Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

MEGNYÍLT AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1: oldalról) Vezetésén közösségünk anya­gi alapjának megerősítésé­_-iz utóbbi években lénye­gesen kibővült, ideológiai együttműködésünk a testvéri országok pártjaival —. mondotta ezután az SZKP KB főtitkára. Nem alkalmilag, hanem rendszeresen talál- .k' znak pártjainknak az ideoló* giai és a nemzetközi munkál vai foglalkozó vezető tiszt­ségviselői. A szocialista or­szágok. tudósai ma már sók tudományágat kollektív erő­feszítésekkel fejlesztenek. Hasznos együttműködést va­lósítanak meg a tömegtájé­koztatási eszközök — a rá­dió. a televíziói a sajtó —- Mindez segíti aj eszmei r.e- velőmunka színvonalának emelését pártjaink mindegy;, kében, lehetővé teszi, hogy eredményesebben lépjünk fa! a két társadalmi rendszer ideológiai harcában. A jelen, légi körülmények között ez nagyon fontos, mivad mindin­kább előtérbe kerülnek az ideológiai harc problémái, s ebben a harcban hatalmas fegyver a szocializmus igaz­sága. ' A szocializmus már ma roppant hatással van világ- szerig százmilliók gondolko­dására és érzéseire. A szo­cializmus biztosítja a dolgom zó embereknek a szabadsá­got. a valóban demokratikus jogokat, a jólétet, az ismere­tek legszélesebb körű hozzá­férhetőségét. a jövőjük iránti szilár bizonyosságot. A szo­cializmus békét hoz. biztosít, ja valamennyi ország szuve­renitásának tiszteletben tar­tását és az egyenjogú állam- közi együttműködést, táma­sza a szabadságukért és füg­getlenségükért harcoló né­peknek. Ami pedig a holna­pot illeti, az kétségkívül újabb bizonyítékókat szolgál, tat a szocializmus korlátlan lehetőségeire, a kapitaliz­mussal szembeni történelmi: felsőbbrendűségéire. A Kínához fűződő viszony természetesen sajátos és különálló kérdés. 'Kína jelenlegi vezetőinek po­litikája nyíltan a szocialista államok többsége ellen irá­nyul. Mi több. egyenesen ösa- szemosódik világszerte a legszélsőségesebb reakció ál­láspontjával — a nyugati cr­Eeonyld Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a sz inoki emelvényen (Népújság teletotó — TASZSZ—MTI—KS) szágók militaristáitól és az enyhülés Ottani ellenségeitől egészen a dél-afrikai fajgyű­lölőkig és éhile fasiszta ve- zecőiig. äß;Z a politika nein csupán mérőben idegen a szocialista elvektől, és esz­ményektől hariem lényegé, ben a? imperializmus fontos tartaléka is lett a szocializ­mus elled vívott harcában. Minden békeszerető nép számára nagy veszélyt je­lentenek Pekingnek azok a lázas kísérletei, hogy meg­hiúsítsa az enyhülést, meg­gátolja a leszerelést, bizal­matlanságót és ellenségeske­dést szítson az államok kö­zött, az a törekvése, hogy világháborút provokáljon, maga pedig hasznot húz2órt belőle. Pekingnek ez a po­litikája mélységes ellentét­ben áll minden nép érde­keivel. Határozottan szém- bészállunk ezzel a gyújto­gató politikával, védelmez­zük a sZOVjet állam, a szó- oiälista közösség, a kom­munista világmo2gálom ér­dekeit Ma már nem elég annyit mondani, bogy a maoista ideológia és politika nem egyeztethető össze a marxista—-leninista taní­tással Egyenesen ellen­sége annak. Á Kínával Való kapcso­latokban pártunk szilárdan tartja magát ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XXIV. kongresszus határo­zóit meg. Erinek az irány- vónalnak helyességét iga­zolta az élet Továbbra is haroólurik a maóizrnus el­len elvi és kérlelhetetlen hárcót vívunk vele szemben. Egyszersmind szeretném ismét megerősíteni, hogy akár csak más országok, Kí­na vonatkozásában is szi­lárdan tartjük magunkat az egyenjogúság, a szuvererii- tás és a területi sérthetet­lenség tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, áz erő­szak alkalmazásáról való le­mondás elveihez. Egyszóval, (ni készek vagyunk riorma* liZálni viszonyunkat Kíná­val a békés egymás melléit élés elvei alapján. Sőt mi több, bizonyossággal kije­lenthetjük : ha Pekingben visszatérnék a valóban mar­xista-leninista politikához, ha elvetik a szocialista Or­szágokkal szemben ellensé­ges irányvonalat, ha a szo­cializmus világával való együttműködés és szolidari­tás útjára lépnek, akkor ez megfelelő visszhangra talál a mi részünkről, és lehető­ség nyílik, hogy olyan jó Viszony alakuljon ki a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között, amely megfelel a szocialista inter­nacionalizmus elveinek. A kínai félen a sor. Hz együttműködés fokozása a felszabadott országokkal, szerepűk növekedése a világ fejlődésében A beszámolási időszakban fokozódtak és megszilárdul­lak a Szovjetunió kapcsola­tai a gyarmati függés alól felszabadult országokkal, vagy ahogy szintén neve­zik ókét, a fejlődő orszá­gokkal. Különösen fontos, hogy gazdagodott kapcsola­taink politikai tartalma — mondotta ezután leonyid Brezsnyev. Milyen fő irányokban tör­téntek változások sok felsza­badult országban az utóbbi évek folyamán? Említhető az iparfejlesztés súlypontjának az állami szektorra való át­helyeződése, a feudális föld­birtok felszámolása, a kül­földi vállalatok államosítása, ami arra irányul, hogy a fia­tal államok hatékony szuve­renitást gyakorolhassanak saját természeti erőforrásaik fölött, továbbá saját szak­emberek kiképzése. Egyszó­val, a nehézségek ellenére mélyreható, haladó irányú változások mennek végbe a világnak ebben a részében. Ez természetesen történelmi fontosságú folyamat Sok felszabadult ország­ban megfigyelhető az osz­tályerők elkülönülésének bo­nyolult folyamata, fokozódik az osztályharc. Sz különbö­zőképpen nyilvánul meg. Üjabb progresszív változások történtek a szocialista orien­tációjú arab, afrikai és ázsiai országok gazdaságában és politikai életében. Vannák olyan országok is, ahol a €% Mnmmän «976C február 25., szerda fejlődés tőkés úton mént to­vább. A belső és külső reakció erős nyomást gyakorolt né­hány olyan rendszerre és po­litikái szervezetre, amely szocialista célokat hirdetett meg, s haladó átalakítást hajt végre. A Szovjetuniónak a fejlő­dő országokban végbemenő bonyolult folyamatok iránti magatartása világos és hatá­rozott. A Szovjetunió nem avat­kozik más országok és népek belügyeibe. Min­den népnek, minden or­szágnak szent joga, hogy megválaszthassa saját fejlődési útját. E jog tiszteletben tartása a lenini külpolitika megingat­hatatlan elve. Mi azonban nem leplezzük nézeteinket. A fejlődő országokban, mi­ként mindenütt, a haladás, a demokrácia és a nemzeti füg­getlenség erői oldalán ál­lunk, barátainknak és har­costársainknak tekintjük őket Pártunk támogatást nyújt és fog nyújtani a jövőben is azoknak a népeknek, ame­lyek szabadságukért küzde­nek. A Szovjetunió ennek so­rán semmiféle előnyt nem hajszol, nem törekszik kon­cessziók szerzésére, politikai uralomra, katonai támasz­pontok megkaparintására. Ügy cselekszünk, ahogyan forradalmi lelkiismeretünk, kommunista meggyőződé­sünk diktálja. Észrevehetően aktivizáló­dott a fejlődő országok kül­politikája. Ez több irányban mutatkozik: az el nem köte­lezettségi mozgalom politikái irányzatában, e2 Afrikai ÉgységszerveZét, a fejlődő or­szágók által létrehozott kü­lönféle gazdasági tömörülé­sek tevékenységében. Ma már világos, hógy a világ osztályerőinek jelenlegi vi­szonyai közepette a felszaba­dult Országok teljes mérték­ben képesék szembeszegülni az imperialista diktátummal, kivívni az igazságos, vagyis egyenjogú gazdasági kapcso­latokat. Világos az is, hogy széknek az Országoknak a népek békéjéért és biztonsá­gáért vívott közös küzdelem­hez történő hozzájárulása már riia is jeléritékeny, s a jövőben még nagy óbb súlya lehet. Kitérek az arab orszá­gokhoz fűződő viszo­nyunkra. Jó kölcsönös meg­értés alakult ki az utóbbi őt évben országunk és Szíria között, összehangoltan jáf rünk el sok nemzetközi kér­désben és mindenekelőtt a közel-keleti kérdésben. Fon­tos esemény volt. hogy ba­rátsági és együttműködési szerződést kötöttünk Irakkal, s kapcsolataink enndlt alap­ján fejlődnek. Bővül és mé­lyül együttműködésünk Al­gériával. Dél-Jemennel. Je­lentős lépések történtek a szovjet-líbiai kapcsolatok fej­lesztésében. Megszilárdultak baráti kapcsolataink a Pa­lesztinái Felszabadítás! Ezer-, vezettek Az utóbbi időben bizonyos erők makacsul igyekeznek aláásni a szovjet—egyiptomi kapcsolatokat. Ami a Szovjet, uniót illeti, mi hűségesek maradunk e kapcsolatok erő­sítésének elvi irányvonalá­hoz. Ez az irányvóriál tük­röződik a Szovjetunió és Egyiptom barátsági , és együttműködési szerződésé­ben. amelyet mi hósszú táv­ra kapcsolataink alapjának tekintünk, és amely nemcsak országaink, hanem az egész arab világ érdekeinek iá megfelel. A Szovjetunió mindezek­ben az években következetes támogatást nyújtott az arab népeknek az izraeli agresszió következményeinek felszámo­lásáért vívott harcához. Or­szágunk segítséget nyújtott — és az 1973 októberi háború bizonysága szerint hatékony segítséget nyújtott — az ag- resszorral szemben álló or­szágok: Egyiptom. Szífia. Irak katonai potenciáljának megerősítéséhez. Támogattuk az arabók politikai küzdel­mét az ENSZ-ben és azon kívül. A Közel-Keléten móst nincs háború. De nincs béke sem. és még kevésbé nyugalom. És ki merné garantálni, hógy nem lobban fel újra a harci cselekmények lángja? Ennek veszélye fennmarad mindad­dig. amíg az izraeli haderő a megszállt területeken van. Megmarad, amíg földjükről elűzött Palesztináink százez­rei törvényes jogaiktól meg­fosztva és kétségbeejtő kö­rülmények között élnek, amíg Palesztina arab népe meg van fosztva saját nemzeti álla­ma megteremtésének lehető­ségétől. A tartós közel-kele­ti béke megköveteli azt is hogy szavatolják a térség va­lamennyi államának biz­tonságát, a független lé­tezéshez és fejlődéshez való jogát Csak az nem világos, milyen súlyos felelősséget vállalnak magukra azok. akik önző cé­lokat követve a közel-keleti rendezést politikai játék tár­gyává teszik, akik a részle­ges különmegállapodásokat arra használják fel. hogy el­odázzák a valódi megoldáso­kat. vagy esetleg teljesen megkérdőjelezzék őket A Szovjetunió a maga ré­széről elvi és konstruktív ál­láspontra helyezkedik. A gen­fi értekezlet társelnökeként kész közreműködni mind­azokban az erőfeszítésekben. amelyek a konfliktus tényle­ges rendezését célozzák. Kész vagyunk részt venrii vala- ménnyi közel-keleti ország biztonságának és határai sérthetetlenségének nemzet­közi szavatolásában áz ENSZ keretei között vagy más alapén. Az ilyen jellegű garanciákban egyébként vé­leményünk szerint a Szov­jetunión kívül részt vehet­ne az Egyesült Államok, továbbá Anglia és Fran­ciaország is. Az ügynek ez csak hasznára válna. Igyekszünk megteremteni a feltételeket, hogy fejlesszük kapcsolatainkat a Közel-Ke­let valamennyi országával, s közülük egyikkel szemben sincsenek előítéleteink. Végül pedig készek vagyunk részt venni olyan probléma megol­dási módozatainak kutatásá­ban is. mint a fegyverkezési hajsza megszüntetése ebben a térségben. A központi bizottság nagy figyelmet fordított arra. hogy mégfeléiő. és ahol léhetséges. baráti kapcsolatokat alakít­son ki az ázsiai Országokkal. Mindéhekelőtt az I n d i á - v a 1 folytatott sókirányú együttműködésünkre kell ki­térnem. Mi különleges je­lentőséget tulajdonítunk az ezzel a riagy országgal vaT ló barátságunknak. Az eltelt Öt évben a szovjet-—indiai kapcsolatok magasabb fok­ra emelkedtek. Országaink béke-, barátsági és együtt­működési szerződést kötöt­tek. Az Indiái Köztársasággal való szoros politikai és gaz­dasági együttműködés ál­landó irányvonalunk. Az események menete igazolta a Szovjetunió dé'kelet-ázslai problémák­kal kapcsolatos magatar­tásának helyességét. Ha általánosságban beszé­lünk az ázsiai országokhoz fűződő Viszonyunkról, fel­tétlenül szólnunk kell jó szomszédunkról, Afganisz­tánról, amellyel nernrégiben meghosszabbítottuk csaknem fé! évszázaddal ezelőtt kö­tött semlegesség! és meg nem támadási szerződésün­ket Megemlítem Törökor­szágot is. Az ezzél az Or­szággal főként gazdasági szférában folytatott együtt­működésünk fokozatosan ki­terjed politikai kérdésekre is. A Szovjetunió továbbra íjb tevékenyen részt kíván ven­ni az ázsiai földrész béké­jének és biztonságának meg­szilárdításához, az egyenjo­gú együttműködés fejleszté­séhez vezető utak keresésé­ben. Nem egyszer kifejtettük er­re vonatkozó elgondolásain­kat és hangoztattuk készsé­günket, hogy a legnagyobb figyelemmel vizsgáljunk meg minden olyan javaslatot, amelyet az ázsiai tartós bé­kére és biztonságra, annak kollektív erőfeszítésekkel való megteremtésére irá­nyuló gondoskodás diktál. A beszámolási időszakban sokat tettünk az a f r 1 k ai országokkal fenntartott baráti kapcsolataink tovább­fejlesztése érdekében. - A szovjet kommunisták szívből üdvözlik Bissau-Guinea és a Zőld-foki-szigetek, Mozambik és Artgola népének győzel­mét, amely a függetlensé­gért vívott sokéves hősi küz­delmükre tette fel a kórór nát. Az SZKP mindig szoli­dáris volt ezekkel a népek­kel, minden támogatást meg­adott a harcoló hazafiak­nak. Ma pedig örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy az ezekkel az országokkal való államközi kapcsolata­ink is az őszinte barátság és a kölcsönös megértés szel­lemében alakulnak. Az eltelt években tovább erősödtek kapcsolataink régi barátainkkal, olyanókkal, mint a Guineái Köztársaság és a Kóngói Népi Köztár­saság. A Szomália! Demok­ratikus Köztársasághoz fű­ződő szoros kapcsolatainkat még jobban megerősítette a barátsági és együttműködé­si szerződés megkötése. Bő­vültek jó kapcsolataink Af­rika legnagyobb országával, Nigériával. A tőkés országokhoz fűződő viszony fejlődése A tőkés országók irányá­ban folytatott politikánkban továbbra is az a küzdeiera vólt és marad a legfontosabb, amely a békés egymás mel­lett élés elveinek megszilár­dításáért, a tartós békéért, az új világháború veszélyé­nek csökkentéséért, távla­tokban pedig kiküszöbölé­séért is folyik. Megállapítha­tó, hogy az utóbbi öt évben jelentős előrehaladást sike­rült elérnünk ebben a vonat­kozásban —- állapította meg az SZKP KB főtitkára. A „hidegháborútól", a két világ közötti robbanásveszé­lyes konfrontációtól a fe­szültség enyhítése felé végre­hajtott átmenet mindenek­előtt a nemzetközi erőviszo­nyokban végbement változá­sokkal függött össze. Nagy szerepe volt annak, hogy pártunk pontosan meg tudta határozni gyakorlati tevékenységének fő felada­tait a nemzetközi biztonság megszilárdításának terüle­tén, s megfogalmazta őkét XXIV. kongresszusának bé­keprogramjában. Ennek a programnak idő­szerűségét és reális voltát megerősítette az é'et Vlagyimir Satalov, Valentyina NyikoHjeva-Tyerc kova és Jevgenyij Tyjázseinyi * kov Szovjetunió- és világszerte ismert személyiségek. Satalov és Tj ereskova a Szovjet- un'ó hősei, űrhajósok. Tvjázselnyikov pedig a lenini Knmszumuí Központi Bizottságá­nak első titkára. Kieme’kedő teljesítményeikért, illetve közéleti munkásságukért válasz­totta küldötté őket a moszkvai pártként erenoia. A tartós béke megvalósí­tása nem egyszerű kíván­ság, hanem teljesen reá­lis feladat. Ennek megol­dásért erőnket nem kí­mélve lehet és kell foly­tatnunk a munkát. Európában a legerősebbek a szocializmus pozíciói, itt a legerősebb a szocialista ál­lamok összehangolt politiká­jának hatása. Sikeresen fejlődött a SzóVt jetunió és más szocialista or­szágok együttműködése Franciaországgal. Sok külpolitikai kérdésben közelebb került egymáshoz a két ország álláspontja, aktír vabbakká váltak a sokrétű szovjet—francia kapcsolatok és kontaktusok. Az 1970-ben létrejött szer­ződés alapján nagy előrelé­pés történt a szovjet-- nyugatnémet kapcsola­tokban. Ezek a kapcsolatok normális mederbe terelőd­tek, méghozzá az egyetlen lehetséges a'apón: a fennálló európai határok felrúgását célzó igényekről történt le­mondás alapján. Az NSZK ma egyik legnagyobb partne­rünk a Nyugattal folytatott kölcsönösen előnyös üzleti együttműködésben. A bonyolult kérdések közé tartozott a Nyugat-Ber- I i n n e 1 összefüggő rende­zés. Az 1971 őszén megkötött négyhatalmi egyezmény, $ azt követően az NDK és az NSZK, valamint a nyugat­berlini szenátus között szüle­tett megállapodások és meg­egyezések azonban alapjában véve megszüntették a fe­szültséget — mondotta Leo- nyid Brezsnyev és hozzáíűzr te: — Ragaszkodni fogunk mindannak szigorú és teljes betartásához, amiről meg­egyeztünk. Egészében véve a nyugati európai országokkal fenn­tartott kapcsoltainkat pozi­tívan értékelhetjük. Ez vo­natkozik többi között ángyá­hoz és Olaszországhoz fűződő viszonyunkra. Megbec-miük (Folytatás a 3, oldalon) ,

Next

/
Thumbnails
Contents