Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
MEGNYÍLT AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA (Folytatás a 3. oldalról) mi népével, kommunistáival, demokratáival való forró szolidaritását. A chilei forradalom világosan kifejezésre juttatta az ország népének arra irányuló szenvedélyes törekvését, hogy megszabaduljon a hazai burzsoázia és a külföldi monopóliumok kizsákmányolásának terhétől. A chilei reakció összeesküvése, amelyet — mint az már mindenkinek ismeretes — a külföldi imperializmus terveit ki és fizetett meg, rajtaütésszerűen csapott le a forradalomra. Chile tragédiája nem érvényteleníti a kommunisták következtetéseit a forradalom különböző útjainak lehetőségéről, beleértve a békés forradalmat is,, ha megvannak ehhez a szükséges fe1 tételek. ■ Itt, a kongresszusunkon valamennyi szovjet ember nevében újból követeljük: „Szabadságot Luis Cor- valánnak! Szabadságot a fasiszta junta valamennyi foglyának!” A forradalmi mozgalom tapasztalata az elmúlt években szemléltetően bizonyította: amikor a monopoltőke és politikai uszályhordo■ zól uralmát reális veszély fenyegeti, az imperializmus mindent elkövet, minden látszatát leveti mindenféle demokráciának. Kész lábbal ■ tiporni az államok szuverenitását, minden törvényessé'get, nem is beszélve a humanitásról. Rágalom, a közvélemény félrevezetése, gazdasági blokád, szabotázs, ínség és romlás előidézése, megvesztegetés és fenyegetés, terror, politikusok meggyilkoltatása, fasiszta típusú programok — ez annak a mai ellenforradalomnak a fegyvertára, amely mindig á nemzetközi imperialista reakcióval szövetségben lép fel. Mindez azonban végső soron kudarcra van kárhoztatva. A szabadság ügye, a haladás ügye legyőzhetetlen. Az eltelt öt esztendő egyik nevezetes jelensége volt a tőkés világ kommunista pártjai befolyásának növekedése. A nemzetközi kommunista mozgalom sikereiről tanúskodik az a tény, hogy az 1969-es tanácskozáson felvázolt antiimperialista akció- program legtöbb pontja megvalósult. A kommunisták között időnként keletkézhetnek véleménykülönbségek egyes kérdések elbírálásában. Marxisták—leninisták azonban az ilyen kérdéseket az internacionalizmus álláspontjáról közelítik meg, az egész mozgalom egységének szilárdítását szem előtt tartva, és a keletkezett problémákat a valódi elvtárs'asság szellemében. minden egyes párt egyenjogúsága és önállósága tiszteletben tartása kikezdhetetlen normáinak keretei között vitatják meg. Természetesen itt nincs és nem is lehet szó az elvi dolgokban való kompromisszumokról, a kommunista ideológiának ellentmondó nézetekkel és cselekedetekkel való megbékülésről. A kommunisták küzdelmükben a forradalom fejlődésének, a szocializmus és a kommunizmus építésének közös törvényszerűségeiből indulnak ki. Ezeket a törvényszerűségeket, amelyek a marxizmus—leninizmus elméletében , tükröződnek és amelyeket a gyakorlat igazolt, kollektiven és részletesen kifejtve fogalmazták meg a testvérpártok nemzetközi tanácskozásain. E közös törvényszerűségek alapos megértése, a rájuk való támaszkodás az adótt ország konkrét feltételei alkotó felmérésének és számbavételének párosításával, tovább£lJNrf§ 1976. február 25.. sr-~»* ra is a marxisták—leninisták elidegeníthetetlen sajátossága. Szeretném külön aláhúzni a proletár internacionalizmus fontosságát napjainkban. Ez a marxizmus—leninizmus egyik fő elve. A nézőpontúnk szerint viszont a proletár internacionalizmus elutasítása - -yet jelentene azzal, hagy a kommunista pártokat és általában a munkásmozgalmat erős és bevált fegyvertől fosztjuk meg. Jelentékeny szerepet játszanak, a kommunisták regio+ náhs konferenciái. Az elmúlt években nem kevés Ilyen konferencia volt. Külön meg kell említeni Latin-Amerika és a Karib-tenger. térsége kommunistáinak havannai konferenciáját amelyen részt vett az Egyesült Államok és Kanada kommunista pártja is. Az euróoai kommunista pártok szintén készülnek konferenciájukra. Sok párt. sürgeti a kommunista és munkáspártok ú.iabb világtalálkozóját, Az SZKP elvileg támogatja ezt a gondolatot, hogy mikor és hogyan valósítsuk meg. arról természetesen általános egyetértéssel döntünk majd. Szeretném kongresszusunkon felvetni azt a javaslatot, hogy emeljenek Moszkvában emlékművet a nemzetközi kommunista mozgalom hőseinek. akik önfeláldozóan küzdöttek a nép boldogságáért és életüket az. osztályellenség oltotta ki. Jelképezzé ez pártunk megingathatatlan hűségét a proletár internacionalizmus nagy ügyéhez. A XXIV. kongresszus irányelveinek megfelelően, tovább, mélyítettük kapcsolatainkat a haladó nem kommá, nista pártókkal — a forradalmi. demokratikus, valamint a baloldali szocialista pártokkal. Jelentékenyen bővültek érintkezéseink számos ország szocialista és szociáldemokrata pártjaival. így például Finnország, Belgiumi, Japán, Nagy-Britannia. Franciaország ilyen pártjaival. Értékeljük. amit elértünk ezen a téren, és továbbra is ebben az irányban munkálkodunk. Kétségtelen, hogy a" tudományos kommunizmus és a szociáldemokraták reformizmusa között szó sem lehet ideológiai közeledésről. Az olyan szociáldemokratákkal, akik tudatában vannak a béke ügye iránti felelősségüknek. még inkább a szociáldemokrata munkásokkal egyesíthet és egyesít, is bennünket a népek biztonsága iránti gondoskodás. a fegyverkezési hajsza megfékezésére. a fasizmus, a fajgyűlölet és a kolonializmus legyőzésére irányuló törekvés. Az enyhülés, a békés egymás mellett élés az államközi kapcsolatokra vonatkozik. Az enyhülés semmiképpen sem hatálytalanítja és nem is hatálytalaníthatja, vagy változtathatja meg az osz- . tályharc törvényeit. Nem titkoljuk, hogy mi az enyhülésben a szocializmus és kommunizmus békés építéséhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtésének útját látjuk. Ami pedig azt a balos színezetű állítást illeti, hogy a békés egymás mellett élés állítólag majdnem ..a kapitalizmus segítését”, „a társadalmi-politikai . helyzet befagyasztását” jelenti, mi ezt válaszoljuk: minden forradalom elsősorban az adott társadalom belső fejlődésének törvényszerű eredménye. Maga az élet is cáfolja a „befagyasztásról” szóló kiagyalásokat. Elég. ha azokra a nagy forradalmi átalakulásokra gondolunk, amelyek az utóbbi években mentek végbe a világban. összegezve az elmondottakat. a központi bizottság teljes joggal jelentheti a kongresszusnak, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete olyan szilárd, mint amilyen még soha sem volt. Az elért eredményekre támaszkodva. most új feladatój. kát tűztünk ki nemzetközi síkon. A kitűzendő program sikerében való bizakodásunkat arra alapítjuk, hogy az egész szovjet nép támogatja a párt irányvonalát. Ez a politikánk minden néo alapvető érdé- keit szolgálja. Ezé a politic káé a jövő! Az öléves terv eredményei és a párt gazdaságpolitikájának fő feladatai Bőséges anyagot tartalmaz az SZKP Központi Bizottságának a tervezete „A szovjet népgazdaság-fejlesztés 1976—80-ra szóló fő irányairól” — mondotta ezután az előadó. Ez lehetővé teszi annak elbírálását, hogy mit végeztünk a beszámoló időszakban és milyen felada- - tok állnak az ország. előtt 1. A kiiencedík ötéves terv eredményei Amennyiben a kilencedik ötéves terv általános eredményeire gondolunk, a legfontosabb abban foglalható össze, hogy a szovjet nép önfeláldozó munkája, a párt irányító és szervezői tevékenysége biztosította a gazdaság szüntelen növekedését Áz ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatait megoldottuk. A kilencedik ötéves terv nem hasonlítható más időszakokhoz. Minden előző Ötéves tervidőszaknál jóval nagyobb növekedést értünk el áz ipari termelésben, a beruházásokban, valamint a nép jólétének emelésével kapcsolatos új intézkedések foganatosítására szükséges állami előirányzatokban. Még impozánsabb lett azoknak a fontos termékfajtáknak a listája, amelyek volumenében a Szovjetunió első helyre került a világon. A szénhez, a vasérchez, a cementhez és több más termékhez az elmúlt években csatlakozott az acél, a kőolaj, a műtrágya. Az ipari termelés volumene, amint ezt az irányelvek előirányozták, öt év alatt 43 százalékkal növekedett. Külön szeretném kiemelni a béruházások méreteit. Valamennyi gazdasági ágba összesen több mint 5Ó0 milliárd rubelt ruháztunk be, ami lehetővé tette az alapvető termelési alapok más- félszeres növelését. Meg kell említeni a sikereket annak a megoldásában, amit az SZKP XXIV. kongresszusa fő feladatként jelölt még —■- a nép élet- színvonalának 1 emelésében. Az ország történelmében nem volt még eddig példa olyan széles körű szociális programra, mint az, amelyet a beszámolási időszakban hajtottunk végre. Az ötéves terv alatt 56 millió ember költözhetett jobb lakásba. 40 százalékkal növekedtek a társadalmi fogyasztási alapokból származó kifizetések és kedvezmények. Növelték a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok nyugdíját és segélyét, a diákok ösztöndíját. A másik alapvető probléma, amelynek megoldásában szintén előbbre jutottunk — ez a m e z ő g a z - daság íelléndítése, műszaki megújítása, a kolhozok és a szövhöz o k gazdasági m e g- szilárd í tása. : A párt, a központi bizottság és a politikai bizottság lankadatlan figyelmet szentelt a mezőgazdaságnak. Kongresszus küldöttei tudják, hogy a mezőgazdaság fejlesztése az elmúlt öt évben a természet erőivel vívott rendkívül- súlyos- kü-zde- . lemben zajlott le. öt ép alatt csupán egyetlen, az 1973-as esztendő volt jó, két évben pedig — 1972-ben és 1975- ben — hallatlanul nagy aszály sújtotta a mezőgazdaságot. A körülmények ilyen kedvezőtlen egybeesésével falvaink egyetlen ötéves tervidőszakban sem találkoztak. A párt által foganatosított határozott intézkedések, az a megfeszített, sőt minden túlzás nélkül hősies munka, amellyel a kolhozokban és a szovhozokban reagáltak a központi bizottság felhívására, lényegesen enyhítette a helyzetet. A mezőgazdaságban egészében véve tovább növekedett a termelés. A kilencedik ötéves tervidőszakban nem csekély eredményeket értünk el az olyan mélyreható probléma megoldásában, mint a termelés hat ék ony s ág á- nak emelése. A legáltalánosabb mutatója ennek a munkatermelékenység felgyorsult növekedése. Ennek köszönhető az iparban a termékgyarapodás 84 százaléka, az építkezésben 78 százaléka, a mezőgazdaságban pedig az egész gyarapodás. Sz alatt az idő alatt az iparban a termelési alapok mintegy 40 százalékát, a mezőgazdaságban pedig 56 százalékát újítottuk meg. Még egy fontos probléma, amelyet nagy arányokban oldottunk meg a kilencedik ötéves tervidőszakban — ez az ország tüzelő-, energia- , f ém- és nyersanyag- szil k s égle - tének biztosítása. Gazdaságfejlesztésünk iránya és jellege tökéletesen megfelelt áz SZKP XXXV. kongresszusa elvi előírásainak és irányelveinek. A kommunista párt irányításával a kilencé* dik Ötéves tervidőszakban újabb hatalmas lépést tettünk a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésé* ben, a nép életszínvonalának emelésében, ez ország biz- . tons ág ánale szavatolásában. Ez a párt által a XXIV. és a XXV. kongresszus közötti időszakban kifejtett gazdasági tevékenység politikai eredménye. Ez a szovjet emberek hősies munkájának • fő eredménye. A gazdasági fejlődés problémáit érintve Leonyid . Brezsnyev így folytatta: Az objektív természetű nehézségekről már szóltam. A rossz termést hozó évek hatása szükségszerűen tükröződött a mezőgazdasági termelésben és egyes közszükségleti cikkek gyártásában, a nemzeti jövedelem növekedésének ütemében. De nemcsak objektív okokról van szó, és ezt nyíltan meg kell mondani. Nem mindig és nem mindenütt dolgoztunk úgy, ahogy ezt saját határozataink követelték. A tervezés tökéletesítése, a gazdasági mechanizmus átalakítása, a termelés intenzívebbé tételét* célzó irányvonal a tervezettnél lassabban valósult meg. 2. A járt gazdasági stratégiája és a tizedik ötéves terv sajátosságai Fő feladataikat, a gazdasági tevékenység alapvető irányait tekintve a kilencedik és a tizedik ötéves terv mintegy egységes eszéget alkot — hangsúlyozta az előadó. A legfőbb volt és marad a nép anyagi és kulturális életszínvonalának szakadatlan emelése. A gazdasági stratégia magában foglalja azoknak az eszközöknek. utaknak pontos meghatározását is, amelyek a kitűzött célokhoz vezetnek. Ez a társadalmi termelés di_ namikus és arányos fejlesztését. hatékonyságának fokozását, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását. a munka termelékenységének növelését, a. munka minőségének teljes erőnkből való javítását jelenti, a népgazdaság minden láncszemében. Áz előző kongresszus határozatainak megfelelően a tizedik ötéves terv előkészítése az ország 1990-ig szóló távlati gazdaságfejlesztési irányvonalainak kidolgozásával egyidejűleg folyt. A 15 évre szóló orientáló megállapítások természetesen nem lehetnek és nem is kall. hogy annyira direktíva jellegűek és részletesek legyenek, mint az ötéves tervek. Rendeltetésük más: az. hogy jó előre meghatározzák az előttünk álló feladatok jellegét és mértékét, összpontosítsák az erőket megoldásukra, világosabban jelezzék az esetleges problémákat és nehézségeket. megkönnyítsék az ötéves terv keretein túlnövő programok és tervezetek kidolgozását és végrehajtását. A konkrét számokon, a távlati feladatokon még sokat kell dolgoznunk. A már elvégzett számításokból azonban kitűnik, hogy az 1976—1990-es években az ország körülbelül kétszer akkora anyagi és pénzügyi forrásokkal ren- delkez'k majd, mint az elméit tizenöt évben. A számos új lehetőség mindenekelőtt a szovjet emberek anyagi jólétének további növelésére, munka- és élet- feltételeik javítására. az egészségügy, a közművelődés, a kultúra jelentős előrelépésére vonatkozik, mindarra, ami elősegíti az új emberfőn múlását, » személy te ség sokoldalú fejlődését. a szocialista életmód tökéletesít t é s é t. A tizedik ötéves tervben a munkások és alkalmazottak átlagbérét öt év alatt 16—18 százalékkal, a kolhozparasz. tofcnak a közös gazdálkodásból származó jövedelmét pedig 24—27 százalékkal kívánjuk növelni. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások 28—30 százalékkal növekednek. A könnyű, és élelmiszeripar, valamint a lakossági szolgáltatások szférájának fejlesztésére a tizedik ötéves tervben több mint 31 milliárd rubelt fordítunk, hatmilliáfd- dal többet, mint az előző ötéves tervben. A kiskereskedelmi áruforgalom volumenét 60 milliárd rubellel kívánjuk növelni. A központi bizottság a fő irányok tervezetének kidolgozása során különleges figyelmet fordított a lakásépítésre. Az ötéves terv előirányzata: 550 millió négyzetméter. összetett, minden oldalú formában igyekszünk megoldani a lakáskérdést. Az egészségügy fejlesztésére a tizedik ötéves tervben jelentős anyagi eszközöket fordítunk. Ezeket rendeltetésszerűen és teljés mértékben fel kell használni. A párt gazdasági stratégiájának mind a tizedik ötéves terv, mind hösszább távlatok tekintetében tengelyében áll — az ország gazdasági erejének további növelése, termelési alapok bővítése, és gyökeres felújítása, a nehéziparnak — a gaz.da.ság alapjának —- $ z á’k v datlan, kiegyen s ú 1 y-o. zott növelése. Ez hatalmas feladatokat állít azok elé az ágazatok elé. amelyeknek ki . kell elégíteniük az országnak a fémek fűtőanyagok. energia, vegyipari termékek, erdő-, és .építőanyagok iránt egyre növekvő igényét. Különleges felelősség hárul azokra az ágazatokra, amelyek a népgazdaság minden szféráját modem gélekkel és berendezésekkel hivatottak ellátni. Tovább fejlesztjük, egyebek közt a nyugat-szibériai komplexumot. amely távlatilag az országos ellátásához a koo újnak és földgáznak mintegy felét, a műguminak és a műanyag jelentős részét adhat'á. Alapvetően új szakaszt tervezünk á kelet-szibériai termelőerők kiaknázásában. Egyedül a szajanszki komor iexum, amelynek az energiá* a világ legnagyobb kapacitású erőműve, a Szaian—Susensz- kaja vízi erőmű szolgáltatja, számos olyan ipari, létesítményt foglal majd magában, amelyek fémkohászatra .• ég gépgyártásra szakosodnak,. Nagy jelentősége' van a baj" kál—amuri vasútvonal építé_ sének. Ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg az ország előtt álló szerteágazó gazdasági és társadalmi feladatokat, nincs más út, mint a munka termelékenységének gyors növelése, a társadalmi termelés hatékonyságának nagymértékű emelése. A hatékonyságra __ való támaszkodás — és erről újra és újra szólnunk kell —*• egész gazdasági stratégiánk legfontosabb alkotórésze. A nyolcvanas években nem további munkaerők bevonására kell majd számítanunk, hanem csupán a munka termelékenységének növelésére Az ország energia- és nyersanyagszükséglete állandóan nő, ezek termelése pedig egyre drágábbá válik. Következésképpen annakyér- -dekében, hogy ne kelljep rendkívüli mértékben növelni a beruházásokat, el kell érni, hogy a forrásokat észszerűbben használjuk fel. A népgazdaság fejlődésének mértékében, a városok és ipari központok növekedésének, arányában egyre több anyagi eszközt igényei majd a környezetvédelem. Az új ötéves terv e téren, nagy szerepét játszik, nemhiába nevezték el a-ha-té- kónyság és minőség ötéves tervének.. Természetesen nem feledkezünk- meg a mennyiségről sem. így a nemzeti jövedelmet 1980-ban 457,5 milliárd rubelre tervezzük, vagyis 96 milliárddal kívánjuk növelni. Az ipari termelés értéke majdnem 197 milliárd rubellel nő, és meghaladja a 720 milliárdot. Ezzel együtt számos Vonatkozásban a növekedés üteme valamivel alacsonyabb lesz, mint a kilencedik ötéves tervben. Bizonyos mértékig /ebben tükröződnek az előző évek nehézségei. A legfontosabb, hogy ebben áz ötéves tervben a népgazdaság fejlesztésének nagyobb kiegyensúlyozottságot és arányosságot igyekeztünk biztosítani, jobb feltételeket teremteni a munka minőségi mutatóinak emeléséhez. A minőség problémáját nagyon átfogóan , értelmezzük. Ez magába fogja a gazdasági tevékenység minden .vonatkozását. A magás szintű minőség a munkával és az anyagi eszközükkel való takaró-' kosságot, az exportlehetőségek növelését, végső fokon ped'g a társadalom igényeinek jobb, teljesebb kielégítését jelenti. Ezért kell a termelés minő/ ségének növelésére ráállíta- hi a tervezés és irányítás egész mechanizmusát, , az (Folytatás az 5. oldalon) (
