ezer tonna gabona termett. És az igazi csoda: a közép-ázsiai gyapotrekordokat olyan idő­járási körülmények között ér­ték el, amelyek semmivel sem voltak kedvezőbbek a gabonatermesztők adottsá­gainál. Uzbegsztánban pél­dául az egész ötéves tervidő­szak asztályos volt: a szoká­sos csapadékmennyiségnek csak egyharmada esett le. De a gazdaságokat ezen a fejlett­ségi fokon már nem teríthet­te le a szárazság. Az öntöző- rendszerek elkészülték, s a kiszivárgás ellen betonteknő­vel védett csatornákból pó­tolni tudták a hiányzó esőt. Öntözés, talajjavítás, komp­lex gépesítés — ez a gyapot­föl Jek üzenete az eyérz szov­jet mozőgaz ú-cág-'ak. A X. ötéves terv e’r -inak tanúsága Forint a gazda­ságtervezők levonták a szük­séges következtetéseket A termelési eszközöket gyártó iparágak gyorsabb ütemben fejlődnek majd a fogyasztá­si cikkeket gyártó iparágak­nál, s ezt a tényt könnyű félremagyarázni. Pedig sok egyéb mellett e folyamat ér­tékelésekor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a me­zőgazdaság igényeinek meg­felelően további műtrágyagyá­rak tucatjait kell felépíteni, mivel az, adott éghajlati és talajviszonyok mellett a je­lenleg termelt 90 millió ton­na műtrágya még mindig messze van az optimális szük­séglettől. A műtrágyaipar ezért egyetlen ötéves terv alatt újabb 60 százalékkal nő. Az új gyárakhoz, gé­pekhez és berendezésekhez, az " új traktorokhoz és kom­bájnokhoz pedig még több és még több vas és acél, ce­ment és villamos energia kelL 170 MILLIARD RUBSL A szovjet gazdaságfejlődés jelenlegi szakaszában — mondják — a legfontosabb feladat az ipar intenzív fej­lesztésének szerves összehan­golása a mezőgazdaság sza­kadatlan fellendítésével. Azt már csak közgazdászok tud­ják megfelé1*ké"’->e-i ér'ékel­ni. melyen elk*-''“~,stcj a^vagi vet la'be a Szov­jetunió a mezőgazdaság problémáinak végleges meg­oldása érdekében. 1976—Í980- ban a mezőgazdasági beruhá­zások összege 170 milliárd ru­bel lesz. Ez egyenlő a VI. öt­éves terv, 1961—1935. beru­házásainak teljes összegé­vel. A X- ötéves tervben két­millió traktort, majdnem másfél millió teherautót, több mint félmillió kombájnt kapnak a gazdaságok. Vilá­gos, hogy pillanatnyilag ezek a feladatok elsősorban a ne­hézipart, az A-szektort terhe­lik. Mivel azonban a konkrét, eredmények búzában, tejben, húsban, gyapotban, borban, cukorrépában, lenijen, nap­raforgóban stb. jelentkeznek, képtelenség tagadni a legszo­rosabb összefüggést az újabb ipari erőfeszítések és az élet­színvonal-program folytatása között Mindenesetre elfogadhatat­lan a X. szovjet ötéves terv­nek olyan nyugati beállítása, hogy „a fogyasztói érdekeket ismét fel kellett áldozni % jövő oltárán”. Hogy ez a való helyzet félreértelmezése, az nemcsak a tervszámokból derül ki. hanem ellene szól­nak a köznapi élet legközért­hetőbb tényei is — a fizeté­si borítéktól kezdve az üz­leti kirakatokig. Ezek a köz­napi tények és megfigyel V,.»k inkább arra engednek követ­keztetni, hogy az önmegtar­tóztatás, a következő nemze­dékek jólétéért vállalt nél­külözések, a fogyasztás’ érde­kek másoöiagossá?á"ak k >r- szaka elmúlt, s nem is térhet vissza. Moszkva, 197R r-hor "él (KJ!A- aszkéták nyugdíjba mennek.)

Next

/
Thumbnails
Contents