Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

MEGNYÍLT AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA (Folytatás a 3. oldalról) mi népével, kommunistái­val, demokratáival való for­ró szolidaritását. A chilei forradalom vilá­gosan kifejezésre juttatta az ország népének arra irá­nyuló szenvedélyes törekvé­sét, hogy megszabaduljon a hazai burzsoázia és a kül­földi monopóliumok kizsák­mányolásának terhétől. A chilei reakció összeesküvése, amelyet — mint az már mindenkinek ismeretes — a külföldi imperializmus ter­veit ki és fizetett meg, raj­taütésszerűen csapott le a forradalomra. Chile tragédiája nem ér­vényteleníti a kommunis­ták következtetéseit a forra­dalom különböző útjainak le­hetőségéről, beleértve a bé­kés forradalmat is,, ha meg­vannak ehhez a szükséges fe1 tételek. ■ Itt, a kongresszusunkon valamennyi szovjet ember nevében újból követeljük: „Szabadságot Luis Cor- valánnak! Szabadságot a fasiszta junta valamennyi foglyának!” A forradalmi mozgalom ta­pasztalata az elmúlt évek­ben szemléltetően bizonyí­totta: amikor a monopoltő­ke és politikai uszályhordo­■ zól uralmát reális veszély fenyegeti, az imperializmus mindent elkövet, minden lát­szatát leveti mindenféle de­mokráciának. Kész lábbal ■ tiporni az államok szuvere­nitását, minden törvényessé­'get, nem is beszélve a hu­manitásról. Rágalom, a köz­vélemény félrevezetése, gaz­dasági blokád, szabotázs, ín­ség és romlás előidézése, megvesztegetés és fenyege­tés, terror, politikusok meg­gyilkoltatása, fasiszta típusú programok — ez annak a mai ellenforradalomnak a fegyvertára, amely mindig á nemzetközi imperialista re­akcióval szövetségben lép fel. Mindez azonban végső soron kudarcra van kárhoz­tatva. A szabadság ügye, a ha­ladás ügye legyőzhetetlen. Az eltelt öt esztendő egyik nevezetes jelensége volt a tőkés világ kommu­nista pártjai befolyásának növekedése. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom sikereiről ta­núskodik az a tény, hogy az 1969-es tanácskozáson felvá­zolt antiimperialista akció- program legtöbb pontja megvalósult. A kommunisták között időnként keletkézhetnek véle­ménykülönbségek egyes kér­dések elbírálásában. Mar­xisták—leninisták azonban az ilyen kérdéseket az internacionalizmus ál­láspontjáról közelítik meg, az egész mozgalom egységének szilárdítását szem előtt tartva, és a keletkezett problémákat a valódi elvtárs'asság szel­lemében. minden egyes párt egyenjogúsága és önállósága tiszteletben tartása kikezdhetetlen normáinak keretei között vitatják meg. Természetesen itt nincs és nem is lehet szó az elvi dolgokban való kompro­misszumokról, a kommunis­ta ideológiának ellentmon­dó nézetekkel és cselekede­tekkel való megbékülésről. A kommunisták küzdel­mükben a forradalom fej­lődésének, a szocializmus és a kommunizmus építésének közös törvényszerűségeiből indulnak ki. Ezeket a tör­vényszerűségeket, amelyek a marxizmus—leninizmus el­méletében , tükröződnek és amelyeket a gyakorlat iga­zolt, kollektiven és részle­tesen kifejtve fogalmazták meg a testvérpártok nem­zetközi tanácskozásain. E kö­zös törvényszerűségek ala­pos megértése, a rájuk való támaszkodás az adótt ország konkrét feltételei alkotó fel­mérésének és számbavéte­lének párosításával, tovább­£lJNrf§ 1976. február 25.. sr-~»* ra is a marxisták—leninis­ták elidegeníthetetlen sajá­tossága. Szeretném külön aláhúzni a proletár internacionaliz­mus fontosságát napjaink­ban. Ez a marxizmus—leni­nizmus egyik fő elve. A nézőpontúnk szerint vi­szont a proletár internacionaliz­mus elutasítása - -yet je­lentene azzal, hagy a kommunista pártokat és általában a munkásmoz­galmat erős és bevált fegyvertől fosztjuk meg. Jelentékeny szerepet ját­szanak, a kommunisták regio+ náhs konferenciái. Az el­múlt években nem kevés Ilyen konferencia volt. Külön meg kell említeni Latin-Amerika és a Karib-tenger. térsége kommunistáinak havannai konferenciáját amelyen részt vett az Egyesült Államok és Kanada kommunista pártja is. Az euróoai kommunista pártok szintén készülnek kon­ferenciájukra. Sok párt. sür­geti a kommunista és mun­káspártok ú.iabb világtalál­kozóját, Az SZKP elvileg tá­mogatja ezt a gondolatot, hogy mikor és hogyan való­sítsuk meg. arról természete­sen általános egyetértéssel döntünk majd. Szeretném kongresszusun­kon felvetni azt a javaslatot, hogy emeljenek Moszkvában emlékművet a nemzetközi kommunista mozgalom hő­seinek. akik önfeláldozóan küzdöttek a nép boldogsá­gáért és életüket az. osztályel­lenség oltotta ki. Jelképezzé ez pártunk megingathatatlan hűségét a proletár interna­cionalizmus nagy ügyéhez. A XXIV. kongresszus irány­elveinek megfelelően, tovább, mélyítettük kapcsolatainkat a haladó nem kommá, nista pártókkal — a for­radalmi. demokratikus, va­lamint a baloldali szocialis­ta pártokkal. Jelentékenyen bővültek érintkezéseink szá­mos ország szocialista és szo­ciáldemokrata pártjaival. így például Finnország, Belgiumi, Japán, Nagy-Britannia. Fran­ciaország ilyen pártjaival. Ér­tékeljük. amit elértünk ezen a téren, és továbbra is eb­ben az irányban munkálko­dunk. Kétségtelen, hogy a" tudo­mányos kommunizmus és a szociáldemokraták reformiz­musa között szó sem lehet ideológiai közeledésről. Az olyan szociáldemokra­tákkal, akik tudatában van­nak a béke ügye iránti fele­lősségüknek. még inkább a szociáldemokrata munkások­kal egyesíthet és egyesít, is bennünket a népek biztonsá­ga iránti gondoskodás. a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére. a fasizmus, a faj­gyűlölet és a kolonializmus legyőzésére irányuló törek­vés. Az enyhülés, a békés egy­más mellett élés az államkö­zi kapcsolatokra vonatkozik. Az enyhülés semmiképpen sem hatálytalanítja és nem is hatálytalaníthatja, vagy változtathatja meg az osz- . tályharc törvényeit. Nem tit­koljuk, hogy mi az enyhülés­ben a szocializmus és kom­munizmus békés építéséhez szükséges kedvezőbb feltéte­lek megteremtésének útját látjuk. Ami pedig azt a balos szí­nezetű állítást illeti, hogy a békés egymás mellett élés ál­lítólag majdnem ..a kapita­lizmus segítését”, „a társadal­mi-politikai . helyzet befa­gyasztását” jelenti, mi ezt válaszoljuk: minden forrada­lom elsősorban az adott tár­sadalom belső fejlődésének törvényszerű eredménye. Ma­ga az élet is cáfolja a „be­fagyasztásról” szóló kiagyalá­sokat. Elég. ha azokra a nagy forradalmi átalakulásokra gondolunk, amelyek az utób­bi években mentek végbe a világban. összegezve az elmondotta­kat. a központi bizottság tel­jes joggal jelentheti a kongresszusnak, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete olyan szilárd, mint amilyen még soha sem volt. Az elért eredményekre tá­maszkodva. most új feladatój. kát tűztünk ki nemzetközi sí­kon. A kitűzendő program si­kerében való bizakodásunkat arra alapítjuk, hogy az egész szovjet nép támogatja a párt irányvonalát. Ez a politikánk minden néo alapvető érdé- keit szolgálja. Ezé a politic káé a jövő! Az öléves terv eredményei és a párt gazdaságpolitikájának fő feladatai Bőséges anyagot tartal­maz az SZKP Központi Bi­zottságának a tervezete „A szovjet népgazdaság-fejlesz­tés 1976—80-ra szóló fő irá­nyairól” — mondotta ezután az előadó. Ez lehetővé teszi annak elbírálását, hogy mit végeztünk a beszámoló idő­szakban és milyen felada- - tok állnak az ország. előtt 1. A kiiencedík ötéves terv eredményei Amennyiben a kilencedik ötéves terv általános ered­ményeire gondolunk, a leg­fontosabb abban foglalható össze, hogy a szovjet nép önfeláldozó munkája, a párt irányító és szervezői tevékenysége biztosította a gazdaság szüntelen növekedését Áz ötéves terv alapvető tár­sadalmi és gazdasági felada­tait megoldottuk. A kilencedik ötéves terv nem hasonlítható más idő­szakokhoz. Minden előző Öt­éves tervidőszaknál jóval nagyobb növekedést értünk el áz ipari termelésben, a beruházásokban, valamint a nép jólétének emelésével kapcsolatos új intézkedések foganatosítására szükséges állami előirányzatokban. Még impozánsabb lett azoknak a fontos termékfajtáknak a listája, amelyek volumené­ben a Szovjetunió első hely­re került a világon. A szén­hez, a vasérchez, a cement­hez és több más termékhez az elmúlt években csatlako­zott az acél, a kőolaj, a műtrágya. Az ipari termelés volume­ne, amint ezt az irányelvek előirányozták, öt év alatt 43 százalékkal növekedett. Külön szeretném kiemelni a béruházások méreteit. Va­lamennyi gazdasági ágba összesen több mint 5Ó0 mil­liárd rubelt ruháztunk be, ami lehetővé tette az alap­vető termelési alapok más- félszeres növelését. Meg kell említeni a sike­reket annak a megoldásá­ban, amit az SZKP XXIV. kongresszusa fő feladatként jelölt még —■- a nép élet- színvonalának 1 emelésében. Az ország történelmében nem volt még eddig példa olyan széles körű szociális programra, mint az, ame­lyet a beszámolási időszak­ban hajtottunk végre. Az ötéves terv alatt 56 millió ember költözhetett jobb lakásba. 40 százalékkal növekedtek a társadalmi fogyasztási alapokból szár­mazó kifizetések és kedvez­mények. Növelték a mun­kások, az alkalmazottak és a kolhoztagok nyugdíját és segélyét, a diákok ösztön­díját. A másik alapvető problé­ma, amelynek megoldásá­ban szintén előbbre jutot­tunk — ez a m e z ő g a z - daság íelléndítése, műszaki megújítása, a kolhozok és a szöv­höz o k gazdasági m e g- szilárd í tása. : A párt, a központi bizott­ság és a politikai bizottság lankadatlan figyelmet szen­telt a mezőgazdaságnak. Kongresszus küldöttei tud­ják, hogy a mezőgazdaság fejlesztése az elmúlt öt év­ben a természet erőivel ví­vott rendkívül- súlyos- kü-zde- . lemben zajlott le. öt ép alatt csupán egyetlen, az 1973-as esztendő volt jó, két évben pedig — 1972-ben és 1975- ben — hallatlanul nagy aszály sújtotta a mezőgazda­ságot. A körülmények ilyen kedvezőtlen egybeesésével falvaink egyetlen ötéves tervidőszakban sem találkoz­tak. A párt által foganatosított határozott intézkedések, az a megfeszített, sőt minden túlzás nélkül hősies munka, amellyel a kolhozokban és a szovhozokban reagáltak a központi bizottság felhívásá­ra, lényegesen enyhítette a helyzetet. A mezőgazdaság­ban egészében véve tovább növekedett a termelés. A kilencedik ötéves terv­időszakban nem csekély eredményeket értünk el az olyan mélyreható probléma megoldásában, mint a ter­melés hat ék ony s ág á- nak emelése. A legálta­lánosabb mutatója ennek a munkatermelékenység fel­gyorsult növekedése. Ennek köszönhető az iparban a ter­mékgyarapodás 84 százalé­ka, az építkezésben 78 szá­zaléka, a mezőgazdaságban pedig az egész gyarapodás. Sz alatt az idő alatt az ipar­ban a termelési alapok mint­egy 40 százalékát, a mező­gazdaságban pedig 56 száza­lékát újítottuk meg. Még egy fontos probléma, amelyet nagy arányokban ol­dottunk meg a kilencedik öt­éves tervidőszakban — ez az ország tüzelő-, ener­gia- , f ém- és nyers­anyag- szil k s égle - tének biztosítása. Gazdaságfejlesztésünk irá­nya és jellege tökéletesen megfelelt áz SZKP XXXV. kongresszusa elvi előírásai­nak és irányelveinek. A kommunista párt irá­nyításával a kilencé* dik Ötéves tervidő­szakban újabb hatal­mas lépést tettünk a kommunizmus anya­gi-műszaki bázisá­nak megteremtésé* ben, a nép életszín­vonalának emelésé­ben, ez ország biz- . tons ág ánale szava­tolásában. Ez a párt által a XXIV. és a XXV. kongresszus közötti időszakban kifejtett gazdasági tevékenység politi­kai eredménye. Ez a szovjet emberek hő­sies munkájának • fő eredménye. A gazdasági fejlődés prob­lémáit érintve Leonyid . Brezsnyev így folytatta: Az objektív természetű ne­hézségekről már szóltam. A rossz termést hozó évek ha­tása szükségszerűen tükrö­ződött a mezőgazdasági ter­melésben és egyes közszük­ségleti cikkek gyártásában, a nemzeti jövedelem növeke­désének ütemében. De nemcsak objektív okok­ról van szó, és ezt nyíltan meg kell mondani. Nem mindig és nem mindenütt dolgoztunk úgy, ahogy ezt saját határozataink követel­ték. A tervezés tökéletesíté­se, a gazdasági mechanizmus átalakítása, a termelés in­tenzívebbé tételét* célzó irányvonal a tervezettnél lassabban valósult meg. 2. A járt gazdasági stratégiája és a tizedik ötéves terv sajátosságai Fő feladataikat, a gazdasá­gi tevékenység alapvető irá­nyait tekintve a kilencedik és a tizedik ötéves terv mint­egy egységes eszéget alkot — hangsúlyozta az előadó. A legfőbb volt és ma­rad a nép anyagi és kul­turális életszínvonalának szakadatlan emelése. A gazdasági stratégia magá­ban foglalja azoknak az esz­közöknek. utaknak pontos meghatározását is, amelyek a kitűzött célokhoz vezetnek. Ez a társadalmi termelés di_ namikus és arányos fejleszté­sét. hatékonyságának fokozá­sát, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását. a munka termelékenységének növelését, a. munka minősé­gének teljes erőnkből való javítását jelenti, a népgazda­ság minden láncszemében. Áz előző kongresszus hatá­rozatainak megfelelően a ti­zedik ötéves terv előkészítése az ország 1990-ig szóló táv­lati gazdaságfejlesztési irány­vonalainak kidolgozásával egyidejűleg folyt. A 15 évre szóló orientáló megállapítá­sok természetesen nem lehet­nek és nem is kall. hogy annyira direktíva jellegűek és részletesek legyenek, mint az ötéves tervek. Ren­deltetésük más: az. hogy jó előre meghatározzák az előt­tünk álló feladatok jellegét és mértékét, összpontosítsák az erőket megoldásukra, vilá­gosabban jelezzék az esetle­ges problémákat és nehézsé­geket. megkönnyítsék az öt­éves terv keretein túlnövő programok és tervezetek ki­dolgozását és végrehajtását. A konkrét számokon, a távlati feladatokon még so­kat kell dolgoznunk. A már elvégzett számításokból azon­ban kitűnik, hogy az 1976—1990-es években az ország körülbelül két­szer akkora anyagi és pénzügyi forrásokkal ren- delkez'k majd, mint az elméit tizenöt évben. A számos új lehetőség min­denekelőtt a szovjet em­berek anyagi jólété­nek további növelé­sére, munka- és élet- feltételeik javításá­ra. az egészségügy, a közművelődés, a kul­túra jelentős előre­lépésére vonatkozik, mindarra, ami előse­gíti az új emberfőn múlását, » személy te ség sokoldalú fejlő­dését. a szocialista életmód tökéletesít t é s é t. A tizedik ötéves tervben a munkások és alkalmazottak átlagbérét öt év alatt 16—18 százalékkal, a kolhozparasz. tofcnak a közös gazdálkodás­ból származó jövedelmét pe­dig 24—27 százalékkal kíván­juk növelni. A lakosság szá­mára a társadalmi fogyasztá­si alapokból történő kifizeté­sek és juttatások 28—30 szá­zalékkal növekednek. A könnyű, és élelmiszeripar, valamint a lakossági szolgál­tatások szférájának fejlesz­tésére a tizedik ötéves terv­ben több mint 31 milliárd ru­belt fordítunk, hatmilliáfd- dal többet, mint az előző öt­éves tervben. A kiskereskedelmi áruforga­lom volumenét 60 milliárd rubellel kívánjuk növelni. A központi bizottság a fő irányok tervezetének kidol­gozása során különleges fi­gyelmet fordított a lakásépí­tésre. Az ötéves terv elő­irányzata: 550 millió négy­zetméter. összetett, minden oldalú formában igyekszünk meg­oldani a lakáskérdést. Az egészségügy fejlesztésére a ti­zedik ötéves tervben jelen­tős anyagi eszközöket fordí­tunk. Ezeket rendeltetéssze­rűen és teljés mértékben fel kell használni. A párt gazdasági stratégiá­jának mind a tizedik ötéves terv, mind hösszább távlatok tekintetében tengelyében áll — az ország gazda­sági erejének to­vábbi növelése, ter­melési alapok bőví­tése, és gyökeres fel­újítása, a nehézipar­nak — a gaz.da.ság alapjának —- $ z á’k v datlan, kiegyen s ú 1 y-o. zott növelése. Ez hatalmas feladatokat ál­lít azok elé az ágazatok elé. amelyeknek ki . kell elégíteni­ük az országnak a fémek fű­tőanyagok. energia, vegyipari termékek, erdő-, és .építő­anyagok iránt egyre növekvő igényét. Különleges felelősség há­rul azokra az ágazatokra, amelyek a népgazdaság min­den szféráját modem gélek­kel és berendezésekkel hiva­tottak ellátni. Tovább fejlesztjük, egyebek közt a nyugat-szibériai komp­lexumot. amely távlatilag az országos ellátásához a koo új­nak és földgáznak mintegy felét, a műguminak és a mű­anyag jelentős részét adhat'á. Alapvetően új szakaszt ter­vezünk á kelet-szibériai ter­melőerők kiaknázásában. Egyedül a szajanszki komor iexum, amelynek az energiá* a világ legnagyobb kapacitású erőműve, a Szaian—Susensz- kaja vízi erőmű szolgáltatja, számos olyan ipari, létesít­ményt foglal majd magában, amelyek fémkohászatra .• ég gépgyártásra szakosodnak,. Nagy jelentősége' van a baj" kál—amuri vasútvonal építé_ sének. Ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg az ország előtt álló szerteágazó gazdasági és társadalmi feladatokat, nincs más út, mint a munka termelékenységé­nek gyors növelése, a társadalmi terme­lés hatékonyságának nagymértékű emelé­se. A hatékonyságra __ való támaszkodás — és erről új­ra és újra szólnunk kell —*• egész gazdasági stratégiánk legfontosabb alkotórésze. A nyolcvanas években nem további munkaerők bevoná­sára kell majd számítanunk, hanem csupán a munka ter­melékenységének növelésére Az ország energia- és nyersanyagszükséglete állan­dóan nő, ezek termelése pe­dig egyre drágábbá válik. Következésképpen annakyér- -dekében, hogy ne kelljep rendkívüli mértékben növel­ni a beruházásokat, el kell érni, hogy a forrásokat ész­szerűbben használjuk fel. A népgazdaság fejlődésé­nek mértékében, a városok és ipari köz­pontok növekedésének, arányában egyre több anyagi eszközt igényei majd a környezetvédelem. Az új ötéves terv e téren, nagy szerepét játszik, nem­hiába nevezték el a-ha-té- kónyság és minőség ötéves tervének.. Természetesen nem feled­kezünk- meg a mennyiségről sem. így a nemzeti jövedel­met 1980-ban 457,5 milliárd rubelre tervezzük, vagyis 96 milliárddal kívánjuk növel­ni. Az ipari termelés érté­ke majdnem 197 milliárd ru­bellel nő, és meghaladja a 720 milliárdot. Ezzel együtt számos Vo­natkozásban a növekedés üteme valamivel alacso­nyabb lesz, mint a kilence­dik ötéves tervben. Bizonyos mértékig /ebben tükröződnek az előző évek nehézségei. A legfontosabb, hogy ebben áz ötéves tervben a népgazda­ság fejlesztésének nagyobb kiegyensúlyozottságot és ará­nyosságot igyekeztünk bizto­sítani, jobb feltételeket te­remteni a munka minőségi mutatóinak emeléséhez. A minőség problémáját na­gyon átfogóan , értelmezzük. Ez magába fogja a gazda­sági tevékenység minden .vo­natkozását. A magás szintű minőség a munkával és az anyagi eszközükkel való takaró-' kosságot, az exportlehe­tőségek növelését, végső fokon ped'g a társadalom igényeinek jobb, telje­sebb kielégítését jelenti. Ezért kell a termelés minő/ ségének növelésére ráállíta- hi a tervezés és irányítás egész mechanizmusát, , az (Folytatás az 5. oldalon) (

Next

/
Thumbnails
Contents