Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
íiu. -d.w ■ ui ou vei Gyár, kérdőjelekkel ' TAN EGERBEN egy gyár — amelyet már jó két esztendeje életveszélyessé nyilvánítottak s ahol ennek ellenére még ma is dolgoznak. Nem nehéz találós kérdés, legalábbis a megyeszékhelyen. Nos, Igen, a KAEV-r ól van szó. Pontosabban: az országot vállalat Lakatgyártó utcai öreg üzeméről, ami külsőleg-belsőleg egyaránt régen megérett arra, hogy lebontsák s átadja helyét a ▼árosrendezők elképzeléseinek. A telepen, a tiltó rendelet kiadása óta — mint ismeretes — • legszükségesebb megerősítések, biztosítások mellett, a vezérigaza- í személyes felelősségével folytatják a termelést, jobb megoldás híján. Az egri gyáregységnek a Kistályai útra történő teljes kiköltözését ugyanis több akadály fékezte, fékezi most is. A város szélén emelt néhány új épület — amelyre annak idején péns volt — nem adhatott „otthont" mindenkinek, aztán pedig, hogy a beruházás még hiányzó anyagi fedezetét is biztosították, kivitelezőt kellett keresgélni. Végül is a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat mutatkozott hajlandónak a megbízás teljesítésére. Méghozzá Igazán készségesen, meglehetősen nagy jóindulattal — hiszen a szükséges komplett tervdokumentáció, sőt szerződés nélkül is nekilátott a feladatnak Amit több-kevesebb buzgalommal azóta is végez. A kevesebb buzgalom tavaly kezdett feltűnni, s különösen akkor lett idegesítő, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az új gyártelep harmadik esamokcsoportjának munkáival szeptember vége helyett voltaképpen csak as idei januárban végeznek. Mert ez, sajnos, azt is jelentette, hogy így szinte már saé sem lehet a későbbre ígért további fontos létesítmények — öltözők, fürdők, orvosi rendelők, irodák — előbbre ho- sásárőL VISZONT legalább a at»délis létesítményekre feltétlenül szükség lenne, mert ezek nélkül a munkátok a rövidesen elkészülő utolsó üzemrészeket nem foglalhatják el. S Jelenlegi helyükön — a már említett tiltó rendelkezésen túl — sem maradhatnak, miután a mostani fürdő- és öltözőhelyiségeiket is magába foglaló Fürdő utca 1. számú épület lebontásra van ítélve. A megjelenésére nézve kopott, ízléstelen, idejétmúlt s állagában is erősen megviselt, megromlott házból már kiköltöztették a lakókat, és a KAEV dolgozóit is felszólították az azonnali távozásra. A gondok tehát — nem közönségesek. Aládúcolt irodájában ráncba szaladt homlokkal mutatja Veréb József igazgató Eger Város Tanácsa V. B. műszaki osztályának még 1975. december 8-án érkezett levelét, ami szerint régen ki kellett volna költözniük nekik is a Fürdő utca 1-ből. Nem szeret ellenkezni a hatóságokkal — mondja — de a Lakatgyártó utcai telepen még dolgozó ISO ember, különösen pedig a napi műszak után feltétlenül tisztálkodásra szoruló munkások miatt kénytelen maradni az épületben Még akkor la, ha az immár gazdátlan ház egy sereg újabb veszélyre teremt lehetőséget Mit lehetne tenni? MINDEN bizonnyal nemcsak az igazgató, nemcsak annak a Lakatgyártó utcai telepén levő másfél száz dolgozónak a javaslata, kérése, hanem így vélekedik más is: feltétlenül meg kellene próbálniuk az építőknek a beruházás mielőbbi befejezését. Ha a szociális létesítmények elkészítési határideje május $tH « az új telep teljes átadását június végére Ígérték is szerződésükben — tegyenek meg minden tőlük telhetőt c munkák gyorsabb befejezéséért Ami egyébként korántsem lehetetlen, hiszen — mint magunk is tapasztaltuk — jobbára már csak belső munkák vannak hátra, amelyeket télidőben is végezhetnek. S nem kérnek túlzottan Bokát • Jaks tosárugy áriak", csak annyit, hogy legalább április utolján birtokba vehessék új gyárukat A gyárat amelynek több mint félezres kollektívája már régen rászolgált a korszerű, biztonságos, egészséges telepre, hosszú esztendők óta jó munkával, kitűnő teljesítményekkel öregbíti hírét, nevét. A gyárat, amelynek dolgozói a legutóbbi ötéves tervidőszakban is kétszer szerezték meg az élüzem címet, ugyanennyiszer kaptak vezérigazgatói elismerést. Említett körülményeik ellenére tavaly is élüzem szinten dolgoztak, 120 helyett 128 milliós árbevétellel, 37,5 milliós nyereséggel zárták az évet S ha legalább április végén sikerülne felavatni az új gyárat. aligha ünnepelhetnék boldogabban a „Lakatosáru- gyár” 90., a KAEV 25 éves jubileumát. PERSZE — mondják — az még jobb lenne, ha a jubileumig sem kellene várni erre az örömre! Gyón! Gyula Uj teherjfopíá rin íi*tl! jsxn b:ís A közlekedés- és postaügyi miniszter — a belkereskedelmi miniszterrel és az Országos Anyag- és Arhiva- tal elnökével egyetértésben — módosította az áruk ház- hozfuvarozási díjait. A rendelet mellékleteként megjelent új tehergépjárműdíjszabás szabályozza a fuvarozás kérdéseit, meghatározza az áruosztályokat, s közli az új díjszabási táblázatokat. Az új díjszabás az árakon kívül abban is eltér a régitől, hogy a korábban vitára okot adó szövegezést egyértelműen fogalmazták meg benne, szabályozták a tehergépjárművek napi foglalkoztatási idejét és teljesítményét, ösztönzik a fuvarozókat a kocsik jobb kihasználására. Az új rendelkezés egységesítette, egyszerűsítette a díjelszámolást is. Ugyancsak újdonság, hogy — miután részarányuk az áru- szállításban egyre növekszik — meghatározták a különleges ielépítésű, célú és szolgáltatású járművek díjait, amelyeket korábban egyéni kalkulációval állapítottak meg. TÉLI GÉPJAVÍTÁS. Január elsejével em/esültek a a karcagi termelőszövetkezetek Egyesült Magyar—Bolgár Barátság néven, így összterületük tizenhétezer-ötszáz hektár, ezzel s tsz az ország harmadik legnagyobb közös gazdasága lett. A szövetkezetben megkezdődött a téli gépjavítás, a különböző erőgépeket és a rizskombájnokat újítják fel. (MTI-fotó .— Koppány György) Az új díjszabás szerint a vasúti és a közúti teherfuvarozás díjai január 5-től átlagosan 12 százalékkal emelkedtek. A közúti fuvarozásban átlagosan 10 százalékkal drágult a súlydíjas, 15 százalékkal az órakilométer- díjas és 20 százalékkal a darabáru-szállítás. Ez utóbbin belül a távolsági díjak 30 százalékkal, a szállítótartályhasználati díjak 40 százalékkal emelkedtek, a háztól házig szállítás díjai viszont nem változtak. A vasúti ex- pressz-árufuvarozás díja a darabáruéhoz hasonlóan, 20 százalékkal lett magasabb. A fuvareszközök jobb kihasználása érdekében a gép- jármű-állásdíjakat 56 százalékkal növelték, viszont — hasonló céllal — az eddiginél 27 százalékkal nagyobb kedvezményt adnak a fuvaroztatóknak a többletraksúly után. A díjszabás módosítása természetesen érinti a lakosságot is, hiszen — mint azt már hivatalosan közzétették — a szolgáltatások körében az árufuvarozás díjai átlagosan 16 százalékkal emelkedtek: a tehertaxi díja 10 százalékkal, a darabáru-szállításé 20 százalékkal. A házhoz szállítás díja — akár a boyszolgálat, akár a FOS- PED, a Volán, vagy a kereskedelmi vállalat saját kocsijával viszi házhoz az árut — 40 százalékkal magasabb. Ennek megfelelően változtak a kereskedelmi házhoz szállítás úgynevezett darabdíjai is. Ezeket a fővárosban a korábbihoz hasonlóan kilométer-övezetekre osztva — 0—3 kilométertől 21—25 kilométerig hat övezet szerint — határozták meg, figyelembe véve azt a gyakorlatot, hogy az egyik kerületből a másikba már átlagos távolságot számítottak. Ennek megfelelően például egy 120 literes hűtőgépet, a távolságtól függően, a korábbi 11 forint, illetve 144 forint helyett 71. illetve 202 forintért, televíziót a legkisebb távolságra 21 forint helyett 29 forintért, a fővároson belüli legnagyobb távolságra 58 forint helyett 81 forintért, mosógépet 11, illetve 30 forint helyett 15, illetve 42 forintért visznek házhoz. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 60 000 példányban kiadta az új díjszabást, amelyet az érintett szállítási vállalatok vidéken a Volán vállalatoknál, Budapesten a Volán Trösztnél és a fuvarvállaló Irodákban vehetnek meg 25 forintért. (MTI) Gondok és távlatok a háztájiban (1.) Csökkent a termelési kedv... ,Jkn ári ami 4a • termelAazávetkeaetek fejlcaa- tése mellen népgazdasági érdekeinknek megfelelően továbbra la támogatlak a háztáji éz kisegít* gaadaaágoik termelését.. .* (As MSZMP m. kongresszusának fcslározatábáts Évente 29 miHUrtä tonte« értékű terméket állítanak elő a háztáji gazdaságok áa ennek 60 százaléka az állami és szövetkezeti fel vásáriál útján bekerül a népgazdaság áruforgalmába Bizonyára megérdemli a figyelmet az i*. hogy jelenleg a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének csaknem fele a háztáji gazdaságokból származik. A megtorpanás okai Olyan adatok etek. amelyek egyértelműen bizonyítják. hogy a háztáji gazdálkodás segítése érdeke a népgazdaságnak a • szövetkezeti közösségnek és maguknak a tagoknak is. Emellett foglaltak legutóbb állást Egerben azon a tanácskozáson, melyen a háztáji gazdálkodás helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit elemezték. A széles körű tanácskozáson, melyen az élelmiszeripari vállalatok, továbbá a termelő- és a fogyasztási szövetkezetek kénviselői vettek részt, egyárt°lműen állást fo"leltok amellett hogy jobban kell hasznosítani a háztájiban re”ő tartn'ékokat. Aa^ái is inkább szó^a került er. mer* Heves megyében c-qtrnem 16 ezer hektár Mezőgazdasági terület a házHAJI gatoaaág* birtoka. A burgonyának például 33 százaléka kisüzemi főidőn terem, emellett jelentős a tej-, a húa tojás- a baromfi-, a zöldség- is gyümölcstermelés ti Ennek ellenére a negyedik ötéves tervidőszak alatt különböző okok miatt mintegy háromezer hektárral csökkent a háztáji terület Sok helyen ugyanis nem vették figyelembe, félremagyarázva, mereven ét túlzott szigorúsággal alkalmazták a háztáji gazdaságokra vonatkozó adózási előírásokat Ezzel párhuzamosan takarmányellátási nehézségek is voltak, és többször előfordult hogy az állatforgalmi és húsipari vállalat Is csak késedelemmel vette át a háztájiban nevelt szarvasmarhákat illetve a sertéseket. A termelőszövetkezetek szerves része Nem véletlen tehát, hogy a háztáji termelésben megtorpanás következett be. A szarvasmarha-állomány például több mint 25 százalékkal, a tejterme'és 185 ezer hektóval, a sertés mintegy 14 ezerrel, a juhállomány pedig 1538-cal csökkent. Valamely«« javult a háztáji zöldséf-, gyümöle»- ét szőlőtermelés. de mégsem kielégítőién. A kisüzemi gazdaságok korszerűsítése ugyanis jóval elmaradt a nagyüzemek mögött. A háztájiban végzett munka még csaknem teljes egészében a hagyományos módszereken alapul. A kevés gép miatt nagyarányú a kézimunka felhasználás, így a termelékenység is igen alacsony. A kisüzemek gép- és eszközellátása kétségtelen javult az utóbb! öt esztendőben, de további intézkedések szükségesek, hogy elfogadhatóbb áron kerüljenek forgalomba. így várható csupán, hogy nagyobb számú kisgép kerül majd a háztájiba. Nem megoldott még a kisgazdaságok vegyszeres gyomirtása sem, mert csak ott van, ahol a termelőszövetkezetek is gondot fordítanak erre. Ez azonban még nem általános! Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozatait elősegítő fejlesztési programok a' ao- ján, a háztáji termelés az ötödik ötéves tervben jelentős szerepet kap. Mint azt a megyei értekezleten is aláhúzták, a jövőben a közös és a háztáji gazdasások között az eddiginél jobb kaoccolat- ra lesz szükség, olyanra, amely a háztájit a termelő- «30vetkezet szerves részének tekinti A nagyüzemek ezért támogassák a kisgazdaságok műszaki fejlesztését, hogy a nehéz fizikai munkát mielőbb gépek váltsák fel. Ezzel a fiatal szövetkezeti tagok kedvét is fokozzák a háztáji termelés folytatására. A váll ilatok nagyobb felelőssége A termelési kedv fokozására a fogyasztási szövetkezetek, az állatforgalmi és húsipari vállalat is tegyen meg mindent, hogy a háztájiból felkínált zöldséget, gyümölcsöt, sertést és szarvasmarhát időben felvásárolják. A termelőszövetkezetek, valamint a gabonafelvásárló és -feldolgozó válla’at segítse a háztáji állatállomány folyamatos szálas- és abrakta- karmány-ellátását. az AGRO- KER pedig szerezze be a háztáji gazdaságok termelését segítő kisgépeket. A szövetkezetek nyugdíjas és járadékos tagjainak személyes »jövedelmét a kisüzem ki°gé- s’íti amely a jobb megélhetést segíti elő. Ezért ennek támogatása szociális szempontból is szükséges. El kell érni. hogy a községekben felnevelt és eladásra s"ánt szarvasmarhát? illetve sertést a termelőszövetkezetek pon- QS VÚSÁpolják fel, s ezzel megszűnik az eddigi értékesítési bizonytalanság. A háztáji termelés magasabb színvonalú folytatására minden termelőszövetkezet alkalmazzon háztáji agronómust, aki a kisgazdaságok szervezésével, a termeléssel, és az értékesítéssel foglalkozik. A termelőszövetkezeti gazdálkodásnak tehát egyik jelentős tartaléka a háztáji termelés. Ennek szinten tartása a nagy összegű beruházásoktól mentesíti a nagyüzemeket. Fejlesztésére fokozott segítséget várnak a kisüzemek, amelyet elsősorban a szövetkezetek adhatnak jobb szervezéssel és nagyobb körültekintéssel. A háztáji területek az idős szövetkezeti tagok kiválásával kétségtelen csökkennek. Ezt elősegíti az urbanizáció is. Azokban a háztáji gazdaságokban viszont, amelyek továbbra is fennmaradnak, következetes támogatással elősegíthetik a termelői kedvet. Ahol pedig lebecsülik a háztáji jelentőségét, ott hátráltatják ezt a népgazdasági- lag is oly fontos tevékenységet, gátolják a nagy és kis közösség érdekeit. Fontos tehát, hogy ilyen ne legyen, meri az elkövetkező években csak támogatással tudják legteljesebben hasznosítani a háztájiban rejlő lehetőségeket. Men túsz Károly Következik: „Az ember «úrnői 4b«J! . EVESBEN KETSEo.iEl.EoUL a legkimagaslóbb esemény volt az elmúlt héten az MSíMP Heves megyei Bizottságának ülése, amelyen, mint ismeretes, szűkebb hazánk ötödik ötéves tervi célkitűzéseiről, illetve a tervidőszak első esztendejének ga- daságpolitikai feladatairól — tehát a megye jövőjéről volt szó. Az ünnepek tarkította „csonka” hetek után, újra a régi mederbe terelt bennünket a kalendárium: a hét valóban hét, dolgos, tevékeny hétköznapokkal. Ezek egyik fényes bizonyítéka az az esemény, amelyről örömmel számoltunk be: rekordidő alatt elkészült a fejlődő Heves nagyközség új, 120 kilovoltos elosztóállomása. Érdemes még egyszer leírni, hogy a tizennégymlllió forintos beruházás nyolc hónap alatt készült el, s ez a teljesítmény országosan is egyeUGYANCSAK REKORDOT ünnepeltek Hatvanban abból az alkalomból, hogy üzembe helyezték a Hatvan—Űjszász közötti villamosított vasútvonalat. A korszerű közlekedés, a gyors és biztonságos szállítás egyre nagyobb igényeket támaszt a vasúttal szemben is. Ezzel az új — ötvenkilométercs — szakasszal a MÁV villamosított vonalainak a hossza meghaladja az 1200 kilométert. A példás, gyors munkát dicséri az a tény, hogy a Hatvan—Űjszász közötti vonal villamosítása egy hónappal a tervezett határidő előtt be'ejcződött. Az ilyen munkasikereknek őszintén őrül az ember. A lakosság ellátásának korszerűsítését, egységesebbé tételét segíti lő a hevesi járásban tíz községet átfogó. új fogyasztási szövetkezet, amely Kömlő, Kisköre, Heves és Tiszanána ÁFÉSZ- einek egyesüléséből született. Erre aa eseményre ugyancsak az elmúlt héten került sor. A megye legnagyobb fogyasztási szövetkezetének székhelye Heves nagyközség lett Kívánjuk, hogy a tagság és a lakosság megelégedésére végezze munkáját az új szövetkezet. TOVÁBB FOLYTATÓDTAK megyénkben is a KIST-alapszervezctek vezetőségválasztó taggyűlései, amelyeknek különös jelentőséget ad a KISZ közelgő kongresszusának előkészítése. Az ifjúság, az ifjúkommunisták munkáját, mozgalmát a közvélemény m'n- dig érdeklődéssel és rokon- szcnvvel figyeli, hiszen a jövő letéteményeseiről van sző! Bár tart még a „könyvelők hónapja”, azaz a zárszámadásra történő felkészülés a termelőszövetkezetekben, az újabb esztendő feladatait is megkezdték a közös gazdaságok dolgozói. Tavaszi munkának nevezik ugyan, de téli program: már folyik a földeken a fejtrágyázás, ez az igen fontos előkészítő munka. A megyében m’n egy húszezer hektáron végzik a fejtrágyázást korszerű módszerekkel, amelyhez a területi szövetség is sok segítséget ad. Kell is, hiszen a jövő kenyeréről kell gondoskodni már. S VÉGÜL: bizonvára elcsitult — már ahol volt — a zivatar a családban, napirendre tértek a kedélyek a félévi bizonyítvány eredményei fe’eít, s így a hé‘en új lendülettel fndfth7f*ak rohamot a diákok a tudomány ma-uslatainak meghódításáért. Kátai Gábor jtWjjsMgQ IMS» Január JU, ntirtig
