Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
MEGNYÍLT AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA {Folytatóis a 4. oldalról) anyagi és erkölcsi ösztönzés égés? rendszerét, a mérnökök és tervezők erőfeszítéseit, a munkások tudását. Erre kel) állandóan irányulnia a pártszervezetek, a szakszervezetek és a Kom- szomol figyelmének. A hatékonyságot célzó !’~'~-'rvonal a X. ötéves terv- •'ban jut kifejezésre, i munka termelékeny- 6 jk növelésével kell biztosítani az ipari termelés növekedésének körülbelül 90 százalékát, a mezőgazdasági és építőipari termelés egész növekedései Egészében az ország nemzeti jövedelme növekedésének 90—95 százalékát a munka hatékonyságának növelésével kell elérni, szemben az elmúlt ötéves terv nyolcvanszázalékos arányával. A tizedik ötéves tervben előirányzott népgazdaság-fejlesztési mutatókat az előző ötéves tervnél kisebb ütemben növekvő beruházásokkal kell elérni.-A beruházások összvolu- mene rendkívül jelentős lesz — 630 milliárd rubel nagyságrendű. A kilencedik ötéves tervben végrehajtott 42 százalékos növekedéssel szemben azonban ez alkalommal 24—26 százalékkal emelkedik majd. Azért tartjuk ezt célszerűnek. mert fontos, hogy a már meg'évő berendezések, a már létrehozott kapacitások teljesebb kihasználására helyezzük a hangsúlyt. Ez a népgazdaság intenzívebbé tételének irányvonalát is jelenti. A holnap radikálisabb intézkedéseket követel. Meg kell változtatni magához a tervezéshez és a beruházások felhasználásához való viszonyt, a már meglévő termelést, és az új beruházásokat egységes egészként kell tervezni A beruházási kereteket a minisztériumok és a vezető szervek számára nem általában, nem is új objektumok létesítésére, hanem a termelés tervezett növelésére kell odaítélni. Az anyagi és pénzügyi erőforrásokat elsősorban a rmjlévő vállalatok technikai berendezéseinek felújítására és rekonstrukciójára kell irányítani, oda, ahol a termelési kapacitást új beruházások nélkül, vagy aránylag kisebb beruházással lehet bővíteni. | Gyorsan, gazdaságosan és korszerű technikával kell építeni — ez a beruházások magas fokú hatékonyságának alapfeltétele. Tizedik ötéves terv, akárcsak valamennyi ötéves terv, szocialista hazánkat alkotó valamennyi köztársaság, nemzet és nemzetiség fejlesztésének programja lesz. Az országos keretek között kialakult egységes gazdasági szervezet 'jelenti a néoek barátságát és együttműködésének szilárd anyagi alapját. Az SZKP Központi Bizottsága elégedettséggel állapítja meg, hogy „a Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irányai” című tervezetet valamennyi területen, határterületen és köztársaságban a politikai aktivitás légkörében, tárgyszerűen vitatták meg. A központi bizottság politikai bizottsága által létrehozott külön bizottság a dolgozók által előterjesztett javaslatokat megvizsgálja, azzal a céllal, hogy azokat figyelembe vegye az ötéves terven folyó munka során — mondotta az előadó. 3. A gazdaság fejlesztésének súlyponti kérdései a jelenlegi szakaszban * “Elsőrendű feladat marad a tudományos-műszaki fejlődé^ meggyorsítása. A párt központi bizottsága és a kormány utasítására az akadémiai intézetek, a minisztériumokkal és irányító szervekkel közösen elkészítették a tudományos-műszaki fejlődés és annak tár- sa Halmi-gazdasági következményei 1976—1990-re szóló komplex programtervezetét. Ezt a munkát feltétlenül folytatni kell, mivel szerves részét képezi a most folyó és a távlati tervezésnek olyan támpontokat ad, ame'yek ismerete nélkül elképzelhetetlen a sikeres gazdaságirányítás A tudományos és műszaki forradalom alapvető változás sokat követel a gazdasági tevékenység stílusában és módszereiben. határozott harcot igényel a vaskalapossággal és rutinnal szemben, igényli a i tudomány valódi tiszteletét, azt hogy támaszkodjunk rá. számoljunk vele. Követeli a tervezés és a gazdasági ösztönzés tökéletesítését, annak érdekében, hogv olvan viszonyokat hozzunk létre, amelyek telies mértékben előmozdítják az egész láncolat minél gyorsabb végigjárását — a találmánytól a tömegtermelésig. Mindez a legteljesebb mértékben pártfeladat. És talán egész gazdasági építőmunkánkban nincs ma aktuálisabb és felélősségtelie- sebb feladat. A MEZŐGAZDASÁG TOVÁBBI FEIT.ESZTÉSE ÖSSZNÉPI FELADAT Itt a párt két egymással összefüggő célt tűz ki. Az el. ső: az országot megbízhatóan el kell látni élelmiszerrel és mezőgazdasági nyersanyaggal és ehhez mindig elegendő tartalékkal kell rendelkezni. És a második: tovább kell haladnunk a város* és falusi élet anyagi és kulturális viszonyainak közelítése útján, ami programunk követelményeiben szereke. Realisták vagyunk. Jól tudjuk. hogv a mezőgazdasági termelés minőségi átalakítása időt munkát, hatalmas befektetéseket igényel. Mi több: számos, elsősorban objektív történelmi okokból csak az utóbbi időben kezdtünk nagy anyagi eszközöket fordítani ennek az ágazatnak a fejlesztésére. A szovjet hatalom évei alatt a mezőgazdaságra fordított 320 milliárd rubel beruházásból 213 milliárd az elmúlt két ötéves terv időszakára esett. GÉPESÍTÉS. A kolhozok és a szovhozok az elmúlt tíz év alatt több mint 3 millió traktort és 900 000 betakarító kombájnt. 1 millió 800 ezer teherautót és különleges gép. kocsit, sok mililárd rubel ér. tékű más mezőgazdasági gépi berendezést kaptak: a me. zőgazdasági munka energiaellátottsága megkétszerező, dött. TALAJJAVÍTAS. 6,4 millió hektár öntözött és több mint 8 millió hektár lecsapolt területet állítottak a me. zőgazdasági termelés szolgálatába. KEMIZALAS. 1966-tól 1975-ig a műtrágyák felhasz. nálása 2.8-szeresére. a kémiai növényvédő szerek felhasználása kétszeresére nőtt. Mindez szilárd, megbízható alapot teremtett, amelyen a mezőgazdaság, a gazdaság magasan fejlett szektorává válik. Ezen a téren már érzékelhető eredményeket ér. tünk ei. Az új ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésére a tervek szerint 172 milliárd rubelt fordítunk, vagyis 41 millíárddal többet, mint az elmúlt ötéves tervben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumenét a tervek szerint 14—17 százalékkal kell emelni az elmúlt ötéves tervhez képest. Az évi gabonatermést átlagban minimálisan 35—40 millió tonnával kell növelni. Sok a tennivalónk az állattenyésztés területén is. Meg kell gyorsítani az intenzív módszerek bevezeté sét, növelni kell a terme lékenységet és növelni í szarvasmarha- és szárnyasállományt. Üjból hangsúlyozni szeretném, hogy az állattenyésztés fellendülésének alapja továbbra is a takarmányozás. Nekünk, a kommunizmus építőinek a mezőgazdaságot még egy szempont alapján kell vizsgálnunk — ez pedig a környezetvédelem. Ez a probléma nemcsak az ipart foglalkoztatja. A földművelő és állattenyésztő munka lényegében az élő terr zet, a bennünket körülvevő természetes környezet felhasználása az ember szükségleteinek kielégítésére. Az emberiség története számos példát ismer arra, hogy a természetet terméketlen, élettelen, az ember számára ellenséges környezetté lehet változtatni. A természetet azonban lehet nemesíteni is. Nekünk ezt kell tennünk, elvtársak, segítenünk kell a természetnek, hogy még teljesebben feltárja életerőit. „Virágzó táj” — ez az egyszerű kifejezés mindenki előtt ismert. Így emlegetik azokat a földeket, ahol az emberek ismerete és tapasztalata, a természethez való ragaszkodása és szeretete valóban csodákat hozott létre. Ez a mi, szocialista utunk. A mezőgazdaságra tehát úgy kell tekintenünk, mint a környezet hatalmas, állandóan működő mechanizmusára, amely alkalmas az élő természeti gazdaság feltárására. És a természet mindezt visszafizeti. A párt a mezőgazdaság további fellendítését az egyik legfontosabb állami, országos feladatnak tekinti. E feladat megoldásához a gazdaság összes ágat itának megfelelően hozzá kell járulnia. A dolgozók jólétének fokozása elengedhetlenül megköveteli a lakosság áruvásárlási és szolgáltatási igényeinek még teljesebb kielégítéséti A pénzjövedelmek növekedése ugyanis önmagában még nem jelenti az életszínvonal reális emelését. 'Ráadásül egyes árucikkek hiánya, a szolgáltatások mennyiségi korlátozottsága csökkenti a munka anyagi ösztönzésének lehetőségeit. Éppen ezért a párt a mezőgazdaság gyors ütemű fellendítésével együtt rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít az úgynevezett fa- szektorba tartozó iparágak fejlesztésének. Az eredmények ellenére a központi bizottság azon a véleményen van, hogy a b- szektor ágazatainak helyzete nem elégíthet ki bennünket. Nemcsak arról van szó, hogy a mezőgazdasági nyersanyagoknak a rossz termés okozta hiánya miatt a könnyű- és élelmiszeripar több területén nem sikerült megvalósítani a kitűzött célokat Sokkal átfogóbban és határozottabban kell felvetnünk a kérdést önök emlékeznek arra, hogy a XXIV. kongresszus megállapította: gyökeresen meg kell változtatnunk hozzáállásunkat mindahhoz, ami az emberek mindennapi szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos, mind mennyiségileg, mind minőségileg lényegesen növelnünk kell az árutermelést és a szolgáltatásokat. Meg kell mondani, hogy ezt a feladatot nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Még most sem tanultuk meg, hogy a nehézipar fejlesztésének gyors ütemével egy- időben, fokozzuk a b-szek- tor, valamint a szolgáltatások szférájának fejlesztését. Folytatva a b-szektorba, valamint az azt kiszolgáló termelési ágazatokba, a kereskedelembe és a szolgáltatások szférájába irányuló beruházások növelését, fokoznunk kell a követelményeket mindazokkal szemben, akik a gazdaság e területének fejlődését tervezik és irányítják. A kulcsfontosságú gazdasági problémák között — mondotta Brezsnyev a továbbiakban — egyre nagyobb jelentősége van a külgazdasági kapcsolatok fejlődésének Mindé« egyenes következménye népgazdaságunk gyors növekedésének és azoknak a hatalmas változásoknak, amelyek szerte a világon mennek végbe, s a béke és az enyhülés politikájának eredmé- nyeL A külgazdasági kapcsolatokban hatékony eszközt látunk mind a politikai, mind a gazdasági feladatok megoldásának előmozdításához. A gazdasági integráció útján növekszik a szocialista közösség ereje és összeforrott- sága. A fejlődő országokkal való együttműködés megkönnyíti ezeknek az országoknak gazdasági és társadalmi életük haladó irányban történő átalakítását. Végül a tőkés országokkal való gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok megszilárdítják és kiszélesítik a békés egymás mellett élés politikájának anyagi alapját. A többi országhoz hasonlóan mi is arra törekszünk, hogy a külgazdasági kapcsolatokból szármázó előnyöket felhasználjuk a gazdasági feladatok sikeres megoldását célzó pótlólagos lehetőségek mozgósítására, időmegtakarítására, a termelés hatékonyságának fokozására, a tudományos és technikai haladás meggyorsí tására. A kilencedik ötéves tervben az előirányzottnál lényegesen nagyobb sikereket értünk el ezen a téren. A külkereskedelmi forgalom volumene az 1970-es 22 milliárd rubelről 1975-ben 51 miliárd rubelre nőtt. Gyors ütemben fejlődött exportunk is, és nemcsak a nyersanyagok terén, hanem a gépek és berendezések különböző fajtáinak vonatkozásában Is, beleértve az atomreaktorokat, áramfejlesztőket, a repülőgépeket és szerszámgépeket is. A Szovjetunió részt vett több száz külföldi ipari objektum építésében. A X. ötéves tervben előirányoztuk a külkereskedelmi forgalom jelentős növelését. Fontos kérdés — a külgazdasági kapcsolatok új formáinak fejlesztése, amelyek túllépnek a szokásos kereskedelem keretein, kiszélesítik lehetőségeinket és általában a legnagyobb hatékonyságot biztosítják. Itt többek között azokra a kompenzációs megállapodásokra gondolok, amelyek során teljes mértékben a mi államunk tulajdonában levő' új üzemek jönnek létre külföldi cégekkel való együttműködésben. Hiteleket, berendezéseket, licenceket nyújtanak számunkra, és mi olyan termékekkel* fizetünk, amelyeket ezekben vagy más üzemekben állítanak elő. Ilyen jellegű megállapodások eddig főleg a nyersanyagot és félkésztermékeket termelő ágazatokban jöttek létre. De itt az ideje szélesíteni ezek hatókörét, bevonni a feldolgozóipart is, felkutatni a termelési kooperáció új módjait. Mindenekelőtt biztosítani kell a tervezés tökéletesítő., sét. Az irányító, mindenekelőtt pedig a tervezői tevékenységet a végső népgazdasági eredményekre kell összpontosítani. Nem elég csak szem előtt tartani, hogy a termelés végső .célja a különböző társadalmi szükségletek kielégítése, hanem le is kell vonni ebből a gyakorlati következtetéseket. Az egyik ilyen következtetés pedig kétségtelenül az, hogy a fogyasztók nagyobb lehetőséget kapjanak a termelés befolyásolására, akár a nyersanyagokról és anyagokról, gépekről és berendezésekről. akár a tömegfogyasztási cikkekről van is szó. Ebben a vonatkozásban lényeges javításra szorul a gazdasági mechanizmus számos láncszemén. Ezek a mutatók arra hivatottak, hogy egyesítsék a dolgozók érdekeit a vállalat érdekeivel, a vállalat érdekeit az állam érdekeivel. arra ösztönözzenek, hogy feszített terveket fogadjanak el (és természetesen teljesítsenek), erőforrásokat takarítsanak meg. csökkentsék az önköltséget és gyorsabban vezessék be az új termékfajták gyártását, megfe. lelő választékban kitűnő minőségű termékeket állítsanak elő. Figyelembe véve az ország előtt álló gazdasági és társadalmi feladatokat, meg kell javítani a bérezés és a nor- mázás rendszerét. Egvríszt fejleszteni kell a centraliz, must. útját állva ezzel a hivatali és a helyi irányzatoknak. Másrészt fejleszteni kell a demokratikus elveket. a helyi kezdeményező készséget. mentesíteni kell a vezetés felső lépcsőit a kis ügvék alól, a döntések meghozatalában biztosítani kell az operativitást és a rugalmasságot. A párt a fejlett szocializmus viszonyai között Az e’-núlt ötéves terv eredményei meggyőzően tanúsítják. hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a lenini úton haladt. Méltóképpen teljesíti a munkásosztály, minden dolgozó, az egész nép politikai vezetőjének szerepét. Ismét megmutatkozott a tudományos előrelátás ereje, a párt politikájának realizmusa. az a képessége, hogy a kommunista építés feladatainak megoldására irányítsa , a tömegek energiáit. Pártunk magasra tartja a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus zászlaját, becsülettel teljesí. ti történelmi küldetését. Lankadatlanul harcol a kom- / munista eszmények győzelméért. 1. A párt további fejlődése A káderpolitika kérdései A XXIV. kongresszus óta csaknem 2,6 millió ember lépett az SZKP soraiba. Jelenleg 15 millió 694 ezer kom. munista van a pártban. Közülük 41,6 százalék munkás. 13,9 százalék kolhozparaszt, körülbelül 20 százalék műszaki értelmiségi, több mint 24 százalék a tudomány, az irodalom, a művészet művelője. a közoktatás, az egészségügy, az irányító apparátus dolgozója, katona. A párt növekedésére, a minőségi összetételének javítására irányuló munkát jellemezve, foglalkozni szeretnék a következő elvi mozzanatokkal. A fejlett szocializmus viszonyai között, a kommunista párt, noha az egész nép pártjává vált, egyáltalán nem veszti el osztályjellegét. Az SZKP természeténél fogva a munkás- osztály pártja volt és az is marad. Mély megelégedésünkre szolgál, hogy jelenleg a párt soraiba belépők 58 százaléka munkások közül kerül ki. Ez törvényszerű, tükrözi a munkásosztálynak a társadalom életében betöltött vezető szerepét. A beszámolási időszakban a pártba felvettek több mint 11 százaléka kolhoztag volt. Ily módon egészében az SZKP-ba belépők körülbelül 80 százaléka az anyagi termelés szférájában — a társadalmi élet döntő szférájában — tevékenykedik. Lényegesen megnőtt a párttagok száma a népgazdaság szakemberei, a pedagógusok és az orvosok, a tudomány, az irodalom és a művészet művelői körében. Jelenleg minden negyedikötödik szakember kommunista. És ez jó dolog. Hiszen rendkívül jelentős az a szerep, amelyet a szovjet értelmiség betölt a tudományos-műszaki forradalom megvalósításában, a nép kultúrájának fellendítésében, a kommunista építés adta valamennyi feladat megoldásában. A párt új tagjainak döntő többsége, vagyis több mint kétharmada komszomolista. Az ifjúságnak az SZKP-ba történő fokozódó beáramlása szemléletesen mutatja, hogy a párt életerői kime- ríthetetlenek, hogy fiatal nemzedékünk mély odaadással viseltetik a kommunizmus eszméi iránt. Harminc esztendő alatt az S2KP taglétszáma csaknem megháromszorozódott. Teljesen nyilvánvaló, hogy sorai tovább növekednek majd. Ez objektív tendencia, amely a szocializmusban végbemenő társadalmi fejlődés egész menetéből, . a párt vezető szerepének, tekintélyének növekedéséből származik. Az SZKP azonban nem erőlteti létszámának növekedését. Csupán azokat veszi fel soraiba, akik tetteikkel bizonyították, hogy a lenini szavakkal szólva, nem valamiféle előnyök szerzéséért lépnek a pártba hanem azért, hogy önfeláldozó munkát végezzenek a kommunizmus javára. Lenin útmutatásait követve, az SZKP mindent megtesz, hogy fokozza a párttagság rangját. Ebben nagy szerepet töltött be a XXIV. kongresszus határozata-alapján végrehajtott párttag- könyvcsere. Teljes joggal elmondható, hogy elértük azokat a célokat, amelyeket a tagkönyvcserével. akartunk megvalósítani. A tagkönyvcsere időszakában körülbelül 347 ezer ember nem kapott új párttagsági könyvet. Ezék azok, akik eltértek a pártélet normáitól, megsértették a fegyelmet, elvesztették a kapcsolatot a pártszervezetekkel. Elképzelhetik, mennyire fontos, hogy a párt minden láncszeme összehangoltan, aktívan és céltudatosan tevékenykedjék. Ez csupán a pártélet lenini normáinak, a pártvezetés elveinek, a demokratikus centralizmus elvének maradéktalan alkalmazásával érhető el. A párt mindenkor magas fokú elvszerűséget tanúsított amikor védelmezte ezeket az elveket, harcolt megsértésük ellen. Nagy jelentősége volt ebben a vonatkozásban a XX. pártkongresszus határozatainak, amely kongresszusnak most van a huszadik évfordulója. A pártélet lenini normáinak és elr veinek megerősítésében és fejlesztésében fontos szerepet töltöttek be a központi bizottság októberi (1934) plénumának, a XXIII. és XXIV. pártkongresszusnak határozatai. A párton belüli demokrácia következetes fejlesztése, a követelmények emelése a párt minden tagjával szemben — ezek elévülhetetlen lenini elvek. Ezek napjainkban is a párt fejlődésének alapjául szolgálnak. A XXIII. és XXIV. kongresszuson a pártépítés kér(Folytatás a 6. oldalon) .kWÜUBM § 1976. február 25., szerua /
