Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-20 / 43. szám
JfíáíraJerecskén Akiknek az új gyár épül MEGFIATALÍTJÁK Mátrád erecske hatvan esztendős ipartelepét: 160 millió forintos beruházással az új létesítmények egész sorával gaz dagítják a tégla- és cserép gyárat, a hagyományos termékek mellett a korszerűbb vázkerámiák készítésére is alkalmassá teszik az üzemet. A már jó ideje tartó nagy munkát érthető érdeklődéssel s türelmetlen várakozással figyelik az idevalósiak, hiszen voltaképpen a jövőjükről van szó. A vállalkozás: beszédtéma lépten-nyo- mon, a munkahelyeken és a többnyire a munkahelyeken által formált, változó községben. Látható élvezettel magyaráz róla és mutogatja, hogy mi az, ami máris elkészült belőle — a fiatal mérnök, Keller József műszaki vezető, akivel az építkezést járjuk. — Pályakezdő műszakinak aligha lehet nagyobb élményben része, mint most nekem — mondja örömmel, elégedetten. — Itt, előttem, s bizonyos fokig a kezem munkájával valósul- még az a program, ami a szakmában is jelentősnek számít. Nézze csak a bányát — int az agyaggödör felé —, alig maradt benne valami a régiből. Üj gépet kapott, megszűnt a csillózés. A házi kivitelezésben készült berendezés a korábbinál jobb minőségű alapanyagot adagol a szállítószalagra. S ez szinte csak az első lépés .. „ AZ ÖREG ÜZEMÉPÜLETBEN, a Koller-szín fölött, deszkából ácsolt pódiumon, elektromos vezérlőasztal mellől „dirigálja” a szalagrendszert Orvos Pál, gépkezelő. — Valamikor — így emlegeti a mindössze néhány hónappal ezelőtti helyzetet — kötélpálya vezetett ide, s ketten, hárman bórítgattuk a nehéz csillékből az agyagot. Ugyancsak komisz munka volt! — Különösen esős, saras időben — veszi át a szót va- lahonnét előkerült , társa, Fa Országszerte megemlékeznek a szovjet hadsereg és hadiflotta megalakulásának 58. évfordulójáról. A fővárosiján csütörtökön műsoros ünnepséget rendeztek a Magyar Néphadsereg központi klubjában. itt egyidejűleg ..Fegyverbarátunk. a szovjet hadsereg” címmel fotódokumentációs kiállítás nyílik, amely átfogó képet ad a szovjet hadsereg életéről, harcairól, fejlődéséről. Szintén csütörtökön tartottak ünnepséget az évforduló alkalmából a IX. kerületben, a Fegyver- és Gázkészülékek Gyárában. A történelmi jelentőségű évfordulóról megemlékeznek néphadseregünk alakulatainál, a laktanyákban, s ezekre az ütu neoi eseményekre a szovjet katonai egységek kénviselőit is meghívják. Műsoros ünnepségen köszöntik az évfordulót az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs, nokságán. Február 23-án. hétfőn — az évforduló napján — koszorúzás! ünnenség lesz gellért-hegyi felszabadulási emlékműnél. A vidéki hely* őrségekben is megkoszorúznák' a hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékműveit. A szovjet hadsereg és ha diflotta születésének 58. évfordulóján ünnepi filmhét kezdődik a budapesti helyőr ségnéL JC— zekas István, aki évekig végezte itt a feladatot. — Amikor az anyag a csillefalhoz tapadt, s még ezzel is bajlódnunk kellett. Gyorsan kellett a csilléket kitisztítanunk mert jött a többi. Bizony, mindig fáradtan mentem haza műszak után... Nem mondom, még most sem sokkal könnyebb, , mivel az újabb posztomon/behordó vagyok. A nyersgrut tologatjuk a földszinten a kemencébe. Később azonban, mint hallom, nekem is sokkal könnyebb lesz: targonca és hidraulika segít a munkámban. Dobronyi Pál, a kihordóbrigád vezetője, Toldi Ferenccel erőlködik, cipekedik, izzad s nyeli a port immár tizenharmadik esztendeje a kemencében. — Műszakonként 27—23 ezer terméket, valamint 80 ezer kilogrammnyi súlyt rakunk idebenn kocsira — beszélik —, ami önmagában is éppen elég. Nem is beszélve a körülményeinkről! — mutatnak körbe. — Mondhatjuk, hogy talán már csak az tartja a lelket bennünk, hogy a beruházás a mi helyzetünkön is .sokat javít. Kevesebb lesz a dolgunk, s az olajtüzelés miatt szinte alig lesz por a bontásnál, rakodásnál. Aminek, minden bizonnyal Osto- róczki szakiék is örülnek — böknek a kemencenyílásban várakozó, s derűsen bólogató kihordótársak felé. A SZÉPÜLŐ, ÉPÜLŐ mátraderecskei gyártelepen a szemünk láttán búcsúzik egy régi világ. Ami idejét múlt, rendre átadja a helyét a jobbnak, a korszerűbbnek. — S így is a helyes — nyugtázza kinn az udvaron Kiss Gy. Imre, az üzem kocsisa. — Maholnap az emlékek közé „gurul” a lóvasút is — újságolja —, „nyugdíjba” megy Manci és Kesely, a két csillésló, meg ez a másik kettő, amivel ide-oda jáx'ok. Tizennégy éve, amikor kezdtem, még társam is volt, s nyolc állatot bíztak a kezünkre. Sőt, Volt idő, amikor tíz lovat is etettünk az üzemben! Most meg? Most meg már erre a négybe sincs sok szükség. No, de őszintén megvallva nem is bánom. Főleg pedig a kollégák nem bánják, akik ma is a lóvontatta csillékkel dolgoznak. A paciknak ugyanis nem nagyon akaródzik a sínek között baktatni, különösen, ha ott víz, sár van. Gyakran kilépnek „járatukból” s kisiklik ilyenkor a kocsi Is, amit bizony elég nehéz és veszélyes visszarakni a vaspályára, A lovak sokszor ráhúzták már a megpakolt, súlyos csillét a fiúk kezére, lábára... S mint a lővasútra, a sínpályára — a síneket tisztogató, javítgató Király Istvánra Sem lesz itt szükség. — Éppen elég volt eddig — szól az „öreg” — hiszen sokáig négy kilométeres szakaszt jártam, s hatszáz méteres vasút adja ma is a munkám. Még mindig annyi a dolgom, hogy fél ötkor kell kezdenem, ha a reggeli műszak nyitányára végezni akarok az előkészületekkel: . a legszükségesebb rendcsinálással és — télidőben — a rakparti tűzrakással... Re- j mélem, hogy az új helyemen ■ kevesebb bajom lesz nekem! is, s ebből a mostani munká- . ból csak a téli tűzrakások maradnak meg ... * AKÄRHOVÄ MEGYÜNK, akárkivel beszélgetünk — mindenütt bizakodó embe- J rekkel találkozunk. — Vajon a gyárvezető, Pa- nyik Sándor is ilyen bizakodó? — kérdezzük a búcsú- ! zásnál a „parancsokot”. — A beruházás észrevehetően meggyorsult az idén — válaszolja —, a nagy munkának már több mint a felén túl vagyunk. A kivitelezőkhöz legközelebb a légcsöveket szállító ÉPSZER-t és a kemenceépítő Hőtechnikai Vállalatot várjuk. Április közepére pedig — mint jelez ték — az olasz gépek technológiai berendezések is megérkeznek az új gyárhoz. Ez utóbbiakról megnyugtató, hogy alkalmunk volt már hasonlókat működés közben is látnunk. Tetszettek, s reméljük, hogy nálunk is beválnak ... Örömünkre szolgál az is, hogy ekkora beruházás mellett a jelenlegi gyár termelésével sincs különösebb baj: a tavalyi évet az elvárásoknak megfelelően zártuk. S bízunk benne, hogy a gyártásban a továbbiakban sem lesz fennakadás: „átépítés alatt is zavartalanul dolgozunk...” Az élen járó termelés kezdeményezője a Gyöngyös - domoszlói Állami Gazdaság Ahogyan a párítitkár látja A GYÖNGYÖS—DOMOSZLÓI ÁLLAMI GAZDASÁG pártvezetősége nemrég osz- szevont taggyűlésen adott számot az 1975. évi politikai és gazdaságpolitikai tevékenységéről, továbbá a ÍV. ötéves terv végrehajtásáról, s az V. öiéves terv főbb feladatairól. Ennek szellemében állanii gazdaságunk erre az időszakra gyors ütemű fejlesztést tervezett. Az elmúlt öt évben a termelésben az évi 11,4 százalékos növekedéssel szemben 13,2 százalékos emelkedést értünk el. A lék- számot is megkétszerezte a termelés növekedési üteme. Hat százalékkal nőtt a termelékenység, és emelkedett a dolgozók bérszintje is. GAZDASÁGI EREDMÉNYEINKHEZ, feladataink megoldásához nagyban hozzájárultak a kommunisták, s nem utolsósorban a gazdaság 20 szocialista brigádja, amelyeknek ma már 438 tagja van. Szocialista brigádjaink szép eredményeket éretek el a pártunk XI. kongresszusa és a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett vállalásaikkal. Az elmúlt tervidőszakban javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Fokozott gépesítéssel csökkentettük a nehéz fizikai munkát, megvalósult a növénytermesztés teljes gépesítése, a szőlők és a gyümölcsösök gépi talajmunkája. Ezenkívül bevezettük a repülőgépes növényvédelmet és a vegyszeres gyomirtást. Üzembe helyeztük a szőlőszüretelő kombájnt, amely a jövőben megkönnyíti a betakarítást. Térszerűen csökkentettük a dolgozók munkaidejét és rendszeresen biztosítjuk a szabad szombatot Gazdaságunk támogatásával a IV. ötéves tervben 6-1 dolgozó jutott új lakáshoz. Nagy jelentőségű kezdeményezés volt az is, hogy gazdaságunk három üzemrészében bevezettük az orvosi rendelést. 1975-BEN BEFEJEZTÜK gazdaságunkban legnagyobb IV. ötéves tervi beruházásunkat. Felépült a borkorn- blnát, a modern szőlőfeldolgozóval, palackozóval és szociális létesítményekkel. Létrehoztuk az iparszerű szőlőtermelési rendszert 1346 hektáron. A társuláshoz két állami gazdaság és három tér melőszövetkezet csatlakozott. 1976-ban további három termelőszövetkezet kapcsolódik a társuláshoz. A szőlőtermelési rendszer bevezetésével tavaly a rendkívüli időjárás ellenére 7 százalékkal nőtt az ültetvények terméshozama. További feladatunk, hogy az V. ötéves tervben a szőlőtermelésnél egyenletes hozamszintet biztosítsunk, növeljük a jövedelmezőséget, az élő munka és a korszerű technika kihasználását. A kertészeti ágazatok közül a gyümölcstermelés, ezen belül a téli alma elsőrendű gazdaságunkban. 1975-ben almából az eddigi legnagyobb termést takarítottuk be, összesen 904 vagonnal. Ennek egy része exportra került, de jelntős mennyiség jutott a hazai fogyasztóknak is. Fontos feladat lesz gazságunkban az V. öteves tervben a gyümölcstermelés fokozása, az átlagok további növelése, a költségek csökkentése. A szántóföldi növények közül kenyérgabona- tervünket 113 százalékra, a tavaszi árpát 150 százalékra, a borsót 127 százalékra, a lucernát 122 százalékra teljesítettük, napraforgóból pedig elértük a tervezettet Állattenyésztésünk a IV. ötéves terv elején jövedelmező volt, különösen a hízómarha-tenyésztés. 1974-ben és 1975-ben azonban jelentősen csökkentek a tehenészet eredményei. Az V. ötéves tervben az allami gazdaságokra — így a nü gazdaságunkra is — egyebek között az a feladat hárul, hogy kezdeményezői legyünk az élen járó nagyüzemi termelési módszerek elterjesztesének. Nagyobb figyelmet fordítunk a gazdaságosabb termelésre, a jövedelmezőségre, az ésszerű takarékosság szem előtt tartásával. KÖVETKEZETES PÁRT- ELLENŐRZÉSSEL kívánjuk elősegíteni gazdaságunk V. ötéves tervi elképzeléseinek eredményes megvalósítását. A pártvezetőség meghatározta feladatainkat. Ahhoz, hogy a XI. kongresszus idevonatkozó határozatait, valamint az V. ötéves terv célkitűzéseit eredményesen végrehajtsuk, minden kommunistának, vezetőnek és dolgozónak az eddigieknél következetesebb munkájára lesz szükség. Csépány György, a pártvezetöség titkára II nőpolitikái célok megvalósítása a népfront minden munkaterületén fontos feladat Gyónj Gyula Csütörtökön tartott ülésén a Hazafias Népfront Országos Nöbizottsága — Nagy József né elnök vezetésével — megtárgyalta és elfogadta a nőpolitikái népfrontmunka idei programját. Ami a munkatervben szereplő várható eseményeket, napirendre kerülő témákat illeti; foglalkoznak a közeljövőben a női egyenjogúság gyakorlati kérdéseivel, a népfrontmozgalom gadaságpolitikai jellegű tevékenységével, a Rá-, kóczi évfordulóhoz kapcsolódóan felidézik Zrínyi Ilona alakját is. Mindez az év első felére vonatkozik. A második félévben napirendre kerül a HNF környezetvédelmi tevékenységének kiszélesítése; elemzik majd, milyen eredményeket hozott a gyaKeze erejével Újsághír: A Magyar Népköz - társaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta Szedlák Zsigmondnénak, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet növénytermesztő fizikai munkásának. Még mindig nem tudom, hogy tulajdonképpen mi is történt. Álltunk a nagy házhoz ragasztott nyári konyha délutáni homályában, odakint hófelhők gyülekeztek az esti szürkületben, bent a papagáj félálomban korrogott valamit a kalicka mélyén, a macska lustán, hunyorogva elnyúlt a tűzhely mellett, kivillantva néha zöld szemét a sarokból. Annuska néni a kredencen matatott valamit, 1 régi fényképek után kutatva, válaszolgatva kérdéseimre, aztán egyszerre hátra sem nézve megszólalt: Ülj már le, kisfiam. Szó nélkül magam alá húzom a kis hokedlit, hátamat nekivetem a szekrénynek. Annuska néni meg beszél mindenről. Reszelős hangja betölti a kis zugot, én meg csak a kezét figyelem, ahogy isszekulcsolódnak, egymásba fonódnak az ujjak. Né zem. ahogy leejti az ólébe am'kor az ura haláláról te szél, aztán újra kinyílnak a "enyerek, amint a munkáról és megint a munkáról folyik a szó. Már régen nyugdíjba ment, hiszen 66 éves, csak éppen a munkát folytatja o-rolő+í rr)Oft számára ez az egyetlen, ami értelmet ad és adott mindennek. Volt zsákoló, volt rakodó a lovas kocsik mellett, kapált, paprikát szedett, paradicsomot szedett, talpon volt az aratásnál, újjai közül aranyló zuhatagban ömlött a kukorica morzsolás közben. Keze most megpihen a kötény virágmintáin, össze- kulcsolódik szorosan, amikor arról beszél, hogy eddig azért nem hagyta abba a munkát, mert a csapatban az asszonyokkal együtt kezdett el dolgozni, és ők még csak most érték el a nyugdíjkorhatárt, addig hát maradni kellett velük, mert így a természetes. Az is így a természetes, hogy a határi munka a legszebb, meg a legjobb a világon. És az Is természetes, hogy az ember boldog legyen ennyi munka után, mert a szeretettel végzett munka örök jutalma a boldogság. Azt tudja, amit annyian keresnek kapkodó, ideges, reszkető, nikotincs ujjakkal az egyre szövevényesebben kitapintható utakon. Lehet, hogy Annuska néni nem ismeri magát a izót, hogy harmónia, csak éli immár visszavonhatatlanul, mert magától lelt rá a hozzá vezető útra, a Világban fontosnak tartva számon. magát., két keze k;r ^ ríthetedea kincsű tudásai.^ att Annuska néni meleg tenyerébe megforgatja az érmet, a Munka Érdemrend bronz fokozatát és a legtermészetesebb hangon ennyit mond: Megérdemeltem, megdolgoztam érié. A hangja most is olyan, mint amikor hátra sem nézve rám szólt: Ülj már le, kisfiam. Ezt a hangot nem is a fülemmel hallom most is, még mindig, az írógép kopogósa közben, hanem beiül érzem, a vérembe zárva, ahogy Szedlák Zsigmond- né rám szólt: Ülj már le, kisfiam. Hallom a hangját és őrzöm a kezét azon tűnődve hogyan lehetne méltó emlé két emelni ezeknek a kezek nek. amelyek nélkül lehel tv, •K/i. lehet csodagépeket .aszteni, leti.t turnéi csi- ssínhá»>t .cát-szat«. lehet könyveket írni, mindent lehet, csak élni nem lehet nélkülük. Mert a mai modern világ kecsesen- karcsú vázát még mindig ők tartják az alapjainál, és az acél- dübörgésű csodáktól kezdve a légiesen felemelkedő szu- per^ónikus gépekig minden az ő kezük munkájának 'des dédunokája. Utólag is hadd köszönjem .neg, hogy kisfiamnak tetszett szólítani. ' Szisellsy" And»'»* korlatban a népesedéspolitikai határozat az anya-, nf>- és gyermekvédelem területén. A mostani tanácskozáson arról is szó esett, hogy a HNF Országos Nőbizottságának legfontosabb űüldetése: serkentse a nők közéleti aktivitását a mozgalmi munkában, erősítse ezt a tevékenységet a politikai élet egyéb területein is. Több felszólaló egybehangzó véleménye szerint a mozgalomban minden szinte törekedni kell arra, hogy a nőpolitikái célok megvalósítása a népfront valamennyi fontos munkaterületének szerves részévé váljék. Mindenekelőtt a közjogi, a város- és községpolitikai, a gazdaságpolitikai munkában törekszenek ennek az érvényesítésére, hasz>- nosítva természetesen az országszerte működő helyi nép- front-nőbizottságok eddigi jó tapasztalatait, latba vetve e testületek aktivitását és társadalmi befolyását a közéletben. Bejelentették az ülésen, hogy a népfront-kongresz- szusra készülődés jegyében az országos hálózatú GELKA Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat Tatabányán működő „Elektron” szocialista brigádjának kezdeményezésére új akció indul — célja: az öregek napközi otthonai és a szociális otthonok társadalmi támogatása. Arról van szó, hogy különböző híradástechnikai ké-' szüléitekkel — tévé- és rádiókészülékekkel, lemezjátszókkal— segítik, ajándékozzák meg a GELKA dolgozói ezeket az otthonokat. Kommunista szombatokon vállalt munka ellenértékéből teremtik meg ehhez az anyagiakat, a felajánlás szerint körülbelül 700 000 forintot. Várják, hogy az Elektron-brigád felhívására más kollektívák is csatlakozzanak az akcióhoz. MüienTékezéseli a szovjet hadsereg meia’aktilásának 58. évfordsileiáról
