Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
A naptárba nincs beírva... Munkaprogram öt esztendőre L A gazdasági növekedés üteme ' AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERV a nemzett jövedelem 30—32 százalékos növekedését irányozza elő. Ez megegyezik az előző ötéves terv előirányzatával és némileg elmarad a gazdasági növekedés ténylegesen megvalósult ütemétől. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 23—25 százalékkal növekedhet öt esztendő alatt.. Másszóval: nem fogyaszthatjuk el mindazt, amit megtermelünk. A termelés és a fel- használás közötti hétszázalékos különbség lehetővé teszi, hogy a külgazdasági veszteségek, a cserearányromlás miatt tavaly és tavalyelőtt keletkezett fizetési mérleghiány évről évre csökkenjen s 1980-ban megszűnjön. így az egyensúlyjavítás ötéves programjának végrehajtását követően 1981-től megkezdődhet a gazdasági egyensúly teljes helyreállítása, az 1974—1979. évi többletfelhasználás miatt felvett hitelek visszafizetése. Az új ötéves terv kapcsán joggal szóba kerülhet: a gazdasági növekedés ütemének jelentős felgyorsításával nem lehetnénk-e hamarabb úrrá egyensúlyi gondjainkon? A tervező szakemberek elemezték sok más Közt ezt a megoldási módozatot is, de el kellett vetniük. A gazdasági növekedés — a tervezettet meghaladó — gyorsításának forrásai ugyanis rendkívül korlátozottak. A munkaerőhelyzet például közismert: a bárhol és bármikor igényelhető tartalékok kimerülése következtében a tervezett nemzeti jövedelemnövekedés teljes egészét a termelékenység emelésével kell elérni. (Az iparban — optimistán számítva — a meglevő, a mezőgazdaságban 120—130 ezer dolgozóval kevesebb létszámmal növelik az eddigivel csaknem azonos ütemben a •iermelést.5 Ugyanakkor termelő beruházásokra — az erőműveket, a bányászatot és a kohászatot kivéve — csupán annyit kelthetünk, mint az előző öt évben. Hányszor hallani a kifakadást: szörnyű, hogy mi van az üzletekben!? Mintha mindenki egyszerre akarna vásárolni, még egy tenyérnyi hely sem jut a pult előtt. Csak törik egymást a kedves vevők. A méltatlankodó, zsörtölődő mondatokból az is kicseng, hogy a vásárlási kedvvel nincs baj, de az is, hogy az üzlétek szűkek, legalábbis többségükben. Érthető hát, ha azt szerettük volna megtudni, mit várhatunk a következő évektől, hogyan vásárolhatunk a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban jövőre és az azután való években? i e a ■ — Hadd említsek két dolgot — kezdte a tájékoztatást Magyart Géza, a vállalat igazgatóhelyettese, a kereskedelmi főosztály vezetője. — Tavaly a forgalom növekedése megközelítette a tíz százalékot, ez pedig majdnem a kétszerese a tervezettnek. Ugyanakkor az üzletek alap- területe egy négyzetméterrel sem nőtt Figyelemre méltó az összehasonlítás következménye, ami egyértelműen mutatja, hogy a boltokban nemcsak az eladók munkája lett több, 1 hanem a zsúfoltság is emelkedett, a feszültség tehát fokozódott. A kedves vevő a korábbi évekhez képest még kényelmetlenebb módon rakhatta meg kosarát. Objektív körülmény, mondhatjuk, senki sem tehet róla. Ez igaz, mégis lehetne valamit segíteni a dolgokon. Például a szeszes italok kárára. Ha az üzletekben a polcok jó részét nem a szesszel töltött palackok foglalnák el. — Bizonyára nem mindenki tudja, hogy a vállalatnak nem sok érdeke fűződik a szeszes italok forgalmazásához — kanjuk a választ Magyart Gézától — itt a legA NÖVEKEDÉSI ÜTEM felgyorsítása jelentősen gya- rapíthatná a beruházási forrásokat s így a termelékenység még lendületesebb emelésére nyílna lehetőség — hallhatjuk tovább az érvelést. Csakhogy a többlettermelés nyersanyag- és energiaforrásai is korlátozottak. A baráti országokkal kötött ötesztendős megállapodások kétségtelenül nagy biztonságot nyújtanak terveink megalapozásához. A Szovjetunió például saját termelését és felhasználását meghaladó mértékben, 60 százalékkal növeli öt év alatt energia- szállításait. Növekvő szükségleteink kielégítése így is még bizonyos fokú nyugati energiahordozó- és nyersanyagimportot igényel. A növekedési ütem felgyorsítása számottevően tovább növelné tehát az ilyen célú dollárkiadásainkat Ha a többlettermelés a fokozott export révén ennél nagyobb arányban növelné dollárbevételeinket, akkor az ütemnövekedés nem rontaná, hanem javítaná népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét A kör itt bezárul. Az űj ötéves terv az egyensúlyja- vitás lehetőségeivel maximálisan számol s már az előirányzott tőkés kivitel eltérése is szokatlanul nehéz feladat, az 1976—1930-as időszak kulcsproblémája. Ha túlteljesítésre netán reális lehetőség nyűik, akkor a gazdasági növekedés lendületesre tervezett üteme tovább gyorsítható. Persze a tervezett gazdasági növekedés elérése sem elsősorban mennyiségi, hanem döntően minőségi feladat Az egyensúlyi helyzet javítása egyrészt feltételezi a versenyképes, a számunkra fontos piacokon jó! értékesíthető termékek arányának növelését. Másrészt ezzel együtt olyan szerkezeti átalakításra, fejlesztési irányváltásra van szükség, amely lehetővé teszi a munkaerő, a nyersanyagok és az energiahordozók jobb hatásfokú kisebb az árrés, sőt, büntető százalékot is kivétnek akkor, ha a forgalom eltolódik, ugyanakkor az üzletek dolgozói az összforgalom után kapnak jutalékot. Ez ellentmondás, ahogy az is, hogy a vevőktől nagyon sok panaszt kapunk amiatt, hogy nem elég jó a választék a palackozott szeszes italokból. Hol a megoldás? Biztosan a miniszteriális helyen, ahol átfogó módon tudnak intézkedni. Mint tették a közeli múltban, amikor kategorikusan megtiltották a szeszes ital árusítását néhány olyan szaküzletben, aminek „semmi köze” a szeszhez. B B ■ ■ Nem könnyű manapság kereskedőnek . lenni, kivált, ha az illető — a szó szoros értelmében — a gyengébb nemhez tartozik. Rttrautatták már mérésekkel, az áruszállítás óráiban hány mázsái kell a raktárba becipelniük a női eladóknak. Férfiaknak is sok lenne. Aztán a sokat emlegetett szabad szombatok! Lassan rendeződnek a dolgok. Ügy osztják be a kisebb üzletek nyitva tartását, hogy a szombat délután és a hétfő délelőtt felszabaduljon. Ha viszont éppen a hétfő reggeli órákra esedékes egy túra járat, akkor a „szabad napos” üzletvezető vagy bemegy, vagy megbeszéli a közeli üzletszomszéddal, hogy vegye át az ő áruját is, aztán rendezik egymás között a dolgokat Hovatovább kérdőjellel kell beszélnünk a vasárnap délelőtti nyitva tartásról is. A felmérések szerint a vásárlók nagyobbik része ilyenkor is éppen úgy „bevásárol”, mint más naookon. Tehát nemcsak kenyérért és tejért szalad le. hasznosítását Tehát olyan intenzív gazdasági növekedésre kívánatos, amelyben a termelés értékgyarapodása nem igényel több munkaerőt, energiát és nyersanyagot s nem teszi szükségessé az álló- és forgóeszközök lényeges növelését Az ésszerű, a takarékos munka tartalékainak feltárásán túl a hatékonyság , fokozásának döntő eleme a termelés szerkezeti átalakítása: a korszerű és értékes termékek arányának növelése. E minőségi követelmények teljesítése rangsorolják majd az iparágakat vállalatokat üzemeket differenciálják fejlődésüket. AZ IPAR TERMELÉSE például átlagosan 33—35 százalékkal növekszik öt év alatt De bizonyos iparágak és vállalatok — így a közúti jármű- és részegységgyártás, a szerszámgépek, a számítástechnikai, valamint az automatikai eszközök termelésének fejlődési üteme mintegy kétszeresen, az elektronikus alkatrészek és vákuumtechnikai termékek előállításáé pedig csaknem négyszeresen meghaladja az ipari termelés növekedésének átlagát Egyes termék- csoportok, ágazatok kiugró növekedése másutt az átlagnál szerényebb haladási ütemet stagnálást sőt visszafejlődést feltételez. Vagyis s változó, növekvő követelmények esetenként létszámcsoportosítást proíilváltozta- tást igényelnek. Ha a vállalat az új, szigorúbb feltételek közt nem képes elegendő belső tartalékok mozgósítására, életképességének bizonyítására, akkor termelési erőforrásait a hatékony népgazdasági célok elérésének szolgálatába állítják. Kovács József (Következik: Helyünk a világban) Még a baromfiűzlet vasárnap reggeli forgalmán is lehet mérni, milyen műsor volt szombaton éjjel a tv-ben. Ha jó, és sokan nézték, vasárnap délelőtt alig akad vevő a csirkére, aprólékra, kacsára. Mondhatnánk nyugodtan: szokás kérdése az egész. Ha tudjuk, hogy vasárnap zárva az üzlet a hét végén másként vásárolunk. Ezt a megoldást már „feltalálták” a szomszédos országokban, és azokban jól bevált B B B 1 Mielőtt négyzetméterekről, korszerűsítésekről ejtenénk szót határozottan mondjuk ki azt is: a vevőkkel való kapcsolat, az udvarias kiszolgálás, az üzletbeli jó hangulat attól függ mindenekelőtt, milyen a bolt dolgozóinak az egymáshoz való viszonya. Ebben pedig a legfontosabb tényező az üzlet vezetője, az ő szakmai és vezetői képessége, embersége, kulturáltsága. Az is igaz, hogy kis üzletben kevesebb áru fér be. De az is igaz, hogy a szállító partnerekkel is lehet olyan módon együtt dolgozni, hogy annak előnyét a vevő lássa — a bő választékban. Nem rendkívüli megoldás az sem, hogy néhány üzletvezető félkerekedik, elmegy az ország olyan vidékeire is, ahonnan jobban kaphat bizonyos keresett árucikkeket. Egy szó, mint száz: az ember, a feladatát ellátó ember a kulcs sok rejtélyesnek tetsző dolog nyitjához. El I I Ül A kiskereskedelmi üzlethálózat nagyobbik hányada a régi maszekvilág öröksége. Gondoljuk meg, a vároeokSimon Mihályné húsz évig volt főkönyvelő a füzesabonyi tsz-ben. Ezalatt a húsz év alatt volt ideje, hogy megismerje a zárszámadásokra való készülés minden mozzanatát. Ma már a könyvelésen dolgozó fiatalabb munkatársak között talán elképzelhetetlen, hogy a termelő- szövetkezetben nem volt számlázási rendszer. A megbízható könyvelést a Nemzeti Bank vezette, ő tartotta számon a termelőszövet-' kezet hiteleit, hitelezőit, adósait és adósságát. — Hogyan készültek akkoriban a zárszámadásra? — Elkészítettük a zárszámadás korrekcióit és azt be kellett vinni a járási tanács mezőgazdasági osztályára. Ott a bank, a tanács és a járási pártbizottság képviselője számszakilag felülvizsgálta a zárszámadást, beleszóltak a pénz és a természetbeni részesedés belső felosztásába és ezután kerülhetett közgyűlés elé a zárszámadás. — Es ma? — A zárszámadási korrekció egy példányát el kel! juttatni a Bevételi Hivatalnak. — Melyik zárszámadási nehezebb előkészíteni? — A mait Nemcsak azért, mert ma milliós vagyonok- kal kel! számolni, dolgozni. Sokkal inkább azért, merte termelőszövetkezetnek önállóan kell eligazodni az állami kedvezmények, az elvonási rendszerek, a gazdasági életet szabályozó intézkedések között, nem is beszélve a termelőszövetkezet belső felépítésében végbement differenciálódásról, a munkamegosztás új gazdasági viszonyairól, az elosztás gondjairól. — Húsz év alatt azért esak bele lehet jönni egy munkába. ban sokszor karnyújtásnyira vannak egymástól az élelmiszerboltok. Valami elrendező elv munkált ezeknek a hajdanvolt telepítésében? — Szeretnénk korszerű üzlethálózatot kiépíteni — hallottuk Magyari Gézától. — Ennek lényege az, hogy a városokban legyen egy bevásárlóközpont, majd sugarasan a kisebb ABC-üzletek, illetve a peremkerületi kis boltok kövessék egymást A belső részeken pedig szakosítanunk kell. Például Egerben egy baromfiboltot, ahol vadféleségeket is árusítanánk, és még egy sor egyéb üzletet is. Az elv tehát adott, méghozzá nagyon ésszerű is, mindenki előtt szimpatikus. Mindez azonban nem csupán elhatározás kérdése. Főként a forintokon múlik. — Az anyagi források? Nem, hagynak bennünket magunkra. Segítséget kapunk a megyei tanácstól, a városoktól és a minisztériumból is, Ezek az összegek azonban különbözőek, a feladattól is függően. Soroljunk fel ezek közül néhányat. Eger: bevásárló- központ, illetve üzlet a La- josvárosban, a Ráckapu téren, a Vörösmarty utca szépasz- szonyvölgyi végén, április 4- re pedig megnyitják a kis ABC-üzletet a Petőfi utcában és a várállomásnál. Gyöngyös: még az idén bővítik a Fő téri csemegét, a volt Hangyát, megnyitják a Mérges utcai ABC-ét, üzlet énül a Petőfi utcában és . a Vöröshadsereg útján, megnyitják a strand melletti boltot, még kérdőjeles a kálvária-dombi bolt. Hatvan: az új lakótelepen ABC-áruház, a Gondnkát átalakítják baromfiszakbolttá. A megye településein Bélapátfalván és a selypi meden— Két egyforma zárszámadásom még nem volt. Minden évben változott valami. Nem lehet azt mondani, hogy na, ezt megtanultam és most már így csinálom húsz éven keresztül, itt állandó változásban van minden. o o o o — Mit jelent egy 21 éves fiatalembernek a zárszámadó közgyűlés? Válaszol Bocsi Benedek, a füzesabonyi Petőfi Termelő- szövetkezet traktorosa. — Eddig még elmentem mindegyikre. — A beszámoló miatt? — Nem. Azt nem szoktam hallgatni. Kiosztják a pénzt — Nem lenne egyszerűbb ha csak d' -pénzt osztanák ki? — De. Nekem egyszerűbb lenne. De a másik meg szereti, ha hallgathatja az egész évről való beszámolót o o o o — Milyen fórumokon kerül megvitatásra a zár- számadási beszámoló, amíg a közgyűlésig jut. A kérdés Hídvégi Lászlónak, a füzesabonyi termelőszövetkezet elnökének szói. — Legalább nyolc, vagy kilenc alkalommal tárgyalják meg a beszámolót amíg az a közgyűlésig eljut. Odaadom a beszámoló tervezetét a szakvezetőknek, a párt- titkárnak, a főkönyvelőnek, hogy mondjanak róla véleményt. Ezenkívül megtárgyalják a termelőszövetkezett dolgozók részközgyűléseken, brigádgyűléseken. Az igazi vita ott folyik a beszámoló felett A zárszámadási közgyűlés inkább már hagyomány, van valami ünnep jellege. Sajnos, igen kevés és egyre kevesebb a zárszámadáson az a hozzászólás, amely olyan problémákra világítana rá, ami lényeges, és valami miatt elkerülte a felsőbb vezetés figyelmét Nehogy ebből az derüljön ki, hogy a felső vezetés annyira jól dolgozik, hogy nincsenek ilyen tesítenek, egy sor üzletet korszerűsítenek. Bizonytalan még a rózsaszentmártoni fejlesztés módja. Gyöngyösoro- szi új üzletet kap, Recsk pedig új húsboltot Hevesen előbb-utóbb megjelenik az élelmiszer kisker. az ÁFÉSZ mellett, de az időpont még bizonytalan. A Mátrában most a mátraszentlászlói üzlet épül, de nem marad mostoha Sástó sem. Mátraszent- istván is szerepe! a tervben, ahogy a mátrafüredi gomba korszerűsítését sem lehet tovább halasztani Mindez az idei, illetve a következő öt év előirányzatai között szerepel, de végleges terv még nincs, a hivatalos eljárás még nem fejeződött be. gondok. Vannak, de nagyon nehezen jönnek fel ezek a dolgok. Ezt komoly hiányosságnak tartom. — Mi lehet ennek az oka? — Bizonyára mint minden dolognak, nem egy oka lehet annak sem. Érzésem szerint az egyik fő ok, hogy a tagok . minden hónap 15- én megkapják a százszázalékos fizetést, s most már nincs meg az a drukk, hogy a bennmaradó húszat ki tudjuk-e fizetni, így a kedélyek is nyugodtabbak, az emberek kiegyensúlyozottabbak. A kicsi kérdés az már lehet, hogy csak bennem van. Vajon ugyanolyan lelkesek is a közösség ügyéért? o o o o Mióta dolgozik a termelőszövetkezetben ? —• Huszonhárom éve — mondja Hegedűs Rafael állatgondozó. — Eljár a zárszámadási közgyűlésekre? — Mindegyiken ott voltam a feleségemmel együtt. — Mi érdekli legjobban a közgyűlésen? — Ott mindig elmondják, hogy mi történt egész esztendő alatt a szövetkezetben. Most biztosan elmondják, hogy a három tsz, a két füzesabonyi, meg a dor- mándi hogy állt össze, miből, mennyi termett, hogy dolgoztak a vezetők. — Es ez miért érdekli? — Miért? Hát azért, hogy mindenki pontosan tudja, ki hogyan dolgozott, miből mennyi termett, hogy miért annyi pénzt kapunk ameny- nyit kapunk. Az ember szereti tudni, hogy mi történik a termelőszövetkezet egész területén, és azt ilyenkor elmondják. — Mit szólna, ha egyszer elmaradna a zárszámadás? — Az nem maradhat el. Mi azt ugyanúgy tartjuk, mint bármelyik más ünnepet, csak éppen a naptárba nincs beírva, de azért az ünnep. Az nem maradhat ei soha. Sz. A. Száz nm gyógynövéiif inegyiiiiGl (Tudósítónktól) összegezésül álljon itt két szám. Tavaly összesen 718 millió forintot hagytak ott a vevők a vállalat üzleteiben, ami éppen hatvanmillióval több, mint az előző évi összforgalom értéke. Ez a növekedés a jobb kereskedelmi munka eredménye. Főként a korszerű élelmiszer javára változott a helyzet Több a mirelit és félkész termék, mert az üzletek újabb és újabb hűtőpultokat kaptak. Sok minden válto- zótt az emberekben itt-ott, a pult másik oldalán. Tudják, hogy a feladatuk a lakosság ellátása, az alapvető élelmiszerek megfelelő kínálata, és bár ráfizetésből nem élhetnek meg, de ebben a legfontosabb teendőben nem a „nyereségközpontúság” vezérli őket Szeretnének minél jobb, kényelmesebb körülményeket teremteni a munkájukhoz — .mindenekelőtt a „kedves vevőért” —, de mi tűrés-tagadás: 'önmagukért is. Terveik, elképzeléseik ezért váltanak ki elégedettséget bennünk, vérár!ókban is. £». Molnár Ferenc Megyénk különböző részei gazdag lelőhelyei a gyógyszeralapanyagot adó növényeknek. A lakosság bevonásával az ÁFÉSZ-ek 60 községben végeznek gyógynövénygyűjtést és -felvásárlást Kora tavasztól késő őszig az erdőt, mezőt járóknak jó keresett lehetőséget nyújt a gyűjtés. A megyében 35—40 fajta gyógynövényt szednek és küldenek feldolgozásra. Legnagyobb tömegben a kamilla fordul elő, amelyből 30—40 vagon kerül a HERBARIA telepeire. A hegyoldalak pirosló csipkebogyóiból évente 15—20 vagon indul útnak belföldi feldolgozásra és exportra. Nagyobb mennyiséget vesznek át a szövetkezeti telepek mákgubóból, bodzavirágból, kakukkfűből és anyarozsból. A megyében összegyűjtött és felvásárolt gyógynövények megközelítik a száz vagont (Sz.) Mmmfí Vevők és üzletek 1976. február 5., csütörtök
