Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-28 / 50. szám

*

Sárba veszett milliók?

2. Ä panaszok és a szerkesztők

A bíráló megjegyzésekkel, a többnyire iogosnak látszó kifogásokkal a legilletékesebbhez. az Iskolatelevízió szerkesztőségéhez fordultunk. Itt három rovatban — az alsó tagozatosban, a matemati ka-természettudománviban és a társadalomtudományiban — negyven munkatárs. szerkesztő dolgozik. A felvételhez — s ezt is jó tudni — nem elég az egyetemi, a főiskolai tanári diploma, a rátermettség. Mindez kevés, ha hiányzik az élmények, a tapasztalatok regimentjét nyújtó tanításí korlat. A

kollektíva muti..aiai egy főállású és egy segédoperatőr segíti. így hát a házi ministáb bármikor riportútra indulhat, s otthonosan mozog minden témakörben. Egyéb, ként még csaknem negyven televíziós szakember vesz részt a műsorok készítésében.

Az alkotógárda tevékenységét Kelemen Endre, az ITV osztályvezetője irányítja. Vele beszélgettünk, tőle kértünk választ a pedagógusok által jelzett gondokra.

—t Mi o véleménye az őszi szünet miatti lemaradásról? Gondolkodtak-e a megoldáson?

— Nem először hallom ezt a panaszt. Engem és kollégáimat rendkívül bánt az. hogy adásainkat a falvakban. a kisközségekben egyáltalán 'nem. vagy csak részben hasznosítják. A dolog persze korántsem egyszerű. Ha októberben tíz napig nem sugároznánk adásokat, akkor a fővárosban jelentkeznének a problémák. Itt ugyanis nincs betakarítási szünet. Szóval, az egyik fél mindenképpen károsodna. A kiúton meglehetősen sokat töprengtünk. Felvetődött a programok ismétlésének kérdése. Ez elképzelhető lenne, de hát igény még nem érkezett. Nekem az a véleményem, hogy az ötletes nevelők úrrá lesznek a nehézségeken, s ésszerű anyagösszevonással felzárkóznak a ml tempónkhoz. Aki akarja, ezt bárhol megteheti. Természetesen számítunk az Oktatási Minisztérium. a megvei. a járási, a vá. rosi művelődésügyi osztálvok illetékeseinek ötleteire. Eddig sajnos, semmilyen javaslat nem érkezett hozzánk, pedig mi szívesen elfogadnánk minden életképes tanácsot. hiszen azt szeretnénk, ha az oktatás javára kamatozna igyekezetünk, s az évi huszonötezer perces műsoridő. valamint az a négv-öt millió forint, amit belső költségekre, s a külső munkatársak. a szereplők honoráriumának fedezésére fordítunk. Szívesen fogadnánk a vidéki tanárok elképzeléseit, mert több szem többet lát.

— Maximalista-t az ITV, figyelembe veszi-e a tananyagcsökkentést?

— gn nem hiszek ebben. Néha valóban többet adunk annál, ami a tantervi követelmény. ami a tankönyvekben szerepel. Ügy vélem: ez bocsánatos bűn. mert bízunk abban, hogy a tanulók jelentős része érdeklődő típus, s igényli azt a bizonyos pluszt, amely . tudatában rögződik ha érdekesen színesen tálalják. Ezt nem kell számon kérni. Lassan tizenegy év iskolatelevíziós tapasztalatai igazolják az ifjúság információéhségét. Kár lenne erről megfeledkezni, erre nem építeni. Ezért kínálunk mi nemcsak törzs-, hanem kiegészítő anyagot is. A feldolgozás. az értékelés, a magyarázat már a nevelők dolga, hiszen ők ismerik egy-egy közösség képességeit.

— Mit tegyen a tanár akkor, ha párhuzamos osztályokban tanít?

OIÜÉ

Ubsuiz 28» izmába!

— Ha az alkalmankénti összevonás órarendi vagy tantermi akadályokba ütközik — az ötletesség azért átsegít a legnagyobb nehézségeken is — akkor valóban csak az egyik tanuló- csoport nézheti a tévét. Ez a helyzet kísérleti megfigyelésekre csábít: alkalom adódik az ITV-adások hatásának vizsgálatára. Erre bizony szükség van. mert tudomásom szerint ilyen elemzést mindössze egv alkalommal készítettek, azt is a Magyar Rádió és Televízió Tömekommunikációs Központja. Nekünk nagy segítséget jelent, a precíz tájékoztatás. mert mérlegelhetünk. s eldönthetjük: mit. hogyan csináljunk. Alapozni lehet egyébként a délutáni ismétlésekre, s az se rossz, ha a tanulók otthon ülnek a készülékek mellé, a következő órán ugyanis néhány mondatban megbeszélhetik a látottakat. Egyelőre nincs más lehetőség. A végleges megoldást a talán nem is olyan távoli jövő hozza, amikor az iskolák elfogadható áron megvehetik a képmagnókat. Svédországban ez már mindennapos gyakorlat, és kitűnően megszervezték az egyes felvételek. oktatási csomagok rendszeres cseréjét. Hasonló kísérletek folynak a Szovjetunióban és Lengyelországban is.

— A Heves megyei iskolák zömében a matematikai és a kémiai műsorokat nem tudják hasznosítani, mert nincsenek összhangban a jelenlegi gyakorlattal. Remélhető-e megnyugtató változás?

— Sajnos, ez így van. elsősorban azért, mert csak a többség kívánságait teljesíthetjük. Országszerte még a régi tanterv szerint tanítják a matematikát. Megyéjük e tekintetben kivétel. mi azonban nem alkalmazkodhatunk a kísérletekhez, hiszen akkor — többek között — régi anyagainkat selejtezni kellene. Persze, ez is jogos igény — a meglevők harminc százaléka ugyanis valóban elavult — csakhát az újak készítése komoly összegbe kerül. Ezért várjuk meg 1978-at. amely fordulópontot jelent majd oktatásügyünkben.

— A kémia esetében miért nem követik ezt a kétségkívül helyes alapelvet?

— Ez a tárgy valóban sajátos kivétel. Az Országos Pedagógiai Intézet biztatására tevékenykedünk a jövő

Amikor először mentem végig a műhelyen, megijed-, íem. Ennyi férfi! Hiába .próbáltam észrevétlenül és lehetőleg gyorsan járni a gépek között, amint beléptem az ajtón, abbahagyták a munkát, és elkezdődött a füttykoncert. Csak egy fiú nem tartott a többiekkel. Mintha észre sem vette volna, hogy bejöttem, dolgozott tovább. Egyszer visszanéztem rá az ajtóból; akkqr vettem észre, hogy lopva utánam pillant, mert a tekintetünk találkozott. Jót nevettem magamban, amint kiléptem az udvarra; milyen szemérmes ez a fiú, nem akarja észrevétetni, hogy tetszem neki.

Egy pár hónapig az emeleten dolgoztam, aztán lekerültem én is a földszintre, a műhely szomszédságába, a már Jól íft

szellemében. Ebből a diákság nem sokat nyer. A tanárok viszont tájékozódhatnak, s azokat is segítjük, akik gimnáziumokba jelentkeznek továbbtanulni, mert itt már a korszerűbb szemlélet alapján oktatnak.

— Hogyan fejlődött az Iskolatelevízió és a több mint százezres pedagógustábor kapcsolata?

— Már a kezdetben arra törekedtünk, hogy szorosabbá. élőbbé formáljuk. Erre jellemző példaként említhetném Egert, azt a várost, amely a nemzetközi ITV-s konferenciának is otthont adott. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola II számú gyakorló általános iskolája

— ezt szerződés, együttműködési megállapodás rögzíti

— bázis iskolánk. Számítunk a nevelők támogatására, a szakmódszertannal foglalkozók tanácsaira. Nem egy esetben forgatókönyveket küldtünk le bírálatra. Épp azért hogy közelebb kerüljünk a valósághoz, azt adhassuk, amire tényleg szükség van. így munkánk színvonala is javul, s kevesebb lesz az alapos minőségi kifogás. Mi. valamint a tévé egyik fiatalokból toborzó- dott műszaki szocialista brigádja. a zártláncú tévé- rendszer korszerűsítéséről gondoskodunk.

— Hallhatnánk a tervekről, az elképzelésekről is?

— Sokoldalúan szeretnénk előkészíteni az új tantervek bevezetését, előbb a tanárok továbbképzését elősegítő, majd a gyerekek tanulását könnyítő programokkal. Űj feladat a felnőttoktatás. A hetedik és nyolcadik osztályosok számára hatvannégy harmincperces műsort csinálunk. Egy sorozattal — közreműködik Hargitai András — könnyítjük az úszóoktatást. Húszrészes gitáriskolánk — Szendrei Karper László irányításával — a közkedvelt hangszert népszerűsíti. A világnézetünk alapjai című tantárgy elsajátítását szolgáló filmeket is vetítünk

— összesen huszonötöt — ősztől. Egyszóval többet, jobbat igyekszünk ajánlani, közelebb kerülve az oktatás-nevelés hétköznapjaihoz.

Igen. valóban ez a céL s ha megvalósul, kurtább lesz a panaszlista, s nem kell aggódni a kárba veszett milliók miatt.

tettem a munkát, behívtak az üzemvezetőhöz, s mondták „Klárika, maga érettségizett kislány. Eddig fizikai munkásként is megállta a helyét Most kellene nekünk egy jó munkaerő az irodába. Jöjjön át ide.” Igaz, hogy éri értek sokféle irodai munkához, mert közgazdasági technikumba jártam, de nem volt kedvem ülni egész nap, „én inkább a műhelyben maradnék... maó-s szeretnék lenni” — válaszoltam.

— Meó-s! Egy ilyen f iatal kislányt...

Néhány hét múlva mégis meó-s lettem, s most már nem én mentem át naponta többször a szomszédos műhelyen, hanem a fiúk látogattak át hozzám. Egyszer éppen egy ládát készültem felemelni, amikor valaki mellém lépett.

— Szabad segíteni\

Pécsi István

l-ASZU&F'f ZSUZSA*/"A i

Táborozás a könyv körül

Nem új találmány, de feltétlenül másabb. több. mint amit eddig csináltak. És mindez a gyöngyösiek nevéhez fűződik. amihez kell még egy könyvtár is. aztán kell még hozzá néhány tucat gyerek és egy maroknyi felnőtt. akik irányítanak, mozgatnak. segítenek.

Egyszóval: nem is olyan egyszerű az egész.

á • a

Amikor az „érdemi szerzőtől”. a gyöngyösi könyvtár vezetőjétől. Baranyi Imrétől érdeklődtem a mátráfü- redi olvasótábor felől. ő röttön azzal kezdte, hogy olvasótábort már évek óta szerveznek a legkülönbözőbb helyeken az országban, ő maga is a legkiitönbözőbb felettes szervektől kapta a felszólítást ilyen tábor kialakítására, tehát nem „új találmányról”. van szó.

Minek tehát mégis port kavarni körülötte?

Mert ez a gyöngyösi modell különbözik a többitől. Nem csupán a nyári két hétre épít. hanem folyamatos lesz a foglalkozás az év egész időszakában. Abban is mása törekvésük, hogy kiket vonjanak be a táborbozásba. Az általános iskolák ötödikeseivel akarnak kezdeni, és akiszemelt mintegy harminc gyerekkel nemcsak a tanítási évben tartják a kapcsolatot a kéthetenkénti klubfoglalkozás keretében, hanem ugyan, azt a harminc gyereket három éven át istápolják majd.

Kiket választanak ki. és mi a céljuk velük? A kérdések önként adódtak az előzményekből.

Nagyon figyelemre méltó szándék található fel a válaszban. „Olyan tehetséges munkás-paraszt származású gyerekekkel akarunk foglalkozni. akik érzékenyek a problémákra és a problémák megoldására is készségesek.” Idézhetjük a hivatalos program idevágó tételét

Mindezt köznyelvre lefordítva: eszes. okos. látó és halló fiatalokat akarnak képességeik kibontására alkalmassá tenni a fizikai dolgozók családja köréből.

Zseniket szándékoznak képezni? Aligha. „Csupán” értelmes lényeket, akik érdeklődnek az őket körülvevő világ dolgai iránt, és nemcsak passzívan befogadják a dolgokat. hanem maguk is részt kémek a tennivalókból.

■ • •

Az iskolásokat a nevelők segítségével választják ki. aztán a kiszemelt gyerekek otthonába is elmennék, beszélgetnek a szülőkkel és a gyerekkel, és mindez valami, féle szóbeli tesztnek fogadható el. hogy a tévedés lehetőségét a minimálisra csökkentsék a gyermek esetében.

Az indítás az első nyári tábor Mátrafüreden. a diákotthonban Két hét időtartam. ami alatt tulajdonképpen az ismerkedés zajlik le. Valamiféle képességfelmérés is. lelki térképezés is. hogy ennek alapján állíthassák össze a három év programját.

Talán iskolapótló tanoda lenne ez? Korántsem. Nincs tanítási órakeret, nincs tanterv. de még olyan cél sincs, hogy a gyerekeket a szép- irodalmi művek megismerésére bírják rá. Pedig rengeteg könyv veszi majd őket körül. De csak azért, hogy ezeknek a könyveknek a segítségével a bennük kialakuló kérdésekre a választ megkíséreljék megtalálni.

Hiszen nemcsak irodalmár, hanem természettudományi szakember is bábáskodik majd a táborlakókkal, ahogy egy fiatal zenész, zeneszerző is törekszik majd arra. hogy a gyerekek érdeklődése ne szűküljön le egy meghatározott körre.

Ezt fejezi ki « program ügy, hogy: „a gyerekeket problémaérzékenységre” szeretnék nevelni. De ha csupán ezt céloznák meg. akkor valamiféle lelki púposságot terjesztenének. akárha hisztéri- kákat akarnának minél nagyobb számban produkálni. A cél azonban az. hogy a meglátott problémák megoldására is alkalmasak legyenek ezek a fiatalok, törekedjenek a megoldás megtalálására.

Ez a legfőbb jó a programban.

Ebben a mi társadalmunkban nem lehet az emberek, kel. az emberi lelkekkel. a serdülőkkel partizánkodni. Mi a biztosíték arra. hogy a tervezett olvasótábor nem valamiféle szépelgők és fontos- kodók. ortopédjellemek gyülekezete lesz?

Az állami ellenőrzés és Irányítás, ami a művelődés- ügyi osztályok útján valósul meg.

Akik pedig a program végrehajtásában részt vesznek: dr. Villányi Lenke pszichológus. a fővárosi XIII. kerületi nevelési tanácsadó munkatársa, dr. Bánlaky Pál. áz Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológiai tanszék kének dolgozója, aki a gyöngyösi Városi Művelődési Ház szociológiai körének a vezetője immár négy éve. Zom- bőri Ottó, az Uránia Csillagvizsgáló tudományos mun. katársa Varga Csaba író. és a vendégelőadók közül Kass János festő, de tervbe vették a Kaláka együttes közreműködését is. ahogy valamelyik gyermekűi ság szerkesztőségét is meghívják majd egy találkozóra.

Három éven át és nemcsak -nyaranta, hanem kéthetenként találkoznak az ál. talános iskolás gyerekek azokkal a fiatal és lelkes De. dagógusokkal, tudományos dolgozókkal, akik szeretnének nyílteszű ifjakat nevelni ebből a harmic gyerekből.

BBS

Nagyon vonzó terv megvalósítása kezdődött el Gyöngyösön azzal, hogy az iskolák tanárai segítségével mérhetvén nevet ismernek azok, akik hozzáfogtak az elképzeléseik gyakorlattá váltásához. A városi művelődésügyi osztály és a könyvtár most együtt lép. együtt tervez és dolgozik a jó ügyért.

Érdemes figyelni rájuk és támogatni törekvéseiket.

G. Molnár Ferenc

20.20:

Forduljon

Psmith-hez

WFORDULJON PSMITH-HEZÜI ,

PSMITH MAJD SEGÍTI 1 PSMITH

MINDENT ELINTÉZ! ÖNNEK SZÜKSÉGE LENNE

VALAKIRE, AKI ELJÁR PERES ÜGYEIBEN? VALAKIRE, AKI ELINTÉZI ÜZLETI ÜGYEIT? VALAKIRE. AKI SÉTÁLNI VISZI A KUTYÁJÁT?

VALAKIRE. AKI

MEGGYILKOLJA AZ ÖN NAGYNÉNJÉT? FORDULJON PSMITH-HEZ!

A fenti hirdetés egy tekintélyes angol újság első oldalán jelent meg; így kapcsolódott be Psmith Wode- house világsikert aratott regényébe.

A vidám történet, amelyet most televíziós változatban láthatnak, egy ékszerrablás körül bonyolódik, amelynek főszereplője lesz Psmith ez a kedves, minden szélhámosságra kész angol fiatalember.

Közreműködik: Huszti Péter. Márkus László, A^dal Györgyi. Piros Ildikó. Béres Ilonia, teleki Kamill és még sokan mások.

Rendező: Málnay Levente.

■— Jókor kérdi, amikor már készen van. — Ránézek, akkor ismerem meg: ez az én szemérmes hódolóm.

Aznap, amikor kimentem a gyárkapun, ott állt a buszmegállónál. Egy kocsira szálltunk. Másnap is. Harmadnap egyórás megbeszélésünk volt a meó-ban. Hat nem ott állt a buszmegállóban, még fél ötkor is! Azt gondoltam, próbát teszek: a tér felé indultam gyalog. Ö is elindult — utánam. Mit tagadjam, jóleső érzés volt. Akadt udvarlóm, szombatonként táncolni jártam velük, sörözni mentünk vagy moziba. De másra vágytam már. Amikor eddig értem gondolatban, megszólalt mellettem az én szemérmes hódolóm:

— Ugye, nem haragszik? Hiszen mi már hónapok óta ismerjük egymást, de én még szólni nem mertem...

így kezdődött a mi történetünk. Albérleti lakásomig kisért, s a hosszú út alatt sok mindent elmondtunk egymásról. Beszélt az édesanyjáról, beszélt a házról, amit négy éven át szinte egymaga épített, a televízióról, amire csaknem együtt már a pénze. De magáról alig akart szót ejteni.

— Tudja, Klárika, én mín- Mg dolgoztam, sokat dolgoztam. Jó esztergályos lettem, meg jó kőműves is, míg a házamat építettem. A ráaiószerelést is megtanultam, míg összeraktam egy rádiót. De egyvalamire nem értem rá: iskolába járni. Csak hét évig ültem a pad- ban ... Maga tizenkettőig, tudom. Jól gondolja meg ezt, Klárika...

Attól kezdve mindennap találkoztunk Gáborral. Három hét múlva elvitt az édesanyjához. Olyan megil- letődött voltam, amint beléptem az ajtón, s arra gondoltam: ez mind az ő keze munkája, ezt mind ő építette.

Az édesanyja megcsókolt az ajtóban. Az asztalon vaníliás sütemény illatozott, a sarokban, Gábor rádiós könyvei mellett, már ott állt a televízió.

Este hazafelé azt kérdezte: „Hozzám jönnél feleségül? Egy ilyen... hétele- mishez?”

— Nálad jobb embert nem is tudnék elképzelni — feleltem. — És nem is kell. hogy „hételemis” maradj.

— Vén fejjel járjak iske ’dba?

— Én is megyek majd ősszel, esti technikumba, elvégzem a vegyiparit. Csak egy évvel végzek előbb, mint te.

— Szóval, már azt is eltervezted, hogy én is legyek majd technikumba — nézett rám megütközve.

— Hát majd, ha ked-ed lesz — mondtam —, de ia nem, akkor legalább ezt az utolsó évet járd végig.

— Miért? Olyan fontos ez neked?!

— Miért, miért? Hogy mondhatsz ilyet? Ha maid a gyerekünk lesz nyolcadikos és kérdez tőled valamit, mit fogsz mondani neki, hogy én azt az osztályt már nem végeztem el?...

Az ékküvőt tavaszra terveztük. Gábor már nem tiltakozik az , iskria ellen. Panaszkodik viszont az kies- anyja, persze csak bizalmasan. Azt mondja: gyerekes dolgai vannak mostanában az ő komoly fiának. A' minap például rájött, hogy titokban a hetedik osztályosok földrajzkönyvét magolja,

ősszel valóban gyerekek leszünk egy kicsit. Mindketten beülünk az iskolapadba. S tudom- Gábor utolér ma‘d, izerényen. szinte észrevét leiül lép mellém, mint januárban az első közös sétánk idején,