Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
MEGNYÍLT AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1: oldalról) Vezetésén közösségünk anyagi alapjának megerősítésé_-iz utóbbi években lényegesen kibővült, ideológiai együttműködésünk a testvéri országok pártjaival —. mondotta ezután az SZKP KB főtitkára. Nem alkalmilag, hanem rendszeresen talál- .k' znak pártjainknak az ideoló* giai és a nemzetközi munkál vai foglalkozó vezető tisztségviselői. A szocialista országok. tudósai ma már sók tudományágat kollektív erőfeszítésekkel fejlesztenek. Hasznos együttműködést valósítanak meg a tömegtájékoztatási eszközök — a rádió. a televíziói a sajtó —- Mindez segíti aj eszmei r.e- velőmunka színvonalának emelését pártjaink mindegy;, kében, lehetővé teszi, hogy eredményesebben lépjünk fa! a két társadalmi rendszer ideológiai harcában. A jelen, légi körülmények között ez nagyon fontos, mivad mindinkább előtérbe kerülnek az ideológiai harc problémái, s ebben a harcban hatalmas fegyver a szocializmus igazsága. ' A szocializmus már ma roppant hatással van világ- szerig százmilliók gondolkodására és érzéseire. A szocializmus biztosítja a dolgom zó embereknek a szabadságot. a valóban demokratikus jogokat, a jólétet, az ismeretek legszélesebb körű hozzáférhetőségét. a jövőjük iránti szilár bizonyosságot. A szocializmus békét hoz. biztosít, ja valamennyi ország szuverenitásának tiszteletben tartását és az egyenjogú állam- közi együttműködést, támasza a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek. Ami pedig a holnapot illeti, az kétségkívül újabb bizonyítékókat szolgál, tat a szocializmus korlátlan lehetőségeire, a kapitalizmussal szembeni történelmi: felsőbbrendűségéire. A Kínához fűződő viszony természetesen sajátos és különálló kérdés. 'Kína jelenlegi vezetőinek politikája nyíltan a szocialista államok többsége ellen irányul. Mi több. egyenesen ösa- szemosódik világszerte a legszélsőségesebb reakció álláspontjával — a nyugati crEeonyld Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a sz inoki emelvényen (Népújság teletotó — TASZSZ—MTI—KS) szágók militaristáitól és az enyhülés Ottani ellenségeitől egészen a dél-afrikai fajgyűlölőkig és éhile fasiszta ve- zecőiig. äß;Z a politika nein csupán mérőben idegen a szocialista elvektől, és eszményektől hariem lényegé, ben a? imperializmus fontos tartaléka is lett a szocializmus elled vívott harcában. Minden békeszerető nép számára nagy veszélyt jelentenek Pekingnek azok a lázas kísérletei, hogy meghiúsítsa az enyhülést, meggátolja a leszerelést, bizalmatlanságót és ellenségeskedést szítson az államok között, az a törekvése, hogy világháborút provokáljon, maga pedig hasznot húz2órt belőle. Pekingnek ez a politikája mélységes ellentétben áll minden nép érdekeivel. Határozottan szém- bészállunk ezzel a gyújtogató politikával, védelmezzük a sZOVjet állam, a szó- oiälista közösség, a kommunista világmo2gálom érdekeit Ma már nem elég annyit mondani, bogy a maoista ideológia és politika nem egyeztethető össze a marxista—-leninista tanítással Egyenesen ellensége annak. Á Kínával Való kapcsolatokban pártunk szilárdan tartja magát ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XXIV. kongresszus határozóit meg. Erinek az irány- vónalnak helyességét igazolta az élet Továbbra is haroólurik a maóizrnus ellen elvi és kérlelhetetlen hárcót vívunk vele szemben. Egyszersmind szeretném ismét megerősíteni, hogy akár csak más országok, Kína vonatkozásában is szilárdan tartjük magunkat az egyenjogúság, a szuvererii- tás és a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, áz erőszak alkalmazásáról való lemondás elveihez. Egyszóval, (ni készek vagyunk riorma* liZálni viszonyunkat Kínával a békés egymás melléit élés elvei alapján. Sőt mi több, bizonyossággal kijelenthetjük : ha Pekingben visszatérnék a valóban marxista-leninista politikához, ha elvetik a szocialista Országokkal szemben ellenséges irányvonalat, ha a szocializmus világával való együttműködés és szolidaritás útjára lépnek, akkor ez megfelelő visszhangra talál a mi részünkről, és lehetőség nyílik, hogy olyan jó Viszony alakuljon ki a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között, amely megfelel a szocialista internacionalizmus elveinek. A kínai félen a sor. Hz együttműködés fokozása a felszabadott országokkal, szerepűk növekedése a világ fejlődésében A beszámolási időszakban fokozódtak és megszilárdullak a Szovjetunió kapcsolatai a gyarmati függés alól felszabadult országokkal, vagy ahogy szintén nevezik ókét, a fejlődő országokkal. Különösen fontos, hogy gazdagodott kapcsolataink politikai tartalma — mondotta ezután leonyid Brezsnyev. Milyen fő irányokban történtek változások sok felszabadult országban az utóbbi évek folyamán? Említhető az iparfejlesztés súlypontjának az állami szektorra való áthelyeződése, a feudális földbirtok felszámolása, a külföldi vállalatok államosítása, ami arra irányul, hogy a fiatal államok hatékony szuverenitást gyakorolhassanak saját természeti erőforrásaik fölött, továbbá saját szakemberek kiképzése. Egyszóval, a nehézségek ellenére mélyreható, haladó irányú változások mennek végbe a világnak ebben a részében. Ez természetesen történelmi fontosságú folyamat Sok felszabadult országban megfigyelhető az osztályerők elkülönülésének bonyolult folyamata, fokozódik az osztályharc. Sz különbözőképpen nyilvánul meg. Üjabb progresszív változások történtek a szocialista orientációjú arab, afrikai és ázsiai országok gazdaságában és politikai életében. Vannák olyan országok is, ahol a €% Mnmmän «976C február 25., szerda fejlődés tőkés úton mént tovább. A belső és külső reakció erős nyomást gyakorolt néhány olyan rendszerre és politikái szervezetre, amely szocialista célokat hirdetett meg, s haladó átalakítást hajt végre. A Szovjetuniónak a fejlődő országokban végbemenő bonyolult folyamatok iránti magatartása világos és határozott. A Szovjetunió nem avatkozik más országok és népek belügyeibe. Minden népnek, minden országnak szent joga, hogy megválaszthassa saját fejlődési útját. E jog tiszteletben tartása a lenini külpolitika megingathatatlan elve. Mi azonban nem leplezzük nézeteinket. A fejlődő országokban, miként mindenütt, a haladás, a demokrácia és a nemzeti függetlenség erői oldalán állunk, barátainknak és harcostársainknak tekintjük őket Pártunk támogatást nyújt és fog nyújtani a jövőben is azoknak a népeknek, amelyek szabadságukért küzdenek. A Szovjetunió ennek során semmiféle előnyt nem hajszol, nem törekszik koncessziók szerzésére, politikai uralomra, katonai támaszpontok megkaparintására. Ügy cselekszünk, ahogyan forradalmi lelkiismeretünk, kommunista meggyőződésünk diktálja. Észrevehetően aktivizálódott a fejlődő országok külpolitikája. Ez több irányban mutatkozik: az el nem kötelezettségi mozgalom politikái irányzatában, e2 Afrikai ÉgységszerveZét, a fejlődő országók által létrehozott különféle gazdasági tömörülések tevékenységében. Ma már világos, hógy a világ osztályerőinek jelenlegi viszonyai közepette a felszabadult Országok teljes mértékben képesék szembeszegülni az imperialista diktátummal, kivívni az igazságos, vagyis egyenjogú gazdasági kapcsolatokat. Világos az is, hogy széknek az Országoknak a népek békéjéért és biztonságáért vívott közös küzdelemhez történő hozzájárulása már riia is jeléritékeny, s a jövőben még nagy óbb súlya lehet. Kitérek az arab országokhoz fűződő viszonyunkra. Jó kölcsönös megértés alakult ki az utóbbi őt évben országunk és Szíria között, összehangoltan jáf rünk el sok nemzetközi kérdésben és mindenekelőtt a közel-keleti kérdésben. Fontos esemény volt. hogy barátsági és együttműködési szerződést kötöttünk Irakkal, s kapcsolataink enndlt alapján fejlődnek. Bővül és mélyül együttműködésünk Algériával. Dél-Jemennel. Jelentős lépések történtek a szovjet-líbiai kapcsolatok fejlesztésében. Megszilárdultak baráti kapcsolataink a Palesztinái Felszabadítás! Ezer-, vezettek Az utóbbi időben bizonyos erők makacsul igyekeznek aláásni a szovjet—egyiptomi kapcsolatokat. Ami a Szovjet, uniót illeti, mi hűségesek maradunk e kapcsolatok erősítésének elvi irányvonalához. Ez az irányvóriál tükröződik a Szovjetunió és Egyiptom barátsági , és együttműködési szerződésében. amelyet mi hósszú távra kapcsolataink alapjának tekintünk, és amely nemcsak országaink, hanem az egész arab világ érdekeinek iá megfelel. A Szovjetunió mindezekben az években következetes támogatást nyújtott az arab népeknek az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért vívott harcához. Országunk segítséget nyújtott — és az 1973 októberi háború bizonysága szerint hatékony segítséget nyújtott — az ag- resszorral szemben álló országok: Egyiptom. Szífia. Irak katonai potenciáljának megerősítéséhez. Támogattuk az arabók politikai küzdelmét az ENSZ-ben és azon kívül. A Közel-Keléten móst nincs háború. De nincs béke sem. és még kevésbé nyugalom. És ki merné garantálni, hógy nem lobban fel újra a harci cselekmények lángja? Ennek veszélye fennmarad mindaddig. amíg az izraeli haderő a megszállt területeken van. Megmarad, amíg földjükről elűzött Palesztináink százezrei törvényes jogaiktól megfosztva és kétségbeejtő körülmények között élnek, amíg Palesztina arab népe meg van fosztva saját nemzeti állama megteremtésének lehetőségétől. A tartós közel-keleti béke megköveteli azt is hogy szavatolják a térség valamennyi államának biztonságát, a független létezéshez és fejlődéshez való jogát Csak az nem világos, milyen súlyos felelősséget vállalnak magukra azok. akik önző célokat követve a közel-keleti rendezést politikai játék tárgyává teszik, akik a részleges különmegállapodásokat arra használják fel. hogy elodázzák a valódi megoldásokat. vagy esetleg teljesen megkérdőjelezzék őket A Szovjetunió a maga részéről elvi és konstruktív álláspontra helyezkedik. A genfi értekezlet társelnökeként kész közreműködni mindazokban az erőfeszítésekben. amelyek a konfliktus tényleges rendezését célozzák. Kész vagyunk részt venrii vala- ménnyi közel-keleti ország biztonságának és határai sérthetetlenségének nemzetközi szavatolásában áz ENSZ keretei között vagy más alapén. Az ilyen jellegű garanciákban egyébként véleményünk szerint a Szovjetunión kívül részt vehetne az Egyesült Államok, továbbá Anglia és Franciaország is. Az ügynek ez csak hasznára válna. Igyekszünk megteremteni a feltételeket, hogy fejlesszük kapcsolatainkat a Közel-Kelet valamennyi országával, s közülük egyikkel szemben sincsenek előítéleteink. Végül pedig készek vagyunk részt venni olyan probléma megoldási módozatainak kutatásában is. mint a fegyverkezési hajsza megszüntetése ebben a térségben. A központi bizottság nagy figyelmet fordított arra. hogy mégfeléiő. és ahol léhetséges. baráti kapcsolatokat alakítson ki az ázsiai Országokkal. Mindéhekelőtt az I n d i á - v a 1 folytatott sókirányú együttműködésünkre kell kitérnem. Mi különleges jelentőséget tulajdonítunk az ezzel a riagy országgal vaT ló barátságunknak. Az eltelt Öt évben a szovjet-—indiai kapcsolatok magasabb fokra emelkedtek. Országaink béke-, barátsági és együttműködési szerződést kötöttek. Az Indiái Köztársasággal való szoros politikai és gazdasági együttműködés állandó irányvonalunk. Az események menete igazolta a Szovjetunió dé'kelet-ázslai problémákkal kapcsolatos magatartásának helyességét. Ha általánosságban beszélünk az ázsiai országokhoz fűződő Viszonyunkról, feltétlenül szólnunk kell jó szomszédunkról, Afganisztánról, amellyel nernrégiben meghosszabbítottuk csaknem fé! évszázaddal ezelőtt kötött semlegesség! és meg nem támadási szerződésünket Megemlítem Törökországot is. Az ezzél az Országgal főként gazdasági szférában folytatott együttműködésünk fokozatosan kiterjed politikai kérdésekre is. A Szovjetunió továbbra íjb tevékenyen részt kíván venni az ázsiai földrész békéjének és biztonságának megszilárdításához, az egyenjogú együttműködés fejlesztéséhez vezető utak keresésében. Nem egyszer kifejtettük erre vonatkozó elgondolásainkat és hangoztattuk készségünket, hogy a legnagyobb figyelemmel vizsgáljunk meg minden olyan javaslatot, amelyet az ázsiai tartós békére és biztonságra, annak kollektív erőfeszítésekkel való megteremtésére irányuló gondoskodás diktál. A beszámolási időszakban sokat tettünk az a f r 1 k ai országokkal fenntartott baráti kapcsolataink továbbfejlesztése érdekében. - A szovjet kommunisták szívből üdvözlik Bissau-Guinea és a Zőld-foki-szigetek, Mozambik és Artgola népének győzelmét, amely a függetlenségért vívott sokéves hősi küzdelmükre tette fel a kórór nát. Az SZKP mindig szolidáris volt ezekkel a népekkel, minden támogatást megadott a harcoló hazafiaknak. Ma pedig örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy az ezekkel az országokkal való államközi kapcsolataink is az őszinte barátság és a kölcsönös megértés szellemében alakulnak. Az eltelt években tovább erősödtek kapcsolataink régi barátainkkal, olyanókkal, mint a Guineái Köztársaság és a Kóngói Népi Köztársaság. A Szomália! Demokratikus Köztársasághoz fűződő szoros kapcsolatainkat még jobban megerősítette a barátsági és együttműködési szerződés megkötése. Bővültek jó kapcsolataink Afrika legnagyobb országával, Nigériával. A tőkés országokhoz fűződő viszony fejlődése A tőkés országók irányában folytatott politikánkban továbbra is az a küzdeiera vólt és marad a legfontosabb, amely a békés egymás mellett élés elveinek megszilárdításáért, a tartós békéért, az új világháború veszélyének csökkentéséért, távlatokban pedig kiküszöböléséért is folyik. Megállapítható, hogy az utóbbi öt évben jelentős előrehaladást sikerült elérnünk ebben a vonatkozásban —- állapította meg az SZKP KB főtitkára. A „hidegháborútól", a két világ közötti robbanásveszélyes konfrontációtól a feszültség enyhítése felé végrehajtott átmenet mindenekelőtt a nemzetközi erőviszonyokban végbement változásokkal függött össze. Nagy szerepe volt annak, hogy pártunk pontosan meg tudta határozni gyakorlati tevékenységének fő feladatait a nemzetközi biztonság megszilárdításának területén, s megfogalmazta őkét XXIV. kongresszusának békeprogramjában. Ennek a programnak időszerűségét és reális voltát megerősítette az é'et Vlagyimir Satalov, Valentyina NyikoHjeva-Tyerc kova és Jevgenyij Tyjázseinyi * kov Szovjetunió- és világszerte ismert személyiségek. Satalov és Tj ereskova a Szovjet- un'ó hősei, űrhajósok. Tvjázselnyikov pedig a lenini Knmszumuí Központi Bizottságának első titkára. Kieme’kedő teljesítményeikért, illetve közéleti munkásságukért választotta küldötté őket a moszkvai pártként erenoia. A tartós béke megvalósítása nem egyszerű kívánság, hanem teljesen reális feladat. Ennek megoldásért erőnket nem kímélve lehet és kell folytatnunk a munkát. Európában a legerősebbek a szocializmus pozíciói, itt a legerősebb a szocialista államok összehangolt politikájának hatása. Sikeresen fejlődött a SzóVt jetunió és más szocialista országok együttműködése Franciaországgal. Sok külpolitikai kérdésben közelebb került egymáshoz a két ország álláspontja, aktír vabbakká váltak a sokrétű szovjet—francia kapcsolatok és kontaktusok. Az 1970-ben létrejött szerződés alapján nagy előrelépés történt a szovjet-- nyugatnémet kapcsolatokban. Ezek a kapcsolatok normális mederbe terelődtek, méghozzá az egyetlen lehetséges a'apón: a fennálló európai határok felrúgását célzó igényekről történt lemondás alapján. Az NSZK ma egyik legnagyobb partnerünk a Nyugattal folytatott kölcsönösen előnyös üzleti együttműködésben. A bonyolult kérdések közé tartozott a Nyugat-Ber- I i n n e 1 összefüggő rendezés. Az 1971 őszén megkötött négyhatalmi egyezmény, $ azt követően az NDK és az NSZK, valamint a nyugatberlini szenátus között született megállapodások és megegyezések azonban alapjában véve megszüntették a feszültséget — mondotta Leo- nyid Brezsnyev és hozzáíűzr te: — Ragaszkodni fogunk mindannak szigorú és teljes betartásához, amiről megegyeztünk. Egészében véve a nyugati európai országokkal fenntartott kapcsoltainkat pozitívan értékelhetjük. Ez vonatkozik többi között ángyához és Olaszországhoz fűződő viszonyunkra. Megbec-miük (Folytatás a 3, oldalon) ,
