Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

Miből mennyit termel az idén megyénk mezőgazdasága?

Növekszik a búza-, a zöldségtermő terület

Egerben gyártják,

Diósgyőrben használják

Egyre több korszerű berendezés készül az egri Fém- és Elektromechanikai Szöveti kezeiben. Jelenleg a Diósgyőri Gépgyár részére készítenek úgynevezett DKS sajtoló auu* AZ ÉV ELSŐ NÉHÁNY hónapjában a mezőgazdasági nagyüzemekben a fő hangsúly az elmúlt^ év értékelésén, s az új esztendő feladatainak, célkitűzéseinek meghatározásán van. Ilyenkor készülnek a tervek, az elemzések, de javában folynak a különböző termelési, termékértékesítési szerződéskötések is Általában véve elmondhatjuk, hogy az 1975-ös gazdasági évre erősen rányomja á bélyegét az 1974. évi rendkívüli őszi időjárás. Ennek következtében például a kalászosok területe őszi búzából’ 'mintegy hétezer hektárral csökkent, s további terméskiesést okozott az 1974. évinél lényegesen alacsonyabb termésátlag is. Ugyanis 1974-ben megyénk mező- gazdasági nagyüzemeiben kiváló termésátlag született,

36,9 mázsás hozammal. Ez a fontos átlagszám 1975-ben mindössze 29,8 mázsa hek- tárra alakult. A IV. ötéves tervben elért dinamikus, fej-, lődés így is egyértelműen kimutatható, hiszen a III. ötéves tervi 21,4 mázsás átlaggal szemben d most lezárult IV. ötéves terv őszi búza hektáronkénti átlaghozama 30,7 mázsára növekedett.

Amint a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán megtudtuk, a múlt év őszén igen kedvező időjárási viszonyok következtében ismét „visszaállt” az ,1974. évi helyzet az őszi búza vetésterületét illetően. Ugyanis, amíg 1974. őszén mindössze 47 492 hektár volt az őszi búza vetésterülete, addig a múlt év őszén 54 292 hektáron vetették el ezt az alapvetően fontos növényt. A jó minőségű talajmunka, s a mindeddig kedvező időjárás biztatás arra is, hogy ismét sikerül az 1974. évi termésátlagot is elérni. _

KEDVEZŐ HELYZETRŐL adhatunk számot a megye zöldségtermelő ágazatának kilátásairól is. Konzervipari vonalon például összességében 1975-ben 3906 vagon

árut vásároltak fel, s az eddigi szerződéskötések alapján mintegy 5263 vágón árura van kilátás. Ezen belül a zöldborsótermelés a kétszeresére, a zöldpaprika: mintegy másfélszeresére növekszik, s paradicsomból pedig csaknem 1300 vagonnal szerződtek többet a termelő gazdaságok a múlt évben felvásárolt mennyiségnél.

Ugyancsak kedvező képet mutat a SZÖVTERMÉK statisztikájában is a. friss fogyasztású zöldség- és gyümölcsfélék termeltetése, a várható áru mennyisége. Ezek között első helyen kell szólni a burgonyatermesztésről: sok-sok huzavona után Végre termelni fog a már évekkel ezelőtt megalakult burgonyatermesztő társulás is. Ennek eredménye, hogy amíg a múlt évben mindösz- sze 143 vagonnal tudtak felvásárolni e fontos közétkeztetési cikkből megyén belül, addig ez a szám — a szerződések alapján — meghaladja majd az 560 vagont. Az ismert számok birtokában azt is megállapíthatjuk, hogy nem lesz visszaesés a megye dinnyetermesztésében sem. Ugyanis az eddigi szerződések alapján csaknem 1000 vagon dinnyére számítanak a felvásárló szervek, noha a szerződéskötések még nem zárultak- le. A múlt évben egyébként 1319 Vagon diny- nyét vásárolt fel a megyében a SZÖVTERMÉK. A kép összességében is kedvező, hiszen a zöldségfélékből ösz- szesen 1800 vagon volt az előirányzat, s mintegy 2200 vagonra kötöttek eddig szerződést. A gyümölcsfélékből is jók a kilátások, mivel a termőterületek nem csökkentek, s így összességében almából, körtéből, őszibarackból, szilvából,' meggyből, kaiszibarackból, szamócából, szőlőből,- cseresznyéből a tavalyi 770 vagon körül alakul a már eddig leszerződött mennyiség.

Vállalat, kontra dolgozó

A munkaügyi bíráskodás tapasztalatairól

Egységesítendő az igazságszolgáltatást, úgy döntött az országgyűlés az 1972. évi JI. számú törvényében, hogy a munkaügyi bíráskodást bevonja a bírói szervezetbe. Korábban a területi döntőbizottságok a Munkaügyi Minisztérium, illetve a szak- szervezetek irányítása alatt működtek. Az újonnan megalakult megyei munkaügyi bíróságok közvetlen fölöttes szerve az Igazságügyi Minisztérium. A Megyei Munkaügyi Bíróság feladatairól, a megalakulás óta eltelt időszak tapasztalatairól beszélgettünk Kalmár Péterné dr. Kácsor Margittal, a munkaügyi bíróság elnökével.

— Speciális feladat, amely nem hasonlítható össze sem a polgári, sem a büntető bíráskodással. Olyan ügyek szerepelnek nálunk, amelyek sürgős intézkedést követelnek. Például, ha valamilyen magatartás egy bizonyos gazdasági folyamatot gátol, rövid idő alatt megoldást kell találni. A legtöbb ügyben kihirdetett ítélet jogerős, például a felmondással, a munkabérigénnyel, a szabadsággal vagy a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogvitákban.

— Milyen az új intézkedések hatása?

— 1973. január 1-től hozták létre a munkaügyi bíróságokat. Ezt a munkát egy éve vettem át, így e rövid időszak tapasztalatairól beszélhetek. Ami a legfontosabb, hogy nagyobb a bizalom irántunk, már a bíróság elnevezés miatt is. Az eljárási szabályok nagyobb garanciát biztosítanak a korábbinál. Az alavvető jogszabályt most is a Munka Törvénykönyve jelenti. A bíróság munkája azonban nem olyan egyszerű.

1976. február 25.. szeráf

Például a besorolással kapcsolatos viták olyan bonyolultak, hogy szinte naponta kell utánanézni a rendeleteknek. A múltkor szerepelt nálunk egy irodagép-műszerész esete, aki megszerezte a számítógépek javításához szükséges végzettséget is. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak meg kellett volna adnia a magasabb végzettségért járó órabért. Meg is adta — a jogerős ítélet után... Sokféle jogszabályt kell ismerni és alkalmazni a kártérítésektől a járadékfizetésig.

Előfordult például, hogy egy vállalatot hatvanezer forint kártérítésre köteleztütik, s ugyanakkor járadékot is kellett fizetni a dolgozó számára. Itt az alapvető elv azért hangsúlyozom, mert sók ilyen ügyünk van — az, hogy a munkáltató felelőssége korlátlan, míg a dolgozóé korlátozott. Aki munka közben, a saját hibáján kívül megsérül, annak maximális elégtétel jár, vagy biztosítani kell a hozzátartozók ellátását.

— A kollektív szerződések milyen segítséget jelentenek a munkaügyi bíróság számára?

— Nem mindig egyértelműen segítség Akadt olyan eset, amikor a szerződés egyik pontja egyáltalán nem a dolgozó érdekét szolgálta. Az illető egyedül végezte a vállalatnál azt a munkát, amiért több bért kellett volna kapnia Viszont a kollektív szerződés már eleve úgy készült, hogy ezt a lehetőséget kizárta. Ugyanakkor számunkra e szerződések jogszabályok, kötelező jellegűek — így az említett ügyben nem tudtunk mit tenni. Persze ez kivétel, mert a

kollektív szerződések zöme jő, jogszerűen védi mind a dolgozók, mind a vállalat érdekeit.

— Kik pereskednek többen?

— A keresetek nagy részét a dolgozók nyújtják be a döntőbizottsághoz, és sérelmezés esetén kerülnek hozzánk az ügyek. Évente 500—550 iratot kapunk, míg a döntőbizottságoknál több mint ezerhéiszáz ügyirat szerepel. Ez azt jelenti, hogy az első fokú döntések nagy részé jó, megalapozott. A fegyelmi kérdésekben is ■ jogszabályszerűen járnak élj s ezen az sem változtat, hogy a megyei munkaügyi bíróság többnyire mérsékli a dolgozó javára a büntetés mértékét,

— Pereskedik a dolgozó a vállalattal... Mintha nem egy súlycsoportban lennének ...

— Első látásra valóban így tűnhet. Itt ül a vállalat képviselője a jogásszal, a dolgozó meg egy szál magában ... De koránt sincs magára utalva. Ott lehet mellette a szakszervezet, vagy az SZMT jogásza, és — mi magunk védők is vagyunk. Keressük az iratokat, a bizonyítékokat, utánajárunk annak, amire a dolgozónak szüksége van, A Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál túlfogyasztás miatt kártérítési pert indítottak hat gépkocsivezető ellen. Kiderült, hogy a hasonló típusú gépkocsik mindegyike tülfogyaszt. A szakértők már vizsgálják a kérdést. Igen, takarékoskodjunk. de — ésszerűen és ne kampányszerűen. Évekig nem teszi szóvá a vállalat és most büntet? A felelősségi rendszert is jobban ki kellene énítem. Például a bnw'»™tő átveszi a járművet maximum fél óra alatt, mert nincs rá több idő, azután újabb átadás-átvétel. s egy ellenőrzésnél kiderül, hogy nincs lapát. Valakit ekkor: elővesznek ..

— Van jellemző időszak jellemző ügyekkel?

— Mindenekelőtt azt mondanám, hogy pereskedni nem jó sem a vállalatnak, sem a dolgozónak. Ha a személyzetis, vagy a munkaügyis például jobban ismerné a jogszabályokat, kevesebb lenne az ügy. Jellemző időszakok? Például jön a március, a nyereségrészesedéssel kapcsolatos ügyekkel. Év végén a létszámrendezések nyomán a munkaviszony-.megszüntetések vitája a jellemző. Nyáron a szerződéses alkalmazottak, az idénymunkások keresnek fel bennünket.

— Szó volt az előbb a jogszabályok ismeretéről. .

— Mindent természetesen képtelenség fejben tartani, de nem árt, ha ismerik a legfontosabbakat. Éppen ezért tartunk rendszeres továbbképzéseket a döntőbizottságok tagjainak. Készül a döntvénytár, amely nagy segítséget ad számos, nehéz ügy elbírálásához. Á technikumi vizsgákra készülőknek is tartunk előadásokat a munkavédelmi kérdésekről a jog- politikai témákig. Általában alapvetően fontos, hogy a vállalatok ismerjék jól azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a Munka Törvénykönyve előír. Akkor sok pereskedést elkerülhetnénk, sok hercehurcát, ami senkinek sem jó. De ha már perre kerül a sor, a munkaügyi bíróság mindent megtesz, hogy küldetésének eleget tegyen.

Káfs»5 (tábor

Az okos műszereket szekrényekbe építik, aztán irány: Diósgyőr. Képünk előterében Pjyilas József és Román László szereli a berendezéseket,

(Fotós Szántó György)

Végéhe/ közeledik a pályaválasztási munka első szakasza

Hétezerrel kevesebb végzős az általáhos iskolákból

Az előzetes, felkérések-szerint 115 300 , nyolcadikps végez az idén,áz általános iskolákban, mintegy 7000-rel kevesebb, mint tavaly. Várhatóan ,90 százalékuk: továbbtanul, legtöbben ezekben a napokban, töltik’ ki. jelentkezési lapjukat, amelyeket márciús 20-ig továbbítanák a középfokú iskolákba.

Á fővárosban és több megyében a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a szokásosnál korábban, már a tanév elején kibocsátotta a továbbtanulási lehetőségeket ismertető útmutató füzetet, számos Iskolában a szülők az osztályfőnökökkel közösen töltötték ki a jelentkezési. lapokat. ‘ A fővárosban és több megyében, például Ha.idú- Bihar, Komárom és Zala megyében az intézetek hatékonyan együttműködtek , a nagyüzemek pályaválasztási felelőseivel, szocialista brigádok látogattak az iskolákba.

A gimnáziumokba 23900 a szakközépiskolákba 28 200 a szakmunkásképző intézetekbe 58 200 első osztályost vehetnek fel az idén. A szakmunkásképzőkbe ezen belül mintegy 5000, .érettségizett fiatalt várnak. A tervszámok meghatározásánál figyelembe

vették, hogy . kevesebb általános iskolás végez, ettől függetlenül azonban minden továbbtanulni szándékozó nyolcadikosnak — valamilyen iskolatípusban — :zöld útja van.

Az 1975—76-os tanévben a girnnáziúrookban 23 7Ö0, a szakközépiskolákban pedig 23 600 diák fejezi be nappali tagozaton tanulmányait A felsőoktatási , intézmények

nappali tagozatára az . idén 16 000 elsőéves hallgatót vesznek fél, a tavalyinál, némileg többet a pedagógus- képző, s kevesebbet az agrárfelsőoktatási intézményekbe. Az idén érettségizőknek február, 25-ig kell beadniuk jelentkezési lapjukat—iskolájuk igazgatójához, amelyeket az egyetemekre, főiskolákra — a művészeti főiskolák kivételével — márciús 3Ö-ig továbbítanak. A tavaly érettségizettek szintén február 25- ig adhatják be egykori iskolájukba a, jelentkezési lapot, s ’ mellékelniük kell a munkahely . javaslatát. A régebben érettségizettek munkahelyük javaslatára egyénileg jelentkezhetnek, az egyetemek, főiskolák tőlük március

30-ig várják az okmányokat. ...................... ..................

(

MTI), i

MINDENT ÖSSZEVETVE: burgonyából, zöldségből, gyümölcsökből, vegyes és primőr árukból összesen több mint 3500 vagon áru megtermelésére kötöttek értékesítési szerződést termelőszövetkezeteink, Ez a szám alig 100 vagonnal kevesebb az 1975. évi felvásárolt mennyiségnél, miközben még további szerződéskötésekre lehet számítani.

Megyénk közismerten szőlő- és borgazdaságairól is nevezetes, s egyáltalán nem közömbös, hogyan alakul ennek az ágazatnak a termelése. Ami a termőterületet illeti, az sajnos átmenetileg csökken. Ugyanis 1975-ben 10 700 hektár termő szőlővel rendelkezett a megye, de az idén kivágásra kerül 473 hektár régi, korszerűtlen ültetvény, s az előző években telepített szőlőből mindössze 108 hektár fordul termőre. A kivágott területek pótlására, sőt, növekedésére csak a további évek során kerülhet sor, s hogy ez így lesz, arra elegendő bizonyíték, hogy a múlt év őszén is mintegy 434 hektár szőlőt telepítettek gazdaságaink.

Ezekből a számokból persze aligha lehet jósolni a várható termést illetően, de optimizmusra ad okot, hogy ezekben a napokban, hetekben — a kellemes, tavaszias időjárás hatására — nagy lendületet vett a metszési munka.

A MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK alapján ebben az évben is a tavalyihoz hasonló területen termelnek megyénkben cukorrépát, azonban a 335 mázsás hektáronkénti átlagot e növényből is szeretnék az 1974. évi szintre, 370 mázsára növelni. A távlati, V. ötéves tervi célkitűzés pedig 400 mázsás hektáronkénti átlagot irányoz elő. Ezzel egyidoben természetesen javulniuk kell a felvásárlási, szállítási, fel- dolgozási feltételeknek is.

F. S.

Pótkocsik a HÓDGÉP-től

A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat kooperációs megállapodást kötött a jugoszláv eszéki mezőgazdasági gépgyárral Alterna típusú szérvés- trágyaszóró pótkocsik gyártására. Ezeknek a kocsiknak a lehordó szerkezetét a vontató traktor működteti, s az előre beállított ütemnek megfelelően, néhány perc alatt egyenletesen elosztják öttonnás rakományukat a szántóföldön. Fontos része ez is a mezőgazdasági munkák gépesítésének. Az idén 1400 ilyen kocsit gyárt a HÓD- GÉP.------------------------------*-------^ .X*? .

A

z üzemi próba megkezdést* előtt még egygy.er ellenőrzi a műszereket Hányái 7oH*hi