Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

Sok kicsi sokra megy A községi tanácsok ta Karékossági 'ehetősé­geiről szólva, találóan je­gyezte meg a kápolnai vb- íátkárnó, hogy: sok kicsi sok­ra megy- Az örök érvényű közmondást nem véletlenül idézte a községi gazdálkodás vezetője Kápolna ugyanis nem tartozik azok közé a te­lepülések közé, amelyek egy- egy évben kiemelt összegű költségvetéssel dolgoznak Takarékoskodni, megfontol­tabban költeni, ésszerűbben dolgozni azonban itt is 'ehet igaz, a község pénztárcájá­ban maradó spórolt pénz nem sok, néhány tízezer forintra tehető csupán Ám a sok kis­község megtakarított nehány tízezer forintja egy kalapba gyűjtve talán már egy óvo­da egy iskola, vagy — mert mindenütt másra van szük­ség — egy öregek napközi otthona felépítésére is elegen­dő lehet... A takarékoskodásra — a helyi igények kielégítése mel­lett — még a legkisebb tele­püléseken is számtalan lehe­tőség nyűik. De a legjobb öt­let, a legaprólékosabban ki­dolgozott terv sem valósítha­tó meg a lakosság támogatá­sa nélkül. A településért vég­zendő társadalmi munka megszervezése, a lakossági igények fontossági sorrendjé­nek az eldöntése a választó- polgárok és a tanács együttes feladata Ehhez a munkához s legnagyobb segítséget a ta­nácstagok adhatják. Azok az emberek, akik nap mint nap tolmácsolják a testületnek a lakosság kérését, gond iát- baját, véleményét és akik tisztában vannak azzal is. hogy egy-egy esztendőben mire telik és mire nem s község költségvetéséből. A közös összefogásban nagy erő rejlik. Az önként vállalt, s a becsülettel elvég­zett társadalmi munka — az üzemek, a szövetkezetek, a szocialista brigádok és a la­kosság szerteágazó segítsége — nyomán megtakarított fo irtotok egy lépéssel közelebb vihetik az egész közösséget a jogos igényeik mielőbbi ki- eléefréséhez A kápolnaiak összefogása az elkövetkezőn dő években i* aranyat ér- a falu két utcája kap olcsóbban korszerű útburkolatot, s a tervidőszak végére minden­hová eljut majd az egészsé­ges ivóvíz .. A tapasztalatok azt mutat­ják hogy a munka átgondol­tabb szervezésével, a tervsze­rű összefogásokkal is jelen­tős összegeket takaríthatnak meg a községi tanácsok Ká­polnán például az óvoda bő­vítésével lehetőség nyílt egy modem konyha létrehozásá­ra is A tanács jól látta, hogy innen nemcsak a legaprób­bak, hanem az új iskola nap­közis tanulóit is el tudják majd látni élelemmel. Fölös­leges lenne hát egy külön napközis konyhát is bérén- dezni Nagyszerű lehetőségei vannak az iskolai költségek csökkentésének is. Amennyi- ben több község szemléltető- eszköz-tárát megvizsgálnák, bizonyára találnának olyan berendezéseket, amelyeket —1 mert esetleg több van egy egy helyen belőlük, mint amennyire szükség van — á» lehetne adni más iskoláknak Nem egy, a tanításhoz fontos eszköz árát takarították már meg az egymással kooperáló tanácsok, iskolák. A községek tanácsai egy évvel ezelőtt készítet­ték el a takarékossági tervü­ket. ezekben a napokban vi­szont a tapasztalatokat és az eredményeket összegzik. Ér­demes lenne — sok más he- lyert már bevett szokás — egy ötletbörzét szervezni, s 'közkinccsé tenni a legjobb ta­karékossági módszereket. Bogy a kicsiből még több le­gyen — valamennyiünk gya­rapodására! Szilvás ísíváa AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZ0TTS4ÜA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA VILÁG PROtei4»ift' Gvf-SIM 'FT*r» XVII. évfolyam, 33. szám ABA: L— FORINT 1913. február 8L, vasárnap Pedro Pires látogatása a hernádi tsz-ben ierhelyettes társaságába» szombaton a hernádi Március 15. termelőszövetkezetbe lá­togatott A h úscsirke-tenv»­léséről és baromfi feldolgozd í üzeméről országszerte híres t tsz-ben ár. Soós Gábor, me- ; zőgazdasági és élelmezésügyi ♦ államtitkár üdvözölte a vers- j eléget és kíséretét maid Cser- ; háti Pál, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta őket e i mezőgazdasági üzem tévé- { kenységéről. a tagság szociá- \ lis helyzetéről. Pedro Pires ezután megte­kintette Szládik Józsei tsz- ! tag háztáji gazdaságát, ahol * 4000 baromfit nevelnek. A ' lakosság életkörülményeivel í ismerkedve, betértek Répáéi 1 Józsei tsz-tag otthonába is, { A vendégek elbeszélgettek a házigazdával, s nagy tetszés- \ *el szemlélték a kétszintes, korszerűen berendezett ott- ; hont Visszafelé jövet ócsán ! megtekintettek egy keltető- üzemet és egy baromfi-törzs­telepet is. A zöld-foki minisz­terelnök és a delegáció tag­jai a látogatás során elbeszél­gettek az egyes üzemrészle- ? gek vezetőivel, dolgozóival, a nagy elismeréssel szóltak a látottakról. (MTI) Az angolai kormányfő nyilatkozata Tárgyalás az MSZMP és az NSZEP együttműködési munkatervéről A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak meghívására február 5— 7. között látogatást tett az NDK-ban dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője. Az MSZMP és az NSZEP 1987—77 évekre szóló együttműködési munka­tervéről tárgyalt. Dr. Berecz Jánost fogadta Hermann Axen az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, a központi bizottság titkára. Lopo do Nascimento, as Angolai N/ép! Köztársaság miniszterelnöke, a fegyveres felszabadító harc 15. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségsorozaton beszédet mondott Henrique de Carval- hoban, és a fiatal független köztársaság kül- és belpoli­tikái elképzeléseiről szólt. A kormányfő hangsúlyoz­ta, hogy Angola népe testvé­rének tekinti a szomszédos Zaire és Zambia népét A szombati kairói lapok arról tudósítanak, hogy az egyiptomi fővárosban várják Algéria és Marokkó külügy­miniszterét, akik megvitatják a közelmúltban lezajlott nyu- gat-szaharai fegyveres össze­tűzések kérdését. Az Akhbar A nemzetközi mor.opölte- ’ mokkái való kapcsolatról! • szólva Lopo do Nosctmento elmondotta, hogy Cabinda Enklavéban folytatódni fog az olajkitermelés „s Gulf Oil J közreműködésével, vagy anéü- - kül”. A miniszterelnök be­jelentette, hogy hamarosan í törvényt hoznak a földek ál- J íamositásáról, és ezzel meg- I kezdik az agrárreformot, amelynek célja, hogy a föld I azé legyen, aki megműveli. El Jóm úgy értesült, hogy a két külügyminiszter egy csúcsértekezletet készít elő. A . I tanácskozást Kairóban tarta­nák március első napjaiba» ! az algériai, a mauritáníai, az ' egyiptomi elnök és a marok- ' kői király részvételével. Csúcsértekezlet — Nyugat-Szakaráról? A zárszámadásokról jelentjük Eredményes évet zártak Ábasáron és Tarnaörsön A hét utolsó napján, szom­baton is több helyerf került sor zárszámadó közgyűlésre megyénk termelőszövetkeze­teiben. Ezek között Abasárois is szombaton délelőtt tartot­ták az 1975-ös évet értéke­lő közgyűlésüket a termelő­szövetkezet tagjai, ahol meg­jelent és felszólalt Vaskó Mi­hály, a megyei pártbizottság első titkára, s ott voltak a vendégek között a járás párt- és tanácsi, valamint tömeg­szervezeti vezetői, képviselői is. Rudas Sándor tsz-elnök ismertette a vezetőség beszá­molóját, amelyből kitűnt, hogy az abasári közös gaz­daság mintegy 123 millió fo­rint termelési értéket produ­kált 1975-ben. Egészében vé­ve elmondható, hogy jó évet zártak, hiszen a fejlesztési és biztonsági alapra 10 millió, részesedésire pedig közel 2é millió forint jutott. Az egyéni jövedelmek is növekedtek: az előző évi 110 forint helyett, 1975-ben 115 forint jutott egy 10 órás munkanapra. A hozzászólók főként s még jobb, még eredménye­sebb tevékenység lehetőségeit elemezték. Erről beszélt egye­bek között Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első tit­kára is, s egyben értékelte az elmúlt IV. ötéves terv főbb tapasztalatait, s felhívta a fi­gyelmet a mezőgazdasági ' nagyüzemek előtt álló fela­datokra. Hangsúlyozta, hogy ez évi, s V. ötéves tervi cél­kitűzéseinket csak még jobb, az eddiginél fegyelmezettebb és szervezettebb munkával valósíthatjuk meg. A zárszámadó közgyűlésen került sor a vezetőség, vala­mint a tisztségviselők újjá vá­lasztására is. A tagság egy­hangúlag isméit Rudas Sán­dort választotta a közös gaz­daság elnökévé. Tarnaörsön ugyancsak szombaton délelőtt került sor a zárszámadó közgyűlésre, amelyen a vendégek között megjelent Fekete Győr End­re, a megyei tanács elnöke is. Tóth István a termelőszövet­kezet elnöke a beszámolójá­ban részletesen foglalkozott az elmúlt év eredményeivel és hiányosságaival. Kiemelte hogy a nehéz időjárási viszo­nyok ellenére a közös gazda­ságnak sikerült teljesíteni a tervtárgyaló közgyűlésen el-' határozott feladatokat. En­nek tudható be, hogy nem­csak a közös de az egyéni jö­vedelem Is jól alakult, hi­szen 141 forintot fizetnek át­lagosan egy tízórás munka­napra. Az ŰítetvénytervexS ét Szaporítóanyag- forgat •műszó Vállalat andornaklályai telepén télen sem szü­netel a munka. A februári hidegben szakértő kezek •metszik és válogatják az oltvány készítésre alkalmas szőlővesszóket, majd az asszonyokon, lányokon a tor, akik évente több millió darabos készítenek belőle én szállítják a nagyrédei és ez abasári tsratslősziroelke- zalnek. ... Sipos István és Várad! 'Lőrinc iertr-étfk 1W tat Plmer Ervinné, Ferenczí Istvánná is Csáti Brr» «(ff-* nn közben. Az utolsó műveleteket Tóth Imrévé és Pajzáíh Lászlóvá végzi: osztályozzák majd csomagolják az el­készült vesszőket ffoió: Perl Mária* Szőlők iskolája Pedro Pint, a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke, Gorái Róbert külügyminisz­A Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke (középütt) kí­séretével együtt Székesfehérvárra látogatott, ahol felkeres­te a Könnyűfémmüvet és, a VIDEOTON-gyárat (MTI Fotó Szebellédy Géza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents