Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

Országos második - egy Heves megyei pályamű Élőmunka a keres eleiemen Figyelmet érdemlő, érde­kes dolgozattal szerepelt Sza- lontai Anna, a megyei ta­nács fiatal közgazdásza az „Alkotó ifjúság” pályázaton: terjedelmes tanulmányban, a szakember beavatottságá- val és alaposságával elemez­te a kereskedelmi élőmunka­felhasználás tapasztalatait, majd ezekből kiindulva, több oldalról igyekezett következ­tetni a várható helyzetre, a távolabbi jövőre. Időszerűbb, aktuálisabb té­mát talán nem is választha­tott volna a pályázó, hiszen megyénkben és országosan is mind nagyobb gond a külön­böző területek munkaerő- utánpótlását biztosítani. A belkereskedelem igénye pe­dig, a szolgáltató jellegből, a tevékenység sajátosságaiból fakadóan közismerten igen jelentős. A mindennapi fel­adatok rendkívüli módon szétaprózódnak. Amíg példá­ul hazánkban a fogyasztási Cikkeket árusító, mintegy 350 ezer eladó, 33 ezer boltban és 17 ezer vendéglátó egy­ségben, illetve több száz nagykereskedelmi raktár­ban teljesíti megbízásait, addig —, hogy mást ne mondjunk — az iparban fog-v lalkoztatott kétmillió ember mindössze négyezernyi telep­helyen dolgozik. A vásárlá­sok egyrészt a vevő pénztár­cája, másrészt a kedve sze­rint, sőt. olykor még az idő­járás ingadozásaitól, szeszé­lyeitől függően is hullámza- nak. Ennélfogva a munka kevésbé szervezhető. A má­sutt esetleg megoldást jelent­hető gépesítés itt legfeljebb számottevő segítség lehet; kétségtelenül könnyíthet a dolgozó fizikai igénybevéte­lén. gyorsíthatja a tempót —, de nem feltétlenül vezet a teljesítmény arányos növeke­déséhez. Egy bizonyos hatá­ron túl — talán szükségtelen ezt bizonygatni — egyenesen veszélyeztetheti a kulturált kiszolgálást. Nos, Heves megyében, nap­jainkban 12—13 ezerre tehető az állami és szövetkezeti ke­reskedelemben dolgozók szá­ma. Több, mint háromnegye­dük szakképzett, a foglalkoz­tatottak zöme nő. Kedvező­nek mondható, hogy eléggé magas a 30 éven aluliak aránya, de már kevésbé ör­vendetes. hogy meglepően ki­csi az 55 esztendősnél idő­sebbek tábora. Vajon elegendő-e ez, s ele­gendő lesz-e a továbbiakban is? A vizsgálódások azt mutat­ják, hogy például a forgalom- növekedés az átlagosnál job­ban, a kereskedelmi egységek területének bővülése pedig ettől kisebb mértékben nö­velte a létszámot „szűkebb hazánkban”, s így számos helyen a kelleténél többen kerültek „a pultok belső ol­dalára”. Az egyes boltcsopor­tokat tekintve csupán a ve­gyes iparcikkek üzleteiben, illetve a nagyobb áruházak­ban lehetünk elégedettek a termelékenységgel, míg né­hány szakmában az orszá­gosnál rosszabbak a tapasz­talatok A vendéglátóiparban az egységek forgalmának min­den egymillió forintos növe­kedését a létszám néggyel való gyarapodása követte, s az új üzletek hét új dolgo­zót igényeltek átlagosan. A vendéglőkben, éttermek­ben az átlagos alá csökkent a termelékenységjavulás üte­me, g a cukrászdákban, eszpresszókban is lényegesen mérséklődött ez a korábbiak­hoz képest. A büfékben, ital­boltokban pedig szinte alig változott az élőmunka haté­konysága. Csupán a falato­zóknál beszélhetünk lénye­gesen jobb helyzetről. láli oltania: Innsbruck Mit ígér a televízió a jövő hétre ? Kedden 17.35-kor kezdődik az a riport, amely az V. öt­éves terv feladatait állítja középpontjába, elsősorban az új gazdasági szabályozók sze­repét vizsgálva. A Hogyan a holnapért? című adás vendé­ge dr. Kovács Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, 18.05-kor Az élet körforgása című an­gol színes filmsorozat első része az Élő folyó címet vi­seli. Szerdán 17.40-kor színes­ben közvetítik Innsbruckból a XII. téli olimpia megnyitó­ját. 20.55-kor kezdődik: Cse­hov: Névnap című elbeszé­lésének tévéváltozata. 22.00-kor összefoglalót lát­hatnak a XII téli olimpia az­napi eseményeiről. A máso­dik műsorban 20.01-kor a kö­zelmúltban lezajlott nemzet­közi finnugor kongresszus résztvevői közül szólal meg néhány. Csütörtökön 21.10-kor su­gározzák a Színházi albumot, amely a legújabb bemutatók között tallóz. Most először egyenesben közvetítik a Víg­színház bemutató előadásá­nak a Rezeda Kázmér szép élé ének néhány jelenetét Pénteken 18.50-kor vetítik a Szverdlovszki Filmstúdió Olaívidék című 20 perces ri­portfilmjét. amely a Tyume- ni olajvene*ék életéről ad tu- dó'ftást. bemutatva azokat az embereket, ak'k a rendkívül zord szibériai időjárás ellené­re fejlett inarvidékké alakít já^ át a tájat. Szombaton 13.35-kor a sí­ugrás verse nyék szemtanú: lehe'ünk az innsbrucki olim­piáról Vasárnan 12 20-kor a női lesiklást közvetítik Inns­bruckból. 20 10-kor vetíti a televízió Ranódy Lászlónak Kosztolányi Dezső: Pacsirta című regénye nyomán forga­tott filmjét 1876. február 1„ vasárnap w MIMI» 21.10: Színtszműzeum Tcrzs Jerő A felszabadulás előtti szín­játszás ragyogó tehetségű művészét, Törzs Jenőt mu­tatja be a Színészmúzeum. Aki maradandó sikereket ara- ; tott a Thál i a Társaságban, a ; Magyar Színházban, a Bel- ■ városi, majd a Vígszínház­ban. Első nagy sikerét Rostand j Sasfiókjának Reichstadti her- ; cégével aratta. A felszabadu- ; lás után a Nemzeti Színház; szerződtette, de itt már csak J Csehov A dohányzás ártal-; másságáról című jelenetét j játszhatta el, s alig egy év J múlva, az üldöztetés idején | szerzett betegségében meg-; halt. A legváltozatosabb jel- J legű és hangú szerepekben I mutatta meg mély átélőké-! pességét és magas fokú mű­vészi tudatosságát. Számos filmsiker is fűző- ' dik nevéhez — akár csak ' színoadon. a felvevőgép előtt is több Jókai-hőst formált i meg. Ismertebb filmjei: aí Fekete gyémántok. Az arany­szemű hölgy, a Meseautó, a j Halálos csönd .. Mindezeknek — és a keres­kedelem más területeiről szerzett tapasztalatoknak — a birtokában, illetve a szakma távlati fejlesztési elképzelé­seinek ismeretében: 1990-ben már mintegy 18—19 ezer dol­gozóra lesz szükség a megyei hálózatban, valamint az igaz­gatás és ügyvitel területén. Ami önmagában is több ezer új embert igényel, nem beszél­ve az időközben nyugdíjba vonuló, elhalálozó, a szak­mából kilépő dolgozók pótlá­sáról, valamint a munkaidő­csökkentés kétségkívül érző­dő hatásáról. Tekintve, hogy a megyei munkaerőforrások is egyre apadnak — a meglevő lehető­ségekkel feltétlenül jobban kell gazdálkodni. Elengedhe­tetlen az élőmunka haté­konyságának növelése, a kor­szerűbb eladási formák ki- terjedtebb alkalmazása, a technikai felszerelés javítása a szakképzettség fokozása, a tanulók folyamatos nevelése Fokozottabban kell számolni a nők foglalkoztatásával, a részmunkaidősök, nyugdíja­sok alkalmazásával. Annál is inkább, mivel alapvető munkaszervezési megoldá­sokat tesznek lehetővé: azon a helyen és abban az időpontban állíthatók munkába, ahol és amikor a legnagyobb szükség van a se­gítségükre. Nem utolsósorban pedig megfelelőbb jövedel­mekkel, kellő munkahelyi feltételek biztosításával, a szakma minden tekintetben vonzóbbá tételével féket kell vetni a napjainkban még je­lentkező munkaerőmozgás elé. Az ilyenekkel és hasonlóak­kal foglalkozó pályamű —, amelynek részletes bemuta- tatására lapunkban nem vál­lalkozhatunk —, méltán ara­tott elismerést a megyei ta­nács szakembereinek köré­ben is. s megérdemelten biz­tosította szerzőjének az or­szágos második helyet a taná­csi dolgozók versenyén. Mint értesültünk: a Ta­nácsakadémia Tanácsigazga­tási Szervezési Intézete a közeljövőben módszertani fü­zeteinek egyikében is megje­lenteti Szalontai Anna dol­gozatát. S minden bizonnyal lesz más /mód is arra, hogy a hasznosítható gondolatok a szakma minden érdeklődőjé­hez eljussanak. Gyóni Gyula Milliókról — szerényebben Tallózás a megye zsebében Milyen eredménnyel zá­rult a negyedik ötéves terv és mit tervez az OTP az újabb öt esztendőre? Erről tájékoztatta lapunkat Varga József, az Országos Taka­rékpénztár megyei igazgató­ja. — Az előző tervidőszak in­dulásakor — mondotta —a takarékpénztár szervezeté­ben több lényeges változás történt. Ezek között első he­lyen szerepel, hogy a ban­kok átszervezése után át­vettük a tanácsi beruházá­sok finanszírozását és szám­lavezetését. Ettől az időpont­tól kapcsolódtunk be inten­zívebben a lakásépítésbe is. Tovább részletezve az el­múlt öt esztendő eredmé­nyeit, először a lakásépítés­ről néhány szót. A negyedik ötéves tervben a lakásépí­tés dinamikusabb volt a megyében a tervezettnél. Az OTP közreműködésével épült lakások száma 1600-zal ha­ladta meg az eredeti elkép­zelésekét. Gondot okozott Egerben az a tény, hogy a talaj­adottságok miatt magasabb lett az alapozási költség, s kihatással volt a költségek­re az építőipari árszínvonal emelkedése is. A lakásépí­téshez kapcsolódó létesít­ményekre a terv a pénzügyi fedezet 28 százalékát írta elő, a tényleges felhasználás azonban megközelítette a negyven százalékot. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a több­letköltségek nagyobb része a kapcsolódó létesítményekben jelentkezett. A terv példá­ul 375 óvodai férőhelyet irányzott elő, ténylegesen viszont ötszáz épült meg. Az OTP megyei igazgató­ja a minőségi problémák­kal kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy szinte megold­hatatlan gond a garanciális jogok érvényesítése a kivi­telezőkkel szemben. — Az az érzésünk — mondta —, hogy az épület az átadás után a kivitele­zőknél egyszerűen „leírás­ra” kerül.. . Pedig egy évig a garanciából, három évig pedig a rejtett hibák­ból adódó kötelezettségek miatt az épületekről gon­doskodni kell. Ami a pénz­ügyi támogatást illeti, a munkáltatók összesen 1731 lakáshoz 89,8 millió forint hitelt nyújtottak. Ebből OTP-beruházással 754 épült 29.4 milliós támogatással, a 272 lakásépítő szövetkezeti és egyéb társasház pedig 12.5 millió forint hitelt ka­pott Mint erről már szó esett, az OTP átvette a tanácsok bankjának a szerepét Az értékelés a tanácsok pénz- gazdálkodását jónak ítélte meg. — A tervidőszak kezdete tanulóidő volt a tanácsok és a mi számunkra is. Hogy sikerült a legkülönfélébb feladatokat megoldani, nagy­részt annak köszönhető, hogy kapcsolatunk a megyei tanáccsal, a városi és a nagyközségi tanácsokkal rendszeres és közvetlen. „Hagyományosan” az egyik legfontosabb és legnépsze­rűbb szolgáltatása az OTP- nek a hitelnyújtás, melynek döntő többségét az áruvá­sárlási és a személyi hitel tette ki. összehasonlításkép­pen: 1971. január 1-én a rövid és közép lejáratú hitel- állomány 69 millió forint volt, s ez a szám 1975. de­cember 31-ig 106 millió fo­rintra emelkedett A tapasz­talatok arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a lakos­ság igénye a különböző hi­telek iránt a későbbiekben sem csökken, így a hitelek 11 f l fü ll lolló-íiitu om<torso3űs fiz ezredik húzás februárban A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság február 2-án, hét­főn, a Népstadion sajtóter­mében rendezi a lottó januá­ri jutalomsorsolását. A húzá­son az 1. játékhét szelvényei között összesen 1200 nyere­ményt sorsolnak ki. Főnye­remények: négy üdülőtelek, felépített faházzal Balaton- szabadi -Sóstón, és két Zsigu­li személygépkocsi. Az igazgatóság februári sor­solási naptára szerint négy számsorsolást rendeznek, kö­zöttük lesz a lottó fennállá­sa óta az 1000. húzás. Febru­ár 6-án Százhalombattán, 13- án Dorogon húzzák a lottó esedékes heti nyerőszámait. Február 20-án tartják az 1000. sorsolást Budapesten, a Pataky István Művelődési Központban, a húzást a te­levízió is közvetíti. A hónap utolsó számhúzását 27-én Kis­kunfélegyházán rendezik. (MTI) növekedését a betéttel arányban tervezi az OTP. S mit tervez a takarék- pénztár az új öté vés tervre? — Az új közgazdasági szabályozók — mondta Var­ga József — a lakossági jövedelemben is mérsékel­tebb ütemű növekedést je­lentenek. Erre alapozva ter­veztük megyénk lakossági pénzbevételét. 1976-ra 5,7 százalékot vettünk figye­lembe, amely némileg keve­sebb, mint az általunk is­mert országos adat. Az el­térést azzal magyarázzuk, hogy a következő tervidő­szakban tudomásunk szerint a megyében jelentősebb be­ruházás a bélapátfalvi ce­mentmű kivételével nem lesz. Ennek viszont csak igen mérsékelt kihatása lehet a megye lakossági pénzbevéte­lére. Ami a lakásépítéssel kap­csolatos feladatokat illeti, az OTP megyei igazgatója elmondotta, hogy az ötödik ötéves tervben 1790 lakásra kötöttek együttműködési megállapodást a tanácsok­kal. A megépülő lakásokból 951-hez előkészített terület áll rendelkezésre. Ez így jól hangzik ugyan, de hozzá kell tenni, hogy Egerben 225 lakás alapozása már tavaly befejeződött, azonban 150 csak 1977-re, a további 75 pedig 1978-ra készül el. Te­hát: igen hosszú átfutási időre kell számítani, s ez senkinek sem kedvező. — Véleményünk szerint az előirányzatok teljesítésére csak akkor lesz megfelelő biztosíték, ha az előkészíté­si munkálatok felgyorsul­nak. Végül az új ötéves terv első esztendejének felada­tairól szólva Varga József elmondotta, hogy a betét­emelési tervet 360 millió forintban állapították meg, amelynek teljesítése azon­ban az említett okok miatt nem lesz könnyű feladat Az idén be kellene fejezni 430 lakás építését és 400-ét megkezdeni. A meglevő elő­készített területeken az in­dításokkal valamennyi épí­tési lehetőséget kihasznál­nak, így a befejezhető laká­sok száma 420 körül várha­tó. Az OTP nem pesszimista. Lakossági kapcsolataival a jó és sokoldalú szolgáltatá­sokon keresztül, a különbö­ző intézményekkel folytatott együttműködésével elegendő biztosíték arra, hogy a me­gye zsebe a jövőben se le­gyen üres.. Rátái Gábor A szolgáltató mű­helyben Bors Balázs művezető részlegéhez hat szerelő tartozott. A hat szerelő közül azon a reggelen az egyik szabadságra ment, a másik beteget jelentett, a harmadik kilépett, a negyedik munkába jövet elkal­lódott valahol. A megmaradt két szerelőnek Bors Balázs rövid habozás után a Fontossági sorrend a szerelőket, valamit súgott a művezető fü­lébe. Bors Balázs dörzsól- gette a tarkóját, mor­góit a fogai között, az­tán odaszólt az egyik szerelőnek, hogy az óvoda előtt lépjen be Angyali Birike mü- rA "köz, de igyekez­huszonhárom sürgős és a hetvenhét kevésbé sürgős munkalap kö­zül kiadta az óvodai csőrepedést. A két szerelő össze­pakolta a szerszámait, s már éppen indulni akart, amikor az alag­sori műhelybe lero­hant a fonók titkár­nőié személyesen, s miközben sajátkezűleg visszahúzta az ajtóból CEA/T~ zék. A másik szerelő addig is... Ekkor szólt a tele­fon. Bors fölvette a kagylót, s a tapasz­talt másik szerelő egyelőre nem indult el az óvodába. Aztán elindult a fő­könyvelő barátjához. Bors Balázs pedig telefonált az óvodába, a türelmüket kéme. és miután mélységet részvéttel meghall­gatta, hogy a kicsik az ágyukon kuporognak, az óvónők pedig föl­kötötték a szoknyáju­kat — sej-haj — tér­dig, hogy járni tudja­nak a vízben, meg­ígérte, hogy oldalko­csis motorkerékpárján maga viszi oda fél órán belül a szerelő­ket. A művezető valóban el is robogott a szere­lőiért, s kérlelhetetle­nül félbehagyatta ve­lük a munkát mind a művésznő t-’'"-» - f~­könyvelői barát laká­sán, és el i..2 i/ ot. Mégpedig az egyiket Hajrá Bólához, az él­sportolóhoz a másikat dr. Igaz Péter üoyéd úrhoz, mert így uta­sította őt a Kisköz­pontja. Azután elmotorozott az óvodába, ahol a ki­csinyek vigasztalására papírhajókat készített. A ■ gyerekek nagysze­rűen szórakoztak, de az óvónők szerencsére tudtak úszni. Bors Balázs azon­ban — lévén maga is apa — nem látta túl megnyugtatónak a helyzetet. Elhatározta, hoay elviszi a szere­lőket az óvodába. Valóban — alig húsz perc múlva — vitte is a szerelőit. Mégpedig az egyiket Mohos fő­orvos úrhoz, aki a nagyközponti főmér­nök űrből tavaly ki­szedte az epeköveket, a másikat viszont — a főmérnök titkárnőjé­nek a fodrászához. Ezután a lelkiisme­retes művezető ismét elrobogott az óvodába, ahol tanúja volt an­nak a vidám vízípará- dénak. amit a gyere­kek a fölfordított asz­talokkal tutajozva rendeztek. Bors Balázsnak fői­gerjedt apai szive, s szentül megfogadta magúban, hogy — ha megpukkad is a Kis- és Nagyközpont min­den fejese — azonnal elviszi a szerelőit az óvodába, mert szakér­tői megítélése szerint a víz egy órán belül kicsurog a játszóte­remből. s félő. hogy az ablakokat kinyom­va a tutajozó gyereke­ket az autók elé so­dorja. Elhatározását perce­ken belül tett követ­te. azaz vitte is mind­két szmre'őjét a Zobo- rict lakásba, mert Zo­boricsné, a Felettes Szerv nagy!önökének a kis felesége szólt le személyesen. Bors Balázs ekkor megtért irodájába, és magába roskadt Hosz- szú percekig tarló ’cá- bultsjjíból a telefon csörömpölése ébresz­tette föl. Csak sokára értette meg, hogy va­lami fejes hordja ’e őt, de egésgen le a sárga földig — ami­ért minden mást e.óbbreralónak tart, mint az óvodát. — Bocsánatot ké­rek, de úgy utasítot­tak. .. — Ha maga az atya­úristen utasítja, akkor is az óvoda az első! — dörögte ellentmondást nem türően a hang — Különben is ön álla­pítsa meg minden eset­ben a sorrendet, és ha emiatt bántják, for­duljon hozz.lm! — Bocsir.a'ot ké­rek. de kivel beszf lek tulajdonképpen? — kérdette hebegve a művezető. — Zoborics vagyok a Felettes Szervtől. Bors Balázs alig ti? perc múlva vitte a UH szerelőt az óvodába és közben próbálta el képzeli, hogy mi’y~' családi botéinál In- 7? este Zoboricséknál. Sólyom László

Next

/
Thumbnails
Contents