Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-25 / 47. szám

iniAÓ PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS NAPILAPJA ■I II .......................... .... ■ ' ................................1 i-T—n .1.1 .TII. II —....................................................11.1 i ii.'-.n I ..... ""..................... ti...— ' XXVII. évfolyam, 47. szám ARA: I.— FŐSÍNT 1076. február 23.. szerda MOSZKVÁBAN, A KREML KONGRESSZUSI PALOTÁJÁBAN KEDDEN DÉLELŐTT, HELYI IDŐ SZERINT 10.00 ÓDAKOR MEGNYÍLT A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJÁNAK XXV. KONGRESSZUSA. TIZENÖT ÉS FÉL MILLIÓ SZOVJET KOMMUNISTA KÉPVISELETÉBEN MINTEGY ÖTEZER KÜLDÖTT GYŰLT ÖSSZE A PART LEGFELSŐ FÓRUMÁN. A KÜLDÖTTEK KÖZOn A SZOVJET MUNKÁSOSZTÁLYNAK, A KOLHOZPARASZTSÁGNAK, AZ ÉRTELMISÉGNEK, A FORRADALOM VETERÁNJAINAK, A SZOVJET HADSEREG ÉS HADIFLOTTA HARCOSAINAK LEGJOBB KÉPVISELŐI FOGLALNAK HELYET, Pártunk magasra tartja a marx2zmus4eitin!zimi3 és a proletár internacionalizmus zászlaját, becsülettel teljesíti történelmi küldetését MEGNYÍLT AZ SZKP XKONGRESSZUSA Az SZKP XXV. kongresszusát a központi bizottság megbízásából Leó- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára felszólalásában a következőket mondta: — Mély megelégedéssel jelenthetem önöknek, hogy a központi bizottság meghívására kongresszusun kon kilencvenhat ország ko mmunista, munkás, nemzeti­demokratikus és szocialista pártjainak százhárom küldöttsége vesz részt Köszö­netét mondunk e pártok vezetőségének azért, hogy elfogadták meghívásunkat. — Pártunk egyetlenegy korábbi kongresszusán sem vett részt ilyen nagy számú baráti küldöttség Soraikban a kommunista, munkás- és nemzeti felszaba­dító mozgalmak kiemelkedő vezetői foglalnak helyet. Mindez az internacionalista kapcsolatok további kibővítéséről és megszilárdulásáról tanúskodik, amely meg- bonthatalanul fűzi össze pártunkat a békéért, a népek szabadságáért, a társadal- m' haladásért harcoló világtront minden egységével. Lenin pártja magasra tartja éf törct’enül viszi a proletár internacionalizmus dicső zászlaját. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. Az SZKP KB beszámolója és a párt soron levő feladatai a bel- és külpo­litika területén. E'őndó Leonvid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára: 2. Az SZKP Köznonti Reviziós Bizottságának jelentése. Előadó Gennagyij Szizov. a reviziós bizottság elnöke: 3. A Szovjetunió népgazdasága fejlődésének fő irányelvei az 1976—00-as évekre Előadó Alekszei Koszigin. a Szovjetunió Minisztertánácsának elnöke; 4. A párt köznonti szervernek megválasztása. Az el'ő n<mir«mr3i pont előadójaként az emelvényre lépő Leonyid Brezs- íivevet. az SZKP KB főtitkárát a kongresszus küldöttei és vendégei viharos, hosszan tartó tapssal fogadták. L. í. Brezsnvev. az SZKP Bizottságának beszámolóját szőr nemzetközi kérdések­1 íjtitkára az SZKP Központi előterjesztve, beszédében elő- ről szólott. A világhelyzet és az SZKP nemzetkizi tevékenysége Pártunk központi bizottsá­ga politikai bizottsága a be­számolási időszakban, akár­csak korábban elsősorban a szocialista államokkal fenn­tartott kapcsolatokat kísérte figyelemmel. A szocialista országok po­zíciói évről évre erősödnek. Tárgyilagos ember nem ta­gadhatja hogy a szocializ­mus országai mind erősebb, mind mélyebb befolyást gya­korolnak a világesemények menetére. Az elmúlt öt esztendő a szocialista országok töretlen fejlődésének időszaka volt. amelyben magabiztosan és gvors ütemben haladtak elő­re a fejlett szocialista társa­dalom. a kommunizmus felé. A szocialista országokban a további politikai konszolidá­cióval egvütf gvors ütemben feilődött a társadalmi terme­lés emelkedett a dolgozók anvagi és kulturális életszín­vonala. A vietnami nép győzelmé­ről szólva Brezsnvev rámuta­tott: kudarcot vallott az im- per'alizmusnak az a második világháború óta legnagyobb szabású kísérlete, hogy fegy­veres erővel számoljon le egv szocialista állammal, és el­fojtson egy nemzeti felszaba­dító forradalmat. A vietna­mi nép hősiessége és önfel­áldozása amelv a szocialista országok és a haladó világ- közvélemény szilárd támoga. tásával náresult erősebbnek bizonyult az intervenciósok és csatlósaik hadseregeinél Győzött a szabadság és a függetlenség. Vietnam győzelme új táv­latokat nyitott meg egész Délkelet-Ázsia előtt. Dicsősé­ges győzelem volt ez. amely örökre bekerül annak a harc. nak történetébe, amelyet a népek szabadságáért és a szocializmusért folytatnak. Vietnam után Laosz és Kambodzsa is kivívta sza­badságát. A szocialista államok egye­sített erőfeszítéseinek ki­magasló eredménye volt a Német Demokratikus Köz­társaság szuverenitásának egyetemleges elismerése, az NDK felvétele az ENSZ-be, az NDK. Lengyelország és Csehszlovákia nyugati hatá­rai sérthetetlenségének nem­zetközi megerősítése. Tartósan megszilárdult a szocializmus kubai földön. A diplomáciai és a gazdasági blokád politikájához még mindig ragaszkodó amerikai imperializmus erőfeszítései nem érték el céljukat. Sőt. Kuba nemzetközi helyzete és tekintélye megerősödött. A kubai kommunisták kong­resszusa. a párt programja és az ország új alkotmánya azt mutatja, hogy a nyugati fél­teke első szocialista álláma magabiztosan halad előre. Az SZKP a szocialista or-, szágok viszonylatában követ­kezetesen tartja magát a ki­próbált elvhez: az igazi egyenjogúság az egymás si­kereihez fűződő érdekeltség szellemében iár el. döntései kidolgozásakor nemcsak a nemzeti. hanem az intema- cionaksta érdekeket is szem előtt tartja. Ha bármilven problémák vetődnének fel, meggyőződésünk, hogy azo­kat a barátság, az egység és az együttműködés erősítésé­nek szellemében kell meg- oldani. ígv énítiük kapcsola­tainkat a testvéri szocialista államokkal: Bulgár ával Ma. . gyarországgal. Vietnammal. az NDK-val, a Koreai Népi Demokrat kus Köztársaság­gal, Kubával. Mongóliával. Lengyelországgal. Román á- val, Csehszlovákiával. Ju­goszláviával. Szoros együttműködésünk legfőbb alapja, éltető lelke és irányító, szervező ereje természetesen a szocia­lista országok kom­munista pártjainak megbonthatatlan harci szö­vetsége. világnézeti egysége, a célok és az akarat közössé­ge. A testvérpártok kapcsolatai ma a közös ügyért küzdők, a szocializmust és a kommu­nizmust építő ezrek és ezrek — mély. sokoldalú, rendsze­res kontaktusainak meggyő­ző képét mutatják. A központi bizottság úgy véli, hogy továbbra is pár­tunk egyik legfontosabb fel­adata e kapcsolatok sokol­dalú fejlesztése. Mélységes belső elége­dettséggel jelenthetem a kongresszusnak, hogy a szo­cialista közösség kommu­nista pártjainak vezetői ál­landó kapcsolatban vannak egymással Az utóbbi évek­ben nem egyszer tartottak több oldalú baráti találkozót a pártok központi bizottsá­ga: első titkárai, illetve fő­titkárai. Három találkozó volt a Krim-félszigeten. Vol­tak ilyen találkozók a párt- kongresszusok idején is, egyebek között tavaly Bu­dapesten és Varsóban. A rendszeres több és kétolda­lú találkozók lehetőséget nyújtanak arra, hogy ta­nácskozzunk egymással min­den felvetődő nagyobb prob­lémáról, megosszuk egymás­sal — ahogy mondani szo­kás — örömünket és bá­natunkat, közösen tűzzük ki a további előrehaladás út­ját. Egészében a szocialista or­szágok pártjainak többségé­hez fűződő viszonyunkat a teljes egység és a gyümöl­csöző együttműködés jellem­zi. Mint ismeretes, egyes pártok külön nézeteket val­lanak számos kérdésben, de az általános irányzat két­ségkívül a szocialista orszá­gok összeforrottságának erő­södése Ezt az irányzatot nagyra értékeljük, és fejlő­dését — akárcsak korábban — minden eszközzel előmoz­dítjuk. Ennek útja a testvér- pártok közös erőfeszítése a marxizmus—leninizmus ki­próbált elvei, a szocialista internacionalizmus, az egyen­jogúság és az elvtársi együtt­működés alapján. Pártjaink és országaink vezetői együttműködésének egyik fontos kerete a var­sói szerződés politikai tanácskozó testületé, ez a szerződés megbízhatóan szol­gálja a béke és a szocia­lizmus érdekeit. Mindenki számára nyilvánvaló azok­nak a kezdeményezéseknek jelentősége, amelyek az Megkezdte munkáját az S'tKP XXV. kongresszusa (Népújság telefotó — AP—M l’I—KS) utóbbi években politikai ta­nácskozó testületünktől in­dultak ki. Határozottan ellenezzük mind a világ egymással szembenálló katonai töm­bökre oszlását, mind a fegy­verkezési hajszát. Álláspon­tunk ebben a vonatkozás­ban közismert. Mégis telje­sen világosan ki kel! jelen­teni : amíg fennmarad a NATO, amíg a militarista körök folytatják a fegyver­kezési hajszát, addig orszá­gunk, a varsói szerződés többi részvevőjével együtt, erősíteni fogja ezt a kato­nai-politikai szövetséget, A szocialista országok mind jelentősebb szerepet játszanak a világgazdaság­ban is. Ma a szocialista kö­zösség a világon a legdina­mikusabb gazdasági erő. Az idetartozó országok ipara az elmúlt öt évben négyszer olyan gyorsan fejlődött, mint a fejlett tőkés államok ipa­ra. Közösségünk országainak ipari termelése 1975-ben több mint kétszer annyi volt, mint a „közös piaci” országoké. A párt központi bizottsága állandó figyelmet fordított a szocialista államokkal ki­épített gazdasági együttműködésre, an­nak a kölcsönös előny és a szocialista internacionaliz­mus alapján történő továb­bi fejlesztésére. Az elmúlt ötéves időszak jó néhány újdonságot hozott ezen a té­ren. A központi bizottság po­litikai bizottsága különösen fontosnak tartja a szocialis­ta gazdasági integrációnak azt a hosszú lejáratú prog­ramját, amelyet a többi KG3T-országgal együtt 1971- ben fogadtunk el. A komp­lex program végrehajtásá­ban végzett munka azzal az eredménnyel járt, hogy már­is lényegesen elmélyült gaz­dasági kölcsönhatásunk, fo­kozódott országaink gazda­ságainak egymást kölcsönö­sen kiegészítő jellege _ m indegyikünk nem csekély hasznára. Gyors ütemben növekszik a kereskedelem is. öt év leforgása alatt több mint kétszeresére nőtt a KGST- országokkal lebonyolított áruforgalmunk. Ez a forga- j lom ma igen tekintélyes • évi 26 milliárd rubel értékű. Az elért eredményekre tá- maszkodva most megtehet­jük a következő, lépést. Na­pirendre került a hosszú le­járatú célprogramok kidol­gozása és végrehajtása. Természetes, hogy ilyen nagy és újszerű mun' \sn bonyodalmak is adódnak. Nemcsak nagy kölcsönös gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai je­lentőségű feladatról is. ne-‘ (Folytatás a 2. oldalon) Á

Next

/
Thumbnails
Contents