Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
Kooperáció a szocialista j országokkal GYAKRAN HASZNÁLT, gazdasági fogalom a kooperáció. Miért törekszenek az országok kooperációs megái, lapodásak megkötésére? Mi. ért előnyös ez az együttműködési forma? A kooperációs tevékenység szélesíti az áru. kapcsolatokat, bővíti a vá lasztékot. segítségével növekszik a kereskedelmi forgalom. de sorolhatnánk még a kooperációból fakadó előnyö. két. Ezek az előnyök számunkra eslősorban a szocialista országokkal való együttműködésben érvényesülnek. Magyarország és a KGST-orszá- gok évi áruforgalmának mintegy 40 százaléka alapozódik különböző kooperációs formákra. A szocialista országokkal kialakított kooperációs együttműködés legkézenfekvőbb előnye a termelési biztonság. A kooperációs tevékenység általában hosz- szabb Időtartamra szól és ezért szervesen Illeszkedik a szocialista országok tervezési struktúrájába, népgazdasági terveibe. A kooperáció segíti, gyor sítja a műszaki-tudományos fejlődést. A Szovjetunióval létrehozott szövőgép-kooperáció nemcsak jobb gépet jelent. Az SZTB-szöVőgépek li- cencét a szövi et partner, az alkatrészeket a magyar part. ner szállítja — s ezáltal Magyarország is a legmodernebb technika kialakításában vesz részt. Ugyanakkor a kooperáció nemcsak a mű. szaki-tudományos fejlődésben játszik szerepet, hanem abban is. hogy a fejlesztés nem áll meg egy adott színvonalon. Ilyen esetekben a kooperáció a legfejlettebb technika ..szétsugárzását” je. lenti, a fejlesztés minden együttműködő ország számára nagy jelentőségű. az ELMÚLT Evekben tovább szélesedett a sokoldalú és kétoldalú gazdasági, tudományos együttműködést szolgáló egyezményi. szerződéses rendszer a szocialista országok között, a Komplex Program végrehajtása kereté, ben számos új együttműködési forma is eredményesen működni kezdett. Az utóbbi időben rendre-sorra alakuló nemzetközi gazdálkodó egyesülések is újabb és újabb szakosítási és kooperációs egyezményeket készítenek elő. Például • az Interelektro keretében 1975-ben 7 sokoldalú egyezményt írtak alá. Ezek a szervezetek a termelés nemzetközivé válásának szocialista keretei. Az Inter. atomenergo nemzetközi egye. sülősnek hazánk atomerőmű vekkel való ellátásában, valamint az ehhez szükséges hasadó anyagok biztosításában van nélkülözhetetlen szerepe, ugyanakkor az egyesülés a gyártmányszakosítás révén lehetőséget biztosít a magyar gépiparnak új exporttermékek értékesítésé, re. Kiemelkedő jelentőségű az Intertextilmas tevékenysége, amely megszervezte a már említett SZTB típusú szövőgépek termelési kooperációját. Számos ún. beruházási együttműködési egyezményt írtunk alá az elmúlt tervidőszakban nyersanyag- és energiaellátásunk biztosítására. Készt veszünk az Usztv- Ilimszk-i cellulózkombinát építésében, ferroötvözet- és azbesztgyártó üzemek létesí. tésében a Szovjetunió terű. létén. Az azbeszt-kitermelésben való együttműködés tette lehetővé a nyergesújfalui azbesztcement-lemezgyártó üzem létrehozását, amely 1975. november 1-től üzemel. A KOOPERÁCIÓT a modern külkereskedelem formájának tekinthetjük, különösen a szocialista országok gazdasági integrációjában. A mintegy 300 megkötött és előkészítés alatt álló szocialista kooperáció, a nemzetközi gazdálkodó szervezetek működése és eredményei azt bizonyítják: olyan eszközzel rendelkezünk, amely a gazdasági. kereskedelmi együttműködés hatékonyságát növeli. (KS) 1976—1980 között évente átlagosan 6 százalékkal nő a kiskereskedelmi áruforgalom ÜLÉST TARTOTT EGER VÁROS TANÁCSA Dr. Varga Jánosnak, az eg. ri városi tanács elnökének vezetésével pénteken délelőtt ülést tratott a megyeszékhely tanácsa. A testület tagjai — a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után — meghallgatták. majd elfogadták azt a tájékoztatót, amely a városi tanács végrehajtó bizottsága 1975-ben végzett munkáját elemezte. Az ülés további részében Kozmáry György, a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályának vezetője téri esztette a résztvevők elé a város áruellátásának helyzetéről, s a kereskedelmi célkitűzésekről készített beszámolót. A szóbeli kiegészítést követően kibontakozott vitában több tanácstag elmondta a véleményét, javaslatát — miután a tervek csak a kö. vetkező hónapokban megtartandó tanácsülésen válnak véglegesséi Mi foglalkoztatja a város lakosságát, milyen gondokról, elképzelésekről szóltak a tanácstagok? Mindenekelőtt annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az elmúlt ötéves tervben jelentősen ja. vult a megyeszékhely áruellátása. bővült a kereskedelmi. a vendéglátóipari, valamint az idegenforgalmi ellátást szolgáló hálózat. Örömmel értesültek a beszámolóból arról is — hangoztatták —, hogy 1976 és 1980 között évente átlagosan 6 százalékkal növekedik majd a kiske- rcs'edelmi áruforgalom. Ez feltételezi ugyanis azt. hogy az eddiginél jobb lesz a város élelmiszer-, gyümölcs és zöldség-, illetve iparcikkellátása. A tanácstagok a körzetek lakóinak a véleményét tolmácsolták akkor, amikor szót ejtettek a lajosvárosi rész ellátási gondjairól, a nyitva tartási idővel kapcsolatos problémákról. Külön szóba került a kereskedelmi Dropa- ganda és az áruválaszték kérdése s ennek a sokszor tapasztalt eltérése. Az ígért, hirdetett árucikkek ugyanis nem egy esetben a polcok helyett a hiánycikkek listáján szerepelnek. A téma összefoglalásakor, a vita lezárásakor Kozmáry György hangsúlyozta: a tanács és a kereskedelmi vállalatok, valamint a megye- székhelyen működő üzemek jobb összefogására törekszenek, hogy a jövőben mind kevesebb panasza legyen a lakosságnak, a gyárak dolgozóinak, a különböző szintű áruellátásra. A városi tanács ülése ezután az elmúlt esztendőben végzett társadalmi munka ér. tékelésével foglalkozott. A Musinszky Pál, a társadalmi munkát szervező bizottság titkára által előterjesztett eredmények ismertetésére egy későbbi alkalommal visz- szatérünk lapunk hasábjain. A testület ülése — amelyen részt vett Kovács János, a városi pártbizottság titkára, dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint Miskolczi László, a megyei tanács ke- reskedelmi osztályának helyettes vezetője is — egyéb kérdések megbeszélésével ért véget. í-s) Asszonyok, hétköznapok Konfekcióüzeni a füzesabonyi telepen Füzesabony, Szihalmi út 16. Néhány esztendővel ezelőtt, de nem is olyan régen, még egy általános iskola pontos helyét jelezte ez a cím. Többnyire a „telepi” gyerekek jártak ide.de persze, szép számmal akadtak, akik a régi faluból jöttek át a vasúti hídon, s a vonatok füstjébe, füttyébe burkolózva igyekeztek felidézni a sosem látott hegyek, folyók neveit vagy az ikes igék rejtelmeit. Aztán új iskolába költöztek az újabb diákok és tanárok, s magukkal vitték a régi padokat, térképeket, táblákat, katedrákat. Mindennek most már nyolc éve. Ekkor szállítottak a megüresedett épületbe varró- és vasalógépeket s lett üzem az iskolából, a Budapesti Konfekció Szövetkezet füzesabonyi telephelye. Gondokkal, nehézségekkel indult a munka, a háztartásból kikerült dolgozóknak meg kellett szokniuk a munkahelyi fegyelmet, nem utolsósorban pedig — meg kellett tanulniuk a szakmát. Közben múltak az évek, és sok minden történt a konfekcióüzem életében, jó is, meg rossz is. A legfontosabb célt azonban sikerült elérni: munkalehetőséget biztosítani a füzesabonyi lányoknak és asszonyoknak, hasonlóképpen pedig a besenyőtelkieknek, akik szintén szép számmal járnak be az üzembe. Jelenleg — ahogyan Kovács József, a telep nemrégiben kinevezett új vezetője és Hídvégi Sebestyénné műszaki vezető mondja —, 170—180-as „termelői” létszámmal dolgoznak és ebbe a keretbe 41 ipari tanuló is beletartozik. Kevesen, de elsőként A nagy gyárak múnkás- kollektívája mellett természetesen eltörpül ez a 200- nál is kevesebb létszám, Füzesabonyban azonban a nők foglalkoztatása szempontjából úttörő szerepet vállalt ez az üzem, hiszen átadásakor, 1967. decemberében még a Mátra- vidéki Fémművek füzesabonyi gyára sem* működött... A régi iskolaépület nyolc esztendő alatt komoly kis üzemmé növekedett: először a régi „alma maternél” nagyobb területű munkatermet, majd egy saját szabászatot, végül raktárát építettek. Ezzel elertek, hogy újabb dolgozókat vehettek fel, részben pedig azt, hogy most már nem Budapestről hozzák a szabványokat, hanem helyben, saját maguk készítik. Méghozzá annyit, hpgy saját szükségletükön túl, részben el tudják látni szabvánnyal a szövetkezet mezőkeresztesi üzemét is. Aki pedig arra kíváncsi, rnit is készítenek a gyakorlott, de többségükben még szakképzetlen munkásasszonyok, annak szívesen megmutatják termékeiket, ízléses, modern vonalú női, gyermek- és férfipantallóikat. Napi 700 nadrágot — 500 pamut és 200 szövet alapanyagút — készítenek. Értékesítésükről a központ gondoskodik, s hogy ez nem okozhat különösebb gondot, azt a termékek iránti nagyarányú kereslet igazolja: a belföldi piac? mellett tavaly már eljutottak ezek a nadrágok Hollandiába és az NSZK-ba, idei második félévi kapacitásukat pedig már teljes egészében francia exportra kötötték le. Divat: a GYES Eredményesen dolgozik tehát a füzesabonyi munkásasszonyok eme kis üzeme, ahol legnagyobb gondot most a munkaerő-utánpótlás biztosítása jelenti. A lehetséges feladatok megoldásához a teljes létszám sem lenne elég, pedig teljességről nemigen beszélhetünk: 59 asszony jelenleg például gyermekgondozási segélyen van, s mire ezek a sorok megjelennek, köny- nyen 60-ra emelkedhet a GYES-es asszonyok száma. Akik viszont dolgoznak, azoknak egyáltalán nem könnyű. A két műszak mellett továbbra is rájuk hárul a háztartás, a család ellátásának sok-Sok gondja, így hétköznapi gondjaik,' feladataik messze meghaladják azokét, akik megmaradtak a háztartásban. A mi hétköznapjaink valódi, igazi hétköznapok. Sok munkával, kevés pihenéssel —i így sűrítette össze véleményét Perge Ferencné, aki arról nevezetes az üzemben, hogy szinte családi körnek tekintheti munkahelyét: három testvére ugyanis szintén itt dolgozik. Azon kívül — nem utolsósorban — egyik alapító tagja ennek a minigyárnak. Otthonosan illeszti össze a szabványokat idebenn, otthon pedig négy és fél éves kisfiát neveli, és A jobb termőhelyi adottságokért t alajjavítás, korszerű tápanyag-gazdálkodás tudományos alapokon Heves megyében Megyénkben közismerten sok a mészhiányos, kedvezőtlen termőhelyi adottságú talaj, illétve földterület. Főként a hegyvidéki termelő- szövetkezetek küzdenek e kedvezőtlen adottságokkal, de — a mai kémiai, vegyszeres talajerőgazdálkodás és növényvédelem körülményei között — a jobb minőségű talajok időszakonkénti vizsgáltára is elengedhetetlenül szükség van. Ennek a feladatnak az ellátására s a vizsgálatokon alapuló talajjavítás, valamint tápanyaggazdálkodási szaktanácsadás elvégzésére létesült a Tiszántúli Talajjavító Vállalat is. Amint Havassy Györgytől, a vállalat Heves megyei szaktanácsadójától megtudtuk, megyénkben alapvetően kedvező lehetőségek vannak a talajjavításra. Ugyanis a megye egyik pólusán a felnémeti mészmű, az alföldi részen pedig a hatvani cukorgyár mész- iszaptelepe szolgáltatja a javítóanyagot. — Hogyan élnek a megye termelőszövetkezetei e lehetőségekkel? — Általában vállalatunk szaktanácsadói — magam is — járják, illetve járjuk a közös gazdaságokat, s felmérjük a különböző talajja- vítasi, tápanyaggazdálkodási igényeket. Ezeket megrendelések formájában továbbítjuk az Országos Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló Intézet laboratóriumához, ahol elkészítik a talaj javítási szak- véleményt, amelyekre állami támogatás igényelhető. Éppen ezért célszerű egyszerre nagyobb területet megvizsgáltatni, hogy szükség esetén megfelelő szakvélemény álljon rendelkezésre, ha a tsz támogatást kap és anyagi lehetőségei is megengedik a nagyobb területű talajjavítást. Vállalatunk munkájának a talajjavítás csupán az egyik feladata, s elmondhatom, hogy a tapasztalatok azt bizonyítják: jelentősen növekszik a termésátlag a meszezeit területeken, de legalább ilyen fontos a meglevő tápanyagokkal való jó gazdálkodás is. Ezzel kapcsolatban elegendő arra utalni, hogy a műtrágyaárak is emelkedtek, s éppen ezért egy dekagramm műtrágyát sem szabad a szűkös és drága készetekből megalapozatlanul felhasználni. A talajvizsgálatok elvégzése és a szükséges tápanyagadagok kiszámítása nagy felkészültséget, megfelelő laboratóriumi feltételeket és időt igényel Az üzemek szakemberei erre nem tudnak időt fordítani, s a technikai feltételek sem adottak. Ezt a munkát éppen ezért vállalatunk szaktanácsadói végzik el. — Igénylik-e nagyüzemi gazdaságaink ezt a fontos szolgáltatást? — Az utóbbi években szinte ugrásszerűen megnövekedett e talajvizsgálatok és az ezeken alapuló tápanyaggazdálkodási szaktanácsadások iránti igény. Például a délhevesi termelőszövetkezetek már évek óta igénybe veszik szolgáltatásainkat. így Mezőtárkány, Poroszló, Sarud és Tíszanána közös gazdaságai a legrégebbi partnereink közé tartoznak, de elmondhatom, hogy még azok a gazdaságok is kérik a talajvizsgálatot egész területükre, amelyek már termelési rendszerben termelnek. A múlt évben és ez év elején a hegyvidéki gazdaságok is szerződést kötöttek vállalatunkkal talajvizsgálatra és szaktanácsadásra, amelynek alapján Istenmezején, Mát- raderecskén, Szajlán és Bo- donyban már munkához is láttunk, s ezekben a napokban mei-ült fel az igény’ Bátorban is e szolgáltatás iránt. Az elkövetkezendő hetekben és hónapokban keressük meg a mátraballai, tarnaleleszi és a' pétervásári termelőszövetkezeteket is, ahol bizonyára szintén megkötjük e fontos szerződéseket. — Mennyibe kerül e szolgáltatás a termelőszövetkezeteknek? — öt évre kötünk szerződést, s az első évben elvégezzük a talajvizsgálatokat, s ennek alapján öt éven át adjuk a tápanyaggazdálkodási szaktanácsot. Ezeknek a vizsgálatoknak és szaktanácsoknak az ára szinte csak jelképes, hiszen a talajvizsgálat díja hektáranként 18 forint, s a következő négy év alatt a szaktanácsadás díja hektáranként mindössze 5 forintba kerül. A gazdálkodás volumenében ez egy csekély összeg, ugyanakkor a közös gazdaságok vezetői, szakemberei olyan szakvéleményt kapnak, amelyre biztonsággal alapozhatnak. igyekszik rendben 'tartania kicsit, meg. a miskolci MÁV- nál dolgozó férjét, na meg a háztartás gondjait: főzés, mosás, takarítás ... Mindez gyakran éjfélig is eltart, sok szórakozásra nemigen gondolhatnak. Csak néha mozdulnak ki a családi házból, többnyire Miskolcra egv-egy jó színházi előadás kedvéért. Joggal merül fel ugyanakkor a kérdés, vajon nem elhamarkodott ítélet-e azt mondani, hogy — hétköznapi módon telnek a munkásasszonyok hétköznapjai. ! >e Kovács Ferencné, aki két éve dolgozik a szabászaton, és a~ • ik legjobb munkásnak számít, szintén ezt erősíti meg: — Nem könnyű nekünk. S ezen még az sem változtat, hogy az én helyzetem aránylag nem olyan nehéz, hiszen a kislányom nemrég ment férjhez, ketten vagyunk a férjemmel otthon, és a ház körüli munkákat is elvégezzük ketten. Szóval: ő nagyon rendes, és ez az én dolgomat is nagyon megkönnyíti. És mégis érdemes Végezetül a legifjabb „utánpótlás”, a mindössze 14 éves, szőke kislány, Sütő Marika véleménye: — Amikor kimaradtam az iskolából, már varrónő szerettem volna lenni, de akkor nem volt felvétel. így a Herbáriá- nál helyezkedtem el, de ott nagyon nehéz volt, sokszor 40 kilós zsákokat kellett emelgetni. Ahogy lehetett, azonnal idejöttem, és szeretném, ha jól bele tudnék tanulni ebbe a munkába. Négy műveletet már tudok, de persze, még sokat szeretnék megtanulni. Nem vagyok erős fizikumú, de elég jól bírom azzal együtt, hogy otthon is én takarítok Mert anyukámnak.is sok és nehéz dolga Van. A volt iskolában most nem számokat vagy verseket tanul a kislány, hanem a varrás kusza szálain igyekszik eligazodni. Az eredményért ő is, és az üzem régebbi dolgozói is igyekszenek minden tőlük telhetőt elkövetni. S a siker igazolása lehet annak, hogy a nehéz hétköznapok ellenére szép és érdemes géphez ülni, KT Mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben Heves megye ipari szövet, kezeteiben is megkezdődtek az ilyentáit már hagyományos mérlegzáró közgyűlé. sek. A KISZÖV tagszövetkeze, tei közül a Recski Lakásépítő -Ksz nyitotta az ünnepi események sorát. Mint a számvetés alkalmával Szabó Pál elnök — egyebek mellett — elmondotta: a mátrai kis szövetkezet tavaly a ko. rábbihoz képest valamivel növelte termelését, s így elérte a 13,14 millió for ntos árbevételt. Szolgáltatásai lényegében nem változtak, inkább csak az építőipari, ipa. ri tevékenysége fejlődött. A képződött 1.6 milliós nyereségből a szövetkezet átlagosan 11 napos részesedést fizethetett ki dolgozóinak. Mint a KISZÖV-től értesültünk: a szövetség 24 tagszövetkezetének mindegyiké nyereséggel zárta a tavalyi évet. A ktsz-ek mérlegzáró közgyűlései ma. szorr taton folytatódnak: a Hatvani Cipész Ipari Szövetkezetnél és a Hevesi Építő Ksz-nél kerül sor a számadásra. Mnűismf} (faludi) 1976. február 28„ szombat j
