Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

Munkaprogram öt esztendőre 2L Helyünk a világban f A MAGYAR NÉPGAZDA* RAGOT erős kötelékek fű­zik a világgazdasághoz-nem­zeti jövedelmünknek csak­nem a fele a külkereskede­lem közreműködésével lön létre. így a világpiac objek­tív mérce, szerepe döntő az érték, a társadalmilag szük­séges munkaráfordítások mé­résében, gazdálkodásunk ha­tásfokának minősítésében. Az energia- és nyersanyag­ának emelkedése ugrásszerű­en ment végbe 1973 őszén, 1974 eleién a tőkés világpia­con. A természeti kincseknek esz a felértékelése évről évre fokozatosan valósul meg a KGST-országok elszámolásá­ban. 1975 januáriétól. Hazánk a dráguló nversanyagokért, energiahordozókért növekvő mennviséző vatrv értékesehb késztermékkel kénv+elen fi­zetni. Ez az űn. cserearány­romlás objektíve rontia a magvar gazdaság hatásfokát, az árveszteségek felemésztik »■ nemzeti jövedelem növek- réanvének nagvobb hánvadát. Miután szerétbe- lehetősé­geinkkel a világniaci változá­sokat befolvásolni nem tud­tuk. kénvszerfilünk rugalma­san igazodni követelményeik­hez. A veszteségeket hatéko­nyabb, jobb munkával, a bel­ső tartalékok mozgósításával, a korszerű és jól értékesíthe­tő termékek arányának nö­velésével ellensúlyozhatjuk. Nagy tartalékunk a nem­zetközi munkamegosztásban, mindenekelőtt a szocialista integrációban rejlő lehetősé­gek hasznosítása. Az ötödik ötéves terv messzemenően épít is a KGST-országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyí­tésére. összesen mintegy 250 kooperációs és szakosítási megállapodás, egyezmény szolgálja az 1976—1980-as tervidőszak megalapozását tavaly már egyebek között 9000 autóbuszt exportáltunk ä KGST-országokba. Jelen­tősen növekszik a közúti jár­műalkatrészek kooperációja is Hazánk hátsóhidakat szervokormányokat, sebes­ségváltó-alkatrészeket gyárt autóbuszokhoz, tehergépko­csikhoz, más részegységekért cserébe A Zsiguli-kooperá- cióban gyártott alkatrészek ellenértékeként 1980-ig csak­nem 150 ezer személygépko­csit kapunk. A MAGYAR—SZOVJET timföld—alumínium egyez­ményt a közelmúltban hosz- szabbítottuk meg 1985-ig. A petrolkémiai együttműködés keretében 10 esztendőn át évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítunk a Szovjetunióba olvan műanyagokért cserébe, amelyeket idáig nvusatról évi 10—14 millió dollárért im­portáltunk. (A petrolkémiai együttműködésben ma már Lenevel ország, Csehszlovákia és Románia is részt vesz.) Megállapodtunk a szovjet kő­olaj- és földgázvezetékek műszer- és hírközlő rendsze­rének. további közös feilesz- tésében és gyártásában. Szük­ségleteinkhez és anyagi lehe­tőségeinkhez mérten részt ve­szünk a közös KGST-beru- házásokban, hogy ezzel is nö­velhessük előnyös kőolaj-, földgáz-, villamosenergia-, cellulóz-, foszfátímportun- kat A szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetővé te­szi nemzetközileg is optimá­lis méretű üzemek, gazdasá­gos nagy szériák létrehozását. Így autóbuszból például ösz- szesen több -mint 60, hátsó- hídból pedig 335 ezer darab készülhet hazánkban az 1976 1980 közötti években, E nemzetközileg hazánkra sza­kosított termékekből korsze­rű, gazdaságos gyárthatósá- guk, kiváló minőségük révén, egyre növekvő darabszámban exportálhatunk a fejlett nyu­gati országokba és az olaj­termelő arab államokba, s Venezuelába. A szocialista integráció kibontakozása nem szigeteli e! a KGST-országo- kat és köztük hazánkat a vi­lág más részétől, hanem ősz- szeköti azzal. Gazdaságilag és műszaki­lag egyaránt érdekelt ha­zánk a nem szocialista or- 1 szágokhoz fűződő kapcsolatai­nak fejlesztésében. Energia- és nyersanyagszükségletünk egy részét, korszerű termelő­berendezéseket, alkatrészeket szerzünk be a nyugati félte­kéről. Dollárelszámolású be­hozatalunk 1980-ig 35—40 százalékkal növekszik. Mivel nem vállalhatjuk a beszerzé­sek radikális csökkentését, ezért kivitelünket még na­gyobb arányban, legalább 60 —65 százalékkal kel! növel­nünk öt év alatt, hogy ja­vuljon hazánk külkereskedel­mi helyzete. Ez utóbbi a tő­kés export ilyen dinamikus fokozása, az ötéves tervidő­szak legnehezebb feladata. Azért is, mert termékeink­nek csak egy része felel meg a tőkés piaci követelmé­nyeknek, s azért is. mert a tőkés export a nyugati ver­seny- és konjunkturális vi­szonyok bizonytalan függvé­nye. Ideje lenne e kiviteli területen is kevesebb, de na­gyobb szabású súlypontokat képezni és hosszabb távú egyezményekkel megalapozni, biztonságosabbá tenni a gyor­sabb, lendületesebb fejlődést. Kedvező tőkés piaci felté­telek esetén is a vállalati ön- tevékenységnek, kezdeménye­ző- és alkalmazkodókészség­nek rendkívül nagy a szere­pe. A központi döntések, a közgazdasági szabályozás, a KGST-megállapodások, a ter­melés, az értékesítés szerve­zetének fő irányait határoz­zák meg. De a jövedelmező tőkés export dinamikus nö­vekedéséhez rugalmas helyi fejlesztés, aktív üzleti politi­ka szükséges. Az erőfeszíté­sek kívánatos mértékét, a ' feladatok nagyságát, bonyo- j lultságát jelzi, hogy az élei- i mi szer-gazdaságnak kétsze- ! resére, a könnyű- és vegy*! iparnak több mint kétszere­sére, a gépiparnak csaknem ; háromszorosára kell növelnie I C tőkés kivitelét öt esztendő alatt. Sem a vállalatok, sem a népgazdaság számára nem lehet közömbös, hogy a meg­drágult energiahordozókért, nyersanyagokért és berende­zésekért lényegesen több áru­val kell-e fizetnünk, avagy kevesebb, de előnyösebben értékesíthető, jobb minőségű terméket adunk cserébe. A SZOKATLANUL NAGY FELADATOK rendkívül éles tőkés konkurrenciaharc köze- i pette kerülnek végrehajtás­ra. Azok a vállalatok, szö­vetkezetek, amelyek ilyen feltételek között is bizonyí­tani képesek életrevalóságu­kat, méltán számíthatnak a társadalom elismerésére, szo­cialista államunk támogatá­sára. Kovács József (Következik: Fejlődésünk megalapozása.) Környezetvédelmi berendezések Szigetvárról A cserkúti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat szigetvári gyáregy­ségében tavaly óta készítenek pernyeleválasztó berendezéseket, amelyek kohók, hőerő­művek, cementgyárak kéményeihez kapcsolva — és az elek trofUteres berendezést bele­építve — csökkentik a kéményekből kiáramló korom mennyiségét Képünkön: szállí­tásra készítik elő a berendezéseket. (MTI fotó — Bajkor József) Egyesülés után Prafiltisztítís a Fém és Elektrotechnikai Szövetkezetben Néhány hete —■ mint isme­retes — Fém- és Elektro­mechanikai Szövetkezet né­ven egyesült a korábbi Vas és Fém Ktsz, illetve a Fém- és Villamosipari Szövetkezet Egerben. Vajon mit ígér az egyesü­lés, mit tervez a szövetkezet, mit várhatunk tőle? — kér­deztük a napokban Őszi Ven­cel elnöktől. —• Távlati elképzeléseinket jobbára még csak mostaná­ban egyeztetjük, összegezzük — válaszolta kérdéseinkre az elnök — annyit azonban már is elmondhatok, hogy termé­szetesen a jobb gazdálkodás­A több és jobb gyártmányért Ai iparág műszaki fejlesztéséről tanácskoztak a Hatvani Konzervövárkán Néhány napja fontos ta­nácskozás színhelye volt a konzervgyár főmérnökének irodáia. A tröszt igazgatóta­nácsa mellett működő mű­szaki állandó bizottság tar­totta Hatvanban ülését. Gres- sai Zoltán elnökletével. A nyíregyházi, paksi, kalocsai, budapesti szakemberek ad­tak itt egymásnak találkozót, s bekapcsolódott a tárgyalás­ba dr. Török Szilveszter, a Konzervkutató Intézet igaz­gatója is. — Nem minden a terme­lés. illetve a nyersanyag biz­tosítása. Nem elég egy-^gv nagyobb beruházás. Az ipar­ág eredményességéhez sok­ban hozzájárul a belső mű­szaki fejlesztés, amely fontos minőségi, mennyiségi gyara­podást hozhat gyáraink mun­kájában. Ilyen irányú tevé­kenység a miénk — mondot­ta Bellák István, a hatvani üzem főmérnöke, aki szintén tagia e bizottságnak, s ezút­tal a házigazda szerepét is betöltötte, Témák, eredmények Tájékoztatott bennünket a főmérnök arról, hogy a mű­szaki állandó bizottság az egész magyar konzervipar fej­lesztési gondjaival foglalko­zik. S arról is dönt. hogy a tröszt által biztosított keretet miként osszák fel a különbö­ző gyártelepek között. Té­máik sokrétűek. Kiterjednek a zöldség- és gyümölcster­mesztés fejlesztésére, fajta- kérdéstől az előfeldolgozásig. Szorgalmazzák ugyanakkor a gyártmánytökéletesítást. a gépi berendezések korszerű­sítését a minőség javításával összefüggő újításokat, sőt a csomagolástechnika sem ke­rüli el figyelmüket. — Bizottságunk törekvései egyébként Hatvanban már több vonalon megvalósultak, előbbre vitték üzemünk kor­szerűsödését. Javaslatunkra történt például a raktárgéoe- sítés vagy éppen az ívszitás víztisztítás ami olcsóbbá, könnvebbé tette nálunk a munkát — jegyezte meg Bel­lák István főmérnök. — S feltétlen eredményként köny­velhetjük el a kartovberakó. palettizáló pépek beállítását. amiről az üzemlátogatás so­rán elismeréssel nv'lotVmak az állandó bizottság tagjai és a kutatóintézet vezetői. 22 millió forint Az idei. 1976-os esztendő­ben, ennyit irányzott elő műszaki fejlesztésre a ma­gyar konzervipari tröszt ve­zérkara. Ezt osztották szét a különböző gyáraknak. Ebből kapott több mint kétmillió forintot a hatvani üzem is. Felhasználásáról szintén szó esett a tanácskozáson, miként az ország többi üzemének fejlesztési gondjai napirend­re kerültek. — Nagyon jól jött nekünk ez a tetemes összeg — foly­tatta a főmérnök. — S mind­járt el is mondom, mire kí­vánjuk felhasználni az év fo­lyamán! Köztudottan a para­dicsom a legfontosabb és leg­nagyobb mennyiségű nyers­anyagunk. Mi tehát a két­millió forintot most olyan kí­sérletekre fordítjuk saját, mintegy tízfőnyi műszaki gárdánkkal, ami a gépi ter­mesztésű paradicsomfajták lényerési technológiáiénak fejlesztésével függ össze. Szűkebbre fogva a témát: irány a paradicsom mosásá­nak, tisztításának további korszerűsítése. Ha ebben elő­reléphetünk. meggyorsul a belső feldolgozás, gazdaságo­sabb lesz világszerte ismert gyártmányaik készítése. A partnerekről Ahogy a tájékoztatóból ki­derült, a fejlesztési feladatok megoldását Lehotai János műszaki főosztályvezető irá­nyítja ebben az esztendőben is. Az általa vezetett, jól ki­próbált gárda végzi a kísér­leteket, tervezi a feladatból adódó gépi berendezéseket, alkatrészeket. Természetesen Hatvanban csak a módszert, illetve a konstrukciók modelljét ké­szítik el. Kivitelezéséhez gép­gyártó partnerek kellenek. Időközben azonban ezt a kérdést is tisztázták, ilyen­formán az 1976-os esztendő­ben a Láng Gépgyár és a Kőbányai Vasöntöde együtt­működésével oldják meg a különböző ' feladatokat. Az idevágó előtárgvalások lezaj­lottak. a konkrét szerződés­kötésre pedig a közeli napok­ban kerül sor. miután a most rendezett tanácskozás bizto­sította a kivitelhez szükséges anyagi alapot. Bízzunk benne, hogy hasz­nos lesz ez az együttműkö­dés. s valóban emeli az ipar­ág műszaki színvonalát! (moldvay) rat, meglévő anyagi, tárgyi és szellemi erőforrásaink eddi­ginél sokkal tökéletesebb ki­használására törekszünk. A két eddigi szövetkezet kevés­bé jövedelmező termékeinek gyártását megszüntetjük, s helyettük korszerűbb, kelen­dőbb árukkal kívánunk je­lentkezni a piacon. Így a jö­vőben például nem készítünk már babakocsikat, játszótéri berendezéseket, fémvázas kárpitozott bútorokat, a pro­filt átengedjük azoknak, akikhez ez közelebb áll, akiknél ez sokkal gazdaságo­sabb. Ugyanekkor továbbra is gyártjuk a kétféle méretű, tűzbiztos iratszekrényt, ké­szítünk telexállványt, foly­tatjuk a precíziós öntést, a szitaszövést, szállítjuk a kü­lönböző tömegcikkeket, fő­ként a kilincseket. Megmarad és tovább fejlődik csőgyártá­sunk: már régebbi partne­rünk, a Ferroglóbus anyagi támogatásával éppen ezekben a hetekben, hónapokban je­lentősebb ellátóbázist terem­tünk pétervásári telepünkön. Üzemi utakat, alapanyag- és készáruraktárt építünk má­jus végéig. Minden feltételt megteremtünk ahhoz, hogy az idén tevékenységünk érté­ke már elérje a 13 millió fo­rintot. A szövetkezet újabb termé­ke az íróiapos szék. A villa­mos részleg a jövőben még erőteljesebben foglalkozik az elektromos vezérlőberendezé­sek, automatikák gyártásával, ami már külföldön is elisme­rést szerzett. Víztorony-auto- matikák szerelésére az idén — a tervek szerint — két év­re hat egri dolgozó utazik Bulgáriába, ahol ez idő alatt 57 üzembe helyezésre kerül sor. Mindezek mellett sző van a transzformátorgyártás, illetve a II. félévtől a kon­denzátorkészítés bevezetésé­ről, a motortekercselés, a hűtőgépjavítás fejlesztéséről, (hogy csak a legközelebbi, as idei programot említsük. — Mindezekhez ideális kö­rülményekről, sajnos még nem beszélhetünk, de a felté­teleink azért lényegében megfelelnek, vagy megfele­lőek lesznek rövidesen — ma­gyarázta a továbbiakban az elnök. — Pétervásárán erőnkből telhetőén rendbe tettük már üzemi épületein­ket s további géptelepítéssel az eddiginél jóval többre ké­pes részleget sikerült kialakí­tanunk. A tv-ben többször is jogosan bírált egri Sas úti telepünk „csinosítása” is megkezdődött nemrégiben verbuvált házi építő részle­günk munkájával: tisztább, egészségesebb, biztonságo­sabb műhelyek lesznek majd itt, a régi irodaépület helyén pedig konyha, ebédlő, büfé nyílik május 1-ig. Ugyaned­dig kicseréljük a munkaru­hákat 4s. A legszennyezőbb tevékenységet végző csiszolók például két-két kétrészes far­meröltönyt kapnak, hogy megfelelő időközönként al­kalmuk legyen a váltásra is. Röviden: itt és más telepün­kön is azt szeretnénk, ha emberibb körülmények kö­zött végezhetnék társaink a feladataikat. Ami annál is inkább indokolt, mivel a szö­vetkezet az idén ünnepli hu­szonötödik „születésnapját”. A félezresnél már nagyobb létszámú szövetkezet — aho-. gyan megtudtuk — az egye­sülés utáni első évében, ju­bileumi esztendejében 85 millió forintos termelésre számít, s ehhez, illetve a to­vábbiakhoz, a már említet­teken kívül korszerűbb belső szervezetről is gondoskodott. Dolgozói pedig valamennyien azon vannak, hogy sikerüljön a vállalkozásuk. Gy. Gy. Mmiutm áe% WmJ. 1976. február 6., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents