Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

MEGNYÍLT AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA

(folytatás a 2. oldalról)

és fejleszteni. gazdagítani igyekszünk hagyományos, jószomszédi kapcsolatainkat Fmországgal, a skandináv országokkal, Ausztriával, Belgiummal és Nyugat-Eu- ihópa más államaival. E földrészen a végbement nagy és kedvező változásokat tükrözte természetesen Portugáliával való kapcsolataink helyreállítása, valamint a Görögországhoz fűződő viszonyunk javulása is. Mindent összevetve: talán egyetlen nyisgaí európai állam sem maradt ki a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok normalizálásának széles folyamatából.

A Helsinkiben megtartott Összeurópai értekezletről szólva az előadó rámutatott: a tanácskozás eredményei' sok tekintetben jövőbe mu- tatóak.

A legfontosabb most s Helsinkiben egybehangolt összes elvek és megegyezések gyakorlati megvalósítása.

Á Szovjetunió ezen munkálkodik most és a jövőben is. Nemrég néhány javaslatot terjesztettünk elő az összeurópai együttműködésnek egy sor fontos területén való fejlesztésére. Továbbra is erőfeszítéseket teszünk majd ebben az irányban. Hasonló magatartást várunk az összeurópai tanácskozás valamennyi részvevőjétől A negatív mozzanatokról szólva Brezsnyev hangsúlyozta: Európában még mindig megvan például egy bonyolult és veszélyes feszültséggóc. a ciprusi probléma.

Vannak bizonyos bonyo- dn1 mák • néhány európai tőkés államhoz fűződő viszonyunkban is.

A nyugati országok tömegtájékoztatási eszközeinek jelentékeny része nemcsak hogy nem segíti elő a kölcsönös bizalom és a nemzetközi együttműködés erősítését, hanem ellenkezőleg: bizalmatlanságot és ellenséges hangulatokat szít a szo- e alista országokkal szemben. Egyesek á ' Helsinkiben ' el fogadott záróokmány leg-» lényegét próbálják kilúgozni és eltorzítani. spanyolfalként próbálják felhasználni ezt az okmányt a szocialista országok belügyei- Jne való beavatkozáshoz „hidegháborús” jellegű kommunista- lés szovjetellenes demagógiához. \

Az új világháború veszélyének csökkentése és a béke megszilárdítása szempontjából természetesen döntő jelentősége volt annak a kedvező fordulatnak, amely a tőkés világ legnagyobb na- talmához. az Egyesült Államokhoz fűződő vi- e anyunkban ment végbe. Ez a fordulat kétségkívül hozzájárult az egész nemzetközi légkör, s ezen belül az európai légkör meg- ja itásához.

A Nixon amerikai elnökkel Moszkvában és Wa- í,' ngtonban folytatott tárgy lások, majd a Ford ellj .(kel Vlagyivosztokban és Kj sinkiben lezajlott találkozók eredményeként fontos .elvi kölcsönös megértés jött létre, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok vezetői között abban, hogy szükség van a két ország békés, egyenjogú kapcsolatainak fejlesztésére.

A -zoviet—-amerikai megáll pod'sok bizonyos mértékjén csökkenek a nukleáris h birú kirobbanásának ' eszél vét Mi éppen ebben látjuk a szovjet-- amer'kai viszony legutóbbi ötéves fejlődésének fő eredményét.

Az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataink távlatai is kedvezők annyiban, amennyiben továbbra is ezen az együttesen megteremtett reális, alapon fej- léHnek vagyis olyan körül mAnvek között, amikor a ' ké illám osztálytermészeté nek és. ideológiáiénak nyíl vánvaló különbözősége mellett megvan az a határozott eltökéltség, hogy nézet- sál téréseiket és vitáikat ne

erővel, fenyegetésekkel, és fegyvercsörtetéssel oldják m.% hanem békés politikai eszközökkel.

A szovjet—amerikai kapcsolatok általánosságban véve pozitív fejlődését azonban az utóbbi években egész sor. nem csekély jelentőségű tényező bonyolítja. Zavarni próbálják ezt a fejlődést az . Egyesült Államoknak azok a befolyásos erői. amelyek nem érdekeltek sem a Szovjetunióhoz fűződő viszony javí_ fásában, sem pedig általában a nemzetközi feszültség enyhülésében. Ezek az erők hamis fényben mutatják be a Szovjetunió politikáját, és a kiagyalt ..szovjet veszélyre” hivatkozva a fegyverkezési • hajsza újabb fokozását követelik az Egyesült .' Államokban és a NATO-ban. Ismeretes. hogy az Egyesült Államok diszkriminációs kereskedelmi intézkedéseinek elfogadásával kísérletek történtek a belügyeinkbe való beavatkozásra is.

A Szovjetunió eltökélt szándéka a szovjet—amerikai kapcsolatok további javítását célzó irányvonal megvalósítása. szigorú összhangban a létrejött megállapodások és a vállalt kötelezettségek szellemével és betűjével — a két nép és a világ békéjének érdekében.

Tartalmukat tekintve egyre gazdagabbá válnak Kanadával való kapcsolataink. Észrevehetően szélesedtek kapcsolataink a latin-amerikai országokkal. Támogatjuk ezeknek az országoknak a po. litikai önállóságra és a gazdasági függetlenség megszilárdítására irányuló törekvését. s üdvözöljük azt a tényt, hogy növekvő szerepet töll- íenek be a nemzetközi életben.

Japánnal fenntartott -kapcsolataink fejlődése áíxalá. nosságban kedvező irányú. A békés, rendezés kérdéseivel összefüggésben azonban Japánban egyesek néha közvet-, len külső uszításra, megalapozatlan és jogtalan követeléseket próbálnak támasztani a Szovjetunióval szemben. -t

A nemzetközi légkör iavu- - Sása kedvező -'atmoszférát te- ' remtetl á-'^aTfl a-s á e i. t u.’i dományos-műszaki és-' • kulturális együttműködés megélénküléséhez.

Az SZKP KB és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének . fő fránya volt és marad — ahogyan azt a békeprogram előírja — a fegyverkezési hajsza

megszüntetéséért. a leszerelésért vívott harc. Ez a feladat ma minden eddiginél fokozottabban jelentkezik.

A fegyverkezési hajsza hí- « veinek fő módszere az úgynevezett szovjet veszély bi- zonygatása.

A Szovjetunió nem készül senkinek a megtámadására.

A Szovjetuniónak nincs szüksége háborúra. A Szov- jetnunió nem emeli katonai költségvetését, másrészt viszont nem csökkenti, hanem szüntelenül növeli a nápjólét fokozására irányuló kiadásokat. Országunk következetesen és megingathatatlanul küzd a békéért, újra meg újra konkrét javaslatokat terjeszt elő a fegyverzet csökkentésére, a leszerelés előmozdítására.

Pártunk minden népet, minden országot felszólít: egyesítsék erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy véget vessünk a fegyverkezési hajszának.

A végső célunk ebben a

tek'n'.etben az általános

és teljes leszerelés volt,

és a jövőben is az marad.

Emellett a Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy előrehaladást érjen el a végcél felé vezető út egyes szakaszain.

Miután felvázolta a leszerelésért kifejtett erőfeszítések eredményét, Leo- nyid Brezsnyev így folytatta:

Külön szólok a stratégiai egy verek további korlátozására vonatkozó szovjet- amerikai tárgyalásokról Ezeken a tárgyalásokon arra törekszünk, hogy valóra váltsuk az 1974. évi Vlagyivosztok! megállapodást és megakadályozzuk, hogy megnyíljék a fegyverkezési hajsza egy olyan, új csatornája, amely semmissé tenné eddigi eredményeinket. Érthető, hogy mind a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak továbbfejlesztése, kölcsönös bizalmának erősítése, mind pedig az általános béke megszilárdítása szempontjából igen nagy jelentőségű volna, hae kérdésben sikerülne megállapodást kötni.

Konkrétan azt javasoltuk: egyezzünk meg, hogy betiltják az új, az eddiginél még nagyobb erejű fegyverrendszerek, többek- között a ballisztikus rakétákkal felszerelt úi Trident típusú tengeralattjárók és a B—l. tínusú új hadászati bombázók gyártását az Egyesült Államokban és a i hasonló tendázerek: gvártását a Szovjetunióban. Sajnos, az ame-' rikai fél nem fogadta el ezéket a javaslatokat.

Javaslatunkat ennek ellenére továbbra is fenntartjuk.

Az utóbbi időben több országban is egyre inkább sürgetik, hogy az Indiai- óceán térsége ne Váljék különböző államok katonai tá- maszpontia'nsk szín terévé. Rokonszenvezünk ezekkel a követelésekkel.

Bizonyosan eljön az idő, amikor

elkerülhetetlen les*, hog?' a hadászati fegyverek korlátozásának folyamatába más nukleáris hatalmak is bekapcsolódjanak.

Amelyek pedig erre nem lennének hajlandóak, óriási felelősséget vállalnak magukra népükkel szemben.

Számos nagyhatalom még mindig nem hajlandó a fegyverkezési hajsza beszüntetésére. Az enyhülés és a leszerelés ellenfelei még számottevő erőtartalékokkal rendelkeznek.

Igen jelentős a leszerelési világkonferencia összehívására vonatkozó javaslat, amelyet az ENSZ-tagájlamok túlnyomó többsége támogat.

A politikai enyhü'ést a katonai enyhüléssel kel! megerősíteni. A békeprogram világos célt tűzött' ki: Közép- Európában csökkenteni kel! a fegyveres erőket és a fegyverzetet. Erről már több mint két esztendeje folynak a bécsi tárgyalások, de kézzel fogható ha’adást nem értek el. Ennek egyetlen oka van: & NATO-országok még mindig nem mondanak le azok-, ró! a kísérleteikről, hogy a tárgyalásokat egyoldalú katonai előnyök biztosítására használják fel.

A szocialista á’lamok — hogy elmozdítsák az ügyet a holtpontról, nemrég újabb- javaslatokat tettek,

A békáért és a iraieMzi epttmiödésért, a népek szabadságáért és (illetlenségéért folytatott tovébái

bare programia

Országunk nemzetközi helyzetét és a nemzetközi helyzetet, értékelvé pártunk központi bizottsága azt a következtetést vonja le, hogy a békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívandó további harc most elsősorban a következő feladatok megoldását követeli; meg.' .

— Szakadatlanul szilárdítani kell a testvéri . szocialista államok egységet, és az új társadalom építésében kifejtett sokoldalú együttműködésüket fejlesztve növe’ni kell a béke szilárdításához való együttes, aktív hozzájárulásukat.

— Törekedni kell a növekvő, a béke számára veszedelmes fegyverkezési hajsza megszüntetésére, rá kell térni a felhalmozott fegyver- készletek csökkentésére. a leszerelésre. Ebből a célból:

aj Mindent meg kell tenni a hadászati jegyverek korlátozására és csökkentésére vonatkozó újabb szovjet—amerikai megállapodás előkészítésének befejezése érdekében, a nukleáris kísérletek általános és teljes beszüntetéséről, a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, az újabb tömegpusztító fegyverfajták és fegyverrendszerek létrehozásának betiltásáról szóló, valamint az emberi környezet katonai, vagy más ellenséges célokból történő befolyásolását megtiltó nemzetközi szerződések megkötése érdekében;

b) Űjabb erőfeszítéseket kell tenni a közép-eitrópai haderöcsökkentési tárgyalá, J sbk~fQkttiJÍz'átásd -‘érdekeljen.

térségben az első .konkrét lépésekről .történő ' .megóclla- poclist. követően ' majd a legközelebbi ékekben' torabb kell tevékenykedni a katonai enyhülés ügyén.

c) El kell érni, hogy számos országban a katonai kiadások jelenlegi állandó növelését e kiadások rendszeres csökkentésének gyakorlata váltsa -feL

Mindent meg kell tenni a leszerelési vllágérlekezlel mielőbbi összehívása érdekében.

— A; békeszeiptó államok erőfeszítéseit összpontosítani kell a még meglevő háborús tűzfészkek felszámolá- . sára és mindenekelőtt a közel-keleti helyzet igazságos és tartós rendezésére. Ezzel a rendezéssel összefüggésben az érintett államoknak meg kell vizsgálniuk azt a kérdést,. hogyan járulhatnak hozzá a Közel-Keleten a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez.

— Mindent meg kell tenni a nemzetközi feszültség

azért, hogy az enyhülés az államók közötti kölcsönösen előnyös együttműködés konkrét formáját öltse. Aktívan folytatni kell az összeurópai tanácskozás záródokumentuma teljes megvalósításának

irányvonalát, a békés egymás mellett élés fejlesztését Európában. A békés egymás mellett élés elveinek megfelelően folytatni kell az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, az NSZK-vals Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Kanadával, valamint Japánnal és más kapitalista államokkal való hosz- szú ' távú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesz- j tését politikai, gazdasági, tudományos és kulturális téren egyaránt.

— A kontinens államainak közös erőfeszítésével tovább kell munkálkodni az. ázsiai biztonság megteremtésén.

— Törekedni kell az egész világot átfogó olyan szerződés megkötésére, amely megtiltja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazását.

— Az egyik legfontosabb nemzetközi feladatnak kell tekinteni a gyarmati elnvo- más öSszés , ,maradványának felszámolását, a népek függetlensége és egyenjogúsága megsértésének megszüntetését, az elnyomás és a faji politika valamennyi. fészkének felszámolását.

— A nemzetközi. kereskedelem területén el kell érni a diszkrimináció és minden mesterséges akadály meg. szüntetését., a jogeg.venlőtlen- ség. a diktátumok és a ki. zsákmányolás megnyilvánulásainak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban való felszámolását.

Ezeket a javaslatokat a XXIV, pártkongresszuson meghatározott békeprogram szerves folytatásának, a békáért, a nemzetközi ; együttműködésért. a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott további harc programjának tekintjük. ■ £ feladótok megoldásának szolgálatába állítjuk országunk külpolitikáját, és e területen együtt fogunk működni a többi békeszerető államinál.

Az SZXP és a razstpzi torratoSmi folyamat

to

M'hnil Szuszlov. az SfKP Központi B'z-'t,sí!g‘;uik ‘i'I.ára fogadja Fidel Castrót, a Kubai Komm imsta Párt első titkárát (Népújság teleíotó — TASZSZ—MTI—K£)

A gyökeres társadalmi változások korában élünk. Tovább erősödnek és bővülnek a szocializmus pozíciói.

A nemzeti felszabadító moz. , galmak győzelmei új távlatokat nyitnak meg azok előtt az országok előtt, amelyek kivívták függetlenségüket. Fokozódik a dolgozóknak a monopóliumok elnyomása, a kizsákmányoló rendszerek ei. len vívott harca. Mind nagyobb méreteket ölt a forradalmi. demokratikus, imperialistaellenes mozgalom. Mindez összességében a nem. zetközi forradalmi folyamat) fejlődését jelenti.

Az emberiség társadalmi fejlődésének fő irányát a szocializmus országainak fejlődése, erejük növekedése, nemzetközi polit kijuk jótékony hatásának erősödése határozza meg.

A kapitalizmus általános válsága tovább mélyül az utóbbi években.

A termelés szembetűnő csökkenése és a munkanélküliség növekedése a kapitalista országok többségében ősz- szeíonódott a kapitalista világgazdaság olyan súlyos megrázkódtatásaival, mint a va'útaválság, az energiaválság, a • nyersanyagválság.

A válságot -élezte ■ az infláció, amelyet fokozott a békeidőben soha nem látott méretű katonai kiadások állandó emelkedése.

Erősödött az imperializmuson belüli vetélkedés, a Közös Piacon és NATO-n belüli viszálykodás. A nemzetközi monopóliumok növekvő gazdasági hatalma még kíméletlenebbé tette a konkurren- ciaharcot

A jelenlegi válság nem a szokásos. Mindenki világosan látja: szertefoszlott a burzsoú ideo’águsok és reformis- . ták egyik fő mHosza, az a mítosz, amely szerint napjaink kapitalizmusa képes a válság kiküszöbölésére. A kapitalizmus Ingatag volta mind nyilvánvalóbbá válik.

A munkásosztály M’-'ot- za harcát a nagytőke, a társadalmi bajok fő okozója ellen.

Fokozódott a burzsoá , társadalom eszmei-politikai válsága. Ez a válság kikezdi a hatalom intézményeit, a burzsoá politikai pártokat, megingatja a legalapvetőbb erkölcsi normákat. Mind nyíltabbá válik a korrupció, még az államgépezet legfe'sőbo szintjein is. Folytatódik, a szellemi, kultúra hanyatlása, nő a bűnözés.

A kommunistáktól távol áll, hogy a kapitalizmus „automatikus csődjét” jósolják — folytatta beszé lét Leonyid Brezsnyev, — Á kapitalizmus még nem kis tartalékokkal rendelkezik. Az utóbbi évek eseményei azonban újult erőver bizonyít ják, hogy a kapitalizmus olyan társadalom, amelynek nincs jövője.

Az elmúlt öt év folyamán a nemzetközi reakció néhány' bástyáját súlyos csapás érte. Ebben az időszakban zajlott le a chilei és a portugáliai forrada’om. Peruban jelentős .sikereket értek ei a forradalmi-felszabadító erők. Görögországban megbukott a katonai fasiszta kormány. Spanyolországban megingott a francoista rezsim.

A portugáliai. . helyzetről szólva az SZKP főtitkára leszögezte-: a Szovjetunió # kategorikusan ellenez a portugál belügyekbe .való, minden beavatkozást. A portugál népnek minden más néphez hasonlóan joga van olyan úton járni, amelyet 5 maga határoz meg. Engedjék meg, hogy erről a szónoki emelvényről kifejezzem a szovjet kommunistáknak Portugália forradal(Folytatás a 4. oldalon)

Mmms fei

19.76, február 25.s szerda

Javaslataink a Közép-Eu- rópában kialakult erőviszonyok fenntartására, az egyensúly biztosítására, mint az egyedül reális alapra épülnek.

A háború veszélyének további csökkentése, a leszelés ügyének eiőrevitele érdekében most azt javasoljuk,

hogy

kössünk a* egész világot átfogó szerződést az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokban való elutasításáról.

E szerződés résztvevői — köztük természetesen a nukleáris hatalmak —, köteleznék magukat, hogy az egymás közötti viták megoldása során tartózkodnak a fegyverek, így a nukleáris fegyver alkalmazásától. A Szovjetunió kész más államokkal ekyütt megvizsgálni a gyakorlati lépéseket e javaslat megva'ósítására.

Napjainkban nagy a béke megszilárdításáért indított társadalmi tömegmozgalom szerepe és felelőssége. Az elmúlt öt évet e mozgalom fejlődésének olyan határkövei jelzik, mini a békeszerető erők '’moszkvai vílágkong-’ resszúsa, -az európai biztonság harcosainak brüsszeli közgyűlése, a nők berlini' világkongresszusa.

Az S7KP főtitkára ezután a jövő feladatait körvonalazta