Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
Tsz-gazdálkodás és jövedelem Indokolt és indokolatlan különbségek Korszerűbb euérfés .4 Forgácsolóipari Művek békéscsabai szerszámgépgyára hatmilliós beruházással korszerűsíti régi gépparkját, ezzel nő a gyár termékeinek műszaki színvonala, jobb, könnyebb munkakörülményt biztosítanak. Legutóbb három programvezérlésű esztergagépet állítottak munkába. A békéscsabai gyárban a szerelt esztergakések különféle típusait készítik. A program beindulásával csökkenthető a tőkés import. A tőkés partnerek exportigényekkel is. jelentkeztek. Az eddigi gépi beruházás egymillió forint volt, az idén hárommillió forintot költenek új gépekre. (MT! fotó — Uovszki Béla) 20—40 százalékos állami támogatás Rekonstrukció a szakosított állattartó telepeken r MINDEN megyében — Heves megyében is — /annak példák arra. hogy egyes iérméi őszövetkezetek kimagasló. mások pedig az átlagosnál is gyengébb eredményeket érnek el. A termelés- a gazdálkodás színvonalában mutatkozó különbségek ier- mészetesen hatnak a jőve leiemre, a nagyüzem fejlesztési lehetőségeire és a tagoknak jutó részesedésre. Kétségtelen, hogy a mező- gazdaságban a természeti körülmények és a közgazdasági adottságok nem mindenütt egyformák, sőt igen lágy eltéréseket mutatnak, a kedvezőtlen , helyzetű termel-5- szövetkezeíek nagyobb ráfordítással is kisebb hozamok elérésére képesek, mint a/ ok, amelyek jó földön és ilőnvös közgazdasági viszonyok köze- pette gazdálkodnak. S igaz az is, hogy a rossz termőhelyi adottságok csak rendkívül nagy befektetésekkel es csak kis mértékben vá't ózva ihatok meg. A közgazdasági adottságok — iáidéul a termelés szerkezete — részkén módosíthatók ugyan, de az alapvető gondot, a differenciáltságot ezzel sem líhet megszüntetni. Lehet viszont gondoskodni olyan gazdálkodási feltételekről, amelyek ■módot adnak az indokolatlan jövedelmi különbségek felszámolására. Téved azonban, aki aft gondolja, hogy csak a kedvezőtlen adottságok miatt mutatnak lényeges eltéréseket a tsz-ek eredményei. Tapasztalhatók egymással szomszédos és ugyanolyan körülmények között működő gazdaságok esetében is. Nem szorul magyarázatra, hogy a jó vagy legalábbis megfelelő adottságok ellenére gyenge eredményű szövetkezetek miért esnek más elbírálás alá, mint a hátrányos helyzetűek. S mindezek ismeretében könnyen megérthető a/ is hogy miért nem lehet függetlenné tenni a tagok jövedelmét a szövetkezet gazdálkodásától. AGRÁRPOLITIKÁNK nagy gondot fordít arra, hogy a lehetőség szerint, fokozatosan csökkenjen a különbség a ió és a rossz adottságú tsz- ikben elérhető személyes jövedelem között. A legutóbbi 6—8 év tapasztalatai azt bizonyítják hogy — különféle mtézkedések hatására — jóval nagyobb ütemben nőtt a tagok jövedelme a kedveÁ Mátravidéki Fémművek kollektívája összességében eredményesen tett eleget a vállalat IV. ötéves tervének. öt év alatt több mint 50 százalékkal emelkedett a termelés, az 1974-es termelési érték már meghaladta az egymilliárd forintot, műszaki színvonalon Kedvezően fejlődött az exporttevékenységünk is, a középtávú tervünkben előirányzott 2,2 millió dollár bevételt 2,9 millióra teljesítettük. A megyei párt-végrehajtóbizottság is pozitívan értékelte gyártmányszerkezetünk korszerűsítését A műszaki fejlődés színvonalát oizo- nyftja az is, hogy 1970-ben 3014 fizikai dolgozóval 55 millió forint nyereséget termeltünk. ugyanekkor 1975- ben 2867 fizikai dolgozóval már 188 millió forint nyereséget értünk el. A feladatok teljesítésében elsősorban a szocialista brigádok mutattak példát A pártunk X. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett vállalások teljesítésével milliós értékű megtakarítások születtek az üzemekben. A korszerű üzem- és munkaszervezés , eredményeként nőtt a termelékenység, javult a hatékonyság, csökkentek a költségek. A hatékonyabb vállalati gazdálkodásnak köszönhető továbbá az is. hogy a IV. ótéves terv utolsó évére tervezett 24 525 forintos egy zőtlen körülmények miatt sok nehézséggel küszKödő szövetkezetekben, mint az erősekben. Most és ezután is tart ez a folyamat, mert társadalompolitikai okok ■szükségessé teszik. Arra azonban nincs mód hogy ugyananv- nyi részesedés jusson minden tsz-ben . A különbségek teljes kiegyenlítésére való törekvés nem vezetne célra, mert érdektelenséget szülne azokban a szövetkezetekben, ahol az anyagi ráfordítások, a szan- értelem és a szorgalom a legjobban kamatoznak. Ami a népgazdaság szűkös erőforrásaiból a tsz-ek minél erdedményesebb működésének segítésére jut. azt oda ésszerű fordítani, ahol a legrövidebb idő alatt megtérül. S hogy saját eszközeit és az állam nyújtotta hozzájárulást a lehető legeredményesebben hasznosítsa a szövetkezet ahhoz egyebek között a személyes jövedelemoen rejlő ösztönzés is szükséges. Ennek a gazdasági és a már említett társadalompolitikai elvnek az együttes érvénve- sítése az egyeüen helyes megoldás, gyakorlat. EZ A FELFOGÁS érvényesül az V. ötéves tervben a mezőgazdaságra vonatkozó közgazdasági szabályozó- rendszerben is. A cél a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. Az erre való ösztönzés azonban egyidejűleg arra is irányul, hogy tovább mérséklődjék az üzemi és a személyes jövedelemben meglevő, indokolatlan különbség. A földadó módosítása következtében a tsz-ek 63 százalékában csökken. 5 százalékában változatlan marad. 32 százalékában pedig növekszik az adó összege. A kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodó szövetkezetek továbbra sem fizetnek földadót. A csökkenés az átlagosnál gyengébb. a növekedés oedig az átlagosnál jobb fcldű gazdaságokat érinti. A jövedelemadó összege az egy főre jutó bruttó jövedelem szerint alakul. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű tsz-ek csaknem félmil- liárd forinttal kevesebb, a magasabb jövedelműek viszont ennyivel több adót fizetnek. Azok a szövetkezetek, amelyekben az egy főre jutó évi jövedelem nem éri el a 26 ezer forintot, jövedelemadót nem fizetnek. Ezen a főre eső bérszínvonalat 30 368 forintra teljesítettük. Jobb élei- és munkakörülmények Az üzemegészségügyi hálózatunkat szakosított szolgálattá fejlesztettük. Rendszeressé válj a terhesgondozás és a nőgyógyászati szakrendelés. Létrehoztuk a kismamák üzemét, óvodája is van a vállalatnak és jelentős anyagi támogatást nyújtunk a környező községek gyermekintézményeinek fenntartásához, fejlesztéséhez. Vállalatunk 147 vállalati bérlakás fenntartásáról is gondoskodik. A lakások ellátottsága a komfortos kategóriának felel meg.. 4,7 millió forintos beruházással megépült a lakótelepi derítő, az elmúlt öt év alatt igen sokat fordítottunk az üzem, a lakótelep, a község környezetének szépítésére is. Dolgozóink közül a IV. ötéves terv időszakában ötvenhatén kaptak lakást, melyoűl negyvenketten fiatal házasok voltak, huszonnyolcán fizikai munkások. Egyik legnagyobb gond és feladat a dolgozók munkába és hazaszállítása. A vállalathoz ugyanis mintegy 43 községből járnak dolgozni A szállítási költségek évente 7— jövedelemhatáron felül fokozatosan nagyobb adókulcsot alkalmaznak. Államunk ezen túl is nyújt a tsz-eknek különféle ámo- gatásokat. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek külön támogatást is kaphatnak az adottságaiknak megfelelő, a mostaninál kedvezőbb termelési szerkezet kialakításához. Ezeknek a gazdaságoknak a körét bővíteni nem tehet. A fejlesztési és az árkiegészítő támogatás továbbra is megilleti őket. de jövedelemkiegészítő támogatást csak meghatározott feltételekkel vehetnek igénybe. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek a nem mezőgazdasági tevékenység után fizetendő termelési adóból törleszthető támogatást kaphatnak elemi kár esetén. Vannak tsz-ek. amelyek nem kedvezőtlen adottsagú- ak ugyan, de elmaradtak a fejlődésben. Ezek az idén és jövőre jövedelemkiegészítést és fejlesztési hozzájárulást kaphatnak. 1978-tól kezdve azonban csak fejlesztési ncz- zájárulást. Van intézkedés arra is. hogy az éves támogatási keret tíz százalékát elkülönítetten kell kezelni. Eb- * bői az összegből azok a mezőgazdasági nagyüzemek és erdőgazdaságok részesülőéinek. amelyeknek az adottságai nem kedvezőtlenek, de eszközellátottságuk alacsony, illetőleg korszerűtlen. Mindezek az intézkedések számottevően hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen a különbség a tsz-ek üzemi, illetőleg személyi jövedelme között. Emellett azonban a mostoha körülmények közóit gazdálkodó szövetkezetekben is nélkülözhetetlen a vezetés, az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése, a hozamok lehetséges növelése és a termelési költségek megvalósítható csökkentése. Ott oedig. ahol a jó vagy közepes adottságok ellenére gazdálkodnak az átlagosnál gyengébben.1 mindenekelőtt a máshol bevált módszerek alkalmazásával növelhető az eredmény, a jövedelem. SOK FÜGG a közgázossá- gi szabályozórendszertől, de nem minden. Maguk a gazdaságok is rengeteget tériéinek azért, hogy műkösésúk jövedelmezőbb legyen, s minél előbb megszűnienek az indokolatlan különbségek mind az üzemi, mind a sze- ! mélyes jövedelemben. 7,5 millió forintot tesznek ki. Az elmúlt öt évben kulturáltabbá vált az. utazás, csökkent a várakozási és utazási idő is. Az üzemi étkeztetés korszerűsítésével, az ABC-áruházak megépítésével, üzemi büfék nyitásával, korszerű kávé- és szörpautomaták üzemeltetésével dolgozóink ellátása is sokat fejlődött. A vállalat dolgozói és a családtagok pihenését szolgálja a korszerűsített 42 lé- rőhelyes balatonszárszói és a mezőkövesdi üdülő, amelyek bővítése folyamatban van. A minőségi és tömegsport fejlesztését szolgáló létesítmények a tervezettet meghaladó mértékben bővültek, megkezdődött már a torna- csarnok építése is. Eredményeinkre alapozva elmondhatjuk: a Mátravidéki Fémművek ma már jól képzett és elégedett dolgozókkal, valamint megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezik.. Többre is képesek vagyunk Azt is tudjuk ugyanakkor, hogy az elkövetkezendő években az eddiginél is szervezettebben, s hatékonyabban kell dolgoznunk valameny- nyiünkn<»k. A'mv^ö gazdaságpolitikai célkitűzésünk a Az építési beruházásokra előirányzott összegek nagyobbik részét idén várhatóan a meglevő állóeszközök korszerűsítésére, a létesítmények rekonstrukciójára fordítják a mezőgazdasági üzemek — ezt a tájékoztatást adták a MÉM illetékesei az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy a minisztérium közzétette a szakosított állattartó telepek rekonstrukciójára vonatkozó irányelveket. Több száz olyan nagyüzemi telep működik az országban, amely már eddig is „megtette” a magáét. Technológiáik, berendezéseik azonban időközben elavultak és a fejlesztés gátlóivá váltak. További előrelépés csakis széles körű átalakítás és korszerűsítés után képzeltermelőeszközök és a berendezések jobb kihasználása, az élő és holt munka hatékonyságának fokozása. Az V. ötéves tervidőszakban vállalatunk termékszerkezete lényegében nem változik. Felfutást tervezünk a tubus, aerosol, likőrös zárókupak és a koronadugó termékeinknél, valamint az ipari láncgyártásban. Ezenkívül új termékként elkezdjük a műanyag tubusok gyártását is. Idei főbb tennivalóink a következők: az importanyagokkal történő takarékoskodás, illetőleg a hazai anyagokkal történő, helyettesítésre való törekvés. Fejlesztést tervezünk a dobozgyártásban, a tubus- és aerosolgyártásban pedig a technológiai berendezések korszerűsítésére és az automatizálás fokozására törekszünk. Intenzív. gyártmányfejlesztéssel elégítjük ki a tubusok és aerosolos gyártmányainkkal kapcsolatos speciális igényeket Ezzel egyben megalapozzuk a tőkés export növelésének további lehetőségeit is. Ésszerűbben, takarékosabban Ugyancsak feladataink között van a korszerű berenhető el. Egyebek között az állatállomány kiszolgálásánál fokozott gépesítésre van szükség, és a belső területet is úgy kell kialakítani, hogy a nagyobb értékű, kényesebb állatfajták számára is megfelelő környezetet biztosítsanak. A gazdasági épületek rekonstrukciójához az elmúlt évben megjelent PM—MÉM- rendelet meghatározott körben állami támogatást tesz lehetővé — 20—40 százalékos arányban — ily módon a termelők viszonylag előnyös feltételek mellett építtethetik át telepeiket. A rekonstrukciót különösen azokban az üzemekben szorgalmazzák, ahol eddig js sokat adtak a fejlesztésre, a korszerű biológiai „alap”, a dezések (például tubusgyártó sorok) maximális kihasználása, szorgalmazzuk a három műszakos munkarendet, ennek érdekében növeljük az éjszakai pótlék mércékét is. Számba vesszük a munkaerő hatékony foglalkoztatását nem biztosító munkahelyeket és ahol szükséges átcsoportosításokat hajtunk végre. Javasoljuk, hogy az 1976. első felében megkötésre kerülő vállalati kollektív szerződés is segítse elő a takarékos munkaerő-gazdálkodást, a fegyelmezett munkát, a gyakori munkahely-változtatók jövedelmének korlátozását. Csökkentjük, illetve munkaidő után tartjuk a különböző rendezvényeket. Rendszeres politikai munkával és következetese öl pártellenőr zéssel kívántuk elérni, hogy a takarékos gazdálkodás magatartási normává váljék. Különösen fontos ez az alapanyagokkal, az energiahordozókkal történő gazdálkodásban. Céljainkat összegezve elmondhatom, hogy 1976. évi feladataink végrehajtása meg következetesebb politikai munkát követel dolgozóinktól, a kommunistáktól, a vezetőktől egyaránt. Biztos vagyok benne, hogy ez a kollektíva a megnövekedett feladatainak is képes eleget tenni. Céljaink reálisak és teljesíthetők. Rajtunk a sor, hogy valóra is váljanak. Sulyok Zoltán a vállalati pártbizottság I titkára ! fajták meghonosítására, a-j egészségügyi és a takarmár hyozási színvonal javítására- Ezeken a telepeken a rer konstrukció mintegy folytatása lehet a korábban megkezdett tervszerű fejlesztésnek. Alapvetőnek tartják, hogy a felújított létesítményeket később az állattartók rendeltetésüknek megfelelően használják, ellenkező esetben a gazdaság ellen szankciót alkalmazhatnak. A felújításoknál különös gondot kell fordítani a fizikai munka helyettesítésére, összefüggésben azzal, hogy az állattartó telepek munkaerőgondja sok esetben a nem megfelelő munkakörülményekkel magyarázható. A gépesítés színvonalának növelése egyúttal az állomány létszámának növelését Is lehetővé teszi akkor, ha a gazdaságok ezt a szempontot szem előtt tartják a rekonstrukcióknál. A kapacitásbővítés különben elsősorban a már meglevő nagyüzemi állattartó telepeken indokolt, miután ezekben lehet számítani leginkább a termelési tapasztalatok hatékony érvényesülésére, és arra, hogy a meglevő járulékos létesítmények révén az újabb beruházás fajlagos költséged viszonylag kedvezően alakulnak. A MÉM illetékesei arra i? figyelmeztetnek, hogy a kisebb, elaprózott létesítmények, a 80—100-as tehenészetek, az 500—1000 férőhelyes sertéstelepek fejlesztése csakis akkor indokolt, ha a rekonstrukció során ki tudják alakítani a nagyüzemi termelés szempontjából optimális nagyságú telepet, a minimálisan 300 férőhelyes tehenészetet, vagy a 2000 férőhelyes sertéshizlaldát A fejlesztést, ilyen esetek'. ' az anyagi lehetősége :< s\ c k megfelelően, esetleg több ütemben, szakaszosan kel! megvalósítani. (MTI) Ahogyan a párttitkár látja Eredmények és temtifiil a íéiüüifgiÉsn 1976. február 4-, szerda
